Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

mr ,

MELYE!

6

SB

1985. AUGUSZTUS 14., SZERDA

Itt jártam, maid jövök

A csaló ácsmester

Az egyik károsult szerint az ácsmester kiegyensúlyozott,

korrekt szakember benyomását keltette. Valóban nem volt az arcára írva. hogy kisebb- nagyobb megszakításokkal

már tizenöt esztendőt töltött börtönben, mielőtt legújabb kalandjaihoz hozzákezdett.

A többszörösen büntetett előéletű Erdélyi Mihály ezúttal Göd-felsőn folytatta üzel- meit. Mihelyt legutóbbi büntetését letöltötte, máris munkához látott. Ezalatt persze a nála megszokott tevékenységet kell érteni.

Álnevet használt

Sétálgatott a településen, és kiválasztott magának egy épülőfélben levő házat. Beszélgetett az építkezővel, akinek felajánlotta, hogy r.iegcsinálja az ácsmunkákat, az anyagbeszerzést is vállalja. Az ajánlat kedvezőnek látszott — hiszen nem könnyű szakembert és anyagot szerezni —, így rövid úton létrejött az egyezség.

Történetünk főszereplője ez alkalommal valódi neve helyett mint Horváth Péter mutatkozott be. és felvett két részi .'tben összesen kilencezer forint előleget.

— Anyám átvételi elismervényt kért tőle, de nagyon megsértődött emiatt. Azt mondta, hogy ilyen bizalmatlanságot eddig még sehol sem tapasztalt — vallotta az építkező. Az elismervényt végül megírta, de az anyagok leszállítását halogatta az ácsmester. Igaz, életjelt azért adott magáról. Egy téglarakásra ceruzával felírta: Itt jártam, majd jövök. Horváth.

De nem jött, csak egy táviratot küdött Kiss telepvezető aláírással, közölve azt. hogy az építőanyagok élfogytak. “ •

Ekkor már a megrendelő türelme is elfogyott, és a vállalkozó keresésére indult. Sikerült is a nyomára bukkannia, és az érdemes férfiú végül — az erélyes követelésnek engedve — visszafizette a felvett előleget.

Nagy volt a bizalom

Az: építkező örült, hogy visszakapta a pénzét és részéről befejezettnek tekintve az

ügyet, nem tett feljelentést a csaló ellen. Ezzel pedig sikerült volna elejét vennie annak, hogy Erdélyi Mihály to vább folytassa üzelmeit.

így azonban a vállalkozó szellemű szakember újabb körsétára indult az épülőfél ben levő házak között. Egyik helyen biztató ígéretet kapott, és amikor három hét náúlva — megbeszélés szerint — visz- szatért, sikerült nyélbe ütnie az üzletet.

Felmérést készített, és en nek alapján megállapodtak abban, hogy milyen anyagok kel lenek a tetőablak, az erkély ajtó, a lambéria elkészítéséhez. Vállalta, hogy kapcsolatai révén mindezeket gyorsan és jutányos áron megszerzi. Ismét csak azt kell hangsúlyoznunk, hogy a többszörösen büntetett előéletű ember nagy bizalmat élvezett. Több részletben összesen 59 ezer forint előleget vett fel a megrendelőtől, de nem szállított semmit.

Elvesztefte türelmét

Amikor pedig az építtető megpróbálta az anyagot és á munkát követelni, hűlt helyét találta a mesternek. Egyszer éppen a Balatonnál nyaralt, máskor állítólag külföldön, majd a kórházban kezeltette a betegségét. A megkárosított ember végül elvesztette a türelmét és megtette a feljelentést.

Amikor Erdélyi Mihályt őrizetbe vették, még hetvenöt kiló kukoricát is lefoglaltak a jakásán, amit a"'h?lybrelj;ter-- melőszövetkezet földjéről szedett.

A Váci Városi Bíróság két rendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás és egyrendbeli lopás bűntettéért Erdélyi Mihályt — mint többszörösen visszaesőt — két év és nyolc hónap jegyházban letöltendő — szabadságvesztésre ítélte, és további három esztendőre a közügyek gyakorlásától eltiltotta.

Az ítélet nem jogerős.

Gál Judit

Jogi tanácsok

A sseaiádi péfléSc kifizetése muvekahelyváJtosfssfás esetén © A gépkocsiáfaüény a nuankaviszony megszüntetésével szintén érvényét veszti

$ összeszámfthatók-e egymást követő biztosítási idők?

László Bertalanná vecsési (Tó utca 7.) lakos 1985. február 10-én lépett be az Észak- Pest Megyei Sütőipari Vállalat (Kerepestarcsa, Szabadság út 102.) vecsési kirendeltségéhez. Mivel egyedülálló, a 2 kiskorú gyermeke után a csal'di pótlékot a saját jogán kapja. Olvasónk azt írja levelében, hogy a február havi családi pótlék kifizetését a vállalat megtagadta, azzal az indokkal, mivel február 10-én lépett be a vállalathoz, nem illeti meg őt a családi pótlék. Előző vállalata azért nem fizetett, mert csak kilenc napot dolgozott náluk februárban és áthárította a családi pótlék kifizetését a jelenlegi vállalatára. Ebben a vitás ügyben kéri tanácsunkat, ki köteles fizetni és ha nem jár, miért nem illeti meg őt a családi pótlék.

Általános szabály, hogy családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben a dolgozó legalább 21 napot biztosításban, illetőleg családi pótlékra jogosító egyéb jogviszonyban töltött. A dolgozók egyes csoportjaira azonban a jogszabályok még további feltételek fennállását is megkövetelik. Jelen esetben munkaviszonyban dolgozó olvasónkról van szó, ezért a reá vonatkozó szabályokat ismertetjük. Munka- viszony alapján a 21 napi biztosításban töltött idő arra a naptári hónapra ad jogot családi pótlékra, amelyben a biztosított dolgozó a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje a munkakörére, jogszabályban meghatározott teljes munkaidő felét eléri. Olvasónk annyiban, hogy a munkakörére megállapított munkaidőt ledolgozta, azokon a napokon, amikor munkát végzett. Kérdés, dolgozott-e 21 napot, vagyis volt-e ennyi biztosításban töltött ideje. Februárban olvasónk az előző munkahelyén levele szerint 9 napot, másnaptól azonban a jelenlegi munkahelyén folytatta a munkát. Az viszont nem állapítható meg, hogy a teljes munkaidő legalább felét ledolgozta-e. Ha igen, szerintünk teljesítette a másik törvény feltételeit is, vagyis február hónapra is megvolt a 21 napi biztosítás ban eltöltött ideje. A jogszabály szerint ugyanis, ha a biztosítottnak a naptári hónapban, jelen esetben februárban egymást követően több biztosítással járó jogviszonya van, a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges időt azonban önállóan egyik jogviszonyban sem szerezte meg, azokat az időket, amelyek a jogosultság szempontjából figyelembe vehetők, egybe kell számítani. Számításunk szerint a két munkaviszonyban tehát teljesítette olvasónk a feltételeket. Nincs utalás a levélben arra sem, hogy erre a hónapra esetleg az apa kapta volna meg a családi pótlékot, mert egyedül állóvá február hónapban vált olvasónk. Nem látunk tehát semmiféle kizáró okot, a rendelkezésünkre álló adatok sze rínt, hogy L. B.-nét ne illetné meg február hónapra a családi pótlék. Olvasónk panasszal élt már a munkáltatónál, mivel a sérelem nem nyert orvoslást, a Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, a társadalombiztosítási bizottsághoz (Bp. Vili., Mező I. u. 19/a) forduljon sürgősen felszólalással. Levelét mi is oda küldjük.

í* A dolgozó saját gépjárműve használatáért járó díjra való jogosultsága a munka- viszony megszűnésével fel mondás nélkül megszűnik.

K. Pál ócsai olvasónk saját gépjárműve szolgálati használatáért átalánydíjban részesült. Munkaviszonya felmondás útján július 31. napján megszűnt-A felmondás ideje alatt 30 napra a mutrka alól felmentették. Erre -az időre átalányt nem kapott. Sérelmezi a munkáltató eljárását. Panaszát a vállalati munkaügyi döntőbizottság is elutasította. Olvasónk kérdezi, mit tehet.

Joga van a munkaügyi bírósághoz keresettel fordulni, de nincs értelme, mert ott is elutasításra számíthat. A jogszabály egyértelműen csak a munkaviszony keretében, annak fennállása alatt és a munkakörhöz kapcsolódóan teszi lehetővé gépkocsihasználati díj, illetve átalány fizetését. A

munkaviszony megszűnésével, tehát a gépjármű használatáért járó díjazásra való jogosultság is megszűnik. Mivel olvasónk a két hónapi felmondási időből egy hónapra a munka alól a kollektív szerződés értelmében fel lett mentve, így erre a hónapra már nem illeti meg az átalány. Egyébként az a körülmény, hogy erre a munkáltató nem hivatkozott a felmondó levélben, teljesen közömbös, az átalány fizetésére vonatkozó megállapodás felmondására külön nincs szükség.

★

Ingyenes jogi tanácsadást augusztus hónaptól minden csütörtökön tartunk 5—7-ig a Hírlapkiadó Vállalat székházában. (Blaha Lujza tér 3.)

Dr. M. J.

TÍZ nap

RENDELETÉI

Az utakról szóló 37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet a közút használatával, kezelésével kap- csolaban több fontos módosítását tartalmazza a 34/1962. (IX.

6.) Korm. számú rendeletnek. (Magyar Közlöny 30. szám.)

Az átképzési támogatásról a 10/1985. (VIII. 1.) ME, a kitüntetésekről, ezek adományozási rendjéről a 11/1985. (VIII. 1.) MÉM, és a szakmunkástanulók képzésével kapcsolatos egyes jövedelemszabályozási kérdésekről a 20/1985. (VIII.

1.) PM számú rendeletek rendelkeznek ugyanitt.

Az utazási valutaellátásról szóló 433/1981. MNB. számú közlemény is a Magyar Közlöny 3Ó. számában jelent meg, és itt olvashatják az érdekeltek az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről kiadott 7/1985. (VIII. 1.) ÁBMH számú módosító rendelkezését.

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

A részeg kapitány

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a Budapest és egy közeli város között közlekedő vízibuszon alkohol- szondával ellenőrizte a hajó személyzetét. A szonda elszí- neződött, ezért mindnyájukat vérvételre előállították. A hajó kapitányánál a véralkoholvizsgálat 1,48 ezrelék értéket mutatott ki. Mint kiderült, déli 12 órától este fél 8-ig három üveg sört és egy deci bort fogyasztott. Két társa is alkoholos állapotban volt. A kapitányt ittas járművezetés miatt perizb'üntéf Ssre' 'ítélték, ezenkívül a gépi meghajtású vízi jármű vezetésétől egy évre eltiltották. Egyben fegyelmi büntetésül elbocsátották. A határozat szerint azzal, hogy a vízibuszt ittasan vezette, és beosztottjai is ittasak voltak, megszegte a hajózási, valamint a belvízi szolgálati szabályzatot. A legsúlyosabb fegyelmi büntetést az is indokolta, hogy alkoholfogyasztás miatt igen sok halálos kimenetelű üzemi baleset történt, sőt az eset előtt egy ittas hajóvezetés tömegszerencsétlenséget okozott.

A fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezéséért a hajóvezető a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely kérelmének részben helyt adott, és a büntetést egyévi időtartamra — változatlan alapbérrel — fedélzetmesteri munkakörbe való áthelyezésre változtatta. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy a rendőrjárőr szerint az alkoholfogyasztás ellenére a vezető teljes cselekvőképességgel rendelkezett. Hasonló panasz korábban nem volt ellene, munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel. Ezért az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetés túl"súlyos.

A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a vállalat a munkaügyi bíróságon keresetet nyújtott be, de elutasították. Törvényességi óvásra azonban az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést helybenhagyta. A határozat indoklása szerint a hajóvezető nemcsak beosztottjai italozását tűrte el, hanem saját ittasságával a rábízott utasok életét, a nagyértékű vízibusz épségét és a vízi közlekedés rendjét veszélyeztette. E vétségeivel az azonnali hatályú elbocsátásról szóló fegyelmi büntetés áll arányban.

K. S.

Fekete sarok

Ittas vezetésért...

... a következők járművezetői engedélyét vonták be a közelmúltban:

Kertész József autószerelő, Pécel, Vörösmarty u. 1., 1 év

4 hónap, Horváth Lőrinc gépkocsivezető, Pécel, Rákos u. 33., 1 év 2 hónapra, Dorp Gábor szakács, Galgamácsa, Kossuth L. u. 74., 1 év 2 hónapra, Horváth István eladó. Bag, Epreskert u. 10., 1 év 2 hónapra, Gurnyik Nándor szerelő, Gödöllő, János u. 13., 1 év 7 hónapra, Kanalas Péter, hőszigetelő, Gödöllő, Puskás Tivadar u. 13., 1 évre, Szira Mihály, nyugdíjas, Vác- szentlászló. Nyárfa u. 24., 1 évre, Thén Árpád magánkereskedő. Isaszeg, Somogyi Béla u. 24., 1 év 6 hónapra, Gregus Mir hály betanított munkás, Galgahévíz, Május 1. u. 10., 2 év 2 hónapra, Szabó József traktoros, Szada, Kossuth L. u. 20., 3 hónapra, Goűot János gépszerelő, Zsámbok, Túrái u. 36., 4 hónapra, Svehla Mihály traktoros, Kartal, Mátyás király u. 21.,

5 hónapra, Danics Gyula gépkocsivezető, Fót.'Tóth Árpád u. 28. „B” kategóriájú járművezetésből 1 évre, Vancsur Dezső portás, Fót, Baross G. u. 27., 2 évre, Földi János kőműves, Dunakeszi, Felszabadulás u. 3., 1 év 3 hónapra. Bottlik Béla üzletvezető, Vác, Vám u. 10., 2 hónapra, Kiss-Tóth Károly MÁV-dolgozó, Szob, Csákhegy-tanya, 2 hónapra, Korcny Pál segédmunkás, Csornád, József A. u. 27., 2 hónapra. Lázár Lajos nyugdíjas, Perőcsény, Felszabadulás u. 37., 2 hónapra, Bazsik János betanított munkás, örbottyán, Petőfi u. 67., 2 hónapra, Baksza Márton traktorom, Csornád, Kossuth u. 100., 2 hónapra, Jálsi János gépkocsivezető, Göd. Árpád u. 74., 1 év 3 hónapra, Szedlák Istvánná előadó, Dunaharaszti, Eötvös u. 72., 6 hónapra, Fábián István nyugdíjas. Szigethalom, Fiumei u 159.. 2 hónapra, Gulyás György Csaba telepvezető, Dunaharaszti, Szondi u. 76.. 2 hónapra. Tányéros Mihály gépkocsivezető. Rád, Kertész u. 3., 2 hónapra, Dosztái Ferenc boltvezető, Vác. Nógrádi u. 0519/10., 2 hónapra, Adamecz László esztergályos, örbottyán, Rákóczi u 232., 2 hónapra, Gyurcsik József gépkocsivezető, Szók oly a. Liget u. 6., 1 évre, Revoczi Kálmán, vontatóvezető, Kösd. Esze T u. 8.. 1 év 5 hónapra, Lamos Sándor bár’ os, Gyál, Körösi u. 55., 1 évre. Krizsán Zoltán üzemmérnök, Da- bas, Ady E. u. 23., 1 év 8 hónapra.

korlott jegyzőkönyvvezető, a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen hivatalos közlönyök stb.) biztosítása egyébként, csakúgy, mint az mdb-k működésének segítése, munkáltatói kötelesség. A már említett útmutató rámutat: a szakszervezeti bizottságoknak viszont arra kell ügyelniük, hogy a munkáltatók eleget is tegyenek e kötelezettségüknek.

Szakmai hozzáértés

Szólhatnánk még a megyékben szervezett munkajogi bizottságokról, amelyek változatos eszközökkel segítik az mdb-k működését; a szakma: hozzáértést elmélyítő továbbképző tanfolyamokról; és persze a szakszervezet munkahely: szervének szerepéről és felelősségéről. De hely hiányában már csak a munkaügyi döntő- bizottság és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat együttműködésének fontosságára utalunk.

Sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy a saját vállalatával munkaügyi konfliktusba keveredő dolgozó szakszerű (és ingyenes) jogi képviselet nélkül marad, mert nem tudott a jogsegélyszolgálat létezéséről, vagy a szolgálat nem tudott a jogvitáról. Ezek az önmagukban is furcsa hivatkozások azonban egy csapásra tárgytalanná válnak, ha a döntő- bizottság minden egyes hozzá benyújtott ügyről azonnal értesíti a jogsegélyszolgálatot, mint már teszi is néhány helyen. Ha ez a rokonszenves gyakorlat általános lesz, a munkaügyi viták további csökkenésére számíthatunk.

Kéri Tamás

Az is szócska már jelzi, hogy ezek a „sajátos társadalmasí- tott igazságszolgáltató szervek” eddig is jól vizsgáztak. Nem kis dolog, hogy az ország 6500 mdb-je egy év alatt kereken negyvenezer munkaügyi vitát döntött el első fokon, s határozataik 70 százalékával a bíróságoknak már nem is kellett foglalkozniuk; a vesztes fél belátta, hogy az esetleges perben nem lennének esélyei.

Negyvenezer vita

Hosszan fejtegethetnénk a döntőbizottságok munkájának színvonala, megalapozott határozataik, illetve a munkaügyi viták számának alakulása közötti összefüggést, arra a logikus következtetésre jutva, hogy minél jobban dolgoznak a döntőbizottságok, annál kevesebb a munkaügyi vita. Ezt igazolják a tények, hiszen korábban évi 50—60 ezer ügy került e bizottságok elé, s a mai negyvenezres szám már a csökkenés mutatója.

Bár a mdb-tisztségviselők körültekintő kiválasztásán igen sok múlik, hiba lenne azt hinni, hogy ezzel már megteremtettük a munkaügyi döntőbizottságok működésének feltételeit is. Az akadálytalan működéshez szükséges személyi és dologi feltételek (például állandó tárgyalóhelyiség, gyakelése mellett — ajánlatos megismerni a dolgozók véleményét.

A mérce rendkívül magas, jogszabály várja el a döntő- bizottsági tisztségviselőktől, hogy a helyi körülményeket jól ismerő, hosszú ideje a vállalatnál dolgozó olyan emberek legyenek, akik ismert és megbecsült tagjai a kollektívának, akiket — életmódjuk, élet- szemléletük miatt — tisztelnek dolgozótársaik, s adnak a véleményükre. S még ez sem elég, a gyakorlatban nélkülözhetetlen, hogy a megválasztottak megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, s tárgyilagosan foglaljanak állást az eléjük kerülő kérdésekben.

Tehát érthető, miért célszerű a tisztségviselők kiválasztásához máris hozzákezdeni. A mérce magasra állítása azonban nem okvetlenül jelenti azt, hogy a jelenleg működő munkaügyi döntőbizottsági tisztség- viselőket félre kell állítani; ahol a munkaügyi vitákat eddig is szakszerűen és emberségesen bírálták el, akár az egész „stábot” újra lehet választani. Természetesen, ha társadalmi tisztségük további ellátására bennük is megvan a hajlandóság. A lényeg az. hogy a munkaügyi viták magas színvonalú intézésének az elkövetkező öt évre is megfelelő személyi garanciája legyen.

Az őszi hónapokban — a szakszervezeti választásokkal egy időben — kerül sor a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek megválasztására. A választások előkészítéséhez már most célszerű hozzáfogni, hiszen a döntőbizottságok — dr. Nagy László egyetemi tanár szavait idézve — minden munkaügyi vita első fokú elbírálói. Igazságos, törvényes döntéseik hozzájárulnak a szak- szervezeti érdekvédelmi tevékenységhez, biztosítják a dolgozók jogos igényeinek, érdekeinek érvényesülését. Ugyanakkor elősegítik a jó minőségű, fegyelmezett munkát kívánd és becsülő légkör kialakítását. Ezzel kedvezően befolyásolják a vállalat, intézmény zavartalan működését, a helyes és törvényes vezetési módszerek gyakorlását.

Személyi feltételek

Ahhoz, hogy így legyen, mindenekelőtt a megfelelő személyi feltételekről kell gondoskodni. A SZOT és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal most megjelent útmutatója kiemeli, hogy a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve bltal együttesen jelölésre kerülő mdb-tisztségviselők személyének kiválasztása előtt — az addig működő döntőbizottság tevékenységének értéMunkaíigyi döntőbizottságok

f&a®ms¥u «Sütőit mérce