Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

1985. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK Äi Izvesztyija elemzése az amerikai megHjiktkozésúról Washington nehezíti & tárgyalásokét A washingtoni kormányzat magas rangú képviselői nem könnyítik mag olyan kedvező légkör létrehozását, amely elő­mozdítaná a novemberi szov­jet-amerikai csúcstalálkozó sikerét — állapítja meg az Iz­vesztyija csütörtöki számának kommentárja, az ütóbbi na- p'ok amerikai megnyilatkozá­sait elemezve. A cikkíró felhívja a figyel­met arra, hogy Washingtontól sorozatos felszólítások érkez­nek a szovjet sajtó címére. Amerikai részről azt várják, hogy a szovjet tömegtájékoz­tatás a két ország kapcsola­tairól, a köztük meglevő vi­tás kérdésekről írva „mérsék­letről” tegyen tanúbizonyságot, hozzájárulva ezzel a Gorba­csov—Reac/an-találkozó meg­felelő hangulati előkészítésé­hez. A megfelelő hangulat létre­hozásának fontosságát elis­merve a cikk rámutat arra, hogy éppen az amerikai veze­tők azok, akik nem sok gon­dot fordítanak erre. nem tö-, rekednek arra, hogy mestersé­ges feszültségkeltő elemek ne nehezítsék a találkozót. Konkrét példát idézve az Iz­vesztyija cikke a nukleáris robbantásokra vonatkozó mo­ratóriumra tett szovjet javas­lat amerikai fogadtatását idé­zi fel, s megállapítja: a Wa­shingtonban ezzel kapcsolat­ban elhangzott számos interjú, nyilatkozat mindenről tanús­kodik, csak éppen arról nem. hogy az amerikai vezetők gon­dos mérlegelés alapján, komo­lyan kívánnák megközelíteni azokat a kérdéseket, amelyek megoldásától nagymértékben függ, .mennyit lehet előrelép­ni a nemzetközi biztonság és béke alapjainak messzilárd;- tásában. A szovjet indítvány legheve­sebb ellenzői közül is kima­gaslik a Pentagon — állapít­ja meg az Izvesztyija. Wein­berger hadügyminiszter, a szovjet indítványra reagálva, még eddigi szovjetellenes kije­lentéseit is túlszárnyaló heves nyilatkozatában élesen kikelt mindenfajta szovjet—amerikai megállapodás ellen. A moratóriumjavaslat ame­rikai ellenzői kivétel nélkül az ellenőrzés nehézségeire hivat­koznak. érveik azonban nevet­séges kifogások. Ez-semmikép­pen sem leplezheti el azt a Az SMP PB üláss Helsinki szelleme ma is él Csütörtökön Moszkvában közleményt adtak ki az SZKP KB ‘ Politikai Bizottságáúak legutóbbi üléséről. A testület elfogadta Eduard Sevardnadze beszámolóját annak a szovjet küldöttség­nek a munkájáról, amely a finn fővárosban a helsinki záródokumehtum aláírásának tizedik évfordulója alkalmá­ból rendezett külügyminiszte­ri találkozón vett részt. A politikai bizottság jóváhagyta Eduard Sevardnadze megbe­széléseit Finnország vezetői­vel,! sa testvért -szocialista'' or­szágok, vsttáhnint több nyu­gat-európai-állam, s az Egye­sült Államok és Kanada kül­ügyminisztereivel. A találko­zó megmutatta — állapította meg a politikai bizottság—, hogy a népek érdekeinek megfelel s az államok több­ségében kedvező visszhangra talál a Szovjetunió és más szocialista országok aktív po­litikája, amelynek célja az európai népek biztonságának szavatolása, á bizalom erősí­tése, az együttműködés fej­lesztése s az enyhülés újjá­élesztése az államközi kapcso­latokban. E politika kedvező fogadtatását tanúsítja az is, hogy széles körű pozitív vissz­hangot váltott ki Mihail Gor­bacsov bejelentése a Szovjet­unió által mindenfajta nuk­leáris robbantásra egyolda­lúan bevezetett moratórium­ról. A helsinki találkozó nem­csak európai, hanem széle­sebb nemzetközi értelemben is fontos esemény volt, amely megerősítette: még ma is élet­képesek a helsinki tanácsko­zás dokumentumában foglalt elvek. szándékot, hogy teljesen sza­bad kezet akarnak kapni a legpusztítóbb, legkegyetle­nebb katonai eszközök számá­nak növeléséhez, minőségük javításához. Napjainkra ugyan­is szakértők sorozatos tanács­kozásain bebizonyosodott, hogy a föld alatti nukleáris robban­tások tilalma megfelelően el­lenőrizhető, megvannak az ilyen tilalom betartásának el­lenőrzéséhez szükséges haté­kony eszközök. A szovjet jar vaslat megvalósításának tehát nem objektív akadályai van­nak. Elfogadását szubjektív szándékok akadályozzák, az az amerikai törekvés, hogy kato­nai téren fölébe kerekedjenek a Szovjetuniónak — szögezi le végezetül az Izvesztyija cik­ke. Szovjet—svéd konzultációk Augusztus 6—8-a között a svéd fővárosban Viktor Mal­cev, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese tárgyalásokat folytatott Pier­re Schori svéd külügyi ál­lamtitkárral. Malcevet fo­gadta Olof Palme svéd kor­mányfő és Lennart Bodsiröm svéd külügyminiszter. A felek áttekintették a két­oldalú kapcsolatokat és a je­lenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, beleértve az ENSZ-közgyűlés 40. ülés­szakának fontosabb napirendi kérdéseit. A tárgyszerű és építő szel­lemű légkörben lefolyt meg­beszéléseken a tárgyaló felek kijelentették, hogy a jószom­szédi kapcsolatok szellemé­ben egyaránt törekednek a kölcsönösen előnyös együtt­működésre. Nksmgmi likckozó jsgyiék Costa Ricánál Békekcmsok A nicaraguai kormány szer­dán jegyzékben szólította fel a szomszédos Costa Ricát: te­gyen sürgős intézkedéseket a San Juan határfolyón szerdán foglyul ejtett amerikai keresz­tény békeharcosok és az őket kísérő újságírók mielőbbi ki­szabadítása érdekében. A „Béke tanúi” elnevezésű amerikai keresztény békemoz­galom 29 tagja és 18 újságíró — háromfős nicaraguai sze­mélyzet kíséretében — kétna­pos hajóútra indult a nica­raguai—Costa-Rica-i határ kö­zelében, tiltakozásukat fejezve ki ekképpen a nicaraguai el­lenforradalmár szervezeteknek nyújtott amerikai támogatás miatt. Szerdán azonban fegy­A „Greenpeace” elnevezésű nemzetközi leszerelési és atómiegyver-ellenes mozga­lom véleménye szerint nem lesz hatásos az a szerződés, amelyben tizenhárom dél-csen- des-óceáni ország atomfegy­vermentes övezetté nyilvání­totta a térséget. A szervezet szóvivője a szer­dán elfogadott szerződés hiá­nyosságának minősítette, hogy az nem tiltja meg az aláíró országoknak, hogy kikötőik- beA atomfegyverrel felszerelt felszíni hadihajókat és tenger­alattjárókat fogadjanak. Nem tiltja meg a szerződés azt sem, hogy a térségben, a nyílt óceá­non nukleáris fegyverrel fel­szerelt hadihajók haladjanak keresztül. A szerződés értelmében az aláíró országok nem szereznek be, nem használnak atomfegy­vert és nem hajtanak végre a Csendes-óceán déli részéh nukleáris fegyverrel kísérle­teket. A nemzetközi mozgalom szóvivője szerint ezek a vál­lalások, mivel csak a száraz­földi állomásoztatásra vonat­koznak, nem csökkentik egy atomháború veszélyét. • Vanuatu, a dél-csendes-őceá- ni fórumon részt vevő egyik ország már bejelentette: csu­pán „részlegesnek” tekinti a szerződést, s ezért nem írja alá azt. Eddig hét ország — köztük Ausztrália és Űj-Zéland — ír­ta alá a Cook-szigetek közigaz­gatási székhelyén elfogadott szerződést. veresek tűz alá vették a hajói és a fedélzeten tartózkodókat ismeretlen helyre vitték. A nicaraguai külügyminisz­tériumnak az akcióval kapcso­latban nyilvánosságra hozott közleménye szerint az ARDS ellenforradalmi szervezet fegy­veresei hajtották végre a tá­madást. San Jóséban az ARDK egyik vezetője azonban tagad­ta, hogy a szervezetnek bármi köze volna a békeharcosok el­rablásához. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az ameri­kai kormány hivatalosan kér­te Managua és San Jósé se­gítségét ahhoz, hogy kiderít­sék a „békehajó” utasainak sorsát és tartózkodási helyét. A szóvivő kijelentette azt is: az amerikai kormány egy­előre nem tudta megerősíteni, hogy az AJitDE neyíj„riica,ra- guai ellenforradalmi szervezet tüzet nyitott az amerikai ál­lampolgárokra, de ennek ki­vizsgálását is kérte a fenti kormányoktól. Szír-I'bznoni eszmecser® Amin Bssmssjel Bmsszkuszbcn Háfez Asszad szíriai köz- társasági elnökkel kezdett tárgyalásokat csütörtökön Da­maszkusziban Amin Dzsemajel libanoni államfő, aki a nap folyamán érkezett a szíriai fővárosba. Az idén immár ötödik szi- riai—libanoni csúcstalálkozón részt vesz Rasid Karami li­banoni kormányfő, szíriai részről pedig Abdel Halim Haddam alelnök, Abdul-Rauf Kászem miniszterelnök és Fa­ruk As-Saraa külügyminiszter is. A megbeszélések témájáról előzetesen egyik fél sem nyi­latkozott. Megfigyelők azon­ban bizonyosra veszik, hogy a szíriai és a libanoni vezetők eszmecserét folytatnak a Ca­sablancában folyó arab cson­ka csúcsértekezlet fejlemé­nyeiről, és szót ejtenek a Li­banonban egymással szemben álló frakciók közötti. párbe­széd meggyorsításának lehe­tőségeiről. Hírügynökségi jelentések utalnak arra, hogy jelenleg Damaszkuszban tartózkodik Valid Dzsumblatt, a drúzok, illetve Nahib Berri, a síiták vezető politikusa, ám egyelőre semmi jele annak, hogy talál­kozni kívánnának Dzsemajel- lel. Casablanca! csúcs Nyolctagú bizottság alakult Casablancában csütörtökön bejelentették, hogy a résztve­vők közül nyolctagú bizottság alakult. A testület a nap fo­lyamán a határozattervezet szövegezésével foglalkozott. A javaslat a csonka csúcs plénu­ma elé kerül. A reggeli zárt ülés anya­gából Husszein jordániai ki­rály felszólalásának kivona­tát hozták nyilvánosságra az ammani lapok. Az uralkodó a február 11-én Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezérével kö­tött politikai együttműködési megállapodást védelmezte. Ez a megáilapodás tartotta távol Szíriát és Líbiát a marokkói ki­rály által szervezett találkozó­tól. Husszein szerint az említett megállapodás valójában az 1982-ben tartott fezi csúcsér­tekezlet határozatain alapul. Ami az amerikaiak szerepét illeti, Husszein kifejtette: „az igazi csatatér az Egyesült Ál­lamok politikai porondja”. Washington a jordán—PFSZ megállapodásból kezdte meg-. érteni — vélte Husszein — a fézi határozatok pozitív vol­tát. Az arab országok haladó pártjai és sajtószervei bírál­ják a casablancai csonka csúcs összehívását. A szíriai Baath Párt (Arab Üjjászülétés Szocialista Párt­ja) regionális vezetőségének egyik tagja, Ahtrini szerint a tanácskozás célja egyes arab országok kapituláns politiká­jának törvényesítése, és a „Camp Dávid-i különaiku folytatásának” számító jordá­niai—palesztin megállapodás támogatása. A Rsrinbsw Warrior tragédiája Mitterrand vizsgálatot sürget Francois Mitterrand francia köztársasági elnök levélben kérte Laurent Fabius kor­mányfőt: indítsanak szigorú vizsgálatot annak kideríté­sére, volt-e köze Francia- országnak a „Greenpeace" nemzetközi leszerelési és atomfegyver-ellenes szervezet egyik hajójának felrobbantá­VICTOR PAZ ESTENSSO­RO, Bolívia új elnöke eddigi politikai pályafutása során immár negyedszer tölti be az államfői posztot. Megválasz­tása — Latin-Amerika kato­nai puccsoktól sújtott orszá­gában — korántsem volt egy­szerű dolog. A jobboldali po­litikát képviselői fő ellenlába­sa, Hugo Banzer és annak hí­vei , nyíltan hangoztatták, hogy erőszakkal ragadják ma­gukhoz a hatalmat, ameny- nyiben a választások eredmé­nye számukra . kedvezőtlenül alakul. A lakosság ilyen mó­don történt . megfélemlítése bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a döntetlen eredménnyel zárult voksolást követően az ország parlamentje határoz­zon arról, hogy ki legyen az államfő. Persze a honatyák­nak kétszer kellett szavaz­niuk, s végül is a jobboldallal szemben a baloldali és a centrista képviselők egység­frontba tömörülése .révén si­került Banzert kiszorítani az államfői székből. Megfigyelők a „centrista” Estenssoro győ­zelmét — a baloldal térvesz­tését követően — a kisebbik rosszként értékelik. Bolívia Latin-Amerikának egyik legszegényebb országa, amelynek külföldi tartozásai megközelítik a 3,5 milliárd dollárt. Jelenleg a legsúlyo­sabb kérdés a gazdaság. Pon­m'MArríW ESTENSSORO ÖRÖKSÉGE tosabban szólva az; hogyan lehetne kivezetni az országot abból a mély válságból, ame­lyet a sorozatos katonai dik­tatúrák hagytak maguk után. Hernan Siles Zuazo, aki 1982- től állt Bolívia élén, s saját elhatározásából írta ki — hi- ■ vatali idejét egy évvel lerö­vidítve — a választásokat, olyan demokratikus folyamat elindítója volt, amely példa­ként szolgált "bél-Amerika más országai számára is. Az elődei hibájából kialakult kaotikus gazdasági helyzeten azonban Zuazo baloldali kor­mánya sem tudott úrrá lenni. Ehhez persze nagymértékben hozzájárult az is, hogy Zuazó- nak nap mint nap meg kel­lett küzdenie az erőteljes jobboldali nyomással, s féken kellett tartania a hatalomát­vételre mindenkor kész tá­bornokokat. KÜLÖNÖSEN akkor vált veszélyessé a helyzete, amikor drákói intézkedéseket lépte­tett életbe a kábítószerterme­lés és az azzal való kereske­dés megfékezésére. Az Andok lejtőinél fekvő ország ugyan­is a kokaincserje egyik fő ter­melője, s az ültetvényeket a tábornokok finanszírozzák, s az ő kezükbe fut össze a ke­reskedésből származó haszon is. így aztán nem volt Bolívia történelme során véletlen, hogy a katonatisztek, ponto­sabban szólva a ,.kokaintá­bornokok” igyekeztek maguk­hoz ragadni a hatalmat. Ezt mindig az befolyásolta, hogy ki milyen mértékben részese­dik abból a mesés összegből, amit a kábítószer piaca ígér. Ez az egymás közötti mara­kodás, az ipar és a gazdaság háttérbe szorítása, a terror olyan helyzetbe taszította Bo­lívia népét s az országot, amelyből nehéz kilábalnia. A latin-amerikai országban, amely 1925-ben nverte el füg­getlenségét, alig hatvan esz­tendő alatt 199 kormány volt hatalmon, a jelenlegi a két- századik. S néhány alkalom­tól eltekintve, a vezetést ka­tonai puccs döntötte meg, majd a katonák egy másik kormány kezébe adták a ve­zetést, általában kevésbé al­kotmányos módon. Az 1982-es választásokat követően voltak ugyan elvetélt kísérletek ar­ra, hogy a baloldali kormányt is elmozdítsák a helyérői. Zuazo elnök, aki élvezte az egyszerűbb néprétegek bizal­mát, a helyén tudott marad­ni. A bizalom azonban az utóbbi időben megingott. A kormányzaton belül állandó hatalmi harcok folytak, amely óriási energiát kötött le. A vezetők egy része azt tartotta legfontosabbnak, hogy a jobb­oldali mesterkedésekkel szem­ben felvértezze magát s nem az égető pénzügyi és gazda­sági válság leküzdését, amint azt a kommentárok is meg­állapítják. A HELYZET Estenssoro el­nök hivatalba lépésével sem változhatott még meg" az idő rövidsége miatt, a programját sem ismertette teljességében. Az új államfőnek éppen úgy szembe kell néznie a gazda­sági csődtömeggel, a töme­gek fokozódó elégedetlenségé­vel, mint elődeinek. S az a veszély sem múlt el, hogy a mindenkor ugrásra kész kato­natisztek megpróbálják el­mozdítani államfői bársony­székéből. A kérdés most az: sikerül-e Bolívia most beik­tatott elnökének olyan meg­oldást találnia, amely utat mutat a súlyos válság megol­dása felé? Csitárl János sához — közölték csütörtökön párizsi kormányforrások. A Rainbow Warrior nevű hajót július 10-én robbantot­ták fel az új-zélandi Auck­land kikötőben. A vizsgálat elrendelésére azok a sajtóértesülések adtak okot, amelyek szerint a Rain­bow Warrior elleni merény­let a francia titkosszolgálat akciója volt. A nemzetközi szervezet hajója ugyanis egy „békeflottillát” vezetett volna a dél-csendes-óceáni Mururoa korallzátonyhoz, ahol Fran­ciaország sorozatosan hajt végre kísérleti atomrobbantá- sokat.' Frankfurt Pokolgépes merénylet Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön nyilat­kozatban ítélte el a frankfur­ti amerikai légitámaszpont közelében csütörtök reggel el­követett pokolgépes merény­letet. A támaszpont közelében parkoló gépkocsiban elhelye­zett pokolgép robbanása kát ember — egy amerikai kato­na és egy eddig ismeretlen ,nemzeti^ég,ű a^zopy—„élftét követelte, 11 személy pedig megsebesült. Speakes szerint az akció a Nyugat-Éurópában kibontako­zott amerikaiellenes terror­kampány része. A hamburgi Amerifca-ház ellen is merényletet kísérelt meg csütörtökön két fiatal Hamburgban, ezt azonban egy járókelőnek sikerült meghiú­sítania. ÜT CslK~TöWo[T77m II. JÁNOS PÁL pápa csü­törtökön megérkezett afrikai kőrútjának első állomására, Loméba. A katolikus egyház­főt Gnassingbe Eyadéma to- gói elnök és a repülőtéren várakozó táncoló, daloló tö­meg köszöntötte. A PÁPA ELLENI ME­RÉNYLET hátterét vizsgáló római esküdtszék tagjai csü­törtökön Hollandiába utaztak, hogy ott kihallgassák Aslan Semet török személyt. Aslan Semetet a holland hatóságok II. János Pál hollandiai láto­gatása idején vették őrizetbe. A dunakeszi házgyár felvételre keres: elektromos üzemmérnököt, elektrotechnikust, panelszerelő művezetőt, lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kőműves, festő és asztalos szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat. Jelentkezni lehet személyesen, a személyzeti vezetőnél vagy a 690-321 -es telefonszámon. Eddig hét ország irtó alá Csendes-memi szerződés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom