Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-23 / 197. szám
7 Bső dijak az OiÉK-ról Fekete farié, fnullázó- levelek Kiállításokon kellene mutogatni ország-világ előtt ezeket a formás, súlyos káposztafejeket, az arányosan fejlődött, kóstolásra Ingerlő, sötétvörös színű sárgarépatesteket. 41% W A látvány okozta csendes álmélkodásből Ihász Zöltán, a Ferihegy Tsz termelési elnökhelyettese riaszt fel: — Már mentünk és vittük is. Az első díjakat káposztánkkal, sárgarépánkkal el is hoztuk az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításról. Milliós nézőközönség láthatta, csodálhatta szépen fejlett terményeink mellett a méltán híres savanyított és szárított termékeinket, a csemegének és borkorcsolyának is kedvelt Ropit és ami kívánja a Ropit: a ru- bintszínű kékfrankost is. Igaz, a közös gazdaság szőlőültetvénye a régihez viszonyítva ma már szinte tenyérnyi, ugyanis a telepítésnél hiba csúszott a számításokba, fagy- és ködzugos a terület, fenntartása nem volt gazdaságos. Üllőn különben sincs hozzáértő hagyománya a szőlőművelésnek. Ha már a termelésről, a termésről esett szó, a termelési elnökhelyettestől megtudtuk azt is, hogy búzából rekordtermést értek el a hektáronkénti 52 mázsás átlaggal. Ez hét mázsával haladja meg az előző évi termést. A rozs sem fizetett rosszul, a 26.70 mázsás hozam is jobb a tavalyinál. A határt, ahol néhány héttel ezelőtt jártam — akkor még csak fehéredni kezdtek a kalászok —, most a sötét feketeség jellemzi, a tarlók alászántva, gondosan elmunkálva, simítva, nehogy a különben is kevés nedvességPapucs és jé tanács ásodik éves a Forrás áruház. Sok minden történt már benne ez idő alatt, de mint hallom, az még egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy egy papucsot visszavittek volna. Márpedig olvasónk visz- szavitte a papucsot, s ezzel a Forrás történelmi dátumot ért meg, ámbár egyelőre nem hajlandó tudomásul venni. Négyszáz forintba került a papucs, de hat hét alatt úgy elvásott a talpán a bőr, hogy a cipész — mert olvasónk szerény vásárló -lévén, először úgy gondolta, hogy megcsináltatja — azt tanácsolta: sokba kerülne a javítás, s mivel igen rövid idő telt el a vásárlás óta, egészen biztosan visszacserélik. Mert miért ne cserélnék? Hiszen ez bevett szokás például a cipőboltban. De nem a Forrás iparcikk osztályán! Olvasónkkal ott ugyanis közölték, hogy fennállásuk óta nem fordult még elő, hogy valaki papucsot vitt volna vissza kicseréltetni, és különben is, nézze meg a vezetőnő lábán az ugyanolyan papucsot, aminek semmi baja nincs. Tényleg, én nem is tudom, mit csinált olvasónk a papuccsal, hogy elvásott a talpa. Talán járkált benne. De az is lehet, hogy esténként direkt nekiállt a smirglivel, csakhogy lekopjon a bőr s hogy most két lehetőség közül választhasson: vagy megcsináltatja száz forintért, vagy kicserélteti. Utóbbi lehetőség időközben kiesett: a papucsot a már említett okok folytán nem cserélték ki. \Aki tehát ezentúl a Forrásban vesz papucsot, ehhez tartsa magát. K. Zs. tartalom a talajból elillanhasson. A szárazságra különösen a kukoricatáblák panaszkodhatnak, a sápadtan csavarodott, kókadtan lógó, furulyázó levelek olyanok, mint a sebzett madár tört szárnyai. A bálázott szalmából hozzáértő kezek formás kazlakat raktak, az út mentén csörgő eső nem moshat utat egész a fenékig, hogy mellette bar- nuljon, rothadjon az értékes szalma. A határ szép rendben, meglátszik a környezet védelmét szolgáló gondosság. Amikor a napraforgó felől érdeklődöm, felderül a kiváló szakember arca és csak any- nyit mond: ígéretes, hozza a 20 mázsás átlagot, ez pedig már némileg nyereségessé teszi a termelést. A faluszéli tanyán is élénk a mozgás, a dűlőútszéles vetőgépek már indulásra várnak, persze nem sokáig. A napokban 17 hektáron vetni kezdik a takarmánykeveréket, s azután folyamatosan szórják, vetik a rozsot, majd a búzát is, hiszen hajnalban már talán a kopogtató ősz hideg szele nyomorgatja a fák lombjait és mérgesep cibálja a traktorosok kabátjait. Áz árok szélén árválkodó szagosbükköny kék virágainak illatát is viszi magával. Kiss Sándor Árusítékelyek A Gyömrő'i Nagyközségi Tanács rendeletileg szabályozta: az őstermelők hol árulhatják portékáikat a községben. Többek között az új ABC-áruház mellett, az állomás környékén, valamint a Csillag eszpresszónál kínálják4 a zöldséget, gyümölcsöt mindennap. Korábban szabályozták a vasárnapi piac rendjét is. A jövőben is csak a hónap első va- árnapján lehet sertéseket árulni a piacon, ilyenkor biztosítják az állatorvosi felügyeletet is. Legközelebb tehát szeptember 1-én lesz eertésvásár a györorői piacon. Modellkísérlet két megyében Egészsé [nevelés rács mögöi | A helyszín: Tököl, a fiatalkorúak börtönének ésfog- í házának egyik terme. Az elítéltek sötétkék uniformisig ban, rövidre nyírt hajjal. Az előadó fehér köpenyben. | Magyarázza, miként kell kezet mosni, körmöt ápolni, ? fogat tisztítani, hányszor ajánlatos fehérneműt, ágyne- ^ műt cserélni. A hallgatóság — harminckét fiú — fi- ^ gyei, azután nézi a pergő filmkockákat. „Szokások és % igények”, ez a film címe, amelyben három eltérő élet- ^ módú család egészségi szokásait hasonlítják össze. S a í rács mögötti büntetésre ítéltek szemében tükröződik a A vágy: ha szabadultunk, valahogy így kellene, így lenne i5 jó élni... Leier György, az Intézeti rendelő főápolója még némi magyarázatot fűz a hallottakat illusztráló újabb diaképekhez, azután a kék egyenruhások egyikével beszélgetünk. ü/fire való a villa? R. K.-t garázdaság miatt ítélték el, másfél évre. — Bolond voltam, hogy ilyesmit csináltam, pedig arra tanítottak, hogy rendes ember legyek. Még egy évem van hátra, de novemberben feltételesen szabadulhatok. Hatéves koromig voltam otthon, négy testvéremmel. Anyám otthagyta apámat, utána állami gondozott lettem. Addig jó, ha naponta egyszer kezet mostam, akkor láttam először fogkefét, fogkrémet, sampont. Az otthonban is ugyanazt tanították, amit itt. Van értelme a tisztaságnak. A társaság kiközösíti azt, aki koszos. R. K. a faluvégi cigánytelepen cseperedett fel. A börtönben naponta rendszeresen tisztálkodik, a fésű, a szappan, a fogápoló szerek, a bo- ro'tvafelszerelés mindennapi életének kellékei. Fehérneműjét hetente, ágyneműjét kéthetente cserélik. Akár a többi elítéltnél, ezek is a mederbe terelt cseiekvéssor megszokott — s talán a kényszerűség okán nem is éppen kedvelt — darabjai. Kérdés, hogy szabadulása után mennyit őriz meg itteni életmódjából. Hídvégi Imre őrnagy, az intézet nevelési szolgálatvezetője így vélekedik: — Börtönviszonyok között is megfelel a nevelés célja az általá- nosnak, csak az elzártság, s emiatt a konkrét pedagógiai helyzet más. — Nem közhely az, hogy a börtön nevel. Például munkára. Szakmát tanulnak nálunk a képzetlenként bekerült fiatalok, és sokan itt fejezik be az általános iskola 8. osztályát. S vannak analfabéták, akik itt tanulnak írni, olvasni. Az ismeretek, megfelelő szokások hiányáról nem is mindig a bűn útjára tévedt fiatalok tehetnek, hiszen többnyire az ezek megszerzéséhez szükséges feltételeik sem voltak meg korábban. — Nevel a. börtön, s nevel közben az ismeretterjesztő, aki előadást tart, a vállalat, amelynél dolgozik az elítélt. Itt is több tényező hat. S most bővült a sor: ez évtől — egyelőre kísérletképpen — a Vöröskereszt kezdett egészségnevelő sorozatot nálunk Még az elején tartunk, korai lenne eredményt várni. Abban azonban okkal bízhatunk, hogy ha a szabaduló nem kerül vissza az őt korábban sem épp a helyes útra vezető környezetbe, akkor lesz hatása ennek a programnak is ... — Amikor hitetlenkedő ismerősömnek megemlítettem, hogy egészségnevelő kurzus kezdődött önöknél, azt kérdezte: Miért? Hogy egészségesebbek legyenek a bűnözők? Hiszen a börtön az ő egyetemük... fi többséget érdemes — Én azt hiszem, a kérdés avítt előítéleten alapul — mondja Vincze Tamás ezredes, a fiatalkorúak börtöne és fogháza parancsnoka. — Nézzük csak a tényeket! A fia- talkorúaknak több mint kétharmada a büntetés letöltése előtt, feltételesen szabadul, s a feltételes időben visszaesők aránya nem éri el még az 5 százalékot sem. Tehát a túlnyomó többséget igenis érdemes nevelni, nekik megvan az esélyük arra, hogy hasznos emberré váljanak. S szükségük is van az ilyen segítségre. A szabadságvesztés büntetését töltő több mint ezer fiatal fele nem végezte el az általános iskolát, 95 százalékuknak nincs szakképzettsége, 85 százalékuk nem állt munkaviszonyban. Ötvenöt százalék a cigányfiatalok aránya, magas — most 15 százalék — azoké, akik értelmi fogyatékosak, alkoholisták, s a kriminalitáson túl, egyéb személyiségzavarral is küszködnek. Minden negyedik elítélt csonka családból került ki. — Ezek ismeretében nyilvánvaló — mondja a parancsnok —, hogy a börtön egyik fő feladata folytatni azt a szocializációs folyamatot, amelynek az elítéltek az átlagosnál alacsonyabb szintjéig jutottak XXVII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Csévharaszton vagyunk. Nem sokkal múlt délebéd ideje. Félórája még ragyogóan, és melengetőén sütött a nap, most esőfelhő, hűvös, nyirkos széllökések riogatják az országúton gyaloglókat, kerékpározókat. Változékony a vasárnapi időjárás. Jó előjel, hogy már a portás néni szívesen fogad, nem úgy, mint az olyan helyeken, ahol van mit szégyelleni, van mit takargatni. Benn, a Monori Állami Gazdaság takarmányfeldolgozó üzemében aztán kiderül, hogy miért e nyíltság: mindenki dolgozik, vasárnap7 ide vagy oda. Csellengő embert sehol nem látni. A targonca fürgén perdül- fordui, az épületekből az eleven munka zaja hallatszik ki. — Szüle Lajos vagyok, a vgmk-ban dolgozom most. Kukoricát pelyhesítünk, de van exportmunkánk is. Főállásban műszakvezető vagyok a UNIKARB üzemben, ahol szarvasmarha takarmánykiegészítőt készítünk — mutatkozik be egyikük sebtiben, s már üzen is Kiss Istvánnak, a vgmk vezetőjének. Adóig, amíg a főnök előkerül a gépek közül, Márta Barnabás elmondja, hogy tmk- vezető a takarmányfeldolg-o- zó üzemben — mezőgazdájáéi. Téves az a felfogás, amely szerint a börtön azért van, hogy megnevelje a fiatal bűnözőt. Illúzió lenne azt várni, hogy tőlünk már elegendő akarattal felvértezett, s minden tekintetben előnyükre változott emberek kerüljenek ki. Talán más élet vitai S hogy ez a Bács-Kiskun és Pest megyében kezdett modellkísérlet miből áll, azt Ba- bolcsay Sándornétól, a Vöröskereszt szigetszentmiklósi vezetőségének titkárától tudakoltuk. Ezt válaszolta: a legalapvetőbb tisztasági szabályok ismertetésével kezdtük. Eddig 16 előadást tartottunk erről a témáról Tökölön, 609 hallgató előtt. A továbbiakban már orvosok — a szigetszentmiklósi szakrendelő és a börtönnél lévő egészségügyi intézmény gyógyítói — s pszichológusok szólnak a káros szenvedélyek elleni küzdelemről, a lelki egészségvédelemről — ugyancsak alkalmanként két-két órás foglalkozásokon. — Ezt követi egy 16 órás elsősegélynyújtó tanfolyam a zárkafelelősöknek, majd elkezdődik a harmadik felvonás. A családi életre nevelés lesz a három, egyenként 2 órás előadás témája, s szó esik maid a nemibetegségekről, a párválasztásról, a gyermekvállalás felelősségéről is; a börtön sajátos helyzetéből adódóan, olyan kényes témáról is, mint a homoszexualitás, s ennek kapcsán az újonnan felismert veszély, az AIDS nevű, nyugati országokban elterjedt betegségről! Az eredményről menet közben (tesztekkel, a Szigetszentmik- lóson élők körében pedig utófelméréssel győződünk majd meg. — Végül mint vöröskeresztes hadd mondjam: azt remélem ettől a kísérlettől, hogy fiatalokról lévén szó, legalább egy részüknek megváltozik az életvitele. V. G. P. gi szakmérnöki diplomával. Ezúttal azonban nem szervezésére és szaktudására van szükség, inkább a fizikai erejére. De adatokkal is tud szolgálni. Elmondja, hogy tavaly eléggé hullámzott a felvevő piac a második félévben, az idén meg az első félévben.. Éppen ezért sokáig nem dolgozhattak vgmk-ban, de 3—4 hete ismét szükség mutatkozott munkájukra, s azóta termelnek is keményen, mert a hirtelen megnövekedett igényeket a főműszak nem tudná teljesíteni. Szeptember harmincig még 150 vagonnyi anyagot kell gyártaniuk. Aztán hozzáteszi, hogy ő is és öccse is szolgálati lakást kaptak a gazdaság területén. — Én szintén itt lakom szolgálati lakásban, azelőtt Nyáregyházán a szüleimnél éltem, de megnősültem, s megragadtam ezt a lehetőséget. Első gyerekünket most várjuk szeptember elejére. Egyébként a feleségem óvónő Monoron. Jól megfelel nekünk a szolgálati lakás, nem drága, de mert van telkünk, minél hamarább építeni szeretnénk rá. Hát kell a több pénz, ezért vállaltam el a vgmk-ban a munkát. — Négy éve vagyok a gazdaságban, villanyszerelőként kezdtem, majd műszerész lettem, s végül kineveztek főállásban műszakvezetővé. Ilyenkor persze a többiekkel együtt csinálom a hórukkmunkát, gépeket kezelünk, javítunk szombat reggeltől vasárnap a déli órákig, vagyis addig, amíg a teljesítményt, amit terveztünk, el nem érjük. Ha nincs gépállás, akkor hamar végzünk — sorolta röviden maga és családja nacionáléját Márta Lajos, eldicsekedett azzal is, hogy szocialista brigádja, a Petőfi, idén elérte a kiváló címet. Faragó Istvánról kiderült, hogy „régi motoros” már a 15 éves munkaviszonyával. Vilanyszerelő. Felesége Monoron a PEVD1 varrodájában dolgozik, négyéves a kislányuk. Csévharaszton laknak, OTP-vei és vállalati kölcsönnel építkeztek. A November 7. brigád, amely tömöríti az egész tmk-t, szintén kiváló lett idén. A beszélgető partnerek között egy másik vgmk tagjaira is rátalálok Deák György személyében, aki műszakvezető az UNIKARB és FILAFOR- üzémben. Vgmk-ban a Favorit 50 nevű takarmánykiegészítő fehérjedúsítót gyártja kollégáival. Ő 1974 óta dolgozik a gazdaságban, gépkezelőként kezdte, munkahelyi csoportvezetőként folytatta, majd műszakvezető lett az UNIKARB és FILAFOR üzemekben. Nyáregyházán a Szentimreie- lepen laknak, két fiuk van, 12 és 18 évesek. Felesége ugyancsak a takarmányfeldoí- gozóban keresi kenyerét, zsákcímkéző és -fűző 1980 óta. A 14 fős vgmk-nak alapító tagja. Két éve kezdték, közülük tizenketten fizikaiak, s azóta együtt is dolgoznak. m;n ?::;U Beszélgetésünk közben azt is elmondták az emberek, hogy jó a kollektíva, ezt bizonyítják a hosszú munkaviszonyok is, és az is, hogy. mindkét vgmk alapítása éta azonos létszámmal, ugyanazokból az emberekből áll. Anyagilag is megtalálják számításukat, állították vala-. mennyien, de azt sem hallgatták el, hogy azért keményen meg kell ám dolgozni, ezért vannak bent vasárnap is .., Aszódi László Antal Kulturális program Gyomron: pénteken fotókiállítás, a strand kertmoziban, 20.30-tól: Házibuli. Gombán, az autós kertmoziban, 21-től: Titokban Hongkongban. Monoron, '18-tól és 20-tól: Kémek a lokálban. Pilisen, 17.30-tól és 19.30-tól: Öt láda aranyrög. Sülysápon, 19-től: a csiila- gászklub foglalkozása. Lőrinc napja már elmúlt, s miután ehhez a dátumhoz kötődik a dinnyeszezon vége, azt várnánk: ezután már szinte ingyen jutunk hozzá a lédús csemegéhez. Be a dinnye ára bizony még mindig 10—13 forint között mozog. Igaz: Lőrinc elmúltát az ízén, édességén nem érezni, változatlanul kapós a görögdinnye. Képünkön a Forrás áruház melletti zöldségespavilonban Magdics János nyújtja a lékből vágott szeletet a vásárlónak, kóstolásra. Hancsovszki János felvétele (ISSN 0133—2651 (MOUOr! Hírlap) Masániapi műszakban Édes, drága görögdinnyék