Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
6 PEST y .min] 1985. JŰLIUS 24., SZERDA ' J ogí "ta »iác söjk Ä munkaszerződés módosításának feltételei # A nem vagyoni kár érvényesítése As otthoni gondok foglalkoztatták Hiány volt a pénztárban • A munkaszerződés módosításához a munkáltató és a dolgozó közös megegyezése szükséges. V. Á. egészségügyi intézmény tisztviselőjét a központtól beleegyezése nélkül egy jóval távolabbi munkahelyre helyezték át végleges jelleggel. Olvasónk kérdezi, van-e jogorvoslatnak helye? Igen, van. Áz intézmény munkaügyi döntőbizottságához, ez ellen pedig a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató a dolgozót, annak hozzájárulása nélkül, egyoldalú intézkedéssel csak azonos telephelyen helyi oszthatja be más munkahelyre. A dolgozó beleegyezése nélkül ilyen intézkedést csak akkor tehet, ha a dolgozót változó munkahelyre (munkakörbe) alkalmazták, vagy ha az csupán ideiglenes jelleggel történik. Olvasónk előadása szerint e feltételek egyike sem áll fenn az ő esetében. Ilyen körülmények szerint jogilag munkaszerződés módosítása történt, ehhez pedig olvasónknak bele kell egyeznie. Minthogy itt megegyezésről nem lehet szó, a dolgozó az áthelyezéshez utólag sem járult hozzá, olvasónk áthelyezése jogszabály- sértő. 0 Érvényesítheti-e az özvegy a nem vagyoni kárát? P. J.-né olvasónk férjével motorkerékpáron szabályosan haladtak az országúton. Egy teherautó szabálytalan előzése következtében bálesetet szenvedtek, férje kórházba szállítás közben meghalt. Olvasónk munkaképességének ötven százalékát elvesztette, állandó talpon állást igénylő munkakörét nem--tudja ellátni, sőt mozgásában annyira korlátozott, hogy lépcsőket 5! Nagyon ritkán fordul elő, % hogy valakinek több, más £ ok között a titoktartás meg- f szegése miatt mondanak fel. f Ilyen ügy került a Legfel- á sőbb Bíróság elé. Amikor az egyik vidéki vállalat, főtisztviselőjét fegyelmi büntetésül elbocsátották, terhére rótták, hogy egy szerződés megkötésére vonatkozó utasítást nem teljesített. Mégpedig azért nem, hogy az ügyletet a versenytárs köthesse meg. Mulasztása szándékos volt. és ezzel a vállalati titoktartást megsértette. Súlyosbító körülményül szolgált, hogy magatartásával milliós nagyságrendű gazdasági hátrányt aközött, valamint, hogy önálló beosztásával és a vele szemben táplált bizalommal vissza, élt. Az elbocsátott ember a fegyelmi határozat hatályon kívül ' helyezéséért a vállalati döntőbizottsághoz fordult, ahol minden vádpontot tagadott. A döntőbizottság a kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a fegyelmi vétségeket elkövette. A vállalat szerződéskötési szándékát nyilvánvalóan közölte a versenytárssal,' amely így előnyhöz jutott. Sőt, a fegyelmi határozat meghozatala utáni napon ez a versenytárs a vállalattól kikérte. Ezek ut'n az illető' a munkaügyi bírósághoz fordult, amely megállapította: a fegyelmi vétségeket nem követte el, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte, és a vállalatot kötelezte, hogy a tisztviselő munkakönyvében a „kilépett” bejegyzést 1 „munkaviszony megszűnt”-re javítsa ki. A jogerős íté’et ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben áj eljárást rendelt el. . A határozat rám t arra, hogy a tisztviselőnő.. ,az ügyben eljárt különböző fórumok előtt tett nyilatkozataiban ellentmondás van. Ugyanez a helyzet a két kihallgatott tanú vallomásában is. Ezeket a »unkaügyi bíróságnak az új sem tud járni, ezért kénytelen az emeleti lakását földszintire elcserélni. Mire számíthat anyagilag, kérdezi tőlünk, kérhet-e vagyoni kártérítést az Állami Biztosító által megállapított, halál esetére szóló kártalanítás és egyéb dologi (motorkerékpár, ruházat stb.) kárának megtérítésén felül. A nem vagyoni kárpótlásnak az a rendeltetése, hogy a súlyosan sérültet ért hátrányokat enyhítse, életét megkönnyítse. Az erre irányuló kereset akkor lehet eredményes, ha azt orvosszakértői vélemény alátámasztja. Ezért a szakvéleménynek ki kell majd terjednie, hogy olvasónk milyen munkavégzésre alkalmas a felgyógyulása után. Amennyiben a baleset előtti jövedelmét nem, vagy csak rendkívüli munkateljesítménnyel érheti el, kereset- veszteségének járadékként való megítélését kérheti. Közlekedési többletköltség megállapítása is indokolt lehet, mert . járása a baleset következtében elnehezült. Jogosítványa nincs, baleseti foka sem indokolná a rokkantaknak járó autó használatát, csak közlekedési többletköltségre lehet igénye. A lakáscsere iránti igényét is csak az orvosszakértői vélemény alapján lehet elbírálni és ha az indokolt, a keresetlevélben meg kell határozni, hogy a lakáscsere milyen kiadásokkal jár. Ha olvasónk tartósan nem tud beleilleszkedni korábbi társadalmi körébe, akkor a Legfelsőbb Bíróság 16. számú irányelve szerint, nem vagyoni kár megtérítésére is joggal lehet igénye. 0 Megtagadhatja-e a dolgozó a munkáltató utasítását, ha tudja, hogy azzal kárt okoz? k. F. olvasónk kérdésére is eljárásban tanúik kihallgatásával fel kall oldania. Csak ezek után lehet a felelősség felől megnyugtatóan dönteni. Az elmúlt évtizedek társadalmi, gazdasági eredményei kedvező feltételeket teremtettek a felnövekvő nemzedék számára. A magyar fiatalok döntő többsége becsületesen tanul, helytáll a munkában, teljesíti állampolgári és hazafias kötelességét. Az ifjúság egy részének fejlődését, társadalmi beilleszkedését azonban továbbra is számos — részben történelmileg örökölt, részben újratérmelődő, illetőleg újonnan keletkező — körülmény nehezíti, veszélyezteti. lebb a neureSíkus A fiatal nemzedéknek aggodalmat keltöen nagy része él fejlődését veszélyeztető körülmények között. Emelkedik a fiatalkorúak körében a neurózisos megbetegedések aránya, nő az öngyilkossági kísérletek száma. Szélesedik azon fiatalok köre, akik nem fogadják el a társadalmi normákat, átlépik a törvényes rend határát és bűncselekményt követnek el. A veszélyeztetett kiskorúak száma meghaladja a százezret, ez az azonos korúak 5—7 százaléka. A gyermek- és a fiatalkorúak bűnözése a rendőri szervek bűnmegelőzési, bűnüldözési tevékenységének központi problémájává vált. A fiatalkorú bűnelkövetők egyre nagyobb szerepet játszanak az összbű- nözás alakulásában. Egyes bűncselekményi kategóriákban részvételük meghatározó, és mint ilyen, a közbiztonság egészére is kiható tényező. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú a Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezésével válaszolunk. Eszerint nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Akkor sem köteles teljesíteni a vezető utasítását, ha az egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását akkor is, ha annak teljesítésével a dolgozó bűncselekményt követne el. A törvény kimondja azt is, ha az előbb felsoroltakon kívül az utasítás jogszabályba ütközik, vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményekkel előre számíthat, erre köteles a felettese figyelmét felhívni. Ilyenkor azonban nem tagadhatja meg az utasítás teljesítését, ha csak erre külön jogszabály őt nem jogosítja fel. Felhívjuk azonban kérdező olvasónk figyelmét,, hogy az utasítás teljesítésének ' jogos megtagadása nem menti fel a jogszerű utasítások teljesítése alól. Ha azonban azért nem végez munkát, mert az utasítást jogszerűen tagadta meg, arra az időre átlagkereset illeti meg. Olvasónk, mivel nem írta meg a konkrét okot, ezért csak általánosságban tudunk válaszolni kérdésére. • Rövid kérdésekre, rövid válaszok. Eltartási szerződést testvérek is köthetnek egymással. Ezt be kell mutatni az eltartott lakóhelye szerint illeté- kes tanácsi szakigazgatási szervnek. Az eltartó testvér akkor lesz jogosult a lakás- bérleti jogviszony folytatására, ha tartási kötelezettségének elegét tett, legalább égy éven át — a tartási szerződés hatósági jóváhagyásától —, és a lakásban állandó jelleggel benne lakott. Dr. M. J. ★ Ingyenes jogi tanácsadást augusztus hónaptó! minden csütörtökön tartunk 5—7-ig a Hírlapkiadó Vállalat szekházában. (Blalia Lujza tér 3.) bűnelkövetők száma az utóbbi öt évben egyenletesen növekedett. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményekben vesznek részt. Jelentős a rablást elkövetők száma is. A bűnelkövető gyermekek 80 százaléka kisebb-nagyobb csoportokban követte el bűncselekményét, gyakran fiatalkorúak és felnőttek segítségével. Jelentősen nő a 10 éves, vagy ennél fiatalabb, bűnelkövetők száma. Kevesebb a lásiy 1980-ban az ismertté vált bűnelkövetők 9 százaléka, tavaly pedig már 11,6 százaléka — 9691 személy — volt fiatalkorú. A fiatalkorú bűnelkövetők több mint kétharmada vagyon elleni bűncselekményben vétkes. Ezen belül egy- harmaduk társadalmi tulajdont, kétharmaduk személyek javait károsította. Az esetek túlnyomó többségében az okozott kár nem haladta meg a tízezer forintot. A fiatalkorú bűnelkövetők 35 százaléka már betöltötte 17. életévét. A lányok részvétele a bűnözésben csökkenő tendenciájú. A büntetett előéletű fiatalkorúak száma évről évre nő, tavaly 13 százalék volt az arányuk, ezen belül a visszaesők száma is emelkedett. A fiatal elkövetőknek több mint hatvan százaléka 2—3 társával együtt vagy ennél nagyobb csoport tagjaként vitte véghez bűncselekményét. Tetteikben gyakran rendkívüli brutalitás, kegyetlenség, közösségellenes magatartás nyilvánul meg. Fizikai Szabó Józsefné, a Gödöllői Építőipari Kisszövetkezet volt pénztárosa — 1981. január 1- től 1985. február végéig látta el azt a feladatát — korlátlan bizalmai élvezett a munkahelyén. Ezen túlmenően pedig nagy jóindulattal igyekeztek őt segíteni abban, hogy családi gondjainak a megoldását össze tudja egyeztetni a munkájával. A történtek alapján azonban nyilvánvaló, hogy ez a jóindulat nem volt elég körültekintő, ami végül is kedvező talajt teremtett a jelenlegi helyzet kialakulásához. Bizonylatok A rendőrségi vizsgálat szerint Szabó Józsefné alaposan gyanúsítható azzal, hogy 738 ezer forintot elsikkasztott a szövetkezet pénzéből. A hiány egy része a Pest megyei Revizori Iroda vizsgálatánál bukott ki, mert feltűnt, hogy javítások vannak a banki bizonylatokon. Ezt követően az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat — tételes ellenőrzéssel — a következőket állapította meg: „Szabó Józsefné a bankból felvett készpénz ösz- szegét teljes egészében nem vételezte be a házi pénztárba. Az inkasszóval beemelt tételeket pénztári kifizetésként tüntette fel, bizonylat nélkül. Nagyobb összegeket helyezett úgy kiadásba a pénztárból, hogy a kifizetések legalizálására régebbi bizonylatokat használt fel." Szabó Józsefné 1984. november közepétől, nem folyamatosan, de gyakran volt betegállományban, s ez idő alatt az anyósát ápolta. A munkahelyére csak napi 2—3 órát járt be. — A szövetkezet főkönyvelője erre engedélyt adott nekem — mondta vallomásában. — Szóban közölte velem, hogy nem tud kit a helyemre tenni, és amit meg bírok csinálni, illetve’ami-az időmbe-belefér, azt végezzem el. Sírógörcs Erre az időszakra esik a két legnagyobb tétel — 200 ezer forint és 50 ezer forint — amit a helyi bankból készpénzben felvett, és elismeri, hogy nem vételezett be a házi pénztárba. Állítása szerint ez azért fordulhatott elő, mert túlzottan le volt terhelve, és erejükkel, vakmerőségükkel egymás előtt is kérkednek, és szinte belehajszolják egymást a durvaságba. Ax okaik A fiatalkori bűnözés okai között első helyen áll a veszélyeztető családi környezet, majd sorrendben a rossz barátok hatása, valamint az ittasság, az iszákos életmód következik. A kábítószert pótló anyagok fogyasztásának szerepe a bűncselekmények elkövetésének okai között elhanyagolható, hiszen ilyen hatás alatt álló fiatalkorúak közül tavaly alig negyven került összeütközésbe a törvénnyel Ám e jelenségnek a társadalomra való tényleges veszélyességét nem érzékelteti ez a statisztikai adat. Az okok között előkelő helyen szerepel a közveszélyes munkakerülés is. Aggasztó, hogy a fiatalkorúak között évről évre növekszik a foglalkozás nélküliek száma és aránya. A fiatalkori bűnözés elleni küzdelem hatékonysága döntően a gyermek- és ifjúság- védelemben érintett szervek együttes munkájától függ,' amely ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem kielégítő az egészségügyi hálózat, a gyámhatósági és a művelődési ágazat, illetve a bűn- megelőzési és bűnüldöző szervek együttműködése. Az eredményesebb gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a meglevő intézményrendszer egységes irányítását, az együttműködés koordinálását, az erőforrások egységesítését teszi szükségessé. nem volt annyi ideje, hogy teljes egészében el tudja végezni a rábízott feladatokat. Idén, az év eleji leltározás, ami az adminisztrációs munkáknál köztudottan csúcsidő- szakot jelent, még nehezebb helyzetet teremtett. A pénztárosnő ez idő tájt is ebben a sajátosan rövidített formájú munkaidőben dolgozott,, és állítása szerint ekkor is az otthoni gondok foglalkoztatták. — Mindig eszembe jutott, hogy él-e még az anyósom? Nem nyúlt-e a gázfűtéshez? Végül sírógörcsöt kapott, bement a szövetkezet elnökéhez, (a főkönyvelő is éppen ott volt) és kérte, döntsék el, most melyik munka fontosabb? A szállítóleveleket intézze előbb vagy a kintlevőségeket? Netán a pénztári bizonylatokat? Pisikáiódái A vezetők udvariasan igyekeztek megnyugtatni a síró asszonyt, sőt elnézést kértek, amiért elfeledkeztek róla, hogy a magánügyei miatt nagyon ki van borulva. Kérték, ne vegye piszkálódásnak, hogy bizonyos feladatok elvégzését meg kell tőle követelni... Így mentek a dolgok egészen addig, míg végül kibukkant a hiány, majd megkezdődött a rendőrségi vizsgálat. A pánztárosnő így védekezett: — Én a szövetkezet pénzéhez nem nyúltam. Az előfordulhatott, hogy elfizettem magam, de mivel a pénztárat más is kezelte, ők is tévedhettek. A tények azonban ellene vallanak. Szabó Józsefné ügyében tovább folyik a vizsgálat. ä Több kérdés merült fel an- £ nak kapcsán, hogy feltétlenül f szükséges-e közokiratba foglalj lás, ha a házassági életközös- $ ség alatt szerzett ingatlant nem y a szerzéskor, hanem később z akarják a házastársak feleli fele arányban telekkönyveztet- 2 ni. Olvasóink ugyanis cikkünk kapcsán próbálkoztak a közös ingatlan tulajdonjogának szét- írásával, volt akinek sikerült, volt akinek nem. Hol az igazság. A Legfelsőbb Eíróság egyik törvényességi határozatában meg is találtuk azt a választ, ami alátámasztja korábbi cikkünk igazságát és eloszlatja a bizonytalanságot. Nézzük tehát a jogesetet. A perbeli ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződés alapján egyedül a feleség javára jegyezték be. Házastársa azzal a kéréssel fordult a földhivatal telekkönyvi részlegéhez, hogy az ingatlan fele részére a tulajdonjogot házastársi vagyonközösség jogcímén a javára jegyezzék be. Kérelméhez hiteles magánokirat formájában kiállított és a telekkönyvi tulajdonos és két tanú aláírásával ellátott nyilatkozatot csatolt. Ebben a feleség előadta, hogy az említett ingatlant házastársával a házasság alatt közösen vásárolták, és az ingatlan mindkettejük közös tulajdona. A nyilatkozat szerint a feleség feltétlen és visz- szavonhatatlan beleegyezését adta ahhoz, hogy az ingatlan fele részére a tulajdonjog — házastársi vagyonközösség címén — férje javára telek- könyvileg bejegyzést nyerjen, mert ő a házastársa, az ingatlan „közszerzemény”, és a fele-fele arányban való tulajdonszerzés felel meg az igazságnak és a valóságnak. A nyiA saját gépjármű hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használatára vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt, 1985. július 1-én hatályos rendelkezéseit a Munkaügyi Közlöny 10. száma tartalmazza. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről kiadott alap és módosító rendelkezéseket a Pénzügyi Közlöny 8. száma közli. Adóegyextetés Tájékoztató a megértéshez A Pénzügyminisztérium El- őrzési Főigazgatóságának Elszámolási Irodája az elmúlt •hetekben megküldte a kisvállalkozóknak (polgári jogi társaságoknak, gazdasági munka- közösségeknek, vállalati gazdasági munkaközösségeknek, szövetkezeti szakcsoportoknak, .sportegyesületeknek stb.) 1984. évi adószámlájukat. A múlt évi adófolyószámla mellett az érdekeltek az adatok értelmezésére részletes tájékoztatót is kaptak. Az adófolyószámlák tartalmazzák, hogy a kisvállalkozók múlt évi jövedelmeik után, bevallásaik alapján február 15-ig mennyi adót fizettek, s kialakult-e többletük, vagy van-e adóhátralékuk. Az adóelszámolási iroda szakemberei kérik a kisvállalkozókat, högy ez ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése végett részletesen tanulmányozzák át a megküldött tájékoztatót. Amennyiben saját nyilvárítartásuk s az adó- folyószámla adatai között eltéréseket tapasztalnak, ezt levélben közöljék az irodával. Ha személyesen fel kívánják keresni az adóelszámolás! irodát, ezt hétfőn és kedden 15 és 18 óra, szerdán 8 és 13 óra, csütörtökön 13 és 16 óra között tehetik meg. Azok a kisvállalkozók, akik nem kapták meg az adófolyószámlát, szintén keressék fel az adóelszámolási irodát Budapesten, a VI. kerület. Eötvös utca 23. szám alatt. Postafiók: 315, irányítószám: 1393. latkozat és a kérelem alapján a telekkönyvi részleg az ingatlan fele részére a tulajdonjogot házastársi vagyonközösség jogcímén a kérelmező férj javára bejegyezte. Ezt követően a feleség meggondolta magát és tévedésre hivatkozással megtámadta az ingatlannyilvántartásba történt tulajdonjogi bejegyzést, azt állította, hogy az ingatlant magánvagyonából vásárolta és az az ő külön vagyona, férje őt megtévesztette és egyébként nem foglalták a nyilatkozatot közokiratba. Hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a végső szót. A családjogi törvény értelmében — mondja a döntés — a házassági életközösség tartama alatt szerzett vagyontárgyak — a különvagyonhoz tartozókat kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonában állnak, akár együttesen, akár külön- külön szerezték is azokat. Ebből következően, ha az ingatlan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést csak az egyik házastárs kötötte is, a törvény rendelkezése alapján a másik házastárs is tulajdonossá válik. Ha tehát a szerződést egyedül kötő házastars később hozzájárul tulajdonjoga átruházásához, nem is a közös vagyon megosztásáról, hanem csupán a törvény alapján megszerzett tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéséről van szó. Erre pedig a PTK 116. paragrafusa alapján igényt tarthat a házastárs. Ebben az esetben tehát csak a telekkönyvi bejegyzéshez szükséges okiratot kell kiállítani a feleknek. A szerződéses vendéglátó üzletek árubeszerzéséről a 9002/ 1985. BkM számú Közlemény intézkedik, amely a Kereskedelmi Értesítő 1 14. számában jelent meg. A személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről 18/1985. (VI. 6.) PM—ÉVM szám alatt kiadoti rendeletet az Építésügyi Értesítő 16. száma tartalmazza. Döntölf a Legfelsőbb Bíróság Megszegte a titkot Főként csoportosan Gyermekek és a bűnözés Gál Judit Süiíön vagyon — közős vagyon Ismét a. telekköny vésésről (molnár) TlZ NAP RÉND~ÉLETÉÍ
