Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

Szada Olvasótábor Hétfőn nyitotta kapuit Sza­din az általános iskolában a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolák fiataljainak ol­vasótábora. A gödöllői művelődési köz­pont július 24-ig gazdag prog­ramot állított össze az itt tá­borozó fiataloknak. A részt­vevők előadásokat hallgatnak a falusi élet hagyományairól, a világegyetemről, a falusi élet hierarchiájáról és a gene­tikáról. Zombori Ottó csilla­gász és Menyhárt László mű­vészettörténész Mi közünk a világegyetemhez címmel tart beszámolót az űrkutatásról. A programokat színesítik kirán­dulások, filmvetítések és ama­tőr színjátszók műsora is. Joshi Bharot indiai bábmű­vész szórakoztatná a fiatalo­kat. N. P. J. Tanfolyamok Számítógépterem Számítógéptermet alakíta­nak ki a gyengén kihasznált nyelvlaboratórium helyén a gödöllői művelődési központ­ban, ahol a következő közmű­velődési idényben már kez­dődhetnek a tanfolyamok. Mozibh Vészjelzés a tenger alól. Színes, szovjet film. Csak 4 órakor. A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1985. JŰLIUS ZZ., HÉTFŐ Serények 2 tílSZ-fiaíafck la még écska, hcEisap hasznos Az ember olykor eltöpreng az anyag sorsán. Mi volt, mi lesz a ridegnek tartott töm­bökből, kőből, bronzbői, acél­ból. Ez is életre kel kezek, ké­miai, fizikai hatások nyomán, aztán újra elindul hasznos út­ján. A hasznos gépelemből, ha már nem működik önmagá­ban vagy társaival együtt, ha­szonvas lesz. Ügy persze, hogy energiát, költséget, munkát be­leadva hasznosul. De mennyi ilyen hasznos anyag van szanaszét. Csak ész­re kell venni. Kapásból tudnék féltucatnyi olyan helyet meg­jelölni, ahol tudom, évtizede használatlan vasúti vagy HÉV- sín, villamospálya, egykor volt acéltorony rozsdásodó mara­déka, gépek roncsa vár arra, hogy valaki felszedje. No, per­sze majd mindegyikre sor ke­rül — s később is kell a ko­hókhoz rozsdás vas —, de ad­Petőfi-emléktábor Aszódon Maradandó élményt ad Végre itt a nyár, amikor a szabadság, a pihenés mellé megkapjuk a várva várt nap­sugarat, a kellemesen langyos vizet, és úgy érezzük, min­den együtt van az igazi nya­raláshoz, pihenéshez. Megtel­nek az üdülők, az úttörőtábo­rok, sátor sátor mellett a kempingekben. Néhány éve szélesedett ki az olvasótábori mozgalom, aztán megismerkedtünk nép­rajzi, társadalomkutatói, kör­nyezetvédelmi táborokkal, az építőtáborok hasznos munká­jával. Felsorolni is sok lenne, milyen gazdag a kínálat ál­talános iskolai tanulóktól kezdve az egyetemi hallgató­kig. Aszódon az idén második alkalommal szerveznek Pe- tőfi-emléktábort, amelynek résztvevői — Pest megyei gimnazisták és a társadalom- kutató egyéni pályázaton ki­emelkedő eredményt elért ta­nulók — a költővel, az egyko­ri aszódi diákkal ismerked­nek. A tábor megnyitására csak augusztusban kerül sor, de a táborvezetőség — Novák Lászlóné, Fodor Mihály, Sá- há Béláné, Koncz István — már most a táborozás lázában ég, s szinte naponta vitatják meg a programját, mert az együtt töltött tíz nap alatt nagyon sok ismeretet, él­ményt szeretnénk a táboro- zóknak adni, nem feledkezve meg természetesen a felüdü­lést nyújtó szórakozás, pihe­nés óráiról sem. Népművészeti ízelítő Ismerkedjünk meg a ter­vekkel, s látni fogjuk, hogy az olyan sokszor szidott, el­marasztalt mai tizenévesek nemzedéke még a nyaralás idején sem mond le személyi­ségének gazdagításáról. Már az első este, az ismerkedést és a kapcsolatteremtést segí­tő játékok befejezése után, Mackó Mária népdalénekes­nek, a népművészet ifjú mes­terének segítségével, vala­mint Rónai Lajos zenetanár­nak a közreműködésével ízelí­tőt kapnak a Galga mente néoművészetéből. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igaz­gatója két előadást tart. Az Aszód a 19. század elején cí­műt múzeumlátogatás, séta követi. A másodikon megis­merkednek az aszódi latin is­kolával és Koren Istvánnal, Petőfi tanárával, Dr. Kovács István, a Zsámbéki Tanító­képző Főiskola tanára a köl­tő olvasmányait elemzi és is­merteti. Detre János evangé­likus lelkész Nemzetiségek, egyházak, iskolák a Galga völgyében címmel vezet be­szélgetést. Bálványosiné Ge­lencsér Katalin, az ELTE ok­tatója Pedagógiai műhelyek, pedagógiai világkép a 19. szá­zad elején. Valamint Szelle­mi műhelyek a reformkorban című előadásai biztosan nagy érdeklődést keltenek. Petőfi- botrányokról beszél majd dr. Szigethy Gábor egyetemi ok­tató. Forráselemzés Az elmúlt évi táborozásra emlékezve sokat ígérő és a táborozok számára maradan­dó élményt adó események lesznek Kerényi Ferencnek, a Magyar Színházi Intézet igaz­gatójának előadásai és foglal­kozásai, amelyekben szó esik a tehetség kibontakozásának lehetőségeiről, az első-, másod- és harmadrangú tehetségek­ről. Vázlatos ez a felsorolás, ám ha csak ezzel ismerked­nénk meg, arra gondolhat­nánk, hogy nem ad ez a tá­bor mást a gyerekeknek, mint segítséget, kiegészítést az ed­dig megszerzett tudásuk elmé­lyítéséhez. De nem erről van pusztán szó. A Fodor Mihály által vezetett drámai műhely­ben játékosan sajátítják el a színjátszás alapelemeit, s tár­saik szórakoztatására is fel­készülnek. Csoportos foglalkozásokon beszélik meg, milyen volt a serdülőkor a 19. században és milyen ma. Feldolgozzák az egykori Petőfi-kritikákat, megismerkednek különböző korok Petőfi-képével, de vé­geznek forráselemzéseket is. Megnéznek életrajzi filmeket, kirándulnak Domonyvölgybe, ismerkednek mai tanáregyéni­ségekkel. Budapesten Kerényi Ferenc mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállítását. Petőfi nyo­mában tesznek sétát a Belvá­rosban, s hogy még emléke­zetesebb legyen ez a kirán­dulás, este megnézik az al kotmánynapi tűzijáték szikrá­zó fényeit. Rendeznek nosztalgiaestet, vetélkedőket, találkoznak aszódi fiatalokkal. A különbö­ző csoportok tájékoztatják egymást munkájukról, s biz­tosra vehetjük, hogy nehéz lesz elválni a vidámnak ígér­kező búcsúesten. F. M. dig némelyik sokat veszít ér­tékéből. Ki ne látott volna már a korróziótól elmállott drótot, drótkerítést, de még vasoszlopot is! Mivel az értékmentés gyor­sabb módszereinek híve va­gyok, az idén örömmel hallot­tam, hogy a MÉM és a MÉH Tröszt, a KISZ Központi Bi­zottsága akciókat hirdetett a fém- és egyéb hulladékok gyűjtésére. Ez persze itt ná­lunk is éreztette hatását, no­ha, mint kiderült: nem min­den