Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
1985. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK pkst _ _ , _ MH. tufíf M.SJr Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt Az ágazat teljesíti tervét Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága az OMÉK központjában tartotta tegnapi ülését. A testület Cselötei Lászlónak, a bizottság elnökletének vezetésével a mzző- gazdasági termelés helyzetét és a fejlesztés feladatait vitatta meg. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. A bizottságot Kovács Imre, ez MSZMP KB osztályvezetőhelyettese arról tájékoztatta, hogy az élelmiszergazdaság várhatóan teljesíti a hatodik ötéves terv előirányzatait. A tervidőszakban a mezőgazda- sági termelés változatlanul dinamikusan fejlődött; kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosított, és az export növekedésével hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához. Az előadó szólt arról, hogy a termelés növekedésével egy időben gondok is mutatkoznak. Ezeket egyrészt a kedvezőtlen külpiaci értékesítési Viszonyok okozták, másokét az, hogy a termelői áraknál nagyobb arányban nőtt a felhasznált anyagok és eszközök ára. Megérezték a termelők a tavalyi és tavalyelőtti aszály következményeit is. A kedvezőtlen adottságú üzemekben anyagi természetű és foglalkoztatási problémákat okozott a kiegészítő tevékenység visszaszorulása. A feszültségek csökkentésére továbbra is kutatni kell az üzemek belső tartalékait. Ilyenek kétségkívül vannak, ezt bizonyítják az azonos feltétellel rendelkező gazdaságok eredményességében mutatkozó indokolatlanul nagy különbségek is. A bizottság ülésén a jövő évi tervekkel kapcsolatban Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót. A bizottság ülésén felszólaltak többek között Antal Imre, Dobi Ferenc és Varga János Pest megyei képviselők. Harci túrák, tapasztalatcserék, vetéftetíák Országos ifjúgárdaszemle Szerdán Miskolcon ünnepélyesen megnyitották a XIII. országos ifjúgárdaszemlét. Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottsága titkára köszöntötte a négynapos szemle mintegy nyolcszáz, az ország minden tájáról érkezett résztvevőjét. Mint hangsúlyozta: a rendezvény jó alkalom és lehetőség arra, hogy a különböző munkahelyekről, vállalatoktól, intézményektől jött fiatalok kicseréljék tapasztalataikat, a különböző vetélkedőkön, sportversenyeken, harci túrákon bizonyítsák tudásukat, rátermettségüket. A nyitó ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a munkásőrség parancsnokságának képviselői kitüntetéseket nyújtottak át azoknak az aktivistáknak, akik kiemelkedő munkát végeztek az ifjúgárdisták hazafias, honvédelmi nevelésében. A nyomdában ősz van, a strandokon nyár Közeledik a vakáció vége A Dabasi Nyomdában nyerik el végső formájukat az iskolai tankönyvek. De itt készül az egyetemi és főiskolai jegyzetek 90 százaléka is, amelyek nagy sorozatát már a napokban ontják a gépek. A nyomdában már ősz van. Érd ősi Agnes felvétele Bár megkezdődött már a visszaszámlálás, a vakációból néhány nap még hátravan. Jut tehát idő egy kis napfürdőzésre, úszásra, sportra, feltéve persze, ha az időjárás is kedvezően rlekul. Felvételünk a váci strandon készült; aki igyekszik, míg egy árnyalattal barnábban ülhet majd be az iskopabda. Veress Jenő felvétele A KSH Pest Megyei igazgatóságának első félévi jelentése Az esztendő első felének eredményei A megye 1985. I. félévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1984. I. félévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (üsszehasonlitó áron) A foglalkoztatottak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) 104,1 66,2 107.9 104.5 109,0 109.9 107,2 100.5 Ipar A megyében települt szocialista ipar I. félévi termelését, az országos csökkenéssel szemben 4,1 százalékkal növelte. Ez teljes egészében a minisztériumi felügyeletű vállalatoknál és ipartelepeknél elért 5,4 százalékos emelkedés eredménye, a tanácsi és a szövetkezeti szektor valamelyest elmaradt az egy évvel korábbi volumentől. A nehézipari ágazatok együttesen 5,3 százalékkal termeltek többet, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ezen belül az egyes ágazaton termelése igen eltérően alakult; a gépiparban az átlaggal megegyező mértékű, a vegyiparban azt jóval meghaladó volt a növekedés, az építőanyag-ipar viszont nem tudta behozni az év eleji mostoha időjárás miatti lemaradást, annak ellenére, hogy a II. negyedévben több mint 10 százalékkal növelte termelését. A könnyűipar termelésének 1,2 százalékos csökkenését nagyrészt a szövetkezetek termelésvisszaesése okozta, az állami vállalatoké ugyanis megközelítette a megelőző évit. Kedvezően alakult az élelmiszeripar nyersanyagellátása, zöldborsóból és egyes gyümölcsfélékből az elmúlt évinek többszöröse állt rendelkezésre. A nagyobb termésmennyiség következtében az ágazat termelése 4,5 százalékkal haladta meg az 1984. év hasonló Időszakáét, Az iparban foglalkoztatottak száma évek óta először nem csökkent, sőt minimális mértékben emelkedett. Ezen belül azonban a fizikaiak körében folytatódott a mérséklődés. Az ágazatok közül a nehéziparban együttesen 1,4 százalékkal, az élelmiszeriparban 1.0 százalékkal dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor. A könnyűiparban és egyéb iparban továbbra is létszámfogyás tapasztalható. Az élőmunka termelékenysége a korábbi évekhez hasonló ütemben tovább javult. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista ipar egészében 4.0 százalékkal nőtt, legintenzívebben a vegyiparban. Folytatódott a megyei székhelyű szocialista ipar energiafelhasználásának csökkenése, amelyben szerepe volt az év eleji energiakorlátozásoknak is. Egyedül az élelmiszeriparban következett be számottevő növekedés, a gépipar fogyasztása az egy évvel korábbi szint körül alakult, a többi ágazat kevesebb energiahordozót igényelt a tavalyinál. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesítése mind a belföldi, mind a külkereskedelmi célú eladások tekintetében számottevően emelkedett. Az elmúlt évi megtorpanás után folytatódott a külkereskedelmi célú értékesítés arányának növekedése, az árbevétel 17 százaléka származott exportból. ji kedvezőtlen időjárásra vezethető vissza, mive! a II. negyedévi termelés alig marad el az 1984. II. negyedévitől. Az építőipar által végzett munkákon belül tovább emelkedett a fenntartási jellegűek aránya, a tavalyi 37-ről 41 százalékra. Ez teljes egészében a szövetkezeti szektor tevékenységének az eredménye, mivel mind a tanácsi, mind a minisztériumi vállalatok csökkentették ilyen irányú munkavégzésüket. A kivitelező építőiparban átlagosan 16 ezer fő dolgozott, 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés döntően az állami vállalatokat érintette. Az építőipari munka termelékenysége összességében 21 százalékkal romlott, átlagot meghaladóan a minisztériumi vállalatoknál. Tovább mérséklődött az építőipari szervezetek energiafelhasználása, összességében mintegy 20 százalékkal. Elsősorban a kőolajszármazékok felhasználása csökkent, ugyanakkor a villamosenergia-, a szén-, a földgázfogyasztás jelentősen emelkedett. ben átadott nagy értékű beruházások. részben a téli hónapok igen alacsony építési- szerelési tevékenységének következtében. A szocialista szervek fejlesztésekre 3,3 milliárd forintot fordítottak — folyóáron számolva —, 25 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A közlekedés, posta és távközlés kivételével valamennyi népgazdasági ág felhasználása csökkent, legnagyobb mértékben az építőiparban és a kereskedelemben, ahol a teljesítés a tavalyinak még a 40 százalékát sem érte el. A tanácsok beruházásokra az első hat hónapban 716 millió forintot használtak fel, amely mindössze kétharmada az egy . évvel korábbinak. A lakosság életkörülményeinek javítására változatlanul a beruházások négytizedét fordították. Ezen belül is a pénzeszközöket a kulturális létesítmények megvalósítására koncentrálták, részaránya 38 százalékról 56 százalékra emelkedett. Életkörülmények Mezőgazdaság Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar az év első felében 1,7 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munkát végzett, 23 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezzel az éves előirányzat 36 százalékát teljesítették, szemben a tavalyi 43 százalékkal. E nagyarányú visszaesés döntően az év eleA megye földterülete 1933. május 31-én csaknem ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A szántóterület mintegy 200 hektárral nőtt, a gyümölcs- és a szőlőültetvényeké viszont tovább csökkent. A szántóföldi növény- termesztésen belül a kalászos gabonafélék vetésterülete az 1984. évivel ellentétben ismét jelentősen nőtt. Az ipari növények közül a napraforgó térhódítása évek óta tartó folyamat, vetésterülete az idén is tovább emelkedett, 8,7 százalékkal. A zöldségtermesztés helyzete változatlanul kedvezőtlen. A kedvező időjárás nagymértékben segítette a nyári munkákat. A gazdaságok az idén lényegesen gyorsabb ütemben haladnak a kalászosok betakarításával. A megye gazdaságai az I. félévben mindössze 3476 hektárt öntöztek, ez a terület az elmúlt évinek felét sem éri el. Az öntözés alacsony szintjét az üzemek a magas vízdíjjal magyarázzák, mivel az előző évi fizetési mentesség az idén már a megye üzemeit nem érinti. 1985. július 30-án a megyében kevesebb állatot tartottak, mint egy évvel korábban. Az állomány csökkenése a baromfi kivételével valameny- nyi fontosabb állatfajra jellemző volt. A háztáji és kisegítő gazdaságokba kihelyezett állatállomány viszont a sertések kivételével meghaladja a tavalyit. Az első félévben az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma 5,0 százalékkal emelkedett, míg a termelőszövetkezetekben folytatódott a létszámeláramlás, ebben a félévben 17 százalékkal kevesebb az ott dolgozók száma. Az állami gazdaságok az I. félévben 14 százalékkal fogyasztottak kevesebb energiát, mint az előző év azonos időszakában. A földgáz kivételével valamennyi energiahordozóból csökkent a felhasználásuk. Beruháxás Tovább mérséklődött a megyében is a beruházási tevékenység, részben az előző évA megye lakosságának — mezőgazdaság nélkül számított — bér- és bérjellegű kész- pénzbevételei a tavalyi év első félévéhez képest 5,9 százalékkal emelkedtek. A megyében foglalkoztatottak havi átlagbére a megelőző évinél — az ipar és az építőipar kivételével — erőteljesebben növekedett. A legnagyobb mértékű emelkedés a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozóknál következett be. A lakosság takarékbetét- állománya 13 milliárd forint volt, 12 százalékkal több mint egy évvel korábban. Hitelállománya ugyanakkor 17 százalékkal volt magasabb, ösz- szege elérte a 18 milliárd forintot. Az állománynövekedés mértéke elmaradt az előző évitől, ezen belül a hosszú lejáratú hitelek növekedése mérséklődött. Ennek oka, hogy a január 1-én életbe lépett új engedményelszámolási rbnd- szer bevezetését követően az építési és a lakásértékesítési hitelek törlesztési összegei jelentősen megnőttek. Az év első felében a megye kiskereskedelme 16 500 millió forint eladási forgalmat bonyolított le .— fogyasztói folyóáron számolva —, 6,5 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Figyelembe véve. a kiskereskedelmi árváltozásokat a forgalom mennyisége lényegében változatlan maradt. Ezen belül csak a bolti élelmiszerek értékesített mennyisége növekedett, míg a többi árufőcsoportban visszaesés következett be. A ruházati cikkek eladásának mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben, 5,8 százalékkal. Az üzletekben gyakori a választékhiány, s továbbra is a hiánycikkek listáján szerepelnek többek között a farmer jellegű méteráruk, az olcsóbb árfekvésű rövid ujjú, valamint a gyermek- és kamaszingek Hosszú idő óta először javult a gyermek- és női cipők, szandálok kínálata és ebben az időszakban a fürdőruhák széles választéka is megtalálható volt a boltokban. A vegyes iparcikkek eladásának mennyisége a félévben 0,1 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A lakosság vásárlásait továbbra Is hátráltatta a hiányos áruellátás, bár a kereskedelem több esetben importárukkal is igyekezett bővíteni a kínálatot: így például háztartási és konyhafelszerelési cikkekből, iskolaszerekből. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmának mennyisége — összehasonlítható áron —, 3,1 százalékkal növekedett, a vendéglátásé ugyanakkor 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerellátás változatlanul kiegyensúlyozott volt, anna<s ellenére, hogy néhány cikkből (így például élő hal, fő/.előkés gyümölcskonzerv, fűszer- paprika), romlott a kínálat. Az év eddig eltelt időszakában burgonyából és zöldségfélékből nagyobb volt a kínálat a piacokon, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A gyümölcsökből, elsősorban az érési idő elhúzódása miatt — a körte és a meggy kivételével —, kevesebb volt a felhozott áruk mennyisége. A lakosság az I. félévben átlagosan 2,0 százalékkal drágábban vásárolhatott a piacokon, mint egy évvel korábban. A megyében a félév végén 2815 bolt és 1299 vendéglátó- egység állt a lakosság rendelkezésére. Tovább folytatódott az üzlethálózat korszerűsítése, így például Gyomron 638 négyzetméter alapterületű új ABC-áruház, Szigetszentmildó- son 2730 négyzetméter alap- területű új üzletközpont, Foton Áfész kezelésű 410 és 215 négyzetméter alapterületű cukrászda, illetve étterem kezdte meg működését. Tovább bővült a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletek száma. Jövedelemérdekeltségű boltok és vendéglátóhelyek inkább az állami, szerződéses egységek pedig a szövetkezeti szektorban, ezen belül is az Áfész-eknél üzemelnek. A lakosság életkörülményeinek javítását az év folyamán 1,8 milliárd forint fejlesztési alap szolgálja. A fejlesztési források szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve folytatására irányulnak. Az oktatási, az egészségügyi és a lakásellátás fejlesztése továbbra is elsődleges. Az év eleji hideg időjárás hátráltatta a lakásépítkezéseket is, mérséklődött a befejezett és a megkezdett lakások száma. 1985. I. félév végéig 1632 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 1,2 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban. A lakások döntő része — 94 százaléka —, változatlanul magánerőből épült. Továbbra is gond, hogy a tanácsi kijelöié- sű vevők nem rendelkeznem az előtörlesztés összegével, előfordult, hogy az értékesítés befejezéséig az elsőként kijelölt vevők 40 százaléka kicserélődött. Az OTP beruházású lakásépítkezések megkezdését pedig hátráltatja a közmüvek hiánya. Az egészségügyi és a szociális fejlesztésekre előirányzott összeg 40 százaléka a fekvőbeteg-ellátás javítását szolgálja, ezen belül is meghatározó a Semmelweis kórház rekonstrukciója. Az év elején újabb felújított épületrész készült el. Az egészségügyi alapellátást 509 általános és gyermekorvosi körzet biztosítja, 8-cal több, mint az év elején. Új általános orvosi körzetet Sződligeten, Gödön. Tahitót- faluban, gyermekorvosi körzetet Gyálon, Érden és Nagy- kátán szerveztek. A kulturális célú fejlesztések I. félévi teljesítése alig haladja meg a 30 százalékot. Ebben alapvető szerepet játszik, hogy az általános iskolai tantermek többségének, valamint a ceglédi szakmunkás- képző és a szentendrei gimnázium új épületeinek átadását tanévkezdésre ütemezték. Az 1984/85. tanévben a megye általános iskoláiban több mint 12 ezer nyolcadik osztályos tanuló fejezte be tanulmányait. A továbbtanulási szándék minimálisan csökkent. Tovább nőtt a gimnáziumban továbbtanulni szándékozók aránya, a szakmunkásképzéssel1 szembeni igény változatlan, valamelyest csökkent viszont a szakközépiskolai képzést választók száma.
