Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Fényezők Évente nyolcezer úgynevezett fordulókorongot gyártanak az Ikarus megrendelésére az ecse- rt Rákosmezeje Termelőszövet­kezet fémipari ágazatának szakemberei. Kun Attila vé­dőfelszerelésben ezeket az ele­meket festi le. Találkozás A ragyogóan fényes vasár­nap reggel a kapukban állt Bényén a Fő utcai lakók többsége. A látványt csodál­ni még a fekete ruhás, feke­te kendős nénikék is kicso­szogtak. Talán eszükbe jutot­tak a régi aratási felvonulá­sok is ... körülbelül kilomé­ter hosszú forgalmi dugó akadályozta meg a közlekedést legalább negyedórára, húsz percre, mégsem morgolódott, zsörtölődött senki. Sőt: a dugó igazi szenvedő alanyai, miköz­ben óvatosan, araszolva kerül­gették egymást, vidáman inte­gettek, köszongettek a szem­be jövéaeky s«"—• •• •••— Ritka találkozás volt. A Mo- nori Állami Gazdaság kom­bájnjai Ránd környékéről tar­tottak Gomba irányába, a Fáy András Tsz arátóbrigádja pe­dig a monori határ közeléből települt áj; Bényére. Körülbe­lül húsz kombájn, még több szállító jármű és a műhelyko­csik vonulták el egymás mel­lett. Ilyet sem láttak még a falubeli öregek ... Egy idős ember tisztelettel levette a kalapját. EGY MUNKÁSEMBER mondta el az alábbi véle­ményt új pártszervezete kö­zösségi életéről. Harmincéves párttagság után súlyos bal­esete miatt kényszerült mun­kahelyet és alapszervezetet cserélni. Gyári alapszerveze­te emlékezetes, meleg hangú taggyűlésen vett búcsút tőle. Ott volt a pártbizottság titká­ra is, aki a gyár emblémáját viselő emlékplakettel és könyvekkel ajándékozta meg. Elvtársai pedig azzal búcsúz­tak, hogy a sokéves közös munka során kialakult baráti kapcsolatot a jövőben is ápol­ni szeretnék. Ismerősöm a kisváros egyik szolgáltató üzemében kapott egészségi állapotának megfe­lelő munkát, s mivel ott pártszervezet nem működött, a lakóhelye szerint illetékes alapszervezetnél jelentkezett. Illetve először csak jelentke­zett volna, mert napokon át nem talált senkit a pártiro­dán, aki érdemben törődhe­tett volna vele. Amint mond­ja, már az is szöget ütött a fejében, hogy amikor a párt­helyiséget kereste, a környék lakói csak hosszas tanakodás után tudták útbaigazítani. Vajon milyen kapcsolat lé­tezhet az ilyen „visszavonul­tan” működő pártszervezet és a területén élő lakosság kö­zött? Visszaemlékezett arra az időre, amikor szülőfalujában jóformán még gyerekfejjel je­lentkezett a pártba. Az ö pártszervezetük nem csupán munkában jól összetartó egy­séges közösség volt, de a fa­lu népével is szoros kapcso­latban. gyümölcsöző együtt­működésben élt. Pártházuk Címét nemcsak ismerték az ti A PEST MEGYEI HfRLAP KÜLÖNKIADÁSA IVI XXVII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1985. JŰLIUS 34., SZERDA Meddig tart a szélmalomban;? Az igényesség magját elvetve J Más szemében a szálkát is, sajátjában a gerendát ^ sem... Sokszor sajnos, ez a közmondás kell, hogy j, eszünkbe jusson, amikor egy-egy panaszos kopogtat az $ ajtónkon, vagy valamilyen fórumon a köztisztaság, a 4 környezetvédelem kerül szóba. Legutóbb a Monori 4 Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta ezt f a témát, illetve a vele kapcsolatos akciók, intézkedé- % sek tapasztalatait. A testület egyik tagja ott~ más pél- $ dát említett. Szélmalomharc ez — mondta —, de vá­jj jón meddig tart még? Nem lehetne szigorúbban, ke- % ményebben büntetni, akár magánszemélyről, akár in- 4 tézményről van szó? megyei vezetősége és a me­gyei tanács által meghirde- tettv környezetvédelmi ver­senymozgalomba egyetlen körzetbeli munkahely sem ne­vezett be. A Jászai Mari té­ren a kiültetett több száz fa­csemetéből egyetlen éjszaka alatt nyolcvanat törtek de­rékba a környékbeli vandá­lok. Fehér munkásnadrágok Az év első felében körülbelül 5 ezer fehér színű munkásnad­rágot készítettek a Cegléd és környéke Háziipari Szövetkezet nyáregyházi részlegében dolgozó nők. Macska Mártonná (a kép előterében) már nagy gyakorlattal rendelkezik az élelmiszer- és gyógyszeriparban használt munkaruhák varrásában. Hancsovszki János felvételei Gyömrőiek a tévében ' A Nemzeti Színház javára Természetesen jó néhány kirívó eset is szóba került. Szinte nap mint nap látni a Fő téren lévő intézmények előtt a füvön parkoló autó­kat. Nem épületes látvány az OTP, az Állami Biztosító mo­nori kirendeltsége, a K1SZ- bizottság előtti rész állapota sem. Az Ady Endre úton szé­pen gondozott pázsitok s mellig érő gazzal díszelgő dzsumbujok váltják egymást. Az egyik vb-tag azt is elpa­naszolta, hiába szólt a szom­szédjának, hiába vágta le ő maga a szomszéd háza előtt is a füvet, nem hajlandó a rendcsinálásra. Lehet-e kény­szeríteni? Monornak van köztiszta­sági rendelete, annak érvényt kell szerezni, de ha szüksé­ges, a legközelebbi tanács­ülésen sor kerülhet a módo­sításra is — szögezte le vá­laszul, s egyben feladatot szabva is Rágyánszki Pál ta­nácselnök. — El kell érnünk, hogy legyen egy terület, amely külcsínével, tisztaságá­val is a városiasodásra jó pél­da, s hozzá lehet majd ala­kítani a település egész ar­culatát. Elmondta a tanácselnök azt is: a költségvetési üzem új vezetője elsődleges feladatául a köztisztaság, az intézmé­nyes szemétszállítás gondjai­nak megoldását kapta. Két­ottaniak, de bizalommal be is kopogtattak bármilyen ügyes­bajos dolgukban, mert szá­míthattak a kommunisták se­gítségére. A falu népe mindig tudta, mikor tartanak taggyű­lést, és ha késő estig tanács­koztak is, az emberek soka­sága ébren várta, hogy miről és hogyan döntöttek a kom­munisták. S a beszélgetés ilyenkor tovább folyt a kis­kapukban, a házak kerítései­nél, a közös dolgokról. Végül mégis talált valakit új alapszervezetében. Admi­nisztrátor vette át a jelentke­zését, meglehetős közönnyel adva tudtára, hogy a titkár elvtárs nem lehetett jelen, mi­vel nagyon elfoglalt ember. Ha mégis találkozni akar ve­le. arra is alkalom nyílik majd a legközelebbi taggyű­lésen. A taggyűlés ideje el is ér­kezett, s a titkár nem látszott barátságtalan embernek. Hosszabb beszélgetésre ugyan nem futotta az idejéből, de megnyugtatta az újonnan ér­kezőt, hogy a többiektől min­dent megtud majd, ami érde­kelheti. A taggyűlés, amelyen állítólag az influenza miatt a tagoknak alig fele vett részt, nem tartott sokáig. Illetve nem tartott volna, ha az új elvtárs nem tesz fel néhány, egyesek számára kényelmetlennek tű­nő kérdést. Amikor a meglehetősen hi­vatalosan hangzó, és inkább csak általános politikai kérdé­seket taglaló beszámoló után ségtelen, nem lesz könnyű bi­zonyítania ... A tavaszi köztisztasági kör­nyezetvédelmi akció az idén is a szokásos keretek között zajlott, sokat segítettek a kü­lönböző gazdasági egységek, tömegszervezetek, az úttörők. Sajnos, azonban az illegális szemétlerakó helyek azóta is újratermelődnek, megszünte­tésük továbbra is nagy gond. Megkezdődött viszont a ma­gántelkekről a közúti árkok­ba vezetett illegális szenny­vízcsatornák felszámolása. Az Ady Endre úton például 20 esetben kellett a tanácsiaknak intézkedniük. Biztató, hogy az utóbbi időben csökkent az ismeret­len környezetszennyezők szá­ma, mert huszonegy szemete- löt és parkrongálót értek tet­ten, s büntettek meg a hely­színen. A végrehajtó bizott­ság tagjai azonban kevésnek találták az összesen kiszabott 3 ezer. 40.0 forintnyi., bírságot Tizenegy esetben szabálysér­tést is kezdeményezett a ta­nács, s két-két esetben el­fogadta a szabálysértőknek azt a felajánlását, hogy a bünte­tés kifizetése helyett, annak összegével egyenértékű mun­kát végez, illetve végeztet a köztisztaság érdekében. Lehangoló tapasztalata volt viszont a tavaszi akciónak, hogy a Vöröskereszt, a HNF Sajnos, sok monori utcán, közterületen még mindig magról hajt újra a gaz, ezért továbbra is a MÜTEF-osztály és a költségvetési üzem meg­különböztetett feladatul szab­ta a -köztisztaság és a kör- nyezetvédelem Javítását a végrehajtó bizottság. Mert az igényesség magját is el kell vetnie valakinek ... V. J. A Hazafias Népfront gyom­ról nyugdíjasklubja csaknem két hónappal ezelőtt, május 31- én vidám estet rendezett a he­lyi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A nézők — lehettek vagy háromszázötvenen — már TÓ előre megvásárolták az egyenként 30 forintos belépőt. Voltak olyan családok, ahol tíz-húsz jegyet Is megvettek. Tizenegyezer forint jött ily Levelesládánkból Gazdátlanul álló házak Évek óta üresen álló házak bőven akadnak Monoron. A mi környékünkön legalább négy olyan épület van, mely évek óta gazdátlan. A községünkben mennyire tehető vajon az ilyen lakások száma? . Nehéz . a lakáshely_- zet,~ a tulajdonosok miért nem adják ki meglévő szo­báikat? — vetődik fel a kér­dés? Vandálok betördösik az ab­lakokat. így van ez több he­lyen is. Szinte egyik napról a másikra rongálják meg, ki tudja kik. Először csak a kül­ső ablakot törték be az egyik helyen, másnap már a belső üveg is be volt zúzva tégla­darabokkal. Akadhat olyan személy is, aki esetleg bűnös célokra használja ki az ilyen helyi­ségeket. Jó lenne, ha a közvetlen szomszédok időnként jobban odafigyelnének az ilyen há­zakra. Olasz Józsefné Monor .... módon össze, amelyet az épülő új Nemzeti Színház javára fi­zettek be. A nemes gesztus önmagában is figyelemre méltó. Ezt méltá­nyolták a Magyar Televíziónál is, hiszen az estre meghívták őket, s eljöttek. Csaknem min­den műsorszámot rögzítettek a filmkamerával, de az adásba természetesen csak a rövidített változata kerül. Adni érdemes — ez a címe a Magyar Televízió ötperces műsorának, amelyet legköze­lebb július 25-én, csütörtökön 18 óra 25 perckor sugároznak az I-es csatornán. Ebben szer repelnek a gyömrőiek, érdemes lesz tehát bekapcsolni a televí­ziót fél hét előtt öt perccel. A műsor szerkesztője dr. Hálák László, riportere Gál Jolán, operatőr-rendezője Jávorszky László. Nézzük jó szívvel és öröm­mel a gyömrőiek produkcióit! —ér Szövetkezeti alapítók Tízesekből teremtették a hozzászólások következtek volna, egyetlen jelentkező sem akadt, ö sem kért szót. De amikor a titkár bejelentet­te, hogy egyik tagtársuk ki­lépett a pártból, egy másik idős elvtársnak pedig néhány nap múlva lesz a temetése, már nem maradhatott közö­nyös. Érdeklődni kezdett, hogy mi indokolja a kilépést, és mint vélekedik erről az alap- szervezet. A titkár csak eny- nyit tudott mondani, hogy 50 év körüli értelmiségiről van szó, aki betegsége, állítólagos idegösszeroppanása miatt szánta el magát a lépésre. Ö ugyan bevallotta, hogy szemé­lyesen nem beszélt vele, N. elvtársat kérte meg az eset tisztázására. N. elvtárs kény­telen-kelletlen szót kért, hosz- szasan magyarázta, hogy ő kereste ugyan a kilépőt, de mivel az kórházban volt, csak a feleségével beszélhetett. Egyébként szerinte kár fir­tatni a dolgot, a kilépő nem sokat törődött a párttal. Vele vajon törődtek-e az elvtársak? — firtatta tovább az új ember, és fejtegetni kezdte, hogyan járt volna el hasonló esetben az előző párt- szervezete. Az ő közösségük­ben ilyen esetben íratlan tör­vény volt a beteglátogatás, a családdal való törődés, beszél­getés. Elvtársi munkacsoport vette volna kezébe a dolgot, hogy elejétől végig kikutassa, miért és hogyan szánta el ma­gát egy társuk a kilépésre Lehet, hogy végül elfogadták. vagy legalábbis megértették volna az illető indokait, de semmi esetre sem veszik tudo­másul döntését, úgy, hogy egy szót sem kérdeznek tőle. Az is kiderült az új ember kérdései nyomán, hogy az idős elvtárs temetésére sem készülődik senki az alapszer­vezetben. A titkár szerint ná­luk ilyen alkalommal ki-ki a saját elhatározása szerint cse­lekszik. Kiderült, hogy a kö­telezően előírtakon kívül 'nincsenek közös rendezvé­nyeik, legfeljebb jelentős év­fordulókon tartanak megem­lékezést. Nem divat a csalá­dok barátkozása, összejövetele, a születés- vagy névnapi kö­szöntő, nem szokás közösen kirándulni, színházba járni, hiányoznak a kommunisták­kal közösséggé formáló közös élmények. S ami még rosz- szabb, nem hívják meg rend­szeresen a pártonkívülieket sem eszmecserére, barátkozás- ra, vagyis nincs megfelelő kap­csolatuk a lakossággal. Ennek természetes következménye, hogy nem adnak és nem kap­nak megfelelő tájékoztatást időszerű. kérdésekről, a köz­hangulatról. Élhet-e így tovább az alap­szervezet? — hangzott az új elvtárs utolsó kérdése. Valaki méltatlankodva jegyezte meg, hogy ma már meglehetősen korszerűtlenek az ilyen köve­telések. Egy hivatalban talán azok — hangzott a válasz —, de nekünk elvtársi közösség­ben kellene élni. MINDENKI ÉREZTE, hogy olyan igazság ez, amin nincs vitatnivaló S talán az akarat is meglesz hozzá, hogy a fel­ismert igazságnak érvényt szerezzenek. K. Gy. A millpengőkkel már a szél játszogatott, forgatta, pergette az útszél porában, a jó fo­rint azonban még nem hozott árubőséget, keresett portéká­val teli üzleteket. A 'íérés, az utasítás pedig már megtör­tént: llovai István szervezze meg Üllőn a földművesszö- vetkezetet és teremtsen ár- szabályozó konkurrenciát — üzlet nyitásával — a magán- kereskedőknek. llovai István, az illegalitás­ban is kipróbált harcosa a pártnak, tagja volt a község direktóriumának, ezért a da­rutollas bíróság hatévi bör­tönbüntetéssel sújtotta. 1946 augusztusában a zsebekben már ezüst hangon „csilingelt” a forint, amikor a tisztelet övezte István bácsi gyűlést hívott össze: a nagy számban megjelent közönség ott a hely­színen 10 forintos részjegy váltásával megalakította Di- dek István, Majoros András, Göbölyös Mihály, Kovacsik Benő vezetésével a földmű- vessző vetkezetet. Akkor még nemcsak áru, üzlethelyiség sem volt. — 1947 őszén a község la­kossága sehogyan sem volt el­látva tüzelővel, kidoboltattam hát — a jó húsz évvel ezelőtt elhangzott szavakat idézem —, hogy „aki szenet akar ho­zatni, az az árát fizesse be előre”. Két vagonra jött össze a pénz. Pár napon belül per­sze megérkezett a szén is. Hozattunk több vagon korpát, vöröshagymát, még öt mázsa fokhagymát is. Az egykori beszélgetés így folytatódott: „1948 élején ér­tesítést kaptam, hogy kiutal­tak kölcsönképpen 15 ezer fo­rintot, nyissuk ki az üzletet. Akkor már a szövetkezetnek is volt némi tőkéje, csak az volt a baj, hogy mindenféle segédeszköz kellett, és ez sok pénzt emésztett fel. November elsején a kisud­varba (ahol ma a Malom ut­ca sarkán az ABC és néhány ház állj vittük a gyalupadot, a vöm. Molnár Ferenc kijaví­totta a padlót, ajtót, ablako­kat, a lányom meg néhány társával: F. Kovácsnéval, Kissnével kimeszelte, és 1948. november 8-án kinyitottuk az ötször hat méteres üzletet. (Ott most a vasbolt van.) Szegényes kis üzlet volt, a lá­nyom volt a boltos, a vejem meg az ócska motorján áru után szaladgált.” Innen, ebből a 30 négyzet- méter alapterületű egyetlen boltból nőtt ki, terebélyese­dett az üllői földművesszö- vekezet 13 ezer 734 négyzet- méter alapterületen, választé­kos árukészlettel rendelkező, jól felszerelt üzlete. Igaz, köz­ben magához „édesgette” a vecsési, majd a monori föld­művesszövetkezeteket, s 1961. április elsején az átszervezés során megkapta más vállala­tok üzleteit is. Pilissel aztán 1975-ben egyesült és nevet is változtatott: Monorvidéki Áfész lett. A 63. szövetkezeti napon így emlékeznek még Üllőn azokra az emberekre, akik az alapítással járó nehézségeket is vállalták és megteremtették az alapját a vonzáskörzet 11 községében a választékos ke­reskedelmi ellátásnak. Kiss Sándor Pilisen Kiállítás Népművészet a lakásban címmel képzőművészeti kiál­lítás nyílt Pilisen a 3. számú napközi otthonos óvodában a helyi Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház rendezésében. A tárlat július 26-ig naponta 8 órától 17 óráig tekinthető meg. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kommunista közösség Ezen nincs mit vitatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom