Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1985. JÚLIUS 24.. SZERDA Munkatársak, baráti segítek Tapétáz, mázol a közművelő A szomszédból hozatták a megfelel© veresfenyőt F.'ríJt**, szárítóra Levendula Az aratással egy időben zajlik a kerepestarcsai Szilas- msnti Termelőszövetkezetben a levendula szedése is. A negyvenöt hektáros ültetvény levelének teljes mennyisége a lepárlóba kerül, s olajat nyernek .belőle. Ugyanakkor mintegy száz mázsa nyersvirágot külön gyűjtenek be, ezt szárítóra viszik. E gyógynövény betakarítása két és fél, három hétig tart el. s hozzá speciális, francia gyártmányú gépet használnak. Jsbb a kalapácsosnál Terményaprító Újfajta terményapritó gépet kísérleteztek ki a MÉM Műszaki Intézetében, olyat, amelynek az élettartama nagyobb, fajlagos energiaigénye kisebb a hagyományos kalapácsos darálókénál. A vizsgálatok alapján már tisztázták, hogy a próbagép megfelelő minőségben dolgozik. Teljesítménymutatói jobbak a kalapácsos gépénél. energiafelvétele is 30— 40 százalékkal kisebb. Szép környezetben Nyáresti muzsika Nyáresti muzsika címmel ebben az évben is megrendezik a vácrátóti arborétumban a komoly zenei esteket A legközelebbi hangverseny e hét szombatján lesz. Ezúttal a Liszt Ferenc Kamarazenekar lép fel Rolla János vezetésével. Bach, Berlioz, Boccherini, Brahms, Csajkovszkij, Mozart, Pachelbel és Rameau műveit szólaltatják meg. Ha rossz az idő, akkor másnap rendezik meg a hangversenyt az arborétumban. Kezdési idő: este 7 óra. SIllMoTTliii Vészjelzés a tenger alól. Színes szovjet film. Csak 4 órakor! A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor! ■i *iU%?feeH64«ta* «?•»•*>.• w. Ebben az esztendőben másodszor tartják meg a drámajátéktábort a Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ és a városi úttörőelnökség szervezésében. A tábor részvevői a Gödöllőn és a vonzás- körzet községeiben működő gyermekszínjátszó csoportok tagjai és vezetői, valamint meghívott szakemberek. A táborozás idején lehetőséget kívánnak adni a gyerekeknek és a csoportvezetőknek az intenzív képzéshez, a kezdők munkájának sikeres indításához, a régebben működőknek műhelymunkájuk elmélyítésé, hez, új műsorok készítéséhez. Akik ebben segítenék: Ke- rényi Gábor, a Fővárosi Operettszínház rendezője, Fodor Mihály tanító, Kaposi László népművelő. Három hétre bezárták a gödöllői művelődési házat. Munkatársai azonban nem üdülnek, s közművelődéssel sem foglalkoznak. Mivel töltik idejüket? Festenek, tapétáznak, berendezést készítenek a játékterembe, takarítanak. Legalábbis a zömük. Akiknek nincs más halaszthatatlan tennivalójuk és vállalták a nem szakmába vágó munkát. £1 kell hriasztani A szokásos karbantartásról, felújításról van szó? Túlzás volna ezt állítani. Kétségtelen, felújítás, karbantartás, javítás, pótlás folyik a házban. Egyidejűleg rendbehozzák tervezők, kivitelezők balfogásait. Olyan hibákat javítanak ki, amiket, ha már elkövették, a szavatossáai időben kellett volna helyrehozni. Nem hozták helyre őket. A ház vezetői, munkatársai pedig hamar megúnták a bürokrácia útvesztőiben való bolyongást. Ehelyett inkább nekiláttak a munkának. Jellemző: a kivitelezésből származó hiányosságok megszűntetése adja a munka egy- harmad részét, a költségnek viszont a túlnyomó többségét. Erre az esztendőre 1,7 millió forintot költhetnek felújíí.lútúrJ > Tavaly Tükör és maszk volt a gyermekszínjátszók táborozásának jelmondata, az önismeret állt az előtérben, az idén a szakmai jelleg domborodik ki. A tábor tevékenysége a kiscsoportos foglalkozásokra épül. Lesznek kiegészítő rendezvények, egyebeik között szerepjátszó akadályverseny, improvizációs vetélkedő, vetítenek video- és hagyományos filmeket. A videotechnika révén a gyerekek önmaguk játékát is megtekinthetik, szembesülhetnek szerepükkel. Ugyancsak videón nézhetik meg a nemrégen lezajlott országos gyermekszínjátszó-találkozó felvételeit. Az eseménynek a veresegyházi II. Rákóczi Ferenc úttörőtábor ad helyet, július 26- tól augusztus 4-ig. tásra. Így most csak a legszükségesebbeket képesek elvégezni. Érdemes néhányat megemlíteni azok közül, amelyek halasztást szenvednek. A kupola tetejének a rendbetétele. Ügy, ahogy az idén a tetőt. Annak idején ugyanis nem volt rendesen szigetelve. Második nekifutásra fényvédővel festették le, ám kiderült, az alapozóréteget kifelejtették. Most már mind a kettő rajta van. remélhetőleg nem fog beázni többé. A színházteremben olyan szellőzőburákat helyeztek el, amiket, ha lerúgiák, nem lehet vissza tenni. A néző nagy izgalmában mozgatja a lábát, s folyton a burának ütközik ... A zenekari árkot könnyűszerkezetes megoldással olyanná kellene átalakítani. hogy a fedél kibontása és visszahelyezésé könnyebbé váljék. A ház külső alumínium borítását acélcsavarokkal rögzítették. A víz marja őket, sorra halnák masára a lemezt. Rézcsavarral kell majd odafogni. Mérhető rendszer Az idei legköltségesebb munkát a színpad padlózatának teljes cseréje adja. Az eredetit arra alkalmatlan fából készítették, ,;szálkás6dott, kétszer történt emiatt baleset, az illetékesek már többször meg akarták tiltani rajta a játékot. Most Ausztriából hoztak ilyen célra megfelelő vörösfenyőt. Igazából nem most. hiszen fél évig csak szárították. A fűtés a ház megnyitása óta gondot okozott. Kezdetben nem lehetett rendesen felfűteni a helyiségeket, majd volt úgy, hogy túl nagy volt a meleg. A lényeg: szabályozhatatlan fűtőrendszer, átalánydíjfizetés, óriási számlák. Négy évtized nagy idő az ember életében. A történelemben azonban csak egy pillanat. Ma már deres a hajuk azoknak, akik negyven évvel ezelőtt fiatalok voltak és szemtanúi lehettek az ország életét alapvetően meghatározó változásoknak. Schwé- ger Ferenc, az Ikladi Ipari Műszergyár kazánházának művezetője közéjük tartozik. A negyvenes évek elején lakatosinas volt. Takarított, begyújtott az idősebbek kívánságára és hozta az ennivalót a segédeknek. — Nagy urak voltak akkoriban a segédek — emlékezik vissza, majd tréfásan hozzáfűzi -, nagyobb tekintélyük volt, mint ma a művezetőknek! — Hol lakott abban az időben? — Pesten, a Mária-Valéria telepen. 1944 vegén, 1945 elején gyakran összeszedték a fiatalokat és takarítani meg egyéb nemszeretem munkára vitték őket. No, ezt velem csak egyszer csinálhatták meg. mert legközelebb már nem találtak otthon. — 1945-ben 16 esztendős volt. Hogyan kapcsolódott be a munkásmozgalomba? Hiszen — mint korábban említette —, szülei akkor már nem éltek. Kitől kapott indíttatást? Mígnem a MÉM Műszaki Intézet néhány szakembere vállalkozott rá, hogy áttervezi a rendszert. Hosszas mérések eredményeként oda lyukadtak ki, hogy ha mérhetővé válik a fűtés, évente hatszázezer forintot takaríthatnak meg. Az átalakítás 520 ezerbe kerül. Klub, szakkör Nem sikerült a szakembereknek a gazdasági' bejárat sem a legjobban. Az, ahol az anyagokat, színházi előadásokhoz a díszleteket szállítják be. Olyan kővel burkolták, amely nem bírja a hideget, töredezett. A bejáratot vasbetonnal erősítik meg. Az eddig felsoroltakat külső cégekkel végeztetik. A következőket a ház munkatársai és az önzetlen társadalmi segítők csinálják meg. Részben már túl is vannak rajta. A munkatársakkal már korábban megállaoodtak, hogy az idén két hetet erre fordítanak. Tapétázzák a termeket, átfestik a bútorokat, csiszolnak, takarítanak. A hetesnyolcas terembe új bútort is ők készítettek. A legtöbb segítséget a Ganz Árammérőgyár dolgozóitól, az egyik alakulat katonáitól, az Állattenyésztési Kutatóközponttól, a KISZ városi bizottságától, a Poló-klubtól kapták. Kivették részüket a munkából a szakkörök tagjai, akik többnyire azt a termet hozták rendbe, ahol foglalkozásaikat tartják. A munkatársak és a baráti segítők munkájának értékét nehéz volna számszerűen kimutatni. Annyi biztos, hogy százezer forint értékű anyagot, festéket, tapétát, csavart és egyéb alkatrészt használtak és használnak fel. — Az idősebb szakik meghíztak apróbb ügyek intézésével, többek között fasisztaellenes plakátok ragasztásával. Mikor látták, hogy megbízhatnak bennem, fokozatosan komolyabb feladatokat adtak. Időközben az ifjúsági szervezetbe is beléptem, vártam, hogy párttag lehessek. 1945-ben vettek fel azután a Mr gyár Kommunista Párt soraiba. Eléírté falujáróként társadalmi munkában agitáltam az embereket. Nem volt könnyű dolgom és sok szabadidőm sem, hiszen minden vasárnapot ilyesmivel töltöttem. Ünnepségekre is jártunk, még ma is emlékszem, milyen jó hangulat volt ott. — 19-.. '-ban egyesült a két munkáspárt és felvette a Magyar Dolgozók1 Pártja nevet. Az ön életútja hogyan alakult? — Folytattam az agitációs munkát, ma d 1950-ben megnősültem és Aszódra költöztem. Egyébké it feleségem is 45-ös párttag. 1950-től négy évig katonáskodtam a légierőnél, egészen az őrmesteri rangig vittem. Leszereltem és a' kor léptem be az Ipari Műszergyárba. — Közben a kommunisták előtt mind jobban megmutatkozott az MDP legfőbb vezetőinek hibás politikája. Hogy lehetett átvészelni ezt az időszakot? Helyben sütött sütemény Két elektromos kemencét is üzembe állítattak néhány hónapja a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői cukrászüzemében. Így most már nem Vácró! hozzák a tésztákat, hanem helyben sütnek. Képünkön: Cserháti Sándorné a linzertésztát rakja a sütőbe. üancsovszki János felvétele Gyermekszínjátszóknak Tábor Veresegyházon Elvezetik a csapadékvizet Tisztítják a holt medret A több mint fél évtizede kialakított M3-as autópálya néhány helyen bizony megváltoztatta a domborzati viszonyokat. Így például némiképp passzivitásra ítélte a Sződ-Rákos- patakot, amely Szada és Mogyoród között folyt a pálya vonalára keresztben. Az árok az évek folyamán betemetődött, berakódott, növényzete megerősödött, viszont, ha nagyobb esőzések vannak — ahogy Lovász Attila, a tapasztalt kotrómester mondotta: az M3-as felől elég nagy víznyomás nehezedik a holt patakra, tehát a csapadékvíz elvezetésének megoldása időszerűvé vált. A Gödi Víztársulat két E— 304-es, mocsáriáró lánctalpas kotrójával másfél hónapja dolgoznak azon, hogy a szada— mogyoródi úttól Veresegyházig megtisztítsák a medret. Váeszentlászlá Kedvező aratási hírek A borsó szárából siló készül Az elmúlt napok időjárása kedvezett az aratásnak. Ennek köszönhető, hogy jól haladt környékünkön a nagy nyári munka. Itt-ott ugyan még a hagyományos növény, a zöldborsó betakarítása is belenyúlt a gabona kombájnolásának idejébe, de így is legföljebb csak az aratás utáni közvetlen tennivalókat hátráltatja. — Ezernégyszáz hektáron volt búzánk, ennek a felét a hét elejéig learattuk — mondja Kolózs . László, a Ygcszent- lásziöi Zöldmező Tsz elnökhelyettese. — Tíz arató-cséplő géppel dolgozik az aratóbrigádunk, naponta nvolcszáz tonnát hordunk be. — Kellett-e szárítani a búzát? — Csak az elején. Százhúsz vagon takarmánybúzát vittünk szárítóra, mert tíz-tizen- két százalékkal nedvesebb volt, mint ami tárolható. Vácszentlászlóról most nem hordanak terményt malomba vagy másnak a tárolójába, mert a gazdaságnak van elég nagy tere hozzá. Az eladásra szánt búza a tornyokban marad, s majd az aratás végén adják el, valószínűleg a Ferencvárosi Malomnak. — A gazdaság vetőmagot is termelt. — Az idén 423 hektáron volt vetőmagnak betakarítandó búzánk. A korai GK Csongort és a GK Kincső fajtákat már learattuk. Ezek is szegedi fajták, amelyek ar: idén nálunk általában jó termést adnak. A gazdaságban beszélgetésünkkor még hetven hektár zöldborsó betakarítása volt hátra. A konibájnosokon, a búzaszállítókon kívül még többen ennek fejtésén fáradoztak, ezért a tarióhántás kicsit késett. A csaknem ötszáz hektár zöldborsóterületről mintegy kétezer tonna termést értékesítettek. a Hatvani Konzervgyárnak adták át. A borsó kilencven százaléka első osztályú minősítést kapott. A borsófront híre még, hogy a növény zöld szárából hatszáz vagon jó silót készítettek. F. I. — Sok mindennel nem értettünk egyet, de véleményt mondani, bírálni senki sem mert. Aki mégis megtette, az nagyon megbánta. A párt sorait a bizalmatlanság kezdte gyengíteni. — És bekövetkezett 1956, az ellenforradalom. — Szét akarták volna osztani a gyárat is az ellenforradalmárok. De ezt aztán végképp nem hagytuk! Bizony nagy volt a bizonytalanság a f 'ekben. Az emberek nem dolgoztak, csak a kazánház működött akkor is, hiszen fűteni és főzni muszáj volt. A kommunisták többsége- hamar felismerte a helyes utat. Aszódon, a faluban felvettük a kapcsolatot az ellenforradalmi akciók ellen szervez- ked'kkel és sikerült túljutni a kemény megpróbáltatásokon. — ön az elsők között kérte átinazolását a Magyat Szocialista Munkáspártba. — Tudtam, ez az egyetlen helyes út, amit választhatok. 1957-ben itt a gyárban is megalakítottuk a munkásőrséget, hogy megvédhessük a szocializmus eredményeit. — Mi volt a ran" ia a munkáső-ségben és mivel foglalkozott akkor a gyárban? — Idővel szaka, zpa.ancs- nok helyettes lettem. 1958-tól 1966-ig az IMI szakszervezeti titkáraként dolgoztam és falufelelős is voltam. — Ez mit jelentett? — A pártbizottság közvetlenül felelősséggel tartozott a falvakban folyó politikai munka figyelemmel kíséréséért. Hozzám Váckisújfalu tartozott. — ön elvhűségéről, meggyőződéséről tanúbizonyságot tett. Következetes ebben is. mint a munkahelyéhez való ragaszkodásban. Hogyan látja a mai fiatalok politikai fellépését? — Rendkívül fontos, hogy a fiatal kommunisták megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, hiszen a jövő párt- vezetői közülük kerülnek ki. '•at idejében rá ke’’ vezetni erre és számon kell kérni tőlük a munkát. A képességük megvan hozzá, csak tudni kell azt kamatoztatni. Garamvölgyi Annamária Autójavító Kisszövetkezet kerepestarcsai munkahellyel FELVESZ gyakorlott autófényező, autószerelő és karosszéria-lakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet hétköznap 19—20 óra között a 209-995 telefonon, vagy személyesen, Kerepestarcsa. Szabadság u. 4. 10—15 óra között.. ISSN 0133—1957 (Gödöllő! Hírlap) Nagy idők cselekvő részese
