Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

§»EST 1985. AUGUSZTOS 24., SZOMBAT HÉT VILÁGPOLITIKÁI KÉRDÉSÉ/ Rohamoznak a washingtoni héják Amerikai lépések a fegyverzetcsökkentő tárgyalások ellen Nyugat vonakodik a Dél-afrikai Köztársaságot sújtó szankciótól Különös helyzet keletkezett Washington magatartása nyo­mán a világpolitikában. A rák­műtétjéből lábadozó Reagan elnök a kaliforniai Santa Bar­barában a hivatalos szóvivők szerint olyan okmányokat ta­nulmányoz, amelyek már a november közepére tervezett szovjet—amerikai csúcstalál­kozótól kapcsolatosak. Egy másik jelentés szerint szakér­tők egész serege dolgozik olyan javaslatokon, hogy mit terjesz- szen az amerikai elnök Mihail Gorbacsov elé a genfi találko­zón. Közben a Fehér Ház nyil­vánosságra hozta, hogy a két nap alatt a svájci konferencia- városban hány órát tölt hiva­talos és kötetlenebb eszmecse- , révei a két világhatalom leg­magasabb szintű vezetője. Siettek azt is jó előre közzé­tenni, hogy Ronald Reagan a múlt héten meghívta az Egye­sült Államokba Eduard Se- vardnadzét, aki a megbeszélé­sekre való invitálást elfogad­ta. Larry Speakes, Reagan szó­vivője bejelentette, hogy az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter szeptember 27-én találkozik egymással a wUshingtoni Fehér Házban. A szeptemberi találkozón — ame­lyen jelen lesz Shultz ameri­kai külügyminiszter és McFar- lane nemzetbiztonsági főta­nácsadó — az AP hírügynök­ség amerikai illetékeseket idéz­ve azt jelentette, hogy „Rea­gan elnök bízik abban, hogy a szeptemberi tanácskozáson a két ország viszonyának vala­mennyi területét érinteni fog­ják, s így a megbeszélések hoz­zájárulnak a novemberi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó előkészítéséhez”. MILYEN AMERIKAI LÉPÉ­SEK KERESZTEZTÉK EZT AZ ÁLLÍTÓLAGOS NAGY ELÖ- I,3SZÍTÖ MUNKÁT? ________ Am ikor Reagan és közvetlen munkatársai a közvélemény felé rendkívüli aktivitást mu­tatnak, legalábbis ami a sza­vaikat illeti, gyakorlati lépé­seik egész sora mond ellene annak, hogy kompromisszu­mos megoldások” kidolgozásán munkálkodnának. Ez azonnal kiderül, ha csupán az elmúlt napok eseményeit foglaljuk pontokba. A kép ugyanis a kö­vetkező : 1. A Fehér Ház ismét hiva­talos nyilatkozatban foglalt ál­lást az atomfegyver-kísérletek szüneteltetése ellen. Megismé­telte, hogy elfogadhatatlan szá­mára a Szovjetunió által egy­oldalúan január 1-ig vállalt moratórium. Egyrészt azzal próbáltak érvelni, hogy az Egyesült Államoknak be kell fejeznie folyamatban levő kí­sérleteit. A szóvivők igyekez­tek egyszerűen fátylat boríta­ni Mihail Gorbacsov korábbi nyilatkozatára, amely világos­sá tette, hogy a Szovjetunió sem fejezte be robbantási kí­sérleteit, amikor kötelezte ma­gát, ezeket félbeszakítva, az önkéntes tilalomra. A másik „érv”, amelyet Wa­shington újra meg újra han­goztat, szintén nem állja meg a helyét. Nevezetesen az, hogy a föld alatti robbantásokat nem lehet megkülönböztetni a földrengések természeti jelen­ségétől, ezért hatékony ellen­őrzési rendszer kidolgozására volna szükség. A Fehér Há­zat láthatólag mit sem zavar­ja, hogy amerikai tudósok is többször nyilatkoztak arról, hogy a mai szeizmikus műsze­rek pontosan kimutatják, hogy mikor volt földrengés és mi­kor és hol hajtottak végre, mi­lyen erősségű föld alatti nuk­leáris robbantási kísérletet. Vagyis az ellenőrzési rendszer­ről szóló amerikai nyilatkozat- sorozat nem egyéb, mint pusz­ta halogató manőver a szov­jet moratórium elfogadására. 2. Reagan elnök üzenetet in­tézett egy tudományos tanács­kozáshoz, amely a szicíliai Ericében ült össze és a nuk­leáris háború elhárításáról folytat megbeszélést. Reagan azt állította, hogy „csillaghá­borús programja”, csupán „válasz a Szovjetunió kísérlet­sorozatára”, s az Egyesült Ál­lamok „csak elmaradását” akarja pótolni végrehajtásá­val. Köztudott, hogy szovjet részről semmiféle olyan prog­ramot nem hajtottak végre, amelyre Reagan elnök hivat­kozik. Sőt az is ismert, hogy 1983. augusztus 17-e óta ér­vényben van egy olyan egyol­dalú szovjet kötelezettségvál­lalás, amely szerint a szocia­lista világhatalom nem tele­pít műholdelhárító fegyvere­ket a világűrbe. 3. Reagan ennél tovább is ment-. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok szeptember végén, október elején műhold elleni fegyvert próbál ki. Az új típusú rakétát F—15-ös va­dászgép viszi magával és 28— 29 ezer méter magasságban lö­vi ki a műhold irányába. A most bejelentett próba lesz az első, amely valódi űrbéli cél­pont ellen irányul. Ez a közlés természetesen felháborodott visszhangot kel- ett a békeszerető erők körében, Mint a TASZSZ hírügynökség nyilatkozatában rámutatott: az 1983-ban vállalt szovjet mo­ratórium világosan kimondta: „a kötelezettségvállalás addig marad érvényben, amíg más államok, beleértve az Egyesült Államokat is, tartózkodnak at­tól, hogy bármiféle típusú mű­holdelhárító fegyvert helyezze­nek el a világűrben.” Vagyis a figyelmeztetés világos: a kí­sérlet odavezethet, hogy szov­jet részről kénytelenek lesznek felülvizsgálni a moratóriumot. 4. A hét második felében Washington régen nem tapasz­talt provokációhoz f olyamodott, hogy mesterségesen rontsa a légkört a két világhatalom kö­zött. Az amerikai külügymi­nisztérium hivatalos nyilatko­zatban azzal vádolta meg a Szovjetunót, hogy „elhárító Szervei” rejtélyes ..nyomjelző porral” veszélyeztetik a Moszk­vában dolgozó amerikai dip­lomatákat. Ez annyira képte­len állítás volt, hogy még az amerikai kommentátorokat is meghökkentette. Annyira nem vették komolyan, hogy inkább azt kutatták: mi késztette kor­mányukat ilyen durva propa­gandafogásra? Ami a Szovjet­uniót illeti, washingtoni nagy- követsége útján hivatalosan tiltakozott a két ország kap­csolatainak ily mérgezési kí­sérlete ellen, s a felelősséget ennek következményeiért az Egyesült Államokra hárította. MI AZ OKA ENNEK A KÜ­LÖNÖS MAGATARTÁSNAK? Számos nyugati hatalom látványosan hazahívta dél-af rikai nagykövetét, tiltakozásul a pretoriai kormány vérfürdői ellen. Elhangzottak „kemény nyilatkozatok” is több fővá­rosban. De a NATO-hatalmak adósak maradtak a szankciók­kal. Sőt a Biztonsági Tanács­ban oly módon „vizezték fel” az elfogadásra került határo­zati javaslatot, hogy az csak erélyes szavakkal ítéli el a dél­afrikai faji megkülönböztetést, de nem hoz rendszabályt elle­ne. Ami Washingtont illeti — a (szóvivők szerint — Reagan el 'nők több ízben fellépett a pre­toriai rendszerhez juttatott üzenetekben a terror ellen, s tárgyalásokat sürgetett a fe­kete többség mérsékelt elemei és a fehér kisebbség vezetői között. Azt azonban világossá tették, hogy az Egyesült Álla mok nem készül semmiféle szankcióra a Dél-afrikai Köz­társaság ellen. Ez pedig afri­kai politikusok szerint arra ösztönzi Pretoria urait, hogy folytassák azt a politikát, amelynek „döntő érveit” csu­pán a jogait erőteljesen köve­telő fekete többség felvonulói ra leadott rendőrsortüzek je­lentik ... Árkus István Nyugati lapkommentárok ál­talában egyetértenek abban, hogy a washingtoni magatar­tás azt tükrözi, hogy a szín­falak mögött heves csatározá­sok folynak az Egyesült Álla­mok jövőben követendő poli­tikájáról. A negatív lépések egész sora annak tükörképe, hogy a katonai-ipari komp­lexum hatalmas urait aggo­dalommal tölti el a tervezett szovjet—amerikai magas szintű találkozók puszta ténye is. Mint rámutatnak: a szovjet vezetés olyan egyoldalú lépé­sek egész sorát tette meg a kö­zelmúltban a fegyverzetcsök­kentési kompromisszumok ki­alakítása végett, amelyek ked­vező visszhangot keltettek a nyugati közvélemény jelentős részében is. „Moszkva máris propagandaelőnyhöz jutott e kezdeményezései nyomán” — nyilatkozzék. S aggodalommal néznek a jövő elé, hogy „mi­lyen új javaslatokat helyez majd Mihail Gorbacsov a gen­fi tárgyalóasztalra?” Washing­ton merev elutasító magatar­tásával elszigetelődhet, s „csap­dába kerülhet” — állítgatják. Vagyis a héják rohamoznak, s olyan helyzetet szeretnének teremteni, amelyben a légkör kedvezőtlenné válik a csúcs- találkozó megtartásához, s ezért a felelősséget a „másik oldalra” lehessen hárítani. Csakhogy az Egyesült Álla­mokban is befolyásos erők is­merték fel: a világpolitikai realitások érvényesülését nem akadályozhatják meg. Ezért is jött létre a megegyezés a csúcs- találkozóban. Mindenesetre a színfalak mögötti küzdelem folytatódik a washingtoni ha­talmi központokban. MIÉRT VÁLTOTT KI BÍ­RÁLATOKAT AFRIKÁBAN A NYUGATI ÁLLÁSPONT A PRETORIAI TERROR ÜGYÉ­BEN? Ssvzrdnadze fogadta a kínai nagykövetet Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, szovjet külügy­miniszter pénteken Moszkvá­ban fogadta Li Csie-vangot, a Kínai Népköztársaság moszk­vai nagykövetét. A találkozón áttekintették a szovjet—kínai kapcsolatokat és egyéb nemzetközi kérdése­ket. Mindkét fél kifejezte ' óha­ját, hogy fejleszteni kell a különböző szintű kétoldalú kapcsolatokat a szovjet—kínai viszony további normalizálá­sa érdekében. A megbeszélés tárgyszerű, őszinte légkörben zajlott le. Nicaragua-ellenes mesterkedések Az Egyesült Államok nem­zetbiztonsági tanácsa a „ma­gánsegélyezés” széles hálóza­tát hozta létre a nicaraguai ellenforradalmárok számára. Az ANN' washingtoni tudósí­tójának jelentése szerint a fővárosban tevékenykedik az úgynevezett nicaraguai Sza­badság-alap, amely katonai felszerelést és élelmet szállít az ellenforradalmároknak. Az alap egyik vezetője, John Singlaub nyugállomá­nyú amerikai tábornok, az antikommunista világliga el­nöke és szervezője. Az ANN nicaraguai hírügy­nökség szerint egy texasi mil­liomosnő a közelmúltban két jelentős „magánsegélyt” jut­tatott el a „kontráknak”: először 50 000 dollárt katonai egyenruhák vásárlására, utána pedig egy helikoptert. Feszültség Kanada és az Egyesült Államok között Barátságtalan lépés Kanada és az Egyesült Ál­lamok közötti nézeteltéréshez vezetett az a washingtoni dön­tés, hogy Ottawa beleegyezése nélkül, a Kanadához tartozó északnyugati átjárón keresztül küldik az északi sarkvidék fe­lé a Polar Sea amerikai jég-* törő hajót. Az esettel kapcsolatban Vancouvert sajtóértekezletén Brian Mulroney kanadai mi­niszterelnök kijelentette: ha az Egyesült Államok nem is­meri el Kanada fennhatósá­Újabb hsjtóműhibck okoztak riadalmat Átvizsgálják a Boeingokat Teljes készültséget rendel­tek el pénteken a mancheste­ri repülőtéren, ahol mint is­mert, csütörtökön egy Boeing 737-es utasszállító hajtóművé­nek kigyulladása 54 személy halálát okozta. A jugoszláv légitársaság Dubrovnikből érkező DC—9- es típusú gépe mintegy ne­gyedórán át körözött a repü­lőtér fölött, mert nem nyílt ki az egyik, futóműve. A gé­pen mintegy 100 brit turista tartózkodott, akik a jugoszláv tengerparton töltött szabadsá­gukról tértek haza. A repülő­téri hatóságok azonnal nagy erőket mozgósítottak az eset­leges kényszerleszállás előké­szítésére. A gép azonban vé­gül is — miután a pilóta többszöri próbálkozása ered­ményeként a hajtómű kinyílt. — baj nélkül leszállt. A British Airways brit légi- társaság illetékese egyébként pénteken bejelentette, hogy a csütörtöki katasztrófa miatt ellenőrizni fogják a társaság összes Boeing 737-es típusú gépét. Ugyancsak hajtóműhiba okozott riadalmat pénteken a JAL japán légitársaság egyik Osakából Szöulba tartó — fel­szálláshoz készülődő — DC— 10-es gépén, amelyen 270 utas tartózkodott. A gép egyik haj­tóművéből, még a kifutópá­lyán füst tört elő, a tűzoltók azonban még Idejében eloltot­ták a keletkezett tüzet. Japánban rendellenességeket fedeztek fel három Boeing 747 típusú repülőgépen, ám ezeket nem nyilvánította súlyosnak az ottani közlekedési minisz­térium — közölték csütörtö­kön Tokióban. A Japán Airlines (JAL) és leányvállalata, a Japán Asia Airways gépparkjának tüze­tes vizsgálatára azután került sor, hogy augusztus 12-én le­zuhant egy Boeing 747 típusú repülőgép 520 utas halálát akozva. Az Oszutaka hegyen csütörtökig az életét vesztett 520-ból 490 személy holttes­tét találták meg, 448-at sike­rült azonosítani. A JAL szóvivője közölte, hogy a társaság 48 Boeing 747-ese közül 24-et már át­vizsgáltak. A The New York Times cikke Reagan keménykéz-politikája A Reagan-kormányzat új szovjetellenes lépéseinek ve­szélyeire hívja fel a figyelmet pénteki vezércikkében a The New York Times. A lap kü­lönösen veszélyesnek minősíti, hogy az elnök utasítást adott az új amerikai műholdelhá­rító fegyver újabb kipróbálá­sára, amely a cikk szerint tovább növelheti a fegyverke­zési versenyt, s veszélyezteti a SALT—1. szerződés fennma­radását is. „Ez a lépés olyan útra vezethet, amelyről nincs visszatérés” — írja a lap, amely úgy vélekedik: Reagan elnök legújabb döntéseivel a novemberben esedékes szov­jet—amerikai csúcstalálkozó előtt a „kemény politikus” benyomását akarja kelteni, bár lehetséges, hogy hajlandó lesz majd kompromisszumok­ra is. Ez azonban csak abban az esetben lenne jó tárgyalási stratégia, ha eredményre ve­zetne — ellenkező esetben viszont a hadászati fegyverek minden formájának fejleszté­se terén megnövelheti a fegy­verkezési versenyt. A lap egy másik cikkében a legutóbbi szovjetellenes lépé­sek célját abban látja, hogy Reagan kormányzata „vissza akarja szerezni az előnyt” mind a csúcstalálkozó előtti „propagandaháborúban”, amelyben a Szovjetunió lesze­relési javaslatait, a nukleáris fegyverkísérletekre foganato­sított moratóriuma révén ko­moly sikert ért el, mind a fegyverkezés terén. Kormány­zati tisztségviselőkre hivat­kozva például a lap azt írja, hogy a műholdelhárító fegy­ver kipróbálásának engedé­lyezésével a Reagan-kormány „meg akarta mutatni az oro­szoknak: nem lassíthatják le az amerikai fegyverzet fej­lesztését”. Maga Reagan elnök is utalt arra — csütörtök este Los Angelesben elmondott rövid beszédében —, hogy az Egye­sült Államok nem hajlandó módosítani fegyverkezési programján. Reagan védel­mébe vette az űrfegyverkezé- si terveket s közölte, Wa­shington folytatja azok meg­valósítását. Véleménycsere a két ország együttműködéséről Marjai József Pozsonyban Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban, pénte­ken Pozsonyban megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Peter Colotkával, a CSKP KB elnöksége tagjával, a csehszlo­vák kormány miniszterelnök­helyettesével, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nya elnökével. Részletes megbeszélést foly­tatott Jozef Lenárttal, a Szlo­vák Kommunista Párt KB et- ső titkárával és Viliam Sal- goviccsal, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével. A nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről foly­tatott véleménycserén az or­szágaik helyzetéről, további elképzeléseikről adott tájéko • tatáson túlmenően, a megbe­széléseken áttekintették a ma­gyar—csehszlovák és ezen be­lül a Szlovák Szocialista Köz­társaság, a Magyar Népköztár­saság közötti kétoldalú kap­csolatok helyzetét, mindenek­előtt a gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseit. Egyebek mellett áttekintet­ték a bős (gabcikovo)—nagy­marosi vízlépcsőrendszer közös megvalósításának időszerű ísfr: adatait is, különös figyelmet fordítva a létesítményrend- szer építésének gazdaságossá­gára, valamint a környezet­és _ természetvédelmi követel­mények érvényesítésér«. Kohl rövid látogatása Francia—NSZK csúcs Kohl kancellár szombaton rövid látogatásra Franciaor­szágba érkezik, s néhány órás megbeszélést folytat Mitter­rand elnökkel Fort Bregan- conban, a francia államfők tengerparti nyaralójában. Párizsban arra számítanak, hogy e találkozón szó lesz a kelet—nyugati kapcsolatokról, különös tekintettel Mihail Gorbacsov október elején Pá­rizsban teendő látogatására, valamint az európai biztonsá­gi kérdésekről és a franci .1 Eurakia-tervről. Az AFP hírmagyarázója szerint a megbeszélésen vár­hatólag tisztáznák majd a Franciaország és az NSZK közötti „biztonsági kapcsola­tot” is, vagyis azt, hogy Fran­ciaország milyen katonai együttműködésre kész az NSZK-vial, és a francia nuk­leáris erő mennyiben „szava­tolhatja” az NSZK biztonsá­gát. Tiedge menedékjogot kért az NDK-baa Nyugatnémet aggodalmak Hans-Joachim Tiedge, az NSZK Alkotmányvédelmi Hi­vatala kémelhárító osztályá­nak vezetője, a Német De­mokratikus Köztársaság terü­letén tartózkodik és ott me­nedékjogot kért. Kérelmét az NDK illetékes szervei bírálják el — jelentette az ADN, az NDK hírügynöksége. Csak röviden... A SZOVJETUNIÓ területé­ről csütörtökön föld körüli pályára bocsátották a Mol- nyija—1 jelzésű távközlési mesterséges holdat? A műhold telefon- és távíró-összekötte­tést és a szovjet központi te­levízió adásának továbbítását teszi lehetővé az országos „Orbita” hálózat állomásaihoz. JUGOSZLÁVIA több vidé­kén katasztrofális méreteket ölt a szárazság. Macedóniában május eleje, Szerbia, Crna Gora és Bosznia déli körze­teiben két hónapja nem esett eső. Kiszáradnak a patakok, a folyók vízállása rendkívül ala­csony, a víztározók kiürülnek. Immár nemcsak a mezőgazda­ság szenved hatalmas károkat, hanem sok helyen a lakos­ság ivóvízellátása is gondokat okoz. A FÜLÖP-SZIGETEKEN a parlament sürgetésére összeült a minisztertanács, hogy meg­vizsgálja Washingtonhoz fű­ződő kapcsolatait. A két or­szág viszonya az utóbbi idő­ben kiéleződött. Az NSZK fővárosában nagy feltűnést keltett a hír. A nyu­gatnémet rádióállomások pén­teken délelőtt adásaikat meg­szakítva közölték a hírt az ADN hírügynökség jelentésé­re hivatkozva. Bonni források szerint Tied­ge döntően az NDK-val kdp- csolatos hírszerző tevékenység irányításáért volt felelős. Friedrich Zimmermann nyu­gatnémet belügyminiszter azonnal különbizottságot állít­tatott fel az ügy kivizsgálásá­ra. Tiedge távozásának hírét aggodalommal fogadták Bonn­ban. A nyugatnémet parla­ment illetékes szervei a jövő héten foglalkoznak az üggyel. Az ADN egy csütörtöki anyagában említette, hogy az utóbbi napokban az NSZK- ban olyan hírek láttak napvi­lágot, amelyek szerint külön­böző bonni- állami hivatal*: ban kémek r>- tak. gát az Ätktis? felé vezető északnyugat) átjáró felett, azt a kanadai kormány „barát­ságtalan lépésként” értékelné. Mulroney emlékeztette Wa­shingtont, hogy a szóban for­gó tengeri út, a hozzá tartozó szárazföldi részekkel együtt Kanadához tartozik. Kanadában az ország szu­verenitása megsértésének mi­nősítik a Reagan-kormányzat döntését, amelynek célja az Egyesült Államok kanadai vi­zeken gyakorolt „különleges jogainak” demonstrálása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom