Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1985. JÚLIUS 24.. SZERDA Munkatársak, baráti segítek Tapétáz, mázol a közművelő A szomszédból hozatták a megfelel© veresfenyőt F.'ríJt**, szárítóra Levendula Az aratással egy időben zajlik a kerepestarcsai Szilas- msnti Termelőszövetkezetben a levendula szedése is. A negy­venöt hektáros ültetvény leve­lének teljes mennyisége a le­párlóba kerül, s olajat nyernek .belőle. Ugyanakkor mintegy száz mázsa nyersvirágot külön gyűjtenek be, ezt szárítóra viszik. E gyógynövény betaka­rítása két és fél, három hétig tart el. s hozzá speciális, fran­cia gyártmányú gépet hasz­nálnak. Jsbb a kalapácsosnál Terményaprító Újfajta terményapritó gépet kísérleteztek ki a MÉM Műsza­ki Intézetében, olyat, amely­nek az élettartama nagyobb, fajlagos energiaigénye kisebb a hagyományos kalapácsos da­rálókénál. A vizsgálatok alap­ján már tisztázták, hogy a próbagép megfelelő minőség­ben dolgozik. Teljesítménymu­tatói jobbak a kalapácsos gé­pénél. energiafelvétele is 30— 40 százalékkal kisebb. Szép környezetben Nyáresti muzsika Nyáresti muzsika címmel ebben az évben is megrende­zik a vácrátóti arborétumban a komoly zenei esteket A leg­közelebbi hangverseny e hét szombatján lesz. Ezúttal a Liszt Ferenc Kamarazenekar lép fel Rolla János vezetésével. Bach, Berlioz, Boccherini, Brahms, Csajkovszkij, Mozart, Pachel­bel és Rameau műveit szólal­tatják meg. Ha rossz az idő, akkor másnap rendezik meg a hangversenyt az arborétum­ban. Kezdési idő: este 7 óra. SIllMoTTliii Vészjelzés a tenger alól. Színes szovjet film. Csak 4 órakor! A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor! ■i *iU%?feeH64«ta* «?•»•*>.• w. Ebben az esztendőben má­sodszor tartják meg a dráma­játéktábort a Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ és a városi úttörőelnökség szervezésében. A tábor rész­vevői a Gödöllőn és a vonzás- körzet községeiben működő gyermekszínjátszó csoportok tagjai és vezetői, valamint meghívott szakemberek. A tá­borozás idején lehetőséget kí­vánnak adni a gyerekeknek és a csoportvezetőknek az in­tenzív képzéshez, a kezdők munkájának sikeres indításá­hoz, a régebben működőknek műhelymunkájuk elmélyítésé, hez, új műsorok készítéséhez. Akik ebben segítenék: Ke- rényi Gábor, a Fővárosi Ope­rettszínház rendezője, Fodor Mihály tanító, Kaposi László népművelő. Három hétre bezárták a gö­döllői művelődési házat. Mun­katársai azonban nem üdül­nek, s közművelődéssel sem foglalkoznak. Mivel töltik idejüket? Festenek, tapétáz­nak, berendezést készítenek a játékterembe, takarítanak. Legalábbis a zömük. Akiknek nincs más halaszthatatlan tennivalójuk és vállalták a nem szakmába vágó munkát. £1 kell hriasztani A szokásos karbantartásról, felújításról van szó? Túlzás volna ezt állítani. Kétségte­len, felújítás, karbantartás, javítás, pótlás folyik a ház­ban. Egyidejűleg rendbehoz­zák tervezők, kivitelezők balfogásait. Olyan hibákat ja­vítanak ki, amiket, ha már elkövették, a szavatossáai idő­ben kellett volna helyre­hozni. Nem hozták helyre őket. A ház vezetői, munka­társai pedig hamar megúnták a bürokrácia útvesztőiben való bolyongást. Ehelyett in­kább nekiláttak a munkának. Jellemző: a kivitelezésből származó hiányosságok meg­szűntetése adja a munka egy- harmad részét, a költségnek viszont a túlnyomó többségét. Erre az esztendőre 1,7 millió forintot költhetnek felújí­í.lútúrJ > Tavaly Tükör és maszk volt a gyermekszínjátszók tábo­rozásának jelmondata, az ön­ismeret állt az előtérben, az idén a szakmai jelleg dombo­rodik ki. A tábor tevékenysége a kis­csoportos foglalkozásokra épül. Lesznek kiegészítő rendezvé­nyek, egyebeik között szerep­játszó akadályverseny, impro­vizációs vetélkedő, vetítenek video- és hagyományos fil­meket. A videotechnika révén a gyerekek önmaguk játékát is megtekinthetik, szembesül­hetnek szerepükkel. Ugyancsak videón nézhetik meg a nem­régen lezajlott országos gyer­mekszínjátszó-találkozó felvé­teleit. Az eseménynek a veresegy­házi II. Rákóczi Ferenc úttö­rőtábor ad helyet, július 26- tól augusztus 4-ig. tásra. Így most csak a leg­szükségesebbeket képesek el­végezni. Érdemes néhányat megemlíteni azok közül, ame­lyek halasztást szenvednek. A kupola tetejének a rend­betétele. Ügy, ahogy az idén a tetőt. Annak idején ugyan­is nem volt rendesen szige­telve. Második nekifutásra fényvédővel festették le, ám kiderült, az alapozóréteget kifelejtették. Most már mind a kettő rajta van. remélhe­tőleg nem fog beázni többé. A színházteremben olyan szellőzőburákat helyeztek el, amiket, ha lerúgiák, nem le­het vissza tenni. A néző nagy izgalmában mozgatja a lá­bát, s folyton a burának üt­közik ... A zenekari árkot könnyűszerkezetes megoldás­sal olyanná kellene átalakí­tani. hogy a fedél kibontása és visszahelyezésé könnyebbé váljék. A ház külső alumí­nium borítását acélcsavarok­kal rögzítették. A víz marja őket, sorra halnák masára a lemezt. Rézcsavarral kell majd odafogni. Mérhető rendszer Az idei legköltségesebb munkát a színpad padlózatá­nak teljes cseréje adja. Az eredetit arra alkalmatlan fá­ból készítették, ,;szálkás6dott, kétszer történt emiatt bal­eset, az illetékesek már több­ször meg akarták tiltani raj­ta a játékot. Most Ausztriá­ból hoztak ilyen célra meg­felelő vörösfenyőt. Igazából nem most. hiszen fél évig csak szárították. A fűtés a ház megnyitása óta gondot okozott. Kezdet­ben nem lehetett rendesen felfűteni a helyiségeket, majd volt úgy, hogy túl nagy volt a meleg. A lényeg: szabályoz­hatatlan fűtőrendszer, áta­lánydíjfizetés, óriási számlák. Négy évtized nagy idő az ember életében. A történe­lemben azonban csak egy pil­lanat. Ma már deres a hajuk azoknak, akik negyven évvel ezelőtt fiatalok voltak és szemtanúi lehettek az ország életét alapvetően meghatá­rozó változásoknak. Schwé- ger Ferenc, az Ikladi Ipa­ri Műszergyár kazánházának művezetője közéjük tartozik. A negyvenes évek elején la­katosinas volt. Takarított, be­gyújtott az idősebbek kíván­ságára és hozta az ennivalót a segédeknek. — Nagy urak voltak akko­riban a segédek — emlékezik vissza, majd tréfásan hozzá­fűzi -, nagyobb tekintélyük volt, mint ma a művezetők­nek! — Hol lakott abban az idő­ben? — Pesten, a Mária-Valéria telepen. 1944 vegén, 1945 elején gyakran összeszedték a fiatalokat és takarítani meg egyéb nemszeretem munkára vitték őket. No, ezt velem csak egyszer csinálhatták meg. mert legközelebb már nem találtak otthon. — 1945-ben 16 esztendős volt. Hogyan kapcsolódott be a munkásmozgalomba? Hi­szen — mint korábban emlí­tette —, szülei akkor már nem éltek. Kitől kapott in­díttatást? Mígnem a MÉM Műszaki In­tézet néhány szakembere vál­lalkozott rá, hogy áttervezi a rendszert. Hosszas mérések eredményeként oda lyukadtak ki, hogy ha mérhetővé válik a fűtés, évente hatszázezer forintot takaríthatnak meg. Az átalakítás 520 ezerbe kerül. Klub, szakkör Nem sikerült a szakembe­reknek a gazdasági' bejárat sem a legjobban. Az, ahol az anyagokat, színházi előadá­sokhoz a díszleteket szállít­ják be. Olyan kővel burkol­ták, amely nem bírja a hi­deget, töredezett. A bejáratot vasbetonnal erősítik meg. Az eddig felsoroltakat kül­ső cégekkel végeztetik. A kö­vetkezőket a ház munkatár­sai és az önzetlen társadalmi segítők csinálják meg. Rész­ben már túl is vannak rajta. A munkatársakkal már ko­rábban megállaoodtak, hogy az idén két hetet erre fordí­tanak. Tapétázzák a terme­ket, átfestik a bútorokat, csi­szolnak, takarítanak. A hetes­nyolcas terembe új bútort is ők készítettek. A legtöbb segítséget a Ganz Árammérőgyár dolgozóitól, az egyik alakulat katonáitól, az Állattenyésztési Kutatóköz­ponttól, a KISZ városi bizott­ságától, a Poló-klubtól kap­ták. Kivették részüket a mun­kából a szakkörök tagjai, akik többnyire azt a termet hozták rendbe, ahol foglalko­zásaikat tartják. A munkatársak és a baráti segítők munkájának értékét nehéz volna számszerűen ki­mutatni. Annyi biztos, hogy százezer forint értékű anya­got, festéket, tapétát, csavart és egyéb alkatrészt használ­tak és használnak fel. — Az idősebb szakik meg­híztak apróbb ügyek intézé­sével, többek között fasiszta­ellenes plakátok ragasztásá­val. Mikor látták, hogy meg­bízhatnak bennem, fokozato­san komolyabb feladatokat adtak. Időközben az ifjúsági szervezetbe is beléptem, vár­tam, hogy párttag lehessek. 1945-ben vettek fel azután a Mr gyár Kommunista Párt so­raiba. Eléírté falujáróként társadalmi munkában agitál­tam az embereket. Nem volt könnyű dolgom és sok sza­badidőm sem, hiszen minden vasárnapot ilyesmivel töltöt­tem. Ünnepségekre is jár­tunk, még ma is emlékszem, milyen jó hangulat volt ott. — 19-.. '-ban egyesült a két munkáspárt és felvette a Magyar Dolgozók1 Pártja ne­vet. Az ön életútja hogyan alakult? — Folytattam az agitációs munkát, ma d 1950-ben meg­nősültem és Aszódra költöz­tem. Egyébké it feleségem is 45-ös párttag. 1950-től négy évig katonáskodtam a légi­erőnél, egészen az őrmesteri rangig vittem. Leszereltem és a' kor léptem be az Ipari Mű­szergyárba. — Közben a kommunisták előtt mind jobban megmutat­kozott az MDP legfőbb veze­tőinek hibás politikája. Hogy lehetett átvészelni ezt az idő­szakot? Helyben sütött sütemény Két elektromos kemencét is üzembe állítattak néhány hó­napja a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői cuk­rászüzemében. Így most már nem Vácró! hozzák a tésztákat, hanem helyben sütnek. Képünkön: Cserháti Sándorné a lin­zertésztát rakja a sütőbe. üancsovszki János felvétele Gyermekszínjátszóknak Tábor Veresegyházon Elvezetik a csapadékvizet Tisztítják a holt medret A több mint fél évtizede ki­alakított M3-as autópálya né­hány helyen bizony megváltoz­tatta a domborzati viszonyokat. Így például némiképp passzi­vitásra ítélte a Sződ-Rákos- patakot, amely Szada és Mo­gyoród között folyt a pálya vo­nalára keresztben. Az árok az évek folyamán betemetődött, berakódott, nö­vényzete megerősödött, viszont, ha nagyobb esőzések vannak — ahogy Lovász Attila, a ta­pasztalt kotrómester mondot­ta: az M3-as felől elég nagy víznyomás nehezedik a holt patakra, tehát a csapadékvíz elvezetésének megoldása idő­szerűvé vált. A Gödi Víztársulat két E— 304-es, mocsáriáró lánctalpas kotrójával másfél hónapja dol­goznak azon, hogy a szada— mogyoródi úttól Veresegyházig megtisztítsák a medret. Váeszentlászlá Kedvező aratási hírek A borsó szárából siló készül Az elmúlt napok időjárása kedvezett az aratásnak. Ennek köszönhető, hogy jól haladt környékünkön a nagy nyári munka. Itt-ott ugyan még a hagyományos növény, a zöld­borsó betakarítása is belenyúlt a gabona kombájnolásának idejébe, de így is legföljebb csak az aratás utáni közvet­len tennivalókat hátráltatja. — Ezernégyszáz hektáron volt búzánk, ennek a felét a hét elejéig learattuk — mond­ja Kolózs . László, a Ygcszent- lásziöi Zöldmező Tsz elnök­helyettese. — Tíz arató-csép­lő géppel dolgozik az aratóbri­gádunk, naponta nvolcszáz tonnát hordunk be. — Kellett-e szárítani a bú­zát? — Csak az elején. Százhúsz vagon takarmánybúzát vit­tünk szárítóra, mert tíz-tizen- két százalékkal nedvesebb volt, mint ami tárolható. Vácszentlászlóról most nem hordanak terményt malomba vagy másnak a tárolójába, mert a gazdaságnak van elég nagy tere hozzá. Az eladásra szánt búza a tornyokban marad, s majd az aratás végén adják el, valószínűleg a Ferencváro­si Malomnak. — A gazdaság vetőmagot is termelt. — Az idén 423 hektáron volt vetőmagnak betakarítandó bú­zánk. A korai GK Csongort és a GK Kincső fajtákat már le­arattuk. Ezek is szegedi faj­ták, amelyek ar: idén nálunk általában jó termést adnak. A gazdaságban beszélgeté­sünkkor még hetven hektár zöldborsó betakarítása volt hátra. A konibájnosokon, a búzaszállítókon kívül még töb­ben ennek fejtésén fáradoztak, ezért a tarióhántás kicsit ké­sett. A csaknem ötszáz hektár zöldborsóterületről mintegy kétezer tonna termést értéke­sítettek. a Hatvani Konzerv­gyárnak adták át. A borsó ki­lencven százaléka első osztá­lyú minősítést kapott. A bor­sófront híre még, hogy a nö­vény zöld szárából hatszáz va­gon jó silót készítettek. F. I. — Sok mindennel nem ér­tettünk egyet, de véleményt mondani, bírálni senki sem mert. Aki mégis megtette, az nagyon megbánta. A párt so­rait a bizalmatlanság kezdte gyengíteni. — És bekövetkezett 1956, az ellenforradalom. — Szét akarták volna osz­tani a gyárat is az ellenfor­radalmárok. De ezt aztán végképp nem hagytuk! Bizony nagy volt a bizonytalanság a f 'ekben. Az emberek nem dolgoztak, csak a kazánház működött akkor is, hiszen fű­teni és főzni muszáj volt. A kommunisták többsége- ha­mar felismerte a helyes utat. Aszódon, a faluban felvettük a kapcsolatot az ellenforra­dalmi akciók ellen szervez- ked'kkel és sikerült túljutni a kemény megpróbáltatá­sokon. — ön az elsők között kér­te átinazolását a Magyat Szo­cialista Munkáspártba. — Tudtam, ez az egyetlen helyes út, amit választhatok. 1957-ben itt a gyárban is megalakítottuk a munkásőr­séget, hogy megvédhessük a szocializmus eredményeit. — Mi volt a ran" ia a munkáső-ségben és mivel foglalkozott akkor a gyárban? — Idővel szaka, zpa.ancs- nok helyettes lettem. 1958-tól 1966-ig az IMI szakszervezeti titkáraként dolgoztam és falu­felelős is voltam. — Ez mit jelentett? — A pártbizottság közvet­lenül felelősséggel tartozott a falvakban folyó politikai munka figyelemmel kíséré­séért. Hozzám Váckisújfalu tartozott. — ön elvhűségéről, meg­győződéséről tanúbizonyságot tett. Következetes ebben is. mint a munkahelyéhez való ragaszkodásban. Hogyan látja a mai fiatalok politikai fel­lépését? — Rendkívül fontos, hogy a fiatal kommunisták megfe­lelő képzettséggel rendelkez­zenek, hiszen a jövő párt- vezetői közülük kerülnek ki. '•at idejében rá ke’’ vezetni erre és számon kell kérni tőlük a munkát. A ké­pességük megvan hozzá, csak tudni kell azt kamatoztatni. Garamvölgyi Annamária Autójavító Kisszövetkezet kerepestarcsai munkahellyel FELVESZ gyakorlott autófényező, autószerelő és karosszéria-lakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet hétköznap 19—20 óra között a 209-995 telefonon, vagy személyesen, Kerepestarcsa. Szabadság u. 4. 10—15 óra között.. ISSN 0133—1957 (Gödöllő! Hírlap) Nagy idők cselekvő részese

Next

/
Oldalképek
Tartalom