Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

1985. JULIUS 24.. SZERDA

Egyesítés ellentmondásokkal

Az első nekifutás után

jj! Két évvel ezelőtt, amikor a szentmártonkátai Kossuth, ^ és a tóalftiási Lenin Termelőszövetkezet egyesült, sokan ^ nem örültek a irigynek. Túlzott optimizmusra ma sincs ^ ok. Bár a szövetkezetnek valamelyest sikerült előrejutKa üres a kassza

Felvetődhet a' kérdés, vajon nem azoknak az akkortájt kisebbségben levőknek volt-e igazuk, akik az egyesülés ellen szavaztak. Névtelen levelek akkor szerkesztőségünkhöz Is érkeztek, amelyekben szót emeltek az egyesülés ellen. Jelen cikkünkben a mostani helyzet feltárására, elemzésére vállalkoztunk.

Tény, sok segítséget kapott az egyesítéssel 9 ezer hektáron gazdálkodó szentmártonkátai termelőszövetkezet. Vannak azonban, akik szerint a segítség nem volt elegendő. Több milliós adósságteher bénítja gazdálkodásukat. Az újonnan felvett hitelek most felszínen tartják a közöst, de a jövő bizonytalannak látszik. Bizonytalannak, mert jórészt hiányoznak a termelési alapok, a gépek elöregedtek, javításuk nagyon költséges. Űj esakö- zökre nem jut pénz, így pedig nem lesz mivel előteremteni azt a 10—12 millió forintot, amelyet évente hosszú időn keresztül törlesztenie kell a mezőgazdasági nagyüzemnek.

Talán a nemzetközi gyakorlatból már ismert átütemezés segítene? Vagy az adósságállomány egy részének elengedése? Vagy a kettő együtt? A nemrég szanált termelőszövetkezet ügye az eljárás után sem rendeződött megnyugtatóan. Ugyanis az utóbbi időben is sok, a korábbi helyzetelemzésékben fel .nem tárt veszteség került napvilágra. A kétszer szanált tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezettel az 1974- ben való egyesítést sem heverte ki a. Kossuth Tsz-tagsága. Ebben az.esztendőben köttetett meg a irigy a szentlőrínc- kátai Üj Világ és a tóalmási Lenin Tsz között is. A bajok gyökerei itt is keresendők, hiszen a kisebb veszteségekből a sok egyesüléssel nagyobb keletkezett. Eltakarításához dr. Samu János, a szövetkezeti mozgalomban már kipróbált agilis elnök egymagában kevés. További külső segítségre is szükség van.

Támogatási ahpbál

— Sok segítséget kaptunk már eddig is a felsőbb hatóságoktól — magyarázza — Béres István, a szövetkezet elnökhelyettese. — A Pest Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közbenjárásával a gazdaságok tartalékalapjából. az úgynevezett Kölcsönös Támogatási Alapból összeadták azt az összeget, amire a leggyorsabban szükségünk volt. A múlt év végére úgy, ahogy megtörtént a végleges pénzügyi rendezés. Vagyis finanszírozni tudtuk azt a 25 millió forintos veszteséget, amiből 12 milliót még 1983ból hoztunk magunkkal. A teher nagy volt és ma is az, mert az egyesülés után megállapított 35 millió forintos

veszteség és 15 millió forint

alaphiány később, a még részletesebb pénzügyi ellenőrzések után növekedett. Aztán közbejött a két aszályos esztendő is. ami 20 millió forint kiesést okozott. Fejlesztésre ma sincs pénzünk, pedig már nagyon kellenének az új gépek. Igaz, az idén vettünk négy gabona- kombájnt, de azt is hitelbe.

Ördögi körnek látszik, amelyből szinte alig van kiút. Ahhoz, hogy a gazdaság olcsóbban többet, jövedelmezőbben termeljen új termelőeszközökre lenne szüksége, de erre sincs pénz. Ezekét látva nem csoda, hogy a több érdeklődő agrárszakember közül eddig még senki sem vállalta a főagronőmusi állást.

Sokan elmentek a gazdaság bői, de akik maradtak, mindent megtesznek a sikerért. Ma már csak egy elnökhelyet tese van a közösnek, s a főosztályok is csoporttá zsugorodtak ősszé, sok jelesleges

munkahely megszűnt. Bevezették a főágazati elszámoló rendszert, havonta gazdasági elemzést készítenek. Egyszerűsítették a vetésszerkezetet. Ma pénzesebb növények foglalják el a termőterületet. Felszámolták a korábban veszteséges, húshasznú szarvasmarha-állományt, a birkákat kiadták kisvállalkozóknak. A felszabaduló állattenyésztési épületekben ma Libát tartanak. A zagyva- rékasi termelőszövetkezet tapasztalatai alapján nevelik azokat. Az öcsödi termelőszövetkezet elégedett volt a szent- mártonkátaiak által bérben felnevelt 25 ezer liba minőségével.

Jó együttműködést alakítottak ki a Minőségi Cipőgyárral, a Jászberényi Hűtőgépgyárral, a Gödöllői Gépgyárral, a budapesti EVIG-gel. Ezért is mertek 13 millió forint nyereséget tervezni erre az esztendőre. Ám a 13 millió forint nyereségből 10 millió az államkasszába megy, és a hárommillióból sem marad sok fejlesztésre, mert azt is költségek sora terheli. A számítások szerint, másfél millió forint ha jut gépekre, eszközökre. Ez csepp a tengerben.

Csak segítséggel

Sok pozitívumot lehetne még felsorolni — a gyengén termő területek erdősítésétől kezdve, tejhozam növeléséig, amelyekkel a szövetkezet próbálja kiemelni a közös gazdaság szekerét a kátyúból.

— Láttuk a tettre készséget, s azt, hogy jó irányban indultak el, ezéi-t mi -is a gazdaság, segítségére siettünk — mond-: ja Gyovai Pál, a Pest megyei TESZÖV titkárheiyettese. — Hajlandók vagyunk a KTA- alapból összeadott 25 millió forint visszafizetésének átütemezésére, a kamatok csökkentésére. Sajnos mindez nem elég. Az utóbbi három esztendőben sokat romlott a Pest megyei termelőszövetkezetek helyzete. Egymilliárd forinttal csökkent a jövedelmük. Van 10 gazdaság, amelyben az egy

főre jutó nyereség nem éri el a tízezer forintot. Három szövetkezet az albertirsai Szabadság, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság, s a szentmártonkátai Kossuth különlegesen nehéz helyzetben van. Ez utóbbinál a szanálás sem oldott meg egyértelműen minden gondot. Revizori irodánk feltárta, hogy csak az építők, akik közben már otthagyták a szövetkezetét, a 35 millió forintos veszteséget nem vitték magukkal. Megpróbáltuk őket utolérni. Hogy a mások által okozott veszteségekből mit sikerül behajtani az a jövő titka. A régi hibákat azonban nem szabad az új vezetés nyakába varrni, sőt segíteni kell talpraállásukat.

— Jó példa erre, a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet, amely, a szentmártonkátai mezőgazdasági nagyüzem patronálását vállalta. Átadta önelszámoló rendszerét, amit a Kossuth Tsz-ben adaptáltak. Ezenkívül még ez év januárjában kifizették a majdani kukoricatermést. Ezzel is enyhítve a Kossuth Tsz pénzügyi gondjait.

Polgár Mihálynak, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének is az a véleménye, hogy a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetet a tóalmást tsz veszteségei húzták a mélybe.

— Ügy értékeljük, hogy a mezőgazdasági ágazat a megyei irányítószervek segítségéve! az idén előbbre léphet. Bármilyen lesz is azonban az előrelépés üteme, két szövetkezeti gazdaságunk, a korábban szanált ceglédi Magyar—Szovjet Barátság és a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet súlyos anyagi gondjai nem oldódnak meg. Mindkét nagyüzem 100 millió forintnyi hitellel, visszatérítendő áltatni juttatással dolgozik. A fennálló magas kamatterhek és kötelezettségek kibontakozásukat hátráltatják. Mi is szükségesnek tartjuk, mindkét gazdaság egyedi felülvizsgálatát és pénzügyi egyensúlyának helyreállítását. A két gazdaságot segíteni kell, mert csak így tudnak kilábalni abból, amit az előző vezetők évtizedeken át elrontottak.

Béna Zoltán

Hasznos időtöltést ajánlanak

Üdülőközpont fiataloknak

M,

A 3000 személyes strand, és a 80 személyes.turistaszállás átadásával befejeződött a Velencei Ifjúsági Üdülő- és Kiránduló Központ építése. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda reggeltől estig kínál hasznos időtöltést a fiataloknak.

Még ez évben

Útrendezők

Már a közhangulatra Is kihatott Dunaharasztitan — hisz szinte minden jelölő gyűlésen felvetették — az 51-es főút rendezése. Esős Időben ugyanis a magasabb fekvésű úttestről a járdára folyik a víz. Tegnap azonban összeültek az illetékesek. A végeredmény: még ebben az évben megépítik az esővíz-elvezetőt, kialakítják az útpadkát, s burkolják a járdát.

Mégpedig a VI. ötéves terven felül — a Közúti Igazgatóság segítségével — saját erőből végzi el a tanács a szükséges munkálatokat. Ez azt jelenti, hogy a Bajcsy-Zsüinszky úton, a buszfordulótól a csatornapartig mintegy két és fél kilométer útszakasz megváltozik: végre korszerű lesz.

V. A.

Széleskörűen hasznosítják a hévizet

Megvalósuló álmok Albertirsán

/ Láttak már strandot nyi- í tott kapukkal, pénztár és ^ jegyszedő nélkül? Igaz, ez ^ az ember teremtette csoda ^ Albertirsán Is csak két ^ napig tartott, az első nyá- ^ ri hónap utolsó két napján Jj rendezett juniális idején. < E vigasság hagyomány- í ápolás és célszerűség egy- í szerre: tavaly újították ^fel, hogy a tiszta bevételét ^ a gyógyfürdő továbbépítésére fordíthassák.

Bátran belevágtak

A történetnek hosszú az előzménye. Röviden: mint szerte e hévizekben gazdag hazában, Albertirsán is ivóvízkutatás közben találták a 44 fokos vizet 1970-ben. A strandfürdő terve már akkor megszületett. Az anyagiak hiánya miatt 10 évig kellett várni rá. S akkor is a Micsurin Tsz jóvoltából és kezdetleges megoldással —

Meg egyszer a gyomról strandról

Nehéz kaláka - akadályokkal

Lapjuk 1985. július 17-i számában megjelent Pancsoló kislány, strandgondok című cikkel kapcsolatban néhány pontosítás és információ szükséges.

Magam is tősgyökeres gyöm- rői lévén engem is sok más — és döntő többségben levő — normális gondolkodású emberrel együtt felháborít a Vandalizmus, amelynek jelei minden közpénzen, sok társadalmi munkával létrehozott beruházásunknál már a kezdeteknél megmutatkozik. (A József A. u. építése, piactér, sportpálya és sorolhatnám.) De ez a téma külön cikket érdemelne, felvetve azt is. hogy vajon az elkövetőket soha senki nem látja (?), mindig az ismeretlenség homályában maradhatnak, s ezt követően kezük nyomát eltüntetni, sürgősen és közpénzen kell.

Valóban szó volt róla, hogy a Dózsa György úton levő mélyfúrású kút vizét vezetjük a strandhoz vízpótlás gyanánt. Ezt azonban, a KÖVIZ1G mint hatóság nem engedélyezte, a település adott vízadó rétegének bázisa megóvása érdekében. A nem vízügyi szakember józan tervei — mi több — még kapcsolatai sem segítettek. Ezért került sor — az ő engedélyükkel — a strand mel- iett nem 14 méter, hanem 60 méter mély kút fúrására, amelynek hozama 90 liter percenként. Az üzemeléshez a villanyvezetés most történik.

A múlt évben a strandkertben jó kezdeményezésnek bizonyult a szabadtéri mozi. (Ehhez az időjárás is hozzájárult.) Ezért határoztunk úgy a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal megállapodva, hogy ők adnak 150 ezer forintot, s a technikát, mi a helyet, a gépház és a vetítőfelület kivitelezését, és kezdődhet a korszerű szélesvásznú filmek vetítése.

Azok a „legtöbbek” akik szkeptikusan vélekednek, bizonyára nem segítették társadalmi munkával még eddig sem ezt a tervet, mert akik igen, azok tudják, mi minden hátráltatta megvalósulását.

Csak egyet példának: A vetítőfelületet betonyp elemekből állítjuk majd össze. Ehhez komoly tartószerkezetre van szükség. Segítségünkre sietett a gyömrői állomásfőnök azzal az információval, hogy a MÁV Jászberényi úti telepén kiselejtezték a vezetéktartó oszlopokat, s azt a telepvezető kiutalhatja a számunkra.

A telepvezető ki is utalta, ment is érte társadalmi munkában a nagyplatós teherautó, de a telepvezető főnöke, az anyaggazdálkodási osztályvezető nem adta: miért nem tő le kérjük, ő diszponál felette. Tőle is kértük. Meg is ígérte, egyenesen szerény személyemnek. a kocsi újra be, ott ismét „nem adhatom” volt a válasz, mert az igazgatónak kell engedélyeznié, majd hétfőn, akkor biztos, hogy megkapjuk. az igazgató csak aláírja.

Ismét ment a kocsi, az igazgató még nem jött ma be, majd szerdán, de nem folytatom... Végül az igazgató nemet mondott. Nekik is kell, raktárt építenek.

Annyi bizonyos, hogy társadalmi munkában, minél kevesebb pénzből megszervezni a feladatokat nagyon nehéz. A szerkezet új anyagból a kapott pénz háromnegyed részét felemészti, s mi lesz a többi anyagköltséggel? És ha azok a segítők, mint az ÉSZKV vezetői, munkatársai, kőműves, villanyszerelő, festő stb. kisiparosok, a honvédség vezetője, katonák és nem utolsósorban tanácsunk műszaki csoportvezetője és munkatársai nem dolgoztak volna ez ügyben lelkesen, odaadóan, fáradságot, szabad időt nem kímélve, az állandó esős idő. az ÉL- MÜ üllői kirendeltségének az előzőekben vázolt hasonló hozzáállása miatt a vetítőfelület ügye még itt sem állna.

Ám megkezdődött a vetítés, igaz a régi technikával, de még ebben az idényben lesz alkalmunk korszerűbb mozit is látni a strandkertben.

Gál Ferencné,

a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnöke

fából ácsolt, fóliával burkolt medencével — nyílhatott meg a nagyközség határában az üzemi fürdő. Használatát naponta néhány órára a nagy- közönségnek is engedélyezték. Nagy híre kelt, mert akik fü- rödtek benne — vagy ivókúrára alkalmazták —, esküdtek rá: használ!

A nagyközség és a két termelőszövetkezet vezetői nagyszabású tervet fogalmaztak, odaálmodtak a falu szélére, a Gerje-paiak mezőgazdaságilag nem hasznosítható völgyébe, egy üdülő-szabadidő központot, a gyógyvizű strand köré. Csak hát pénz, az egy fillér sem volt rá. Közreadták az elgondolást, s a 11 és fél ezer lakosú Albertirsán 1983 őszén, 3 hónap alatt másfél millió forint gyűlt össze készpénzben! S amikor megkezdték a társadalmi munkák szervezését, ennek az összegnek a többszörösét ajánlották fel az emberek.

Természetesen csatlakoztak a helyi gazdálkodó szervek, üzemek és elsősorban a két közös gazdaság, a Micsurin és a Szabadság tsz. De jöttek a környék településeiről is segíteni. Nem részletezzük, elsöprő, pontosabban építő erejű volt az összefogás! Dolgozott szó szerint a falu apraja- nagyja. A múlt évben elkészült a 25x12 méteres gyógymedence, s tető alá került a központi épület a férfinői öltöző és zuhanyzóval, az orvosi ügyeleti, a pénztár és a kiszolgálóhelyiségek. A munka áz idén folytatódott.

így történt, hogy kitárhatták a kapukat június utolsó két napján. Jöjjön, élvezze, használja, nézze mindenki, aki dolgozott, s aki nem, az csodálja az emberi összefogás bizony csodálni való, merész álmokat is megvalósító erejét. Ami itt látható, az 22-25 millió forintot ér! Vrabecz Pál — aki negyedik éve fürdőmestere Albertirsa híressé vált strandjának — nagy boldogan tessékelt befelé, , nézzük csak meg, mi lett a tavalyi építkezés helyén. Elújságolta, hogy a juniálist megelőző héten is 150-200 társadalmi munkás dolgozott az utolsó simításokon. Elmesélte, hogy a már alakuló parkot á mo- nori Vladár Miklós és felesége csinálja, szintén társadalmi munkában vállalták föl, mert ettől a víztől gyógyultak meg.

Motel, vendéglő

— A hivatalos átadás augusztus 20-án lesz — folytatta kalauzunk, Nagy Gábor, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Erre a két napra kaptunk engedélyt a Köjáltól az üzemeléshez. Van még tennivaló, aztán ősszel tovább folytatjuk az • építkezést Gyermekpancsolót, jövőre pedig a nagymedencét építjük meg. Szóval i most egy folya- biát elején tartunk...

A kora délelőtti, kicsit hűvös levegő nyakig víz alá kényszerítette a medencében ücsörgőket, de kitartottak, gyógyítgatták fájó végtagjair kát, derekukat. A fürdőpark túloldalán, sportpálya felőli kerítésnél már megnyitotta kisvendéglőjét Békési János- né, helvi lakos. A csinos épület mellett építkezések nyoma: büfé meg szolgáltatópavilon készül a megnyitóig.

— Motel építéséről is tárgyalunk — mondta tovább Nagy Gábor. — Megkezdjük hamarosan a parcellázást is, 180 száz négyszögöles telek kialakítására van lehetőségünk. Eddig 430 igénylő jelentkezett meg öt vállalat, akik társadalmi munkát végeztek strandunknál. Szemben, az erdő övezte jelenlegi vásártér helyén lesz a kemping.

Gyógykiíra

Megállapodás született a ceglédi kórház és rendelő- intézettel: jövőre hidroterápiás kezeléseket kezdenek Albertirsán. Egy régi épületet felűiítan k. átalakítanak, s a kórház vállalta: berendezi, felszereli a célra. S ha a gyógyászati kísérletek orvosilag is igazolják a hévíz' gyógyító erejét, hivatalosan is gyógyvízzé nyilváníttatják. Erről beszélt Fazekas László, a nagyközségi tanács fiatal, új elnöke, hozzátéve, hogy most van folyamatban az ásványvízzé minősítés.

— Nekünk, a község vezetőinek, nem az a dolgunk, hogy költsük a pénzt, hanem, hogy gazdálkodjunk vele —' jegyezte meg Nagy Gábor — Olyan célokra fordítsuk amely mozgósítja a lakos- >ot. Ezzel .megduplázhatjuk a meglévőt. így nehezebb, de hát székuen ülve manapság nem lehet községet fejleszteni.

i Kádár Edit