Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 14., SZERDA Homogenizátcr aprítja fel a rostokat Tegnap a fán lógott, na isszák Egyhatodávai többet gyártanak Amióta úgy istenigazából beköszöntött a kánikula, szo­kásommá lett, hogy mielőtt leülök dolgozni a 26 fokos „hűvös” levegőjű szobában, ivóleves palackokkal bástyá­zom körül az íróasztalt. Na­rancslé, sárgabarack-, körte­vagy meggynektár, mind jö­het, nem válogatok, attól függ, mit kapok a sarki cse- megésboltban. Általában min­denfélét és sokat, néha már restellkedve számolom össze a kiürült üvegeket. A családi fogyasztásról meg nem is me­rek leltárt csinálni, félek a végeredménytől. Holnaptól szódát iszunk, de a tiszta, hideg víz is megte­szi, jelentem ki takarékossági szándékomnak nyomatékot adva sokadik alkalommal famíliám előtt, ők persze so­ha nem veszik komolyan az intést, tudják, másnap első dolgom, hogy bevásároljam a napi .ivóléfejadagot. Sőt, ret­tegve gondolok arra a napra, amikor netán üresen találom a levek polcát. i i Bőséges választék i ^ , ....... Iga z, szemernyi okom, rossz tapasztalatom nincs ezt félté- telezni, de aki egyszer hozzá­szokott a zamatos nedűkhöz, nehezére esne, ha tényleg a kútvízre kellene fanyalodnia. Azt hiszem, nem nevezhető ez túlzott igényességnek, üdítő italok nélkül az emberek többsége már el sem tudná képzelni életét a forró nyár­ban. Általában elmondható, hogy a különböző szűrt, derített, meg rostos ivólevek fogyasz­tása országszerte emelkedik, az utóbbi termékcsaládnak meg — táplálóbb, egészsége­sebb lévén — különösen megnőtt a népszerűsége. A körösi kereskedelmi hálózat dicséretére legyen mondva, üdítőhiány miatt még nemigen kellett valahol is panaszt emelni. A választék is bősé­ges, csupán , az ízletes nektár­féleségekből — a paradicsom ivólevet is beszámítva — ke­reken tízfélét gyárt a kon­zervgyár. s látia el a várost minden más vevőjével szem­ben előnybe helyezve. Jószerével tehát a gyártó üzem közelségének is köszön­hető, hogy az idei tikkasztó hőségben még véletlenül sincs üdítőellátési gondunk. A gyár léüzeme már a tél s a tavasz folyamán megkezd­te a felkészülést a csúcsfo-. gyasztásra. Napjainkig mint­egy hárommillió liter ivóié került ki innen a fogyasztók poharába. Aki korábban is körösi lével csillapította szom­júságát, észrevehette, hogy ta­valy óta a minőségében is történt javulás, noha első kós­tolásra nehéz rájönni, mi is változott voltaképpen. Kér­dezzük meg ez ügyben az üzem egyik szakmberét, aki talán a legilletékesebb a do­logban. — Ivóleveinknek, sajnos, volt némi esztétikai hiányos­sága, mégpedig az. hogy túl­ságosan nagy méretű gyü- mölcsrostokat tartalmaztak. Emiatt könnyen szévált az ol­dat és a makrorészecskék ele­gye. Magyarán, kissé zavaros­nak tűnt, noha emiatt élvezeti értéke egyéb vonatkozásban cseppet sem volt alábbvaló mint más hasonló, finoman megmunkált termékeké. Ta- ®aly üzemünk is beiktatott a légyártó vonalba egy homoge- nizátort, ennek segítségéve! egyneműbb, tetszetősebb italo­kat tudunk előállítani. Mindössze ezen múlt tehát, hogy idén már szebb kinézetű nektárok kerülnek az üzle­tekbe, noha ez az „aprócska” beruházás nem kevés pénzbe került. Mindenesetre megérte. Az üzembeliek sem rejtik vé­ka alá véleményüket: ha egy mód van rá, a fogyasztók kedvében kell járni, a sze­mük választ a polcról, nem a a kezük. Friss gyümölcsből A döntő persze végül is az, milyen ízű, illatú, béltartalma termék kerül a palackokba. A lékeverés, összeállítás figyel­met, gondosságot igénylő munka, s mint az élelmiszer- gyártás minden területén, képzett emberekre bízzák eme kulcsfontosságú munkaműve­letek elvégzését. Takács István, az üzem fia­tal technikusa — akit az imént megkérdeztünk — már 11 éve dolgozik itt, -attól fog­va, hogy a Toldiban kézbe vette a bizonyítványt.’ Nap­jában 260 hektoliter levet ké­szít el a termetes üstökben. Akik jóízűeket kortyolnak a körösi sárgabarack- meg a többi nektárból, hát azok el­sősorban őt dicsérjék. ■ — Azért csak módjával, mert nincs ebben semmi ör­döngösség. Ha az ember tö- véről-hegyére betartja a tech­nológia utasításait, nem lehet különösebb probléma. Nem mondom, csak jó csomó ru­tinnal felvértezve lehet itt megélni, a modern Nagema töltővonalon több tízezer fél­literes palackot töltenek meg műszakonként az asszonyok, s bizony e tempóhoz nekivesel­kedhet a lékeverő. Rákaptak a Mecsekire Szabályszegek, büntetések Becsmérlő szavak röpködtek Mindig vannak emberek, akik — tudatlanul vagy szán­dékosan — áthágják a törvé­nyek szabta határokat, s ezzel mások érdekeit sértik, végső soron a társadalmat veszélyez­tetik. Az enyhébb súlyú cse­lekmények a szabálysértések körébe tartoznak, és a városi tanácsnál szabnak ki bírságot az elkövetőkre. Gyakoriságát tekintve élen jár a tankötelezettséggel kap­csolatos előírások megszegése. Vannak szülők, akik mondva­csinált okokra hivatkozva nem járatják gyerekeiket iskolába. Főleg a cigánycsaládok köré­ben gyakori az ilyesmi, és el­sősorban a kisegítő iskolából érkeznek feljelentések a ta­nácshoz. A másik sűrűn elő­forduló szabálysértési forma a bolti lopás. Ha az eltulajdoní­tott áru értéke kétezer forint­nál kevesebb, akkor szabály- sértésként keze'ik. Más a helyzet, ha az illető már volt büntetve, mert akkor az ügy a bíróságra tartozik. Dolli szarkák A kereskedésekben általá­ban csekély értékű árufélét tulajdonítanak el. A gyerekek Némi különbség azért min­den évszakban felfedezhető a levek élvezeti értékében — folytatja Takács István. — Télen, tavasszal aszeptikusán tárolt gyümölcsvelőt haszná­lunk; mostanában már a friss termésből készülnek ivóle- veink, közvetlenül megy a gyártóvonalra, finomabbak a készítmények. Mondhatom, ami tegnap a fán csüngött, azt ma megisszák valahol. Nánási Tibor üzemvezető is megerősítette: — Nektárjainknak igen nagy keletje van, amit betöl­tőnk, azt azonmód szállítjuk is, a megrendeléstől számított három napon belül már az üzletekben kapható. Év végéig csaknem 7 ezer tonnát aka­runk gyártani, így ezer ton­nával meghaladjuk a tavalyi ivólétermésünket. Zömmel a hazái igényeket elégítjük ki, de paradicsom ivóléből, vala­mint a sárga- és őszibarack összetételű nektárokból kül­földre is szállítottunk. A duplája kellene- 1 r-. T * ' ­— A tervezett mennyiséget megcsináljuk, habár a vá­lasztékot nem mindig sikerül az igényekhez mérten kialakí­tanunk. Paradicsomitalból pél­dául a duplája is kevés volna; az ültetvények megfogyatko­zása miatt, sajnos, a birsnek- tár-alapanyagból is szűkében leszünk az idén. Pedig ezt a terméket különösen kedvelik a fogyasztók. A hiányzó nyersanyagot azonban min­denképp helyettesítjük, a sár­gabarack, őszibarack s még néhányféle nektár biztos, hogy nem fog hiányozni a nyáron. főként nyalánkságot csennek, az idősek zseblámpaelemet, delikátot, a diákok desodort, a középkorúak italokat. Újab­ban a Mecseki itókára kap­tak rá ... A mezei lopások érdemelnek még említést el­terjedtségük okán. Paradicso­mot, más kertészeti terménye­ket, lucernát sajátítanak el. A konzervgyári göngyölegtelep- ről konzerves üvegeket fújtak meg. Mostanában többeket le­füleltek. A lopásért kiszabha­tó bírság felső határa húsz­ezer forint. Ezen belül a cse­lekmény súlyának megfelelő­en állapítják meg a kiszabha­tó összeget. A szabálysértési előadó figyelembe veszi az el­követő vagyoni helyzetét, szo­ciális és családi körülményeit. Gyakoriak a 800—1000 forin­tos pénzbüntetések. Ezek visz- szatartó szelepe általában ér­vényesül. A többség zokszó nélkül befizeti a pénzt. Aki­től nem tudják behajtani, az leüli a fizetetlen forintokat. A becsületsértés enyhébb esetei is a szabálysértési ha­tóság elé kerülnek. A tapasz­talat azt mutatja, hogy köny- nyen szájainak az emberek. Főleg a nők vágnak egymás szemébe megbecstelenítő jel­Miklay Jenő Jól hasznosíthatók a rázógépek Szeptemberig le is szedik Menetrend szerint érik a gyümölcs f&gy rutinra tettek szert Exportra főzik A konzervgyár 5-ös üzemé­ben vagy közismertebb nevén a léüzemben január óta 4500 tonna dzsemet főztek a csil­logó üstökben. Legalább tíz­féle gyümölcs adott hozzá alapanyagot, így széles vá­lasztékban, s mindenekelőtt a legkényesebb igényeket is kielégítő minőségben küldték azokat piacra. E tetemes lek­vármennyiség majdnem 90 százaléka rendszeresen ex­portra, zömmel Kanadába, az USA-ba, Ausztráliába, Ang­liába és az arab országokba kerül. Az értékesítési hálózat lát­tán tehát elmondhatjuk, meg­lehetősen jó pozíciót sikerült ezen termékcsaládnak terem­teni, több éves fejlődés ered­ményeként. Évtizede is el­múlt, hogy a különböző rostos ivólevek előállítása mellett a dzsemgyártást is feladatul kapta az itteni kollektíva. Az ügyes technikus-, szakmunkás- gárda nagy rutinra tett szert azóta, munkájuk biztosíték a minőséget illetően. Bárhonnan érkeznek ellenőrző szervek, azok mindig elégedetten szól­nak a termelésről. Ceglédbercel határában, a 4-es út mentén egy minden hivalkodástól mentes telephe­lyen találkoztam a Dél-Pest Megyei Gyümölcstermesztési Gazdasági Társaság vezetőivel, Trón Miklóssal és Kerepesi Lénárddal. Ez az önálló elszá­molású, önálló terv alapján működő egység 6 gazdaság társulásának eredményeként jött létre. A beruházást a gyü­mölcstermesztésben nagy ta­pasztalattal és kiváló szakem­berekkel rendelkező albertir- sai Micsurin Termelőszövetke­zet gesztorságával, 1977-ben kezdték meg. Optimális termő­helyen. 815 hektáron telepítet­ték a legjobb fajtájú csonthé­jasokat. A hetvenes évek gyümölcs­fa-telepítési hullámát népgaz­dasági igény magyarázza. A társulás létrehozóinak ügy­buzgalma, szakmai hozzáérté­se tette lehetővé, hogy tele­pítésre a célnak legjobban megfelelő — fagymentes — te­rületet jelöltek ki. A gödöllő— ceglédberceli dombság adta kedvező feltételek, a legjobb művelési módok, az öntözési lehetőség és komplett felsze­relések teszik eredményessé és könnyebbé az itt dolgozók munkáját. A kedvező adottságok csak a fagytól menthették meg az immár 70 százalékban termő­re fordult gyümölcsöst. Káro­kat okozott az aszályos nyár, és a megporzást gátló tavaszi időjárás. A szakemberekből álló törzs gárda létszáma 80 fő. A gyümölcsfák telepítésekor fi­gyelembe vették az érési sor­rendet, és így a betakarítás június közepétől szeptember közepéig folyamatos. A szezo­nális munkaerőigényt 600—700 idénymunkás felvételével old­ják meg. Szívesen jönnek se­gíteni az építőtáborosok is. Most lengyei és magyar fiata­lok szedik a kajszi- és ősziba­rackot, de jártak már itt mál­tai diákok is. Az idénymunká­sok közül szinte minden tize­dik környékbeli nyugdíjas. —ay Érkeznek az őszi áruk Olcsó ruhák nagy keletje Az idei ruházati nyári vásá­ron igen élénk a forgalom. A vásárlók is, a kereskedők is meg vannak elégedve. Az első héten annyi leszállított árú cikk kelt el, mint a tavalyi egész nyári vásáron. Végigjártuk a boltokat, s láttuk, mindenféle 20—30—40 százalékkal olcsóbb portékára lel a vásárló. Az Áfész ruhá­zati áruházában Tornyi Dezső elmondotta, hogy a kedvezmé­nyes cikkekből még jelentős készletek vannak, 17-ig vár­ják a vásárlókat. Főleg női és gyermekszandálokból, bakfis cikkekből, fürdőruhákból, nyá­ri férfi- és fiúingekből s dzse­kikből van nagyobb választék. _A méteráru és lakástextil boltban Szeléczky Janos' bolt­vezető kiszámította, hogy a le­értékelt cikkekből eddig pon­tosan 103 százalékkal adtak el többet, mint a múlt évi vásá­ron. Még komoly készletük van jersey szövetekből, import szőnyegekből, s nyári ing és fürdőruhákból, függö­nyökből. A boltba az őszi áruk is kezdenek érkezni. A konfekciós készruhabolt- ban is szépen fogytak az ol­csón kínált férfi és női ruha­félék. Barta Györgyné boltve­zető elmondta, még nagyobb választék van női blúzokból és bakfis ruhafélékből. A gyermekruházati boltban jól ellátják leszállított bébi- és gyermekruhákkal a kismamá­kat — tájékoztatott Szabó Györgyné boltvezető és mun­katársa. A vásárlás itt is meg­haladta a tavalyit. Kedvezmé­nyes árú gyermeknadrágok­ban, fiú és leány ruhafélékben és fürdőruhákban még lehet válogatni. A cipőboltban Kulcsár Lász­ióné boltvezető elmondta, hogy szintén jó eredményt hozott a vásár első hete. Még kapha­tók leszállított árú női cipők és fiú s férfi cipők 39—40-es számig. Női vászoncipők is vannak. Jó eredménnyel vezeti le a nyári vásárt az Áfész Rákóczi úti textilboltjában Máté Ferenc boltvezető is. Kopa László Jól hasznosíthatók a rázó­gépek a gyümölcsszüretben. Az ipari meggy nagy részét ezekkel gyűjtötték be. Az ér­tékesítés zavartalanságát kül­földi és belföldi szerződések garantálják. Legnagyobb part­nereik a Nagykőrösi Konzerv­gyár, a Hungarofruct, a Zöl­dért, a Micsurin Termelőszö­vetkezet konzervüzeme és a PHGT. f5:=: S::y Jelentős a helyben eladás is. Sok kiskereskedőt és kör­nyékbeli lakost vonzanak a piacinál kedvezőbb árak, és ai egész napos, reggel 8-tól dél­után 16 óráig tartó vásárlási lehetőség. S. E. Sporthírek EPOSZ természetbarátok zőket, s ilyenkor bizony egyik sem marad adós a másiknak. Általában ilyenkor valamilyen régibb eredetű viszály para­zsa kap lángra. A hatóság előtt a békéltetés az első lé­pés. Ha a ludas bocsánatot kér és szent a béke, akkor megszüntetik az eljárást. Ha a tanúk azt mondják, hogy mindkét fél szapulta a mási­kat, akkor bizony mindkettőt elmarasztalja a hivatal. Tanúk nélkül Vannak még néha köztiszta­sági szabálysértések is. Két környezetvédelmi őr járja a várost, ők figyelnek a rendel­lenességekre. Ahol engedély nélkül tárolnak az utcán épí­tőanyagot, egyebet, felhívják a figyelmet a közterületi enge­dély beszerzésére. Munkájuk­nak máris mérhető hatása van, helyszíni bírságot is ki­szabhatnak. Nagy gond vi­szont az illegális szemetelők elcsípése. Ők rendszerint ta­núk nélkül gyarapítják az útszéli szemétkupacokat. Szép számmal tevékenyked­nek kontárok a városban, őket nehéz leleplezni. Mosta­nában néhány fuvarozóra bizonyították rá, hogy iparen­gedély nélkül működött, ösz- szesen évi négyszáz körül van a szabálysértések száma, leg­alábbis ami a tanács tudomá­sára jut. A többiről nem szól a fáma. T. T. Ezerkétszáz résztvevője volt az élelmiszeripari természet- barátok 15. és egyben eddig legjobban szervezett országos találkozójának. Nyíregyháza Sóstó KISZ-tábora adott he­lyet az évente hagyományos összejövetel résztvevőinek. Bár az időjárás kedvezőtlen volt, a megnyitói szép bemutató és nyírségi folklór műsor megad­ta az alaphangulatot és ked­vet az ottlevőknek. Nagykőröst 25-en képvisel­ték: a Kinizsi természetjáró szakosztályának és a konzerv­gyári szakszervezet tagjai. A városunkbeliek igen jól szere­peltek: a szellemi totó felét — 10-ből ötöt — megnyerték. A konzervesek fakultatív keret­ben megnézték Nyíregyházát és Szabolcs-Szatmár megye nevezetességeit. Nyírbátorban a műemlék templomot, Vaján a Rákóczi-kastélyt és a mú­zeumi kiállítást, Túristvándi- ban a vízimalmot keresték fel, majd jártak Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Tiszacsegén és Kállósemjénben is. Mindany- nyian kellemes élményekkel és emlékekkel tértek haza. A nagyerdei Ajtony Vilmos emléktúrán a helyiek közül a Kinizsi és az Elektromos sportkörök természetjárói, va­lamint a gimnázium, az élel­miszeripari szakközépiskola és a szakmunkásképző országjáró diákkörösei szép számmal vet­tek részt, de voltak itt vidéki és fővárosi természetbarátok is. Jól sikerült a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sport­egyesület budai-hegységi tú­rája, valamint a vöröskői em­léktúrán való szereplés is. Kiemelt a Kinizsi is A közigazgatási változtatá­sok után 14 körzet van Pest megyében. A kiemelt sport­egyesületek száma itt 7, ame­lyek közül egyik a Nagykőrö­si Konzervgyár Kinizsi SE. Büszkék lehetünk rá. Társadalmi sportmunka Ezer négyzetméteres bitume­nes sportudvar kialakításában segédkeztek a konzervgyár labdarúgói. Ezúton is megkö­szönik ezt a Rákóczi iskola ta­nulói és nevelői. Kinizsi turisták A Kinizsi turistái igen sokat gyalogoltak bakancsban a múlt évben és a természetjáró szak­osztályok között a második he­lyen végeztek a megyében. Létszámukat idén már több mint 30 fővel növelték. Admi­nisztratív fegyelmüket fokoza­tosan javítják.. Szerdai sportműsor Labdarúgás Hetényegyháza: H. KSK— Nagykőrösi Konzervgyár Kini­zsi, előkészületi mérkőzés. S. Z. Utcabál Alkotmányunk ünnepének előestéjén — hétfőn — vidám utcabálra invitálja a város szó­rakozni vágyó fiataljait, öre­geit a tormási bisztró. E nép­szerű vendéglátóipari egység már második alkalommal ruk­kol ki ilyen jellegű program­mal. Emlékszünk, a május el­sejei mulatság is igen jól si­került, a hangulat minden bi­zonnyal most ís jó lesz. A bál a bisztró autóparko­lójában este 18 órakor veszi kezdetét, amire szeretettel vár­ják tehát a város ünneplő, táncra is kapható lakóit a ren­dezők. Hm Mozi A nagyteremben Balfácán. Színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Józan őrület. Színes NSZK film, fél 6-kor. ISSN 0133—in® 08t0Mr05t Htrtam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom