Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. JÜLIUS 6. SZOMBAT 9 Áramkimaradás országszerte Pénteken délelőtt a KGST­országok egyesített villamos- encrgia-rendszerében — ma­gyar területen hívül — üzem­zavar keletkezett. Emiatt ha­zánk egyes körzeteiben csak­nem háromnegyed órán át tartó áramkimaradás volt, ami e területeken az áramfo- gyasztók majdnem egyharma- dát érintette. Az áramkimaradás idején, mintegy 30 százalékkal _ csök­kent a rendelkezésre álló villa­mos teljesítmény. Ezért egyes körzetekben a hazai energia- rendszert védő automatikus kapcsolóberendezések műkö­désibe léptek, az áramellátást leállítva, megakadályozták az egész magyar villamosenergia­rendszer hosszabb idejű szét. kapcsolódását. Ezze-l megelőz­ték a még nagyobb területek­re kiterjedő áramellátási ki­eséseket. Az érintett körzetekben dél­előtt 9 óra 23 perckor szakadt meg az áramszolgáltatás, s az országos villamos teherelosztó délelőtt 10 óra 6 perckor már valamennyi körzetnek enge­délyt adott a visszakapcsolás­ra. Tizenkét órás műszakkal számolnak Várják már az új gabonát A gabonaipar vállalatai országszerte felkészültek az aratásra, _a termés fogadására — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Le­nárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója. Az állami ipar a termésnek hozzávetőleg kétharmadát ve­szi ált. A termelőkkel a szerző­déseket döntő többségében megkötötték, a várható gabo­na mennyiségének 90 százalé­kára van szerződéses fedezete az iparnak. Az idei szezonban számolnak azzal, hogy miután négy év alatt megkétszerező­dött a nagy teljesítményű kombájnok száma, egy időben nagyobb tételek érkeznek majd az átvevőhelyekre. Az ipar ezért 6 százalékkal növel­te műszaki-technikai felké­szültségét; új átvevőhelyeket és vonalakat létesítettek, he­lyeztek üzembe. Az országban 865 helyen fogadják a termést, amely csaknem 1700 átvevővo­nalon érkezik. A gabonaipar, 12 őrás mű­szakkal számolva, naponta 350 ezer tonna fogadására képes. Ez természetesen elméleti tel­jesítmény; amennyiben a gaz­daságok kívánják, meghosz- szabbítják a telepek nyitva tartási idejét, és szombaton, illetve vasárnap is átveszik a búzát. Az ipar tárolótere egy év alatt 100 ezer tonnával egé­szült ki. Mindent egybevetve azonban a raktárhálózatnak ez a bővülése továbbra sem teszi lehetővé a termés ipari tárolásét. Ezért a mezőgazda­sági nagyüzemekkel bértárolá­si szerződéseket kötnek. Jú­lius 1-től 40 százalékkal emel­ték a bértárolás díjtételeit, a TOT-tal egyetértésben. A kalászosok felvásárlási ára és minőségi feltételei az előző évhez képest nem vál­toztak. A takarmányokból különben összességében sikerült biztosí­tani a kerestet kielégítését. Készletgazdálkodási és gazda­ságossági szempontokból elő­térbe helyezték a ráadásul na­gyobb hatékonysággal felhasz­nálható tossz tápok kínálatát. TVTint már korábban hírül adtuk, hadműveleti, harcászati gyakorlatot tartottak ezekben a napok­ban hazánk területén a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői, az éves kiképzési tervnek megfelelően. A tegnap befejeződött ma­nőverekben a szovjet, a csehszlovák hadsereg ala­kulatai vettek részit, a magyar néphadsereg csapa­taival együttműködve. A három országból mintegy 23 ezer katona részvételével rendezett gyakorlat eseményei a parancsnokok, a személyi állomány és az általuk Irányított és működtetett korszerű technika eredményesen összehangolt felkészültsé­géről tanúskodtak. Ezt tapasztalta munkatársunk is, a Duna-—86 egyik látványos, erőt sugárzó moz­zanatának megtekintésekor. A parancsnok helikoptere ellenőrző repülésen. Dimbes-dombos, bokrokkal, facsoportokkal tűzdelt, a tá­volban erdőkkel szegélyezett hatalmas gyakorlótér — vala­hol a Dunántúlon. A felületes szemlélő bizonyára észre sem venné a kitűnően álcázott harckocsikat, páncélozott jár­műveket, ütegeket, sorozatve­tőket. A készenlét feszült csendje uralja a tájat. A Var­sói Szerződés három tagálla­mának egyesített csapatai el­lentámadásra készülnek, a feltételezés szerinti agresszor megsemmisítésére. Pontban a tervezett Idő­pontban megindul a jól ösz- szehangolt gépezet. Vadász­bombázók süvöltenek el fe­lettünk, s röviddel ezután a ho­rizont peremén robbanások lángja és füstje jelzi: kioldott terhük célba talált. Fülsiketí­tő moraj kíséri a tüzérségi elő­készítést, majd felbőgnek a páncélosok motorjai, megele­venednek a puszta lankák. Megkezdődik az általános of- fenzíva. Közben a légvéde­lemnek meg kell küzdeni a tá­madó ellenséges gépekkel, me­lyeket rádiótávirányítású mo­dellek imitálnak. A levegőben megjelennek a harci helikop­terek, s rakétatűzzel fedezik a támadókat. A földi indítóál­lásról kilőtt páncéltörő raké­ták útja szemmel is nyomon követhető. A pontos találatok nyomán lángba borulnak a tá­voli célok, az ellenséges harc- járművek. A harckocsik nyo­mában páncélozott csapatszál­lítók haladnak. A kijelölt zó­nához érkezve katonák ugra­nak ki a kolosszusokból, s tá­madó láncba fejlődve megro­hamozzák a szembenállók ál­lásait. Túljutva a magaslaton, eltűnnek a látóhatárról, már csak a géppisztolyropogás, a kézigránátok tompa puffaná­sa jelzi: a harc tovább foly­tatódik ... M, J. A támadás előtti feszült pillanatok. Munkában a csapattörzs, mely a manővert irányítja. Krómtól sárgult a csapvlz H vizsgálat még nem zárult le Június r-i lapszámunk híroldalán közöltünk tájékoztatást arról: ez év májusának első napjaiban szennyezett ivóvíz került a Csepel Autógyár csapjaiba, s a KÖJÁL azonnal megkezdte a vizsgálatot. Mint akkor közöltük, a szennyezett víz nem okozott megbetegedést. Egy hónapja az7 ígértük, visszatérünk a vizsgálat eredményeire. MIT DERÍTETTEK KI? — kérdeztük dr. Kőhalmi Mar­gittól, a Pest Megyei KÖJÁL igazgatóhelyettes főorvosától. — Először is azt: nehéz­fém, pontosabban krómszeny- nyeződés került a gyár által üzemeltetett. kutak ngniejyj-. kébe. Már a vizsgálat kezde­te előtt kiiktatták ezeket a kutakat a vízellátásból, ugyan­is ők vették észre először, hogy sárgára színeződött fo­lyadék jön a csapokból. Az első elemzés egyébként a megengedett felső határérték feletti krómmennyiséget talált a kutakból vett .vízminták egy részénél. Ezután a gyár a lezárt kutak vizét lajtkocsi- val pótolta, s ami a csapból folyt az már közegészségügyi­leg nem volt kifogásolható, csak éppen kevés. — Eííeít egy hónap. Tör­tént- e mérgezés? — Nem. A védekezést azon­nal megszervezték. A króm­mérgezés bőrelváltozásokat (hámlást) okozhat, gyomor- és bélrendszeri panaszokat, máj- és vesekárosodást válthat ki. Az a fém azonban, amit a vizsgálat talált egy-kétszeri fogyasztás után, sőt később sem válthat ki semmilyen egészségkárosodást. Hat vegy­értékű a króm, kicsi az affi­nitása, nem kötődik más Me "indul a támadás a földen ős a levegőben. A főszereplők a harckocsik ős a helikopterek. Benkő Imre felvétő’ * vízellátó rendszer általános felülvizsgálatát is elkezdte a VITUKI és a VIZITERV. Arról, hogyan oldották meg átmenetileg a vízellátást, dr. Várnai Tibor, a Csepel Autó­gyár műszaki igazgatója el­mondotta: az első pillanattól, a szennyezett vizű kutak le­zárásától, lajlkocsival szállítót, tak a konyháknak vizet, s mert a bérelt lajt díja magas, órán- ként'500 forint feletti, maguk vásároltak vízszállító jármű­vet. A közvetlen emberi fo­gyasztásra dolgozóiknak, s azoknak, akik korábban is a vállalati vízbázisról kapták az addig kifogástalan nedűt, pa­lackozott kristályvizet vásárol­nak, napi 3000—3500 üveggel. HOGYAN TOVÁBB? Ezt kérdeztük Tóth Józseftől, a Pest Megyei Tanács vízügyi csoportvezető j étől. —• Kétségtelen: meg kell ol­dani a gyár ellátását a tököli —szigetszentmiklósi regioná­lis vízműrendszerről. Ez már régóta terv, s a gyáron kívül vezetékes vízhez juthat így az a 26 fogyasztó — üzletek, in­tézmények, kisüzemek — amely eddig ai gyári kutakból kapott. A tököli rendszer parti szűré­sű kutakra települt, s vezeté­ke elkészült csaknem a Csepel Autógyárig úgy, hogy hiány­zott egy I kilométer hosszú összekötő szakasz, s a gyárig újabb száz méter. Az összekö­tő rész befejezésének határ­ideje július utolsó napja, ad­dig a hiányzó százméternyi vezeték is megépülhet. Utána már csak a fertőtlenítés és az átmos: ás marad hátra, s augusztus végéig üzembe le­het helyezni a csőrendszert. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók mindegyike ettől az időponttól megoldott­nak tekintheti a gondot — Miért? — Mert a gyáron kívüli töb­bi fogyasztóval még e napok­ban folytatja a tárgyalásokat a tököli vízműtársulat, a jö­vő hétre hívták össze egyez­tetésre az érdekelteket. Fel kell még mérni a vízigényt, s a tervek szerint ezután ter­jeszti ki érdekeltségi területét a vízműtársulat a már emlí­tett 26 fogyasztóra. Csak a jo­gi formaságok rendezése után, előreláthatólag a jövő év ele­jén épülhet meg mindegyik csatlakozó vezeték. A tököli vizmű egyébként eleve úgy ké­szült, hogy kapacitása elég legyen a környék minden víz­igényének fedezésére, a köze­li háztartások ellátására is. Ami pedig a gyári kutak jö­vőjét illeti: most készül egy több alternatívát tartalmazó tanulmányterv arról, mire használják vizüket, mely pél­dául ipari célra. így hűtésre most is alkalmas. Vasvári G. Pál anyagokhoz, sem a talajban, sem a vízben, sem az élő szer­vezetben nem halmozódik fel. — Tudják-e már, mi mó­don került a szennyező atiyag a talajvízkutakba? — Nem, itt még nem tar­PSb.A «$£. területén három potenciális szennyező forrás található. Elméletileg, ha meghibásodik a kemény­krómozó üzem szennyvíztáro­zója, a talajba kerülhet tar­talma. Az úgynevezett láb­rács égetőnél, ahol krómtar- tálmú festéket égetnek le az újrafelhasználásra szánt rá­csokról (ezekből áll a pado­zat ott, ahol az alvázakat fes­tik, s a rácson át szívják el a festékszemcséket is tartal­mazó levegőt), azt tapasztal­tuk, hogy krómosan, ólmosan szennyezett a talaj. Kiderült, hogy a felhevült rácsokat víz­zel mosva hűtötték, s nemcsak a lebetonozott területen, ha­nem mellette is égették. így került a környezettalajba is ilyen anyag. A harmadik lehetséges forrás az a,tározó amelyben a lábrácson átszűrt festékes levegőt tisztító vizet gyűjtik, amíg a szippantóko­csi érte jön. Ha ez szivárog, hasonló a helyzet, mint az első esetben. De az igazság­hoz tartozik, hogy más ok is közrejátszhat. Itt azonban már az időtényezővel is számol­nunk kell. Elképzelhető, hogy ezen a területen — még mielőtt szabályozták volna a veszélyes hulladékok kezelé­sét — olyan anyagokat he­lyeztek el, amelyek most okoztak szennyezést. Például hordóban, s ez az évek során korrodálhatott, tönkremehe­tett ... VAJON SIKERÜLT-E kö­rülhatárolni a szennyezés ere­detét? Aki válaszol, dr. Káro­lyi Csaba, a BUVIZIG igazga­tó-helyettese. — Erről sajnos rendkívül keveset sikerült megtudnunk, pedig az ország legfelkészül­tebb cégét, a VITUKI-t bíztuk meg a feladattal. Az első szak- véleményt már megkaptuk, s e szerint a szennyeződés a gyár kerítésén belüli, ponto­sabban a gyár területe alatti maradt, nem veszélyezteti a környék vízforrásait, ez pedig azt jelenti, hogy a kutakat hosszú ideig szivattyúzva el­távolítható. Ahhoz, hogy az okról s a továbbterjedés eset­leges útjáról többet tudjunk meg, figyclökutakat kell fúr­ni, talajvízáramlási vizsgála­tokat kell folytatni. Ez pedig nagy feladat, még legalább fél évig tart. Egyébként a tározók vizsgálatát, a teljes szennyvíz­elvezető rendszer és a teljes Pillanatképek a Duna-85-rol

Next

/
Oldalképek
Tartalom