Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

1985. JULIUS 24.. SZERDA Egyesítés ellentmondásokkal Az első nekifutás után jj! Két évvel ezelőtt, amikor a szentmártonkátai Kossuth, ^ és a tóalftiási Lenin Termelőszövetkezet egyesült, sokan ^ nem örültek a irigynek. Túlzott optimizmusra ma sincs ^ ok. Bár a szövetkezetnek valamelyest sikerült előrejut­Ka üres a kassza Felvetődhet a' kérdés, vajon nem azoknak az akkortájt ki­sebbségben levőknek volt-e igazuk, akik az egyesülés el­len szavaztak. Névtelen leve­lek akkor szerkesztőségünkhöz Is érkeztek, amelyekben szót emeltek az egyesülés ellen. Je­len cikkünkben a mostani helyzet feltárására, elemzésé­re vállalkoztunk. Tény, sok segítséget kapott az egyesítéssel 9 ezer hektáron gazdálkodó szentmártonkátai termelőszövetkezet. Vannak azonban, akik szerint a segít­ség nem volt elegendő. Több milliós adósságteher bénítja gazdálkodásukat. Az újonnan felvett hitelek most felszínen tartják a közöst, de a jövő bi­zonytalannak látszik. Bizony­talannak, mert jórészt hiá­nyoznak a termelési alapok, a gépek elöregedtek, javításuk nagyon költséges. Űj esakö- zökre nem jut pénz, így pedig nem lesz mivel előteremteni azt a 10—12 millió forintot, amelyet évente hosszú időn keresztül törlesztenie kell a mezőgazdasági nagyüzemnek. Talán a nemzetközi gyakor­latból már ismert átütemezés segítene? Vagy az adósságállo­mány egy részének elengedé­se? Vagy a kettő együtt? A nemrég szanált termelőszövet­kezet ügye az eljárás után sem rendeződött megnyugtatóan. Ugyanis az utóbbi időben is sok, a korábbi helyzetelemzé­sékben fel .nem tárt veszteség került napvilágra. A kétszer szanált tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezettel az 1974- ben való egyesítést sem hever­te ki a. Kossuth Tsz-tagsága. Ebben az.esztendőben kötte­tett meg a irigy a szentlőrínc- kátai Üj Világ és a tóalmási Lenin Tsz között is. A bajok gyökerei itt is keresendők, hi­szen a kisebb veszteségekből a sok egyesüléssel nagyobb ke­letkezett. Eltakarításához dr. Samu János, a szövetkezeti mozgalomban már kipróbált agilis elnök egymagában ke­vés. További külső segítségre is szükség van. Támogatási ahpbál — Sok segítséget kaptunk már eddig is a felsőbb ható­ságoktól — magyarázza — Bé­res István, a szövetkezet el­nökhelyettese. — A Pest Me­gyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének közben­járásával a gazdaságok tarta­lékalapjából. az úgynevezett Kölcsönös Támogatási Alapból összeadták azt az összeget, amire a leggyorsabban szüksé­günk volt. A múlt év végére úgy, ahogy megtörtént a vég­leges pénzügyi rendezés. Vagy­is finanszírozni tudtuk azt a 25 millió forintos veszteséget, amiből 12 milliót még 1983­ból hoztunk magunkkal. A te­her nagy volt és ma is az, mert az egyesülés után meg­állapított 35 millió forintos veszteség és 15 millió forint alaphiány később, a még rész­letesebb pénzügyi ellenőrzések után növekedett. Aztán köz­bejött a két aszályos esztendő is. ami 20 millió forint kiesést okozott. Fejlesztésre ma sincs pénzünk, pedig már nagyon kellenének az új gépek. Igaz, az idén vettünk négy gabona- kombájnt, de azt is hitelbe. Ördögi körnek látszik, amelyből szinte alig van kiút. Ahhoz, hogy a gazdaság ol­csóbban többet, jövedelmezőb­ben termeljen új termelőesz­közökre lenne szüksége, de er­re sincs pénz. Ezekét látva nem csoda, hogy a több érdek­lődő agrárszakember közül eddig még senki sem vállalta a főagronőmusi állást. Sokan elmentek a gazdaság bői, de akik maradtak, min­dent megtesznek a sikerért. Ma már csak egy elnökhelyet tese van a közösnek, s a fő­osztályok is csoporttá zsugo­rodtak ősszé, sok jelesleges munkahely megszűnt. Bevezet­ték a főágazati elszámoló rend­szert, havonta gazdasági elem­zést készítenek. Egyszerűsí­tették a vetésszerkezetet. Ma pénzesebb növények foglalják el a termőterületet. Felszámol­ták a korábban veszteséges, húshasznú szarvasmarha-állo­mányt, a birkákat kiadták kis­vállalkozóknak. A felszabadu­ló állattenyésztési épületekben ma Libát tartanak. A zagyva- rékasi termelőszövetkezet ta­pasztalatai alapján nevelik azokat. Az öcsödi termelőszö­vetkezet elégedett volt a szent- mártonkátaiak által bérben felnevelt 25 ezer liba minősé­gével. Jó együttműködést alakítot­tak ki a Minőségi Cipőgyár­ral, a Jászberényi Hűtőgép­gyárral, a Gödöllői Gépgyár­ral, a budapesti EVIG-gel. Ezért is mertek 13 millió fo­rint nyereséget tervezni erre az esztendőre. Ám a 13 millió forint nyereségből 10 millió az államkasszába megy, és a hárommillióból sem marad sok fejlesztésre, mert azt is költségek sora terheli. A szá­mítások szerint, másfél millió forint ha jut gépekre, eszkö­zökre. Ez csepp a tengerben. Csak segítséggel Sok pozitívumot lehetne még felsorolni — a gyengén termő területek erdősítésétől kezdve, tejhozam növeléséig, ame­lyekkel a szövetkezet próbálja kiemelni a közös gazdaság szekerét a kátyúból. — Láttuk a tettre készséget, s azt, hogy jó irányban indul­tak el, ezéi-t mi -is a gazdaság, segítségére siettünk — mond-: ja Gyovai Pál, a Pest megyei TESZÖV titkárheiyettese. — Hajlandók vagyunk a KTA- alapból összeadott 25 millió forint visszafizetésének átüte­mezésére, a kamatok csökken­tésére. Sajnos mindez nem elég. Az utóbbi három eszten­dőben sokat romlott a Pest megyei termelőszövetkezetek helyzete. Egymilliárd forinttal csökkent a jövedelmük. Van 10 gazdaság, amelyben az egy főre jutó nyereség nem éri el a tízezer forintot. Három szö­vetkezet az albertirsai Szabad­ság, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság, s a szentmárton­kátai Kossuth különlegesen nehéz helyzetben van. Ez utób­binál a szanálás sem oldott meg egyértelműen minden gondot. Revizori irodánk fel­tárta, hogy csak az építők, akik közben már otthagyták a szövetkezetét, a 35 millió fo­rintos veszteséget nem vitték magukkal. Megpróbáltuk őket utolérni. Hogy a mások által okozott veszteségekből mit si­kerül behajtani az a jövő tit­ka. A régi hibákat azonban nem szabad az új vezetés nya­kába varrni, sőt segíteni kell talpraállásukat. — Jó példa erre, a péceli Rákosvölgye Termelőszövetke­zet, amely, a szentmártonká­tai mezőgazdasági nagyüzem patronálását vállalta. Átadta önelszámoló rendszerét, amit a Kossuth Tsz-ben adaptáltak. Ezenkívül még ez év január­jában kifizették a majdani kukoricatermést. Ezzel is eny­hítve a Kossuth Tsz pénzügyi gondjait. Polgár Mihálynak, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­jének is az a véleménye, hogy a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetet a tóal­mást tsz veszteségei húzták a mélybe. — Ügy értékeljük, hogy a mezőgazdasági ágazat a me­gyei irányítószervek segítségé­ve! az idén előbbre léphet. Bármilyen lesz is azonban az előrelépés üteme, két szövetke­zeti gazdaságunk, a korábban szanált ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság és a szentmárton­kátai Kossuth Termelőszövet­kezet súlyos anyagi gondjai nem oldódnak meg. Mindkét nagyüzem 100 millió forintnyi hitellel, visszatérítendő áltatni juttatással dolgozik. A fenn­álló magas kamatterhek és kö­telezettségek kibontakozásukat hátráltatják. Mi is szükséges­nek tartjuk, mindkét gazdaság egyedi felülvizsgálatát és pénz­ügyi egyensúlyának helyreál­lítását. A két gazdaságot segí­teni kell, mert csak így tud­nak kilábalni abból, amit az előző vezetők évtizedeken át elrontottak. Béna Zoltán Hasznos időtöltést ajánlanak Üdülőközpont fiataloknak M, A 3000 személyes strand, és a 80 személyes.turistaszállás átadásával befejeződött a Velencei Ifjúsági Üdülő- és Kirán­duló Központ építése. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda reg­geltől estig kínál hasznos időtöltést a fiataloknak. Még ez évben Útrendezők Már a közhangulatra Is ki­hatott Dunaharasztitan — hisz szinte minden jelölő gyű­lésen felvetették — az 51-es főút rendezése. Esős Időben ugyanis a magasabb fekvésű úttestről a járdára folyik a víz. Tegnap azonban összeül­tek az illetékesek. A végered­mény: még ebben az évben megépítik az esővíz-elvezetőt, kialakítják az útpadkát, s bur­kolják a járdát. Mégpedig a VI. ötéves ter­ven felül — a Közúti Igazga­tóság segítségével — saját erő­ből végzi el a tanács a szük­séges munkálatokat. Ez azt je­lenti, hogy a Bajcsy-Zsüinszky úton, a buszfordulótól a csa­tornapartig mintegy két és fél kilométer útszakasz megvál­tozik: végre korszerű lesz. V. A. Széleskörűen hasznosítják a hévizet Megvalósuló álmok Albertirsán / Láttak már strandot nyi- í tott kapukkal, pénztár és ^ jegyszedő nélkül? Igaz, ez ^ az ember teremtette csoda ^ Albertirsán Is csak két ^ napig tartott, az első nyá- ^ ri hónap utolsó két napján Jj rendezett juniális idején. < E vigasság hagyomány- í ápolás és célszerűség egy- í szerre: tavaly újították ^fel, hogy a tiszta bevételét ^ a gyógyfürdő továbbépíté­sére fordíthassák. Bátran belevágtak A történetnek hosszú az előzménye. Röviden: mint szerte e hévizekben gazdag hazában, Albertirsán is ivó­vízkutatás közben találták a 44 fokos vizet 1970-ben. A strandfürdő terve már ak­kor megszületett. Az anya­giak hiánya miatt 10 évig kellett várni rá. S akkor is a Micsurin Tsz jóvoltából és kezdetleges megoldással — Meg egyszer a gyomról strandról Nehéz kaláka - akadályokkal Lapjuk 1985. július 17-i szá­mában megjelent Pancsoló kislány, strandgondok című cikkel kapcsolatban néhány pontosítás és információ szük­séges. Magam is tősgyökeres gyöm- rői lévén engem is sok más — és döntő többségben levő — normális gondolkodású ember­rel együtt felháborít a Vanda­lizmus, amelynek jelei minden közpénzen, sok társadalmi munkával létrehozott beruhá­zásunknál már a kezdeteknél megmutatkozik. (A József A. u. építése, piactér, sportpálya és sorolhatnám.) De ez a té­ma külön cikket érdemelne, felvetve azt is. hogy vajon az elkövetőket soha senki nem látja (?), mindig az ismeret­lenség homályában maradhat­nak, s ezt követően kezük nyomát eltüntetni, sürgősen és közpénzen kell. Valóban szó volt róla, hogy a Dózsa György úton levő mélyfúrású kút vizét vezetjük a strandhoz vízpótlás gyanánt. Ezt azonban, a KÖVIZ1G mint hatóság nem engedélyezte, a település adott vízadó rétegé­nek bázisa megóvása érdeké­ben. A nem vízügyi szakember józan tervei — mi több — még kapcsolatai sem segítettek. Ezért került sor — az ő en­gedélyükkel — a strand mel- iett nem 14 méter, hanem 60 méter mély kút fúrására, amelynek hozama 90 liter per­cenként. Az üzemeléshez a vil­lanyvezetés most történik. A múlt évben a strandkert­ben jó kezdeményezésnek bi­zonyult a szabadtéri mozi. (Eh­hez az időjárás is hozzájárult.) Ezért határoztunk úgy a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal megállapodva, hogy ők adnak 150 ezer forintot, s a technikát, mi a helyet, a gépház és a ve­títőfelület kivitelezését, és kez­dődhet a korszerű szélesvász­nú filmek vetítése. Azok a „legtöbbek” akik szkeptikusan vélekednek, bi­zonyára nem segítették társa­dalmi munkával még eddig sem ezt a tervet, mert akik igen, azok tudják, mi minden hátráltatta megvalósulását. Csak egyet példának: A ve­títőfelületet betonyp elemek­ből állítjuk majd össze. Ehhez komoly tartószerkezetre van szükség. Segítségünkre sietett a gyömrői állomásfőnök azzal az információval, hogy a MÁV Jászberényi úti telepén kise­lejtezték a vezetéktartó oszlo­pokat, s azt a telepvezető ki­utalhatja a számunkra. A telepvezető ki is utalta, ment is érte társadalmi mun­kában a nagyplatós teherautó, de a telepvezető főnöke, az anyaggazdálkodási osztályve­zető nem adta: miért nem tő le kérjük, ő diszponál felette. Tőle is kértük. Meg is ígérte, egyenesen szerény személyem­nek. a kocsi újra be, ott is­mét „nem adhatom” volt a válasz, mert az igazgatónak kell engedélyeznié, majd hét­főn, akkor biztos, hogy meg­kapjuk. az igazgató csak alá­írja. Ismét ment a kocsi, az igaz­gató még nem jött ma be, majd szerdán, de nem folyta­tom... Végül az igazgató ne­met mondott. Nekik is kell, raktárt építenek. Annyi bizonyos, hogy társa­dalmi munkában, minél keve­sebb pénzből megszervezni a feladatokat nagyon nehéz. A szerkezet új anyagból a kapott pénz háromnegyed részét fel­emészti, s mi lesz a többi anyagköltséggel? És ha azok a segítők, mint az ÉSZKV ve­zetői, munkatársai, kőműves, villanyszerelő, festő stb. kis­iparosok, a honvédség vezető­je, katonák és nem utolsósor­ban tanácsunk műszaki cso­portvezetője és munkatársai nem dolgoztak volna ez ügy­ben lelkesen, odaadóan, fárad­ságot, szabad időt nem kímél­ve, az állandó esős idő. az ÉL- MÜ üllői kirendeltségének az előzőekben vázolt hasonló hoz­záállása miatt a vetítőfelület ügye még itt sem állna. Ám megkezdődött a vetítés, igaz a régi technikával, de még ebben az idényben lesz alkalmunk korszerűbb mozit is látni a strandkertben. Gál Ferencné, a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnöke fából ácsolt, fóliával burkolt medencével — nyílhatott meg a nagyközség határában az üzemi fürdő. Használatát na­ponta néhány órára a nagy- közönségnek is engedélyezték. Nagy híre kelt, mert akik fü- rödtek benne — vagy ivó­kúrára alkalmazták —, es­küdtek rá: használ! A nagyközség és a két ter­melőszövetkezet vezetői nagy­szabású tervet fogalmaztak, odaálmodtak a falu szélére, a Gerje-paiak mezőgazdaságilag nem hasznosítható völgyé­be, egy üdülő-szabadidő köz­pontot, a gyógyvizű strand köré. Csak hát pénz, az egy fillér sem volt rá. Közreadták az elgondolást, s a 11 és fél ezer lakosú Albertirsán 1983 őszén, 3 hónap alatt másfél millió forint gyűlt össze kész­pénzben! S amikor meg­kezdték a társadalmi munkák szervezését, ennek az összeg­nek a többszörösét ajánlották fel az emberek. Természetesen csatlakoztak a helyi gazdálkodó szervek, üzemek és elsősorban a két közös gazdaság, a Micsurin és a Szabadság tsz. De jöttek a környék településeiről is segíteni. Nem részletezzük, el­söprő, pontosabban építő ere­jű volt az összefogás! Dolgo­zott szó szerint a falu apraja- nagyja. A múlt évben el­készült a 25x12 méteres gyógymedence, s tető alá ke­rült a központi épület a férfi­női öltöző és zuhanyzóval, az orvosi ügyeleti, a pénztár és a kiszolgálóhelyiségek. A munka áz idén folytató­dott. így történt, hogy kitárhat­ták a kapukat június utol­só két napján. Jöjjön, él­vezze, használja, nézze min­denki, aki dolgozott, s aki nem, az csodálja az emberi összefogás bizony csodálni való, merész álmokat is meg­valósító erejét. Ami itt lát­ható, az 22-25 millió forin­tot ér! Vrabecz Pál — aki negyedik éve fürdőmestere Albertirsa híressé vált strand­jának — nagy boldogan tes­sékelt befelé, , nézzük csak meg, mi lett a tavalyi épít­kezés helyén. Elújságolta, hogy a juniálist megelőző hé­ten is 150-200 társadalmi munkás dolgozott az utolsó simításokon. Elmesélte, hogy a már alakuló parkot á mo- nori Vladár Miklós és fele­sége csinálja, szintén társa­dalmi munkában vállalták föl, mert ettől a víztől gyó­gyultak meg. Motel, vendéglő — A hivatalos átadás au­gusztus 20-án lesz — folytatta kalauzunk, Nagy Gábor, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. — Erre a két napra kaptunk engedélyt a Köjáltól az üzemeléshez. Van még ten­nivaló, aztán ősszel tovább folytatjuk az • építkezést Gyermekpancsolót, jövőre pe­dig a nagymedencét építjük meg. Szóval i most egy folya- biát elején tartunk... A kora délelőtti, kicsit hű­vös levegő nyakig víz alá kényszerítette a medencében ücsörgőket, de kitartottak, gyógyítgatták fájó végtagjair kát, derekukat. A fürdőpark túloldalán, sportpálya felőli kerítésnél már megnyitotta kisvendéglőjét Békési János- né, helvi lakos. A csinos épü­let mellett építkezések nyo­ma: büfé meg szolgáltatópavi­lon készül a megnyitóig. — Motel építéséről is tár­gyalunk — mondta tovább Nagy Gábor. — Megkezdjük hamarosan a parcellázást is, 180 száz négyszögöles telek kialakítására van lehetősé­günk. Eddig 430 igénylő je­lentkezett meg öt vállalat, akik társadalmi munkát vé­geztek strandunknál. Szem­ben, az erdő övezte jelenlegi vásártér helyén lesz a kem­ping. Gyógykiíra Megállapodás született a ceglédi kórház és rendelő- intézettel: jövőre hidroterá­piás kezeléseket kezdenek Al­bertirsán. Egy régi épületet felűiítan k. átalakítanak, s a kórház vállalta: berendezi, felszereli a célra. S ha a gyó­gyászati kísérletek orvosilag is igazolják a hévíz' gyógyító erejét, hivatalosan is gyógy­vízzé nyilváníttatják. Erről beszélt Fazekas László, a nagyközségi tanács fiatal, új elnöke, hozzátéve, hogy most van folyamatban az ásvány­vízzé minősítés. — Nekünk, a község veze­tőinek, nem az a dolgunk, hogy költsük a pénzt, ha­nem, hogy gazdálkodjunk vele —' jegyezte meg Nagy Gábor — Olyan célokra for­dítsuk amely mozgósítja a lakos- >ot. Ezzel .megdupláz­hatjuk a meglévőt. így nehe­zebb, de hát székuen ülve manapság nem lehet községet fejleszteni. i Kádár Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom