Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
XIa ’ +. PEST MEGYEI VllHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA: A számítógép itt nem játékszer (3. óidat) feltárni a szellemi kineset (A. oldal) Vigyázz, dö! (ő. oldal) Martus Antonius ezüstjei (8. oldal) Budapest Befejeződött az agitaciós és propagandaérlekezlet Kedden a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződött az országos agi- tációs és propagandaértekezlet. A tanácskozás második napján Lakatos Ernő és Radies Katalin, a Központi Bizottság osztályvezetői tartottak előadást. Ezt követően a résztvevők szekcióüléseken vitatták meg a soron következő feladatokat. Műlrágya helyett fcichumusz Gazdasági társaság alakult Sokan hajlamosak a kcmikáliacllencs megoldásokat egyre inkább sürgetőket valamiféle fantasztáknak tekinteni, jóllehet, nem romantikus emberek gyülekezetéről van szó, például a megyénkben megalakult Gilisztahumusz GT esetében sem. A társaság — ennek tagja a kiskunlacházi Kiskun Tsz is, és amelyhez bármely jogi személy csatlakozhat — célja a talajok tápanyag-egyensúlyának fenntartására, szerkezeti és nedvességtartó képességének növelésére meghonosítani, élterjeszteni a giliszta- humusz-termelést. A munkára S ti V0LTŐ fogott vörösgiliszta igen szorgalmas; a trágyát és minőén szerves anyagot értékes bio- humusszá dolgoz fel, s e termék, a nyugati vevők által szívesen vásárolt állatkákkal egyetemben valutát is hoz az országnak. Hazánkban egyébként ma 10—12 forintot kóstál egykilónyi biohumusz; az át alakított trágya értéke tehát a giliszták jóvoltából a háromszorosára nő. A gilisztahumusz előállításának technológiája megvalósítható kis- és nagygazdaságokban egyaránt. A dolog nyitja, hogy megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsenek a gyűrűstestű állatnak. Ez leegyszerűsítve annyit tesz gondoskodni kell a folyamathoz szükséges hőről, nedvességtartalomról, azokról a körülményekről, arftelyek között azok a mikroorganizmusok elszaporodnak, amelyek szintén kellenek a htimuszképző déshez. A külföldön már alkalmazott módszert nálunk a keszthelyi Biometod nevű ■ társaság terjesztette el, a törzsanyag is tőlük származik. A gilisztahumusz haszna sokirányú: a trágya komposztáló- dási folyamatát az 1—2 év helyett három hónapra -csökkenti, s a magas fehérjetartalmú gilisztatömég állati takarmányként értékesíthető. Környezet- és költségkímélő voltáról egy adat: 5 mázsa biohumusz tizenöt mázsányi műtrágya hatóanyagával ér fel. Sz. T. A magyar—szovjet árucsere jubileuma Tovább mélyült az együttműködés Jubileumi ünnepséget tartottak kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban az első magyar—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírásának 40. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, Iványi Pál, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az első magyar—szovjet árucsere-egyezménynek köz. vetlen politikai tartalma és hatása volt. Azáltal, hogy Magyarország és a Szovjetunió gazdasági partnerekké váltak, a magyar külgazdasági kapcsolatok új orientációja kezdődött el, / A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdettől fogva meghatározó szerepet játszik Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. Tavaly a Szovjetunióval folytatott kétoldalú forgalom értéke elérte a 8,5 milliárd rubelt, ami a teljes magyar külkereskedelmi áruforgalom egyharmada. Az idén a kétoldalú árucsere tovább bővül, és a forgalom meghaladja a 9 milliárd rubelt, az 1931—85. közötti tervidőszakban pedig a 40 milliárd rubelt. A 80-as évtized eddig eltelt évei abból a szempontból is sikeresnek tekinthetőek, hogy tonóbb méAcélrugók Újszilvásról Keresettek a tápiógyörgyci Zöldmező Termelőszövetkezet új- szilvási üzemében gyártott rugók. Megrendelőik közé tartoznak például a Budapesti Járműjavító és a Mezőgép vállalatai is. Képünkön: a bútoripar által forgalmazott teleszkópos asztalhoz szabja a koracélt Lévai Lászlóné és Bugyi Károlyné. Erdős! Agnes felvétele lyült a két ország közötti együttműködés, és újabb formák kimunkálására is sor került. Így például a közelmúltban újította meg a két fél a timföld—alumínium-egyezményt; emellett több ipari nagyüzemet szovjet segítséggel és szovjet berendezésekkel építettek fel Magyarországon, ugyanakkor számos magyar vállalat vesz részt több szovjet üzem, illetve gyár rekonstrukciójában. Ezt követően Borisz Sztukalin méltatta a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatok jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a ríégy évtizedes együttműködés megfelelt a két ország érdekeinek és jól szolgálja a békés egymás mellett élés, a társadalmi haladás ügyét. A magyar—szovjet kereskedelmi-gazdasági együttműködés — a töb'bi KGST- orsíággal fennálló kapcsolatokkal kiegészülve — nagy fontosságú a Szovjetunió gazdasági éleiében is. A nagykövet emlékeztetett a KGST-or- szágok 1984. évi felső szintű értekezletére, és az akkor megfogalmazott gazdasági és műszáki-tudományos feladatok fontosságára, hangsúlyozta, hogy megvalósításukban egyaránt nagy szerepük van az országok közötti sokoldalú, valamint a kétoldalú kapcsolatoknak. Ez utóbbi kapcsán utalt a tavasszal Moszkvában aláírt, 2000-ig szóló magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program jelentőségére. és hangsúlyozta e kapcsolatok továbbfejlesztésének fontosságát. Veress Péter az évforduló alkalmából szocialista külkereskedelemért rmlékplakettet nyújtott át ma- ar és szovjet szakembereknek, akik kiemelkedő részt vállaltak a felszabadulás utáni külkereskedelem megteremtésében, illetve azt követően is nágy jelentőségű munkát végeztek a külkereskedelemben. Sakaidaiű ráckevei kisszövetkezet Lakóház - két hét alatt A gyorslakóház első mintadarabját a kisszövetkezet ráckevei telepen állították fel. Ez az épület egyben a további konzerválási kísérletek alanya Is. Az utóbbi időben számos olyan eljárást dolgoztak ki világszerte, amelyekkel gyorsabbá és egyszerűbbé lehet tenni a lakóházak építését. Újabban a hagyományosnak számító tégla és betonelemek mellett mind gyakrabban használják fel a munkálatok során a fát is, amely megfelelő tartósítás és folyamatos karbantartás esetén hosszú ideig kényelmes otthont nyújt bármely családnak. A faépítmények sorában ismét van Pest megyei újdonság. A ráckevei Architektúra Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezetben nemrég kezdték meg a C—200 jelű, úgynevezett gyorslakóházak gyártását és szerelését. Az épületeket betonalapra, előregyártott, könnyűszerkezetes panelekből állítják fel a helyszínen. Nagy előnye, hogy a kezdéstől számított két hét múlva már teljesen elkészül. A gyorsaság mellett az olcsóság is jellemzi: a nyolcvan négyzetméteres alapterületű, tetőtér-beépítéses otthon ára 480 ezer forint. Megtudtuk azt, is, hogy már folynak a tárgyalások az Országos Takarékpénztár vezetőivel, s így várható, hogy a pénzintézet nagyobb összegű hitelt nyújt majd a vásárlóknak. A gyorslakóház nem az egyetlen terméke az alig két esztendeje alakult kisszövetkezetnek. Tevékenységükre a sokoldalúság jellemző, s ennek megvan a haszna is. Tavaly például mintegy 90 millió forintnyi árbevételt értek el, s' ebből szép summa jutott a tagok jövedelmére is. Az idén hasonlóan sikeres esztendőt szeretnének zárni, s a legfrissebb adatok szerint erre meg is van minden reményük. A kisszövetkezet tagságán kívül öt szakcsoportban folyik a munka. Az építő- és a faiparon kívül elvállaljak galvanizáló berendezések tervezését, gyártását és szerelését is. Hazánkban több személy- gépkocsiban találhatók meg műanyag gyújtáselosztó dobozaik, külföldön pedig az autóbuszok fékberendezéseibe szerelt különböző gumialkatrészeik. Emellett gyártanak gyermektipegőket és különböző lakatosipari termékeket is. A kisszövetkezet RT—4-es hétvégi faházából eddig több mint hetven kelt el. Úgy számítják, hogy a gyors!akóházra is lesz számottevő igény, ami azt je’enti, hogy évi öt-hat darab eladása esetén már elégedettek lesznek F. Z. XXIX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁiyi Ara: 9.ISO f «érint 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA / aérdektelenség sűrű vendég volt a termelőhelyek kapuin belül, nem számított ritkaságnak, hogy a szakmai bemutatók, a tapasztalatcserék megjelentek híján kínos-kellemetlen magyarázkodásokká lettek. A mai süvöltők faragása közben, amint annak idején, szintén fennáll a torzulás, a megmásulás veszélye, az ismeretek ugyanis gyorsan elavulnak, újak jönnek helyettük, ezeket el kell sajátítani, ám ennek az elsajátításnak a környezete olykor nyugtalan, kapkodással teli, napi termelési céloktól terhelt, nincsen tehát elegendő idő a friss ismeretek értő feldolgozására. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nincsen ugyanakkor kellő számban olyan ember sem, aki tudása alapján megbízható ellenőre lehetne az új követelmények betartásának, megsértésének, aki biztonsággal tudja szétválasztani a technológiai folyamat gyakorlatában a helyest és a helytelent. Az ellenőrzés ilyen, kiépített rendszere híján azután sok esetben marad a találgatás, talán így kell, talán úgy kell... s ha a süvöltő mégsem süvölt a várt hangokon, jöhet a vállhúzás, hiszen honnét tudtuk volna...?! Ahogy a gondolatmenetünk elején említett furugla hangterjedelme csonkasága okán nem igazi süvöltő, úgy az iparban, a mezőgazdaságban is sűrűn találkozhatunk félig megszólaló furulyákkal, félig átvett, alkalmazott technológiák kétséges eredményeivel. S okféle feltétele van annak, amit az új befogadása folyamatának szokás nevezni, de aligha tévedünk, ha azt állítjuk, a legfőbb feltétel nem az anyagiak előteremtése, hanem az emberi tényezőkre fordított maximális figyelem...! S mégis, ezekre az emberi tényezőkre kevés, nagyon kevés figyelem jut, sokszor a már készen álló technikához, technológiákhoz kezdik keresni — kapkodva keresni — az embereket, s persze, olyankor már azok kezére lesz bízva az újdonság, akik éppen kínálkoznak, függetlenül attól, mennyiben képesek azonosulni az új feladatokkal, az új célokkal. Az ismeretek mennyiségi növekedése a megye termelő- ágazataiban örvendetes, ám most már ».rra is jusson idő — jusson hely a készülő vállalati hetedik ötéves tervben annak —, hogy megnézzék, mi történik ezzel a mennyiséggé', miv.rl~n hangon megszólal e a süvöltő?! Mészáros Ottó T agadhatatlanul pontos leírás adható egy-egy technológiai műveletről, s mégis... mégis, mennyi a változási, a torzulás! lehetőség! S mennyi a valóságos megmásítás! Ami persze nem friss szerzeménye a munkabeli magatartásoknak, de mert napjainkban a technológiák egyre bonyolultabbak, így a — nem kívánatos — hatások következményei szintén bonyolultakká válnak. A múlt zsákjából emelve ki egy példát. Népi hangszereink között jól ismert a hosszú — ostornyél-, bot-----furugla, azaz furuly a. Ennek a zenélő eszköznek a hangterjedelme két és fél oktáv. A kutatók arra az érdekes jellemzőre bukkantak ugyanakkor, hogy a Börzsöny vidékén készült furulyákon a legfelső hangok csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem szólaltathatók meg...! A miértre természetesen megadható a — hangfizikai — válasz, ezzel azonban még nincsen felelet arra, vajon annak idején miben, hogyan tévedett, miként lett felületessé az a valaki,, aki ennek az eszköznek a készítési módját elhozta a hegyvidék kies falvaiba, ismereteit másoknak átadta, de már úgy tette ezt, hogy az alaptudás eltorzult, meg- másult, szemben a mintákkal, az itt faragott süvöltők — mert ez volt a köznapi neve a különböző furulyáknak — elfelejtettek megszólalni a két és fél oktáv legfelső hangjain. örvendetesen sokasodnak a megye iparában, mező- gazdaságában azok az írott ismeretek — azaz gyártási eljárások, műszaki utasítások, módszertani megkötések —. amelyek haladásról, az addig ismertnél fejlettebbről, értékesebbről tanúskodnak. Van termelőszövetkezet — a Rozmaring Tsz —, ahol sikerrel honosították meg a szövet- tenyésztéses szaporítóanyagok előállítását, állami gazdaság — a mor.ori —, amelyben a fermentáció korszerű ipari méreteit teremtették meg, iparvállalat — a Híradástechnikai Anyagok Gyára —. amely nekivágott az addig csak szakirodalomból ismert termék — a mágneses formatestek — kibocsátásának. Példáink szándékosan választottak egy-egy, a másiktól távol levő területről, ám teljesen véletlenszerűen kiemeltek olyan értelemben, hogy többször háromra is futná a folyamatosan gyarapodó példatárból. Ami azt mutatja, ha nem is viharos gyorsasággal, de változik a korábbi gyakorlat, amikor az
