Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

A körzetközpont fejlesztési koncepciója Hogyan lehet okosan szeretni? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Veszteséges a szemétszállítás Méz, de mégsem feleletien Hogyan lehet Monort oko­san szeretni? Ez a kérdés to­lakodott elő bennem, míg sor­ra egymás után álltak fel he­lyükről a hozzászólók, s ki-ki elmondta — mert hiszen ép­pen ezért hívták — a véle­ményét arról, hogyan képzeli el Monor fejlődését, mit érez a legfontosabbnak a meg­valósítandó feladatok közül. Akadt, aki azzal kezdte: a nagyközség békaperspektívá­ból figyelheti csak a hozzá hasonló adottságúakat — és itt felsorolás következett: me­lyik szebb, melyik gazdagabb? Persze, a más rétje mindig zöldebb, ám a hasonlítás igaz­ságtalan. Monor — nyilván­való hiányosságai ellenére is — olyan ütemes fejlődésen ment keresztül, amit nem­csak hogy észrevesz, de nagy örömmel nyugtáz minden községet szerető állampolgár, s ennek, valamint a további fej­lődést meghatározó gazdasági tényezőknek a tudatában pró­bálja meg rangsorolni a to­vábbi teendőket. Az MSZMP városi jogú nagyközségi bizottsága és a városi jogú nagyközségi kö­zös tanács hívott össze fóru­mot a napokban. Pontosab­ban: vitaülést, Monor és Pé­teri VII. ötéves tervidőszakra szóló településfejlesztési kon­cepciójának egyeztetésére. Sok volt a meghívott — a párt- alapszervezetek, a népfront, a KISZ-bizottság, tanácsi kiren­deltségek, tanácstagi csopor­tok, a szakmaközi bizottság képviselői —, a cél pedig, mint Tóthné Fiel Mariann, a pártbizottság titkára megfo­galmazta: az elképzelést, a koncepciót széles plénum elé viszi, hogy társadalmi vita után kristályosodjanak ki a mindenki által legfontosabb­nak érzett tennivalók. Nem lesz könnyű rang­sorolni — hiszen magát a tervkoncepciót összeállítani sem volt könnyű feladat. Mint Madari Gyula, a tanács MÜ­TEF osztályának vezetője el­mondta: az előzetes becslések szerint nagyjából 197 milliós fejlesztési lehetőség áll majd Monor rendelkezésére, s an­nak a feladatsornak a meg­valósítása, amit a társadalmi fórumok eíé visznek, 367 mil­lióba kerülne. Válogatni kell tejlát. Mérlegelni, dönteni: mi élvezzen elsőbbséget? Íme, a feladatok, a fon­tosak közül is a legfonto­sabbak: A közlekedés területén jó lenne végre megoldani, hogy Monort és Monori-erdőt szilárd burkolatú út kösse össze. De szilárd buJfcolat kellene a Lenin utcába is, hogy ha a Különféle, környezetünkben megtalálható növényekből igen hatásos — általam kipró­bált — permetező- és porzó­szereket készíthetünk. Recept­jük a következő: Zsurlófőzet (mezei zsurló). Permetlevet készítünk, amivel jól védekezhetünk varasodás (alma- és körtevarasodás) és lisztharmat (almafa- és szőlő- lisztharmat) ellen. Elkészítési módja: 1 kiló zöld (vagy 200 gramm szárított) mezei zsurlót lágy vízben (esővíz, tóvíz) 3—5 óráig áztatjuk, majd 20 percig lassú tűzön főzzük. Így kapjuk a törzsoldatot, amiből 1 litert 5 liter lágy vízzel hígítunk, majd kipermetezzük. Ejfy hét múlva Csalánlé erjesztve. Az er­jesztett csalánlevet permetlé formájában jó eredménnyel használhatjuk levétetű, takács­atka, káposztalepke hernyója ellen. Elkészítési módja: 5 kiló zöld (vagy 1 kiló szárított, nagy csalánt felaprítunk és 50 liter lágy vízben, fahordóban 5—15 napig állni hagyjuk, míg a lé erjedni kezd. Ez lesz az alap­vagy törzsoldat. A törzsoldat- bói kiveszünk 1 liternyit, amit 5—10 liter lágy vízzel felhígí­tunk, majd kipermetezzük. A permetezést egy hét múlva 3S-cgismételjük. Katona József utca környé­kére is megállók kerülnek, két újabb vonala legyen a helyi autóbuszjáratnak. Ezeken fe­lül pedig legalább két és fél kilométernyi járdához anya­got kellene .biztosítani, hogy a lakosság társadalmi munká­jával megint kevesebb legyen a térdig sáros monori utcák száma. Telefonközpont — Cross­bar ... Ezt megint nem kell magyarázni a községi telefon­állapotokat ismerőknek, s ez megint egy teendő. S a követ­kező: tíz kilométernyi új háló­zattal bővíteni a vízvezeték­rendszert, ezzel együtt növel­ni a vízikapacitást és folytatni a szennyvízcsatorna építését, a Pozsonyi úti lakótelephez kap­csolódva megoldani a csapa­dékvíz elvezetését is. Fejlesztésre vár. az intéz­ményes szemétszállítás: hova­tovább elkerülhetetlen lesz a zárt rendszer bevezetése. Monori-erdőn a strandfürdő úgynevezett műtárgyainak — a szikkasztónak, egyebeknek — megépítése az előzetes becslések szerint is ötmil­lióba kerülne, s ezzel együtt Jsmét szóba kerül a tan­uszoda, amelynek tervdoku­mentációja rendelkezésre áll, de elegendő pénz idáig nem jutott rá. A gázvezeték második üte­me — a Kossuth iskolától a Munkásőr utcai iskoláig — kiépítésre vár, kiváltva a drága tüzelőanyagokat. S ha már az iskolák kerülnek szó­ba: valamennyi váltott mű­szakban működik, a zsúfolt­ságot csak egy új, 12 tan­termes intézmény enyhítené. Ez — a hozzá tartozó 600 ada­gos konyhával és a torna­teremmel — hetvenmillióba kerülne. Péteriben iskola is, óvoda is hiányzik, a Munkásőr úti iskolának nincs tornaterme. Nem hanyagolhatok tovább a tűzrendvédelmi tennivalók sem. Nagyjából ezek a tervkon­cepcióban jelzett feladatok. S mi minden hangzott még el a fórumon! Az például, hogy Monori- erdő és Péteri egészséges ivó- vízellátása js megoldatlan, hogy jó lenne a telekparcellá- zásokba bevonni a Monor és Monori-erdő közötti, föld­művelésre alkalmatlan terü­letet, hiszen ha ott lesz az út, a településrészek amúgy is összekötődnek. Szó esett arról is: Monor nagy kiterjedésű új telepének nincs iskolája, érdemes lenne meggondolni, nem oda kel- lene-e új iskolaépület, teher­mentesítve az Ady és a Kos­suth utcai intézményeket, aho­Páfránykivonat, erjesztett csalánlé (Erdei pajzsika). Min­denféle levéltetű ellen jó ha­tású az erdei pajzsika levél­vagy gyökértörzséből készült kivonat, erjesztett csalánlével történő permetezés. Elkészítési módja: 100 gramm erdei paj­zsika gyökértörzset 5 liter lágy vízben 4—5 óráig áztatunk, majd 20—30 percig lassú tűzön főzünk. Egy liter páfránykivo- nat-törzsoldatot összekeverünk 1 liter erjesztett csalánlével, ezt 10—12 liter lágy vízzel fel­hígítjuk és máris permetezhe­tünk. Erjesztett gilisztaűzö vará- dics. Ezzel a permedével igen jó eredményt érhetünk el bor­só- és babrozsda, lisztharmat (uborka-, almafa- és szőlőliszt- harmat), valamint burgonya és paradicsom baktériumos be­tegségei ellen. Elkészítési mód­ja: egy kiló száraz gilisztaűző varádics virágot összemorzso­lunk, majd 5 liter lágy vízben 3—5 napig áztatjuk. Ezt a törzsoldatot 12—15 liter lágy vízzel feleresztjük és máris permetezhetünk vele. Ezután a növényeket 1 százalékos kony­hasós permetlével lepermetez­zük. (10 deka konyhasót 10 li­ter lágy vízben feloldunk és az oldatot felkeverjük, ez lesz a konyhasós permetlé.) Paradicsomhajtásból készült permetlé. Permetlevünk távol vá viszont a Pozsonyi úti lakótelepiek gyerekei járhat­nának. De nem maradt szó nélkül — mert nem maradhatott — a síneken való átjárkálás, a félórákig tartó sorompózár, s ezek egyenes következménye­ként a kérés: nagyon kellene egy felüljáró! A tervkoncepció egy kollek­tíva kívánságlistája — hang­zott el, s a hozzászóló való­ban egész listát állított össze mindabból, amit egy közösség feltétlenül megvalósítandónak érez: a kisegítő iskola gond­jának megoldása, az Ady úti iskola vizesblokkjának meg­építése, a helyi buszjárat to­vábbi szélesítése. A hozzászólók nagy több­sége tisztában volt a „korlá­tokkal” is. A tervekkel együtt hangzott el legtöbbször az azonnali mérlegelés is, a mo- nori-erdeiek például a strand és a tanuszoda együtt emle­getésével azt mondták: ez egy­szerre bizony nem megy, mert legfeljebb adósságban úszna a nagyközség... A pénzügyi súlyozás bizony elengedhetetlen. Megváltozott szemléletre van szükség e te­kintetben is. Hiszen éppen ezért is oly fontos erőteljeseb­ben felhasználni a lakosság népképviseleti formáit. Mert lesznek ugyan feladatok, ame­lyeknek megoldása céltámoga­tást igényel — de ennek el­nyeréséhez versenypályázaton lehet hozzájutni. 1986-tól to­vább erősödik a tanácsok ön­állósága. A döntés szabadsága — de felelőssége is nő. Az egységes pénzalapban a kiadá­sok szintjét a bevételek sza­bályozzák. Nagyobb szerepet kap a bankhitel, s a tanácsok egy-egy feladat megvalósítá­sára akár társulhatnak is. S hogy mi kerül a TEFA-ra — azaz, hogy a település- fejlesztési hozzájárulásból mi­vel gyarapodik a köz, az ugyancsak nem lesz mindegy. Az elképzelések szerint a Pé­teri óvodát, a Monort és Mo­nori-erdőt összekötő utat sze­retnék a lakosság- település- fejlesztési hozzájárulására épí­teni, s Monoron a gázvezeték II. ütemének .létrehozását, hi­szen ez két nagy létszámú is­kola korszerű fűtését is meg­oldaná. Mindez egyelőre elképzelés — s még számos fórum tesz hozzá és vesz el belőle, hogy 1986 első negyedévében vál­jon végleges, jól átgondolt tervvé. Az MSZMP monori városi jogú nagyközségi vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülé" sén vitatta meg a javaslatot. K. Zs. tartja a- káposztalegyeket raj­zás, illetve a káposztalepkéket peterakás idején. Elkészítési módja: 2 maréknyi zöld para­dicsomhajtást apróra vágunk (tanácsos előtte gumikesztyűt húzni), s azt 5 liter lágy víz­ben 2—3 óráig áztatjuk, majd megszűrjük. Ezzel a törzsoldat­tal permetezzük meg a káposz­tanövényeket a káposztalégy rajzása vagy a káposztalepke peterakása idején. Kétnapon­ként a permetezést megismé­teljük. Öntözőkannával Bodzahajtásfőzet (fekete bodza, földi bodza). A bodza­hajtásból készült főzet elpusz­títja a káposztalepke hernyóit. Elkészítési módja: egy nagy marék (400 gramm) bodzahaj­tást (fekete vagy gyalogbodza) apróra vágunk és 10 liter lágy vízben vasüstben 20—30 per­cig forraljuk. Addig forraljuk, amíg a főzet fekete színű nem lesz. A kihűlt főzetet 10 liter lágy vízzel hígítjuk és rózsás öntözőkannával a hernyóktól ellepett növényeket megöntöz­tük vele. Kutyatejfőzet (farkas kutya­tej). A kutyatejfőzet jó ered­ménnyel használható különbö­ző gombabetegségek, mint a levélrozsda, levélfoltosság, lisztharmat gyógyítására. Elké­Üj vezetőket köszöntött az új monori tanács végrehajtó bizottsága: Tokai Lajos, a költségvetési üzem megbízott vezetője és Kéri Sándorné gaz­dasági vezető mutatkozott be, s beszélt azokról a tervekről és elképzelésekről, amelyeknek megvalósítása szükséges az üzem talpraállásához. Sürget az idő A tanács végrehajtó bizott­sági ülésének egyik napirend­je az üzem idei első félévi gaz­dálkodásának megtargyalása volt — de érthetően több szó esett arról, mik a teendők ez­után, bár a hozzászólások az eltelt időszak példáira tá­maszkodva próbálták elemez­ni: mit kell feltétlenül más­képpen csinálni, mint eddig. A költségvetési üzem más­fél milliós veszteséggel zárta első féléves gazdálkodását, az árbevétel-elmaradás is 873 ezer forint. A veszteség egy része még a tavalyi gazdálkodásban rejlik — 1984. évről 381 ezer forint húzódott át idénre. Veszteséges a szemétszállí­tás is. A lakosság házanként 20 forintot fizet — ez még a közvetlen költségeket sem fe­dezi. Az építőipari munkán belül — amely jószerivel az egyetlen olyan ágazat lenne, ahol nyereséget lehetne produ­kálni, ugyancsak veszítet­tek, a vecsési takarékszövet­kezet építésénél például közel négyszázezer forintot. Az intézkedések tehát nem várathatnak tovább magukra, készült is alapos terv a tanács MÜTEF osztályának segítségé­vel. Az első és legfontosabb feladatnak a kintlevőségek be­hajtását tekinti az üzem: a lakbér- és fűtési díj hátralé­kokra már bírói letiltásokat is foganatosítottak. Egymillió forint a lakosság adóssága a szemétszállításért — ennek kifizetése a második félév egyik előtérbe helyezett szítési módjai (két módszert is ismertetek): az egyikhez 400 gramm friss kutyatejhajtást (föld feletti virágos szár) 3—4 centis darabokra vágjuk, majd vasüstbe téve 5 liter lágy víz­zel felöntve, 1—2 óráig főzzük. Lehűlés után leszűrjük és a fő­zetet 10 literre kiegészítjük. A másik: ugyanúgy 400 gramm friss kutyatejhajtást feldara­bolunk és 3 liter lágy vízben addig áztatjuk, amíg a tejszerű nedv ki nem ázik belőle. A ka­pott tejszerű ázalékot egészít­sük ki 5 literre" és máris kezd­hetjük vele a permetezést. A permetezést 2—3 alkalommal megismételjük. Rovsrriasztó Cickafarkvirág erjesztett le­ve vagy cickafarkvirág-tea (közönséges cickafark). A cic­kafarkvirág erjesztett leve és a cickafarkvirágból készült tea alkalmas rovarok riasztására és palántadőlés ellen. Elkészí­tési módja: 300 gramm nyers cickafark virágot (vagy 100 gramm száraz cickafarkvirá- got) 10 liter esővízben 3—5 na­pig áztatjuk, majd leszűrjük, ez lesz a törzsoldat. Két púpo­zott evőkanálnyi száraz cicka- farkvirágot másfél liter eső­vízben 30 percig főzünk, majd leszűrve kapjuk a törzsoldatot. A törzsoldat minden literjéhez 3—5 liter lágy vizet adunk és ezzel permetezünk. A kiülte­tendő palántákat (káposztafé­léket, saláta, csucsorfélék) el­ültetés előtt bemártjuk az er­jesztett cickafarkvirág levébe. Dr. Lengyel Ádám feladata. Erről egyébként — mint Monor csaknem minden fórumán — részletesebben is szó esett. Mint a hozzászólók elmondták: valóban alacsony a szemétszállítási díj összege, de azért mégis elvárható len­ne a szolgáltatás, ami vagy akadozott, vagy hetekig meg sem történt, a bizonyos mér­tékig ezzel magyarázható a rossz fizetési morál. Hogy Monor szemetes, ren­detlen — abban a költségve­tési üzemnek is része van. De nem marasztalható el egyér­telműen, hiszen a lakosság egy része, a renitensen nem fizetők valószínűleg akkor sem fizet­nének, ha a szállítás körül nem lenne semmi hiba. A MÜTEF osztályhoz tucat­jával futnak be mentesítési ké­relmek a díjfizetés alól — hol­ott az évi 240 forint kifizeté­sét a legtöbb család meg sem érzi, s nincs elfogadható hi­vatkozási alapjuk a kérelem­re. Szomszédos példa Elhangzott az is: jó lenne a házról házra járkáló díjbe­szedők munkáját korszerűbb­re váltani, s a szomszédos pél­dák nyomán összekapcsolni a LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-csoport: Pilis—Üllő 1-0 (0-0), Üllő, 200 néző, vezette: Boros L. (jól). Meglepően gyér érdeklődés kísérte a körzeti rangadót. Már az első percekben heves küzdelem alakult ki, sokszor szólt a bíró sípja. A 18. percben a pilisi Hegedűs S. és a helyi Litschauer kakas­kodásért piros lapot kapott, s máris mehettek zuhanyozni. Hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben, de a csatárok otthon felejtették a góllövő cipőjüket. Szünet után sem változott a játék képe, alacsony volt a színvonal, viszont az iramra nem lehetett különösebb pa­nasz. Az üllőiek görcsösen akartak, de a legjobb helyze­teket is elpuskázták. A 88. percben eldőlt a két pont sor­sa. Egy közeli lövést — az egyébként jól védő — Gre- guss csak kiütni tudott, s a csereként beállt Sági közelről a kapu közepébe lőtte a lab­dát.'Gyenge mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. A döntetlen igazságosabb lett volna. Jó: Greguss, Pénzes, Pongó, illetve Tóth T. Borgula, Du­haj. Ifi: Üllő—Pilis 5-0. Szépségdíjas találatokkal nyertek az üllői fiatalok. Nagykőrös—Monor 1-0 (0-0), Monor, 200 néző, vezette: Mocsai. Az első félidőben egyenlő erők küzdelme folyt a pályán, mindkét csapat tudása alatt játszott. A második félidőben felélénkült a játék, felváltva akadtak helyzetek, de azok kihasználatlanul maradtak. A hazaiak védelme egy pillanat­ra megingott és a nagykőrösi csapat megszerezte a győztes gólt. Ifi. Nagykőrös—Monor 1-0. Bugyi Tsz SK—Sülysáp 2-0, Sülysáp, 300 néző, vezette: Boros K. (jól). Ifi: Sülysáp— Bugyi 5-4. Fordulatos mérkő­zésen 2-4-ről fordítottak a he­lyiek. A Márianosztra—Vecsés ta­lálkozó eredményéről lapzár­szemétdíj fizetését az áram­számláéval. De míg Péteriben. Üllőn, Gyomron van erre le­hetőség — lévén az említett községek a Fővárosi Díjbesze­dő Vállalat területén — Mono­ron, Monori-erdőn más meg­oldást kell keresni.. Kérdőjel 1985 második felére 292 ezer forint nyereséget tervezett az üzem. Ez persze nem egyenlí­ti ki a másfél milliós veszte­séget .— de kétségkívül ered­mény lesz. Szigorúbban meg­követelt fegyelemmel, a jöve­delmezőbb munkák feltárásá­val, aktívabb munkával lép­het csupán előbbre a költség- vetési Üzem. Vezetője így fo­galmazott: — A község elvárásait, az üzemet létrehozó tanács igé­nyeit nem száz, de százöt szá­zalékban teljesíteni, felszámol­ni az elmaradásokat — ez á feladatunk. Ha nem vagyunk képesek rá, valóban meg ken kérdőjelezni az üzem létének értelmét. Talpraállni nem lesz köny- nyű. De — az elképzelések, tervek ismeretében — nem is lehetetlen. Koblcncz Zsuzsa táig nem kaptunk jelentést, itt említjük meg, hogy augusztus 25-én megkezdődik a körzeti bajnokság őszi idé­nye is. Az első forduló páro­sítása, elöl a pályaválasztók: Gyömrö—Ecser, Péteri—Tá­piószölős, Albertirsa—Mende. Űri—Törtei, Jászkara jenő— Dánszentmiklós, Maglód— Nyáregyháza, Abony—Cegléd- bércéi. G. J. Pillanatkép Érv A két ellenfél egymással * szemben sorakozik fel a Forrás Áruház élelmi­szerosztályán. Ma a tejter­mékek hűtőpultja megerősí­tett sereggel nézhet farkas­szemet az ádáz Napóleon konyakokkal és a körmön­font Cherry Brandyvel: erőtől duzzadnak a tejes­zacskók, Túró Rudiból van egy regiment, joghurtból, krémtúróból, joghurthabból egy-egy század, nem be­szélve a győzelemre szánt trappistákról és egyéb saj­tokról. Az ütközet megkez­dődik. Jön egy nő, egy fér­fi és egy kisgyerek. Az asszony és a gyerek láza­san rakosgatja a bevá­sárlókosárba a tejes finom­ságokat, citromos joghurt­habból négyet is. Mire a papa bőszen: — Minek vesztek össze mindenféle marhaságot? Sok a pénzünk? I A feleség keze megáll, tekintetétől alighanem a férj lélegzete is. — Ügy? ! Es amikor te ötszázasokat viszel a kocs­mába? A férj eloldalog a jr* szardíniák felé. Él­jen, győzött a tej! (ISSN 0133—2651 (Monort Hírlap) Természetes mérgek — biokertészeknek Bodzafőzet és erjedt cickafark Csak a pilisiek örülhettek Szomorú őszi focirajt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom