Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK tß A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLŐNK!ADÁSA Nagy a sürgés-forgás ezek­ben a napokban a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában. Rendezik az amúgy is tisztán, takarosait tartott udvart, fes­tik a tanácstermet. Diákok Fejlődése a város fejlődésé­nek folyamatához tartozik. Egyszerű kis üzemrészből lett, s ma már az exportpiacon is számon tartják. Konzerveikkel a hazai ellátást segítik, szárít- mányaik népgazdasági hasznot hoznak. A gyárban most úgy háromszázhúszan dolgoznak. Szakmunkások, betanított munkások. A létszám nem na­gyon változik, s az utóbbi esz­tendőkben a munkaérő-elván- dor'lás is kiiktatódott gondjaik sorából. Ez a törzsgárdatagok számát gyarapítja. Ki-ki megtalálja a számítá­sát, nem kívánkozik el innen. Sokat segít, hogy középfokú szakképesítést ad a szomszéd város* Nagykőrös szakközép- iskolája ceglédi fiataloknak is, olyanoknak, akik a bizonyít­vány megszerzése után itt he­lyezkednek el. Ezekben a hetekben még a fiataloknál fiatalabbak is dol­goznak, segítenék. Ogy 60—70 diákot foglalkoztatnak, ott se- gítkeznek a gyártósoron épp­úgy, mint a járulékos munkák­nál, anyagmozgatásnál, rako­dásnál. A konzervipar számos feladatából közvetlen ízelítőt kapnak, s'biztos, hogy ez be­folyásolja majd pályaválasztá­sukat. Mint minden nyár elején, a beíőttes szezon most is a cse­resznyével, meggyel kezdődött itt. A konzervgyártó sör két műszakban dolgozik, el tudták látni feladatokkal folyamato­san, még akkor is, ha időn­ként az üveg, a göngyöleg oko­zott gondot. A lényeg, hogy emiatt egyszer sem kellett le­állítani a gyártószalagot. Cse­resznyéből Cegléden 107 ezer ötnegyedes üvegnyi befőtt ké­szült. Meggyből is jócskán ju­tott, de nem annyi, mint amennyit képesek lettek volna feldolgozni. Ezen a nyáron a ceglédi gyár privilégiuma lett a kajsziba­rack. Folyamatosan ért, folya­matosan szállították. Igen jó a kapcsolat a nagykőrösi köz­ponti gyárral, ahonnan a fel­dolgozást és az elszállítást irá­nyítják. A diszpécserközpont­ban Cegléd állandóan vonal­ban van. Jsn az eszi A sárgabarackról ezekben a napokban már múlt időben szólnak. Három hét alatt lefu­tott, 270 ezer darab ötnegyedes üveget töltöttek meg véle. A kajsziból is befőtt készült. Ezt a gyümölcsöt az őszibarack és a szilva követi. Remélik, hogy olyan jó a termés, mint ami­lyennek ígérkezett. A gyümöl­csöt a savanyúság eltevése kö­veti, bár almapaprikával már most is foglalkoznak. Házia­sán, borssal, korianderrel íze­sítve savanyítják a mutatós paprikagömböket. Azt, ho^y a szárítóüzemben elkezdték az idei hagymater­més feldolgozását, a szárit- mánykészítést, már tudja a vá­ros. A széljárás időnként hagy­maillatfelhőt terel Cegléd fölé. Jó minőségű, szép az alap­anyag, elégedettek vele- A szá­rítóüzem három, a konzerv­gyártó két műszakban dolgo­zik. A hagymaszárítmánynak külföldön van jó piaca, úgy­szintén más, itt készülő zöld- ségszárítmánynak is. Nyár ele­jén levélzöldekkel, petrezse­lyemmel, zellerrel foglalkoz­tak. Hátország A konzervgyár egészének sokat jelent, hogy a ceglédi gyáregységet az utóbbi évek­ben korszerűen alakították ki. Ennek köszönhető, hogy be­főtt, savanyúság, szárítmány egyaránt készülhet itt. A gép­park kiegészült, úgy, hogy a ceglédi gyár „hátországnak” is megfelel, gépsorai bizton­ságot jelentenek azzal, hogy tartalékkapacitásként is szá­mon tarthatják. E. K. Mozibh A nagyteremben Házasság szabadnappal. Szí­nes magyar filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben .Kung-fu. Színes lengyel film, fél 6-kor. Az első világháború után, 1917-ben az akkori Gazdasági Egyesületben erőteljes törek­vés indult, hogy létesítsenek Nagykőrösön téli gazdasági is­kolát, ahol a helyi és a me­gyei földművesek fiai megta­nulhatnak jól gazdálkodni. Er­re a háborúban legyengült or­szágban nagy szükség volt. Dezső Kázmér főjegyző, a vá­ros későbbi polgármestere en­gem bízott meg, hogy a ké­relmet a városban és á tanya­világban minél több gazdál­kodóval írassam alá. Két hét alatt aláírást gyűjtöttem. A kérést a következő évben teljesítették. 1925-ben meg­nyitották a téli gazdasági is­kolát, amelynek első igazga­tója Pál Béla lett, aki előző­leg a kiskunfélegyházi leány- gimnázium tanára volt. A kö­vetkező időszakban Oros2 Gyula, Szente Dezső és Maj- sányi László lettek az iskola vezetői. Az intézmény alapí­tásának 60. évfordulója alkal­mából az életben levő volt tanulók ünnepi találkozóra jöttek össze a Cifra-kertben. Az iskolában 1925-től 1944- ig majdnem ezer abonyi, da- basi, gyóni, kacsért, monori, nagykőrösi, nyársapáti, sorok­sári és más községbeli gazda­ifjú szerzett atany- és ezüstka­lászt, akik mind kiváló gaz­dálkodók lettek, s több tsz- elnök és más vezető ember került ki közülük. :k:: A találkozó megszervezését Zwichk József soroksári nyu­galmazott tsz-elnök és J. Tóth László, a volt nagykőrösi Pe­tőfi Tsz egyik nyugdíjas veze­tője végezte. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának a titkára köszöntötte az aranykalászotokat, akik az életben szép vizsgát tettek az iskolában tanultakról. Pálvöl- gyi Lajos nyugalmazott tanár ecsetelte az egykori téli gaz­dasági iskola munkára és szorgalomra nevelő tevékeny­ségét. Indítványára néma fel­állással emlékeztek az iskola elhalt tanáraira és tanulóira. Ezután az iskola egyes év­folyambeli volt tanulói, Czira Dénes, Halápi József, Halász Ferenc. Kuli Zoltán, Vitéz Kálmán és mások emlékeztek az iskolaévekre. A vidékiek többen elismeréssel beszéltek Nagykőrösről, ahol mindig példát láttak a szorgalomra, s itt tanulták meg az úgyne­vezett száraz gazdálkodást is. Az aránykalászosok jól érezték magukat vendéglátóik körében, s szép magyar nó­fákkal tették vidámmá a ki­csit nosztalgikus találkozót. Elhatározták, hogy a jövőben minden év augusztusának el­ső vasárnapján összejönnek Nagykőrösre ilyen találkozó­ra. Kopa László A nagykőrösiek között tud- tunkkal nincs másik olyan ember, mint Pálfi János bok­ros! konyhakertész, aki 31 évig a föld alatt dolgozott. Bányász volt Dorogon. Most mint konyhakertész, szép zöldpaprikát, uborkát és egye­bet árul a körösi piacon. Nagykőrösi parasztcsaládból indult el.: Az iskolaévek után az 1920—30-as esztendőkben Faragó Bálint és Horváth Jó­zsef konyhakertészetében dol­gozott. Közben katona lett és a háborúba vitték, ahol angol fogságba esett és 1945-ben került haza. 1948-ban ellátogatott Eszter­gomba, az ott lakó István testvéréhez, aki beajánlotta a Dorogi Szénbányák Vállalat­hoz. Itt lett bányász és 31. esz­tendeig 300 méterre a föld alatt dolgozott. — Akkor még korszerűtlen Mérsékelni kell a kllinfsségeket íz intézmények szolgálatában Három éve hívták életre Pest megyében is a gazdasági, műszaki ellátó szervezeteket, amelyeknek a célja a kulturá­lis ágazat elaprózódott intézményrendszerének korszerűsíté­se, a széttagolt, pedagógiai és gazdálkodási szempontból egyaránt gazdaságtalan intézmények összevonása. Ezeket az ellátó szervezeteket vizsgálta a közelmúltban a Pest Megyei Népi f.Hetiőrzé-i Bizottság. Egy 1978-as felmérés Szerint me­gyénkben több mint 1100 oktatási és közművelődési intéz­mény működött, s döntő többségükben a helyi tanács intéz­ményei gondoskodtak az alapellátásról. Eltűrő feltételekkel A megyei tanács általános elnökhelyettese 1980-ban irányelveket adott ki a gaz­dasági-műszaki ellátó és szol­gáltató szervezetek — a GA- MESZ-ek létrehozásához. A gazdasági integráció során létrehozott szervezetek • mag­ját a korábbi iskolagondnok­ságok képezték, ahol műszaki karbantartó csoport is volt, ott GAMESZ jött létre. Sok helyen szolgáltató jellegű gazdasági ellátó szervezeteket GESZ-eket alakítottak. Ezek közül az elsők még 1982 ele­jén létrejöttek. Az első korszerűen gaz­dálkodó szervezetek tevé­kenysége a központi és a megyei segítség ellenére^ sem volt zökkenőmentes. Működé­süket szervezési hiányossá­gok és előítéletek ' is gátol­ták, Sok helyen a gyors lét­rehozás miatt hiányoztak a tárgyi feltételek; iroda, mű­hely, raktár, gépek és szer­számok. Az ígéretes kezdet után ha­mar jelentkeztek a gondok, amelyek elsősorban abból fa­kadtak, hogy egyes területe­ken más és más volt a szer­vezet ellátottsága, s mások a tárgyi és személyi feltételek. Nem volt zökkenőmentes a kettős, könyvvitel, az elekt­ronikus adatfeldolgozás és a megváltozott tervezési és be­számoltatási forma beveze­tése sem. Az anyagok, fogyó­eszközök beszerzése, kezelé­se több területen raktár-, vagy gépkocsihiány miatt kö­rülményes volt. A GAMESZ-ekben meg­alakult műszaki karbantartó csoporttal szemben egyes in­tézményvezetők kezdetben túlzott követelményeket tá­masztottak, ami személyi el­lentétekhez vezetett és a to­vábbi kapcsolattartást nehe­zítette. Az új szervezetek lét­száma a gondnokságokról és a tanácsi köitséghelyekről át- kerülőkre és azok bérére ala­pozódott. Volt ahol minden technikai és kisegítő dolgozó a GAMESZ-hez került, de sok helyen az iskolatitkárok, a hivatalsegédek, egyes he­lyeken a fűtők, vagy. a konyhai dolgozók az iskola állományában maradtak. A GAMESZ-ek és a GESZ- ek létrejötte új helyzetet te­remtett a helyi tanácsok és az intézmények működésé­ben egyaránt. Mint a NEB vizsgálata megállapítja, azo­kon a területeken, ahol jó a hármas vezetői kapcsolat, ott az új szervezeti formák — a hibák ellenére — életképe­sek és alkalmasak a haté­konyabb gazdálkodásra. Egyes nagyközségekben a GAMESZ feladatait — pénz­ügyi és létszámgazdálkodási okokból — csak úgy tudták gazdaságosan megszervezni, hogy valamennyi intézményt bevonták a szervezetbe. Péi­körüiménvek között, napi 8 órát dolgoztunk a bányában — mondta. — Tarisznyában vittük le a napi élelmet. Vol­tam csillés, segédvájár és szállítógépvezető. Láttam tra­gikus vízbeomlást és akna­robbanást is, de 1979-ben sze­rencsésen nyugdíjba jutottam. Bányászéveim alatt felesé­gem és családom volt, de a feleségem meghalt, gyerekeim otthont alapítottak, és én ha­zajöttem Nagykőrösre. El­kezdtem újra a konyhaker­tészkedést. Egy kedves élet­társat adott mellém a sors, aki szintén régi konyhaker­tész, Nehéz, de szép pálya a bányászat, A bányászoknak fele nős, de a . másik fele nőtlen. Érthető. Most már könnyíti a dolgukat a gépesí­tés. De azért mégiscsak jobb a kertben, a jó levegőn. K. L. dául Abonyban az oktatáson kívül egészségügyi és kultu­rális területre is kiterjedt az integráció. A létrehozott szer­vezetek már eddig is bizonyí­tották a hatékonyabb gazdál­kodást, elsősorban a karban­tartási munka terén elért költségmegtakarításokkal. A mutatkozó hibák, fogyatékos­ságok nem elsősorban a szer­vezetben vannak, hanem ab­ból erednek, hogy a zavar­talan működéshez hiányoznak a szükséges tárgyi feltételek vagy a munkaerő. Kcílságmegtakarítás A ceglédi városi tanács pél­dául megvonta a GAMESZ-től az önálló felújítási alap képzé­sének jogát, ezáltal az iiven jellegű évi két-három mil­liós saját pénzügyi lehetősé­gét megszüntette. Mogyoró­don csupán három dolgozót jelent a GESZ, amely ilyen körülmények között képtelen az ésszerű gazdálkodásra. Több helyen, például Nagy- kátán ügyesen takarékoskod­nak. Az ottani GESZ az in­tézményeknél kiselejtezett asztalokat, padokat és szek­rényeket nem a MÉH útján értékesíti, hanem azokat há­zilag átalakítja. A padok vá­zából kerékpártámasztókat, a szekrényekből szerszámtáro­lókat alakítanak ki. Isasze- gen a községi tanács egy ré­gi épületet bocsátott a GA­MESZ rendelkezésére, amit a dolgozók sok munkával — a lebontott moziból származó anyagokból — teljesen át­építettek. így megfelelő kö­rülményeket biztosítottak az adminisztratív és fizikai dol­gozók munkájához. Közben folyik a szociális helyiségek és egy műhely kialakítása is. SzÉsnos előnye van A Pest Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a GA­MESZ-ek és GÉSZ-ek műkö­dése az eddigi tapasztalatok szerint nagy előrelépést je­lentett a bölcsődék, óvodák, iskolák gazdálkodásában. Lét­rejöttük elősegítette az okta­tás és nevelés feltételeinek javulását, az intézmények közötti ellátásbeli különbsé­gek mérséklődését. Előnyei több vonatkozásban is je­lentkeznek. így például men­tesítik az intézményvezető­ket, akiknek több' idejük ma­rad a szakmai feladatok meg­oldására. Jó vezetés esetén hatékonyabb a munkaerő, a pénz és az egyéb anyagi esz­közök felhasználása is. A műszaki csoportok révén tervszerűbben és gazdaságo­sabban oldják meg a kar­bantartási. szállítási gondo­kat. Nem utolsósorban , a centralizált beszerzés ésrakr tározás lehetővé teszi az ala­csonyabb nagykereskedelmi áron történő vásárlásokat és az utánjárástól, a nyilvántar­tások vezetésétől mentesíti — az intézményeket. Ezek az előnyök az^eltérő szervezett­ség és 'gazdálkodási színvo­nal miatt má még szerveze­tenként különböző mérték­ben jelentkeznek. A gondos és hiányosságok mielőbbi megszüntetése az együttmű­ködés erősítését kívánja. A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta a Pest Megyei Ta­nácsnak, hogy tegyenek ín- téz.kedéseket az ellátásbell különbségek mérséklésére és valamennyi GAMESZ és GESZ esétében szervezzék meg az intézményvezetői ta­nácskozásokat, amelyek jó te­hetőséget adhatnak a maga­sabb színvonalú közös mun­kára. ' M. K. A XXL nyári úttörö-olim- pia országos döntőjét nagy­szerű szervezésben Kaposvá­rott rendezték. Az 1979-ben állami irányítás alá vont, Lép­csőzetes rendszerű versenyso­rozat egész tanéven át bizto­sítja a testedzési-sportolási le­hetőséget a gyerekeknek. Az együttműködő sportegyesüle­tek (nálunk a .Kinizsi) szak­mai, erkölcsi segítsége bizto­sítéka lehet a versenyek to­vábbi sikerének, színvonalbe­li előrelépésének. A mostani tornaviadal na­gyon színvonalas volt. Váro­sunkat e sportág fiú egyéni döntőjében képviselte egyet­len pajtás: Podhorszki Róbert. A Petőfi Sándor Általános Is± kola tanulója talajon 8; gyű­rűn 8.2, ugrásban 8,5 pontot kapott szabadon választott gyakorlatára. A mezőny na­gyon szoros volt: az első és a 23., utolsó helyezett között mindössze 5 pont volt a kü­lönbség az egyéni összetett­ben. A körösi fiú a nyolca­diktól mindössze 2 ponttal maradt le, s végül a 17. he­lyen végzett. Még továbbra is úttörő, s tudása és szorgalma alapján a jövő évi zalai finá­lén is ott lehet. A százhalombattai Kőolaj Kupa egyesületi női tornaver­senyen a tervtől eltérően nem vettek részt körösi sportolók. Elmaradt a Toldi-tornacsar- nokban tervezett hagyomá­nyos középiskolás női Toldi KISZ Kupa egyéni tornavia­dal. az élelmiszeripariak szak­mai gyakorlata miatt. Megyei sporttámogatás Négy évvel ezelőtt a 37—39. helyen volt az eredményesség szempontjából a Nagykőrösi Kinizsi a Pest megyei sport- egydsületek sorában. Az utób­bi három évben fokozatosan lépett előre több szakosztálya. A Pedagógus SE-vel történt fúzióval tovább erősödött a most már 11 szakosztályból álló egyesület, s a megyében 223 sportkör közül feljött a hatodik helyre, nála jobb le­hetőségekkel bíró sportegye­sületeket is megelőzve. Ezért a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal 1985. február 25- én a megye kiemelt egyesü­letei közé sorolta. Ez azt is jelenti, hogy az alap- és hagyományos sport­ágak közül az atlétikát, bir­kózást, kosárlabdát és tornát kívánják elsősort\y fejleszte­ni és támogatni, s a Kinizsi is jelölhet egy szakosztályt. A megye ezenkívül a létesítmé­nyek fejlesztésében segíti a helyi tanácsot. A tanulóifjú­ság, a tömegek sportja fontos, a versenysport utánpótlása szempontjából. Szorgalmas kézilabdások A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE felnőtt és ifjúsági kézilabdásai a nagy kánikula ellenére hetek óta szorgalma­san készülnek a megyei I, osztályú bajnokság szeptem­ber elején kezdődő őszi mér­kőzéseire. A konkrét prog­ramjuk még nem ismert, de reméljük, hogy a hátralevő öt találkozójukon a tavaszinál eredményesebben szerepelnek. Mai sportműsor Tekézés. Kecskemét: Hírős Kupa csapatviadal. S. Z. Július 26-án elveszett 1 éves, rozsdavörös keverék, kan kisku­tyám. Kérem a megtalálót, juta­lom ellenében juttassa el hozzám, Nagykörös, Petőfi 25. Bertáné. Figyelem: Az ATI nagykőrösi Is­kolája 400 Ft kedvezménnyel sze­mélygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít augusztus 30-án. Ugyanott motorkerékpár- és seaédmotorke- rékpár-vezotői tanfolyam Is in­dul. Jelentkezés a központi új­ságárusnál. Autós-motoros iskola, tanfolya­mot indit augusztus 23-án, du. 16 órakor a Nagykőrösi Művelődési Házban. Jelentkezés addig is fo­lyamatosan a műv. náz emeleti irodájában. 8—18-ig. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Úttörfftonsászok H kertben Ml pitaését Aranykalászosok találkozója Megtelnek az ötnegyedesek üvegeiéi mosclyeg a kajszi Betett, savanyúság, szárítmáoy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom