Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
r. íkcsvölgye Tsz Motorcsere haszonnal Az elmúlt években szinte minden ZIL-tehergépkocsi benzinmotorját dízelre cserélték ki a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet gépműhelyének szakemberei. A cserével elégedettek, hiszen a tizenöt tehergépkocsi olcsóbb üzemeltetési költsége jelentős megtakarítást eredményezett, s az átszerelés költsége már megtérült. Egy-egy kocsi modernizálása százhatvanezer forintba kerül, s ők száz kilométerenként átlagosan 431 forintot takarítanak meg.. Gépkocsijaik havonta háromezer-négyszáz kilométert futnak. Utána lehet számodnál Kereskedelmi őrjárat Van csöves kukorica Rövid helyzetjelentésünk ezúttal csak a városi piacra szorítkozik, ahol ottjártunkkor még késő délután is több eladó üldögélt. Panaszkodtak, hogy nem fogy az áru. Az árak szinte valamennyiüknél egyformák voltak, ami abból is adódik, hogy ők egy helyről, a Bosnyák térről szerzik be a zöldségek, gyümölcsök nagy részét. Valami kis változatosságot csak az őstermelők áraiban észleltünk. Ezen a napon a karfiol 10, a káposzta 20, az uborka 18, az alma 14—20, a görögdiny- nye 20, a sárgadinnye 20, a paradicsom 16, a burgonya 5— 6—8, a paprika 16—18—24, az őszibarack 18, 32, a kelkáposzta 22. a zöldség 14, míg a sárTeherfsrgalom a heiyiérdekűn Szenet, építőanyagét Gyakori látvány Kerepes- tarcsa-felső HÉV-állomáson, hogy a vagonokból szenet raknak ki, Nagyiccén meg gerendákat, deszkákat, bitumeneshordókat, meszet, ajtókat, ablakokat pakolnak az állomáshoz közeli TÜZÉP-te- lepen. Ugyanis gyakran elhúznak a vonalon olyan vagonok, szerelvények is, amelyek a Viliért kerepestarcsai, a Munka- ruházati Kereskedelmi Vállalat csömöri telepére küldött árukat tartalmazzák, vagy éppen a Ganz Árammérő- gyárhoz érkeznek bennük hasznos anyagok. Amint azt Miklós János, a BKV einkotai HÉV-üzemegy- ségének vezetője elmondta: évente nyolcezer tehervagont vontatnak át a MÁV-tól az említett helységekbe, a HÉV vonala közelében működő üzemek részére megtöltve. Pénzt hozó, ám nem kis gondot okozó hasznos tevékenység ez számukra, hiszen a helyiérdekű vasút régebb óta állandóan emberhiánnyal küzd. Hova üt hova nem ? Kutatják a villámcsapást A nagy erdőségekkel ren- ’ deikező országokban — hazánk sajnos, nem tartozik ezek közé — a villám gyakran okoz kiterjedt erdőtüzet. Régi tapasztalat, hogy a villám nem minden fafajtába üt be egyformán. Hogy melyik fát éri a csapás, abban jelentékeny szerepe van a talaj minőségének, a fatörzs és a gyökérrendszer villamos vezetőképességének, valamint a fa alakjának, magasságának is — állapították meg szovjet, kanadai és amerikai kutatók. Talán nem lesz érdektelen megismerkedni vizsgálódásaik egyéb megállapításaival sem. Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt — így szól egy, á német földön ismert jó tanács. Jóllehet a sokéves megfigyelésekből az derül ki, hogy a tölgyfákon valóban több villámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a vélemények mégis eltérők a népi megfigyelés igazával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, egyszerűen annak tulajdonítható a statisztika ilyetén alakulása, hogy a tölgyfák igen magas kort érnek meg, és így többször csaphatnak beléjük a villámok. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az derül ki, hogy az erdőségekben a villámsújtotta fáknak több mint 50 százaléka erdei fenyő, valamivel kevesebb a lucfenyő és a tölgy, csekély hányada pedig nyírfa, nyárfa, égerfa és kőrisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdei fenyők azéri károsodnak gyakrabban a villámcsapástól, mint a lucfenyők, mivel a fakorona náluk jelentősen magasabban helyezkedik el. Ä fák gyökérrendszerének villamos vezetőképessége kiszámítása céljából amerikai szakértők megmérték az erdei fenyők és a lucfenyők földelési ellenállását. Kiderült, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenállás valamivel kisebb, mint az erdei fenyőnél. A Szovjetunióban "az Irtisz- mellék fenyveseiben érdekes kísérleteket végeztek annak tanulmányozására, hogy a fákra szerelt villámhárítókkal vajon megvédhetik-e az erdőket a villámcsapástól. A fém- ioől készült villámhárítók egy méterre nyúlnak a fakoronák fölé. Nos, a villámok nem mindig a fákra szerelt villámhárítóba sújtottak, többször is a villámhárítók közvetlen szomszédságában lévő fákba ütöttek be. A villámcsapás által okozott károsodás. többnyire a fa szétroncsolódása. Ezenkívül •élég gyakran megfigyelhető az is, hogy a villám lehasítja a fa csúcsát, olykor teljesen el- szenesíti a törzsét. A legritkábban szerencsére az fordul elő, hogy meggyullad a villámsújtotta fa. De amilyen ritkán fordul elő, olyan súlyos következményekkel jár. Olyan esettel is találkozhatunk, hogy csúcsától a tövéig léhasad a fa kérge. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesztenye-, alma- és diófa alá különösen nem ajánlatos állni, fokozott villámveszélyességük miatt. B. I. garépa 10 forintért fogyott kilogrammonként. Megjelent a csöves kukorica, darabja 4 forint. Több vásárlóval is beszéltem, akik drágállták a piacot. Cs. J. Békegalamb Hirosima, 1945. augusztus 6. Hányán, hányféleképpen emlékeztek meg róla. Igen, azokról az áldozatokról, s persze a halászvárosról, ahol jelentős ipar is működött, akkor, amikor a háború kimenetele szempontjából már értelmetlenül, az amerikaiak ledobták az első atombombát. Elpusztult csaknem nyolcvanezer ember; rommá dőlt, elégett hatvanötezer ház, s ki tudja hány fa, bokor, virág perzselődött meg. A pusztulás nem fejeződött be, a lángok után kihűlt környéken életbenma- radottak közül még sokáig és sokan meghaltak vagy egészségkárosodást szenvedtek a sugárhatás miati. Emlékezünk. Itt, Gödöllőn is, negyven év múltán. Azok a sorok villannak eszembe, amiket egy hetven év fölötti ember, a gödöllői szociális otthonban lakó Fabriczy Lajos írt meg a napokban, erre az évfordulóra gondolva. Ö bűnténynek nevezi a négy évtizede történteket, s azon a papíron, amelyen sorau, a háború ellenes küzdelem fontosságát leírta, legelőbb egy békegalambot rajzolt. E jelképpel, s akaratával egyetérthetünk. Az első atombomba apáink, nagyapáink kortársait sújtotta. Japánokat. Embereket. Kívánjuk, akarjuk, Fabriczy Lajos bácsival együtt, és tegyünk is érte, hogy ne kelljen több ilyen embert pusztító évfordulón emlékezni! — án Mozi Hét merész kaszkadőr. Színes, amerikai kalandfilm. Csak 4 órakor! A lator. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! L-LOI HM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1385. AUGUSZTUS 6., KEDD A Ganz Árammérőgyárban Megalakult a vállalati tanács '/ Mint csütörtöki számunk- ? ban rövid hírben beszámol- ^ tunk róla, a Ganz Arammé- ^ rőgyárban megalakult a ^ vállalati tanács, és ezzel a j gyár áttért az új irányítási 2 formára. A vállalati tanácsnak huszonöt tagja van. Egy igazoltan hiányzó kivételével valamennyien jelen voltak ezen a fontos eseményen. A huszonötből tizenhárom a dolgozók által választott küldöttek száma. Nyolcán különböző szervezeti egységek mindenkori vezetői (gazdasági, műszaki, kereskedelmi igazgatóság, technikai, termelési főmérnökség; személyzeti és szociális, közgazdasági és pénzügyi, gyártmányfejiesztési és -szerkesztési főosztály, az igazgató), hárman pedig az igazgató által delegált személyek, akik első ízben: a minőség-ellenőrzési főosztály vezetője, a jogi és igazgatási, valamint a szervezési és számítástechnikai önálló osztályok vezetői. Az ipari miniszter álláspontja találkozott a dolgozók véleményével: Kapolyi László a vállalati tanácsi irányítási formát javasolta változatlan szervezettel. Ennek értelmében az előkészítő munka már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Az előkészítő bizottság Almássy Sándorné vszb-titkár vezetésével tevékenykedett. Az alakuló ülésen először a vállalat új szervezeti és működési szabályzatának megvitatására került sor. A tanács tagjai némi korrekcióval és kiegészítéssel elfogadták a tervezetet. Ezután a vállalati tanács elnökének és elnökhelyettesének megválasztása következett. Az előkészítő bizottság, valamint a vállalati szakszervezeti és KISZ-bizottság előzetes véleménye, s a párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása alapján Almássy Sándorné a vállalati tanács elnökének Sándor Mátyás alkatrészgyáregység-veze- tőt, elnökhelyettesének dr. Hegyi József vállalati főmunkatársat javasolta. Sándor Mátyás munkásból lett vezető, s ez az indíttatás életének mindmáig meghatározója. Fiatal kora óta aktiv politikai tevékenységet fejt ki, különösen a szakszervezetben végzett munkája értékes. Több éven át volt a vszt elnöke. Döntései megalapozottak, jól szolgálják a munkások és a vállalat érdekeit. Dr. Hegyi József közgazda- sági és politikai ismereteit a vállalat gazdasági és pártvezetése egyaránt jól tudja kamatoztatni. Fontos elemző munkáival nagyban hozzájárul a Vállalati tervek összeállításához. Átlagon felüli szakmai képzettsége jól ötvöződik gyakorlati tapasztalataival. A párt-vb egyik legaktívabb segítője. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy mindkét jelölt megkapta az érvényes szavazatok 100 százalékát. Itt van az érés hava A varázserejű napok időfüzére Egyik héten a Dunából, a másikon a Tiszábél A* W gos szóval ünnepelni, énekkel, tánccal, gazdag vacsorával köszönteni a kémény munkákat elvégző embert. Hé- vizgyörkön a kocsmadombon tartották a mulatságot, amelyen cigány húzta a talp alá valót, s részt vett rajta mindenki, aki mozogni bírt. Egykoron szép szokás fűződött még ehhez a naphoz. Augusztus, 20-ának hajnalán a gondos gazda, aki a következő esztendőben is gazdag termést akart betakarítani, néhány kalászt kivitt arra a földdarabra, ahová vetni kívánta a kenyérnek valót, hogy a madarak ne tegyenek kárt a jövő évi termésben. — Ebben a hónapban köszönt ránk Bertalan napja is, augusztus 24-én. Ekkor már hűvösebb a hajnal, fátyolo- sabb a napsütés, ezért őszkezdő napnak hívják, s aki teheti, szélesre tárja házának ajtaját, ablakát, hogy tároljon valamit a búcsúzó nyár melegéből. — Még valamit! — mondta Földes Istvánná. — Ebben a hónapban kezdődnek a régi magyar falu máig megmaradt ünnepei. Augusztusban tartják a híres túrái búcsút. Özv. Földes Istvánná férjével, a nemzet napszámosával, aki évtizedeken át volt Hévizgyörk néptanítója, 1917- ben a Jászságból költözött a Galga mentére. Tanítófeleségként volt a betegek gyógyítója, elesettek vigasztalója, gondban lévők együttérző tanácsadója, emberi közösségek szokásainak őrzője és őrizte- tője. Nyolcvanöt éves korában, éveken át tartó betegség után elhunyt. Temetésén több százan búcsúztak tőle, őszinte gyásszal köszönték emberségét, nemzedékeknek nyújtott segítségét. Fercsik Mihály Sándor Mátyás a maga és dr. Hegyi József nevében megköszönte a bizalmat, majd átadta a szót az előkészítő bizottság vezetőjének, aki javaslatot tett a vállalat igazgatójának személyére. Szavainak lényege: a dolgozók véleményének ismeretében Szabó István igazgatót erősítsék meg munkakörében. A felszólalók valamennyien egyetértettek a javaslattal. A jelenlevő dr. Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes utalt arra, hogy Szabó Istvánnak milyen nagy érdemei vannak abban, hogy ez a kollektíva már vállalati tanácsként gondolkodhat a jövőről. Bucsal Lajos, a gödöllői városi párt- bizottság titkára arról beszelt, hogy az igazgató mindig jól tudta érvényesíteni és egyeztetni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Szadi Sándor, a vállalati pártbizottság titkára hangsúlyozta: az igazgató egyik nagy erénye, hogjr a kollektíva érdekében bátran vállalja az esetenként népszerűtlen feladatokat is. A szavazás ezúttal is, mint a vállalati tanács elnökének és elnökhelyettesének megválasztásakor, titkosan történt. Szabó István igazgató is megkapta a szavazatok 100 százalékát, s ezzel a testület újabb öt évre megerősítette Őt eddigi munkakörében. Dr. Bognár Sándor gratulált az igazgatónak, valamint a vállalati tanács elnökének és helyettesének megválasztásához, majd átadta Sándor Mátyásnak Kapolyi László ipari miniszter feladatokat megjelölő és jókívánságokat tartalmazó levelét. Az új irányítási formára való áttéréstől kezdve az igazgató felett a munkáltatói jogkört a vállalati tanács gyakorolja. Ezért a testület elnöke javaslatot tett az igazgató fizetésére, alap- és célprémiumára. Az elhangzottakkal mindenki egyetértett, Szabó István pedig átvehette a fentieket tartalmazó írásos dokumentumot. ED A vállalati tanács végezetül megbízta Sándor Mátyást, dr. Hegyi Józsefet, valamint Árvái Ferenc személyzeti és szociális főosztályvezetőt egy megfelelő követelményrendszer kidolgozásával, amelynek szellemében végzi majd munkáját a vállalat vezetője. Garamvölgyi Annamária Labdarúgás Alkotmány Kupa Folytatódtak a selejtező mérkőzések az Alkotmány Kupa kispályás labdarúgó- tornán, amelynek külön érdekessége, hogy a gödöllői csapatokon kívül a körzet más településeinek együttesei is vetélkednek a trófeáért. A harmadik fordulóban, a Szabadság téri pályán: Kórház—KIOSZ 3-3, Erdőgazdaság—Fortuna 3-1. GSC-pálya: Barátság—HTÜ 0-3, ÁB—Szádat Adidas 7-4, MÉMMI—Junior 9-2. A negyedik forduló eredményei: (Szabadság téri pálya): Aradi—Hévizgyörk 6-8, Újfalu—Erdőgazdaság 4-3. GSC-pálya: Topi—MEMMl 5-3. A Munkácsy—Viktória és a Gépgyár I—ÁB találkozók eredményei nem érkeztek be. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlar künkön kevés volt a legelő — magyarázta Földesné —, ezek is a faluhoz közel terültek el, s ide mindennap kihajtották az otthon éjszakázó jószágot. A nagy határú alföldi településeken végeláthatatlan nagyságban kínálták magukat a legelők, s ezeken tavasztól őszig vagy egész évben kinn hált a pásztor is meg a jószág is. w És mert az olyan pusztán, amelyet a madár sem repült át, egyetlen nap alatt sok baj érhette a jószágot, úgy gondolták, szükség van a védőszentre. Nagyapámtól hallottam, hogy az volt a pásztoroknak a boldog idő, amikor a jószág egyik héten a Dunából, a másikon a Tiszából ivó it. Augusztus 20-át három okból is ünnepeljük és tartjuk az esztendő egyik legnevezetesebb, legjelesebb napjának. Az egyház Szent Istvánra, honalapító első királyunkra emlékezik, s mert tetteit, bölcsességét, korszerű gondolkodását példa tépnek tartjuk, ezért államiságunkat is ezen a napon köszöntjük. Ez a nap alkotmányunk napja is, de ünnepe az új kenyérnek is. Volt idő, amikor ezen a napon tartották az aratóbáit, mert erre az időre befejeződött a cséplés, zsákokba került a mag, ami a régi fogalmak szerint az életet jelentette. Szabad volt hát hanhiedelemvilága, kevesebb az ünnepe. Földes Istvánná mindjárt augusztus 15-ével kezdte az emlékezést, amikor Nagyboldogasszonyt mutatja a naptár. Ha ezen a napon derült, napos az idő, bőven terem a szőlő, s gazdag lesz a gyümölcstermés. A „kétasszony- köze” — ez az időszak augusztus 15-től szeptember 8- ig tart — varázserejű napok időfüzére, amikor le kell szedni a különböző gyógyfüveket, el kell csépelni a magnak való búzát, és össze kel! gyűjteni az ültetni való tojást. Mondják, az ekkor keltetett tyúkokból lesznek a legjobb tojók. Ezeknek nem .kell táp, de tojásuk sárgája sárgább a legdrágább aranynál, s az ebből sütött tészta könnyebb a cukrászok géppel kevert habjánál — tudom meg beszélgetőtársamtól. mt w Másnap, augusztus 16-án Rókus napját mutatja a naptár, Rókust a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjé- njk tartották. A mi vidé— Augusztust sokféleképpen nevezik. Mondják nyárutónak, kisasszony havának, de hívják szűz hónapnak is. A párom az érés havának nevezte, hiszen alig van olyan terményféleség, ami ekkorra ne kívánkozna a ház emberének padlására, pincéjébe, asszonyénak pedig kamrájába, spájzába. Én magam — mosolyodott el Földesné —, a befőzés hónapjának hívnám, s ezt biztosan sokan helyeselnék, ekkor rakjuk el ugyanis a befőttek zömét, főzzük a lekvárt, s készítjük a savanyúságokat, vagyis berendezkedünk a téli napokra. Nem tudom, én egy pillanatra sem tartom új divatnak, mert soha abba nem hagytam a gyümölcsök házi tartósítását, mindig azt mondtam, hogy a nagymamák ízeinél jobb ízeket senki nem tud az üvegekbe zárni. És mert augusztusban nagyon sok a munka, talán azért van, hogy a többihez viszonyítva szegényesebb ennek a harmincegy napnak a j Amikor felkerestem■ Földes Istvánnát, hogy az au- ^ gusztus hónaphoz fűződő szokásvilágról, és hiedelmekig ről beszélgessünk — amint azt január óta minden hó- ^ napban megtettük —, az idős asszony nagyon beteg í volt. Előző nap mentő szállította haza a kórházból, de á legyőzte fájdalmát, fáradtságát, és halk hangon emlé- kezni kezdett. — Miért ne tegyem? — kérdezte aggó- % dó leányától, dr. Balázs Józsefnétól, az asszonykórus % vezetőjétől — miért vinném a sírba mindazt, amit t. tudok?
