Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

8 1985. JÚLIUS 6., SZOMBAT CseíekedEii kel!, mégpedig gyorsan (1.) Súlyos belvízkárok Nagykátán A pusztulás látványa mindig szomorú. Nagykátán, a mo­dern, szén családi házakkal teli, fejlődő településen is sebté­ben lebontott tetők, megrogyott házfalak találhatók mostaná­ban. Áüandó készenlétben A mezőgazdaságban aranyat érő májusi eső itt nem hasznot hajtott, hanem maradandó ká­rokat hagyott maga után. A rö­vid idő alatt lezúdult 155 milli- méternyi csapadék a környék legmélyebben fekvő területére, éppen Nagykátára folyt, mi­után a talaj már nem tudta elnyelni a meg-megújuló roha­mokban érkező vizet. Az ár­vízzel is felérő belvíz ellen fo­lyó küzdelem emlékeit a men­tési munkálatok egyik felelős irányítója, a nagyközségi ta­nács vb-titkára, Németh And­rás eleveníti fel. — Május 9-én központi bel­vízvédelmi ügyeletet alakítot­tunk. A nagykátai és környék­beli gazdasági szervezetek gép­es járműparkjukkal siettek se­gítségünkre, 10—12 szivattyú működött éjjel-nappal. Órán­ként változott a helyzet, állan­dó készenlétben kellett lenni, hogy a leginkább veszélyezte­tett helyekre irányíthassuk a védelmi erőket. Ilyen körül­mények között már csak az emberélet, az anyagi javak mentéséről lehetett szó, meg­előzni, elkerülni nem tudtuk a víz romboló erejét. A brigá­dok siettek kiköltöztetni a csa­ládokat az életveszélyessé vált otthonokból, aládúcolni a meg­repedt falú házakat. Voltak, akik rokonoknál találtak át­meneti menedéket, másokat szükséglakásokban helyeztünk el, még néhány tantermet is ki kellett üríteni, hogy fedél le­gyen azok feje fölött, akiket kimosott otthonukból a víz. A munkagépek útburkolatokat, járdákat, köztereket szakítot­tak fel, hogy szabad folyása legyen a víznek. Életveszélyes­sé vált egy ÁBC-üzlet is, vég­leg be kellett zárni. A belvízvédelmi ügyelet má­jus 20-ig létezett, de a károk felmérése még nem fejeződött be. Az átnedvesedett falak, a vízben álló alapok a mai napig is okozhatnak keserű megle­petéseket tulajdonosaiknak. Negyvenhét utcában több mint 70 lakóház károsodásáról szereztünk eddig tudomást. Átfogó rendezés A mezőgazdaságról szólva Fejős Gábor, a Magyar—Ko­reai Barátság Tsz elnökhelyet­tese leszögezte, hogy a májusi eső ott sem ér mindig aranyat. Akkor, ha a fölös vízmennyiség elvezetéséről nem tudnak gon­doskodni. — Természetes, hogy a la­kott területről a mezőgazdasá­gi művelésű földekre kellett vezetni , a vizet, hiszen ember­életekről, otthonokról volt szó. Ám öt-hatszáz hektár szántót is veszélyeztetett a belvíz, he- lyenkén 4—5 hektárt borított összefüggő vízfelület. Azzal együtt, hogy nem tudtuk idő­ben elkezdeni a növényvédő munkákat, mintegy három, három és fél millió forintos kár érte a szövetkezetét. Az utóbbi időben ugyan igyekez­tünk megelőzni a hasonló ese­teket, a termőterületünkre ké­szült meliorációs terv egyes részeit már megvalósítottuk. Tavaly 2 millió, idén 4,4 mil­lió forintot költöttünk vízren­dezésre. A végső megoldást azonban csak az egész mély­fekvésű körzet vízügyi rende­zése, egy komplett vízelvezető rendszer kiépítése jelentené, melyre csak gondos előkészí­tés után, egy hosszú távú programban kerülhetne sor. Bazárt a piac is Fejős Gábor szavai nemcsak a szövetkezet érdekében hang­zottak el. ő a Tápió’najta Vízgazdálkodási Társulás elnö­ke is, részletesen ismeri a kör­nyék vízügyi helyzetét. A leve­zető árkok mellett hömpölygő árral, vagy a tározókból visz- szafelá induló áradattal azon­ban egymagában egyik szer­vezet sem veheti fel a küzdel­met. A megoldást illetően az érintettek között teljes az egyetértés. — A lakott terület, a nagy­község védelmében sem segít a tűzoltó munka, mentőak­ció — folytatja az eszmefut­tatást Németh András vb-tit- kár. — Vízelvezető árkaink ép­pen a magas talaj vízszint miatt hamar eliszaposodnak, karbantartásukra pedig nem elegendő a költségvetés össze­ge. Helyenként az árkok nem is ott húzódnak, ahol a talaj lejtése, a vízelfolyás iránya ezt kívánná, ezért kellett sok helyütt az útburkolatokat fel­szakítanunk. Súlyos a problé­ma a szennyvízhálózat szem­pontjából is. A lakosság víz­fogyasztása naponta 1700—2000 köbméter, tisztítókapacitá­sunk viszont mindössze -500 köbméteres. A talajszint fölé emelkedő belvíz a szikkasz- tásos szennyvíztárolóktól szennyeződik és fertőzésve­szélyt okoz. Ezért el kellett rendelnünk a gyakori fertőtle­nítést, megtiltottuk a helyben termelt zöldségfélék árusítá­sát, bezárt a piac. A veszélyt végleg megszün­tető vízrendezéshez azonban a jelenlegi helyzetben nincs pén­zünk. Segítség, támogatás nél­kül nem oldhatjuk meg a problémánkat, pedig az idei ta­vasz bizonyította, hogy gyor­san és hatékonyan kell csele­kedni. Márvány! Ágnes (Folytatjuk) Fehérjékben gazdagabban Kɧü!@ges tojáspor készül A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmi- szeripari Kutató Intézet tu­dományos munkatársai. Olyan megoldást keresnek, amellyel az állattenyésztés költségei csökkenthetők. A kutatók a fehérjék felhasználásának nö­velésére új technológiákat dolgoztak ki. Több húsipari vállalat alkalmazza már az Élelmiszeripari Kutató Inté­zetben előállított fehérjeada­lékokat, amelyekkel feldúsíta nak egyes húskészítményeket. A képen különleges tojáspor Sokan taiélgat&ák — Sokan találgatták akkor, ki lesz majd a tanácselnök — emlékszik vissza csaknem két év távlatából a fiatalasszony. — Mi is megtárgyaltuk tanár- kollégáimmal nemegyszer, hogy ki lenne méltó e tisztség­re. Jelölt volt bőven, hiszen Hernádon sok az igyekvő, az közösségért önzetlenül és szí­vesen dolgozó polgár. Nagyon meglepődtem, amikor engem Az iskolai tanév befejeztével a diákoknak számos lehe­tőségük nyílt a szünidő hasznos eltöltésére. A Kertészeti Egye­tem tangazdaságában a nyár folyamán 600 fiatal dolgozik a halásztelki gyümölcsösben. Az első turnusban száz, mezőgaz­dasági technikumból érkezeit lengyel tanuló szedte a meggyet. — A.z elmúlt másfél év nyil­ván. bőséges tapasztalatok bir­tokába juttatták e pozícióban. — Ezek közül talán a leg­fontosabb, hogy én is szembe­kerültem a mindenkori — és bármilyen szintű — vezetők örök dilemmájával, amit így fogalmazhatnék meg: a rossz hírt is tudatni kell. — Mit ért ezalatt? — Szó szerint azt, amit mondtam. A kedvező intézke­dések mellett a tanácsnak né­ha kevésbé népszerű döntése­ket is kell hoznia. Mi például tavaly első ízben — egy 1976- os kötelező rendelet alapján! — elhatároztuk a háztáji adók beszedését. Ezzel az intézkedé­sünkkel nem arattunk osztat­lan elismerést, noha a község polgárai tudják, hogy az ily módon összegyűlt pénzt a her nádiak javára fordítjuk. Úgy gondolom, éppen ezért min­denhol a hosszabb időszakot, akár néhány évet is átfogni képes közösségi közgondolko­dás kialakítása a legfontosabb tanácsi feladatok egyike. Eh­hez persze az szükséges, hogy a helyi apparátus is rendelkez­zék ilyen koncepcióval. Elvűit izgultunk — És rendelkezik? — Amikor felkerültem most tavasszal a tanácstagjelöltek listájára, a férjem első kérdése így hangzott: van konkrét, hosszú távú programod? Mert ha nincs,, jobb, ha törölteted magad a listáról. Igaza volt. A jelölők bizalmának alapos fel- készültséggel, munkával lehet csak megfelelni. A június 8-i választásokon Zsadányi Lászlónét tanácstag­gá, majd a testület e'.ső ülésén újabb öt esztendőre Hemád tanácselnökévé választották. — Életem egyik legboldo­gabb napja volt az idei június 8 — meséli a még frissen élő cseményemlékeket. — Válasz­tóim és a családom velem iz­gultak a sikerért. Édesanyám és kislányaim gyönyörűen megtérített asztallal, ünnepi vacsorával vártak haza, férjem édesanyja a Dunántúlról hí­vott fel, megtudni az ered­ményt. Ugyanezt a szeretetet tapasztaltam választóim köré­ben is. Most már rajtam a sor, hogy bebizonyítsam: megfele­lek a bizalmuknak. Horváth Judit előállításán dolgozik dr. Er­délyi Anna tudományos mun­katárs. Gátrendszer gumiból Árvíznél a mentésben rész­vevők nemcsak a természet erőivel küzdenek, hanem az idővel is versenyt futnak. A gátfalak megerősítéséhez, ma­gasításához, a buzgárok meg­fogásához homokzsákok szá­zait kell megmozgatni, miköz­ben az előretörő víz egyre rombolja a partfalat, mind nagyobb terület kerül víz alá. A napokig tartó mentési mun­kálatok helyett néhány óra is elegendő a védekezéshez a Taurus Gumiipari Vállalat és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei által közösen kifejlesztett új gát­rendszerrel, amely egy nagy­méretű gumitömlőhöz hason­lít. A szövetbetéttel megerősí­tett gumilemezekből tömlőket formálna!;, amelyeket a hely­színen vízzel töltenek tel, s mivel az egész szerkezet rugal­mas, minden hézagot betölt, tökéletesen elzárja a víz útját. Hasonló módon alkalmazha­tó a gumigát mederszabályo­zási, mederépítési munkála­toknál is, amikor a víz eltere­lésére van szükség. Konzerne! fizetnek a gépekért Itthon is szefefe külsővel A Dunavarsányi Petőfi és a Dabasi Fehér Akác terme­lőszövetkezetek, valamint a Zöldért együttműködéséből született ÉTEFOR.G Gazdasá­gi Társulás termékei jelentős szerepet játszanak az ország élelmiszerexportjában. A tár­saság hosszú évek óta jó kapcsolatot tart a MANNS céggel — az NSZK egyik leg­nagyobb konzervipari válla­latával. Az ÉTEFORG feldolgozó részlegeiből az idén több mint félmillió forint értékű különféle, savanyúságot szállí­tanak a nemet partnernek. Termékeik között számos olyan van, amit a külföldi cég speciális rcceptúrái sze­rint, többféle különleges fű­szerrel ízesítenek. A jó kapcsolatok most to­vább bővülnek. Az ÉTEFORG és a MANNS lizingmegálla- podást kötött, amelynek értel­mében a német cég segíti magyar partnerét a csomago­lás színvonalának javításában. A megegyezés szerint a német vállalat a világpiacon kapha­tó korszerű csomagoló- és címkézőgépeket, dobozzáró be­rendezéseket ad az ÉTE- FORG-nak — egyebek között olyat is, amivel megoldható a zsugorfóliás csomagolás. A berendezésekért — több éves elosztásban — az ÉTE­FORG árutöbbl^tlel 'fizet. A gépeket, berendezéseket vi­szont a hazai piacon forga­lomba kerülő termékek cso­magolására is használhatják. K. Z. A főút mentán Tahitótfabban Eperföldön dildcta J Tahiba érve a 11-cs fa­ji útvonalon, majd Vácra ■/ utazván Tótfalun át min- f úenki tapasztalhatja: árui- ^ ják a földiepret a terme­it lök. A szezon végén járunk. ^ Tavaly az értékesítési és ^ egyéb gondokról is irtunk, J most megnéztük: örülnek, J vagy bánkódnak-e a szü- J rotálók? J Áz idén kétféle módon f lehetett a szigeten eper- % földhöz jutni. Vagy bérelt ^ valaki a Kék Duna Szak- ^ szövetkezettől, vagy a sa- Játját művelte. Az előbbiek J választhattak 100 vagy 200 f négyszögöles táblák között. Síugró földművelők Juhászné Tóth Klára és a nővére Pásztor Istvánná, a nagyobbik darab gondozásá­ba vágott. Hétezer forintot fi­zettek a már beültetett föl­dért, az összegért két locsolás is járt nekik. Szerződést nem kötöttek sem kereskedővel, sem konzervgyárral. A szerző­déseseknek kevésbé alakulnak ki a kapcsolataik, mert beug­ró földművelők. Ráadásul az eprük apró fajta. Dél felé jár az idő. Várják a kofákat. Azokat, akik éppen erre tévednek. Általában be­csapva érzik magukat. A ke­reskedő hét kilogrammnak számol egy láda gyümölcsöt, pedig több van benne. A ter­melő nem ismeri az aznapi árakat, mert már kora reggel kimegy a táblába. Az üzlet­ember azzal kezdi, hogy dél­előtt tájékozódik. Sok a vi­szonteladó. Még olyan is akad. aki tavaly még napszámban szedte az epret, közben meg­ismerte az üzletmenetet, most szállít valakinek. Keresni akarnak A nagy szemű eper átlag 24—28, az apróbb 20 forintért talál gazdára. A szállító nem titkolja: neki csak akkor üz­let a vásárlás, ha a Bosnyá- kon kilónként öt forinttal drá­gábban adja tovább. A keres­kedő (aki adót fizet, boltot tart fenn) szintén keresni akar. Üjabb öt forintot tesz az árura. A húszforintos gyümöl­csöt a fogyasztó jó esetben harmincért kapja. Tessenek elgondolni! Aki a mezőn ázott, izzadt, költött a művelésre, majdnem felezi a hasznot azokkal, akiknél: a kezén gyakorlatilag munka nélkül átszalad a gyümölcs. Valamivel jobban járnak a saját földesek, mert ők kizá­rólag Rivál vagy Gerella pa­lántákat ültetnek. Tehát meg­választhatják a fajtát. Kilón­ként két—három forinttal töb­bet tudnak kihozni. Azért is, mert többéves kapcsolat fűzi őket egy-egy kereskedőhöz. A visszatérő kofa jövőre is meg akarja tartani a maga föld­művelőjét. Kemény műnkével Végül: gazdaságos-e vagy sem a szigeti epertermelés? Ä szerződéses pozícióban lévő Juhászné és Pásztorné igennel felel. Miért? — Kettőnknek megközelítő­leg negyven napunk telt el a gyümölcsgondozással. A vár­ható nyereség a kétszáz négy­szögölről 20 ezer forint. Tehát 500 forintos napszám jön ki, igaz, kemény munkával. Más módon azonban nem tudjuk kiegészíteni a főállásból befo­lyó jövedelmünket. A termesztés jövőjét illető kép tehát kedvező. Bár két­ségtelen, hogy az energiaárak, a napszámbérek és a más ki­adások növekedése — a felvá­sárlási ár egyhelyben topogá- sa mellett — csökkenti a föld­művelő nyereségét. Ezt a fo­lyamatot kell megállítani. Vicsotka Mihály Hcrnádon 1983 őszén épült fel az új tanácsháza. A község lakói izgatottan lesték az építkezés menetét. A piciny, ám an­nál modernebb épület bontakozó körvonalai elégtétellel (öltöt­ték el őket, hiszen a Minisztertanács döntése régi hernádi sé­relmet orvosolt. Múlt év január elsejétől ismét önálló község­ként szerepelhetnek a közigazgatási nyilvántartásban. Zsadá- nyi Lászlóné, az általános iskola fiatal történelem—orosz sza­kos tanárnője is gyakran elment kolléganőivel megnézni a lassan tető alá kerülő községházát. kértek fel a tisztség betölté­sére. — Miért volt váratlan a fel­kérés? — Igaz, 1972-től Hernádon élünk, de egyikünk sem helyi születésű, sőt meglehetősen messziről kerültünk Pest me­gyébe. A férjem bihari, jóma­gam szabolcsi születésű va­gyok. A szegedi tanárképző főiskola befejezése után a szü­léinktől független, önálló, fel­nőtt életre vágytunk. Olyan helyet kerestünk hát, ahol mindkettőnket szívesen fogad­nak és szolgálati lakást is ka­punk. Így és ezért kerültünk Hernádra. A helybeliek szere­tettek fogadtak, sőt, pár éven belül — látva a munkánkat — befogadtak. Néhány esztendő múlva tanácstaggá választot­tak, s én szívesen dolgoztam magunk választotta közsé­günkért. Elnöknek lenni azon­ban más, mint társadalmi munkában csupán csak egy adott körzetért dolgozni. Fél­reértés ne essék: nem becsü­löm le a tanácstagi munkát! E testület nélkül a legragyogóbb képességű elnök sem jutna egyről kettőre, ezt nemegy­szer tapasztaltam az elmúlt másfél esztendőben magam is. Azt hiszem, egy kicsit megijed­tem a feladat nagyságától. Ez azonban csak az egyik oka volt húzódozásomnak. Pedagógusi sikerek — És a másik? — Gyermekkorom óta peda­gógusnak készültem. Ma, ami­kor szinte sikk panaszkodni a tanári munkára, én örömmel mentem reggelente az iskolá­ba. A kisebb-nagyebb pedagó­gusi sikerek is arra ösztönöz­tek. hogy választott hivatásom mellett maradjak. Igen ám, de az ismeretlen feladattól való félelem ellenére vonzott is a járatlan út. Nem kis dilemmát okozott ez 1983 őszén. A köz­ség lakóinak bizalma végül is erősebbnek bizonyult. így let­tem tavaly januárban tanács­elnök. A járatlan út vonzásában A rossz hírt is tudatni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom