Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

VÁCI ina A PEST MEGYEI'HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 27., KEDD Letkásí dinnyések A föld és a piac között A Heves megyei Hort és CSány a dinnyéseiről híres. Márciusban a lsét falu úgyszólván elnéptelenedik, merít a lakóinak kéthar­mada kenyergt kerésni in­dul az ország különböző részeibe. Tóth Józseffel és családjá­val Letkésen az Ipolyvölgye Termelőszövetkezet földjén találkoztunk. Már harmadik éve kötnek újna és újra szer­ződést, ami azt bizonyítja, hogy elégedettek egymással. A mezőgazdasági nagyüzem adja a földet, azt előkészíti; is tál ló trágyát, üveget, faanya­got ad’ az üvegházhoz, vegy­szerez^i és permetezi a diny- nyést. Tóth Józsefeik feladata a palánták előállítása, a gyü­mölcs szállítása a termelőszö­vetkezet gépkocsijával, az őr­zés és az eladás. A család márciustól szep­tember végéig ideiglenes szál­láshelyen él, amely ez esetben jól berendezett faház és egy használaton kívül helyezett autóbusz, mert Tóth József fia és veje is tagja a cstaládi vál­lalkozásnak. A kisebbik gye­rek mindig abban a faluban jár iskolába, ahol a szülők munkát vállalnak. Az asszony a tenyeréből el­lenzőt formál, úgy tekint vé­gig a kilenchektáros ,,(j.inny4r sen. — Szépen megindultak a palánták. Néhány nappal ez­előtt azonban a sárgadinnye úgy nézett ki, mintha meg- perzselődött volna. Kihívtuk a növényvédősöket, de nem tudták megmondani, mi a ba­ja? Mi azt gondoljuk, hogy a hideg reggelek miatt eldobták a palánták a gyökereik' egy részét. A görögdinnye jobbnak ígérkezik, ha megfelelő idő­ben kapjuk az esőket, jó ter­més is lehet. Most ott tartunk, hogy közepesnek minősítjük. Csak köd ne legyen, mert at­tól ragyát kapnak a gyümöl­csök! A dinnyéseket sokan irigy- lik, mert köztudott, hogy jól keresnek. Anna kevesen gon- •dolnak. hogy márciustól szep­temberig a munkaidejük leg­alább napi 12 óra, nem kis dolog az őrzés, a szedés, a szállítás, az eladás. S nem mellékes az sem, hogy szak­értelemre van szükség a pa­lántaneveléshez, vagy akár ahhoz, hogy valaki megálla­pítsa: érett-e a dinnye vagy sem. Az sem mellékes, hogy a család évről évre kettős éle­tet él. . , Tóth Józsefék nem tagad­ják, hogy a tsz-sael kötött szerződés értelmében a bevé­tel 37 százaléka üti a marku­kat. Ök csak a biztosítást és az SZTK-t fizetik. — Az elmúlt esztendőben a bevétel nem érte el az 1 mil­liót — tolja fel a homlokára a sapkát Tóth József. Köny- nyen kiszámítható tehát, hogy a jövedelmünk 300 ezer fo­rint körül mozgott. Ebből azonban le kell vonni azt a többlet kiadást, ami az ott­honunktól való különéléssel jár. Az idei mérleget csak szeptember végén tudjuk el­készíteni. Addig folyamatos lesz az ingajárat a dinnye- föld és a Bosnyák téri piac között Vicsotka Mihály Olcsón megúsztak Mibe került az árvíz? Amilyen váratlanul jött, olyan hirtelen le is vonult az idei dunai zöldár. S ellentétben az 1965-össel maradandó nyomor kát nem is hagy bennünk, hi­szen nem okozott súlyos gon­dokat. Igaz, Verőcém,áros és Nagymaros között jó néhány hektár termőföld került víz alá, s ,az itteni hét végi há­zakhoz is csak csónakon le­hetett eljutni. De akinek ár­területen van a kukoricása, az úgyis tudja, hogy öt-tíz évenként egyszer a betakarí­tás elmarad, ami pedig a nya­ralókat illeti, azokat már ele­ve úgy- építették, hogy időn­ként a Duna nyaldossa a lá­bazatot- ............ 'A z árvíz mégsem tréfádo- log. Igaz, a Duna magyaror­szági szakaszán gyakorlatilag mindenütt kiépítették a biz­tonságot nyújtó gátakat, egy- egy árhullám mégis sok gon­dot okoz a szakembereknek. Így történt ez Vácott is, ahol Brandt János, a kommunális üzem vezetője szerint az elő­rejelzések ismeretében már jó előre megbeszélték a teen­dőket, készenléti szolgálatot hoztak létre. A veszélyeztetett területe­ken minden előzetes védelmi intézkedést megtettek. A Du- na-parti sétányon lezárták a nyilvános W. C.-ket, a Mária utcában, a város legalacso­nyabban fekvő területén a magas vízállás miatt a csapa­dékcsatornában megemeleke- dett a vízszint, ezért kútgyű- rűkkel, homokzsákokkal sza­bályos gátat kellett emelni a nyílás köré. Az előrejelzések azt jósol­ták, hogy a dunai áradás va­lószínűleg augusztus 11-én 5 és fél méteres szinttel tetőzik Vácott. Nem így történt, hi­szen végül is 12-én 6 méter 5 centi volt a legmagasabb víz­állás. Miibe került a városnak ez a végeredményben békés ter­mészetű árhullám? — érdek­lődtünk a kommunális üzem vezetőjétől. Végül is nem túl­ságosan sokba, mindössze 81 ezer forintba. Ennyi volt a költsége a felhasznált beton­nak, zsákoknak, az elárasztott partok, sétányok mosásának, takarításának, a fertőtlenítés­nek, a járművek igénybe vé­telének. Az idei árvízzel kap­csolatban tehát nyugodtan el­mondhatjuk: olcsón megúsz­tak. Cs. A.--------5---------­Ez er tanuló Huszonkét szakmában A váci 204-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben szeptember elsején délelőtt fél 10 órakor tartják a tanévnyitó ünnepséget.’ Aznapra várják a kollégiumban lakó diákokat is. Imre György igazgató el­mondta, hogy ezer tanuló kez­di az 1985—86-os tanévet a Csikós József utcai taninté­zetben. Huszonkétféle szak­mát tanulnak, 40 osztályban. 1970 óta ez a legnagyobb lét­szám Vác nagy múltú ipari ta­nuló-képző Iskolájában. Pozsonytól Brnóig Történelmi séták a szomszédban Itt raboskodott Kazinczy Ferenc Az ország-világjáró út­jairól híres váci Pedagógus Klub nyári programjában számos hazai és külföldi tú­ra szerepelt. Külföldi út­jaik során a közelmúltban jártak a Szovjetunióban, az NDK-ban és legutóbb Csehszlovákiában, ezúttal az ország legszebb várait, kastélyait keresték fel. A lelkes kis csoport, ame­lyet útjukon elkísértünk, autó­busszal kereste fel a szebbnél szebb várakat és kastélyokat. Félnapos utazás után autóbu­szunk Szlovákia fővárosát — amely egyben Csehszlovákia harmadik legnagyobb városa is — Bratislavát, vagy ahogy mi nevezzük, Pozsonyt értük el. Évezredes település a Du­na mentén. A magyar törté­nelem több jelentős epizódja itt játszódott, hiszen 1848-ig számos országgyűlés színhelye a város. Az óváros történelmi han­gulatú utcácsikáip sorra meg­néztük a prímás i palotáit, a Roland-kutat, az óvárosházát éis a Mihály-kaput, amely Po­zsony szimbóluma. Enyhe ka­paszkodó után feljutottunk a várhoz; szabályos négyszög alakú, a négy sarkán sisakos toronnyal. Történelmünk so­rán az egyik kaputornyában még a magyar királyi koronát is őrizték. A vár teraszáról még egy utolsó pillantást vei tünk a dinamikusan fejlődő városra és a szépen ívelő, kar­csú Dunia-hídira, és máris to­vábbmegyünk autóbuszunk­kal Lednicébe. A kétezer lelket számláló fa’lu romantikus várkastéllyal dicsekedhet, a Liechtenstein- családé volt. A kastély erede­tileg gótikus vár volt, majd reneszánsz kastéllyá alakítot­ták át. Itt igazán akadt ben'« is látnivaló; a pazar intarziá- jú bútorok, csillárok, a könyv- a porcelánmúzeum mind-sae- met gyönyörködtető. Még egy utolsó séta a kas­tély francia parkjában és utunkat folytatjuk Mikulov felé. Mi Nikolsburgnak ismer­jük a magyar történelemből és az Európát átszelő boros­tyánét itt ágazott ketté. Becs, illetve Esztergom, Buda irá­nyába. Itt a legtöbb látnivalót a gótikus vár nyújtotta a cso­dálatos reneszánsz udvarával és barokk szobraival. Múzeu­mában elsősorban habán ere­detű tárgyakat láthatunk, hi­szen a habánok itt telepedtek le. Utunk során megtekintettük Znojmo várát, a Dyje folyo mentén épült vranovi várkas­A csoport tagjai Vranov várában. télyt, a folyó mentén 76 mé­ter magasra épült sziklacsú­cson uralja a tájat. Ezt követ­te Jihlava városa, amely templomairól és árkádos épü­leteiről híres. Továbbutazva Slávonice gyönyörű főterén sétálhattunk. A napsugaras Itáliát idézi a látogató elé ... Tovább folytatva a kirándu­lást, az európai építészet gyöngyszeme tárult elénk Tele főterén. Ötvennyolc árkádos ház övezi. Mindannyiunka. ámulatba ejtett a várkastély, árkádos udvaraival, díszkert- -Jeiv«l;-'Itt>iiBí ei^lítést• érdeme; a múzeum gazdagsága, törté­nelmi és néprajzi gyűjtemé nyével, afrikai vadásztrófeái val. Megérkeztünk követkéz •állomásunkra, Jindrichu Hradecre, ahol a híres zene szerző, Szmetana tanult és és kezdte pályáját. ü::i Számunkra meg azért érde­kes, mert II. Rákóczi Ferenc négy évig e város kolostorának gimnáziumában tanult, em­lékszobát is rendeztek be tisz­teletére. (Számunkra ez a vá­ros Neuhaus néven ismerős.) Emlékszobája magyar turisták zarándokhelye. A kolostor má­sik érdekessége a betlehemi Ülünk a kiapadón Válldobások a zöld tatamin A zár, mely fel­mondta a szolgá­latot, a kórház tu­lajdonát képező szekrény tartozé­ka. Felhívták a tmk-t: — Nem tűr ha­lasztást a zár megjavítása, mert a szekrényben gyógyszert táro­lunk. Meg is jelent egy szerelő. Pró­bálgatta a zárat, majd kimondta a szakvéleményt: „Ez bizony rossz." Aztán elment. Napokig csak te­lefonon tartották a kapcsolatot: „Nem tűr halasz­tást”, „Azonnal mennek” — és nem jöttek a szerelők. Végül szóltak a fő­nöknek. az való- tzínü a nagyfőnök­nek, az a főmér­nöknek, az a tmk­Zár főnöknek, az a csoportvezetőnek, az a brigádvezető­nek, és elmúlt két hét. Végül megér­kezett két szerszá- mosládás férfi, ök is kísérleteztek a zárral, és hogy kétség se férjen az előbbi szakvéle­ményhez, most már ketten jelen­tették ki: „Ezt ki kell cserélni.” De nem cserélték ki. Gondoltam, talán hiánycikk a szek­rényzár. ■ Átmen­tem a közelben le­vő vasboltba. Kér­désemre az eladó így válaszolt: — Van kérem. Ez 11,70, ez 24 fo­rint, de van „ci- linderzáras” is, az 84 forintba kerül. — Nehéz ezt fel­szerelni? — Dehogy! Egy hatéves gyerek is elvégzi. Itt van négy darab kisfa­csavar. Ezzel a szekrényajtóra fel­csavarja. Ahá, gondoltam, akkor csavarhúzó­juk nincs, de az eladó megcáfolt. Azt is lehet kav- ni. Filléres dolog. Akkor valóban nem értem. Száz évvel ezelőtt oda­mentek a kórház portásához, vagy kertészéhez, és azt mondták: „Itt van fiam pár krajcár. Szaladj át a vas­boltba, hozzál egy szekrényzárat és csavarozd fel a fo­lyosó szekrényére." És a munka öt perc alatt el volt vé­gezve. Na, de akkor még nem volt így megszervezve. Mészáros Gyula A görögdinnye lekerül a Skoda ülése alá. Feltételezem, hogy á két fiú ma esti prémiu­ma lesz. Az apa régi ismerő som. Rábeszélt, hogy üljek mellé a kocsiba, s kisérjem el a Géza király téri iskolába. Általános iskolás fia most a tornateremben koptatja a tata­mit, az Egészségügyi Sportkör tagjaként, több, hasonló korú ‘ társával együtt. Kiss László az edzőjük, társadalmi munká­ban. Vácott és környékén több kisebb cselgáncsozó csoport alakult, az utóbbi években népszerű lett ez a sportág. Ér­demes vele közelebbről megis­merkedni, már csak azért is, hogy az ember figyelme ráte­relődjön a mai serdülők és a fiatalok életmódjára. Már az udvarpn hallani a testek tompa zuhanását, amint az esést gyakorolják odabent, s egy nagyobbacska fiú erősítő gyakorlatokat végez a korlá­ton, később a kötélen, aztán meg a talajon. Látunk játékos küzdelmet is, amelyben fon­tos szerepet játszik a mozgás esztétikuma, a fogások szak- szerűsége, s mint minden eset­ben, most is, a küzdelem lo­vagiassága. Fiatal anya szem­léli mosolyogva kisfia szak­szerű qál’dobásait, eséseit, az­tán az edzővel vált néhány szót. Táborba indulnak a gye­rekek, s a költségeket a szülők fizetik. Ülünk a kispadon. A pártoló taggá lett apa egy kimutatást csúsztat a kezembe. Eszerint a fiúk közül Schoffer Attila ta­valy a miskolci olimpiai re­ménységek versenyén a har­madik, a budapesti országos rangsoroló versenyen a máso­dik helyet szerezte meg. Ezen kívül más eredmények is tanú sítják, hogy a szakosztályban komoly munka folyik. A nők közül Marschalek Éva verseny- edző rangos első és harmadik helyezéseiről a váciak mara dandóbb emléke az, hogy ta­valy Bécsben női válogatot­tunk tagja volt. Ahogy a kezembe adott lista mutatja, az élvonalban aratott győzelmeket a serdülő is, ifjú­sági csoportokban is szorgal­masan aratták városunk csel- gáncsozóí, akik közül minden kategóriába kerültek váloga­tottak is. Ezek nagyon fontos bizonyítékok, amelyek amellett szólnak, hogy a támogatást meg kell adni a rendszeres munkához. Ezt azért kell külön hangsú­lyozni, mert most hiányoznak a feltételei. Amint mondják, rövid időn belül jelenleg a he­tedik helyen edzenek a gye­rekek, de innen is menniük kell, mire a „Gézá“-ban a tan­év megkezdődik. A nyolcadik hely előrelát­hatólag a Szőnyi Tibor Kórház mellett épült egyik panel fel­vonulási épület lesz, amit tá­volról meg is mutatnak a gép­kocsiból. De még ez sem biz­tos, csupán szó volt róla. A pártoló tag apa segíteni pró­bált, járta a hivatalokat, akkor hangzott el az ígéret. De azóta még nem történt semmi. — Fiatalon, de még inkább a gyerekkorban kell kezdeni — állapítottuk meg Kiss Lász­lóval a cselgáncsról, de igaz ez minden sporttal kapcsolat­ban. Itt a tornateremben, váll­dobások, padlódöngetések kö­zepette, a mosolyogva küzdő ifjak láttán döbben rá az em­ber, hogy milyen nagy szük­ség lenne gondtalanul működő sportegyesületekre, kiváló sportpedagógusokra, mert a • sport szérvezett kereteket ad a fiatalok testi-szellemi műve­lődésének, fegyelmezett kere­tek között vezeti le a fölösje­ges energiákat, kizárja a nap­jainkban fel-felbukkanó ag­resszivitást, emberi emberré nevel, ha jó kezekbe kerül a szervezése. Tisztelnünk kell az olyan emberek törekvéseit, mint Kiss Lászlóé, akit kiváló peda­gógusnak ismerhettem meg. Igaz, a foglalkozása, amivel pénzt keres, villanyszerelő. kovács T. István szerző felvétele játékrendszer, amelynek 1750 figurájából 150 mozog is. A város minden pontjáról látható a vár, melynek kísér­tő szelleme — a Hradeci Fe­hér asszony — karácsony este kenyeret osztott a város sze­gényeinek. Az viszont tény, hogy' alapítványából évszáza­dokon át minden évben nagy- csütörtokön mézes kásával vendégelték meg a szegénye­ket ::::: Körutazásunk következő ál­lomása Táborba, a husziták fellegvárába vezetett. Érdekes­sége a város főtere. Építésze­tileg csodálatos, itt folytak a husziták közös étkezései. Min­den vagyonukat a főtéren levő kádba, dobták és élelmezésük­ről a tábor gondoskodott. Itt mindenki egyenlő volt és az igét is joga volt mindenkinek hirdetni. Megtekintettük vezé­rük, Húsz János szobrát és a kelyhet, amelyet jelvényük­ként viseltek. Hazaérkezésünk előtt míg egy utolsó állomás Brno neve­zetességeinek megtekintése. Látnivalói közül kiemelkedik a székesegyház és a Spielberg- vár. Kazamatáiban két eme­let mélységben börtön volt. Falán márványtábla hirdeti a magyar jakobinusok emlékét és Kazinczy Ferenc celláját, aki szintén itt raboskodott. De itt halt meg Trenk Frigyes báró is, a Jókai-regényhős. Az élményekben gazdag körutazás ezúttal véget ért. A váci Pedagógus Klub tagjai azóta új utakat terveznek, új­ra szövik álmaikat, hogy mi­nél többet megismerhessenek a világ titkaiból. Papp László Rólunk írják A Városi Közlekedés meg­írta, hogy elkészítette Vác általános rendezési tervét a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. A többi között java­solják a történelmi város­magban a központi kereske­delem tengelyének, a sok üz­letnek helyt adó Széchenyi utcának gyalogos (sétáló-) ut­cává történő átalakítását. A Nógrád című megyei lap képes tudósítása szerint a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében hat hónap ajatt 40 százalékkal növeke­dett a termelés, nagyobb lett a tőkésexport s az Adidas cég számára több mint 170 ezer darab terméket küldtek a kazáriak. P. R. ISSN 0133-2753 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom