Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
6 pcsr MK&Y& 1985. JÚLIUS 31., SZERDA Leégett cs lakókocsi A szemelő kebá|®s Egy vállalat lakókocsijába az egyik építőipari szövetkezei alkalmazottja elektromos kábelt csatlakoztatott, amikor hirtelen tűz keletkezett, és a kocsi leégett. Az Állami Biztosító a vállalatnak 211 ezer forint kártérítést fizetett, majd ennek visszatéritéséérí a szövetkezet ellen pert indított. A Legfelsőbb Bíróság a beszerzett tűzvizsgálati, valamint a szabálysértési ügy iratai alapján megállapította: a • tüzet a kocsiba szabálytalanul csatlakoztatott elektromos kábel és szerelvénytábla hibája okozta. A szerelőnek azonban a feszültség alá helyezés előtt meg kellett volna győződnie az elektromos vezetékek és a szerelvények állapotáról. Ha ezt megteszi, észreveszi a hibát, és tűz nem keletkezik. Ezt azonban elmulasztotta, és ezzel az előírt rendelkezéseket megszegte. Tehát a felelősség . őt terheli. Ezért a szakértői vélemény alapján a szövetkezet a peresített összeget megfizetni tartozik. Jogiíamacsok Hei csz eltartási szerződésből életjáradék less ® As önbíráskodás foiáwtetésssi jár @ Lakásbérleti jogviszonyának folytatása életjáradéki szerződés alapján nem lehetséges. Tanácsi bérlakásra szeretne olvasónk életjáradéki szerződést' kötni úgy, hogy nem költözik a lakásba. Másik olvasónk egy megkötött eltartási szerződést akar megszüntetni, vagy életjáradéki szerződéssé átalakítani, harmadik olvasónk pedig ingatlanrä kötött öröklési szerződést akar életjáradéki szerződésre átváltoztatni. Van-e ezekre lehetőség, mi az eljárás, hogy a lakást (ingatlant) enbek ellenére megkaphassák? Ha a szerződést kötő felek között a viszony megromlik, szabadulni igyekszenek a kötelezettségektől. A tulajdonos, a bérlő feltétlenül a bentlakó eltartók távozását szorgalmazza, azok pedig a befektetett pénzüket követelik vissza. Lehetséges ez, ha a viszony nem mérgesedett el túlzottan, hogy a felek a szerződést jóváhagyó hatóság előtt módosítják Pofozkodni b mernek msrfia A w@sás*iék könyv© Rettegnek a vásárlók könyvétől a kereskedelem, a vendéglátás emberei. Van erről három történetem. Az egyik városban éjszaka, jócskán éjfél után lépett a bárba egy enyhén kapatos férfiember. Megállt normálisan, majd táncolni kezdett, s egyszer azért a földre szédült. Kinevették, restelkedett, s fizetett, de — a józan odás nemes szándékával — kért még egy erős duplát. Nem adtak. Kér- ' te a vásárlók könyvét. Kapta erre az irodából előhívott főnököt, továbbá két pofont, egy kemény rúgást, amitől a lép- ' csőn leesve arcát és szemüvegét törte. Az ügy orvosi látlelettel került a bíróság elé. ítélet még nincsen. Érdemes beírni Tizenhat éves kislány fa- gyizni szeretett volna a meleg nyárban, de nyeglén beszéltek vele, s feleannyit eresztettek a fagyitölcsérbe, mint amennyi járt volna. Kérte a vásárlók könyvét — kapott egy pofont, továbbá még taknyos- nak is nevezték. A büntető eljárás megkezdődött. A harmadik történet sajátos história, és az esetet jó tízzel kell megszorozni, annyiszor előfordult már velem. Kakaót ittam volna egy pályaudvari utasellátó büfében, de nem volt. Sem meleg tej, sem meleg tejeskávé. Csak tasakos hideg tej. Merthogy: Nincs hol megmelegíteni! A kijelentés mögött egy felszolgáló állt, amögött pedig egy hatalmas melegkonyha, tele sütő-főzőmelegítő alkalmatossággal. Keményen bevéstem a vásárlók könyvébe, hogy mi a véleményem az effajta vendéglátásról. Ám mielőtt megkaptam volna a könyvet, rohant hozzám az üzletveztő, és szép szóval kérlelt: beszéljük meg talán előtte, hátha lehetne segíteni a dolgon irkálás nélkül is, és hogy rögvest melegítenek egy kis tejet a nejlonzacskóból. Ha nem kérem a könyvet. maradok alig észrevett vendégecske. Ez a panaszkönyvi előjáték szinte minden alkalommal eljátszódik: Tessék csak elmondani, mi a panasz, és majd mindjárt megoldjuk, nem kell azért beírogatni! Cfsi cs&lásck Szóval rezeg a nadrág, ha kérik a könyvet. Az ősi és modern csalások olykor bizonyíthatók, és ez mindig kellemetlen volt, mióta forog a föld, de nem olyan egyszólamú ez a dolog. Elemezve, általában három részre választható a panaszok tömege: egyik a vevő, a vendég megkárosítása. Másik a modor. Harmadik az Áruhiány. Utóbbi bejegyzés a legkevésbé izgalmas, mert a pincér, a kereskedő, az üzletvezető és az alkalmazott egyaránt tudja: az áruhiányról nem ő tehet — legalábbis nem mindig 6. Ezúttal vegyük csekély számú esetnek a, ritka cikk pult alá dugdosását, jó pénzért vagy barátságért. A hiány általában mégsem a boltban születik, hanem valahol a gazdasági élet folyamatában. A megkárosítás? — Azt mondják a gazdaságtörténészek: ősi dolog ez, sőt, állítólag volt olyan korszak, amikor a kereskedelmi jog elsősorban a kereskedőt védte a vevőtől, nehogy éppen a vevő csapja be őt, például túlzott, erőszakos alku esetében. De hát a kicsi vagy nagyobb csalás a modern korba is átjött — korszerűsítette magát. Mióta villanyárammal világítanak, a fizetőpultnál gyakran véletlenül igen gyenge cgő világít. Ha pedig a pénzérmék olyan hasonló fogásúak, tapintásúak, mint mostanság a tízes a húszforintos, hát néha vigyáznunk kell. Ezerféle a dörzsölt módszer, amivel az észrevétlenségre törekszenek. Ha pedig egy csalás írásba kerül, az már nem észrevétlen. A pult előtt kevesebb a kereskedelmi ellenőr, mint a vevő, a csalás leleplezése többnyire nem valószínű, de ha beírják... Bosszút úIEnak? A harmadik eset nem függ össze pénzzel, áruval, (legalábbis nem szorosan. Csak a modorral, külsőséggel. A nyegleséggel, a vendég semmibevételével, amikor néha csak úgy odalökik az olcsó üdítőt, mivel abból kevés borravaló ígérkezik. A kosz az abroszon, a fekete pincérköröm, rúzsos pohárszél, az ötperces trécse- lés a pult előtt várakozó vevők szeme láttára... A vásárlók könyve — régi nevén: panaszkönyv — a néha áruhiányos, nemegyszer versenytárs nélküli bolt, vendéglő kiszolgáltatott vevőjének, vendégének egyetlen fegyvere. Használni kell. becsületesen, indokoltan, pontosan és főképp bátran. Mert bátorság is kell hozzá. Hiszen ahol csak egy bolt van egy faluban, ott a vásárlók könyvébe bejegyző vevő lesheti, hogy mikor kap hiánycikket! Talán ez az egyetlen helyzet, amikor nem bátoríthatjuk a vevőközönséget, hogy panaszát írja be ebbe a könyvbe, hanem inkább arra, hogy felsőbb helyre írjon pa- naszlevelet. A vásárlók könyvéinek elkérésekor keletkező pánik igazolja: ez hatásos fegyver, ha a vevő, a vendég kiszolgáltatott. Éöldessy Dénes korábbi megállapodásukat Gyakran keresik azonban az érdekeitek a bírói segítséget Legtöbbször azonban a szerződés felbontását kérik, ég kevés azoknak a pereknek a száma, amely életjáradéki szerződés átalakítására irányul. Azokban az ügyekben, amelyek bíróság elé kerülnek, tapasztalható, hogy a szerződés felbontásának, a viszony megromlásának okait feltárja a bíróság, majd megpróbálja a feleket rábírni a szerződés fenntartására. Ha ez nem sikerül és mindkét fél érdekét szolgálja, a tartási vagy az öröklési szerződést életjáradéki szerződéssé: átalakíthatja a bíróság. Döntő szempont annak tisztázása, hogy az eltartott nem szorul-e természetbeni eltartásra, az együttlakás lehetséges-e, illetve a kötelezettek az esetleges életjáradéki összeget képesek-e megfizetni. Az is elképzelhető, hogy például a takarítást a kötelezett természetben szolgáltatná, az élelmezésre pedig meghatározott összeget fizetne. Sokféle szempontot kell tehát figyelembe venni a szerződés átalakításához, a fő szempont, hogy az idős emberek, a rászorultak szükségleteinek kielégítése biztosított legyen. Aki tanácsi lakásra kötött eltartási szerződést, és ezt változtatják át életjáradéki szerződésre, akkor nem jár a lakás bérleti jogviszonyának automatikus joga, de mint jóhiszemű jogcím nélküli megkaphatja ezt a lakást, vagy más megfelelő elhelyezésre tarthat igényt. Az ingatlan fejében kötött öröklési szerződés esetében is nehézségekbe ütközne az eredeti állapot helyreállítása, mert rendszerint a kötelezett fél beköltözik az ■ ingatlanba, illetőleg annak egy részébe. Ha a viszony megromlik, az eredeti állapotot visszaállítani nem lehet, az életjáradéki szerződés is betöltheti rendeltetését. 0 \z önbíráskodásért a felelősséget az elkövetőnek kell vállalnia. Olvasónk lovas kocsival hajtott a ceglédi országúton a főváros felé. Lovai jámborak, nyugodtak voltak. Egyszerre csak hirtelen elébe került egy teherautó, amelyik még a felezővonalon is áthaladt. A lovas kocsi vezetője megrémült, lovai közé vágott az ostorral, és az út széle felé akarta a jószágokat terelni. Idegességében a hirtelen előkapott ostor beleakadt valamibe, és úgy vágódott az autó felőli lóhoz, hogy annak vége az autót is megiegyintette, a benne ülő egyik utas állítása szerint annak arcát is érintette a nyitott ablakon keresztül. A helyszínen vita kerekedett, és az autósok felpofozták a lovas kocsi hajtóját. A magánmegtorlást jogrendszerünk sohasem engedte meg. A jogos védelmet a büntetőjogunk ismeri, a feltételek megléte esetén alkalmazza is, de ez nem az az eset. Itt nem hivatkozhatnak a gépkocsiban ülök a kocsis önhibájára, hogy ezért támadták meg ezt az embert, hiszen ők pillanatnyilag nem is tudták felmérni, hogy annak részéről egy veszélyhelyzet elhárítása történt, amit viszont a garázda verekedők idéztek elő. Véleményünk, hogy ez a verekedés, elégtételadás kimeríti a garázdaság büntetőjogi fogalmát. & Mennyi lesz a gyermek- ápolási táppénz szeptembertől? P. G.-né olvasónk nem jól tudja, mert nem augusztus 1- től, hanem szeptember 1-től hosszabbodik meg a beteg gyermek ápolása címén igény be vehető táppénzes idő, amely a gyermek tízéves koráig le hetőség. Nem érinti ez a rendelkezés az egy éven aluli gyermekeket. A gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermek ápolási táppénz. Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, mint olvasónknál, az eddigi hatvan nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik. A teljesség kedvéért közöljük, hogy a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a táppénz a jelenleg hatályos harminc nappal szemben negyvenkét napra, az egyedülállók esetében pedig nyolcvannégy naptári napra változik. A hatévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb gyér mek ápolása .címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállók esetében pedig huszonnyolc naptári napon át jár a gyermekápolási táppénz Dr. M. J. Mit mondanak a gyeraW szisSoi ? Balesetek nyomában Az utóbbi hetekben megszaporodtak Pest megyében a gyermckbalesetclí. Különösen riasztó a közlekedési statisztika s ebben közrejátszik az is, hogy vakációban a szokottnál jóval több a szaladgáló, kerékpározó kisfiú és kislány az utcán. De nemcsak róluk van szó, hiszen a minap óvodás korú, felügyelet nélkül bicikliző apróságot gázolt el egy személyautó. Itt nyilvánvaló a hozzátartozók felelőssége, de amikor nagyobbacska gyerekeket ér baleset, akkor más a következtetés. A tizenévesek már önállók, és a mai forgalmi viszonyok között feltétlenül ismerniük kell, vagy ismerniük kellene a KRESZ-t. kezemet éi belém kapaszkodik. Pár nap múlva nyaralni megyünk, és remélem, hogy mire megkezdődik az Iskola, már elfelejti az egészet. A kapuban megkérdeztem egy 10 év körüli kislányt, hogy hallott-e a balesetről? Taga- dóan rázta a fejét. Az ilyen esetek híre pedig talán nagyobb óvatosságra ösztönözné a többieket is. rékSáwcJságosi belül Talán csak elfelejtik egy pillanatra? Talán a járművezetők sem eléggé figyelnek rájuk? És vannak különösen veszélyes helyek is, mint például a kettes főút dunakeszi szakasza. Két gyermekbaleset nyomában jártunk, felkerestük a sérültek hozzátartozóit. A rendőrség július 1-i napijelentésében szerepel: Dunakeszin, a 2-es számú főúton egy gépjármű takarásából az úttestre szaladt két gyerek. A kisfiú még idejében meg tudott állni, de a kislány: a 10 éves Juhász Mariann féktávolságon belül egy Vác felől haladó személyautó elé került. A mentők a Heim Pál kórházba szállították a gyereket. A kórházból kapott tájékoztató szerint az elszenvedett sérülések — agyrázkódás és hátzú- zódás —, szerencsére nem voltak súlyosak. A Juhász család Dunakeszi új lakótelepén él. Csöngetésemre a kislány édesanyja nyitott ajtót. Behívott a szobába, hellyel kínált, de érthetően nem szívesen beszélt a történtekről. — Szeretném elfelejteni az egészet. Borzasztó nagy ijedtség volt, és szerencsére Mariann már itthon van, kiengedtek a kórházból. A másik gyerek, aki még időben megállt félúton, a kisfiam volt. Ö szaladt rögtön haza a rossz hírrel.' Én nem kérdeztem, ki volt az’ autós, tudni sem akarok róla. üem Bt«säl©ll róla — Hová készültek a gyerekek? — A könyvesboltba akartak menni, meg mozijegyért. A kislányom csak előző nap jött haza táborból, de különben ők már régóta önállóan közlekednek. Nem tudom, mi történhetett akkor... — Kiheverte már a kislány az ijedtséget? — Egy kicsit félősebb még, mint azelőtt. Amikor átmegyünk az úttesten, megfogja a A szabályozás és a gyakorlat hiányosságai SüsikkassflacEfiák a teheneket HAZÁNKBAN egyre elterjedtebb a bérhizlalás. Ezen azt kell érteni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek — különböző megfontolásból — állataik egy részét magánszemélyeknél helyezik el, akik vállalják a gondozást, a szaporulat fölnevelését. E forma elterjedését gyorsította a szak- emberhiány, és a költségek hirtelen növekedése. A tágas falusi porták egyikén-másikán viszont jut hely az így elvállalt állatoknak. Amelyik termelőszövetkezetben élnek ezzel a megoldással, ott nincs szükség új telep építésére, ami — köztudottan — nagyon sokba kerül, és hosszú idő múlva térül csak meg. Az ötlet tehát jó, támogatásra érdemes. Ám van egy szépséghibája: visz- szaélésre ad alkalmat. A vállalkozók elleni büntetőeljárások kisebb hányadát azok az ügyek jelentik, amikor az állattartók jóhiszeműen. a magas jövedelem reményében vállalják a többlet- munkát, anélkül, hogy kellően felmérnék saját képességüket. Sokan egyszerűen megfeledkeznek arról, hogy az állattartáshoz szakismeretek is kellenek. Mire a naiv vállalkozók erre rájönnek, többnyire baj van: hullanak az állatok, tetemes a kár. AZ EREJÜKET rosszul felmérők mellett sokkal veszélyesebbek a gyors meggazdagodásra törő spekulánsok: manipulációikat egyértelműen a szándékosság jellemzi. Ök a kihelyezett állatállományt sajátjuknak tekintik, a takarmány, illetve a készpénzelőleg megszerzése érdekében olykor több szerződést is kötnek. Ám az elhullott állatokért általában nem vállalják a felelősséget, mondván, rajtuk kívül álló okok miatt történt mindez. Mivel ezek az emberek gyakran nem rendelkeznek jelentős ingó és ingatlan vagyonnal, a szerződésszegés miatti követeléseket is nehéz behajtani rajtuk. Az állatkihelyezés elsősorban azért csábítja az ügyeskedőket, mert ma még számos kibúvóra van lehetőség — a szerződéskészítés gyakorlatában. a kihelyezett állatok tartásának ellenőrzésében. A szerződő felek a kölcsönös jogok és kötelességek meghatározásánál nem mindig tisztázzák kellő nyomatékkai a tulajdonjogi kérdéseket, A szerződéskötést — ha a szövetkezet helyesen jár el — környezettanulmány előzi meg, amely kiterjed a tartási körülményekre, valamint a vállalkozók anyagi-erkölcsi megbízhatóságának vizsgálatára. Különösen fontos ez a kívülállók, a nem mezőgazdasá. gi dolgozók esetében, fgy megelőzhető, hogy büntetett előéletű, több mezőgazdasági nagyüzemmel perben álló. kötelezettségeit nem teljesítő személlyel kössenek a nagyüzemek szerződést. Sok esetben — érthetetlen okból — a szerződések nem tartalmazzák a kihelyezett állatok értékét, a takarmánybiztosítás kötelező voltát, az átadott eleseg értékesítésének tilalmát. Számos szerződésben nincsenek rögzítve a biztosítékok — jelzálog, kezesség — sem. Az egyedi jelölés hiánya, a kihelyezett állatok nehéz azonosíthatósága is sok ‘ gondot okoz, főként az ellenőrzéseknél és az elhullásoknál. BECSLÉSEK szerint jelenleg 70 ezer szarvasmarha, 350 ezer sertés, és mintegy 80 ezer juh van hizlalásra kihelyezve a vállalkozóknál. Az eredmények azt igazolják, hogy ez az integrációs forma hosz- szabb távon is hasznos kiegé' szítője lehet a nagyüzemi állattartásnak. A vállalt. V.í döntő többsége tisztességesen, becsületesen dolgozik, teljesíti vállalt kötelezettségeit. Nagyrészt az üzemeken és az illetékes hatóságokon múlik, hogy az itt-ott előforduló visszaélések száma a jövőben csökkenjen. Ezért mihamarabb rendezni kell a szabályozás és a gyakorlat hiányosságait, hogy az alkalom senkit se csábítson som sikkasztásra, sem ügyeskedésre. Cseh János Haiiiicit a ikerházból Július 23-án riasztották a mentőket, hogy Dunakeszin, a Dugonics út 10-es számú házban megsérült Reményi Zoltán 6 éves gyermek. A kisfiú a teatűzhely még pislákoló parazsába dobott egy félig telt ablakmosó flakont, amely felrobbant. 'A mentők szemsérüléssel és égési sebekkel előbb a váci kórházba, majd onnan a budapesti szemklinikára szállították. A klinikai szak- vélemény szerint a sérülések szerencsére nem voltak súlyosak. A Dugonics utcai házban kopogtatásomra senki sem nyitott ajtót, de előjött két szomszédasszony: Reha Pálné és Derkó Jánosné, akik készségesen szolgáltak felvilágosítással. — Másfél hétig volt kórházban a kisfiú, azután kiengedték. Teljesen meggyógyult szerencsére, csak a combján maradt helye az égésnek. Nemrég Pestre utazott az édesanyjával. Ha részletesebben akar hallani a balesetről, keresse meg az apját, aki az egyik helybeli fuvarosnál dolgozik. Még csak annyit, hogy itt a környéken mindenki nagyon izgult Zolikáért és segítettünk is amit tudtunk, mikor a baleset történt. Reményi Lászlót, a gyerek édesapját éppen ebédidőben értem utol, így emlékezett vissza a történtekre: — A házunk mellett van egy melléképület, abban áll a tűzhely, amin fűzni szoktunk. Vasárnap, ebéd után lepihentünk egy kicsit az asszonnyal, és ezalatt történt a baj. Már csak a robbanásra ébredtünk. Néha kátránypapírt szoktunk a tűzre dobni, hogy jobban égjen. Talán azt akarta a gi'e- rek utánozni. — Veszélyes dolog parazsas tűzhely mellett felügyelet nélkül hagyni egy kisfiút. — Hát igen. Zolika 6 éves, de még nem találták ■ elég érettnek, és azért is nem mehet az idén iskolába. Vigyázni kell rá. Fő, hogy nagyobb baja nem esett és most már egy percre sem hagyjuk őt egyedül. Gál Judit TÍZ KAP RSNDELETS1 A munkavédelmi minősítésről a 7/1985. (VII. 20.) ME számú rendelet intézkedik. A munkavédelem belső ellenőrzéséről a 8/1985. (VII. 20.) ME., a munkavédelmi oktatásról és vizsgáztatásról a 9/1985. (VII. 20.) ME számú rendeletek intézkednek, amelyek a Magyar Közlöny 29. számában jelentek meg. A rendőrhatósági kényszerintézkedésekről ugyanitt jelent meg a belügyminiszter 4/1985. (VII. 20.) BM számú rendelete és az üdülőhellyé nyilvánításról, a gyógy-és üdülőhelyi határvonal kijelöléséről is itt olvashatják az érdekeltek a 14/1985. (VII. 20.) ÉVM számú rendeletet. A társadalmi megbízatású tanácsi tisztségviselők (társközségi szakigazgatási kirendeltség vezetők) tiszteletű íjának megállapításáról is itt jelent meg a 2/1935. (VII. 20.) MT— TH számú rendelkezés.
