Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

A tarlón Az utóbbi napok kedveztek az aratóknak, sőt nSfia a tar­lón dolgozók már sokallták is a napsütést, a meleget. Olyan­kor természetesen a szokásos­nál is több üdítő ital fogyott, gyakrabban kellett cserélni a szódavizes ballonokat. Ifj. Trepka Jánosnak, a gombai Fáy András Tsz mezőgazdasá­gi gépszerelőjének talán annál inkább is melege volt a kom­bájn fülkéjében, mert az idei még csak a második aratási szezonja. A közös gazdaság­ban összesen nyolc kombájnos, két szerelő, tizenhárom gépko­csivezető, illetve traktoros, és — . két műszakban — négy­négy szárító-, tisztítóüzemi dol­gozó vesz részt a betakarítás­ban. Efi?!tus'ális program Ecseren hétfőn 18-tól film­vetítés a művelődési házban. Gyomron 16.30-tól és 18.30­«*».• jafiok vegyes kórusának fog­lalkozása, 18-tól filmvetítés a nagyteremben. Vegyszer védi a lombot A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1985. JÚLIUS 22., HÉTFŐ Cégszint a fildéhság ? la ai idősek leteszik a kapát.. Az utóbbi esztendőkben is­mét kapós volt a föld. Sokan keresték fel a helyi tanácso­kat vagy a környékbeli me­zőgazdasági üzemeket azzal az igénnyel,, hogy tartós hasz­nálatra parlagterületeket bé­relnének. Mindkét helyen szí­vesen fogadták az érdeklődő­ket, hiszen rendszerint nagy- üzemileg nem hasznosítható parcellákról volt szó, vagy pedig olyan zártkertekről, amelyekről eredeti tulajdono­saik már lemondtak. A bér­lők vállalták, hogy a mini­mális tartós használatbavételi díj megfizetése után megmú- velik ezeket a földeket. S nemcsak a környékből akadtak jelentkezők. Előfor­dult, hogy Budapestről egy g’yár bérelt autóbusszal hoz­ta ki érdeklődő dolgozóit. A fővárosiak általában hobbi­telkeket béreltek, amelyekre apró lakóépületeket is fel­húzhattak, s így itt-ott (pél­dául Gombán a tetei részen) valóságos pihenőtelep alakult ki. Sajnos, az utóbbi időben csökkent a föld iránti keres­let. Ezt támasztották alá ar Monori Földhivatal idei ha­társzemléi, amelyekről Csen­des Pál, a hivatal vezetője jékozlatia renajtó-*, bizőwsSgi ütés részt- vevőitrA summázott'tanulság: nőtt a parlagon maradt föl­dek területe. Az okokat a Kellemetlen sarok Az utak veszélyei XI agy volt a riadalom ■L ’ azon a délutánon Gyomron, a József Attila utcában. Egy 16 éves fiatal­ember kismotorral elütött egy kisfiút, aki az út szélén közlekedett. Azért ott, mert azon az oldalon egyszerűen nincs -gyalogjárda. A kis­fiút igen súlyos állapotban szállították kórházba, éle­tét csak a gyors orvosi be­avatkozás mentette meg. A szülők azonban most sem lehetnek egészen nyugod­tak, hiszen csak az elkövet­kezendő évek adnak majd választ arra, hogy gyerme­kük teljesen felépül-e majd. Üllőn egy asszony ke­rékpáron haladt, mellette kislánya, szintén kisbicikli- vel. Ebben még nem lenne semmi kivetnivaló, de ab­ban már igen, hogy a kis­lány a belső sávon kereke­zett, ott, ahol az autók is mennek. Egy kanyarban a kislány váratlanul balra kapta a kormányt, befor­dult, s egy szabályosan köz­lekedő autóssal ütközött. Szerencsére megúszta köny- nyebb sérüléssel. A fenti példák jól érzé­keltetik azt a szomorú hely­zetet, amely a vonzáskör­zetben uralkodik a közleke­dési morál területén. A Mo­nori Közlekedésbiztonsági Tanács, illetve a Monori Rendőrkapitányság szak­emberei — érthető módon — akkor a legszomorúbbak, ha gyermekbalesetet kell regisztrálniuk. Nincs annál elkeserítőbb dolog, amikor iskolás fiú vagy lány válik a baleset áldozatává. Az év eddig eltelt időszakában egyelőre halálbs gyermek­baleset nem történt. Am a KBT szakemberei az eddi­gi baleseteket is sokallják, ami érthető is. Az ENSZ az idei eszten­dőt a fiatalok nemzetközi évévé nyilvánította. Ez egy­ben programot is jelent a közlekedést irányító, azzal foglalkozó hivatásos állo­mánynak, s az önkéntes társadalmi segítőknek. Nemcsak a fiatalkorúak balesetét szeretnék csök­kenteni, hanem a 18 és 25 év közöttiekét is, mert saj­nos ezt a korosztályt is egy­re sűrűbben fenyegeti a balesetveszély. A szakmunkásképző vagy a középiskola elvégzése után ugyanis meglehetősen sok fiatalember szerzi meg a jogosítványt, s a divatos szakmák közé tartozik ma is a gépkocsivezetés. Ám a forgalomba való bekapcso­lódásuk nehézségekkel, buk­tatókkal jár. Csak azok áll­nak helyt, akik az első pil­lanattól fogva betartják a KRESZ szabályait. Termé­szetesen nem mindegy az sem, milyen példát mutat­nak nekik az öregebb szak­mabeliek. A nyár kellős közepén vagyunk. Jószerivel még másfél hónap van hátra a vakációból. Jő lenne, ha a balesetek száma nem emel­kedne tovább, s több gyere­ket nem ütnének el jármű­vel, Ehhez azonban a rend­őrség szigora kevés. A szü­lők is felelősek gyermekeik biztonságos közlekedéséért. Nem árt, ha figyelmeztető, jó szóval engedik el őket otthonról, mielőtt kocsiba szállnak vagy motorra ül­nek. Akkor talán nem sza­porodik a fiatalokat ért balesetek száma, és ez mindnyájunk érdeke. T/igyázzunk hát jobban ' a közutakon! G. J. földhivatal vezetője és a tes­tület tagjai közösen próbál­ták feltárni. Csendes Pál elmondta pél­dául, hogy egyéni tulajdonú parlagföldet Gombán egy, Monoron nyolc, Pilisen há­rom, Csévharaszton egy, Ve- csésen szintén egy hektárnyit találtak. Lényegesen több ennél a tanácsi tulajdonban lévő mű­veletlen terület. Gombán 19. Bényén 11, Monoron 1, Pili­sen 6, Sülysápon 10 hektár. A legtöbb parlag a zártkertek között található, amelyek műveléséről az idős szülők, nagyszülők lemondtak vagy már nem bírnak gondoskod­ni, a fiatalok pedig nem folytatják a gazdálkodást. A mezőgazdasági nagyüze­mek közül a pilisi Aranyka­lász Tsz-nek öt, a vecsési Feri­hegy Tsz-nek négy, a sülysá- pi Tápióvölgye Termelőszö­vetkeznek tizenhat hektárnyi földje hever parlagon. Ha a számokat összeadjuk, kiderül, hogy az összes parlagterülat 86 hektár, kétszerese a tava­lyinak. A végrehajtó bizottság tag­jai a vita során egyetértettek abban, hogy sürgetni kell a parlagok megművelését. Az igazsághoz tartozik" áztmbarr, 'hogy . ehhez . kény^-zorjtő,, esz-, közei sem a földhivatalnak, sem a tanácsnak nipcsenek. Sőt, a tanács köteles állami tulajdonba venni a több éven keresztül gazdátlanul álló föl­deket. Ezt követően igyekszik azokat — mint például Mo­noron, Pilisen — tartós hasz­nálatba adással vagy — mint Sülysápon —. belterülethez csatolással, parcellázással hasznosítani. Nagyobb a gond ott, ahol erre az utóbbira nincs lehe­tőség, az előbbire pedig nincs igény. Ez a helyzet jelenleg Gombán, Bényén, illetve egyes mendei, sülysáp! része­ken. Az elhagyott zártkerteket, amennyiben nem sikerül bér­beadni, lehetőleg nagyüzemi területté kell alakítani. Ezl elvárják a mezőgazdasági üzemektől, de szinte minden­ki egyetért abban, hogy a jelenlegi időszakban ez a fel­adat a legtöbb gazdaság ere­jét meghaladja. Méghozzá több okból: a parlagföldek között lévő megművelt terü­letek tulajdonosait anyagilag vagy csereterülettel kártala­nítani kell. Ezután követke­zik a még nehezebb lecke: meliorálni szükséges az így kialakított nagyüzemi táblát, vagyis meg kell tisztítani a szőlőtőkéktől, fáktól, erdős részektől. Mindez hatalmas pénzeket emésztene föl. A nagyüzemek is éppen ezért választják azt az utat, hogy lehetőleg bér­be adják parlagföldjeiket, hi­szen köztudott, hogy külön­ben súlyos bírságot kell fi­zetniük. A földhivatalra évről évre nagy terhet ró a határszem­lék előkészítése, megszervezé­se és megtartása. Szerencsé­re a legtöbb tanáccsal, mező- gazdasági , nagyüzemmel ki­váló a kapcsolatuk, így a parlagföldek’ föltárása, illet­ve hasznosítása lényegesen könnyebb. A jelenlegi gon­dokkal kapcsolatban azt ja­vasolják az érintetteknek, hogy minél nagyobb propa­gandát fejtsenek ki a parlag­földek megműveltetése érde­kében. Egészen bizonyos, hogy a fiatalok között is akadnak még, akik a szabad idejük hasznos eltöltése, illetve jö­vedelemkiegészítés céljából akár az árutermelésre is vál­lalkoznának. V. J. Az aratással párhuzamosan a mezőgazdaság más területein is serény munka folyik. Felvételünk Péteri határában készült, ahol a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet negyvenegy hek­táros sárgarépaföldjén Csorba János traktoros végezte el a szokásos lombvédő vegyszerezést. Hancsovszki János felvételei A vasadi szakszövetkezetben Kereskednek,felvásárolnak Hét községben érdekeitek Arra a kérdésre, hogy mek­kora a vasadi Kossuth Mező­gazdasági Szakszövetkezet ér­dekeltségi területe, olyan vá­laszt kapunk, amely a közös gazdaság sajátos helyzetének egy másik oldalát világítja meg. Ugyanis a szövetkezet a háztáji gazdaságok integrálá­sát tartja az egyik legfonto­sabb feladatának: forgalmaz­zák a kistermelő téesztagok zöldségféléit, jószágait, vagy szükség szerint beszereznek palántát, állatot, takarmányt. m W A forgalmazás és felvásárlás széles hálózatát alakította ki a gazdaság, mert például táp­boltjuk van Üllőn, Nyáregy­házán, Albertirsán s Bényén. íNyúlfelvásárló telepet tarta­miak fenn Drmszentmiklóson, Nyáregyházán, Albertirsán, Monori-erdön és Bényén, s vegyesboltjuk van Dánszent- miklóson, zöldségfelvásárló te­lepük és tápboltjuk Vasadon. A felvásárolt nyulat a kör- nyei húskombinátnál értéke­sítik — biztos partner ez a cég! —, a nyúlárak stabilizá­lása pedig jó hatással van a tenyésztői kedvre. Igaz, azért ez a terület sem gond nélküli, mert ma még jellemző a külterjes gazdálko­dás. Vagyis többségében nem zárt gazdasági épületekben tartják a kistenyésztők a nyu­lakat, han?m szabadon, s ez meg is látszik az idei már­ciusi, áprilisi felvásárláson, mert a nagy hidegek megtize­delték a fiatal állományokat. ASk IP A szövetkezet közeli tervei­ről annyit elmondhatunk, hogy Csévharaszton vegyes­boltot kívánnak nyitni, ott ahol a korábbit bezárták gaz- daságtalanság miatt. Termé­szetesen abban bíznak a gaz­daság vezetői, hogy az ő bolt- iuk nyereséges lesz. Az új bolt belépésével pedig növekszik a forgalmazás értéke, ami ed­dig sem volt csekély, mert pél­dául a 'tápboltok a saját ter­melésű gabona 20 százalékát értékesítették; rozsból keve­sebbet, búzából többet, s ku- konpáböY igény szerint. f,'-1,. A. L. A. Közlemény A Monori Nagyközségi Közös Tanács I. fokú ipari, kereske­delmi hatósága értesíti azokat a magánkereskedőket és kis­iparosokat, akik mérleget, il­letve más mérőeszközt használ­nak, hogy azok hitelesítése vé­gett július 26-án reggel 8 és 13 óra között kell megjelenniük a monori KIOSZ alapszervezet Vörös Hadsereg úti székházá­ban. A nyár örömei és veszélyei ismerkedés a hasznos gombákkal A nyári örömhöz tartozik a természetjárás, s vele együtt a gyűjtögetés, így a gombaszedés is. Ez nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. Évről évre visz- szatérő téma a mérges gomba okozta megbetegedések sokasága. A főbűnös a gyilkos galóca! Ha a Pest megyé­ben előfordult eseteket vesszük figyelembe, látjuk, ala­pos ismeretek nélkül a legnagyobb felelőtlenség a ter­mészet ezen ajándékát csak úgy „elfogadni”. Igaz, az erdők, mezők ingyen adják, de nagyon drágán fizet érte, aki nem biztos ismerője a gombáknak. vek, az előadó az ember és a gombák kapcsolatát az ősem­berig vezette vissza. Végül és nem utolsósorban a termesz­tett gombákról ejtett szót. Mint megtudhatták a hallga­tók, a gombák nagy ismerője előszeretettel ajánlja a bizton­ságos, amellett igen gazdasá­gos gombatermesztést. Vecsésen, a bajt megelőzen­dő, rendszeresen napirendre tűzik e témában az ismeret­terjesztő előadást. A József At­tila Művelődési Ház kertbarát­körének felkérésére dr. Orbán Vince gombaszakértő tartott ismertetőt; akik ott voltak, so­kat tanulhattak, akik hiányoz­tak, sajnálhatják, hogy nem él­tek az alkalommal. Az előadó személyében igen érdekes személyiséget ismer­hettek meg a kartbarátok. Or­bán Vince elmondta, hogy a természetszeretete a „ludas,” abban, hogy jogász létére gom­baszakértővé lett. — Szeretem a természetet. A vadászatnál én a nyulaknak drukkolok. Huszonhét évet töl­töttem a volt Földművelés­ügyi Minisztériumban mint jogász — mondta — A házi könyvtárban a jogtudományok mellett a természettudomá­nyokról, de főképp a gombák­ról írott könyvek jói megfér­nek egymással. Kalmár Zoltántól A gombák világa című könyve a legbe­csesebb, hisz, mint megtudhat­tuk, ez volt, ami felkeltette az érdeklődését. A gombák tu­dománya a fáraókkal kezdő­dik, s dr. Orbán Vince így, e messzeségből kezdte a gombák ezernyi titkának ismertetését. Az élet rendjében nagy szere­pet foglalnak el. A gombák és a szerves anyagok kapcsolata, a felbontó és a természetet tápláló „munkája” nagyon fontos. Százezer fajta van, tizenhá­rom csoportba sorolandók. A növényi háztetőkön élőkről, de az áldásosán felhasználható penészgombáról, a penicillin­ről is szót ejtett. S így jutott el a növényi, a kalapos gom­bákhoz, ezen belül az ehető és a mérges gombákhoz. Míg kézről kézre jártak az illusztrációt tartalmazó köny­Az ismert csiperke után, a Keleten már régen bevezetett laskagomba sikeresen ter­meszthető. Ez majdnem min­den családi háznál megvalósít­ható. Különleges tulajdonságai vannak például a laskának. Magas fehérjetartalma (20 szá­zalék, szárazanyag-tartalma (50—60 százalék) miatt is hasz­nos. Emellett szénhidrátban és vitaminokban a leggazda­gabb gombafajta. Húspótló szerepét a fehérjetartalma miatt szoktuk emlegetni. Majd nagyon jól felépített előadásában a termesztési módról adott eligazítást. Me­lyik háznál, kertben nem akad farönk. vagy éppen ki­vágandó fa? Igaz ugyan, a fe­nyő és az akác nem alkalmas, de a nyár, a tölgy, a fűz, a dió, a cseresznye, a bükk jó tápta­laja a laskának. Három évig terem a rönk, de a dió, a bükk, a cser, a tölgy 5 éves termő. Egy mázsa rönkön (amelyhez 3 kilogramm micelium szük­séges) 15—20 kilogramm is megterem. Jól felhasználható a mezőgazdasági, kerti hulla­dék: bab-, borsószár, fűrész­por, lucerna, szalma. A felsorolt termesztési mó­dok közül valamelyik minden­ki számára elérhető. A te­nyészet számára jók az egyéb­ként pem hasznosítható, ár­nyékos kertrészek. Még csak á gazféléket sem kell kiirtani a környékéről, mivel — mint hangsúlyozta az előadó — a mikroklímát így kell megte­remteni. A micélium beszer­zéséhez a kertbarát kör tag­jait hozzásegítik. Sok atyja van már a gom­batermesztésnek hazánkban is, mert egyre szélesebb körben szorgalmazzák, olyannyira, hogy a Kertészeti Egyetemen van tanszéke is. Nem túl régi módszer — 1916-ban Bajorországban jöt­tek rá — a sérült fákra való telepítés. Magyarországon 1966-bap a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság volt a kezdemé­nyező — tudhattuk meg még dr. Orbán Vince előadásából. Az előadás a közegészségügy számára is nagy szolgálatot tett. A közeljövőben a helyi Vöröskereszt felkérésére is megtartja ismeretterjesztő elő­adását. Fekete Gizella fISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap’ r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom