Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
6 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA Hszsáíárulás Mi mi után fizet? Az Elnöki Tanács törvény- erejű réndeletet alkotott a településfejlesztési hozzájárulásról. Bár a jogszabály (az 1984. évi 12. sz. tvr. és a 28/1984. (VII. 17.) PM számú rendelet) csak január 1-én lép majd általánosan hatályba, néhány település kísérletképpen előbb bevezeti, ezért sokak érdeklődésére számot tarthat, érdemes róla korábban beszélni. Mi után kell hozzájárulást fizetnünk? Fizetnie kell a lakásbérlőnek (társbérlőnek), lakástulajdonosnak, továbbá a személyi tulajdonban, illetve tartós használatban lévő egyéb ingatlan után (üdülő, önálló ingatlannak minősülő műhely, üzlet, műterem, a nem lakásbérlet alapján hasznosított lakástulajdon, a személyi tulajdonban és tartós használatban lévő, magánerőből beépíthető lakó-, üdülőtelek). Ha az ingatlanon haszonélvezeti jog van, a fizetési kötelezettség a haszonélvezőt terheli. Jó tudni, hogy az állampolgár minden egyes személyi tulajdonú egyéb ingatlana kii- lön-külön is fizetési kötelezettség alá esik. Tegyük fel, hogy valakinek tanácsi bérlakása van valahol. Egy másik településen lakóházat épített és van még valahol egy hétvégi háza, azaz üdülője is. Ebben az esetben a lakóhelyén a lakás használata, a másik két helyen pedig az ingatlanai után fizet. Mi a helyzet az ideiglenes Jelleggel történő lakáshasznosítás és uz úgynevezett szívességi lakáshasználat esetén? Ezekben az esetekben, Valamint az idegenforgalmi és egyéb szerveknek kiadott lakások eseteiben is a lakás tulajdonosát (ha a lakásnak haszonélvezője van, akkor őt) kötelezi a jogszabály a fizetésre. A vállalatok, üzemek szolgálati (például gondnoki) lakásának bérlői az egyéb bérlőkkel azonos módon kötelezhetők hozzájárulás fizetésére. A hozzájárulás mértékét a helyi tanács állapítja meg háromszáz és kétezer forint között. Nézzük, ki kaphat mentességet, kedvezményt? Mentesíteni kell a lakásbérleten (társbérleten), valamint a tulajdonosnak a személyi tulajdonon alapuló lakáshasználata alapján fizetendő hozzájárulás alól azt, akinél az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együtt lakó házas-társ és más együtt lakó nagvkorú közeli hozzátartozó jövedelmének figyelembevétel ével — nem haladja meg a havi 2500 forintot. Ezen a jogcímen nem mentesíthetők azok, akik a hozzájárulást a személyi tulajdonú, illetve tartós használatú ingatlanuk után fizetik. Dr. K. É. ■ Jogi tanácsok— Az éBeftárscik egyefeanEeges&n felelősek egymás tartozásaiért ® A {absleumi {utalom csak három év után illeti meg • A lakásszélhámos nemcsak börtönnel sújtható, hanem felel a csalással okozott kárért is. N. János érdi lakos fiatal házas. A fővárosban dolgozik feleségével együtt, albérletet is itt tart fenn. A házaspár csak a hét végén utazik a szülők érdi lakására. Ez év elején újsághirdetés után kerültek kapcsolatba P. Z.-né- vel és annak élettársával. A fiatal házaspár megállapodott P. Z.-nével és élettársával, hogy havi 3 ezer forint életjáradék fejében beköltöznek az asszony Pest környéki családi házának különbejáralú szobájába. Az asszony élettársa ezután 20 ezer forintot kért a fiataloktól kölcsönkép- pen, majd egy hét múlva 30 ezret. A lakásba azonban még mindig nem tudtak beköltözni, mert amely lakrész az övék lenne, renoválásra szorul. Ezt a fiatalok tudomásul is vették. Ezért állapodtak meg július elsejei beköltözést határidőben. Ennek azonban már lassan két hónapja, s a mai napig nem tudtak a lakásba beköltözni. A tulajdonos élettársa pedig nem tartotta be a kölcsön június 30-i visszafizetési határidejét. Az asszony azt közölte a fiatalokkal, hogy a szerződést felbontja, mert az élettársával annak zűrzavaros életvitele miatt megszakította a kapcsolatot. Egyébként ebbe az élet- járadéki ügyletbe is a férfi vonta őt be akarata ellenére, és őt is megkárosította anyagilag. Az ötvenezer forint visszafizetésétől elzárkózott, mondván, nem ő kérte, bár elismerte, hogy tudott a dologról. Olvasónk tanácsunkat kéri. A problémára két megoldás is kínálkozik, de egyikből sem biztos, legalábbis rövid időn belül, hogy pénz lesz. Ugyanis az előadott tényállásból csalás bűntett elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, ami miatt büntető feljelentést lehet tenni. Kárának megtérítését a büntető eljárás keretében is érvényesítheti olvasónk, ha a hat százalék illetéket bélyegben lerója. De azt is megteheti, hogy a büntető eljárásban nem kéri kárának megtérítését, azt külön eljárásra (perre) tartja fenn. Ez utóbbi esetben fizetési meghagyás kibocsátását kell kérnie az élettárs lakóhelye szerint illetékes bíróságtól. Ha személyi adatait (szül. hely, idő, anyja neve) tudja, és a lakhelyére kíváncsi, a Központi Laikcímh ivatal tói (Bp. IX. Vaskapu 30/b.) be lehet szerezni. A fizetési meghagyásra 3 százalékos illetékbélyeget kell ragasztani, de ha az adós ellentmondással támadja meg, további három Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Sallai Márton szállításvezető, Dabas, Bem u. 23., 1 év 6 hónapra, Király Tibor gépkocsivezető, Gyál, Táncsics M. u. 112., 1 év 8 hónapra, Zsolnai Jenő külsőszerelő, Dabas, Biksza M. u. 36/a., 2 év 6 hónapra, Kabok Sándor bedolgozó, Vecsés, Kölcsey u. 24., ,,B’ kategóriától 1 év 6 hónapra, H&rgas Pál gépkocsivezető, Bénye, Tölgyfa u. 3., „C” és „E” kategóriától 1 év 7 hónapra, Palaticzki István, gépkocsivezető, Monor, Tompa M. h. 24., ,B” kategóriától 1 év 5 hónapra, Orsó József gépkocsivezető, Vecsés, Ferenc u. 16., ,,B” kategóriától 1 évre, Juhász János gépkocsivezető, Mónor, Kossuth L. u. 162., „A” „B” kategóriától 1 év 2 hónapra, Kováds Károly, rakodó, Pilis, Erkel F. u. 6., 3 hónapra, Tamás Mária felszolgáló. Pilis, Sándor u. 31., „B” kategóriától 3 hónapra, Mravik Ferenc foglalkozás nélküli, Gyömrő, Attila u. 3., 4 hónapra, Takács István segédmunkás, Csévharaszt, Arany J. u. 7., „A” kategóriától 3 hónapra, Török Zoltán tanuló, Vecsés, Somogyi B. u. 41., „B” kategóriától 4 hónapra, Asztalos László nyugdíjas, Pilis, Bicskei u. 62., 5 hónapra, Oláh János, gépkocsivezető. Üllő, Damjanich u. 47., „B” kategóriától 1 évre, Törőcsik Rafael ács, Zsámbok, József A. u. 46., 1 év 4 hónapra, Varga János MÁV- dolgozó, Domony, Erdő u. 1.. 1 év 6 hónapra, Bajkai András, kocsikisérő, Veresegyház, Kölcsey u. 6., 1 év 6 hónapra, Takács György gépkocsivezető, Pécel, Köztársaság u. 5., 1 év 6 hónapra, Braun József autószerelő, Iklad, Szabadság u. 22., 1 év 6 hónapra, Oláh Gyula gépszerelő, Verseg, Felszabadulás ‘U. 22., 1 év 2 hónapra, Tégen István üzletvezető, Iklad, Szabadság u. 22., 1 év 2 hónapra, Böle István víz-gázszerelő, Gödöllő, Nyisztor u. 2., 1 év 6 hónapra. százalékkal kell az illetéket megtoldania. Ellentmondás esetén peres eljárás keretében jár el a bíróság. A jogerős ítélet alapján, vagy ha nem él az adós ellentmondással, végrehajtásnak van helye. Az élettárs keresetének 33 százaléka tiltható le, de ingóingatlan vagyonára is vezethető végrehajtás — ha van ilyen. Jogilag jelentős lehet olvasónknak az a megjegyzése, hogy a tulajdonosnő füle hallatára a tárgyalások során kérte annak élettérsa a pénzt kölcsön, akkor tehát, amikor közöttük az életközösség még fennállt, ők ezek szerint egymással gazdasági közösségben voltak, és feltételezhető, hogy abból a pénzből P. Z.-né is részesült. A közös gazdasági kapcsolatban álló élettársak ilyetén módon egymás tartozásaiért egyetemlegesen felelősek. Ezért tanácsoljuk, hogy a fizetési meghagyást mindkettejük ellen kérje kibocsátani a bíróságtól. Így talán hamarabb és nagyobb tételekben visszakaphatja majd a kölcsön adott összeget, mert utóbbinak nyugdíja mellett saját háza is van és teherként ez az összeg bejegyezhető arra. 0 Kilépett munkakönyvi bejegyzés esetén mikor adható ki a jubileumi jutalom? Múlt év december 31-én kilépett bejegyzéssel kaptam meg munkakönyvemet, mert a felmondási időt nem dolgoztam le. Bár én kértem a felmondási idő alatt a munkáltatót, hogy mentsen fel a munka alól, ezt megtagadta. Ezután került sor az azonnali hatályú kilépésemre — írja váci olvasónk, Z. János esztergályos. Megtagadhatja-e a munkáltató a felmentés kiadását és miért nem kaphatja meg új munkahelyén a 25 éves jubileumi jutalmat, mivel egynapi munkakiesése sem volt — kérdezi olvasónk. Olvasónk nem írta meg, hogy ö mondott-e fel, vagy pedig a munkáltatója. Ha a munkáltató mondta fel munkaviszonyát, akkor a kollektív szerződés, ha ilyen nincs, vagy nem szabályozza ezt a kérdést, akkor a Munka Törvénykönyve szerint olvasónkat megillette volna a felmentési idő, mégpedig az egyhónapos felmentés esetén 18 nap. Ebben az esetben még most is fordulhat a volt munkahely vállalati munkaügyi döntőbizottságához, és kérheti a munkakönyvi bejegyzés módosítását. Ha olvasónk mondta fel a munkaviszonyát, a munkáltató megtagadhatja a munka alóli felmentést. Ez ellen döntőbizottsághoz sem lehet fordulni. Ami a jubileumi jutalom kifizetésének megtagadását illeti, az a válaszunk, hogy „kilépett” munkakönyvi bejegyzés mellett nem illetheti meg olvasónkat a pénz. A jogszabály szerint „kilépett”, bejegyzés esetén 3 évig mindazokban az esetekben, amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, e bejegyzés előtti időt számításon kívül kell hagyni. A három év letelte után minden további nélkül megkaphatja olvasónk a jubileumi jutalmát. Előbb akkor, ha az új munkáltató a régi hozzájárulásával a bejegyzés hátrányos következményei alól mentesíti. Dr. M. J. Halálos üzemi baleset Vigyázz, dől Az ember hajlamos arra, hogy látszólag könnyebb végét fogva a dolgoknak, lekicsinyelje a veszélyt. A védőöltözet nélkül kényelmesebb,ig. szabályok mellőzésével gyorsabban lehet hatadni. és előfordul dWis, hogy helyenként rutinszerűvé válik az ilyesfajta önkényes egyszerűsítés. Egészen addig, míg egyszer bekövetkezik a tragédia. Ismét halálos áldozatot követelt a munkavédelmi szabályok megszegése, és a vizsgálat tapasztalatai arra mutatnak, hogy egy fokozottan balesetveszélyes munkafolyamatnál — a szobi Afész szakcsoportjában — sorozatosan mellőzték a biztonsági előírásokat. A veszélyzónában Július 19-én délelőtt, a tö- rökmezői erdőbe sürgős hívásra érkezett mentők már nem tudtak segíteni Drearier Tiboron, a Szobi Áfész szakcsoportjának betanított munkásán. A vizsgálat megállapításai szerint a férfi a baleset pillanatában meghalt. Aznap délelőtt a szerencsétlenül járt ember munkatársával, Koltai Károly erdészeti szakmunkással együtt fakitermelésen dolgozott. Délelőtt 8 óra 30 perckor Koltai Károly nekikezdett egy 13 méter hosz- szú gyertyánfa kidöntésének Figyelmen kívül hagyta, hogy munkatársa tőle nyolc méter távolságban — tehát az úgynevezett veszélyzónában — éppen fát darabol. A biztonsági szabályok szerint pedig a vágandó fa kétszeres magasságának megfelelő körzetben a fát döntő dolgozókon és a munkát ellenőrző legfeljebb két személyen kívül senki nem tartózkodhat Ilyen esetekben az ellenőröknek is szigorúan meghatározott szabályok szerint kell elhelyezkedni. Ez csak egy előírás volt a sok közül, amit megszegtek. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy új területen csak a vágásvezető jelenlétében lett volna szabad a munkát megkezdeni. A két férfi nem viselte a veszélyzónában egyébként kötelező védősisakot. Váígy látja az ügyész Segítségre szoruló fiatalok EMELKEDIK a különféle mentális — idegi, lelki — kavarok száma, s ez alól, sajnos, nem kivétel a fiatalok korosztálya sem. A nyilvántartott kiskorúak 75 százaléka erkölcsi és pszichikai okokból veszélyeztetett; kimondottan egészségügyi miatt 2 ezer körüli a számuk. A kiskorúak körében növekszik az öngyilkossági kísérletek száma. Hazánkban az öngyilkosságok száma megközelíti évenként az 5 ezret, a kísérletek sz'dCTia ennek többszöröse. Egy tanulmány szerint Magyarországon . van a világon a legtöbb öngyilkos; 100 ezer ember közül egy év alatt Angliában 9, az Egyesült Államokban 12, az NSZK-ban 20, Ausztriában 22, Magyarországon 46 (!) halt meg öngyilkosság következtében. Egy budapesti szociológiai felmérés megállapítása szerint a 14—18 év közötti középszintű (gimnázium, szakközép- és szakmunkásképző) iskolák fiataljainak csaknem harmada kezelésre szoruló neurotikus, háromnegyedüknél pedig már megmutatkozott valamilyen neurotikus tünet, például fejfájás, álmatlanság, szorongás, öngyilkossági kísérlet, ideges eredetű szervi panasz. ök legalábbis tanácsadásra, támogatásra szorulnának. Megkísérelte már az ön- gyilkosságot a fiúk másfél, a lányok több miiint két százaléka, depressziós a fiúk tizede, a lányok ötödé. A gyermek igényli az érzelmi szükségletek kielégítését is. Mivel a problémamegoldó képesség a serdülőknél még kialakulatlan, így krízisben gyakran agresszív a magatartásuk. Mások elmenekülni próbálnak a fenyegető helyzet elől, iskolakerülők lesznek, elszöknek, csavarognak, esetleg inni kezdenek, drogot szednek. így nagy a veszélye, hogy a fiatal krízis- helyzetben deviáns kortárs- csoportokban talál megértést. elfogadást, majd megfelelő segítség nélkül kóros személyiségfejlődés, szuicid, szuici- dum lehet a krízis kimenetele. Megfigyelések szerint Magyarországon ma 20 ezer fiatal fogyaszt olyan mértékben kábítószert vagy azt pótló szert, hogy sürgős, azonnali orvosi kezelésre szorulna- A kábító hatású gyógyszerekkel a szeszes italok hatását növelik. Az ok — a kíváncsiságon és az esetleges rossz példáikon kívül — gyakran a beilleszkedési zavar, a szorongás és depresszió. BŰNÜGYEK ismerete alapján szülői durvaság, az oktalan verés sok esetben helyrehozhatatlan következményekhez vezethet. Ez utóbbi esetben a gyerek rátanul a verésre, sajátjává válik, megszokja, hogy az élet bizonyos helyzetében az ütés a megoldás. Az ilyesfajta szülői viselkedésforma a gyerek felnőttkori életében újratermelődik. E személyiségi torzuláshoz általában hozzájárulnak a környezeti átöröklések is, mint az ivás, aminek következtében megszűnik az ember kontrollja, és cselekedeteit az ösztön. az agresszivitás uralja. A gyerekeket, fiatalokat ért beilleszkedési zavarok megelőzésében fontos szerepe van az iskolai nevelőtestületeknek; elemezhetik a gyermekek személyiségét befolyásoló tényezőket, megismerhetik a Szülők és tanulók gondjait, törekedhetnek a gyermeket ért hatás kiküszöbölésére. A negatív hatások megelőzéséért sokat tehetnek az iskolai gyermekvédelmi megbízottak, a gyámhatóságok, valamint a nevelési tanácsadók szoros együttműködése. Az időben történő, szakszerű tanácsadói beavatkozás elejét veheti a sérült gyermek személyisége további károsodásának. Példaként említhető a korábbi években Öcsán ügyészi ajánlásra tett komplex községi intézkedési terv eredménye. Eszerint a gyámhatóság és az oktatási ' intézmények gyermekvédelmi felelősei, valamint a nevelési tanácsadó közötti együttműködés tovább javult. Az alaposabb felderítés eredményeként a gyámhatóságnál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma az előző évi 98-ról 110-re emelkedett. A nevelési tanácsadóhoz beutalt kiskorúak száma a korábbi 11-gyal szemben megduplázódott. JŐ LENNE, ha minél előbb létrejönne az egységes család- védelmi hálózat, amely nevelési, életviteli és lelki tanácsokat ad, gondozásba veszi az alkoholistákat, a mentális zavarokban szenvedőket, vé gül átmeneti anyagi segítséget is nyújt. Az élet sürgető, fáziskésésben vagyunk, ezért a vázolt intézményrendszer beve zetéséig nagy jelentőségűek az alulról jövő kezdeményezések. Példaszerű a megyében a pártfogóik két éve indult mozgalma. komplex családigondozás a veszélyeztetett kisko rúak érdekében. A pártfogók szükség esetén javaslattal élnek a hatóságoknál a család körülményeinek javítására. Ez a tevékenység tavaly 238 családból 488 gondozott kiskorút érintett. Ugyancsak figyelmet érdemel a családvédelmi szogálat. amelyet négy évvel ezelőtt alakított a Vöröskereszt Pest megyei szervezete elsőként Gyálon egy ügyészi tanulmány nyomán a megelőzés jegyében. Eddigi eredményei alapján még több helyen szükség lenne hasonló intézményre. A megelőzés hatékonyságához széles körű összefogásról, egyzetetett, célratörő, határozott és fegyelmezett fellépésre, türelmes cselekvésre van szükség. Dr. Orell Ferenc János, a fiatalkorúak ügyésze, Magyar Kriminológiai Társaság tagja gásszervezési terv nem készült, S végül még azt is elmulasztották, hogy a munka megkezdése előtt hangosan kell figyelmeztetni a veszélyzónában tartózkodókat: vigyázz, dől a fa! Megcáfolták Pergessük hát vissza a történteket! A Koltay Károly által kidöntött gyertyánfa egy álló. kiszáradt fának esett, amely a hatalmas súlytol ugyancsak kidőlt a helyéről és Drexler Tibor felé zuhant. Társának kiáltására a férfi el akart ugrani, de a lába beszorult egy már fekvő, feldarabolandó fa és egy kő közé. A szerencsétlen emoer igy hátraesett és a fejét bevágta az éles szélű kőbe. Azonnal meghalt. Koltai Károly először megpróbálta félrevezetni a szemlebizottságot, azt állítva, hogy társa saját maga vágta a tat, mely vesztét okozta, de a vizsgálat adatai, megcáfolták ezt az állítását. Az igazságügyi szakértő megállapításai szerint a biztonsági előírások betartásának elmulasztásáért és a halálos üzemi balesetért Koltai Károly erdészeti szakmunkást közvetlen felelősség terheli. Ha csak azt az egy alapvető szabályt betartja, hogy a kidöntendő fa magasságának kétszerese, tehát ez esetben 26 méteres sugarú körben senki sem tartózkodhat, már nem történik meg a tragédia. Szervezetlenül Mint a továbbiakban kiderült, egyébként is szakszerűtlenül^ dolgozott. Ennek .tu-, lajdonítható, hogy a fa nem arra dőlt, amerre ő akarta. A szakértő a helyszínen 15—29 tuskót talált, s ezek egyike sem volt szakszerűen beíűré- szelve. Előfordul egyébként, hogy a több termelés érdekében a dolgozó befűrészel egy fát és továbbmegy, számítva arra. hogy a törzs saját súlyától ledől. Ez a módszer egyébként, rendkívül balesetveszélyes, s ezért tilos. A szakértői vizsgálat észrevételezte, hogy a szobi Áfész Dunakanyar Tsz nagymarosi szakcsoportja jelenlegi szervezettségében alkalmatlan a biztonságos fakitermelésre. A vágásvezető és a szakcsoport elnöke sem tette le a kötelező biztonságtechnikai vizsgát. A szakcsoport tagjai szervezetlenül, fegyelmezetlenül végzik a veszélyes erdei munkát. A szakcsoport teljes tevékenységét felül kell vizsgálni és az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően írásban szabályozni a biztonságos munkavégzés feltételeit. Gál- Judit T3Z NAP RIHDELEIEI Az utakról szóló 1962. évi 21. számú tvr. végrehajtására kiadott 34/1962. (IX. 6.) Korm. számú rendelet módosításáról a Minisztertanács 37/1985. (Vili. 1.) számú rendelete intézkedik amely szeptember 1-vel lép hatályba, s a közutak tisztántartásával, a vasúti átjárókon történő biztonságosabb közlekedési szabályokkal foglalkozik. (Magyar Közlöny S0. száma.) A klinikai pszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről az egészségügyi miniszter 5/1985. (VIII, 15.) EŰM számú rendelete intézkedik. (Magyar Közlöny 31. száma.) Külföldi rendszámú gépkocsik üzemelésével, illetve nz üzemanyagtöltő állomások kezelésével kapcsolatban ugyanitt jelent meg a 6/1935. (Vili. 15.) IpM és a 7/1985. (VIII. 15.) IpM r. Az 1048. és az 1049. Mth. határozatok is (bankkölcsönök kamatáról stb.) a Magyar Közlöny 31. számában jelenlek meg.
