Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

4 9 k/ÚmÍíSV 1985. JÜLIUS 24., SZERDA Átalakulóban a közművelődési bizottságok? Napi közérzetünk serkentői Megvannak-e a korszerű közművelődési formák a í munkahelyeken? Egyáltalán van-e akarat e tevékeny­ei ség tartalmasabbá tételére? Bármilyen irányból keressük a kérdésekre a vá- £ laszt, mindannyiszor az alapképlethez jutunk: csak a 0 birtokba vett kultúra személyiségformáló, csakis az át- * élt, átélhető művészet válik valódi termelő erővé. .Egy évtizede, a közművelő­dési tanácskozáson a követ­kezőképpen fogalmazták meg a munkahelyi közművelődés kulcskérdéseit: „A kulturális színvonal emelése, a művelt­ség dinamizáló szerepének fo­kozása nélkülözhetetlen felté­tele a társadalom és a gazda­ság további előrehaladásának. A társadalmi rétegek, csopor­tok és egyének felfogása az életről, a társadalomról, a val­lott és vállalt érdekek rend­szere, illetve az azokhoz il­leszkedő magatartás meghatá­rozóan befolyásolja a jövő ala­kulását. Következésképpen anyagi erőnek kell tekinteni." A közművelődési törvény megjelenése után a gyárak­ban, üzemekben egymás után alakultak meg a közművelő­dési bizottságok. A gazdasági vezetők tették ezt azért, hogy a határozatnak eleget tegye­nek. Aztán néhány esztendőn belül rájöttek, hogy a jó kedv­vel, jó lelkiállapotban végzett munka: közügy. A mindenna­pi tevékenységből kizökkent a közös összejövetel, a szórako­zás, a kulturális tevékenység. Napi közérzetünk lendítője, serkentője lehet a szellemi ki- kapcsolódás. Azt szokták mondani, hogy a szellemileg elfáradt ember számára az aktív pihenés a gyógyír. Ez fordítva is igaz: a kétkeziek számára kikapcso­lódás egy jó könyv kézbe vé­tele. egy színházi élmény, ne­tán egy közös klubdélután avagy kiállítás megtekintése a másság varázsával hat. Ma már a gyárakban ironikusan mosolyognak, ha a brigádnap­lóba ragasztott kölcsönkért mqKÍjegy£ol. ^zólna^. Le­gyintenek, mondván, hogy az már a múlté, önmagát csápja be az az ember, az a közösség, amelyik ilyen külsőségekkel kíván hivalkodni. Mindenki tudja, hogy a brigádok elsőd­leges feladata, hogy a gaza- sági elképzeléseket megvaló­sítsák. Az már melléktermék, ha az azonos érdeklődésűek felkerekednek, hogy együtt menjenek kirándulni, netán közösen készüljenek fel a ve­télkedőkre. — Hogy máért olyan közked­velt manapság a vetélkedő műfaja? — kérdezett vissza nem is olyan régen a dunake­szi konzervgyár művezetője. Ismerte a titok nyitját, hiszen számtalanszor részese volt az eseményeknek. Azt fejtegette, hogy — bármennyire is azt mondjuk, hogy mindenki fut a saját érdekei után — a ve­télkedő közösségi jellege a vonzó. Az, hogy közös gondol­kodással lehet megoldani a feladatokat, miközben játszva sajátítanak el fontos ismere­teket. Vácott tetten érhetjük, hogy a munkahelyi közművelődést a különböző gyárakban, üze­mekben miként képzelik el. Ott, ahol a kezdet kezdetén — például az Izzóban — vérbeli népművelőre találtak, s éltek a lehetőséggel, hogy függetle­nített közművelődési előadót alkalmazzanak, kialakultak a ■ hagyományok. Elhagyták a formális elemeket, megmarad­tak azok a formák, amelyek­re szükség van. amelyeket igénylik az ott dolgozók. Az Izzóban például az amatőr képzőművészkör nőtte ki ma­gát. Máshol, mint például a gö­döllői Árammérő Gyárban, legendás hírű könyvtárat si­került kialakítaná. A legtöbb helyen a közművelődési elő­adó tevékenysége a személyzeti osztályhoz kapcsolódik. Van . úgy, hogy valaki több munka­kört lát el. A gond akkor adó­dik, ha csak a státus betölté­sére törekednek. Természete­sen szerencsétlenül Is alakul­nak dolgok. A váci DCM-ben például már évek óta gyesen á Tüggeflénítétt, munkatárs, aki egyúttaj a Ságvári klub veze­tője is. A személyzeti osztá­lyon levőik osztják meg egymás között a munkát. Feltehetjük joggal a kérdést: vajon mi a művelődési bizott­ságok feladata? Ügy tűnik, a kezdeti fellendülés után a leg­több helyen formálissá lett lé­tezésük. Az éves munkatervek elkészítéséhez nem biztos, hogy éppen a bizottságokra van szükség. Nem véletlen, hogy egyre többször halljuk szakmai körökben: meg kelle­ne újítani a közművelődési bi­zottságok tevékenységét. Mi több, érdemes elmeditálni: eb­ben a formában szükség.van-e arra. hogy a gyárak, üzemek vezetői névlegesen ily módon tanácskozzanak. Hiszen a leg­több helyen már rájöttek ar­ra, hogy a kulturált körülmé­nyek között végzett munka mellett a kiművelt emberfő a legfontosabb. Vitányi István szavait hív­hatnánk segítségül, amikor a megoldáson töprengünk: a munkásművelödés ügye akkor mozdul ki a mai holtpontról, az üzemi szakszervezeti, kul­turális tevékenység akkor vál­hat ismét termelő erővé, ha egy szélesebb körű és általá­nosabb folyamat részeként bontakozik ki, Erdősi Katalin Magyar művészek a Tannhäuserban A Bayreuthi Ünnepi Játé­kok megnyitó előadását, a fel­újított Tannhäuser premierjét egyenes adásban közvetíti jú­lius 25-én a Magyar Rádió. Az utóbbi évtizedben Ri­chard Wagner színháza fenn­állásának 100. évfordulója (1976) óta minden alkalommal hallgathatta a magyar közön­ség is a felújított művek pre­mierjét. Az ötévenként válta­kozó produkciók során ily módon csaknem évenként sze­repelt a programban egy-egy mű felújítása. A 109. éve fennálló Fest­spielhaus előadásainak olyan nagyszámú magyar közremű­ködője még nem volt, mint ezen a nyáron, Wolfgang Wag­ner Markó Ivánt hívta meg az opera balettjelenetének, a Bacchanália koreográfiájának a megtervezésére, betanításá­ra, a győri Kisfaludy Színház balett-társulatának előadásá­ban. A szólóénekesek között újra színpadra lép Sólyom- Nagy Sándor és Molnár And­rás, a kórusban is nagy szám­ban énekelnek magyar művé­szek, a budapesti Operaház tagjai — közöttük többen egy évtizede szinte valamennyi produkcióban részt vettek. Tengerparti vakáció Tulipánhagyma — vonatjegy / Ez a nyár remekül kez­dődődött a szigethalmi álta- Ő János iskola volt 8/d- Ő seinek, hiszen épp hogy á csak véget ért a tanév, f máris készülni kellett a bulgáriai tengerparti nya- Ő rálásra. Az osztály úgy Ő döntött, hogy az együtt töl- ő tött négy évtől egy szép, Ő közös élménnyel búcsúzik a á Fekete-tenger mellett. A bemutatkozás Az újságíró az az ember­fajta, aki tudat alatt szabad­sága idején is bőszen dolgozik — állapítottam meg magam­ban, magamról, némi iróniá­val, az utazás hajnalán. A kamcsíai különvonat utasa­ként ugyanis már az indulás­kor azt vizslattam, vajon van-e az itteniek között „ha­zai csapat”, akikről — szabad­ság ide vagy oda — írhatnék. És volt. A szigethalmiak. így ha a programoknak köszönhe­tően, kiránduláson, diszkóban, strandon vagy az étteremben együtt voltunk, figyeltem, hogy érzik magukat, milyenek ezek a fiatalság küszöbét épp hogy csak átlépő gyerekek. Nem mondhatnám, hogy el­ső pillantásra belopták magu­kat a szívembe. Este mindjárt azzal kezdték, hogy — két­ségtelenül tetemes várakozás után — megtapsolták a tá­nyérhalmokkal közeledő pin­cért, bár a késés nyilván nem a felszolgálók rovására volt írandó. Nem is beszélve arról, hogy háromszázötven embert kellett kiszolgálniuk. Kicsit. szégyelltem ezt a zajos, látvá­nyos bemutatkozást, hogy unalmukban paradicsommal, barackkal, meggyel — mikor mi volt — hajigálják egymást. Osztályfőnökük — némi kése­delemmel — rendet teremtett, de a látottakat már nem lehe­tett meg nem történtté tenni. Tételezzük fel, hogy a felsza- badultság öröme nyilvánult meg ilyen vadóc módon. De — gondolom, erről közöttük is volt szó — nem szabad elfe­lejteni, hogy az ember külföl­dön a hazáját képviseli. És ehhez nem kell kommentár. A virtuóz hajigáló jelenetről egykori osztályfőnököm ked­venc mondásainak egyike ju­tott 'eszembe: a gyereket szü­letése előtt jó húsz évvel kell elkezdeni nevelni... Szervezéstan A srácok egyébként szemlá­tomást élvezték a vakációt. — Nagyon jó itt — mondta Tarcza Mónika, mikor leül­tünk egy kupacba beszélgetni. Az osztályfőnökünk már ötö­dikben megígérte, hogy ha rendesek leszünk, nyolcadik után elmegyünk külföldre és mi a tengert választottuk. — De meg is dolgoztunk az utazásért — folytatja Liziczai Edit. — Nyári szünetekben és év közben is elmentünk együtt tulipán- és kardvirághagymát szedni, részt vettünk a hulla­dékgyűjtésben. minden alkal­mat megragadtunk, hogy egy kis pénz összejöjjön. — Huszonkilencen vannak itt — kapcsolódik a beszélge­tésbe Szvitil György, az osz­tályfőnökük. — Elkísért min­ket hét szülő és a feleségem, aki szintén pedagógus, öten nem jöhettek el — anyagi okokból. Sajnálom, hogy nem lehetnek velünk. Az utazási irodának 3350 Ft-ot kellett befizetni, 350 Ft-ba került az útlevél és általában 60 levát váltottak be. Az összköltség egyharmadát a gyerekek ma­guk fedezték, a többit a szü­lők adták. — Ezt a remek nyaralást persze a tanár úr szervezte meg. Ha ő nincs, nem lesz belőle semmi — mondja Tar­cza Jánosné, Mónika édesany­ja. — A legjobb osztályfőnök az egész iskolában, született pedagógus, de sajnos, ez volt az első és egyben utolsó osztá­lya. Más pályát választ ősztől, nem tanít, pedig a gyerekek imádják, tűzbe mennének ér­te. Miközben beszél, látom a szemén, örül, hogy kimond­hatta az igazságot. Hirtelen nyomasztó csönd támad. Ér­zem, hogy most nem érdemes ezt a témát firtatni. Kovács Tímea oldja fel a hosszúnak tűnő szótlanságot. Mindent szabad? — Pont ilyennek képzeltük el ezt a nyaralást, csak egy ki­csit jobb idővel. Ma is a feke­te zászlót húzták fel, ami azt jelenti, hogy nem lehet fürde­ni, és a víz is hideg, viszont hétágra süt a nap. Sok helyen voltunk: Neszebár gyönyörű, mint egy ékszerdoboz. A vár­nai kiránduláson háromszor is lecsúsztunk a nagy csúszdán. Esténként mindig elmegyünk IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Régi mérték és új termés g Szeptember elsejéig látható a í Magyar Nemzeti Galériában í Huszár Vilmos emlékkiállítá- í sa. A Vasutas Szakszervezet J XXXV. országos tárlata jú- f lius 2S-ig tekinthető meg. g (Vili., Népszínház utca 29.) v Augusztus 18-ig fogadja a ha- v zai művészeti szimpóziumok ff kerámiáit, textiljeit a Mű- z csarnok. A századfordulón művésze­tünk több irányban tájékozó­dott: Ady Párizsba ment, Bartók körülnézett Európá­ban, Vedres Márk az itáliai tanulságokat összegezte. Mind­hárman, s annyian mások is visszaérkeztek, visszahullottak az első, az óhazába, Huszár Vilmos azonban végleg Hol­landiában maradt. Színekkel bútoroz Budapesten született 1884- ben, az Iparművészeti Iskolán végezte tanulmányait, stúdiu­mokat folytatott Nagybányán és Técsőn Hollósy Simonnál, majd 1906-ban Hollandiába utazott és végleg ott maradt. 1909-ben feleségül veszi a dúsgazdag Elizabeth Teylin- get. 1915-ös kubizált hatású „Kishajók” című képén még a Fecske név olvasható — itthoni, halványuló töredék. Életművének fordulópontja 1917., amikor Theo van Does- burg, Pier Mondrian társasá­gában megalapítja a „De Stijl” avantgarde folyóiratot, amelynek fedőlapját Huszár Vilmos rajzolta. A 20-as évek elejétől a belső tér egyik meg- újítója volt. Tervezett széket, órát, lámpát, szőnyeget, de csak a legszükségesebb tár­gyakat tűrte a belső térben, színekkel bútorozta be az em­ber otthonát. Híres műve az 1920-ban befejezett „Mecha­nikus táncfigura”, mely zené­re alapmozdulatokat végez, több enteriőrje és-az 1950-ben, készült „Jávái, álarc és gázál­arc” című alkotása, mely a mágikus előzményeket és ko­runk horrorját idézi. Együtt finomítva Képző- és iparművészetünk űj vonása, hogy nemzetközi művésztelepeink révén euró­pai mérték, internacionális műhely lett. Most a Műcsar­diszkóba, a tanár úrral együtt. Klassz számokat játszanak. — De a legjobb — szúrja közbe valaki — a szabadság. Mindent szabad! — Dohányozni is? — kér* dezek rá, mert nap-nap után látom, hogy a fiúk úton-útfé- len fújják a füstöt. — Inkább előttem dohá­nyozzanak, mint a hátam mö­gött — mondja az osztályfőnö­kük. — Van, akinek otthon is megengedik. Az újabb kérdés­re, kiknek, egy kéz lendül is­kolásán a magasba. Tizennégy évesek. Hagyjuk most a Dohányzás káros az egészségre! jelszót. Az a do­bozra is rá van írva. Engem inkább az gondolkodtat el, milyen sivár az a felnőttkép, amelynek a dohányzás és az ital a két jellemző kritériuma. És sivár az a szabadságfoga­lom is, ami abból áll: szabad­ság valamitől, szabadság vala­mire. Hányszor fognak csalód­ni, amíg megtanulják, hogy ez a fogalom lényege szerint egészen mást jelent, mint hogy cigizünk, tegezzük a ta­nárt vagy titokban sörözünk a tengerparti teraszon. Vakító napsütés, végtelen tenger — valahogy nem ille­nek ide ezek a gondolatok, nem kezdek filozofálgatásba velük. Különben is, látom, már mennének napozni, vízi- bíciklizni. Elköszönök. To­vábbviszem magamban a gon­dolatot: valóban tényleg ka­pott-e elég útravalót az isko­lától az élethez a volt S/d? Nagy Emőke nokban a siklósi kerámia­szimpózium legújabb alkotá­sait, a kecskeméti Kerámia Stúdió legújabb műveit, to­vábbá a velemi Textilművé- szeti Alkotóműhely termését mutatták be. Magyar, osztrák, török, finn, svéd, olasz, fran­cia, román, cseh, jugoszláv, lengyel, német, szovjet, angol, izlandi, japán, spanyol, hol­land, svájci iparművészek al­kotnak együtt, gyorsítva, fi­nomítva a fejlődést, ötletdús, megfontolt, gondolatilag érlelt és technikailag tökélyre tö­rekvő kerámiák, textilek kö­zül is kiemelkedik Szemereki Teréz kerti plasztikája, Amb­rus Éva Rózsák könyve, Sze­keres Károly Kráteres edé­nye, Kisfalusi Márta, Schram­mel Imre, Csekovszky Árpád, a holland Ben Petermann Történetek könyve című kerá­miaszobra, továbbá Gecser Lujza Hidak című textilje és az osztrák Hansi Hubmer táblaképigényű Te és én tex­til műve. Nemzetközi művész­telepünk nemcsak a magyar, hanem‘a világ iparművészeté­nek haladását tisztázzák, ezért oly nagy a jelentőségük, rriint- egy a léptéke nőtt meg a ma­gyar kerámiának és textilnek ezáltal. V asutasalkotók Tartaléka, utánpótlása, köz- művelődési háttere képzőmű­vészetünknek az amatőr moz­galom, melyen élen jár a Vasutas Szakszervezet Anya­gi támogatással, képzés és műterem biztosításával, a rendszeresen megrendezett tárlatokkal, a kiosztott díjak­kal inspirálja az alkotókat Az külön Pest megyei öröm, hogy évek óta és ezúttal is szép szobrával a mezőny élén jár a szobi Ziman Lajos, a gödi Szommer József és a dunakeszi Czinege István. Utóbbi díjat is kapott Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÜLIUS 25-TÖL 31-IG ABONY 25: Kelly hősei I—II. 26: Start két keréken (du.) Zsaru vagy csirkefogó (este) 27—28: Az önvédelem nagymestere (du.) Éden boldog­boldogtalannak*« (este) 29—30: Balfácán BUDAÖRS 25—26: Sandokan 27—28: Balfácán 29—30: Kelly hősei I—II. CEGLÉD, Kamaraterem 25—28: Maria Braun házassága** 27—28: Hüvelyk Matyi (du.) 29—31: Vad fajzat** CEGLÉD, Szabadság 25—28: Balfácán (du.) Vadlovak* (este)' 20—28: A prof(éjjel) 29—31: Nyomás utána! DABAS 25—26: Alfatódal nászágyon** 27—28: Osceola (du.) A profi** (este) 29: A farkasok ideje* DABAS, Autós kertmozi 25—31: Titokban Hongkongban DUNAHARASZTI 25—26: A matróz, a kozák és a hamiskártyás 27—28: Szaffi (du.) 27— 30: A cápa** (este) DUNAKESZI, József Attila 25: Szívélyes üdvözlet a földről 28— 29: Az istenek a fejükre estek 31: Gyilkosok utcája** DUNAKESZI, Vörös Csillag 25— 26: Egy asszony visszanéz (este) 26— 28: A kapitány kalandjai (du.) 27— 28: Mégis, kinek az élete?* (este) 29: Átlagemberek ÉRD 25: Az önvédelem nagymestere 28: A tizedes meg a többiek (du.) Lándzsák hajnalban* (este) 29— 30: Ragtime I—II.* 31: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók FÓT 25—28: A cápa** (este) 29—30: Mégis, kinek az élete?* GOMBA, Autós kertmozi 25: Menekülés a győzelembe 26: Öt láda aranyrög 27—28: Androidok lázadása* GÖDÖLLŐ 25—28: Abigél I—II. (du.) Lady Chatterley szeretője*** (este) 29—31: Nevem: Senki (du.) Egy asszony visszanéz (este) GYAL 25—26: A karatézó Kobra visszatér** 27—29: Vészjelzés a tenger alól (du.) öt láda aranyrög (este) 30: Eszterlánc (EREPESTARCSA 25— 36: A piszkos tizenkettő I—II.* 27— 28: Túl nagy rizikó» (este) 28— 30: Sortűz egy fekete bivalyért (du.) 29— 30: Erotikus képregény*** (este) LEÁNYFALU, Kertmozi 25: öt láda aranyrög 26— 27: Sok pénznél jobr a több** 28—29: A kék lagúna* 30— 31: Ezüstnyereg MONOR 25— 26: Rendőrök háborúja** 26— 28: Kiskacsa a magaslesen (du.) 27— 28: Ki kém, ki nem kém* . (este) 29—30: Éden boldog­boldogtalannak** 31: Lady Chatterley szeretője*** NAGYKÖRÖS, Arany János 25—28: Ragtime I—II.* 29—31: Szabadlábon Velencében NAGYKŐRÖS, Cifrakert 25—26: Ezüstnyereg 27—28: Dutyi-dili 29—30: Vadlovak* Nagykőrös, Stúdiómozi 25.—3i;.A. jegniezöx. lovagja. (du.) 25—28: Picasso kalandjai* (este) 29—31: Maria Braun házassága** (este) PILISVOROSVÁR 25— 26: A sárkány éve (du.) 26— 27: A bombán»** (este) 26: Erotikus képregény*** (éjjel) 27— 28: Segítség, . felszarvaztak I* POMÁZ 25—26: Túl nagy rizikó* 27—28: Gyilkos bolygó** 28: Robin Hood nyila (du.) 29: A piszkos tizenkettő I—II.* RÁCKEVE 25—26: A cápa** 27—28: Sandokan 29—30: Rendőrök háborúja** SZENTENDRE 25—28: Sárkányölő* (du.) Éden boldog­boldogtalannak** (este) 29—31: Katasztrófa földön­égen I—II. (du.) Lándzsák hajnalban* N (este) SZENTENDRE, Kertmozi 25—28: Szédülés 29— 31: A tenger zamats SZIGETSZENTMIKLÓS 25: Vera és a férfilátogatók* 28: Hurrikán* 29: Seriff az égből TÁPIÓSZELE 25— 26: Hárman a slamasztikában 27— 28: Aranyoskám* 29: Ordasok között VÁC, Kertmozi 25: Aranyoskám* 26— 27: Languszta reggelire* 28— 29: Szexis hétvége** 30— 31: A profi** Vóe, Kultúr 25—26: Katasztrófa földön-égen I—II. (du.) Szupermodell** (este) 27— 28: Hüvelyk Panna (du.) Átlagemberek (este) 29— 31: Abigél I—II. (du.) A karatéző Kobra* (este) VECSÉS 25—26: A betyárkapitány 27—29: Vigyázat, rozmárok! (du.) 27— 28: A 3. sz. örbázis** (este) 29— 30: A postás mindig kétszer csenget** VECSÉS, Kertmozi 25—26: Tűtorony 28— 29: Hat gézengúz 30— 31: Házibuli * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek Az új filmek részletes ismertetését lásd a Mozgó Képekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom