Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

PEST MEGYEI VSLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ni« AZ MSZMP PEST MEGYEI ^fe­CS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Ara: 1.3&ÍS ríni 1985. AUGUSZTUS 27., KEDD MA: Párfirústyifús es fmgigsssg&fásban f 3. óidat) Zongorázni lehet a különbséget (é. eídai) Viadalok, találkozók (7. oldal) Jkmi törvényszerűen ts fertőzéshez vezet (8. oldal) Országos agitációs és propaganíiaértekezlet Hétfőn a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában kétnapos országos agitációs és propagandaértekezlet kezdő­dött a központi pártintézmé­nyek, a televízió, a rádió, a sajtó vezetőinek, a megyei pártbizottságok és a tömeg- szervezetek e területért fele­lős irányítóinak részvételével. Lakatos Ernőnek, a KB osz­tályvezetőjének megnyitója után Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára a XIII. kongresszus határozatáról, a szocializmus további építésé­nek nemzeti programjáról, Horváth István, a Központi Bizottság titkára a társadalmi és politikai viszonyok fejlesz­téséről, a propaganda ezzel kapcsolatos feladatairól tar­tott előadást. üa bő a termés, htányzi!*. az üveg Kevesebb meggy, uborka Sikeresen befejezte a zöldborsószezont a Nagykőrösi Konzerv­gyár; a 13 ezer 500 tonnás szerződött mennyiségen felül újabb 1100 tonnányit dolgoztak fel. Őket sem kerülte cl persze a krónikus üveghiány, s alapos fejfájást okoztak a mindössze 1—2 napra elegendő készletek. Az importból származó * cso­magolóanyagok végül is megoldották a gondot, a tervet tel­jesíteni tudták, de ha lett volna több kanzerves üveg, nein lett volna akadáiya még több borsó tartósításának: nem kel­lett volna több vagen borsót az állatokkal feletetni. A 300 tonna mennyiségű szamóca és a 250 tonna málna feldolgozása megfelel az el­képzeléseiknek, kevesebb ke­rült viszont üvegekbe a meggyből, amely összességében 3100 tonna lett. Szintén nem a várakozásoknak megfelelően érkezett a konzervgyárba a zöldbab. Hozzávetőleg egyhar- madával lett kevesebb ez a zöldségféle, amelynek a szá­razság miatt kisebb a hoza­HÚSBIZT0NSAG A nemzetközi élelmiszer­forgalmazásban évről évre nő az állati eredetű élelmiszerek mennyisége. Ebből hazánk is jelentősen kiveszi a részét. A világ hústermelése a legutóbbi másfél évtizedben évente 3,1 százalékkal növekedett, Magyarországon ez a növe­kedés 4,1 százalék. Az évi egy főre jutó csontoshús­termelésünk mintegy 160 kilogramm — ezzel egyéb­ként Dánia után a máso­dikak vagyunk a világon —, s ennek több mint a felét exportáljuk. E né­hány adat alapján is le­mérhető, hogy a hústerme­lés és a húsfeldolgozás mi­lyen nagy jelentőségű nép- gazdasági ágazatunk. Ahhoz azonban, hogy a világpiacon megálljuk a helyünket, nemcsak meny- nyiséget, hanem jó minő­séget is kell produkálnunk. Gondoljunk csak arra, hogy milyen feltűnést — s az érintetteknek milyen veszteséget — okozott más­fél évvel ezelőtt, hogy az USA 14 húsexportáló or­szágot kizárt húspiacáról, mert ezek az államok nem rendelkeztek megfelelő el­lenőrző módszerrel a hús­ban található káros anya­gok kimutatására. A húsok és húskészítmények ugyan­is esetenként tartalmazhat­nak a fogyasztó ember egészségét veszélyeztető kórokozókat, idegen anya­gokat (például gyógyszer­maradványokat). Lehetnek fertőző állatbetegségek ter­jesztői is. Minden ország arra törekszik tehát, s ne­künk is ez a célunk, hogy a korszerű élelmiszer-fel­dolgozás higiéniai és tech­nikai feltételei mellett jól képzett szakemberekből álló, hatékony hatósági szervezettel rendelkezzék, amely folyamatos ellenőr­zéssel zárja ki annak lehe­tőségét, hogy fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek kerüljenek forgalomba. Ennek érdekében 1983- ban minisztertanácsi hatá­rozattal létrehozták a me­gyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állo­másokat és ezek központ­ját. ; Szakembereinek fel­adata, hogy ellenőrizzék a termékelőállítá egész fo­lyamatát:^ az alapanyag- termelést, a feldolgozást és ma. Sokkal rosszabb arányt mutat a közkedvelt uborka: mindössze az egyharmadát tudják fölvásárolni Nagykőrö­sön, részint a nagy meleg, ré­szint a növényt ért betegség, a peíonoszpóra miatt. Ez an­nál kedvezőtlenebb, mivel nem csupán a hazai üzletek polcaira jut kevesebb, ha­nem exportra is. Későn piro­sodik a paradicsom, így tu­lajdonképpen pótolhatná a gyár zöidparadicsommal a sa­vanyú uborka hiányát — a technológia ezt lehetővé ten­né számukra —, ám sem a külföldi, sem a hazai vevő nemigen keresi ezt a terméket. A paradicsom kínálata is Ösz- szességében elmarad a keres­letüktől; 20 százalékos kiesés­re számítanak. Jónak ígérke­zik ezzel szemben a paprika, amelyből 2 ezer tonnát már meg is vásárolt a gyár. Szin­tén elegendő lesz a vörös­hagyma, amely szárítmány- ként, illetve különböző készít­mények ízesítőjeként hagyja el a konzervgyárat. Gyökér- félékből — a szovjet piacra irányuló ízletes zakuszka sa­láta alapanyagából —, is kel­lő mennyiség áll rendelkezés­re. A kék szilvából a vártnak csak felére számíthatnak a nagykőrösiek, az őszibarackból is 40 százalékos kieséssel kell számolniuk: a jégeső megti­zedelte ezt a gyümölcsfajtát. Megfelelő volt ugyanakkor a kajszibarack kínálata, a 2800 tonnás felvásárlással elégedet­tek lehetnek. Almalé-feldoigo- zó soruk „etetésére” 20 ezer tonna gyümölcsre lesz szük­ségük, ám a csupán közepes­nek ígérkező termés nem biz­tos, hogy beváltja reményei­ket. Sz. T. Műanyagból késiül zsákok Piiisszentlászlón, a termelőszövetkezet fóliaüzeme állítja elő a mezőgazdasági célú műanyag- termékeket. A formázóíejen magas nyomással átpréselt alapanyag már mint áttetsző cső bú­jik elő. A további műveletek során méretre vágják és hegeszíik. így készülnek azok a zsá­kok, melyekbe aztán műtrágyát, szemestakarmányt és tápokat csomagolnak. Képünkön: ha­talmas léggömbként fújódik fel az extrádéit fólia. Veress Jenő felvétele [lat téssz fiataljai versengtek Segítették a betakarítást Már hagyománynak számít, hogy a KISZ Nagykátai Eizottsága a fia­tal agrárszakemberek tanácsával együtt — bevonva a környék terme­lőszövetkezeteit Is — minden évben meghirdeti a gabona betakarítá­sában részt vevő 30 éven aluliak versenyét. Az idei erőpróba ered­ményhirdetésére tegnap került sor a farmosi Tápiómentc Tsz-ben. Mint Tóth Lászlóné, az MSZMP Nagykátai Bizottságának politikai munkatársa elmondta, ebben, az esztendőben hat nagyüzem fiataljai vettek részt e nemes versengésben, csaknem 60 kombájnnal, több mint 10 ezer hektárról takarítva be a kalászosokat. A munka gyorsí­tására Csehszlovákiából is érkezett segítség: északi szomszédaink léc- jobb szakemberei négy géppel' a szentmártonkátaiak csapatában dol­goztak néhány napig. Méltatta a térségben kiala­kult versenymozgalmat dr. Csák István, a farmosi terme­lőszövetkezet elnöke is. Külön kitért arra, hogy ezt a ne­mes versengést jó lenne kiter­Ndmzet'.özi konferencia az ELTE jogi karán A vállalatok szabályozásáról A gazdálkodó szervezetek jogi szabályozásáról kezdő­dött nemzetközi konferencia hétfőn az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az egye­tem alapításának 350. évfor­dulója alkalmából megrende­zett ötnapos tanácskozáson mintegy negyven hazai el­méleti és gyakorlati szakem­ber mellett ugyanannyi kül­földi jogász vesz részt az európai szocialista országo­kon kívül egyebek között az Amerikai Egyesült Államok­ból, Angliából, Franciaor­szágból,. az NSZK-bóil és Olaszországból. A konferenciát Fülöp Jó­zsef akadémikus, az ELTE rektora nyitotta meg, a megy nyitó ünnepségen jelen voltak a konferenciát támogató szer­vek, így aZ Igazságügyi Mi­nisztérium, a Legfelsőbb Bí­róság. a Magyar Jogász Szö­vetség, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Jogi To­vábbképző Intézet vezető képviselői. jesztení az őszi betakarítású növényekre is. Javaslatát az ifjúkommunisták figyelmébe ajánlotta,. annál is inkább; mert az aratás nagy része még hátravan. Most érik a napraforgó, s rövidesen a ku­koricatáblákba is be lehet áll­ni. Befejezésül átadták a győz­tesek díjait. Az értékelés so­rán elsősorban a teljesítmény ., a sasmveszteséget és az üzem­anyag-megtakarítást vették fi­gyelembe. Mérlegre téve a", eredményeket, a kombájnosol: csapatai közül az elsők a tá- piógyörgyeiek lettek, egyéni­ben pedig Babicz Károly, ' a tápiószentmáríoni szövetkeze t fiatal szakembere győzött. A szemszállítók közül szintén eg,r tápiógyörgyei gépkocsivezető, Potrogya István volt a leg­jobb. Versengtek a gépszere­lők is, közülük Kókai László szentmártonkátai fiatalember vitte el a pálmát. A szárítás­ban a far mos iák lettek az el­sők. Szűrös Mátyás Komárom megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hétfőn Komárom megyébe látogatott. Tatabányán, a me­gyei pártbizottság székházár ban Antalóczy Albert ■ első titkár és Varga Gyula, a me­gyei tanács elnöke ' fogadta. Szűrös Mátyás tájékoztatót hallgatott meg a megye po­litikai, gazdasági és kulturá­Hó'szigetel a proton A Cserép- és Váz- kerémiagyárban megkezdték a leg­újabb hó'szigetelé- si követelmények­nek is megfelelő proton falazó­blokk gyártását. Az idén ebből 78 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő meny- nyiségü blokkot készítenek. A gyár dolgozói p kemény tél okozta terme­léskiesést is be­hozták, a tervüket időarányosan tel­jesítették. lis életéről, fejlődéséről, majd vendéglátói társaságában fel­kereste a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátot. Itt Bür­gert Róbert vezérigazgató be­számolt a 6500 dolgozót fog­lalkoztató gazdaság eredmé­nyeiről és új terveiről. A Központi Bizottság titkára megtekintette a kombinát több üzemegységét. A program befejezéseként Szűrös Mátyás Tatabányán, a megyei pártbizottság székhá­zéban aktívaülésen tartott tá­jékoztatót időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Közélet® Alfredo Giro Pintos, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást, adott hétfőn Buda­pesten, a Gundel étteremben. A fogadáson részt vett Hor­váth Ferenc ipari minisztériu­mi, Hutás Imre egészségügyi államtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Dunai Imre. külkereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint a poli­tikai, a gazdasági, a társadal­mi és a kulturális élet szá­mos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője és tagja. minősítsék a végterméket. Bátran állítható, hogy kulcsszerepet töltenek be a húsexportunk szempontjá­ból, hiszen az üzletkötés ma már nemcsak a szűkén értelmezett minőségtől függ, hanem ugyanilyen fontos, hogy a termék ál­lategészségügyi és higiéniai szempontból megfeleljen az importáló országban érvé­nyes követelményeknek. Hogy ezt a vevők mennyi­re komolyan veszik, az is mutatja, hogy a gyártási körülmények kielégítő vol­táról, a szükséges vizsgá­latok elvégzéséről és azok eredményeiről a helyszí­nen, a vágóhidakon, a hús­üzemekben rendszeresen, személyesen akarnak meg­győződni. Az állategész­ségügyi szervek gondos munkájának is köszönhető, hogy a magyar húsipari termékek világpiaci meg­ítélése jó. Ahhoz, hogy jó hírünket megőrizhessük, s piacainkat növelhessük, to­vábbra is kemény munká­ra van. szükség. Annál is inkább, mert a világpiac igényeit a gazdaságosság követelményeit figyelembe véve törekednünk kell ar­ra, hogy húsexportunk mi­nél nagyobb része magas színvonalon feldolgozott késztermék legyen. É lelmiszer-higiénikus ál­latorvosok egyre nö­vekvő jelentőségű munká­jának koordinálása, a szak­mai feladatok egységes ér­telmezése, a tudományos eredmények mielőbbi szé­les körű elterjesztése, a kö­zös problémák megvitatása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az Élel­miszer-higiénikus Állator­vosok Világszövetségének 9. nemzetközi szimpóziu­ma. A tanácskozás Buda­pesten tegnap kezdődött el. Mintegy 40 ország je­lentette be részvételét, s a résztvevők között szép számmal vannak olya­nok, akik hazájuk kép­viseletében ellenőrzési fel­adattal már többször jár­tak Magyarországon. Élel­miszer-higiénikus állator­vosaink nemzetközi szak­mai elismerését is tükrözi, hogy a KGST-országok kö­zött elsőként mi kaptunk megbízást e rangos nem­zetközi rendezvény meg­szervezésére. Miklós Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom