Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
Akadáiffalaii lesz a forgalom A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1985. JÚLIUS 31., SZERDA Sportélet reflektorfényben A minősítésért megdolgoztak A sportról esett szó legutóbb a ceglédi pártszékházban egy akíívaértekezleten. Felelősséggel emeltek szót a tények ismeretében a sportszakemberek, mintegy helyzetjelentést adva Cegléd és vonzáskörzete sportéletéről. Miért volt erre szükség? Mert támogatást kívántak kérni, s ehhez ismertették a tényeket. A tanácskozás szünetében Magyar Lászlóval, a CVSE ügyvezető elnökével a Vasutas Sport- egyesület feladatáról, létének körülményeiről beszélgettünk. — Kertelés nélkül, a dolgok közepébe vágva válaszoljon a kérdésre: eleven-e a sportélet és segítségre szorul-e? — A gyakorló sportvezető tapasztalatával mondhatom, felelősséggel állíthatom, hogy nehézségbe, ütközik feladataink végrehajtása, ezért próbáljuk kiszélesíteni kapcsolatainkat. Mondhatni, a huszonnegyedik órában tesszük ezt. A mi egyesületünk, a Ceglédi Vasutas Sportegyesület a megye legnagyobb és az elmúlt két évben legeredményesebben dolgozó társadalmi egyesülése. Feladata Cegléd és vonzáskörzete verseny- és tömegsportéletének minőségi-kiszolgálása. — Amíg a környező települések egy-két, s főleg tömegsport jellegű szakosztályt működtetnek, nálunk 14 szakosztályban csaknem ezer fiatal sportol,' versenyez. Edzésükről, versenyzési körülményeik megteremtéséről gondoskodnunk kell. Kellő anyagiak hiányában ez egyre nehezebb feladatnak látszik. De a kisebb egyesületek is, melyeket az előbb említettem, hasonló cipőben járnak. A CVSE-t elsősorban a MÁV tartja fenn, anyagiakkal segíti, pártfogolja minden téren. Hozzá kell fűzni, hogy a szakosztályok tagjai, versenysportolóink nem mind vasutasok vagy vasutas szülők gyermekei, de ebben a gondoskodásban egységesen nekik is részük van. A MÁV az elmúlt négy évben beruházásra és felújításra 16 millió forintot fordított. Az idén jóval többet kapunk, — Mi jellemző sportolóikra? — Például, hogy kilencven százalékuk tanuló, Cegléd környékéről bejárók is sokan vannak. A CVSE megbízatása, hogy alapos szakmai bázist alakítson ki, teremtsen meg mindent a figyeiemre méltó eredményeket hozó sportoláshoz. Van 34 edzőnk, közülük 6 főfoglalkozású. Többségük alkalmas magasabb színvonalú pedagógiai és szakmai munka végzésére. — Van-e kiemelt szakosztályuk? — Több is. Például az asztalitenisz, a sportakrobatika, torna, súlyemelés. Országos élvonalhoz tartoznak e sportágakban a versenyzőink, nemegyszer külföldi versenyen igazolják rátermettségüket. A városban neve van két egyéni és két csapatsportágnak, az atlétikának és birkózásnak, illetve a vízilabdának és labdarúgásnak. A felsorolt szakosztályoknak, mint Magyar László elmondta, vannak nehézségeik. Az edzéshez például épp úgy megfelelő körülmények kellenek, mint a versenyek megtartásához. Béreket kell fizetni, sportfelszereléseket beszerezni, utazások költségét állni, szóval fedezni a versenyekkel kapcsolatos kiadásokat. A közteherdíjak, a költségvetésben szereplő bérek, juttatások, kiadások most több .mint 2 millió forintot tesznek ki a CVSÉ-nél. — Alapfelszerelésekkel hogyan állnak? — Nem a legjobban. Tévedés ne essék, nem hiúak és igényesek a CVSE sportolói. De míg számos vállalati tömegsportcsoport tagjai helyben és országosan is a legdrágább Adidas felszerelésekben feszítenek, a CVSE labdarúgó-szakosztálya 1983 óta nem tudott mezt, nadrágot vásárolni. Öltözékből minimális készlet sincsen, a pénz másra kellett. — Beruházásra, korszerűsítésre annál többet fordítottunk. S itt vannak az asztaliteniszezők. Ez a legeredményesebb szakosztály és hiába a szuperkorszerű csarnok, az asztaliteniszezők működéséhez kapott negyedmillió forintos segítség állami költség- vetésből, s a társadalmi összefogás juttatásai, van, hogy a sporteszközök vásárlása, javít- tatási költsége állítja megoldhatatlan feladat elé ezt a szakosztályt. S a többi tizenhárom. .. — Népgazdasáai helyzetünk ismeretében tudhatjuk, hogy Jó közepes volt a piac A kánikula miatt a hét eleji ceglédi piac kora reggel lá- togatottabb volt, mint a délelőtti órákban. A vásárlók igyekeztek mielőbb hazajutni a beszerzett gyümölccsel, zöldséggel, és az árusok is igyekeztek mielőbb túladni a portékán. Szép burgonyát kilónként 5 forintért lehetett már kapni, a vöröshagyma kilója 8—14 forint volt, a fokhagyma darabja 3—7 forint. A karfiolt kilónként 16 forintért kínálták, s az apró, öklömnyi karfiolfejekért darabonként 2—4 forintot kértek. A zöldbab ára kicsit emelkedett, bár maga a kínált áru szép, friss volt. Kilóját 14—16 forintért kínálták. A fejtett babot félliteres bögrékkel mérték, általában 19—22 forintért, s volt aki 30-ért adta héjastól kiló- ra. A kel- és a nyári káposzta kilója 14—16 forint volt. Akadt mutatóba zöldborsó, kilója 20 forint. Tök, patiszon 4r padlizsán tette változatossá a nyári eledelek sorát. A főzni való csöves kukorica darabja 3—5 forint volt a ceglédi piacon. A gyümölcsök árát még mindig tartják a kiskertesek, magánárusok. Általában érett, szép valamennyi piacra hozott gyümölcs. A meggy utolját kilónként 20 forintért adták, sárgabarckot, ringlót 14— 18 forintért kínáltak. Volt sokféle alma, méretre fajtára 5—16 forintért. A nagy szemű, zöld héjú körtét kilónként 20 forintért adták. A dinnye ára nem sétál lefelé. mint ahogy a vevők várnák. A sárgadinnyét volt, aki 2 forinttal drágábban adta, mint az előző piacon. Általában 16—18 forint volt így kilója, a görögé pedig szinte egységesen 20 forint. Törhették a fejüket az asszonyok hogy a családnak égy ötkilós dinnyét, vagy öt kiló, igen szép őszibarackot vásároljanak inkább, hiszen egy az ára. a fő kérdés most sem az, hogy a vasutas sportolók Adidasban játszanak-e vagy fakó öltözékben. — Igen, nem az. De a tradíciók megőrzése és terveink megvalósítása kérne szélesebb körű összefogást. A CVSE-ben van 7 „A” válogatott kerettag, 15 utánpótlás válogatott kerettag, 11 másodosztályú, 5 kiváló ifjúsági és 24 aranyjelvényes ifjúsági sportoló, összesen 200-nál is több egyénileg minősített sportolónk van. — Sikereiket többévi kitartó munka alapozta. Továbbra is megfelelő körülményeket kel! megteremtenünk. Vannak ceglédi és Cegléd környéki munkahelyek, amelyek kiemelkedő példát tanúsítanak a sport támogatásában. Másutt még több ilyen van. A sportélet kérdései mindennapi életünkkel összefonódnak. A sportegyesületek, az iskolák és közvetett módon a munkahelyek együttesen felelősek az ifjúság szellemi és testi fejlődéséért. — Részsiker és felelősség is csak részben jut a sportegyesületekre. Nehogy félreértse: mindezt csak olyan szándékkal soroltam, hogy kicsit segítsek betekinteni sportéletünk nehézségeibe. — Tényleg nem trikókról és stoplis cipőkről van szó elsősorban. Inkább arról, hogy a CVSE és vele együtt Dél-Pest megye minden sportegyesülete kész még többet tenni, hozni, ha ehhez megértést, segítséget kap anyagiakban és előbbre vivő, célszerű javaslatokban egyaránt Eszes Katalin :»•'< . I W i- <3 :$>>.,/ ; x ^ life* <Jsk, Az Alszegi út egy szakaszának rendbehozása után a Déli út nagy forgalmú részének felújításán dolgoznak az Aszfaltútépítő Vállalat munkatársai. A munkálatok befejeztével az Alszegi út és a Körösi út közötti részen is jó minőségű út fogadja a nagy átmenő forgalmat. \ Apáti-Tóíh Sándor felvétele Vesszőket nevei a szőlész Fagy felezte meg a termést Üde zöld, tenyeres levelek, kunkorodó, kapaszkodó bajuszszálak, zöld gömböcskék fürtökben. Repülőgépről, a magasból nézve ez a terület úgy fest, mint a megvonalazott papír. Korszerűen telepítették a szőlőtőkéket, magas művelésű a terület zöme. Ötvenöt hektáron itt terül él Cegléd határában a Budai út és a Ceglédbercelre vivő út közt a Ceglédi Állami Tangazdaság egyik szőlészeti te- lepe. A legnagyobb, úgy 16 hektárnyi a hárslevelű, 6 hektárnyi a furmint, öt a muscat ottonel, de van bánáti rizling- jük, cirfandlijuk, leánykájuk, szürkebarátjuk és vegyes fehér kategóriába tartozó szőlejük is. Süti a selymes homok a szőlőben bandukoló ember talpát, még cipőben is. Ontja a nap a sugarait, érleli a Csabagyöngyét, a szőlőskertek királynőjét. Miközben Csala János telepvezetővel az egyetlen árnyékos helyre, a permetezőtorony felé tartunk, a szőlő sorsáról beszélgetünk. A téli fagyok bizony alapos munkát végeztek. Öthektárnyi fiatal szőlőt vissza kellett vágni a károsodás miatt. Most vesszőket nevelnek utánpótlásul, a meglevő kar mellé. A napokban tőszámolást végeztek. Megszemlélték, mit ígér ez a szőlős? Az ültetvény egy részét bérlők művelik, nekik sem mindegy az eredmény. Ügy negyven-ötven százalékos termést ígér a szőlő. A fagy legjobban a torony előtti furmintot viselte meg. A telepvezető hosszú ideje pontos listáit vezet a termés- eredményekről, aprólékosan részletezve, fajtát, területet számítva. Az utóbbi tizenöt esztendőben tízszer esett meg, hogy ötven hektár átlagában hektáronként 100 mázsát termett a szőlő, vagy efölötti eredményt hozott. Néhány hónap múlva új adatokkal bővül a lista. Alaposan megdolgoznak az eredményért. Frissítői A kánikulai napokban töméntelen mennyiségű üdítő~ ital, szóda- és ásványvíz fogy országosan. A ceglédi boltok állják a sarat, rendszeresen kapják a szállítmányokat, a Sztár és a Márka család minden üdítőjéből jut, nemcsak kóstoló. Többen keresnék az ásványvizet, ám. az hiánycikk. Szifonpatron viszont folyamatosan kapható. Bernié bájak Érdekes hírről szereztünk tudomást Tiszakécskével kapcsolatban. Mint köztudott, a ceglédiek által kedvelt nagyközségben több strand is működik. Található egy a Kerekdombon, egy másik a 7’isza-parton, míg egy harmadik a parthoz közel. Nos, ez utóbbi fürdőintézményben — a természetimádók nagy örömére — a nők fedetlen kebellel is megjelenhetnek. Ügy hírlik, az akciónak máris nagy sikere van .. ni egy gabonamérő vékába. ami legalább 50 ceníimétei magas volt, a hátára vett a próbálkozó egy hektós zsákot és két lábát összetéve úgy kellett egyszerre, zsákostul, majd’ hogy vigyázzállásból kiugrani a vékából. Mondják, volt, aki két zsákkal is megtette, illetve, akarta, de nem sikerült, nyomorult lett egész életére, megszakadt benne valami. Volt, hogy feltételt szabtak a virtusságnak, például, kap két pohár pálinkát, aki egyszerre felvisz két teli zsákot a padlásra. Mondják, volt, aki egyszerre, egy szuszra három zsák zabot vitt föl, olyan jó erőben volt. Vége-hossza nincs a virtusság terén a találékonyságnak. Szerelmi bánat A múlt században, mint az ország bármely más gabonatermő vidékén, kézi csépha- daróval vagy lótaposásos módszerrel csépelték ki a kalászokból a kenyérgabonát, a búzát, árpát, rozsot, zabot. így volt ez Álbertirsán, vagyis Albertin és Irsán is. Vigyáztak az így nyert gabonatermés minden szemére, nagy kincs volt az, maga az élet. Saját szövésű ponyvát terítettek a gabona alá cséplés- kor, s amikor lóval csépeltek, hát bizony nem tartották a közmondást, hogy „nyomtató lónak nem kötik be a száját”. Bekötötték biz azt, ne kóstoljon a termésbe. Kévevágó, aszíagos A századforduló után már megjelentek a határban itt is a tüzes masinák, a cséplőgépek. Fával fűtötték, vontatni kellett, önjárósak csak a 30- as években kerültek ki a határba. A cséplők magántulajdonban voltak. A cséplő 18— 20 fős csapatot bandagazda szervezte, megvolt abban mindenkinek a helye. A cséplőgép tetején állt az etető, mellette közelében a kévevágó, aki általában fehérnép volt. Jó éles késsel elvágta a gabonakévét összefogó köteléket. A kévéket villával dobálták hozzá az asztagról. A kévevágó leány a felvágott kévét az etető keze ügyébe adta. aki szép egyenletesen engedte a kalászost a cséplő dobjába A gép különválogatva adta ki a szemet, a szalmát, a töreket és a pelyvát. A bandagazda ezekre a feladatokra mindig a legmegfelelőbb embereket állította, összeszokva dolgoztak. Két etető volt. A zsákokat teli váltva kötözték, besegítettek a zsákolóknak is. A kévevágó asztagos és a szalmahordók váltották egymást, két ember töreket hordott, ami általában a szalmába került, ha csak nem építkezett a gazda, mert akkor kellett jó vályogkötő anyagnak. Ilyenkor a töreket külön kis kazalba hordták. Esetleg a jószágnak a szecskába is kevertek belőle. A pelyvát — ahogy mondták, pávát — a pévasba hordták, és ezt legtöbb esetben a jószággal etették meg. A szalmából kazal lett, ebből almoztak egész évben, de a szál: lazsákokat, az ágyba valót is ezzel tömték degeszre. A friss szalmával töltött szalmazsák, a strózsák tartalmát minden évben cséplés után cse: élték, frissítették. Oly magas és púpos lett, hogy majd’ legur. lt róla, aki ráfeküdt. De am kor eligazodott a szalma a zsrkban, akkor az igen kényelmes, jó illatú, igazi pihenőhelye lett a dologban fáradt embernek. Részt kaptuk A gabona rpaga a padlásra került vagy a kamrába. A tehetősebb gazdák a tárolásnoz hombárt tartottak, deszkából elkülönített rekeszeket készítettek a gabonájuknak. így Ám tragédia is megesett csépléskor. Mondják, P. Zsuzsanna kévevágó belecsúszott a dobba, az meg a lábát vágta. Más lány szerelmi bánatában ugrott bele, meg is halt, temethették, nem lett menyecske belőle. Az uraságnál a cséplőhad kinn aludt a szabadban, a kazlakban, hogy mind korábban induljon, s mind később álljon éjszakai pihenőre a gép. Szövődött szerelem, nem egy, hozott házasságot, szomorúságot — kinek mit, „ Nagy erőpróba ma is az aratás, a betakarítás, de ösz- szehasonlíthatatlanul más, mint a régi. Hangulata ennek is van a sorjázó munkák mellett. Lehet, ezt is feljegyzi majd valaki krónikába, az utókornak. Kovács Károlyné gyűjtéséből ISSN 01 SS—2500 (Ceglédi Hírlap' l Régi betakarítások emléke Dohogó, fával fűtött, tüzes gép tárolták elkülönítve a búzát, rozsot, árpát, zabot. A zsák azért nem volt jó, mert jaj volt, ha kirágták az egerek. A hombárban a levegő is jobban átjárta a szemtermést. A gabonából részt kapott a gép tulajdonosa, meg a cséplőbanda. A csapat részére a bandagazda osztotta ki egyenként a részt, kinek mi járt. Nagyon nehéz munka volt a cséplés, nehezítette az évszakra jellemző hőséges idő. A csépléssel járó csípős por megtelepedett az emberek bőrén. főként az árpának volt igen csípős pora. A cséplőrész a termés 4—4,5 százaléka volt, a gépész még külön is kapott a termésből, megkeresték így nyaranta az egész évi kenyérnek valót. Volt a faluban egy -vízimalom is. A tó még megvan, horgászok gondozott tanyája. A Gerje patak adta a vizét, nevezték az itt élők régen „C$ík folyónak” is. Ezt a malmot váltotta fel később a Hosszú utcában levő Gizella malom. A nehéz munkában sem léteztek a népek szótian, biztatták egymást, sőt, egyetlen szórakozás a virtusság volt ilyenkor. Próbára tették, ki az erősebb. A bizonyításnak sok feltétele, megannyi módja volt. Például a virtuskodó- nak hasra kellett a földön feküdnie, nyakába egy „hektos zsákot” raktak, ami úgy 80 kiló zsákolt gabona lehetett Ezzel kellett felkelni. Ha meg tudta tenni, elismerték. Másik virtusság volt, beáll-