nagyüzem és nem mind­egyik KISZ-alapszervezetben vették komolyan a pályázato­kat. Ám, de: — A KISZ KB és a MÉH Tröszt akciójának első része június végén lezárult — mondja Makrai József, a Bu­dapest és Vidéke Nyersanyag­hasznosító Vállalat gödöllői MÉH-telepének vezetője, aki­hez az aszódi és a péceli kiren­deltség is tartozik. — Az ifjú­sági szövetséggel közös pályá­zat nyomán itt a környékün­kön, illetve á Városban a Ganz Áramérőgyár KISZ-fiataljai teljesítették legjobban a felhí­vást. — ök öntvényből 5390 kilo­grammot, vashulladékból 22 100, míg egyéb színes fém­ből 1244 kilót adtak át, amiért több mint negyvenkétezer fo­rintot fizettünk ki. A Gödöllői Tangazdaság fiataljai har­mincnégyezer forint értékben .szállítottak 3 ezer . kiló önt-, vényrés' fciaRnefn YŐ épéi'.'kiló- gramm vashulladékot. Ez égy mezőgazdasági nagyüzemtől tisztes summa. Tegyük hozzá: a szövetkeze­tek és állami gazdaságok ma­napság igen sok, korábban ki­dobott alkatrészt újra felhasz­nálnak miután megfelelő -mó­don felújították. S persze tény az is, hogy a géppark örege­dése révén még több ócskavas hányódik a gépudvarokban. De említsük még meg, hogy az iménti akcióban másik két cég KISZ-szervezete is részt vett. A Gödöllői Egyesített Egész­ségügyi Intézményé 1900 kilo­gramm vasat, míg a Kerepes- tarcsai Észak-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalaté 1370 kiló pa­pírt adott el a MÉH-nek. — A mezőgazdasági hulla dékgyűjtési akció az idén há­rom hónapig tartott — mond­ja Makrai József. — Ennek keretében összesen 483 tonna különféle vashulladék, míg színesfémekből 30 tonna gyűlt össze. — Tehát az idén két na­gyobb akció már lezajlott. Ügy hírlik a KISZ KB és a MÉH Tröszt a második félévre is kiadja a felhívást. Hogyan si került a telep és az aszódi, valamint a péceli kirendeltsé­gek tervét teljesíteni? — Vasból egész évre 6 ezer 600 tonna begyűjtését kaptuk feladatul, ennek több mint a fele 3 ezer 800 tonna érkezett hozzánk. Ugyancsak elégedet­tek vagyunk a színesfém-fel vásárlással, amiből 455 tonna az éves terv 56 százaléka. Egy kicsit lemaradtunk egyelőre a papír felvásárlásával, amiből 294 tonnát, a tervezett meny- rtyiség 42 százalékát vettük át, igaz az előirányzott mennyiség jóval több, mint a tavalyi. A rongyfélékből kilencven tonnányit vásárolnak fel eb­ben az évben. Az úgynevezett iskolai zsákos rongyból hu­szonkét tonna gyűlt össze. Jel­lemző, hogy a városban szinte minden iskola közössége ki­vette a részét áz akcióból, a körzetben, a községekben saj­nos nem. Egyéb textilhulladé kokból huszonegy tonnát szed­tek össze a telepeken. S hogy mennyire igaz: érde­mes az eldobott, elöregedett holmik újrahasznosítását, gyűjtését szorgalmazni, bizo­nyítja a MÉH szervezése. A gödöllői telep új átvevőhelyet nyit hamarosan a városban, a bíróság melletti Városmajor utcában. Ott eddig csupán rak­táruk volt. F. I. Haladnak a kivitelezők Jól haladnak az építők, a KÉV Metró szolnoki főépítésveze­tőségének szakemberei a gödöllői autóbusz-pályaudvar kivi­telezésével. Képünkön: már tart a várócsarnok acélszerke­zetének szerelése, s állnak a forgalmi iroda tetőtartó oszlo­pai is, amelyeken a KÉV Metró szakemberei serénykednek. Hancsovszti János felvétele Csapadékos időben Elegendő a védőszer Tizedszer permeteznek A csapadékos időjárás kö­vetkeztében az átlagosnál na­gyobb a növényi kártevők ve­szélye; főként a gombabeteg- segek és a rovarok elszaporo­dása okoz gondot a szántóföl­deken, gyümölcsöskertekben. Az üzemek igyekeznek vegy­szerezéssel megelőzni a kárté­telt, sok helyen a szőlőkben már a nyolc-tizedik permete­zést végzik. A vegyszerek iránt megnö­vekedett igény a forgalmon is lemérhető. Az első félévben az Agrotektől 3,3 milliárd forint értékben rendeltek az állami gazdaságok, tsz-ek, kisterme­lőik növényvédő kemikáliákat, ami tízszázalékos többletet je­lent a tavalyihoz képest. Mi­vel az elmúlt két évben kevés csapadék hullott, így a kárte­vők veszélye is mérsékelt volt, a tavalyról megmaradt kész­letek — kiegészítve az idei be­szerzésekkel — elegendők a mostani nagyobb igények ki­elégítésére. Xerepestarcsa Veszélyes áramjáték Az elmúlt időszakban meg­szaporodott a jogtalan áram- vételezők száma Kerepestar- csán és környékén. Lehet per­sze áz . is, hogy miután az Elektromos Művek kirendelt­sége megnyílt, jobban figyel­nek a közös energiánk meg­csapolására. Amint a kirén- deltségen elmondták: a leg­gyakoribb eset, hogy az áram­mérőt kiiktatva kötnek fo­gyasztót a bátor barkácsolók a hálózatra. Ez, azon túl, hogy törvény tiltja, roppant veszé­lyes is. A legutóbbi esetben a nagy­község kistarcsai részén az éj­szakai kapcsolóórával mani­pulált egy ügyfelük, s az ol­csóbb éjszakai áram vonalára kötötte a konyhája fűtését és a hűtőszekrényt. Az akciót 1982 decemberben indíthatta, ez derül ki a díjbeszedőknél megőrzött régi és újabb szám­lák összehasonlításából. A ha­sonló esetért körülbelül har­mincezer forint a büntetés, mivel a tarifa kilowattórán­ként 6 forint. A kirendeltségen egyébként elmondták, hogy akinek bár­milyen gondja van, szívesen adnak felvilágosítást, ha pél­dául új fogyasztót kíván be­kötni vagy a réginek a teher­bíró képességével elégedet­len. Nehezen átléphető küszöb Hol vannak a falusi gyerekek? Néhány hete vakációznak a diákok. Sokan vannak, akik­nek az elkövetkezendő ősz változást hoz az életükben: új, magasabb színtű oktatási intézménybe kerülnek. Az ál­talános iskolát végzettek je­lentős része középiskolába megy, szakmát tanul. Akik középiskolai tanulmányaikat befejezték, s továbbtanulásra vállalkoztak, ezekben a na­pokban az értesítést várják, hogy megtudják, sikerült-e a felvételi vizsgájuk. Ezekről az utóbbiakról írnék, akiknek a száma évről évre apad. Meg se próbálja Az ötvenes években csak Hévizgyörkről több mint tí­zen tanultak az ország kü­lönböző főiskoláin és egyete­mein. Egy háromezer lelkes Galga menti faluból. De ugyanennyien vállalkoztak a dinloma megszerzésére Bag- ról, Galgahévizről és a többi községből *v Ennek mára vége lett. Mi lehet az oka? Platthy Pál műegyetemi ta­nár így felelt a kérdésre. — Mióta állandóan azt sulykolják a diákok fejébe, hogy a követelmények nőt- +ek, s a hátrán -os helyze­tűeknek esélyük sincs, sokak­nak még a próbálkozástól is elszáll a bátorsága. Képzeljük magunkat annak a helyébe, akinek folyton azt suttogják a fülébe, hogy hátrányos helyzetű. Mit érez? Mit gon­dol? A háromszorosa Azt hiszem, igaza van a tanár úrnak, s ezzel a hátrá­nyos helyzettel valami tény­leg nincs rendben. Ki ne tud­ná. hogy a falusi jeles rendű diák városi iskolába kerülve többnyire hetek alatt leérté­kelődik, kisebbrendűségi ér­zései; gyötrik, s ha megfeszül se lesz belőle újra jeles ren­dű diák. Érettségire esetleg felzárkózik. Aki átélte az iskolaváltás gondjait, annak álmában is égnek áll a haja, ha eszébe jutnak a megpróbáltatások. És ez alól sok nagy ember sem tudta kivonni magát. Még Váci Mihály Kossuth- díjas költői.'; sem merte át­lépni az eg> étem dékáni hi­vatalának párnázott ajtaját, pedig akkor már zsebében lapult a nyíregyházi tanító­képzőben szerzett Oklevél. És ha a két felsőoktatási intéz­mény között ennyire átléphe- tetlen a küszöb, mekkora az általános iskola és a gimná­zium, aztán a gimnázium és az egyetem ajtaja között? Általános iskolai tanár pa­naszkodott. — A legjobb képességű gyerekeim zöme évről évre elveszik a tudományok szá­mára. Tehetséggondozás ide, tehetséggondozás oda, a szüíő nem engedi gimnáziumba a gyerekét. Tanuljon szákmát, legyen minél előbb kenyér a kezében! Akadnak ma olyan munkakörök, ahol a huszon­éves fiatalember háromszoro­sát keresi annak, amit tanára huszonöt-harminc, katedrán töltött év után megkeres. Villanyszerelő, műszerész- au­tószerelő, hentes, pincér, ilye­nek lesznek a gverekek. Miért lennének mérnökök? Igaz, aki szakmát tud, az is tanult ember. De a tehet­ség érték, melynek elvesztése vagy gondozásának elhanya­golása legalább akkora kár, mint a n unzeti vagyon elpo- csékolása, hűtlen kezelése. Az értékre — ha ez szellemiek­ben jelentkezik is — vigyáz­ni kellene, mégpedig elsősor­ban az iskolának. Erőt adott Varga László mérnök sza­vai jutnak az eszembe. — A mi tanítónk annak idején addig járt a szüleim nyakára, amíg édesapám és édesanyám meg nem ígérr te, hogy beíratnak a gimná­ziumba. Még a pap is eljött hozzánk. Azt hiszem, ma is léteznek ilyen pedagógusok, csak na­gyon sok a visszahúzó erő, amelyek közül elsősorban azt említeném, hogy az emberek szemlélete, gondolkodása min­den mást megelőzően anyagi érdekeltségű. A népi kollégiumok diákjai csakugyan hátrányos helyze­tűek voltak, de elhitték, amit mondtak nekik: ti rongyo­sok, mezítlábasok, mutassátok meg, hogy rohammal elfog­laljátok a tudás várát. És ez a bátorítás, biztatás erőt adott. A parlagon heverő ér­telem kivirágzott. Csak kitartás keD Ángyai Mihály hat elem! után szakérettségizett és Moszkvában szerzett közgaz­dász diplomát. Nemcsak a hátrányos helyzet feszítő kín­jait győzte le, de közben megtanult oroszul is. Tőle hallottam a napokban. — A különböző főhiva­talokban, kutatóintézetekben, kórházakbah, olyan huszon­éves diplomást alig lehet elő­kotorni, akinek az apja jelen­leg is fizikai dolgozó. Dr. Mészáros Sándor kór­házi főorvos édesapja moz­donyvezető volt — nem érti a gondom. — Akiben szorgalom, tu­dásvágy, kitartás van, az ta­nulhat. Igaza van? Akkor az én problémám csak álprobléma lenne? Fercsik Mihály ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom