Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT 3 Geglíden iskolát avatott dr. Csehák Judit Jövőt teremtő szellemi érték A vendégek megtekintették a színházterem előcsarnokában levő, Pat­kós Irma életútját bemutató kiállítást. Felvételünkön balról jobbra: Kárpáti Ferenc, Gazső Ferenc, Fekete Antal, dr. Csehák Judit és Bállá János Erdősi Ágnes felvételei Fagyos csemegékkel TeSve már a tárolótér A HÉT HÍRE VERT FALAK © A Magyar Szolidaritási Bizottság megvitatta az őszi akcióprogramot. © Budapest volt a helyszíne a IX. Nemzetközi Élelmiszer higiéniai Szimpozionnak. © Lezajlott a magyar könyvtárosok II. országos talál­kozója. © A főváros adott otthont a számítógépes mér­nöki tervezésről rendezett nemzetközi konferenciának. © A hét híre az is, hogy Zalaegerszeg fogadta az V. országos épületielújítási konferencia résztvevőit Soha nem tartozott a zsíros üzletek közé, a kapitalista vál­lalkozó, ha tehette, inkább új épületek falainak felhúzását vállalta, mintsem meglevők felújítását, de mert sok volt az eszkimó és kevés a fóka, természetesen akadt gazdája az ilyen feladatoknak is. Sőt, megjelentek a felújításra sza­kosodott, a legbonyolultabb teendőket is vállaló építőszer­vezetek, igaz, munkájukért borsos árat kértek. A borsos ár fejében viszont a megrende­lő bizonyos lehetett benne, amit kért, az úgy lesz. Ma a felújítás megrendelői ebben lehetnek a legkevésbé bizto­sak ... annál inkább abban, hogy a számla összege kövé­rebb lesz az eredetileg megál­lapított árnál, a határidő jócs­kán túllépi a szerződésben rögzítettet és így tovább. A megyében minden három fel­újítási munka közül kettőnek az összege, határideje eltér a vállalkozási szerződésben sze­replőtől. Kétezer felett van a megyé­ben az ingatlankezelő szerve­zetekhez tartozó épületek szá­ma, a bérleményeké pedig meghaladja a tizenhétezret. Vannak közöttük frissén elké­szült, ún. korszerű technológiá­val kialakított építmények, de olyanok is, amelyek vert, vá­lyogfallal dacolnak sok-sok évtizede az időjárás viszontag­ságaival, a váltakozó bérlők nem túlzottan kíméletes bá­násmódja következményeivel. Furcsa, nem furcsa, tény: a megyében a lakóházak javítá­sára, felújítására, korszerűsí­tésére az ingatlankezelők há­romszor annyit költenek el, mint amennyi lakbérekből a pénztárakba befolyik. S ami még furcsább, az összeg ilyen megháromszorozása ellenére sem sikerül teljesíteni az ere­detileg tervezett felújítási, kor­szerűsítési tempót, a hatodik ötéves tervet ebben a tekin­tetben a megyében tetemes adóssággal lesznek kénytelenek befejezni sok helyen. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy kizárólag a forin­tok hiánya hátráltat. Az idén, az év első felében például mind a minisztériumi, mind a tanácsi vállalatok kevesebbet vállaltak és teljesítettek az ún. fenntartási munkákból — ez a hivatalos megjelölése a kar­bantartási, felújítási, korszerű­sítési teendőknek —, mint ta­valy az azonos időszakban. A becsületet a szövetkezeti épí­tőipar mentette meg — meg­lehet, a rugalmasságnak, a vál­lalkozási készségnek ez is az egyik bizonyítéka —, mivel többleteredményei révén a fenntartási munkák aránya valamelyest emelkedhetett a megye egészén belül az építő­ipar teljesítményében. A cse­kély emelkedés, a szerény aránymódosulás azonban arra figyelmeztet, vérmes reménye­ket a jövőt illetően sem táp­lálhatunk, azaz a felújítás meg mindig a nyögve vállalt fel­adatok közé tartozik. Lehetne bonyolult magyarázatot adni a miértre, érjük be azonban a nyers valóság kimondásával: a felújítási munkák számláiba kevesebb homok fér bele — homoknak nevezi a szakma az el nem végzett, de a számlá­ban szereplő munkaművelete­ket —, mint az új építménye­kébe. Ilyen egyszerű? Igen. Még akkor is, ha tudjuk, sok minden másnak — így például a speciális gépészeti eszközök itthoni hiányának, a magas fo- kúan képzett munkaerő csök­kenő számának — szintén sze­repe van a nemszeretem válla­ld ti magatartásban. Napjainkban, éppen a sok­féle feszültség, ellentmondás ismeretében, nem fogalmazha­tók meg látványos célok az épületfelújításoknál a megyé­ben. Számítások szerint pél­dául — a jelenlegi pénzügyi források erre adnak fedeze­tet — az időszerű felújításhoz elérkező bérlakásoknak a het­ven százalékát lehet majd munkába venni, az elmaradt felújítási kategóriába tartozók közül pedig minden tízből hár­mat ... azaz legjobb esetben is arra telik majd, hogy ne romoljon a helyzet. Ha persze a pénzhez lesz kellő anyagel­látás is, vállalkozó is ... azaz a vert falak sok mindennel megvertek, amint kijut ebből a megveretésből a nem vert fa­laknak is. Mélyre nyúló gyöke­rei vannak annak a szemlélet­nek — és a belőle következő gyakorlatnak —, amely a már meglevőnek kisebb fontosságot tulajdonít, mint az újnak. S mert erősek a gyökerek, szinte biztosak lehetünk benne, a va­lóságos és képletes vert falak sok bajjal (meg)vert falak ma­radnak .., M. O. Szakszervezeti választások Kongresszus előtt A magyar szakszervezetek alapszabályának rendelkezé­sei és a SZOT határozatának megfelelően 1985. szeptember elején megkezdődnek a szak- szervezeti választások. Ezek szerint október 15-ig a szak- szervezeti bizalmiak, főbizal­miak, a vezető bizalmaik és helyetteseik; november 15-ig az alapszervezeti szakszerve­zeti vezető testületek és a me­gyei, budapesti, tröszti, nagy- vállalati és intézményi közép­szervek; december 31-ig a szakszervezetek megyei, bu­dapesti tanácsai (szmt-k, szbt), 1986. február 1-ig az iparági- ágazati szakszervezetek köz­ponti vezetőségeinek választá­sára kerül sor. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa 1986. feb­ruár 14—15—16-án lesz, ahol megválasztják a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, a SZOT vezető szerveit és tiszt­ségviselőit. A választások jelentős ese­ményei a szakszervezeti moz­galomnak, az egész társada­lomnak. A magyar szakszer­vezetek ez alkalommal adnak számot arról, hogyan valósí­tották meg öt évvel ezelőtt vállalt feladataikat, miként éltek a tagság bizalmával, s kijelölik tennivalóikat a kö­vetkező fél évtizedre. Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége, és több köz­érdekű kérdésről tárgyalt. Foglalkozott az 1986. évi kedvezményes szakszervezeti üdültetéssel, s megállapította, hogy a rendelkezésre álló he­lyek, az ideihez hasonlóan jö­vőre is 393 ezer dolgozó üdül­tetését teszik lehetővé. A be­utalójegyek elosztásának el­vei is változatlanok. A szak- szervezetek arra törekednek, hogy egész családok minél nagyobb számban jussanak el a szakszervezeti üdülőkbe, ezt azonban tavaly is nehe­zítette a megrövidült nyári is­kolai szünidő. Azzal igyekez­nek bizonyos javulást elérni, hogy a családos üdülés turnu­sonkénti időtartamát tizen­négyről tizenkét napra csök­kentik, így eggyel több tur­nust — háromezerrel több családot — tudnak fogadni a főidényben az üdülők. A gond nem kevés A szakszervezeti üdültetés térítési díjaiban nem tervez­nek változást, a gyógyüdülte- tés díja annyiban módosul, hogy azt egységesítik, vagyis az elő- és utószezonban is a főidény díjait számítják fel. A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is 25 ezer — egyenként 200 forintos — ingyenes utal­ványt osztanak ki az ipar­ági-ágazati szakszervezetek út­ján, ezzel is támogatva az ar­ra rászoruló dolgozók üdülé­sét. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti művelődési in­tézmények hatodik ötéves fel­újítási és rekonstrukciós ter­vének teljesítéséről szóló je­lentést, és a hetedik ötéves terv készítésének koncepció­ját. Az idén záródó ötéves tervidőszakra 47 művelődési intézmény felújítását és re­konstrukcióját tervezték, vár­hatóan azonban ötven intéz­ményt újítanak fel. A mun­kálatok — kisebb csúszások­tól eltekintve — kielégítően haladnak, ezt elősegítette, hogy más területeken a beruházá­sok visszafogása miatt kapa­citások szabadulta*; fel. A gond mégsem kevés, mert az öt évre tervezett 155 millió forintos központi támogatás nem bi­zonyult elegendőnek, a vég­összeg valószínűleg a 190 mil­lió forintot is túlhaladja, s ez jövőre, illetve az ezt követő években okozhat nehézsége­ket a felújításokban és re­(Folytatás az I. oldalról.) ben enyhítenek ezeken a gon­dokon, amelyek gazdasági erőforrásaink reális megíté­lése alapján még hosszú tá­von fennmaradnak. Ugyanak­kor csaknem 2500 olyan gyer­mek van jelenleg, akikkel in­tézeti hely hiányában mind­össze heti hat órában foglal­koznak a pedagógusok. Ez azonban minden bizonnyal — az MSZMP KB 1932-es állás- foglalásának értelmében — nem lesz már hosszú távon így­Szólott arról a humánus tár­sadalmi gondoskodásról, amely a fogyatékos gyermekek hátrá­nyainak csökkentésére, a csa­ládok gondjainak enyhítésére irányul s arról, hogy a szemé­lyiség-lélektan és a gyógypeda­gógiai pszichológia számottevő eredményeinek hatására mi­lyen változások következtek be a köztudatban és a közgondol­kodásban. Bárczi Gusztávnak és követőinek köszönhetően olyan nevelő-oktató munka alakult ki, amely magában foglalja a tudmányos megalapozottságot, az ember méltóságába vetett hitet. Ez egyúttal bizonyítja a gyógyító nevelés eredményes­ségét és a gyermekek készsé­geinek fejleszthetőségét. Dr. Csehák Judit külön ki­tért a Pest megyei gyógypeda­gógiai helyzet ismertetésére, a konstrukciókban. Mindenkép­pen hasznos azonban, hogy a hatodik ötéves tervben befe­jezett beruházások és felújí­tások az ország ötven intéz­ményében jobb feltételeket teremtenek a dolgozók műve­lődéséhez. A hetedik ötéves tervidő­szakban az áthúzódó pénzügyi kötelezettségek miatt közpon­ti forrásokból kevesebbet for­díthatnak a művelődési intéz­mények felújítására, mint a most befejeződő öt évben, s közösen kell keresni annak lehetőségeit, hogy a meglévő eszközöket jobban használják ki, s helyileg is többet tegye­nek a művelődési intézmé­nyek korszerűsítése érdekében. Élénk érdeklődés Az elnökség a továbbiakban az új vállalatirányítási for­mákra való áttérés kezdeti tapasztalatait tekintette át. Megállapította, hogy a válla­latirányítási rendszer válto­zásait a közvélemény élénk érdeklődéssel fogadta, az ipar­ági-ágazati szakszervezetek a vállalatok előzetes besorolásá­ban részt vettek, s véleményt mondtak a tervezett új vál­lalatirányítási formáról, az esetleges szervezeti változtatá­sokról. A vállalati szakszer­vezeti bizottságok is sikere­sen oldották meg előkészítő feladataikat. Az előzetes be­sorolás szerint a minisztériu­mi vállalatok 21 százaléka — 190 vállalat — államigazgatá­si, 62 százaléka — 558 válla­lat — vállalati tanácsi, 17 szá­zaléka — 151 vállalat — pe­dig közgyűlési, illetve kül­döttgyűlési irányítás alá kerül. Az előkészítő bizottságok munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon részletesen tájékoztatták a dolgozókat a vállalat előzetes besorolásá­ról, az új vezetési forma lé­nyegéről, az átalakulás ter­vezett időpontjáról. Ezeken a fórumokon általában egyetér­tettek az előzetes besorolás­sal, de voltak ellenvélemé­nyek is. Az ipari tárca terü­letén a vállalatok 86 százalé­ka egyetértett az előzetes besorolással és a bevezetés időpontjával, a vállalatok 8 százaléka az áttérés időpont­jának, hat százaléka pedig a tervezett irányítási formának a megváltoztatását kérte. Az Ipari Minisztérium a vállala­tok 13 százalékánál kezdemé­nyezett szervezeti változta­tást, más ágazatokban az üyen ceglédi intézmény felépítésé­nek körülményeire, majd így fejezte be: Ügy érzem, ez az esztétikus és impozáns iskola- épület nem csupán új színfolt­ja a lokálpatriotizmusáról is­mert, forradalmi múlttal és hagyományokkal rendelkező Cegléd városának, hanem szel­lemi értékeit gyarapító, jövőt teremtő második otthona is lesz annak a 190 ceglédi és an­kezdeményezés sokkal szű- kebb körű volt. Az ipari vállalatoknak dön­tő többsége 1985 második, il­letve 1986 első félévében áll át az új irányítási formára, így az új irányító szervek mun­kájáról általános tapasztala­tok. még nem állnak rendel­kezésre. A MÉM-hez tartozó vállalatok többségében már ez év június 30-ig megtör­tént — gyorsan és zökkenő- mentesen — az átállás. A vi­szonylag rövid előkészítés el­lenére az átállást a dolgozók nagy aktivitása jellemezte. A választásokon a dolgozók 75— 80 százaléka vett részt. A je­lölőbizottság által javasolt személyeknek mintegy 60 szá­zalékát választották meg. Az igazgatók döntő többségét az új testületek megerősítették, mindössze hat vállalat eddigi igazgatója nem kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok ösz- szességében kedvezőek. Az előkészítés és a választások egyaránt jó légkörben zajlot­tak le, érvényesült a törvé­nyesség és a demokratizmus. A szakszervezetek azonban nem tartják kedvezőnek azt, hogy a közgyűlések viszony­lag kevés fizikai dolgozót vá­lasztottak a vezetőségekbe — arányuk nem éri el a 32 szá­zalékot —, s nem egyértel­műen kedvező az a tapaszta­lat sem, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek nagy részében az igazgatóhelyettes tölti be a vállalati tanács elnöki tisztét. Nagy erőpróba Az elnökség fontosnak tart­ja, hogy a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése ne veszítsen kezdeti lendületéből, s minden segítséget meg kell adni az új testületeknek, hogy jól láthassák el feladataikat. A munkában az első nagy erőpróba a vállalati ötéves tervek kidolgozása lesz. A már létrehozott vállalati ve­zető testületek és a szakszer­vezeti fórumok együttműkö­désének elvei alapjában már tisztázódtak, ezek gyakorlati alkalmazása azonban további nagy figyelmet és segítséget igényel a központi szakszer­vezeti szervektől. Ezért a SZOT központi iskoláján 800 vállalati tanácstag továbbkép­zését tervezik, s az Országos Vezetőképző Központ is szer­vez megfelelő tájékoztatást a vállalati tanácsok vezetői és tagjai részére. nak a 120 Pest megyei tanuló­nak, akik talán nálunk is job­ban várták ezt a napot, a kész intézményt, amelyet igazán ők érdemeltek ki. Kívánom, hogy a jövőben ez az intézmény váljon a megye gyógypedagó­giai sikereinek részesévé. Az iskolát Csoknyay Zoltán igazgató vette át, megköszönve az Iparterv és a DUTÉP jó munkáját, az illetékes szerve­zetek segítségét, majd a helyi úttörőcsapat kisdobosai adtak műsort. A Szózat elhangzása után a vendégek megtekintet­ték az intézetet, amelynek bentlakásos részében 24 háló­terem várja kis lakóit. A program következő állo­mása a ceglédi művelődési központ volt, ahol a színház- termet tekintették meg, Lür István igazgató kalauzolásával. A ceglédi zeneiskola tanulói és tanárai színvonalas, szép mű­sort rögtönöztek a látogatók tiszteletére. Béres Károly igaz­gató mutatta be a szereplőket. Először P. Szabó Zoltán zene­tanár, az iskola volt növendé­ke gitározott, majd Petrik Gá­bor játszott vibrafonon, Mizik Ágnes csellón és Palatínus Ibo­lya Verdi Trubadúrjából éne­kelte Azucena áriáját. Mind­hármukat dr. Kiss Mihályné igazgatóhelyettes kísérte zon­gorán. A vendégek fölkeresték a tornacsarnokot is, amelynek működéséről Veres Attila igaz­gatóhelyettes számolt be. Az egész napos Pest megyei látogatás befejezéseként dr. Csehák Judit ellátogatott a ceglédi kórházba, ahol dr. Sza­badfalvi András főigazgató fő­orvos és az intézmény politikai vezetői fogadták. A főigazgató tájékoztatta a miniszterelnök­helyettest a kórház munkájá­ról, eredményeiről és a gon­dokról, majd megtekintették a gyermekosztályt és a kardioló­giai őrzőt — amelynek beren­dezései a környék ipari és me­zőgazdasági üzemeinek társa­dalmi munkáját dicsérik — va­lamint a traumatológiai osz­tályt. Ezt követően dr. Csehák Judit kötetlen beszélgetést folytatott a megye, a város és a kórház vezetőivel. Körmendi Zsuzsa Ahogyan konzervesüvegek- be és -dobozokba, úgy tasa- kokba, kopogósra fagyasztva is jócskán jutott ebben az esztendőben zöldborsóból. A ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet hűtőházába 1200 tonna érkezett ebből a zöld­ségféléből, amely keresett cikk az NSZK-piacon is; 300 ton­nányi indul útnak a német szupermarketekbe. Borsójuk nemcsak sok volt, de igen jó minőségű is, hisz saját szövet­kezetük földjéről való, s így a szedéstől számított két órán belül már jegesek a zöld go­lyócskák. Málnájuk is bőséggel ter­mett az dén; a tervezett 200 tonnával szemben 214 tonna lett a fagyos csemege — túl­nyomó többségben ez is saját termés —, ám íze és külleme gyengébb, mint a tavalyi. En­nek ellenére a bogyós gyü­mölcs 70 százaléka külpiacok felé tart Ráckevéról. Sárga hüvelyű babból a várt mennyiség termett, a másod­vetés betakarítása ezekben a a napokban folyik, így a kö­vetkező két-három héten „babkorszak” lesz a szalagok mellett. Összességében 500— 550 tonna kerül zacskókba, dobozokba. Az uborkaültetvé­nyeket sújtó vírusfertőzés Ráckevén drámaian érezteti hatását: a salátának való ez idén kimarad termékskálájuk­ból. Lesz viszont bőven kar­fiol; az őszi érésű 300 tonna mellé 20 tonnányi tavaszi já­rul. Sokak kedvelt főzeléké­ből is szép kínálatuk van, 600 tonna gyalult tököt kap tőlük a kereskedelem, jóllehet mi­nimális a nyereségük ezen a terméken. Ezekben a napokban kez­dődött a vegyes főzelék sze­zonja éppúgy, mint a lecsóé. Az utóbbi mirelit alapanyagá­ból nem sokat, mindössze 40— 50 tonna fagyasztását vállal­ták. Említést érdemel a csö­ves kukorica, amely hatá­rainktól nyugatra is kedvelt csemege — ha fehér. Márpe­dig a hazai termelők — leg­alábbis Ráckevére — sárgát szállítanak, s ez bármennyire ízletes, csak hazai vevőkre számíthat. Az P ranykalász Termelő- szövetkezet hűtőházának táro­lóterei dugig vannak, áruk tömege várja, hogy a kereske­delmi partnerek szintén fel­töltsék raktáraikat. Sz. T. Kedvezményes üdülés, több turnusban A SZOT elnökségének ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom