Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
1985. AUGUSZTUS 9.. PÉNTEK A cigánykérdés ma már — sem a viszolygás, sem a szemérmesség okán — nem tabu téma. Igaz, a közvéleményben és a sajtóban továbbra is felbukkannak szélsőséges álláspontot képviselő vádlók vagy őket cáfoló pröf été jelöl teli, de a társadalom egésze sokkal tárgyilagosabb. Személyes érzelmeinktől függetlenül ezekkel az emberekkel is együtt keli élnünk, dolgoznunk, boldogulnunk. Ha elkülönülnénk tőlük vagy őket különítenénk cl, csak — amúgy sem csekély — gondjaink számát szaporítanánk, súlyát növelnénk. A 3S0 ezres lélekszámú cigányság az országon belüli legnagyobb etnikai csoport. A velük való foglalkozás, szóértés politikai kérdés, hiszen határainkon túl ebből is megítélik a kisebbségekkel kapcsolatos politikánkat. A sok közhelyszerű váddal együtt leggyakrabban azt vetik a cigányok szemére, hogy nem szeretnek, nem akarnak dolgozni. Pedig ez is alapve- tőén hibás általánósítás, hiszen gondoljunk csak a hagyományos cigányfoglalkozá- sokra — vályogveták, teknő- vájók stb. —, milyen kitartó, kemény munkát igényeltek .. . Igaz, ezekre ma már alig van szükség és vállalkozó, de helyettük kitermelődtek újak, népesebbek. BaidegzSdöít A bevezető gondolatokat remélhetőleg sikerült az olvasó számára is logikus lánccá fűzni, bár valójában egy egész napos kritikus, vitatkozó tanácskozás illusztrációjául szolgáló szemelvények. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedésével törődő Pest megyei koordinációs bizottság is foglalkozott a fölvázolt témával, mégpedig lényegesen megbízhatóbb s objektívebb információk birtokában, mint az általában szokás egyéb fórumokon. Szűkeb'o pátriánkban a felmérések szerint 22 ezer 119 cigány él, arányuk a megye össznépességéhez viszonyítva 2,3 százalék. Területi elhelyezkedésük igen egyenetlen, különösen Gödöllő, Vác, Nagy- káta, Ráckeve térségében ma- :ggsúa' szánjuk. Közülük 11 ezer; 655 férfi és nő tekinthető munkaképes korúnak, de csak 8 ezer kettőszázhatvanhármán dolgoznak. Mielőtt még bárki is megunná a számokat vagy elhamarkodottan ítélne, le kell szögezni: o munkára alkalmas nem cigányok 80,5 százaléka dolgozik, a cigányoknak 70 százaléka. A fentiek alapján néhány kérdés szinte önmagától megfogalmazódik, aztán kihajt, elágazik. Hasonlítsuk össze az országos tapasztalatokkal a sajátjainkat? Lényeges, szembeötlő különbségekre csupán részterületeken bukkanunk. Nálunk például a dolgozó cigányoknak csak valamivel kevesebb, mint a feie végezte el a nyolc általánost, ez nem nagy eltérés. Feltűnően és elgondolkoztatóan k:csi — 6 százalék — azonban a szakmunkások aránya. Az iskolázottság, a képzettség hiánya később is fölmerül ... Kik és miért nem dolgoznak közülük? Munkakerülő, léhűtő emberek — sajnos — minden népcsoportban akadnak Ilyen tekintetben ők sem hordoznak nagyobb terhet másoknál. Beléjük idegződtek, hatnak rájuk azonban ma is a régi életforma hanyomá- wai, nehezebben viselik el a több műszakos munkarendet, az erős kötöttségeket. Hiányos iskolázottságuk miatt kevesebb a választási lehetőségük, de ugyanezen okból gyakran ők maguk is irreális igényekkel lépnek fel. A munkaképes korú cigány nőknek éppen csak a fele dől ■ gozik. Sokféle rosszindulatú magyarázat kínálkozik, de az igazi választ ismét a hagyományokban kell keresni, hiszen ők az átlagosnál korábban szülnek, több gyereket vállalnak, s bár óvodai elhelyezésük az egész megyében megoldott, iskolás korukig a legritkább esetben válnak meg tőlük. Egy otthonban rendszerint több generáció él együtt, ami azt jelenti, hogy az idős hozzátartozókról is a cigány nőknek kell gondoskodniuk. Közöttük nem találni elhagyott szülőt, nagyszülőt ... A dolgozni akaró cigányoknak nincsenek elhelyezkedési gondjaik, h^ vállalják az iskolázottságuknak, képességeiknek megfelelő munkát és sok esetben az ingázást. Akik közülük becsületesen helytállnak a megye üzemeiben, szövetkezeteiben, ugyanazt az anyagi, erkölcsi megbecsülést élvezik, mint a nem cigányok. Sokan tagjai szocialista brigádoknak, valamelyik törzsgárdának. Akadnak viszont, akik szerint körükben a legmagasabb a fluktuáció, legtöbb a vándormadár. Így azonban méltánytalan az ösz- szehasonlítás.,; .Mivel legnagyobb számban segédmunkásként dolgoznak, saját kategó- riájukbeliekkel kell összevetni őket, s kiderül, mennyire alaptalan a fenti álláspont. Sorstársaid síkéra A cigány lakosság foglalkoztatásának tehát vannak speciális és általános gondjai. Az utóbbiak közé tartozik például, hogy kevés a 4—6 órás munkakör vagy a bedolgozási lehetőség. Ezek hiányát a megye sok területén a, nem cigány nők is szóvá teszik. Baj az is, hogy nagyon kevesen .vállalják a munka melletti tanulást, a nyolc általános elvégzését, ezért nem is szerezhetnek szakmai képesítést. Ez a későbbiekben további gondokat is okozhat, hiszen valószínű, hogy az új szabályozókhoz jól alkalmazkodó vállalatok leghamarabb s legkönnyebben a kvalifikálatlan munkaerőről mondanak le. Az új követelményekhez tehát másképpen kellene alkalmazkodniuk, de ehhez segítségre van szükségük. Bárhonnan közelítjük is meg a témát, előbb-utóbb találkozunk a cigány lakosság nagyobb arányú foglalkoztatásának. beilleszkedésük megkönnyítésének legfőbb akadályával: az iskolázatlansággal, a képesítés hiányával. Ennek fi vasasszakszervezet elnöksége tárgycíía A vasasszakszervezet elnöksége csütörtöki ülésén a villamosenergia-iparban dolgozó, mintegy 12 ezer nő helyzetéről tanácskozott. A villamosenergia-iparban dolgozók több mint egyharmada nő, 50 százalékuk szellemi foglalkozású, a fizikai munkakörben tevékenykedőknek mindössze három-négy százaléka szakmunkás, a többi betanított és segédmunkás. Az elmúlt öt évben számottevően növekedett a nődolgozók száma és a vállalatok egyre több olvan munkaterületen is — például turbinagépész, kazán- gépész — alkalmaznak nőkel. »hol korábban csak férfiakat foglalkoztattak. Azzal számolnak, hogy a távlati erőműépítési program és a tervezett erőművi rekonstrukciók során tovább növekszik majd a nődolgozók aránya. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az állami és társadalmi szervek időről időre megvizsgálják a nődolgozók helyzetét, s azt, hogy végrehajtotlák-e a vállalatok a különböző nőpolitikái határozatokat. Az elnökség a következő időszak legfontosabb feladatai közé sorolta a még előforduló s nem a teljesítmény- nyal összefüggő, éppen ezért indokolatlan kéresetkülönbsé- gek fokozatos felszámolását, magyarázatához ismét a számokat kell segítségül hívni. A megye általános iskoláinak első osztályaiban tanulók között a cigány gyerekek aránya még 5,1 százalék, de ha az 1—8. osztályok átlagában vizsgáljuk, már csak 3,5 százaléka túlkoros. Tehát sokan buknak, lemorzsolódnak. Középfokon még kevesebb cigány gyerek tanul tovább, olyanról' pedig jelenleg nem is tudnak a statisztikák, aki felsőfokú iskolába járna. Pedig a szakemberek szerint ennek az etnikai csoportnak megyénkben élő tagjai számára is saját sorstársaik sikere lehetne a vonzó példa. Szükségük lenne cigány származású pedagógusokra, értelmiségiekre ... A pályaválasztási intézethez azonban az általános iskoláktól csak 120 cigány diák tervezett továbbtanulásáról • érkezett jelzés Biztató tendenciák A Pest megyei cigány lakosság foglalkoztatottságának helyzetét elemezve végeredményben azt kell leszögezni: a tendenciák biztatóak, da feltétlenül erősíteni, gyorsítani szükséges a kedvező változásokat. A lehetőségek — a gazdaságban és a jogszabályokban — adottak, következetesen élni kell valamennyivel. Több figyelmet érdemelnék viszont á f iá tülök és a nők. Az ősszel megalakult megyei munkaarűszolgálati iroda abban segíthet sokat, hogy megfelelő helyekre közvetítse ki a hozzáfordulókat. A megyei koordinációs bizottság több társadalmi, illetve tömegszervezéttel útjára indított egy olyan akciót; amelynek célja, hogy egy mederbe terelje, gyűjtse. a munkaadó üzemek, vállalatok, szövetkezetek igényeit és az általuk felajánlott sokféle segítséget. Szükség van rá. Vereszki János filegnézném azt a lapossarkú szandált, ami megtetszett — ám míg tétovázom, a hónom alatt egy kéz hirtelen benyúl, s az orrom elől lekapja a gondoláról a cipőt. Hát igen, nem a tétovázóké, hanem a gyorsaké a szerencse a nyári vásár kellős közepén, ebben a vidám tülekedésben, vásárlási lázban. Csakhogy míg a főváros áruházaiban, szaküzleteiben egymástól alig férnek el a vevők — addig Pest megye legnagyobb bevásárló centrumában, az érdi Skálában kényelmesen választhatok, vásárolhatok. Harminc, negyven százalékkal olcsóbban, a nagyon is színes árualapból, melynek értéke az induláskor, hétfőn kétmillió 150 ezer forint volt. Az áruház százhetvennél több szállítója közül a Centriköt és Corsó Cipőnagykereskedeimi Vállalat adta az árualap tetemes részét, azét, amiből az előzetes számítások szerint az adott engedmény alapján 800 ezer, forintot takaríthatnak meg a vásárlók. Márpedig vevők vagyunk a csinos, a tetszetős, a jó minőségű holmikra. F.zt bizonyítja: az áruház forgalma a vásár négy napja alatt meghaladta az egymillió 100 ezer forintot. A legtöbb betérő a cipő- és a textilosztályt kereste fel. A mindössze 310 négyzetméteres eladótérben — a két osztályé összesen ennyi — majd három és fél ezren fordultak meg. Nagy Károlyné, a cipőosztály vezetője mondja, hogy a legnagyobb keletje a gyermek- és női szandáloknak volt, s van is, hiszen bírják árualappal, kitartanak a vásár végéig kínálatukkal. Ami viszont szerinte épp úgy kevés, mint a vevők szerint, az a különféle kányelmes~férfir szandál, de a gyárak kínálata ebből az idén gyér volt. Mert ahogy magam is körülnéztem. a kínálat ezen a parányi területen sem rosszabb, mint a közkedvelt Skálában vagy a Corvin-áruházban. Nem véletlen, hogy sokan Pestről is Érden vásárolnak ... Árengedménnyel is nagyobb a forgalom, mint a szezon kezdetekor vagy a szezonban. A nyárvégi vásár úgy látszik eladónak, vevőnek egyaránt nem okoz csalódást az érdi Skálában. Vagy mégis? Az eladótérben a textilosz- tályon válogat, nézelődik Csibrák Tadeuszné érdi lakos. Hogyan vélekedik a nvári vásárról, az árukínálatról? — Meglátszik, hogy a gyárak, az ipar csak a divaton, a divatos holmin tud keresni. Mert ugye lapos sarkú cipőt. vastagabb szálú harisnyát, harisnyanadrágot söté- tebb barna színben egész évben nem lehet kapni. Olyat, amilyet az idősebbek keresnek. Hát csak nézgelődők, bosszankodom, ' főleg azon, hogy mit nem gyárt az ipar, mit nem kínál a kereskedelem azoknak, akik felett eljártak az évek, s a pénztárcájuk is lapos. Kővágó Józsefné adminisztrátor azon zsörtölődik: — Szűk a választék zokniból, alsóneműkből, s a férfiingek között sem találok igazán szépet, praktikusat. S nem tudok mindennap ide szaladgálni, mert építkezünk, s talán ezért is válogathatták ki az árukínálat javát. Az első nap kellett volna jönnöm ... Ambrus Józsefné egy csinos szandált talált magának a cipőosztályon. Próbálgatja, nézegeti szerzeményét. Igaz is, 495 forint helyett 275-ért kapta meg. — Sokat számít ez az engedmény, hiszen három gyerekkel vagyok még otthon. Bár szerintem ez a szandál most jön annyiba, amennyit ér... A MÉTA Schoopban bősé ges a választék a divatos hol mikből, azokból, amiket so kan a butikokban keresnek, vesznek. A hírek szerint a rózsaszínű csodákért sok kilométerről ide autóznak a maszekok, s tízesével viszik az ÉRUSZ — érdi ruházati szövetkezet —, divatcikkeit, majd adiák drágábban egy- 'kéfszaz foTintföir “ S hogy milyen a kínálat sport-kemping cikkekből, fürdőruhákból? Gazdag. Ügyesek az eladók. Adélig mutogatták a Yessa fürdőruhákat, míg engem is rávettek, hogy vásároljak, olcsóbban, hiszen ezt is bevonták az engedményes cikkek körébe. Hát igen, megvan az újabb fürdőruhám. Da ahol ily szemfülesek, ott nem is csoda, hogy év végére 400 millió forintos forgalomra számítanak. Varga Edit ftr köpeny alá rejtve Drága választék Csoportosulás akadályozza a nyári vásár okán is felgyülemlett tömeg útját az Úttörő Áruház egyik kirakata előtt. A látvány szép, irdatlan mennyiségű iskolaszer az üveg mögött, gondosan rendezett összevisszaságban és gusztusos, divatos iskolaköpenyek kicsiben és nagyban, több fazonban pamut alapanyagból. Plakátok hirdetik: „Csak nálunk! Monopolcikk! S-Modell.” Az árcédulákon 450 és 580 forint közötti árak olvashatók. A tömeget leginkább ezek a számok „ragadják. meg”. Van rá igény — mondja az Úttörő áruforgalmi vezetője, Nagy Lajos. — Tavaly nem volt választék, a vevők a pamut alapanyagú, divatos fazonokat keresték és nem tudtunk adni. Az idén ezért gyártattunk kisszériás kollekciót. Háromezer darabot, nyolctíz fazonban. Naponta négy- vsn-ötven biztosan elfogy belőle. Embergyűrű a Corvin Áruházban. Jószerével látni sem lehet, mit árulnak a kör közepén. Időnként valaki a feje fölé emel egyet-egyet a kínálatból. Iskolaköpenyeket adnak több színben és fazonban. Gusztusosak, divatosak, kicsiben és nagyban, pamut alapanyagból 50 forintos egységáron. Kettesével-nógyesével viszik. — Egy vidéki nagykereskedelmi vállalat évek óta elfekvő készletét vásároltuk meg — mondja Tamás András, a Corvin áruforgalmi vezetője. — Mi diktáltuk a feltételt, az ötvenforintos árat, mert szerettünk volna kellemes meglepetést szerezni az iskolásgyermekek szüleinek, akik ilyenkor, tanévkezdés előtt úgyis mélyen nyúlnak a zsebükbe. Az idén nem tudjuk ostorozni a kereskedelmet a köpenykínálat szegényessége miatt. Választék van bőven Hatalmas a skála a sokat bírált, mégis közkedvelt — mert könnyen mosható — műszálas ruhadarabokból, van pamutból 50 forintért, de tizenkétszer ennyiért is. Bevallom, csodálom az Úttörő Aruház vezetőit, amiért a legdrágább butikoknál is borsosabb áron kínálják az iskolaköpenyt, amelyről köztudomású, hogy legalább keltő szükségeltetik belőle egy tanévre. Sebaj, ha a nyakukon marad, jövő ilyenkor a Corvin bizonyosan szívesen eladja ötvenért. M. K. F arkas Ádámot, a fiatal szobrászművészt idén országgyűlési pótképviselőnek választották. Most szentendrei otthonában arról beszélgetünk: hogyan tovább? —> Azon szerencsések közé tartozom, akiknek a pályája kitérők nélkül egyenletesen ível fölfelé. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után első nekifutásra felvettek a Képzőművészeti Főiskolára, ahol szobrászszakon Miitus Sándortól és Barcsay Jenőtől tanulhattam. A diploma megszerzése után Párizsban tölthettem egy évet, ösztöndíjasként. 1970 óta vagyok a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja. Több köztéri munkám található szerte az országban, például Székesfehérvárott, Tápiógyörgyén, Szentendrén, Kispesten. Itthon féltucatnyi kiállításom volt, egyebek között a szentendrei Ferenczy Múzeumban és a Művésztelepi Galériában, valamint a Műcsarnokban, a Stúdió Galériában, a Nemzeti Galériában, s a szentendrei képtárban. Tizennyolc európai országban láthatta a közönség az alkotásaimat. A díjaim közül a pécsi kisplasztikái bisnnálé nagydíjára vagyok a legbüszkébb. Farkas Ádám hat napon át 8—10 órát dolgozik. A hetedik nap szigorúan a családé. Azt vallja, hogy számára a felesége, a gyerekei — és a természet jelentik az akkumuláló erőt. Munkásságában is az erdőtől, a folyőktól, a különböző tájak szépségétől kapja a legfontosabb impulzusokat. — Nem az a lényeg, hogy olvassak egy jelenségről, hahem az, hogy közvetlenül találkozzam vele például a természetben. Ezért is van az, hogy Farkas Ádám bizonyosan az egyik legszorgalmasabban utazó belföldi turista. A róla alkotott portré egyoldalú lenne, ha nem írnánk közéleti szerepléséről. A halk szavú és igen megfontoltan beszélő szobrászművész éveken át vezette a Fiatal Képzőművészek Stúdióját, titkára volt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei csoportjának, alapító tagja s jelenleg vezetője a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Ez utóbbiról érdemes néhány szót szólni. Mintegy hat éve alakult, s ma 45 képzőművészt tömörít az azóta már nemzetközileg is elismert szervezet. Annak ellenére, hogy Szentendrén több évtizede élnek különböző művészek, a Szentendrei Grafikai Műhely megalakulásáig nem volt olyan intézmény, amely a művészeti munkát ennyire segítve tudta volna összefogni a településen élő alkotókat. Farkas Ádám talán erre az eredményre gondol a legszívesebben. Farkas Ádámmal beszélgetve nem kerülhető ki a kérdés: Nem törte-e le az, hogy csak pótképviselőnek választották? — Bármilyen furcsán hangzik, örültem annak, hogy dr. Juhár Jánost választották meg. Józan ésszel mérve a dolgot, arra a következtetésre jutottam, hogy a képviselői munka bizonyára hatalmas energiákat vonna el a művészettől. A jelölő gyűlések során nagyon összebarátkoztunk dr. Juhár Jánossal. A választás óta is többször találkoztunk, s egyebek között megegyeztünk abban, hogy a szakterületemen jelentkező örömöket és gondokat az én segítségemmel tolmácsolja majd a megfelelő fórumokon. Tehát nyerő helyzetben vagyok, mert teljes egészében megmaradhatok szobrásznak, s ugyanakkor Szentendre kulturális gondjai sem sikkadnak el, mert a jelenlegi képviselő elkötelezetten továbbviszi azokat. Farkas Ádám 1948 óta él Szentendrén. Dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-titkára és Benkovics György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára azt mondják róla, hogy politikus alkat, nyugodt, megfontolt, kitűnő a realitásérzéke, mindig a közösségi érdekeket helyezi előtérbe, s előnyére válik az is, hogy hiányzik belőle a művészekre néhol jellemző túlérzékenység. A város vezetői továbbra is számítanak rá. Rövidesen eldől, hogy Farkas Ádám mognyerte-e az újabb pályázatot, amelyet Gödöllő városa írt ki. A műterem asztalán ugyanis egy szökőkút makett - ja fekszik. — Akkor sem történik semmi, ha csak helyezést érek el. Az embernek az életben a sikerekhez és a kudarcokhoz egyaránt hozzá kell szokni. Hiszen éppen ez a küzdelem a létünk értelme. Vicsotka Mihály Csak a divaton tehet keresni... Mikor vásár a nyári vásár? Az egyik szatyra teli, a másik heppon maradt Mélyre! fakadó gyökerek
