Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1985. JULIUS 27., SZOMBAT A gazda időközben változott Keresett térnél a szakcsoporttól Ebben az évben már külföldre is szállítanak Kecskés Csabáné a fröccsöntött termékek közül az univerzális faii szerszámtartó polcot meózza. Hancsovszki János felvétele Erre a kis, de nagyon hasz­nos termékeket gyártó szak­csoportra nehezen találtunk rá. A gödöllői Balaton utcá­ban jószerivel egy telek nagy­ságú területen működik, s műanyag-feldolgozással fog­lalkoznak tagjai. — Éppen két éve múlt jú­lius 1-én, hogy megalakul­tunk a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet gesztorságában — mondja Gergely Péter, a szakcsoport vezetője. — Ak­kor húszán másfél millió fo­rintot adtunk össze, s vet­tünk egy fröccsöntőgépet,N de ehhez az kellett, hogy a szövetkezet fél évre kisegített bennünket egy kis hitellel. Ma mór a Jászkarajenői Árpád Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet Sztirol nevű szakcsoportjaként működnek. Tehát a gazda változott, a tennivaló nem, legföljebb nőtt, hiszen keresett terméke­ket gyártanak. — Annak idején arra szö­vetkeztünk, hogy elsősorban élelmiszeripari termékek és más fogyasztási cikkek tartá­sára, tárolására, csomagolá­sára alkalmas eszközöket gyártunk. Nagyrészt válto­zatlanok a feladataink, ami­ket magunk szabunk meg. Termékskálánk elég széles, Másfél évtizede annak, hogy komolyabban foglalkoznak ha­zánkban a kutatók és a gya­korlati szakemberek a mező- gazdasági melléktermékek tü­zelésre való használatával. A nagyobb arányú fejlesztés viszont csak öt éve kezdődött meg, amikorra több gyártó cég ilyen eszközöket mutatott be. Közben külföldről is be­hoztak néhány fajtát, meg egy-két mezőgazdasági' nagy­üzem is gyártott magának. A MÉM Műszaki Intézet nem régi fölmérése szerint a régi tárgyak közül ma is gyártjuk a pudingformát, öt­féle ételdobozt, keverőtálat, műanyag tojásfőzőt, s ceru­zatartóból is kétfélét. A szakcsoport első teljes évében, 1984-ben tízmillió fo­rint termelési értéket produ­káltak, az idén el akarják ér­ni a húszmillió forintot. — Milyen új termékük van? — Ilyenn'ek számít a há­most tizenkilenc különféle tí­pusú melléktermékkel üze­meltetett hőtermelő gép van, csaknem száz üzem rendel­kezik ilyenekkel. Általában a kis sorozatú gyártás jellemző, a nagyobb szériákra is van remény, hiszen az igény nö­vekszik. A kisebb teljesítmé­nyű gépek szociális helyisé­gek, irodák és állattartó épü­letek fűtését szolgálják; a nagyobbakat viszont a termé­nyek szárítására készítik és forgalmazzák. romdarabos hengeres fűszer- tartó, a celluxtépő nagyobbik változata, az úgynevezett vál­toztatható nyílású fűszerdo­boz, a fali barkácspolc és az egymáshoz illeszthető, vályús barkácspolc. — Hová jutnak el termé­keik? — Legnagyobb megrende­lőnk az Amfora, a Vasért, és a Skála-Coop, a Piért és az Ápisz, valamint az ország területi nagykereskedelmi vál­lalatai. Hadd tegyem hozzá: exportra ugyancsak dolgo­zunk, az első félévhen Cseh­szlovákiába és Bulgáriába ke­rült el nagyobb szállítmány pudingformázó, ételdoboz, kü­lönféle tál és ceruzatartó. A Sztirol szakcsoportnak je­lenleg már nyolcvan tagja van, ezek háromnegyed része mellékfoglalkozású. Gépekkel is gyarapodtak ez évben, egy másik fröccsöntő berendezést vásároltak nyolcszázhatvan- ezer forint értékben. S van már zsugorfóliázó gépük is, amellyel a termékek higiéni- kusabb, biztonságosabb szállí­tását, kínálását oldhatják meg. F. I. Melléktermék fűtésre Nagyobb sorozatban Teljes ellátásba szülőktől A házak előtt virágos bok­rok, a járdaszélen árnyat és termést adó gyümölcsfák, a tá­gas porták kertjében hajó ..agy- ságú fóliasátra. Bármelyik Gal- ga menti falura ráillik ez a né­hány sorban leírt kép. Járhatok Galgamácsán, Kartalon, Bagón, vagy Hévízgyörkön, mindenütt ezt látom. Idősebb, népvise­letbe öltözött asszonyok jön­nek velem szembe, az elma­radhatatlan háti kosárral, vál­lukon kapával. Messziről kö­szönünk egymásnak. Fiatal kismamák, összecsukhat "), olasz márkájú gyerekkocsiban tol­ják szépen fejoltöztetett csecse­mőjüket. Sétálnak. Elmegyünk egymás mellett köszönés nél­kül. Katona Istvánné lábadozik, ezért csak úgy magányosan ül­dögél a családi kétszintes la­kóháza előtti kispadon. Beszél­getni kezdünk. A bennünket észre sem vevő, szellós diva­tos indiai ruhába öltözött ifjú asszonyok után mutat. — Jól megy soruk. Megteremtettük nekik a jó világot, a pu'.yáik is beleszülettek a még jobba. Amit megkap az egyik, az kell a másiknak is. Mikor Jánoska utolérte Ju­liskát, akkor Juliska szülei újabbat találnak ki. Egy fok­kal feljebb hágnak a létrán, s nem lehet azt a lépést Jánoska szüleinek sem kihagyni. Már kétéves gyerek is kapott _ a születésnapjára aranygyűrűt. Külön mesterrel csináltatták az öregek, hogy jó legyen a méret. A dédmama korú asszony, mintha titkot árulna el, meg­súgja: ez a falu szakadásig dolgozik. — Értük — int .a tá­volodó kismamák és csecse­mőik után. Megtudom, hogy az aprósá­gok szülei kivétel nélkül hu­szonéves fiatalok, s felnőtté válásuk éveire esik az az idő­szak, amikor a szülők anya­gilag megerősödve jeljebb se­gíthették a gyermekeiket. Ezen a tájon az a szokás, hogy há­zasságkötés után a fiatalok néhány évig a kerasetüket az utolsó fillérig berakhatják a takarékba, mert a szülőktől teljes ellátást kapnak. így szedhetik össze magukat a gyerekek, s amikor a szülők úgy látják, hogy minden együtt van, elkezdődik a fészekra­kás. vagyis a házépítés. összefognak a nászok, ko­mák, sógorok, legénykori cim­borák, s egyik napról a má­sikra felépül a nagy ház. Ka- tonáné elégedetten jegyzi meg. — Ha áll a ház, jöhet a trón­örökös. s Pesten. Hatvanban vagy Gödöllőn megszületik Fe­licián, Tamara. Krisztián, Szil­via, és a jó isten tudja, mi­lyen nevű de nagyon szép gye­rek. János. Jóska, Miska. Bős- ke, Julcsa egy sincs. Mintha az anyjuk, apjuk nem kapott volna a keresztségben tisztes­séges nevet. — Jöjjön be — Invitál a házba Katonáné, és javasolja, nézzek szét náluk. - Az igaz, kevesebb lépcső is elég lett volna, de hát a fiatalság nem gondo] arra. hogy sok-sok év után merev mankóvá válik a legjobb, legfürgébb láb is.. — Alul három szoba van, meg főzőfülke, étkező, s itt a für­dő is. Nagy veranda a virá­goknak. Fölül két szoba van berendezve. Az egyik Jusztré, a dédunokáé. Nem lep meg a látvány. Rengeteg a játék, hiszen a dédunokának a jövő hónap­ban lesz a második születés­napja. Aho] nagyobb a gye­rek, ott könyvekkel telik meg a polc. Fő helyre a lemezját­szó, a magnó, a hangfalak kerülnek. A tapétás falat te­Hárcm községben Amikor zárva az óvoda Szégyen, ha nincs otthon a gyerek Amelyik családban óvodás van, már az óvoda átmeneti bezárása előtt szóba kerül a gyerekek kényszerű elhelyezé­se. A különböző idejű szabad­ságok letelte utáni elhelyezé­seknek számtalan változata van, szerencsésnek - mondhat­ják magukat azok, akik a nagyszülőknél vagy kö'zeli ro­konoknál hagyhatják a gyere­keket. Akik nincsenek ilyen kedvező helyzetben, továbbra ■is1 járathatják az apróságokat az éppen ügyeletes gyermekin­tézménybe, óvodába vagy nap­közibe. Néhány napja Aszódon jár­tam, mert kíváncsi voltam, mit jelentenek ott ezek a gon­dok. A műszergyári óvoda épületéből hangos énekszó szűrődött ki, ami bizonyította: karbantartók dolgoznak. Hé­víz Mihályné intézményvezető éppen egy kis szekrényt töröl- getett le nagy gonddal. — Az óvoda és a bölcsőde három hétig van zárva — mondotta Hévízné. — Mivel a nálunk lévő gyermekek szülei mind az IMI-ben dolgoznák, már az év elején egyeztettük a szabadságolási terveket és az óvoda bezárásának idejét. így elegendő idő állt a szülők ren­delkezésére is, hogy a hetven­négy apróság otthoni elhelye­zése megnyugtató legyen. Az óvónők szabadságát szintén erre az időre jelöltük ki. A technikai dolgozók az utolsó héten már bejönnek, így a gyerekeket tiszta helyiségek­kel fogadjuk. A szomszédos épületben a tanácsi óvoda udvarán vidám gyereksereget találtam. Játsza­doztak. A vezető óvónő, Turá- nyi Sándorné éppen a geszve- zetővel beszélgetett. — Intézményünk áugusztus- ban lesz zárva — tájékozta­tott. — Az eddigi gyakorlat­nak megfelelően kölcsönösségi kapcsolatban vagyunk az IMI óvodájával, a bezárás ideje alatt elfogadunk a másiktól jó néhány gyereket. Mivel áz el­ső nyári hónaptól csökken a gyerekek létszáma, lehetővé válik a csoportok összevonása. Most éppen egy csoport van harmincötös létszámmal. Az óvónők szabadsága negyven nap, mindet nyáron adjuk ki. A zárás idejéről megfelelő módon értesítik a szülőket. Először már januárban. A cso­portvezető óvónők minden családtól írásban kérik a szü­lők válaszát, hogy a gyerekek elhelyezése minél kisebb gond­dal járjon. Beszélgetésünk tanúja vo!t Mirkóczi Kálmánná, az óvoda és a napközi otthon éleímezés- vezetője. — Aszód két iskolájából összesen harminchárom gye­rek jár nyári napközibe — mondotta. — Eredetileg töb­ben jöttek volna, valami mi­att lemondták. Augusztusra huszonhatan jelezték részvéte­lüket, nekik a Csengey utcai iskolában főznek. Az aszódi tájékozódás után a társközségbe, Ikladra veze­tett utunk. Az óvodát éppen meszelték. A tanáriban Balogh Jánosné vezető óvónő és' Ma- yerné Masznyik Edit helyettes rakosgatták a környezetisme­reti lapokat. — Nincsenek gondjaink a gyerekek elhelyezésével, mivel nincs rá igény. Ikladon nagy hagyománya van a kicsik nyá­ri családi nevelésének. Szé­gyennek számítana, ha vala­melyik szülő nem vállalná az unoka vigyázását — mondják. Ez az intézmény július 8-tól augusztus 5-ig van zárva. Ek­kor adják ki az óvónők sza­badságát. A kisegítő személy­zet — mivel többségük idő­sebb — szinte végig otthon marad. A szomszédos Domonyban szintén tájékozódtunk. Ez a két óvoda közös igazgatás alatt van. Ott is az előbbi idő­szakban tartanak zárva, a nyári napközit nem igénylik a szülők annak ellenére, hogy szinte mindenki bejáró dolgo­zó. Kovács I. Csaba • Népfront Választási előkészületek A falugyűléseket ősszel tartják Mozgalmas évük van a nép­frontosoknak. Alig jutottak túl a nagy feladaton, a válasz­tásokkal kapcsolatos munkán, máris hozzáláttak a saját vá­lasztásuk előkészületeihez. Is­meretes, hogy decemberben tartják meg a mozgalom kong­resszusát, amelyet megelőz a bizottságok újjáválasztása. Minden településen elemzik a tapasztalatokat, tanulságokat. leragasztják színészek és ze­nészek posztereivel. Minden falubanN sokasodnak az össz­komfortos gyerekek, akik azo­nos anyagi körülmények kö­zött nőnek fel. és indulhatnak neki az életnek. — Tudja — mondja a déd- ‘ nagymama —, annyi ruhát ka­pott az unokám a keresztelő­re. hogy fel sem tudta mind venni, mert közben kinőtte. És milyenek a keresztelői ebédek! Sok helyen harmincán, negy­venen is vannak. — Megváltozott a világ — sóhajt vendéglátóm. Nagyon igaza van. de azt azért szeren­csének tartom, hogy a régi szokásból is megmaradt va­lami. A gyerekágyas asszony­nak a hozzátartozók ebédet visznek: baromfilevest, főtt húst, pörkölt, töltött csirkét. Mostanában egyre gyakoribb a grillcsirke. Visznek édes pá­linkát. süteményt. Hogy minél élőbb megerősödjön a kisma­ma. Nekem tetszik, amit az egész­séges szándékú csecsemőkul­tusz ürügyén falvainkban csi­nálnák. Csak az zavar, hogy sokszor átesünk a ló túlolda­laira, s ilyenkor a gyerekszo­ba nekünk épül, szülőknek, nagyszülőknek, hogy legyen mit megmutatni. Beérhetnénk, pedig a jól fejlett, szépen öl­tözött. egészséges, kiegyensú­lyozott gyerekeink, unokáik mosolyával is. Fercsik Mihály Nyilvánvalóan a választások­kal kapcsolatosakat is, de en­nél többről van szó. Ötéves időszak lezárásáról. Azt kell értékelniük, mit valósítottak meg a bizottságok terveiből, hogyan járultak hozzá a nép­frontaktivisták a város és a falvak felmerült gondjainak a megoldásából, mit tettek a lakosság életének, közérzeté­nek, hangulatának javításáért. Milyen a népfronttestület és a többi helyi szerv, a párt, ta­nács együttműködése, hogyan álltak . helyt a tisztségviselők, az elnök, a titkár? Ezekre a kérdésekre is választ kell ad­niuk a számvetés idején. S nem kevésbé azon gondolkod­ni, hogyan téltetnék az együtt­működést még gyümölcsözőb­bé. Gödöllő vonzáskörzetében huszonöt népfrontbizottság te­vékenykedik. Akadnak helyek, ahol dicséretesen, s vannak olyanok, ahol javítani szüksé­ges a munkán. Ez már az új­jáválasztott testületek feladata lesz. Nem lebecsülendő a fa­lugyűlések szerepe sem, hiszen itt döntik el. kik azok, akik az elkövetkező öt évben a népfrontbizottságokban tevé­kenykednek. A legrátermetteb­bek kiválasztása az első lépés ahhoz, hogy minél, jobban be­tölthessék szerepüket ezek a társadalmi testületek. A falugyűléseket ősszel tart­ják meg. Addig még van idő gondolkozni, megkeresni azo­kat, akik méltón képviselhetik a lakosságot, annak érdekeit a bizottságokban. Július 27-őn és 28-án: Abigél. Kétrészes magyar film. Csak 4 órakor. Lady Chattcrley szeretője. Színes, szinkronizált film. 8 órakori Kiemelt helyáron! u Szombati jegyzet® Erezzék Sok olyan férfit ismerek, aki nem szeret vásárolni. Régebben még többen vol­tak. Amikor még nem lé­teztek az önkiszolgáló üzle­tek. Gyakran hallottam tő­lük: szóltam az anyámnak, a feleségemnek, vegyen egy pár cipőt, a méretet tudja, a többi engem nem érdekéi. Élelmiszerboltba szökőévenként tévedtek be. Akkor már nagyon muszáj volt. Nem tudtak megbízni senkit, még a gyereket se, kenyér, só, cukor, kává pe­dig nagyon kellett. Az önkiszolgálóban köny- nyebb vásárolni. Nem kell lesni az eladó tekintetét, hogy mégse kaphassuk el, mert egy éppen odaérkezett asszonyság hangos szóval magára vonja. De ezekkel az üzletekkel sem érkez­tünk a paradicsomi állapo­tokba. Sem a vevők, séma boltosok. Mi azt tapasztal­tuk, hogy az eladók csak beszélgetnek, ránk se hede­rítenek, ha nagy néha még­is szükség lenne a segítsé­gükre, közreműködésük­re. Az üzletvezetők arra panaszkodtak, beosztottja­ik nem érzik a maguk bő­rén, mi is történik körü­löttük, ha van forgalom, ha nincs, ők megkapják a fi­zetésüket. Nem ők voltak a hibá­sak. Azok tévedtek, akik azt hitték, hogy az ember alapjában véve jóságos ter­mészetű lény. Megtanítjuk egy bizonyos szakmára, s abban majd szolgálja o kö­zösséget. Az esztergályos esztergál, a tanító tanít, a boltos elad. A legjobb tu­dása szerint. Amit ráadásul gyarapít, hogy egyre ma­gasabb színvonalon láthas­sa el teendőit. A vezető­nek az a dolga, hogy irá­nyítson. Elosztja a felada­tokat, kiadja a munkát, időnként ellenőrzi. Amikor kiderült, mégsem olyan egyszerű ez, akkor azt hit­ték, nevelési problémával állnak szemben. Az eladó dzéftf u.'.raríat'dn, " 'fidéri nem fdfíad'jtt ' készségesen a vendéget, mert rosszul ta­nították az iskolában. Sok víznek kellett elcsor­dogálnia a Rákoson, míg­nem beláttál^,, nem a neve­lés hiányosságai a ludasak Az iskolában elégszer mondták a leendő bolto­soknak, a betérőket udva­rias köszöntéssel illik fo­gadni, kedvesen érdeklődni, mi járatban, kiszolgálni, majd ugyanolyan meleg szavakkal búcsút venni tő­le, abban a reményben, hogy máskor is tiszteletét teszi, hiszen az üzletben még rengeteg holmi van, ami kifejezetten rá vár. Lehet, hogy egy darabig így is cselekedett az újonc. Aztán szép lassan észrevet­te, hogy ha annak a mo­gorva mukinak nem kö­szön, semmi sem történik. Köszönt a nem mogorvák­nak. Egyszer azonban fájt a foga. Akkor senkit sem üdvözölt, így is jó volt. Máskor szerelmi bánatában maradt el a kedves fogad­tatás. Akkor sem történt semmi. * Jöttek a nagyobb bajok, a nehezébb gazdasági hely­zet, felgyorsultak az ese­mények. Kezdtek kitalálni új dolgokat, amelyek kísér­tetiesen hasonlítanak a ré­giekhez, hogy fellendítsék az üzletek forgalmát. Kita­lálták például a jövedelem­érdekeltséget. Azt mondja az üzlet ve­zetője: érezzék, érezzék ők is. Mit érezzenek? Azt. hogy mennyire kelendő a portéka. Ha többet adnak el, akkor nekik is több jut hónap végén. Fölfedezték a nadrágon a farzsebet. Ko­rábban az osztályvezetőtől kezdve. a szövetkezet elnö­kéig hatan-heten írták alá, ha kiárusítást akarlak rendezni. Most az üzlet dönti el, ők tudják, hánya­dán állnak. Érzik. Volt idő. amikor a nad­rágokat fa'-zseb nélkül ké­szítették. Kör Pál ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom