Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

LLOI met A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1935. AUGUSZTUS 28., SZERDA Gyáregység a kisközségben légre megszűnt a bizoiiftalaiiság Séták a városban Teremtődjön némi összhang Akik tavaly Vasadon még az Irodagéptechnika Vállalat­nál álltak alkalmazásban, egy éve azt latolgatták, mi lesz ve­lük, hol fognak dolgozni. Ad­digi munkaadójukat ugyanis szanálták. Februártól A bizonytalanság nyomban megszűnt, amikor kiderült, hogy a meglevő épületeket az­után az ikladi Ipari Műszer- gyár bérli a Kossuth Szakszö­vetkezettől, miként azt elődje is tette. A vasadi telep kollektívája az elmúlt évben, november 15-étől került az IMI állomá­nyába. Az eredeti elképzelé­sek szerint 1985. január 1-ig be kellett volna fejezni az ide szánt technológiák telepítését, hogy kezdődhessen a termelés. Mivel a telepítés határideje eltolódott, csak . februárban kezdődhetett a termelőmunka. Elsőként a forgácsolóüzem kezdte meg működését, már­ciustól a szerelés, áprilistól pedig a sajtolóműhely is, s ■megindult az alkatrészgyár­tás.'. Minderről Halgas Ferenc ter­melési vezető> tájékoztatott Va­sadon. —í Hány embert érintett az IGV megszűnése és hányán ke­rültek át az Ipari Műszergyár­ba?’: —í A szanálás 190 embert érintett. Az IMI 138 embert vett át. — Ma mennyi az itt dolgo­zók létszáma? — Százötvenhat. Zömmel helybéliek, de Monorról, Nyár­egyházáról, Csévharasztról is bejárnak. Többnyire nők, akik­nek 90 százaléka betanított munkás. — Kezdetben Ikladra utaz­tak betanulni? — Igen, szakaszonként. Ahogy épültek az üzemek, ahogy kezd­ték a munkát, úgy tértek az­után vissza. Március 31-én az ikladi betanulás véget ért, s A biológiai kertművelés el­engedhetetlen része a kom- posztgazdálkodás. A műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek gátolják a talajéleiet. A kémiai anyagok (műtrá­gyák) helyett vezessük be kis­kertünkben a komposzttrágyá- zást. Fi'árny ókban Komposzt vagy kevert szer­ves trágyát, különböző anya­gok (hulladékok) bomlásával nverünk. Ezekben a folyama­tokban levegős (aerob) és levegőtlen (anaerob) viszonyo­kat kedvelő organizmusok vesznek részt. A komposztá­lás nem más, mi-nt _ a szerves hulladékok ember által irá­nyított lebontása. A kom­poszttelepet kertünk félárnyé­kos részén, kissé emelkedett helyen — alakítsuk ki. A telep alapja mindig a talaj legyen, hogy a földigi­liszták felhúzódhassanak. A telep szélessége 1,5 m legyen, hogy tudjon levegőzni; hosz- sza — a szerves hulladéktól függően tetszőleges. A kom­poszttelep aljára szórunk, né­hány marék faszenet, mert az leköti a káros gázokat. Jó, ha a hosszú komposztá­landó anyagot (szőlővenyige, vékonyabb gyümölcsfaágak, magvatlan gyomnövények, csalán, lekaszált iü, szalma stb.) 5—10 cm hosszú dara­bokra aprítjuk. A felaprított anyagot 10—15 cm-es rétegek­ben rakjuk fel. Kerüljön a halomba konyhai hulladék {krumplihéj, zöldségfélék sza­va, lombozata stb.). Kisállatok azontúl valamennyi dolgozó­nak a kiadott tervfeladatok tel­jesítésére kellett öSszpontos;- tariia. —- Hány csarnokot foglal el a gyáregység? — kérdeztük a beszélgetésnél jelenlevő Bur­ján László műszaki vezetőt. — Négyet — hangzik a fe­lelet. — Mivel foglalkoznak a va­sadi üzemek? — A forgácsolóüzemiek zöm­mel automata alkatrészeket ké­szítenek. Öntvénymagmunká- lást is végeznek. Ez részint szolgáltatás a vállalat többi gyáregységének, részint ma­gunknak csináljuk a fűnyírók­hoz, FR szellőzőkhöz. A szere­lés alaptevékenysége az EF 387-es fűnyíró készre gyártá­sán túl az FR szellőzőből két típus készre szerelése. E ter­mékek kiszállítása a megren­delőhöz közvetlenül innen tör­ténik. A sajtolórészleg azokat a sajtolt alkatrészeket készíti el, amelyeket a műszergyár más — ikladi, berceli, fehér- gyarmati és túrái — gyáregy­ségei késztermékekbe építe­nek be. Festőbox — Ez a kezdeti időszak bi­zonyára nem mentes még a gondoktól. — Valóban nem. S ennek ■egyik oka, hogy a szerszámok, gépek, pótalkatrészek telepíté­se sem fejeződött be. Jelenleg a festőbox kiépítése folyik. Mi csak azt kérjük a törzsgyár­tól, hogy a szereléshez szük­séges alkatrészeket idejében megkaphassuk. Sokszor előfor­dult ugyanis, hogy ezek csak az utolsó pillanatban érkeztek. Szeretnénk az ütemtelen ter­melést elkerülni, s a folyama­tos anyagellátást megteremte­ni. ' — Elégedettek-e a dolgozók munkájával? — Ezek az emberek meg tudnak felelni a követelmé­nyeknek, s ezt a legutóbbi .(baromfi, galamb, nyúl és sertés) trágyája. A különböző falombok is a halomba kerülhetnek, azok is rétegezve. Kivételt képez a diófa és a fehér akácfa lomb­ja. Mindkét falomb olyan anyagokat tartalmaz, amely a növekedésre gátlólag hat. A diófa lombjában juglon, az akácfa lombjában robinin van. A többi rétegben összerakott hulladékot időnként letapos­suk (kiszorítjuk belőle a le­vegőt) és trágyalével, ennek hiányában kútvízzel megön­tözzük, kissé nyirkosán tart­juk. Amikor elérjük a más­fél méter magasságot, akkor 10—15 cm vastag talajjal be­takarjuk komposztprizmánkat. Félévenként a prizmát át­lapátoljuk. Mészpor rétegezé- sével a keverék trágya érését siettetjük. Ezzel a módszerrel egy esztendő alatt földszerű, szagtalan szervestrágyát nye­rünk. Esővízbe tesszük Biodinamikus preparátu­mokkal a komposzttrágya érését meggyorsítjuk. Egy ál­talam használt és bevált akti- vátort ismertetek. A hozzá szükséges anyagok: 10 g ka­millavirág, 10 g pongyola pity­pang levél, 10 g közönséges cickafark, 10 g mezei macs­kagyökér, 10 g nagy csalánle­vél, 10 g kocsányos tölgyfaké­reg, 10 g méz és 1 dl tej. eredmények is tükrözik. A jú­liust például 100 százálék íe- jetti teljesítménnyel zártuk. — Milyen munkarendben dolgoznak a gyáregységbeliek? — A forgácsolóüzemben és a sajtolóműhelyben két mű­szakba, a szerelésben egy mű­szakba járnak. Visszajöttek — Vasad Pest megye 2500 lelket számláló kisközsége. Ho­gyan fogadták az IMI idetele- pülését a helybéliek? S mi­lyen a kapcsolatuk a telepü­léssel? — fordulok ismét Hal­gas Ferenchez. — Az emberek eleinte so­kat beszéltek a változásiokról. Azután megnyugvással fogad­ták, hogy továbbra is helyben dolgozhatnak. Igaz, a várako­zási idő alatt voltak, akik máshová mentek szerencsét próbálni, de nem valószínű; hogy jobban jártak, hiszen jó néhányan visszatértek már közülük. A vasadi viszonyokat tekintve a mi gyáregységünk szinte nagyüzemnek tekinthe­tő. A bérezési lehetőségeink is jobbak, mint más, közeli üze­mekben. A községgel jó a kapcsolatunk. A nagyobb ün­nepeket együtt tartjuk, a je­les évfordulókról közösen em­lékezünk meg. Azért úgy vé­lem, egyelőre egyik fél sem használta ki igazán a lehető­ségeket. De erre lesz még mód a jövőben. G aram völgyi Annamária A nap programja Gödöllő, Agráregyetem: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete jubileumi vándor- gyűlése. Megnyitó és plenáris ülés az aulában, baráti talál­kozó (táncház, videodisco, bál) az aulában, pinceklubjá­ban és tanácskozótermében. A különböző drognövényeket gyógynövényüzletben bevásá­rolhatjuk, ha nem ismerjük őket. Ha gyűjtjük, akkor megszárítjuk, majd porítjuk (porcelán mozsárban porrá törjük). Porítva, színes or- vosságos üvegben külön-külön hosszú ideig eltarthatok. Mindegyik alkatrészből 1—1 teáskanálnyit porcelán tálká­ban jól összekeverünk, ez lesz a keverék anyagunk. Ebből a keverékből kive­szünk annyit, amennyi egy ötforintos pénzdarabon elfér. Ezt fél liter esővízbe tesszük, összerázzuk és 24 óráig állni hagyjuk. Az oldat három hé­tig használható, s egy köb­méter komposzttrágya aktivá­lásához elegendő. Az aktivá­lást a komposztprizma össze­rakása után a 2—8. napon végezzük, úgy hogy 6—8 liter lágy vízhez öntjük a 0,5 liter aktivátort. 0 Gilisztatrágya készítése. A legértékesebb a földi és vö­rös giliszta. Az előbbi a kertekben és a szántófölde­ken, az utóbbi az erdőben, az avar alatt fordul elő. Leg­szaporább a trágyagiliszta. (A trágyagiliszta naponta a sú­lyának megfelelő szerves anyagot dolgoz fel éspedig földet, a benne lévő növényi és állati maradványokkal, baktériumokkal, gombákkal együtt. Még nagyanyám ráncos pa­rasztszoknyájába kapaszkodva ismertem meg az utcákat, a házakat, amikor rokonokhoz, vagy ismerősökhöz -vitt utunk. Tőle tanultam figyelni és sze­retni az akkori község arcula­tát. Az utcák nevei maradtak meg bennem. Tőle tudtam meg, hogy az emberek, az itt lakók miért keresik fel a községhá­zát, hogy szolgabíróság és já­rásbíróság székel itt. Vigyázó őrszemek Ö vitt az akkori község úgy­nevezett városi részébe, amely ma válik igazán központtá, s ahol az üzletekbe lépve elfogó­dottság lett úrrá rajtam. Már a kirakati rész is megfogott, a benti sokféleség pedig még kí­váncsibbá tett. A főtér park­jának padjain is üldögéltünk (ahol ma az áruház van), volt amikor felkerestük a két sát­rat a túloldalon a kastély fe­lé vezető út elején, amelyben cukorkákat mértek, dekáztak. Nápolyi, krumplicukor, med­vecukor és egyéb finomságok voltak ott kaphatók. Azóta azonban sokat for­dult itt a világ, ha körbejár­juk a volt főtér, a mai Sza­badság tér területét, emlékez­hetünk a szerencsés örökség­re, amely nagyszerű adottsá­gú. S így válhatott ez a terü­let a mai életünk, városunk központjává. A városkép ki­alakításának igazi nagy ered­ményei tárulkozhatnak itt ki. A tízemeletes toronyházak, mint eligazító s vigyázó őrsze­mek emelkednek a magasba. Az átalakuló és fejlődő város arculata egyre szépül, s mind vonzóbb lesz. Élvezzük kibon­takozó tereit, megújult útjait. Megkapó környezet alakult ki. A rendezett részek egységbe állnak össze. A tér és a magas­házak dinamikáját feloldó ke­rámia szökőkút enyhülést nyújt pillanatra, megállásra, s némi pihenésre késztet. A kiboruló tulipán mozzanatai imponál­nak. A múlt tárgyal is emlé­kezést idéznek. Így a bazalt ■kockakövek. Ügyesen rakták, alakították,' formáztak okét. Á múlt egy darabkája a jövőbe ékelődik. Sajátos elgondolás A városközpont a szüntelen mozgás tere. Ide kötnek taná­csi és más egyéb ügyintézési dolgaink. Itt szerezzük be lét­fontosságú cikkeinket. Sietünk a HÉV-állomáshoz. Itt remény­kedünk a szolgáltatások tisz­tes megoldásaiban. Erre ágaz­nak el közlekedési útjaink. Ezért nem mindegy, miként alakul a további arculata. Mi­ként tudjuk magunk képére A giliszta ürüléke az old­ható nitrogén ötszörös, az oldható foszfor tízszeres, az oldható káli tizenegyszeres, a magnézium kétszeres, a mész tízszeres, valamint a nyom­elemek sokszoros mennyiséget tartalmazza, mint a kerti föld fölső 20 cm-es rétege. A gilisztatrágya hatására két- háromszoros termés érhető el. Félárnyékos helyen, jó minő­ségű kerti földbe 50x50x30 cm-es gödröt ásunk. A gödröt megtöltjük gyümölcsmaradék­kal, törköllyel, kávézaccal, konyhai hulladékkal, borsó- a babtnivellyel, sertés- vagy nyűi trágyával. Mázsákkal A fészekben helyezzünk el legalább 600—1000 db vörös-, földi trágyagilisztát. (Az is megfelel, amit tavasszal mi gyűjtöttünk össze). Gilisztate­nyészetünket tartsuk félig nedvesen, de a víz ne álljon rajta. Gilisztáinkat védjük a napfénytől. Takarjuk le ned­vesített jutazsákkal. A kom- poszttrágyát felhasználhatjuk zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és dísznövények tápanyag-után­pótlására. Négyzetméterenként legalább 1,5 kg-ot adjunk áp­rilis-május hónapban. A gi­lisztatrágya cserepes dísznö­vénytermesztésben igén jó eredménnyel használható. Dr. Lengyel Adám formálni. Él bennünk a ter­mészethez való ragaszkodás, az időben és térben elhelyez­kedő táj, a környezet megtar­tása. De él bennünk az új iránti érdeklődés is. Ezért van az, hogy az itt lakó ember, ál­lampolgár azt kívánja, terem­tődjön némi összhang a szak­emberek és az egyszerű, váro­sát féltő polgár között. Tud­jon az itt lakó a távolabbi ter­vekről, hogy magáénak tudja (ha érvel, igazítani akar raj­ta) és izguljon mielőbbi meg­valósításáért. Egy belső tér, egy belső mag lehetősége van a volt község­ház (volt járási hivatal) épü­lete mögötti részen való ki­alakításban, amely részt több­féle megoldásban kell tervez­tetni, majd a közösségi észre­vételezések után kiviteleztet- ni. Igen zsúfolt Lassan felszámolódik a volt erdészeti házak mindegyike. Már hosszú idő óta itt bonyo­lódott némi keresgélés után, hogy hová, melyik épületbe kellett is mennünk, ha elintéz­nivalónk akadt a tanácsnál. Az oly értelmi változásokat is észrevesszük sétánk közben, hogy míg nagyobbodik a for­galom. az üzletek belső terü­letei nemigen növekedhetnek, legfeljebb átrendeződnek. Így lett ez az áruház esetében is. Ahol ugyan az alsó szinten az élelmiszerosztály nagyobbo­dott, s ez fontos volt. Ugyan­akkor az iparcikkrészleg te­rülete csökkent, és azért iS igen zsúfolt, mert ott a feljá­rat az emeletre. A Népbolt (a valamikor volt Hangya) is alapterületében alig bővíthető. Szombatonként, ün­nepnapok előtt bizony sorban­A rugalmas gyártórendsze­rek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való sokol­dalú együttműködésről és szé­les körű népgazdasági elter­jesztéséről írtak alá keret­egyezményt a KGST negyve­nedik ülésszakán Varsóban. A szocialista országok együttjnű- ködését elősegítő újabb megál­lapodás jelzi azt, hogy az ér­dekelt államok milyen arány­ban és milyen ütemben kíván­nak a következő években ha­ladni. Az elképzelések egyik)fő té­mája olyan új gépipari termé­kek kifejlesztése, amelyek se­gítségével az energia- és nyers­anyag-megtakarításokban gyö­keres változásokat érhetnek el. Tény és való, hogy jelenleg még a saját erőforrásokból, valamint a kölcsönös együtt­működés erősítésével kielégít­hetik a KGST-tagországok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségleteiket. A szak­emberek azonban hangoztat­ják: bármily hatalmas készle­tekkel is rendelkezünk, ha nem csökken az anyag- és energiafelhasználás, akkor ve­szélybe kerül a tagországok Igényeinek kielégítése. A probléma sürgősségére utal az a jelentés is, mely sze­rint a KGST-országokban kö­rülbelül 25—30 százalékkal több anyagot és energiát hasz­nálnak fel egy adott termék előállításához, mint a Közös Piac államaiban. Vagyis a következő időszakban már a termelés növeléséhez elenged­hetetlenül szükséges erőforrá­sokat elsősorban a takarékos- sági intézkedések eredménye­ként kapott anyagokkal, ener­giával kell biztosítani. Nagy lehetőség nyílik a szo­cialista országok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerekcipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű intézkedéseket dolgoz­tak ki, amelyek nagy része megvalósult. Csakhogy vala­mennyi program mindenek­előtt a könnyen kialakítható, kevesebb beruházást igénylő tartalékok feltárását szorgal­mazza. Ez akkor helyes volt, de a 80-as évek közepére bebi­zonyosodott, szükség van arra állás van mindkét üzletben a pénztárak előtt. Gond a külső területekről jöttek parkolási lehetősége is. „ Hiányként érzékelődik, hogy megszűnt az áruház kirakata. Jó volt ott^ szemlélődni. A kí­nálat, bemutatás fontos ele­me £) kereskedelemnek. Anyagi és szellemi Kívánalom, hogy az áruház, a pártház, a HÉV-állomás épü­lete maradjon fás, ügetés, fü­ves, virágos térségben, „de szintúgy a Gödöllő Étterem környéke is. Legyen az ideér­kezőnek egy üde színfolt ez a ■ terület. Az a megoldás is di­csérendő, hogy teret kap a ma­gánszektor a kereskedelemben, és hogy üzleteik rendezett megoldásúak. A város mai arculatához va­ló eljutás meghatározások és tevékenységek sorozata, amely­ben nem kis szerepet játszott a lehetőség. Anyagi és szelle­mi. S a létrejött dolgok bir­tokbavétele ezért kell hogy kulturált módon történjen. Bár korlát övezi az utak szélét, em­beri érdeket szolgál. A ma­gunk figyelme párosulhat a technikai megoldásokkal. Sétánk végén a volt község­háza épületét vesszük szem­ügyre, amely megújulva régi formáját, szépségét kapta meg, s jólesik felnézni rá. Szántai Sándor Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált olasz western. Csak 4 órakor! Jézus Krisztus Szupersztár, Színes amerikai filmmustcal, 6 és 8 órakor! is, hogy az átmeneti javulást ígérő programok mellett, he­lyett készüljenek racionális változást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása idő- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendelke­zik felesleges forrásokkal. Ép­pen ezért célszerűnek tűnik, hogy a meglevő szűkösebb anyagi lehetőségeket ésszerűb­ben használják fel. A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, hogy a KGST-országok a következő időszakban milyen műszaki­fejlesztési politikát folytathat­nak. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági fejlesztésük új szakasza előtt állnak. Ezekben a hónapokban dolgozzák ki az ipar szerkezetátalakításához iránytűként szolgáló tudomá­nyos-műszaki együttműködési programot, amely 2000-ig szól. Az előkészítő munka során a szakemberek már kijelölték azt az öt kulcsfontosságú te­rületet, amely a KGST-orszá­gok növekedésében döntő sze­repet játszhat az évezred vé­géig. Ezek: az atomenergeti­ka, a biotechnika, a népgazda­ságok elektronizációja, új anyagok és műszaki megoldá­sok kidolgozása, valamint a rugalmas gyártórendszerek ki- fejlesztése. Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a var­sói ülésszak. A tagországok megerősítették, hogy Helsinki szellemében normális, egyenjo­gú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportos«» lásaival, például a Közös Piac­cal. Az EGK és a KGST kö­zötti együttműködés megfelel mindkét országcsoport kölcsö­nös érdekeinek. Az európai, valamint a világhelyzet javu­lására is kiható kontaktusfel­vételnek nincs semmilyen for­mai akadálya, pusztán politi­kai akaratra van szükség. A szocialista országokban meg­van ez az akarat, hogy mind politikai, mind gazdasági té­ren az enyhülés váljék uralko­dóvá. F. A. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Gilisztatrágyával dupla termés Komposztot érlel a macskagyökér Anyag- és energiatakarékosai) Az együttműködés új útjai Öt kiilcsfontossegií szakterület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom