Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXíX. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ A gazdálkodás eddigi mérlege Tervszerű munka az üzemekben Romük a pénzügyi fizetési fegyelem Két-három évtizede aligha hittük volna, hogy napjainkra a gazdasági élet alakulása éppoly közkedvelt beszédtéma lesz, mint akkortájt a foci, a divat vagy az időjárás. A régi jelszó — termelj többet — mára korszerűtlen fogalommá lett, hiszen mindenkinek meg kellett tanulnia, nem mindegy, hogy mit termelünk, mekkora költséggel, s van-e piaca az előállított terméknek. Csak az olyan munkának van értelme, amely valóban hasznot hoz, csak az a termék jelent értéket, amely iránt valóban van kereslet. A gazdálkodók döntéseit az előbbiéken kívül természetesen egyéb tényezők is befolyásolják. Gondoljunk csak arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer elemei is változnak, de nem marad statikus a külső gazdasági környezet sem. A tervezés—termelés—értékesítés ossz .függéseit bonyolult, a külső szemlélő számára olykor áttekinthetetlen hatások alakítják. Örömmel vehetjük tudomásul, hogy a váci és a környékbeli települések vállalatai és szövetkezetei egyre nagyobb biztonsággal felelnek meg a gazdaságosság követelményeinek. Legalábbis ezt látszanak bizonyítani azok a gazdasági eredmények, amelyeket a gazdasági egységek az év eddigi részében értek el. —önmagában nem’ sokat mondó adat, hogy a termelés az első félévben a tavalyi ötmil- liárd 300 millióról ötmidliárd 800 millió forintra emelkedett, így vám ez egyrészt azért is, mert a számítások folyó árakra készültek, s például az ipari nyersanyagok és késztermékek árai is növekedtek. Azt azonban joggal tarthatjuk biztatónak, hogy a termelés elsősorban azokban az üzemekben, s olyan termékkörben növekedett, amelyek mind a hazái, mind a külföldi piacokon keresettek, gazdaságosan értékesíthetőek. így például az átlagot meghaladó mértékben javította termelését a Forte, a Kötöttárugyár, a Hajógyár vagy a szobi Gyümölcsfeldolgozó. Figyelemre méltó, hogy a Hajógyár megduplázta, a Pest Megyei Fémipari Vállalat üzeme 50 százalékkal, a Gyümölcsfeldolgozó 40 százalékkal növelte termelését. összességében a gazdasági egységek munkájára mégis a tervszerűség a jellemző, s igy az 5,8 milliárdos termeléssel már csak azért is elégedettek lehetünk, mert ezt az eredményt kifejezetten kedvezőtlen körülmények között érték el a vállalatok. A kemény tél, az energia- korlátozó intézkedések, az alkalmankénti nyersanyag- és fűtőanyaghiány káros hatásait országosan az első félévben nem sikerült kiegyenlíteni, ugyanakkor a váci és környékbeli vállalatok sikerrel birkóznak e feladattal. A még meglevő hiányt számos szervezési intézkedéssel pedig be tudják pótolni a vállalatok. Ennek érFIGYELEM! Eladó Vácon 160 db műanyag ajtó, famintás: fehér és homokszfnben. Mérettől függően 1240—1510 Ft-os áron. Részletes felvilágosítást ad a Pest megyei ÁÉV építésvezetősége: Vác, Damjanich u. 2, sz. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága jó édesapánk, Forgó Mihály elhunyta alkalmával mély gyászunkban osztoztak és sírjára a szeretet virágait helyezték. Forgó család. dekében több helyen túlórákkal, a termelés átprogramozásával, a gazdasági munkaközösségeknek, adott több feladattal, a karbantartási idők csökkentésével, szigorúbb anyag- és energiatakarékossággal gyorsítják a munkát. Az üzemek többségében a kom- ,munista műszakokat is e cél érdekében szervezik. Az eredményesség fontos feltétele, hogy a termelők megállják helyüket az exportpiacokon, s a külföldi vásárlók számára megbízható partnernak bizonyuljanak. Az év eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy e szempontból sincs szégyenkeznivalónk, sőt a hazai vállalatok jelentős részétől eltérően a termelés ütemességére sem lehet különösebb panasz. Ezt bizonyítja, hogy míg az elmúlt esztendő hasonló időszakában 271 millió forint ér-, tékű árút szállítottak a váci és a vonzáskörzetbe tartozó vállalatok és szövetkezetek a szocialista országokba, az idén ezt 35 százalékkal sikerült növelni. Különösen kiemelkedő érdemeket szerzett ebben a Tungsram váci gyára, a Duna- menti Regionális Vízmű és a Taurus Gumigyár. Korántsem volt ilyen sikeres a nem rubel elszámolású kivitel. A tavalyi 728 millióval. vagy az idei első félévre tervezett 813 millióval szemben egyelőre csak 653 millió f orint a tőkés exportbevétel. A hagyományosan exportra termelő vállalatok közül azonban jelentősen növelte szállításait több nagyüzem. A Kötöttáru- gyár például 76 százalékkal, a Híradástechnikai Anyagok Gyára 55 százalékkal, a Hajógyár 44 százalékkal haladta meg tavalyi eredményeit, ami a váci városi párt-végréhajtó- bizottság értékelése szerint az üzemek dolgozóinak jó munkáján kívül a vezetők rátermettségét, szakértelmét dicséri. A külföldi piacokon tapasztalt gyakori változásokat az első félévben legjobban a Forte sínylette meg, amely tavalyi tőkés exporteredményeitől 40, a tervezettől 100 millió forinttal máradt el, s ez az általános képet is jelentősen rontja. Igaz, az év hátralevő részében az értékesítési eredmények még jelentősen módosulhatnak. örvendetes, hogy a kisebb üzemek is egyre sikeresebben állják meg helyüket a külföldi piacokon. így például a DMRV, a szobi Gyümölcsfeldolgozó vagy az Erdei Termék Feldoí- gozó Vállalat is növelni tudta exportját. Érdekes összevetésre ad lehetőséget hogy a váci és környékbeli vállalatok fele keresetszint-, 9 százaléka kereset- növekmény-, míg 41 százaléka a központi keresetszint-szabá- lyozás szerint gazdálkodik. A keresetszint-szabályozásban érdekeltek átlagosan 9,3 százalékkal tudták növelni a dolgozók jövedelmét, de ezzel 1,3 százalékkal elmaradtak a tervezettől. A Forte és a Hajógyár 10 százalékkal, illetve ezt meghaladó mértékben tudta növelni a kifizetett béreket. A keresetnövekményben dolgozó cégeknél 5,3 százalék, a központi szabályozást választóknál 4,4 százalék volt a bérfejlesztés. Természetesen ez az összevetés önmagában nem alkalmas arra, hogy az egyik vagy a másik bérgazdálkodási forma előnyeit bizonyítsa, hiszen a vállalatok gyakran éppen gazdasági körülményeik miatt döntöttek az egyik vagy másik lehetőség mellett. Ugyanakkor az is igaz, hogy az új bérgazdálkodási formák Ösztönzően hatnak a létszámcsökkentésre, a jobb munka honorálására, a fegyelem javítására, s ez szerencsés esetben szintén ösztönzőleg hat a hatékonyságra. Vállalataink stabil gazdálkodását mutatja, hogy az évekig panaszolt létszámcsökkenés megállt, sőt egyes területeken kismértékű növekedés következett be. A létszám csökkenése elsősorban az alkalmazotti munkakörökre, a stabilitás, néhol a növekedés a fizikai ál- lományúakra jellemző. Ha összevetjük a vállalatok tavalyi és idéi eredményeit, kismértékű csökkenést tapasztalunk. Az elmúlt évi 480 millióval szemben ugyanis csak 465 millió a kimutatható nyereség, de aki figyelemmel kísérte a szabályozók változásait, jól tudja, hogy az akkorinál lényegesen nagyobb elvonások következtében ezt az eredményt jónak kell értékelnünk. Annál is inkább, hiszen a már emlegetett kemény tél sok más vállalatnál enné lényegesen komolyabb eredményromlást hozott az első félévben. A termelés ciklikus jellege miatt nem mutat egyértelmű képet, ha a terület hat termelőszövetkezetének eredményét vesszük számba. Mégis, biztató jelnek lehet tekinteni, hogy az egész esztendőre vonatkozó termelési érték 45 százalékát már sikerült teljesíteniük, a nyereségnek pedig körülbelül 32 százalékát tudták előteremteni. A gazdálkodás folyamatos volt, a hosszú távú, megbízható partnerkapcsolatok eredményeként a dolgozóknak a téli hónapokban is folyamatosan tudtak munkát biztosítani. Alapvető nehézséget ugyan nem okozott, a pénzgazdálkodást mégis zavarta, hogy egyre rosszabb a pénzügyi, a fizetési fegyelem, s emiatt például a letkési termelőszövetkezet hitelfelvételre is kényszerült. A szövetkezetek az idén 3—4 százalékos béremelésre és 4—5 százalékos év'végi részesedésre számítanak. Csulák András Püspökhatvan, Szód Sikeres bemutató az OMÉK-on Befejeződött a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, melyen több ezer hazai és külföldi vállalat, szövetkezet, kereskedelmi cég, a püspökhatvani Gal- gavölgye és a sződi Virágzó termelőszövetkezet is a hírnevét megalapozó bemutatóval állt a vásárlátogató közönség elé. — Számos érdeklődő tekintette meg a kiállított prémesállatainkat — tájékoztat Udvardi Jenő, a sződi tsz ágazatvezetője. — Mind a négy állatfajta, a sarkiróka, a nyérc, a görény, a nemes csincsilla legszebb egyedeit láthatják a szakemberek és a vásárlátogatók, örülünk az érdeklődőknek egyrészt azért, mert tapasztalataink szerint egyre népszerűbb az állattenyésztők körében a prémesállat, másrészt mi is hasznos információkhoz juthatunk. — Ez a bemutató nem azt bizonyítja, hogy megbecsült nálunk ez az ágazat. Hiszen itt teljesen külön területen, szinte a gépek között kaptak helyet a bemutatkozásra. — Valóban nem dicsekedhetünk a kiállítóhellyel. Ebben a hőségben a tűző napon kellett felállítani a ketreceket. Nem beszélve arról, hogy a szomszédban időnként bekapcsolnak egy nagy zajjal üzemelő masinát. Már kezdik megszokni az állatok, sajnos a bemutató során több elpusztult közülük. A hazai és külföldi kiállításokat össze sem lehet hasonlítani. Elég, ha csak annyit említek, hogy a külföldi vásárokon eddig még minden esetben légkondicionált teremben helyezhettük el az állatokat. — Sor kerül üzletkötésre? — kérdezem Lévák Józsefet, a szövetkezet elnökét. — Konkrét üzletkötésre még nem. Viszont nagyon sok az érdeklődő. Így többek között argentin, svéd és lengyel tenyésztők érdeklődtek csincsilla, róka és görény tenyészállat iránt. A hazaiak közül a győri és pécsi Afész sízakemberei Vác hajdan ás most Történelmi visszapillantás A kötetet rézkarcok díszítik „Honunk viszontagságos történetében Vácznak jelentékeny szerep juta. Dicsőségében, és szomorúságában hűn osztozott; majd emelkedék, majd hanyatlott ismét, mint tudniillik a közös anyára mosolygott a szerencse, vagy elfordult tőle”. Ezekkel a szavakkal kezdődik az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozatának legújabb hasonmás kiadásában az a terjedelmes fejezet, amelynek címe Vácz hajdan és most. A négykötetes mű, amelynek címe Magyarország és Erdély képekben, először 1853-ban jelent meg ....Pesten Em ich Gusztáv könyvnyomdájában. Az első kötetben Vác múltjáról és jelenéről szóló fejezet — ez a jelen 1853 — Vahot Imre összeállításában látott napvilágot, olyan forrásmunkákra hivatkozva, mirt Meggyest János kanonok Vácott ismertető értekezése, Nagy Imre 1818-ban megjelent Tudományos Gyűjteménye, Gyu- rinka Antal katolikus lelkész írásai, valamint Fényes Elek 1851-ben szerkesztett geográfiai szótára. A Vácról szóló fejezet végigvezeti az olvasót Vác történelmén, de részletesen tárgyalja az 1500-tól 1852-ig terjedő időszakot. Hű képet kapunk az 1800-as években Vác világhírű szőlőtermesztéséről, a Duna tisztaságáról, a kialakult szigetekről, a város rendkívül tiszta és egészséges levegőjéről, melyet a víz és a körülötte lévő hegyek együttesen táplálnak. Részletesen olvashatunk e fejezetben a váci püspökség birtokairól és azokról a római kori emlékekről, amelyeket Migazzi bí- bornok hozatott Vácra Budáról. Említésre méltóak a kötetet színesítő, gazdagító rézkarcok. A második kötetben szintén önálló fejezetként olvashatjuk el A váczi sükeinéma növelő intézet történetét, amelyet Kollonics Antal, az intézet igazgatója adott közre. Ebben részletesen beszámol a gyűjtésről, az adományok nagyságáról, amelyből az intézetet létrehozták, valamint az intézetben folyó nevelésről és tudományos munkáról. A kivitelében Is gyönyörű, négykötetes mű bemutatja a jelentősebb korabeli magyar Ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: Hétfőn dr. Áfra Tamás, kedden dr. Halmos Éva, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap dr. Bucsek Tibor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Telegdi László lesz. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órától délig tartanak. Az ügyelet helye: Chá- zár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.) városokat, történelmi jelentőségű helyeinket, történelmi nagyságainkat. A kötet 1853-ban jelent meg, előszavában ez olvasható: „Kicsin e haza kiterjedése Európa s a roppant világ nagyságához képest, de nagy, jeles férfiak dicső tettei- és műveiről, gazdag természeti tárgyairól”. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk, a korabeli Vácot bemutató írások miatt is. Papp László kerestek fel bennünket, hogy szakcsoportjaiknak háztáji tenyésztésre vásároljanak görényt. Hangsúlyozom, hogy ezek csak érdeklődők és ne irt megállapodások, de a jövőt ben lehet belőle üzlet is. h vásár konkrét hasznát most még nem érzékelhetjük. Ilyen eredmények mellett viszont szinte követelmény a bemutatkozás. Sajnos, én sem vagyok megelégedve a kiállítás körülményeivel. Viszont nagyon látványos és gyönyörű a negyvenhatos pavilonban a prém- bemutató. Itt láthatták az érdeklődők azokat a díjakat is, amelyeket az állataink a különböző nemzetközi kiállításokon nyertek. Nem lehetnek elégedettek véleményem szerint a galga- völgyiek sem a bemutatóval. Pár négyzetméteres területen összezsúfolva vannak elhelyezve a sertéseik. Az érdek- lődő csak hosszas keresgélés után találja meg a kiállított süldőket. Telefonon érdeklődtünk a szövetkezet elnökétől. Kovács Antaltól a kiállítás eddigi eredményéről. —Törzstenyészeteink eddigi elismerése kötelez bennünket arra, hogy kiállítsunk. A' most bemutatott nagy fehér hússertés ezüst-, a magyar lapály kansüldők bronzérmet nyertek. Arra számítunk, hogy a bemutató után több gazdaság szakemberei megkeresnek majd bennünket tenyészállatvásárlás céljából. Tavaly például ötszáz darab sertést vásároltak tőlünk továbbtenyész- tésre. Az idén terveink között hétszáz tenyészállat értékesítése szerepel. Elismerő oklevelet kapott a kiállított két limusin bikánk is. Az állatoknak olyan sikerük volt, hogy a vásári árverésen mind a kettőt megvásárolták. Surányi János A szocialista kultúráért Hét évtized munkában Kovács Jánosné, a Madách Imre Művelődési Központ kiállítási őre Szocialista Kultúráért kitüntetést vehetett át a népművelők napján. Ezen a napon korábban mént a piacra bevásárolni, hogy a délelőtti ünnepségen az ünnepi alkalmakra félretett fekete ruhájában megjelenjen és délután, mintha mi sem történt volna, elfoglalja szolgálati helyét a kiállítóteremben. A napokban tölti be kilencvenedik évét. Hét évtizeden át dolgozott. — Nagyon keserves életem volt nekem — így kezdi történetét. 1918-ban kerültem Vácra Bártfáról, itt cselédlányként kerestem megélhetést. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, aki vöröskatona volt, és 1919-ben, a Tanács- köztársaság alatt esküdtünk meg. A Tanácsköztársaság bukása után nagyon nehéz évek vártak ránk. A férjemet a fehérterror idején mint vöröskatonát és szervezett munkást, elbocsátották, sehol nem kaphatott munkát. Ekkorra megszületett első gyermekünk, de, mert lakásunk sem volt, állandó vándorlás volt az életünk. Én tartottam el a családot mosással, takarítással, hogy ne haljunk éhen. 1932-ben kerültem a mozihoz. Fix fizetést kaptam, heti tizenkét pengőt. Nagy szükségünk volt a pénzre, hiszen addigra már hat gyermekről kellett gondoskodnunk. A moziüzemnél 38 évig dolgoztam, onnan mentem nyugdíjba 1970-ben. Közben 1961-ben a férjem meghalt. Mivel nagyon kevés volt a nyugdíjam, így még ottmaradtam a mozinál öt évig, portásként. Mikor az intézmény átköltözött az új művelődési központba, engem is magukkal vittek. Azóta is itt dolgozom különböző beosztásokban mint nyugdíjas, de évek óta kiállítási őr vagyok. Ma már nem az anyagi gondok hoznak ide, hanem az, hogy nagyon szeretek emberek között lenni, és úgy érzem, igazán szeretnek és megbecsülnek. Mostanában évente többször útra keltek, hogy hazalátogassak Bártfára, Kassára és Eperjesre. Nagy a mi családunk, hiszen, ha jól számoltam össze, van tizenkét unokám és huszonhét dédunokám. A hétköznapjaim munkával telnek, hiszen én soha nem ismertem a tétlenséget. Amikor a kitüntetése után érdeklődöm, könnybe borul a szeme, hiszen élete során ekkora tisztesség nem érte. Kilencvenévesen is maga jár a piacra, mindig sietve végzi munkáját, hogy délután a kiállítóteremben ott legyen őrhelyén. Szinte ismerősként fogad minden látogatót, kik érdeklődnek egészsége felől és elbeszélgetnek vele a világ dolgairól. Mert Kovács nénit minden érdekli. Három nyelven beszél, nagyon szeret olvasni, figyelemmel kíséri a világ eseményeit és a napi politikát. Azzal búcsúzunk el egymástól, hogy a századik születésnapján is munkahelyén, a művelődési központban keressük meg. Papp László Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 26-tól 28- ig fél 4 és fél 6 órakor a Fehér toll című színes, szinkronizált NDK kalandfilmet játsszák. Este fél 8 órakor a Csendestárs című kanadai, bűnügyi filmet vetítik, III-as helyáron, csak 16 éven felülieknek. Váci Kertmozi (a város! könyvtár szomszédságában) : augusztus 26-tól 28-ig este 9 órakor a Piszkos munka ci- mű 1977-ben készült ausztrál kalandfilm a szabadtéri filmszínház műsora. Rendezte: Russel Hagg. ISSN 0133—2739 (Vád Hírlap)
