Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ k klsplaeok szerepe Az árwerseif elmaradt A kínálat javára billen a mérleg Nem csupán az utca képe lett változatosabb, de a vásá­rold! szándékozó járókelőknek kínált zöldség, gyümölcs éá vágott virág mennyisébe is megnövekedett, mióta a hét­fői, szerdai, csütörtöki és szombati napokon, a város kü­lönböző pontjain kosarakból és ládákból mérhetik portékáikat a háztáji termelők. Zavartala­nul és engedélyezési ceremó­nia nélkül. A kispiacok életre keltését a városi tanács is szor­galmazta, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így a zöld­ségkereskedőket és a fölös ter­ményeiktől megválni igyekvő­ket tisztes árversenyre készte­ti. A fogyasztók érdekében. A kispiacok működésének tapasztalatairól Szabó Zsófiá­val, a tanács műszaki, terme­lés- és ellátásfelügyeleti osz­tályának munkatársával vál­tottunk szót. — Honnan származik az alapötlet? — A gazdasági bizottság né­hány évvel ezelőtti elgondolá­sa abból indult ki, hogy -akik nem árutermelőként gyakorol­ják a zöldség-, gyümölcs­ös virágtermesztői szakmát, ám saját szükségleteik kielégítésén túl mégis többlet, fölösleg ke­letkezik a kiskertjükben, azok ezt értékesíteni tudják. Per­sze, tegyük hozzá, hogy a bi­zottság elsősorban az üdülő­övezetek ellátásának javításá­ra törekedett, ahol a piacot inkább a kereslet túlsúlya jel­lemzi. — Ezzel szemben a nagy­kőrösi piacon a kínálat javá­ra billen a mérleg. — így igaz. Csakhogy az utóbbi időben igencsak meg­szaporodtak a zártkertek, s gyarapodott azok száma, akik a hobbitelken zöldség- és gyü­mölcsgondozásra adják a fe­jüket. Márpedig mondjuk pap­rikából mindig több terem, mint amennyit a család el tud fogyasztani, mert a szükségle­teket lehetetlen pontosan ki­számítani. A többlettel vala­mit kezdeni kell. Például áru­Gívasónk levele Foghíjak a fáskamrán A magány szőtte hiányok Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, szíveskedjenek meg­hallgatni. 78 éves vagyok, szív- és tüdőbeteg. A Tihany utca 4. szám alatt lakom, de egész héten az öregek napkö­zi otthonában vagyok, ahon­nan pénteken délután szállí­tanak haza. De nyugalmam így sincs. A lakásra szüksé­gük van a háziéknak, s min­dent elkövetnek, hogy a la- ■kást elhagyjam. Van egy kis fáskamrám, azt már nagyon megrongálták, hogy a tüzelő­met ne tudjam hová tenni. .4.2 utalványom június 30-án le­járt, most itt állok tüzelő nél­kül, de ha még megkapnám, akkor sem tudnék mit tenni, mert ha nem leszek otthon, a fuvarost nem engedik be az udvarba. Tisztelettel özv. Gyarmati Istvánná •k A levél elolvastán, hamar kiviláglott, hogy a kuszán rótt sorok mögött nagyfokú elkeseredettség rejlik. Később az is, hogy a jó ideje pörben álló felek igazsága mindvégig rejtőzködni fog. Hogy miért? Gyarmati néni kifogyhatatlan a baljós történetekből: mi minden rosszat követtek el el­lene a háziak, csúfat, megalá­zót, ám a lakástulajdonos sem késlekedik hasonló elbeszélé­sekkel bizonygatni, azért nem szívelheti az idős asszonyt, mert sok borsot tört az or­ruk alá. Szóval nehéz helyzet ala­kult ki a Tihany utcában. Va­jon melyik illetékes tudná az egymásnak homlokegyenest el­lentmondó vélekedéseket (in­dulatokat) csöndesebb meder­be terelni? Amikor dr. Ador­ján Ernővel, a városi tanács főelőadójával a helyszínen jártunk, a házigazda nem rej­tette véka a"lá: jobb szeretné Gyarmatinét a .falakon kívül tudni, költözzön csak be vég­legesen abba az otthonba, az volna az igazi. Levélírónk fé­lelmei tehát mégsem alapta­lanok. Hogy aztán távozását ki mi­ként sürgeti, és sürgeti-e egyáltalán, erről már nem iBól a fáma. Az bizonyos, hogy a Tihany utca- 4-ben a megbolydult érzelmeké a fő­szerep. Van-e remény arra, hogy az elbitangolt érzelmek újból tartást adó idomokba rendeződjenek? Van-e esély a megegyezésre, a sérelmek tisz­tázására? Akad-e, aki az ösz- szetűzések csillapításához tá­mogatóul szegődne? Akad-e? Gyarmatiné 1976 óta lakik főbérlőként mostani hajléká­ban. Szerinte a viszály gyö­kerei 1982-re nyúlnak vissza, akkor egy kályha váltotta ki az indulatokat. Most meg a fáskamra. A hátsó udvar sar­kában álló sufni tényleg nincs a legjobb állapotban, kissé rozoga, meg be is ázik. Repa­rálásra szorul. De ki javítsa meg? Mert hogy a háziak nem teszik, az biztosra vehe­tő, s Gyarmati néni rossz ér­zései — mint oly sok más idős emberé — a magányból táplálkoznak. És a magány szőtte hiá­nyokból. Ä napi ügyeket megnyugtatóan elintéző társ hiányából. Valaki, aki ha mással nem, csupán azzal tá­mogatná, hogy hírül viszi: a tüzelöutalványok beváltási ha­táridejét szeptember 30-ig meghosszabbították, nem kell hát nagyon aggódni; valaki, aki elbajlódna azzal, hogy a szén a kamrába kerüljön, s hogy megjavítsa vagy megja­víttassa azt a sufnit. És nem föltétlenül egy valaki. Az öregek napközi otthon á-j nak vezetője, Kiss Zoltánná megígérte, a tüzelő dolgát ők veszik kézbe. V. S. 1 Móni A nagyteremben Start két keréken. Színes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. Előadás 6 órakor. A gonosz lady. Színes, szink­ronizált angol kosztümös ka­landfilm. (Csak 16 éven felü­lieknek!) Előadás csak 8 órakor. A stúdióteremben Abigél I-II. Színes magyar film, fél 6-kor. ba lehet ’ bocsátani. Erre ad módot a kispiac. — Milyen feltételekkel? — A legfontosabb, hogy mindenki kizárólag a 'saját maga termelte holmit hozhat­ja forgalomba, mégpedig azo­kon a napokon, amelyeken nincs 'egyébként is hetipiac. — Mi a garancia arra, hogy a kosárból kilózott paradicsom nem viszonteladói úton jut a vevőkhöz? — Csak annyi, hogy rend­szeresen látogatjuk a kispiaco- kat, s mivel régóta jól ismer­jük az árusokat, egészen biz­tosan tudjuk, ki az, aki ter­mel, s ki nem. — Valamennyi kijelölt he­lyen létrejött kispiac? — Igen, bár változó rend­szerességgel működnek. A Vá- gi lakótelepen, a Hősök terén és a Kossuth úti lakótelepen állandó piac alakult *ki. Idén a konzervgyáriak kérésére az 1-es számú telepüknél is léte­sült egy elárusító hely. — A kínálat tehát nőtt. Ez nyilván befolyásolta az árakat is. — Sajnos nem. Legalábbis nem úgy, ahogyan szerettük volna, Bár friss, szép a zöld­ség, a gyümölcs és a virág, de a látszat arra vall, hogy a kis- piacosok árkérdésekben egyez­tetnek a kereskedőkkel. Hang­súlyozom, hogy erre nincs semmiféle bizonyíték, csupán a látszat ad okot a feltétele­zésre, Az azonban bizonyos, hogy . a kispiacoknak inkább árfelhajtó szerepük van, még a hetipiaci árakat sem befo­lyásolják. Vagyis nem követ­kezett be a várt versenyhely­zet. — A szabály lehetőséget kí­nál arra is, hogy a háztáji ter­melők a kapualjakban tanyát ütve, vagy éppenséggel házról házra járva kínálgassák a por­tékát. — Egyik forma sem vált kedveltté, úgy tűnik, nincs nagy bizalom irántuk. Varga Sándor Féltették a várandóst Az anyai ágy melege védte LAKODALOMBAN VOL­TAM a hét végén ahol a vő­fély — aki az ilyen ünnepi al ka Írnak ceremónia- és egyben mókamestere is — a követke­ző szavakkal adta át a meny­asszonytánc után a rostában összegyűlt pénzt az ifjú pár­nak: Ásó, kapa válasszon el benneteket, meg a nagyha­rang. Esztendő múltán gyerek legyen. Ez a pénz a bölcső­madzagra való. Szívemből kí­vánom, szaporodjatok, akár a csicsóka! Hangos nevetés követte a jókívánságot, a zenekar tust húzott s a mellettem ülő idős, fekete ruhás nénike hasonló korú szomszédjához hajolt, úgy kérdezte halkan,, lemon­dóan: — Hol van már az a világ? Valóban messze tűntek azok az idők, amikor egy-egy falu­si portán nem volt ritka a nyolc-tíz gyerek, s ma már csak emlékezésekben élnek azok a jóslások, Varázslások, amik a régi faluban az újszü- lötthöz kötődtek. Megpróbál; tam ismerőseim körében ösz- szegyűjteni néhány hiedelmet, s meglepődtem, mennyi jó­szándék, jókívánság erősítette az óhajt, hogy a-fiatal párnak egészséges, szép gyermekei le­gyenek. A jóslások egy jelentős cso­portja tilalmat tartalmaz, amelyek mind összefüggnek a születendő gyerek egészségé­vel. Ilyen például, hogy terhes anyának nem szabad hosszan megcsodálni valamit, mert el­torzul a gyermeke vagy vala­milyen jelet kap a testére. Emlékszem, néhány évvel ez­előtt cirkusz érkezett a fa­lunkba. A fiatal pár — a2 asszonyka három-négyhónapos terhes lehetett — szerette vol­na megnézni az előadást. Ösz- szeszaladt közeli és távoli ro­konság, közösen győzködték a leendő anyát: el ne menj, mert ránézel a majomra, s ar­ra hasonlít majd a kicsid! Nagyon féltették a váran­dóst a szemmel veréstől és az ijedtségtől is, ugyanakkor bi­zonyos tevékenységeket is. til­tottak: nem volt szabad az ál­dott állapotban lévőnek eskü- dözni, tanúskodni, temetésen részt venni, kötél alatt átbúj­ni, szemetet az ajtó felé sö­pörni, de tilos volt pénteken fonni-varrni1 is. Aki ezeket a tilalmakat megszegte, an­nak halva születik a gyere­ke — mondták. De voltak eny­hébb következményekkel járó tilalomszegések is. Ha a ter­hes menyecske sírba nézett, annak fehér bőrű gyereke szü­letett. Ha kútba lesett, vízfejű lett a kisbaba. Ha szőrös állat­ba rúgott, szőrös, ha csorba edényből ivott, görbe szájú kicsinye született. A jóslások, varázslások a szülés után sem maradtak ab­ba, hanem tovább folytatód­tak. Első, nagyon komoly tila­lom volt, hogy az újszülött a keresztségben ne vegye fel a nagyapja nevét, mert rövid életű lesz. A sírhoz közeledő öreg a halála után magához veszi nevének birtokosát. A bábaasszonyok voltak a legkülönbözőbb praktikák leg­főbb hordozói. Ők készítették el a gyerek első fürdővizét. Ha jól megfizették őket, többféle módját is alkalmazták a jövő formálásának. Tejet öntöttek a fürdővízbe, hogy ha a cse­csemő felnő, a bőre fehér le­gyen. Virágot is főztek a víz­be, hogy szép legyen. Hogy könnyű legyen a gyerek élete, iibatollat, hogy gazdag legyen, pénzt dobtak a vízbe. Hosszan lehetne még a kü­lönböző babonás eljárásokat sorolni, amelyeknek a gyökere egyetlen szándékból fakadt: gazdagabb, szebb, nyugodtabb életet biztosítani — még a rossz szellemek megvásárlása, elűzése árán is — az újszü­löttnek, mint szüleiknek volt. Ezért fektették a ' fürdetés után azonnal az anyja mellé, mert. hitték, hogy az anya vé­delmet nyújt a boszorkányok, a rossz szellemek ellen, A piciny, egészségtelen, le­vegőtlen, szegény falusi ottho­nokban ezekkel a hiedelmek­kel próbálták pótolni mind­azt, ami az újszülött egészsé­ges fejlődéséhez szükséges. Ma már kevesebb a hiedelem, de gondosabb a nevelés, szerve­zett az egészségügyi ellátás. Ha köhög a csecsemő, nem füst fölé tartják, hanem or­voshoz viszik. JÖ. HOGY MEGMARADT a lakodalmi vőfély évszázados rigmusa, de még jobb, hogy megváltoztak a gyerek nevelé­sének szokásai, és ehhez a szokásvil ághoz alkalmazkod­tak a családok gazdasági lehe­tőségei, körülményei is. Fercsik Mihály NarancsízO fürtök A hét végén gazdag és élénk piac volt. A kocsispíacon na­gyon sok görög- és sárgadiny- nyét árultak, s kilóját 6—8 fo­rintért mérték. A gyalogpiacon az egyik ter­melő megkezdte a narancsízű szőlő árusítását, 40 forintos áron, a Csabagyöngye szőlőt 25—30 forintért adták. A háztáji szemestermény- piacon a búza literjét 5—5,50, az árpáét 6, a morzsolt kuko­ricát 6—7, a kukoricadarát 7 és a napraforgómagot 12 fo­rintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con az őszibarack 16—30. az alma 12—20, a körte 15—20, a vörösszilva 8, a burgonya 5, az apró burgonya 4, a vörös­hagyma 12—16, a fejeskáposz­ta 14—15, a kel 20, a karfiol 25—30, az uborka" 12—14, a pa­radicsom 5—10, a sárgarépa 8, a zöldpaprika kilója 12—25, a gyökér csomója 10 forint volt. A baromfipiacon sok volt a csirke. A tyúk párja 250—300, a vágni való csirke 110—280, a kacsa 220, a holland-japán csirke 100, a napos kacsa pár­ja 30, a háromhetes csirke da­rabja 40, a tyúktojás 2,80 fo­rint volt. K. L. Felvétel levelezőknek A nagykőrösi Arany János Gimnázium levelező tagozata felvételt1 hirdet az 1985—86-os tanévre. Az első osztályba azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik sikeresen elvégezték az álta­lános iskola nyolc osztályát Jelentkezés módja: kitöltött jelentkezési lap és az általá­nos iskolai bizonyítvány le­adása a gimnáziumban. A 'második és a harmadik osztályba azok a dolgozók je­lentkezhetnek, akiknek az el­ső, illetve második osztály el­végzéséről érvényes bizonyít ványuk van. Jelentkezés mód­ja: a kitöltött jelentkezési lap és a gimnáziumi bizonyítvány leadása a gimnáziumban. Azok a dolgozók, akik ha­gyományos (A tagozatú) szak munkásképző bizonyítvánnyal rendelkeznek — sikeres külön bözeti vizsga után a gimná­zium második osztályában folytathatják tanulmányaikat, ha a gimnázium első osztálya valamennyi tantárgyának törzs­Bg tárháza a bölcsességnek Pörös tehén meg a fiskális Míg a népdalokban a nép érzelefflvilága, a mondákban hagyományai, „időjós mondá­saiban” tudománya, addig a közmondásokban bölcsessége és eredeti észjárása mutatko­zik meg. A közmondás vala­mely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid, de mégis fordulatos, sokszor tré­fás alakban történő kifejezése. Minden nép saját szokásai, er­kölcse, műveltsége és politi­kai helyzete szerint alkotta őket. Ü:Ü Régen a fiatal nemzedék szívesen tanulta az idősektől ezeket a röpke, csattanós böl­csességeket. Manapság, ha va­lakit megkérdezünk, hogy mi­lyen közmondásokat ismer, valószínűleg csak az „aki más­nak vermet ás”-ig jut. A mű­veltebbek (és anyagiasabbak) talán még a „ki korán kel.. 4” kezdetűt is ismerik. Ezt a hiányt pótolandó, lás­sunk néhány érdekességet a közmondások bő tárházából. A nép mindig idegenkedett a peres ügyektől, az ügyvé­dektől, sőt magától a törvény­től is, mivel azt tartja: Poros tehénnek fiskális feji a tőgyét, vagy: a sok törvénytől magát az igazságot sem látni, s aztán törvényt is győz a pénz ... Bár már régen is sokat pe­reskedtünk, mégis bennünk magyarokban erős a barátko- zási szellem. Becsben is tart­juk a» jó barátot, mert: egy jó barát — száz atyafi. Ha bará­todat titkon fedded is, mások előtt dicsérd. Barátot szeren­cse hoz, szükség próbál.,, A nép szereti megfricskázni a papok orrát is: nem mind szent, aki templomba jár és — minden ember hazug, csak a pap nem igaz ... Az 1800-as évek elején ke­letkezhetett a következő mon­dás: egy marék hatalommal többet érsz, mint egy zsák joggal. A korteskedők beszé­deit hallgatván pedig az ju­tott a parasztok eszébe, hogy: amelyik ökör sokat bőg, keve­set húz. A régiek is tudták: tilgsban vadászni jó. S hogy miért? Erre is van mondás: a tiltott gyümölcs édesebb. S tudták azt is: ki csókot vet, szerel­met arat, de ki a halat farká­nál fogja, és a nő szavát szent­nek hiszi, biztos lehet benne, hogy nem fogott semmit. Ki­nek a szerencse szolgál az menyasszonnyal hál; s kinek szeretője nincs, egy csöpp esze sincs. A lány ki sokat szeret, jámbor asszony ritkán lehet. Ha „sikeres” volt a szere­lem, következhet a házasság Erre is találhatunk szellemes replikákat: ésszel, és ne sze­relemmel fogj a házassághoz. Tűzhelynél fői a szerelem. Há­zasság-rabság, özvegység-ment­ség, szüzesség-nemesség. Első feleség istentől, a második em­bertől, a harmadik ördögtől való ... Mivel is fejezhetnénk be a közmondások világában tett kirándulásunkat? Remélem írásom nem lesz falra hányt borsó. Kovács Csaba anyagából különbözeti vizsgát tesznek. A különbözeti vizsga magyar nyelv és irodalom, va­lamint matematika írásbeli és szóbeli részből áll. A többi tárgyakból viszont csak szó­beli vizsga Van. Azok a dolgozók, akik az emelt szintű (B tagozatú) szak­munkás-bizonyítvánnyal ren­delkeznek —' sikeres különbö­zeti vizsga után — a harma­dik osztályban folytathatják tanulmányaikat, ha az első és második osztályos biológia és a földrajz tantárgyak törzsanya­gából különbözeti vizsgát tesz­nek. E tantárgyakból csak szó­beli vizsga van. Jelentkezés módja: a kitöltött jelentkezési lap és a szakmunkásvizsgáról szóló oklevél leadása a gimná­ziumban. Azok a dolgozók, akik az egységes szakmunkásképző is­kolában, az egészségügyi szak­iskolában, a gépíró- és gyors­íróiskolában végeztek — si­keres különbözeti vizsga után — a gimnázium második osz­tályában folytathatják tanul­mányaikat, ha a gimnázium elsős földrajz és biológia tan­tárgyak törzsanyagából külön­bözeti vizsgát tesznek. Jelent­kezés módja: a kitöltött jelent­kezési lap és a szakmunkás- vizsgáról szóló oklevél leadá­sa a gimnáziumban. Mivel a gimnázium a kü­lönbözeti vizsgára való felké­szüléshez könyveket biztosíta­ni nem tud, ezért a különbö­zeti vizsgára készülőknek azt javasolják, hogy azoktól a hall­gatóktól kérjék el a tanköny­veket, akik az 1984—85-ös tan­évben végezték el az első, il­letve a második osztályt. Az 1985—86-os tanévben ne­gyedik osztályt nem indítanak, mivel az 1984—85-ös tanévben harmadik osztályt nem tudtak indítani. Az 1985—86-os tanévben a dolgozók gimnáziumának mind­egyik osztályába jelentkező hallgatók részére az oktatás a tananyag alaposabb elsajátítá­sa érdekében kétnapos lesz. A jelentkezési lapok az is­kolában kaphatók. A jelentke­zési határidő a gimnázium el­ső. második és harmadik osz­tályába: 1985. szeptember 1. Elveszettem karórámat, fekete szíjjal 16-án, du. a Ceglédi úton. Kérem megtalálóját, jutalom elle­nében juttassa vissza Nagykörös, Zsíros dűlő l/a„ Szentpéterl. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom