Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
I*nnr « 3 1983. JÚLIUS 3., SZERDA Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke: Erősítjük a lakosság részvételét a közügyekben M egalakultak az új helyi tanácsok. Régi és új tanácstagjaink elnyerték a választók bizalmát, de számtalan igényt is megfogalmazott velük szemben a lakosság. A tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztásokon Pest megyében csaknem 700 ezer választópolgár élt azokkal a kibővített demokratikus jogokkal, melyeket az új választójogi törvény biztosit számára, és adta le szavazatát a jelöltekre. A választó- polgárok szavazatukkal nemcsak általános érvénnyel nyilvánítottak politikánkról véleményt, hanem konkrét állampolgári tapasztalataik alapján minősítették is az e politika megvalósításában jelentős szereppel bíró tanácsok munkáját, ami nem egy esetben konkrét bírálatot is tartalmazott. Most, amikor a munka kezdődik, érdemes tehát alaposan átgondolni a tennivalókat. I Első gondolatom az, hogy a tanácstag tu------- datos és elismert közéleti ember. Vá llalta a kongresszus társadalmi-politikai célkitűzéseit, a népfront választási programját. Talán túlságosan általános kérdés, mégsem árt abból kiindulni, hogy a tanácstag egész közéleti tevékenységének a tartalma elszakíthatatlan kül- és belpolitikánk főbb kérdéseitől. A mi dolgunk is a gazdasági célkitűzések megvalósítása. A legkülönbözőbb munkahelyeken helyt kell állnunk a szocialista társadalmi rendszer lehetőségeinek a kibontakoztatásában. Fel kell lépnünk az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. Példát kell mutatnunk a fiatalok nevelésében, segítésében stb. Számot kell vetnünk azzal is, hogy a most 35 éves fennállásukat ünneplő tanácsok tevékenysége rendkívül sok változáson megy át napjainkban. A korszerűsítés célja, hogy a tanácsi munka tartson lépést a szocialista társadalom építésének igényeivel, követelményeivel. Nagy jelentőségű volt a járások megszüntetése, a helyi tanácsok önállóságának a növelése. Elindultunk a népképviseleti és ön- kormányzati funkciók erősítését segítő kétszintű igazgatás megvalósításának irányába. Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év októberében határozatot hozott a tanácsi munka továbbfejlesztéséről. Ezt követően az országgyűlés is napirendjére tűzte a tanács- törvény végrehajtásának tapasztalatait. Az MSZMP XIII. kongresszusának dokumentumaiban jelentős helyet foglalt el a tanácsok tevékenységének értékelése. A kongresszuson megfogalmazott feladatok közül a legáltalánosabb érvényű és egyben legfontosabb megállapítás szerint: tovább kell növelni a tanácsok felelősségét, önállóságát, és a gazdálkodásban való érdekeltségét, erősíteni a lakosság részvételét a közügyek intézésében. Az elhangzott értékelések, a maghatározott feladatok egyértelműen jelzik a jelentős változásokat a tanácsi munkában. Ezek megvalósítása megkezdődött, de következetes érvényesítésük az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának tekinthető. Megyénkben több mint négyezren nyerték el á választók bizalmát és lettek tanácstagok, s az elkövetkezendő öt évben úgy kell tevékenykedniük, hogy a legközelebbi választásokon a most megszerzett bizalmat meg is tudják tartani. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mit jelent ez a feladat most, mely területeken kell a korábbi gyakorlatot továbbfejleszteni, és hol szükséges a tanácstagi tevékenységet ú;i alapokra helyezni? | Pontos és részletes választ a felmerülő I-----------kérdésekre nem lehet adni és általános recept sem írható elő. Néhány gondolat erejéig kívánok hozzájárulni a közös útkereséshez. A tanácstagok elsődleges feladata választóik érdekeinek képviselete. E munka minőségét alapvetően befolyásolja a választók és megválasztottak mindennapi együttműködése. A tanácstag pontosan kell hogy ismerje az általa képviselt területet, a választópolgárok elképzeléseit, gondjait. Egy adott kérdésben ugyanis csak a naprakész információk birtokában lehet állást foglalni a megbízók érdekében. A kapcsolattartás eddig jól bevált módszerei, mint a tanácstagi beszámolók, fogadóórák, választói gyűlések, a jövőben még fontosabbak lesznek. Ugyanakkor keresni kell az új formákat, megoldásokat is, arra törekedve. hogy nyílt, közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki a merev, formai keretek béklyói né1 kül. A hatáskörök növekedésével egyre több olyan ügyben van döntő szavuk a tanácstagoknak, ame'yek a település fejlesztése, fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségűek. E hatásköröket azonban nemcsak formailag kell gyakorolni, hanem tudni kell megfelelően élni is ve’ük. Nagy segítséget jelent, hogy az elmúlt időszakban az állampolgárok sokaságát sikerült mozgósítani a településfejlesztési, lakosságellátási, gyermekin- tízményi és más tanácsi feladatok megoldására. E munkában jó szervezéssel, hatékony mozgósítással továbbra is példamutató, kezdeményező szerepet kell játszaniuk tanácstagjainknak. Biztosítottak a törvényes keretek ahhoz, hogy a tanácstagok beleszólást kaphassanak egyre több olyan ügy eldöntésébe is, mely közvetlenül érinti a választókerületben élő állampolgárokat. A tanácsok szervezeti és működési szabályzatukban rögzítik, melyek azok az ügyek, amelyekben a tanácstag előzetes véleményének meghallgatásával leéli a döntést meghozni. Az újonnan megválasztott tanácsok rövidesen felülvizsgálják a szervezeti és működési szabályzataikat. Éppen ezért érdemes újra végiggondolni, nem szükséges-e ezen ügyek körét bővíteni, különös figyelemmel arra, hogy a választók bizalmát élvező tanácstag a legjobb ismerője a választókerületében lakó ügyfél körülményeinek. A szervezeti és működési szabályzatokban eddig ide sorolt leggyakoribb ügyek a szociális segélyezés, az állami gondozásba vétel stb. Ez a kör számcs más témával bővíthető, mint pl. az üzletek nyitva tartásának megállapítása, a gyermekintézmények üzemelési ideje, a kiskorúak segélyezése, a lakástámogatási kérelmek elbírálása stb. | A közelmúltban egy országos intéz---------------------- kedés végrehajtásának keretében tanácsaink felmérték a területükön levő idős korúak szociális helyzetét. Kiderült, hogy számos kevéssé ismert idős ember él településeinken, akik havi jövedelmük, szociális körülményeik alapján rendszeres gondoskodásra, támogatásra szorulnak. Ezek a megállapítások bizonyos mértékig a tanácstagi munka fogyatékosságait is jelzik, hiszen a tanácstagoknak az is feladatuk, hogy hasonló problémákról jelzést adjanak a tanácsoknak. Hívják fel a figyelmet a szükséges intézkedésekre és szorgalmazzák azok végrehajtását. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha jól ismerik a választókerületükben élő embereket, életkörülményeiket, szociális helyzetüket. Másik p éldaként említhető, hogy az üzletek, hivatalok, szolgáltató egységek nyitva tartási idejével kapcsolatos igények aszerint változnak, hogy az adott területen élők helyben és milyen munkarend szerint dolgoznak, vagy éppen zömük eljáró dolgozó-e. Ezt a kérdést úgyszintén a közöttük élő tanácstagnak kell ismernie a legjobban. A nyitva tartási rend megállapításánál nyilvánítson olyan véleményt, mely leginkább megfelel választói érdekeinek. Hasonlóan kell tudniuk eljárni a közérdekű bejelentések, javaslatok és a panaszok elbírálásánál is. A tanácstagok tevékenységének másik fontos területe a testületi munka. Már ma is meghatározó a tanácsok szerepe a települések fejlődésében, a művelődési, az oktatási, az egészségügyi és kereskedelmi ellátás megszervezésében. A jövőben a helyi tanácsok saját pénzeszközeik nagy része felett szabadon rendelkezhetnek. Tehát tovább nő a tanácstagok felelőssége, hiszen döntéseik közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a lakosság élet- körülményeinek alakulását. Ezért fontos, hogy minél jobban ismerjék választóik érdekeit, s ezen érdekek megvalósulását képviseljék testületi munkájuk során. A testületi, a képviseleti demokratizmus azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, Hogy minden megfogalmazott igény és elképzelés jogos, sőt jogossága esetén sem biztos, hogy egybeesik a nagyobb közösség érdekeivel, vagy az, hogy azonnal megvalósítható. A tanácstagnak a testületi munkában a saját választókerülete érdekeit bele kell ágyaznia az egész település érdekrendszerébe. Ezzel úgy tűnik, mintha a tanácstag választókerületi és a tanácstestületben végzett munkája között ellentmondás lenne. Nem erről van szó. hanem arról, hogy a testületi döntések meghozatalánál a választókerületi szinten megfogalmazott érdekek egyeztetésére, összhangba hozatalára van szükség. Ez természetesen gyakran csak kompromisszumok útján érhető el. I Az igaz, hogy a tanácstagoknak a taná----------- esi testületben kifejtett érdekképvis eleti tevékenységének alapja a választók véleményének, a választókerület gondjainak közvetítése, és e gondok megoldása, amit egy-egy napirend tárgyalása során, a döntés meghozatalát megelőzően kötelességük közvetíteni a tanácsnak. Ugyanakkor meg kell tanulniuk gondolkodni a település egészében is. Éppen ezért széles körű lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy mindenki kifejthesse véleményét, a tanácsülések a demokratikus viták nyílt színterei legyenek, ahol az érvek és ellenérvek felsorakoztatása után a tanácstagok a legésszerűbb, az egész település lakosságának érdekeit leginkább szolgáló döntés mellett voksoljanak. Tanácstagjainknak meg kell tanulniuk azt a határozatot is tudomásul venni és képviselni, amely nem mindenben tükrözi választókerületük szűkebb érdekeit. Fontos feladatuk egyben az is, hogy ezeket a döntéseket képviselve mindezt a lakossággal is megértessék és elfogadtassák. A nyílt, demokratikus viták kibontakozásának egyik igen fontos feltétele, hogy az érdekelt lakossági csoportokat a döntések előkészítésébe, kialakításába bevonják, véleményük már előzetesen ismert legyen. Célszerű arra törekedni, hogy egyes, az állampolgárok életkörülményeit alapvetően befolyásoló kérdések már az előkészítés időszakában társadalmi vitára kerüljenek. Ha a vita során az eltérő érdekek felszínre kerülnek, akkor ezeket bátran meg lehet alternatívákként fogalmazni. Amikor már előzetesen több érdek •és nézet is megfogalmazódik .és alátámasztásukra az érveket éts élIehérveKét is felsorakoztatják, akkor a tanácstestület olyan helyzetbe kerül, hogy egy egészséges vita eredményeként a különböző változatok közül a legjobbat választhatja ki. A döntéshozatalban való lakossági részvétel — még ha ez közvetett is, mert a tanácstagon keresztül valósul meg — felébreszti a felelősséget a végrehajtásban való közreműködésért és aktív cselekvésre sarkall. A nagy jelentőségű tervek, fejlesztési programok, pénzügyi javaslatok elfogadása előtt szorgalmazni kell az ún. kétfordulós tárgyalási mód bevezetését. Ez azt jelenti, hogy az első ülésen a tanács csak a munka fő irányát, az elképzeléseket, a koncepciót fogalmazza meg, és ennek alapján készül el a részleteket is magában foglaló döntéstervezet. Természetesen az előbb említett módszerek alkalmazása feltételezi a tervszerűséget. Az is magától értetődő, hogy nem lehet minden, kisebb jelentőségű témában lakossági konzultációt szervezni. Ha a tanácstag kapcsolata választóival élő és mindennapos, erre nincs is szükség. | JÖVŐre január 1-től a tanácsi gazdaság-------— irányítási rendszer változásával tov ább növekszik a helyi tanácsok gazdasági önállósága, döntési lehetősége és felelőssége. Feladatukká válik az intézmények, az infrastruktúrák fejlesztése, működtetése és fenntartása. Ez is mindinkább aláhúzza a lakossági párbeszédek fontosságát. Szintén a jövő évtől kerül bevezetésre a településfejlesztési hozzájárulás, mely tovább bővíti a tanácstagi munka egyébként is széles körét. A településfejlesztési hozzájárulás fő célja, hogy a tanács pénzeszközeit kiegészítve a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhasson a település intézményeiről, a lakosság életkörülményeinek a fejlesztéséről. Mértékét a tanács rendeletben állapítja meg, ehhez azonban előzetesen meg kell szerezni a lakosság többségének egy$t- értését. Az ily módon befolyt pénzeszközökből megvalósítandó célokat is a település lakóinak véleménye alapján kell kialakítani. A tanács évente köteles az állampolgárokat a felhasználás mikéntjéről tájékoztatni. A vázolt feladatokból egyértelműen kitűnik, hogy a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos eljárásban a tanácstagok részvétele nélkülözhetetlen, felelősségük nagy, mind a lakossági állásfoglalások megismerése, egyetr értésének megszerzése, mind pedig a pénzeszközök felhasználása ellenőrzésének területén. Speciális feladattal bővült a közös tanácsok társközségeiben működő tanácstagok tevékenysége azzal, hogy alakuló üléseiken létrejöttek a községi képviselet új formáját megvalósító elöljáróságok. Fő feladatuk ■ társközségek képviseletén túl a közélet szervezése, a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása. Az elöljáróság tehát minden tekintetben felelős vezetője a településnek, ezért fontos, hogy tagjai mielőbb megismerjék és megértsék feladataikat, jogaikat és kötelességeiket. Alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a lakossággal, a területükön működő társadalmi és állami szervekkel, munkálkodjanak közösen a település fejlesztése érdekében. | Ha CSlipán a tanácstagi munka e elkk--------------- ben felvillantott kérdéseit nézzük, akkor is egyértelmű a megállapítás, hogy a tanácstagok feladata és felelőssége nem csekély. Tevékenységük akkor jó, küldetésüknek akkor felelnek meg, ha a lakosság érzi, hogy a tanácstagi munkán keresztül maga is alakítója, aktív részese a közösség életének, az életkörülmények alakításának, a tanácsi döntéseknek. Ennek érdekében sokoldalúvá kell tenni a tanácsi döntési folyamatok módszereit, növelni kell a közéleti aktivitást. Érdekünk, hogy a lakosság éljen a jogaival. A kongresszuson többször elhangzott. hogy a szocialista demokrácia igényes és felelős dolog, nem elkényelmesít, hanem növeli a társadalom tettrekészségét. Sokadmagammal állok a dunavarsányi Petőfi Tsz. gépparkjában. Nyugalomban lévő, hatalmas, aratásra felkészített gépek, most még mozdulatlan karéja. Azon tűnődöm, mitől olyan ün- repi a hangulat, mint egy ősi pogány szertartáson. Most éppen egy nyugdíjas vezetőt üdvözölnek zajos örömmel, aki lám, még a szombatját sem sajnálja rááldozni a szemlére. Kérdéseire megnyugtató válaszokat hallhat. Ugyanis a hetedik kombájn — egy NDK gyártmányú 516-os — lemaradt a szemléről, mert a motorját cserélik Baján. De néhány nap múlva itt lesz' újra, felújítva. Teljesítménybér Szólok Szerletics Antal főmérnöknek: találkozni szeretnék Leéb József traktorossal, aki az idén a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta. Közben fontos részéhez ér a szemle: Száger Gyula gépüzemvezető ismerteti a kombájnosok teljesítménybérének feltételeit. Föl jegyzem: nem árt, ha tudja a kenyér vásárlója, fogyasztója, hogy menynyi manapság egy kom- bájnos munkabére. Mert ahhoz, hogy az egyébként 3500 forint körüli alapfizetés felmenjen 6-7 ezer forintos átlagig, 13-14 Traktoros magas kitüntetéssel Munkában méretik az ember órát kell dolgozni teljesítménybérben, a kampányidőszakok alatt. A kalászos gabonák betakarításának alapbére nyolc forint negyven fillér tonnánként. Ezenkívül minőségi prémium fizethető a szemveszteség felső határa alatti megtakarítás után. Egy százalék veszteségcsökkentésért egy forint húsz fillér jár, ugyancsak tonnánként. A szemveszteség felső határa viszont kombájntípusonként eltérő: így a CLASS 105- ös és 106-os dominátorok- nál, mindössze 1,6 százalék lehet, míg az E 516- os kombáinok esetében 2.1 százalék a megengedett. Ha ezt a határt túllépik, 7 forintra csökken a tonnánként fizethető alapbér összege. Nullára leírták Miközben géptől gépig halad a szemle, bemutatkozunk egymásnak Leéb Józseffel. Hármasban nézegetjük a katonásan sorakozó gépeket. Megakad a szemem három darab Fiat-1880-as traktoron, amelyek mögött éppen IH-ekét láthatok. A jövő gépeinek korai előfutárai ezek. Leírni sem győzném a — zajtól és portól tökéletesen szigetelt tetszés szerint légkondicionálható — csupa üveg vezetőfülke komfort berendezéseit. Luxus személy- gépkocsiban is irigylésre méltó sztereó magnós rádiót és a munka menetét folyamatosan ellenőrző monitort, amely a legkisebb hibát is azonnal — egyidejű fény- és hangjelzéssel — tudtára adja irányítójának. Eszembe jutnak a harminc évvel ezelőtti kormos traktorokon rázódók. akik között nők is voltak. Gondolataimból dübörgő motorok riasztanak fel, motor- és fékpróbák következnek, mi pedig tovább megyünk a traktorok során. — Ez az én. gépem — mutat Leéb József, egy Zetor 12045-re, amely mögött most egy K—453 bálázógép van. — Üljön be — ajánlja — kényelmesebben tudunk beszélgetni. Dunaharasztiban élek születésem óta. Alapító tartja vagyok a szövetkezetnek. Hetvennyolcban volt az egyesítés, addig a hat kerület ugyanannyi tsz volt. Aztán összevonták a dunavarsányi, a taksonyi, a majosházai, a dunaha- raszti és a soroksári téeszek egyikét, az Aranykalászt, fgy lett ezekből dunavarsányi Petőfi termelőszövetkezet. Mindig traktoros voltam, mert már 1961-ben — közvetlenül belépésem után — elvégeztem a mezőgazdasági gépészképzőt. Ezt a kilencéves gépet, amióta megvettük, én hajtom. Régen nullára írták már. de még mindig legalább 90 százalékos a műszaki állapota. Jó a légkör — ö sem akar még nyugdíjba menni, akárcsak a gazdája. Mert jövőre mehetnék, de szeretem a munkám, egészséges vagyok, miért hagy- i nám abba. Remélem, szükség lesz még rám. meg aztán össze is szoktunk a kollégákkal. Tudja, itt mindig jó volt a légkör. Fúrás, piszkáló- dás? Ugyan, ki érne rá arra? Dolgozni kell! Nyáron pedig még szombaton és vasárnap is napi 14 órákat. Itt mindenkinek igaza lehet, még a vezetőkkel szemben is, mert ha csak úgy, alap nélkül hőbörög. azt a munka hamar megmutatja és a zsebe is megbánja. Én éppen nem vagyok olyan, aki lenyeli, amit ki kellene mondania, s lám, van kiváló dolgozói, meg miniszteri kitüntetésem, az idén meg Munkaérdemrendet kaptam, bronz fokozatot. — Mit mondjak a családomról? A feleségem is itt dolgozik a présüzemben — most már csak nyugdíjasként — havi száz munkaórát. Felnőttek már a gyerekeim, (fiam is, lányom is házasok. Van két fiú unokám — 15 meg 11 évesek — mind a kettő kitűnő tanuló. Hogy mivel foglalkozom a szabadidőmben? llát, van egy kis szőlőm, azzal szinte mindig van munka. Évente egyszer két hetet nyaralunk a szövetkezet hajdúszo- boszlói üdülőjében a feleségemmel. Máshova nemigen megyünk. Az újságokat is olvasom, a tévében inkább csak a híradót nézem, meg az ismeretterjesztő filmeket, de krimit, azt nem. Nem szeretem, ha bolonddá tartanak. Hanem közben vége lett a szemlének, menjünk ám, mert nem szeretnék elmaradni a többiektől. S. T. E, l
