Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 21., SZERDA Ä félév mérlege Parcellázás, felújítás, tervek Évszázados rigmusok Praktikák, hiedelmek, babonák A tanács és szervei működési költségvetésének és fejlesztési alaptervének első félévi végrehajtásáról tárgyalt egyebek között a tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülése. A tanács saját bevételei közül a működési bevételeket — a tanácsot és intézményeit tekintve — időarányosan, 52 százalékban teljesítette. Ezen belül az idős korúak gyömrői szociális otthonánál túlteljesítés (magasabb jövedelműek az ellátottak, magasabb tehát a gondozási díj), míg a művelődési központnál lemaradás mutatkozik. Utóbbit az átalakítási munkák miatti kényszerű feladatcsökkenés magyarázza. A lakossági adóbevétel teljesítése 41 százalékos. Meghaladta viszont a tervezettet az állami hozzájárulás igény- bevétele: a költségvetési üzem fizetésképtelensége miatt a bérköltségek fedezetét a tanács számlájáról emelték le. A kiadási előirányzat fel- használása időarányos, a teljesítés 50,6 százalékos. Az általános tapasztalat az első félévi gazdálkodásnál az, hogy az árváltozások és a rendkívül kemény tél miatti többletköltségek miatt a pót- előirányzatok nem bizonyultak elegendőnek, ezért a biztonságos gazdálkodáshoz a tártalékösszegek felhasználásának visszafogása szükséges, s egyéb területeken is fokozottabban kell takarékoskodni. A felújítási előirányzat egymillió 293 ezer forint. Ebből történt, illetve történik meg a művelődési ház bizonyos szakaszának korszerűsítése a péteri óvoda fűtésének átalakítása, a Kossuth iskola nyílászáróinak cseréje, a tanácsháza tetőfelújítása, valamint a- gázbekötés a könyvtárba és a napközibe. Az idősek szociális otthonának külső felújítására megyei keretből jut pénz. Az út-híd keret felhasználása meghaladja a 100 százalékot, az aszfaltozás, a Katona József, a Kifut István és a Móricz Zsigmond utcákban már tavaly lezajlott, csak a pénzügyi teljesítés húzódott át januárra. A lakóház-javítási keret teljes összegét a költségvetési üzem kezeli, gondoskodik felhasználásáról a vb által jóváhagyott címjegyzék alapján. A fejlesztési alap eredeti, 18 millió 661 ezer forintos előirányzata — a megyei tanács által engedélyezett pót- előirányzatokkal 23 millió 363 ezer forintra emelkedett. A szociális bérlakásra jogosultak lakáshoz jutási feltételeinek javítására 1 millió 600 ezer forint jutott, ebből 900 ezer forint vissza nem térítendő támogatásként, 700 ezer forint kamatmentes kölcsönként osztható fel, a tanácsrendeletben meghatározott feltételek szerint. Űj építési telkek kialakításához 360 ezer forinttal emelkedett az állami hozzájárulás eredeti összege. A fejlesztési alapterv teljesítése, a ..következőképpen alakult: folyamatban van a Pozsonyi úti lakótelep kisajá-. títása, a határozatok jogerőre emelkedése után kezdik folyósítani a kártalanítási összegeket. Elkészült a főtér beépítési terve — de a tervezőt hiánypótlásra kellett felszólítani. A szociális bérlakásra jogosultak lakáshoz juttatásához engedélyezett összeg felhasználása a II. félévre tervezett feladat. Kiegyenlítették a Pozsonyi úti lakótelep első ütemében zajlott munkák végszámláját, elkészült a csapadékvíz elvezetésének megoldására megrendelt kiviteli terv is. Készen vannak a Detrich tanya parcellázásának tervei is, folyamatos a kisajátítás. Tervszerűen valósult meg a járdaépítési program, s lezajlott a ravatalozó és a boncház korszerűsítési munkáinak egyeztetése. A Volán-pályaudvaron javában zajlik az átalakítás, ezzel egyidejűleg kerül kiképzésre a Bocskai utcai rész. A gázvezeték fektetésével kapcsolatban hangzott el: az ipartelepre „vonuló” vezeték megépítését már - az idei őszre tervezték, de a szerződést 1986-ra kellett átütemezni, pénzügyi nehézségek miatt. Akadtak lakók — nem is kevesen —, akik nem is reagáltak a gázbekötési munkát szervező MÜTEF osztály kérésére, hogy csatlakozzanak ők is, holott érezniük kellene az egyéni felelősség súlyát is e komoly beruházásban — hiszen az ő fűtésük korszerűsítéséről is szó van. K. Zs. Kulturális program Ecseren, szerdán 10 órától: nyitott ház. Gyomron: fotókiállítás a strand kertmoziban, 20.30-tól: Szelíd motorosok. Monoron, 18-tól és 20-tól: A zsaru nem tágít. Sülysápon, 17-től: szabásvarrás- és tánctanfolyam. Lakodalomban voltam a hét végén, ahol a vőfély — aki áz ilyen ünnepi alkalmak ceremónia- és egyben móka mestere is — a következő szavakkal adta át a menyasszonytánc után a rostában összegyűlt pénzt az ifjú párnak: Ásó, kapa válasszon el benneteket, meg a nagyharang. Esztendő múltán gyerek legyen. Ez a pénz a bölcsőmadzagra való. Szivemből kívánom, szaporodjatok, akár a csicsóka! Hangos nevetés követte a jókívánságot, a zenekar tust húzott, s a mellettem ülő idős, fekete ruhás nénike hasonló korú szomszédjához hajolt, úgy kérdezte halkan, lemondóan: — Hol van már az a világ? Valóban messze tűntek azok az idők, amikor egy-egy falusi portán nem volt ritka a nyolctíz gyerek, s ma már csak emlékezésekben élnek azok a jóslások, varázslások, amik a régi faluban az újszülötthöz kötődtek. Megpróbáltam ismerőseim körében összegyűjteni néhány hiedelmet, s meglepődtem, mennyi jó szándék, jókívánság erősítette az óhajt, hogy a fiatal párnak, egészséges, szép gyermekei legyenek. A jóslások egy jelentős csoportja tilalmat tartalmaz, amelyek mind összefüggnek a születendő gyerek egészségével. Ilyen például, hogy terhes anyának nem szabad hosszan megcsodálni valamit, mert eltorzul a gyermeke vagy valamilyen jelet kap a testére. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt cirkusz érkezett a falunkba. A fiatal pár — az asszonyka három-négy hónapos terhes lehetett — szerette volna megnézni az előadást, összeszaladt közeli és távoli rokonság, közösen győzködtek a leendő anyát: el ne menj, mert ránézel a majomra, s arra hasonlít majd a kicsid! Nagyon féltették a várandóst a szemmel veréstől és az ijedtségtől is, ugyanakkor bizonyos tevékenységeket is tiltottak: nem volt szabad az áldott állapotban levőnek esküdözni, tanúskodni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni, szemetet az ajtó felé söpörni, de tilos volt pénteken fonni- varmi is. Alki ezeket a tilalmakat megszegte, annak halva születik a gyereke — mondták. De voltak enyhébb következményekkel járó tilalomsze- gések is. Ha a terhes menyecske sírba nézett, annak fehér bőrű gyereke született.. Ha kútba lesett, vízfejű lett a kisbaba. Ka szőrös állatba rúgott, szőrös, ha csorba edényből ivott, görbe szájú kicsinye született. A jóslások, varázslások a szülés után sem maradtak abba, hanem tovább folytatódtak. Első, nagyon komoly tilalom volt, hogy az újszülött a keresztségben ne vegye fel a nagyapja nevét, mert rövid életű lesz. A sírhoz közeledő öreg a halála után magához veszi nevének birtokosát. A bábaasszonyok voltak a legkülönbözőbb praktikák legfőbb hordozói. Ők készítették el a gyerek első fürdővizét. Ha jól megfizették őket, többféle módját is alkalmazták a jövő formálásának. Tejet öntöttek a fürdővízbe, hogy ha a csecsemő felnő, a bőre fehér legyen. Virágot is főztek a vízbe, hogy szép legyen. Hogy könnyű legyen a gyerek élete, libatollat, hogy gazdag legyen, pénzt dobtak a vízbe. Hosszan lehetne még a különböző babonás eljárásokat Ö, be szép az élet! Hogyhogy? Eddig mintha kevésbé lettem volna derűlátó. Ennyire felkiáltójelesen semmiképp. Olvastam egy cikket a Mező- gazdasági Mérnök legutóbbi számában, attól villanyozód- tam ennyire fel. Az egyetemi lapban beszámoló található Nagy Feró ottani látogatásáról. A Beatrice egykori vezetőjét elkísérte Marcelli András, aki a hatvanas évek végén a külvárosi rockercsapat dobosaként rongálta a tangóízlésű felnőttvilág idegeit, így a cikkíró. Véletlenül ismerem a cikk szerzőjét. Korából ítélve arra gondolok, hogy a mai negyvenötven közöttiekre céloz, amikor felnőttvilágról ír. A még idősebbekre az ő korában nem sok időt' és szót vesztegetnek az emberek, elhanyagolható tömegnek tartják őket. Szóval a dobos. És a dob. Nem vagyok jártas a könnyűsorolni, amelyeknek a gyökere egyetlen szándékból fakadt: gazdagabb, szebb, nyugodtabb életet biztosítani — még a rossz szellemek megvásárlása, elűzése árán is — az újszülöttnek, mint szüleiknek volt. Ezért fektették a fürdetés után azonnal az anyja mellé, mert hitték, hogy az anya védelmet nyújt a boszorkányok, a rossz szellemek ellen. A piciny, egészségtelen, levegőtlen, szegény falusi otthonokban ezekkel a hiedelmekkel próbálták pótolni mindazt, ami az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges. Ma már kevesebb a hiedelem, de gondosabb a nevelés, szervezett az egészségügyi ellátás. Ha köhög a csecsemő, nem füst fölé tartják, hanem orvoshoz viszik. Jó, hogy megmaradt a lakodalmi vőfély évszázados rigmusa, de még jobb, hogy megváltoztak a gyerek nevelésének szokásai, és ehhez a szokásvilághoz alkalmazkodtak a családok gazdasági lehetőségei, körülményei is. Fercsik Mihály zene világának útvesztőiben, ismeretlen előttem a csapatok (bandák?) felállása. Valameny- nyire azonban figyelem ténykedésüket, s úgy rémlik, általában nem a dobosok a sztárok. Inkább a dalosok, a gitárosok. Bezzeg a tangóízlésü felnőttek idejében! Akkor bizony nagy népszerűségnek örvendett a dob. Egy-egy percekig tartó tíobszóló ugyanúgy magával ragadta a közönséget, mint napjainkban valamelyik rekedt vagy fejhangú énekes produlípiója. Akkoriban ismerték a dobosok nevét. Nem egy zenekarnak a dobos volt a legnagyobb sztárja. A rockzene tájain: ez az egyetemi lap cikkének a felcíme. Elárulhatom, a rockzene akkoriban hódított először, amikor az állítólagos tangóiz- lésű felnőttvilág tagjai igyekeztek rongálni az akkor előttük járó idegeit. A rock tőlük igazán nem állhat távol. Korosztályok között Ho! vannak a határok? Az elképesztő versenysorozatok, c .hatos eredmények után m; maga a találkozás is élmény az 55 éves Pécsi Rezsővel. Rendkívül megnyerő modorú, bisportolt testalkatú, rökonszenves ember. Budapest ' XVI. kerületében, Árpád földön lakik, de Maglódon, az ISG járműgyárában műszaki kooperátor. Vonattal jár dolgozni, de a csaknem három kilométerre levő állomásról rendszeresen futva érkezik munkahelyére. No, nem azért, hogy el ne késsen (harminc év alatt, mióta ott dolgozik, még egyszer sem fordult elő), hanem „csak úgy, megszokásból”. Sok esetben pedig versenykerékpár nyergéből száll le a gyár kapujában, reggel fél hatkor, a 28 kilométerre levő lakásától kerekezve. m w Beszélgetésünkhöz a Magyar Atlétikai Szövetség beszámolója adta az ötletet, 1985. június 22—30. között ugyanis Rómában rendezték a VI. Veterán Atlétikai Világbajnokságot. A beszámolóból kiderül, hogy 47 országból több mint 6 ezer 700 versenyző és kísérő nevezését fogadta el a FI- DAL-WAVA (Veterán Atléták Világszervezete). Hosszú szervezői munka után a Magyair Atlétikai Szövetség 61 veterán korú atléta nevezését küldte el, és ők utaztak ezután önköltségen Rómába. Pécsi Rezső is az eddigi eredményei alapján kapott meghívást a világbajnokságra készülő, majd utazó magyar válogatott keretbe. Villantsuk föl az előzményeket: Kilián György Repülő- Hajózó Tisztiiskolát végzett Szolnokon. Ott gyűjtött jó fiA veterán bajnok portréja J Biciklin érkezik, futva távozik zdkal alapokat, alakult ki a sport iránti szeretete. Később egészségügyi problémák miatt kénytelen volt megválni a repüléstől. De a sportttól soha nem szakadt el. Mint mondta: a sport, a mozgás az életem, éltető eleme. Eleinte a kondíciótartás volt a célja. Futott, úszott, túrázott, kajakozott. Majd megkedvelte a verseny- kerékpározást is. Állandó résztvevőjévé vált a Pest megyei tömegversenyetanek. Az eredményei fokozatosan javultak, így már az egész ország területén rendezett jelentősebb tömegversenyeken elindult. Felfigyeltek kitűnő teljesítményeire és már a Magyar Atlétikai Szövetségtől kapott értesítést és meghívásokat a különböző versenyekre. 1984- ben sikeresen teljesítette az olimpiai ötpróba követelményeit az előírt szinten, ezzel elnyerte a nemzetiszínnel díszített melegítőt. A legidősebb résztvevők közé tartozott. Vagy nézzük szintén egy kitűnő teljesítményét: A „Sprint” nemzetközi óévi 5 kilométeres futóversenyen második, majd másnap a 10 kilométeres újévi futásban harmadik lett. Elmond egy érdekes történetet: kora reggel ötven kilométert kerékpározott Tápiószecsőig, majd a 14 kilométeres futásban harmadik lett. Utána újra versenykerékpárra pattant, Emlékfotó a római veterán- világbajnokságról és már otthon, Budapesten ebédelt! Sorolni is nehéz volna a már kilószámra mérhető oklevelekkel és érmekkel igazolt jó eredményeit. Végül is ezek alapján utazhatott Rómába. Izgalmas készülődés után, autóbusszal indultak Olaszországba. Fárasztó utazásukat feledtették a szép úti élmények, a kedves és szeretetteljes fogadtatás, majd vendéglátás, színpompás, emlékezetes megnyitó után (már ez is micsoda élmény!) — Az Olimpiai Stadionban futottam a 800 méteres selejtezőket. Majd a Márvány-stadionban következtek az ezer 500 és 5 ezer méteres futamok — emlékezik. — Az eredményeimmel ugyan nem yagyok személy szerint teljesen elégedett, de elmondhatom, volt olimpiai és világbajnok társaságában futni, még az is szép teljesítmény. Az 5 ezer méteren kitűnő idővel a 35., az 1 ezer 500 méteren pedig 47. lettem. Rengeteg sportbarátot szereztem magamnak- Találkoztam a világhírű olasz kerékpárversenyzővel, Laza- ret óivei, akivel tapasztalatokat cseréltünk. — Végül is megállapítható: a magyar csapat minden tagja igyekezett az adott körülmények között legjobb teljesítményt nyújtani. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, fogadta a világbajnokság résztvevőit II. János Pál páoa. Örömünkre szolgált, hogy küldöttségünket külön köszöntötte magyar nyelven. Pécsi Rezsőt eredményei alapján máris meghívták az 1986-ban Svédországban, Malmőben rendezendő V. Atlétikai Veterán Európa-baj- nokságra. Megkérdeztem tőle, honnan van ereje, mi ösztönzi, hogv ennyi versenyen részt vesz? Frappánsan válaszolt: — Már az a tudat is igen jó érzés, hogy ebben a korban aktív versenyző vagyok. De mindig új és új erőt ad az is, ha futás közben vagy kerékpározás közben sok fiatal társamat megelőzöm. Ez olyan érzés, amely újabb és újabb teljesítményre ösztönöz. Elmond még egy érdekes történetet. — A vidéki futóversenyekre rendszeresen versenykerékpárral érkezem; sokszor 50— 60 kilométert is megteszek addig. Volt rá eset, amikor a rajtasztalnál jelentkeztem, látták izzadt arcomat, megtudták, honnan jöttem, megkérdezték a fiatalok: bácsi, maga még tud menni? De mikor a 10 vagy 14 kilométeres futás közben sorban leelőztem az erőlködéstől kipirult arcú fiatalabbakat, kétszeresen jólesett az eredmény és az elismerő gratuláció. — Amióta hazaérkeztem Rómából, részt vettem a tatai minimaratoni versenyen, a korcsoportban harmadik lettem. Az IBUSZ nemzetközi maratoni versenyen, amely egyben országos veteránbajnokság is volt, győztem, s egyben országos bajnok lettem, megelőzve csaknem 300 fiatalabb résztvevőt. További terveim? Az idén is szeretnék részt venni minél több versenyein. Sikeresen akarom teljesíteni az idén is az olimpiai ötpróbát. Aktívan készülök a szeptember 7- én rendezendő Tisza Nonstop nagypróbára. Beszélgetés közben bizony jócskán haladt az idő. Az órámra pillantva láttam, már csak két perc van a 600 méterre levő busz indulásáig. Pécsi Rezsőnek ez nem okozott gondot, könnyed futással elérte. Marczi Ferenc Arról nem is szólva, hogy ha valaki nem akarja rongál- tatni az idegeit, akkor nem megy olyan helyre, ahol ilyesmiknek ki van téve. A rádiót, televíziót pedig bármikor ki lehet kapcsolni. Ennyit a zenéről. Ezek után arról, miért olyan szép az élet. Attól olyan, hogy tegnap még fiatalok voltak, ma pedig az istenért sem hajlandók tudomásul venni, mások léptek a helyükbe. Másfajta frizurával, öltözékkel, ízléssel. A felnőttek tudhatnák, a vadonatújnak hitt hajzatuk egyszer már dívott, s az is. hogy az évek elsuhannak, mint némely gyorsan vonuló felhők az égen. Észre sem veszik, s hopp, már ők a felnőttek. A mai fickándozók. Nem változnak a titánok sem. Miért kell nekik a felnőttek idegeit rongálni? Rongálja azokat annyi minden más. A felnőttek azt szeretnék, a fiatalok legyenek olyanok, mint ők. Az ifjaknak az nem tetszik, hogy az előttük haladók nem azért lelkesednek, amiért ők. Itt van például Nagy Feró. A Beatricével városról városra járók aligha gondolták, imádott Ferójuk a Hamlettel bíbelődik, hogy évek múltán megérlelődjön benne az ötlet, rockosítsa a nagy művet. Hogy kinek, arról csak akkor győződhetnék meg, ha valahol bemutatnák. Nem lepődnék meg, ha a tangóízlésű felnőttvilág újra fogékony tagjai találkoznának az igényesebb szórakozást sem megvető rockimádókkal. S ismét bebizonyosodna, a határok nem a korosztályok között húzódnak. K. P. (ISSN 0133—2651 (Monorl Hírlap)
