Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

mßmfMimäm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1985. JULIUS 2„ KEDD Évtizedre megszabja a feladatokat Tarvágásra érett a nyárfaerdő Az állandó fogyás, ugyan­akkor az örökös megújulás kontrasztját viseli magán a körösi erdő. A hatalmas irtás­földeken égnek meredéző gyö­kerek siratják a hajdanvolt tölgyest. Másutt nyárfacse­meték, suhainc akácokiképében tértek vissza a hamuvá, lá­dákká, farostlemezzé változott ősök, igazolván a szakadatlan körforgást. Szilárdan kapasz­kodnak a soványságtól krém­színű homokba, nehéz hin­nünk, hogy 10—15 év múltán termetes fák törzsén sikongat­nak a könyörtelen fűrészek miként most is teszik vágásra érett társaikon. A két égieí között tehát precízen tartja az ember az egyensúlyt. Keresete volt A Termelőszövetkezetük Er­dészeti és Faipari Társulása művelése alatt álló 4 ezer hektár területű erdőből az idén 9200 köbméter faanyag kitermelését ütemezték be. Éhnek zömét' a nyár-, akác­os tölgyerdők gyérítéséből nyerik, de mintegy 43,5 hek­táron teljes betakarítást, azaz tarvágást is elterveztek. Az erdő munkásai meglehetősen jót haladtak, az esztendő de­rekára a véghasznáfatra fo­gott területről 1500 köbméter akácot és 200 köbméter töl­gyet termeltek ki. A második félévben tehát a 26,5 hektár nyárfaerdő tar­vágása van hátra, ahonnan 700 köbméter faanyagra számít a gazdaság, s ehhez jön még a gyérítésből kikerülő meny- nyiség. A nyárfa tetemes része, több mint 6 ezer köbméter a fafeldolgozó üzembe kerül, a maradékot külországban pa- píríaként értékesítik, illetve a mohácsi farostlemezgyárnak is szállítanak belőle. A for- másabb akáctörzseket támosz- lopokként adják el a lakosság részére, valamint a nagyüze­meknek, a Pilisi Parkerdőgaz­daság például 200 köbmétert rendelt legutóbb. Az idei télen igencsak nagy kereslete volt a jó minőségű vágott tűzifának, nem keve­sebb, mint 1200 tonnát adtak el belőle, s ez ki is merítette az évi tüzelőnek szánt fa­mennyiséget. — Csak januárban veszünk fel újra rendeléseket, s hogy ne érje vásárlóinkat csalódás, előre jelezzük, valamivel ke­vesebbre számíthatnak, s az igényeket is jobbára más fa­féleségekkel tudjuk kielégíte­ni. Ennek oka, hogy az eddig tarvágásra befogott területe­ken jobbára az akác és tölgy dominált, az elkövetkezőkben a nyár és fenyő lesz túlsúly­ban — fűzte az elmondottak­hoz Erdei Károly ágazatveze­tő. Ennyit a kitermelésről, s nézzük továbbá az érem má­sik oldalát. A Száraz dűlőben 100 hektár erdőtelepítéssel végeztek, aminek kisebb ré­szét tölgy képezi. 80 hektá­ron pedig akácból és nyárból álló vegyes állományt alakí­tottak ki. A távlatok — Eredetileg 21 hektár er- lő felújítása is szerepelt ter­einkben, megint csak a hosz- zú télre kell hivatkoznunk, imiért csak alig több, mint ele területen sikerült elvé- ;eznünk ezt a munkát, Hely- yel-közzel már a 86-os évről s vannak elképzeléseink, ezek szerint a mostanihoz ha­sonló nagyságrendű telepítést kívánunk megvalósítani, s körülbelül 30—40 hektáron újítjuk fel az erdőt. A gyakorlati rész, a tény­leges munkák bemutatása után úgy gondolom, érdemes arra is pillantást vetnünk, milyen eredményeket tud a két szövetkezet felmutatni ezen tevékenység kapcsán. Az erdészeti gazdálkodás és fafeldolgozás tavaly kis híján 11 millió forint nyereséget hozott, az Arany János Ter­melőszövetkezet viszonylatá­ban a bruttó nyereség 30 szá­zalékát. Ám igaz, ebből az erdészet „csupán” 2,7 millió forinttal részesedett, de azt hiszem, igazságtalan lenne le­szűkítve értékelnünk, hiszen az erdőgazdaság és fűrész­üzem együttes eredményéből tükröződik vissza az erdészet dolgozóinak türelmes, hossza­dalmas, nehéz munkájának haszna. Ez a jelen, de vizs­gáljuk meg a távlatokat is. Az erdészet sajátosságából ered, hogy évekre, évtizedek­re előre lehet látni — nyers­anyag tekintetében persze — a termelés nagyságrendi, mi­nőségi feltételeit, kellő idő áll rendelkezésre, hogy ehhez igazítsák hozzá mind a sze­mélyi és technikai bázist. Eddigi Jfclüdatukat még za­vartalanul. el tudták látni, napjainkban elérkeztek odáig, hogy a 15—20. éve telepített nyárfaerdők megértek a vég­használatra. s ez a tény a kö­vetkező 10 évre megszabja a feladatokat. Az állami előírás évente 200 hektár levágását határozza meg, s ezt átszá­molva térfogatra, kiderül, kö­zel háromszoros mennyiségű anyag kitermelése hárul az erdészeti társulásra, felújítás­ban pedig a tízszeresét jelenti az eddigieknek. Milyen követ­keztetéseket von le ebből az ágaza tvezető ? — A feladat nagyságának érzékeltetése kedvéért mon­dom, hogy ekkora volumen az állami erdőgazdálkodásban külön erdészeti apparátust köt le. Eljött az idő, hogy komo­lyan átgondoljuk tennivalóin­kat, s lépéseket tegyünk gya­korlatilag az egész feltétel- rendszer bővítésére. A gép­park esetében erre alapve­tően szükség lesz, az erdőfel­újításhoz már most szűkös a kapacitás. Felnőni hozzá — Kellő számú és jól kép­zett szakgárdának kell kézbe fognia a dolgok irányítását, és nem utolsósorban olyan fi­zikai állomány kell, mely ké­pes lesz eleget tenni a köz­pontilag meghatározott köve­telményeknek. A perspektíva tehát jól körülírhatóan és megmásíthatatlanul áll előt­tünk. Felnőni a feladatokhoz nem lesz könnyű. Miklay Jenő PögodóóróSí A városi, tanács értesíti a la­kosságot, hogy tisztségviselői — elnök, elnökhefjPéttés, vb- titkár — 1985.. július 2. napjá­tól hivatalukkal visszaköltöz­nek az épület Ceglédi úti részé­be, amely a Ceglédi út felöl közelíthető meg. A fenti tisztségviselők a kö­vetkező időpontokban tartják fogadóóráikat: Elnök: kedden 8 órától 12 óra 30-ig. Elnökhelyettes: szerdán 8 órától 12 óra 30-ig. Vb-titkár: szerdán 13 órától 16 óra 30-ig. Kistermelők Házról házra Kijelölt helyek A termelőknek a régi Pos­tapalotánál levő KERAVILL- bolttal szemben levő parkoló­ban, a Ceglédi úti ABC-áruház, és a Ceglédi és a Hétvezér út sarkán levő kút mellett, a Ta­báni útnál a transzformátor melletti táblánál, a Tormási Bisztrónál, a Cifra csárda előtt, a bekerített Kálvin téri piactér melletti iparcikkpavilonok előtt hétfőn, szerdán, csü­törtökön és a szombati napo­kon lehet árusítaná. A piac­mentes napokon a termelő ter­ményeit a háza előtt is árusít­hatja és az eladnivalóval ház­ról házra járhat. A kijelölt he­lyekre kocsival beállni és ko­csiról árusítani nem szabad. Köteles az árusító az okozott szemetet eltakarítani. A körösi Micsurin Természeti különlegesség A Bállá Gergely utcában la­kik Pesti Imre nyugdíjas ag- ronómus, akit barátai nagykő­rösi Micsurinnak neveznek. Amikor kérdeztem, hogy melyik házban lakik, szinte derűsen mondták: A jobb oldalon abban a ház­ban, amelyik előtt díszcsokor­nak beillő szép kék virágok virítanak . Pesti Imrét sokan a piacról is ismerik, mert minden ősszel a kedvelt csemegeszőlőt, a na­rancsízűt árusítja a feleségé­vel. Ebből a szőlőből nagyobb ültetvényük van a temetőhe­gyi zártkertjükben. — Hogy bírta ki a kegyetlen telet ez a kedvelt szőlőfajta? — kérdeztem. — Elég szépen fakadt — mondta —, de csak 20—25 szá­Vclcményük ellentmondásos Késésben a zöldségfélék Amit nyertünk az esővel azt lassanként el is veszítjük a hideg éjszakák, nappalok miatt — panaszolják kesernyés han­gulatukban a zöldségtermesz­tők. Cseppet sem lehet csodál­kozni elégedetlenségükön, az egyébként kiadósnak ígérkező termést a kellemetlen időjárás alaposan visszafogja a fejlő­désben. Máskor, László nap tájékán az uborkatermelők már élénk forgalmat bonyolítottak le az Áfész felvásárlótelepein, a pia­con. Most azt mondják, növé­nyeik csak kínlódnak, a Gár­donyi utcai telepre eddig még nem érkezett említésre méltó mennyiség. Ugyanez a helyzet a paradicsommal, paprikával, ez utóbbiból június 26-ig mindössze 200 kilogramm ké­pezte a forgalmat. Másfél hete vásárolják a patissont, aminek feljebb ment az idén a felvá­sárlási ára: a 3—6 centiméte­resnek 5,50, az ennél na­gyobbért 3,50 forintot fizetnek. A kiskerti gyümölcstermé­sekről már pontosabb, átfo­góbb képet tudunk alkotni, sajnos ' tapasztalnunk. ' kell, hogy mindenből kevesebb ter­mett az idén. Az egres lefutott, ebből 26 tonna érkezett a te­lepre, a szamócából meg csak 5 tonna. Meggyből is alig 50 tonnát adtak le eddig, különö­sem a Vándit hiányolják na­gyon. Cseresznyéből ugyan­csak kevésnek mondható a 30 tonnányi felhozatal, bár hatá­rozott véleményt még nem mondhatunk róla, mert a ger- mersdorfi fajta csak most van felfutóban. . A telepen látott pillanatkép akár reprezentálhatná a fenti arányokat; a kézikocsikkal, autókkal jobbára csak gyü­mölcsöket hoznak a gazdák. Furcsa, hogy az ő véleményük is ellentmondásos, akárcsak az időjárás. Messziről nézve silány, aP- rószemű meggynek hittem Bo­csát József áruját, aztán kide­rült, ribizke az a javából, több mint 260 kiló összsúlyban tölt­ve ki a fórumládákat. — Ez a második tétel, ren­geteg van a bokrokon, a 400 négyszögöles darabról másfél tonnára szerződtem. Bőven meglesz, pedig még nem is fordultak igazán termőre — fűzte hozzá elégedetten. My. J. zaléka lesz az idei termés a tavalyinak. Most a csemege- szőlők közül a legjobb ered­ményt a Favorit hozza. Most főleg nyugdíjba vonulásom óta igyekszem természeti különle­gességeket produkálni. Megmutatta azután a met­szett cserjeként termő ameri­kai törpe almafácskáit, kis őszibarackfáit, melyeken egy tőből két, sőt három törzset alakított ki, s az almafácská- kat, melyek két-három fajta almát teremnek, s egy vihar által letört szilvafát, melynek felén nemes barackfát nevelt. Zártkertjében Iránból szár­mazó magtalan piros és sárga csemegeszőlőt futtat oszlopok­ra, mely mazsolának való sző­lőt terem. Nagy érdeme Pesti Imre ag- ronómusnak, hogy háza kert­jében és zártkertjében bizto­sította a fennmaradását. Erős János Pécsre költözött nagy­kőrösi szőlőnemesítő által ki­nemesített Nagykőrös I, II és III nevű nemes szőlőnek, s úgyszintén a néhai Papp Lász­ló volt tanár és hegybíró által kikísérletezett Papp Gedeon és Papp Gedeonná emléke ne­vű kitűnő új csemegeszőlők fennmaradását is. Kertjükben van azután szo- morúfűzhöz hasonló fekete eperfa és az ország több ré­széről hozott különleges vi­rág, s háztartásuk fűszerszük­ségletére termelnek borsfüvet-, sáfrányt, koriandert és fűszer bazsalikomot, s teának bodza­virágot és hársfavirágot gyűj­tenek . Megemlítem, hogy a na­rancsízű szőlő nemcsak finom csemegeszőlő, hanem a nem­régiben tartott kecskeméti borversenyen a bora is arany­érmet nyert. Kopa László Balszerencsés teniszezek Keddi sportműsor Labdarúgás. Kistelek: az or­szágos serdülőválogatott mér­kőzése (Holló István). ——Szerdai sportműsor Labdarúgás. Kistelek: az or­szágos serdülőválogatott mér­kőzése. Pénteki sportműsor Tenisz. Szentes: felnőtt fér­fi és női országos verseny. Szombati sportműsor Labdarúgás. Nagykáta: nem­zetközi szövetkezeti kispályás viadal. Sportlövészet. Nagykáta: szö­vetkezetiek nemzetközi verse­nye. Tekézés. Kecskemét: Hidegh Pál férfi emlékverseny. Szelíd ünnepélyességű szertartások Egy szomorú kötelesség nyomában Mit tagadjuk: a temetkezés nem valami szívderítő foglalatosság, mégis életünk elkerülhetetlen állomása. Mivel a temetkezéssel kapcsolatos eseményekkel nap mint nap találkozunk, néni árt, ha ismerjük a Pest me­gyei Temetkezési Vállalat tevékenységét. A ceglédi kirendeltség a megye déli területeit látja el. Dánszentmiklóstól Kocsérig, Jászkarajenőtől Csemöig, négy autóval rendelkezve tesznek eleget szomorú kötelességük­nek. Az iroda szinte mindig nyitva tart. Hétvégeken ügye­let van. s éjjel is bármikor riaszthatják őket valamilyen tragikus eseménynél. Búcsúztató — Mikor fordulhat a család a vállalathoz? — kérdeztük elsőként Walter Jakabot, a ki- rendeltség vezetőjét. — A halál bekövetkezése után először a körzeti orvost kell értesíteni, aki kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt. Ezzel — meg a személyi iga­zolvánnyal — anyakönyvez- tetni kell menni, majd hoz­zánk. — Az elszállításnak mennyi a határideje? — Erre rendelkezések van­nak. Tizennégy óra alatt kell elvégeznünk ezt a munkát, de, mint már az előbb jelez­tem. közúti balesetnél, esetleg öngyilkosságnál jóval hama­rabb ott vagyunk. Az elszállítás a ravatalozóba történik, amelyek között van­nak egyházi létesítmények, s vannak vállalatiak is. Ceglé­den az új köztemető modern, lényegében minden kívánalom­nak. megfelel. Csemőben szin­tén a vállalaté az újonnan épült végső búcsúztatóhely, nemrégiben adták át. Ez utób­bit talán még nem is használ­ták. érdekes, hogy annak ide­jén az emberek Ceglédről men­tek ki Csemőbe, s haláluk után visszajönnek nagyon sokan. Az egyházzal a kapcsolatunk problémamentes. Nem ők te­hetnek arról, hogy a temetők megtelnek. A környéken nagy­jából négyszáz évesek a sírker­tek, nem csoda, hogy nagy a zsúfoltság. Ránk szigorú- elő­írások vonatkoznak. A sírig a koporsót négy embernek kel­lene vinni, de annyira szűk nagyon sok helyen a járóút hogy jó, ha ketten elférnek. Az ilyen területeken mindig nagyon vigyázunk, hiszen a munkánk olyan, hogy ha bár. mit elvétünk, szinte nem is lehet igazunk. Kolumbarium A kirendeltségvezetővel ko­csiba ülünk, s megnézzük az említett ceglédi új köztemetőt. Közvetlen a bejáratnál beton­alapzatok, a valamivel beljebb jelenleg üres kockák. — Ez a kolumbárium — magyarázza Walter Jakab —, a hamvasztáso* »zertartások után az urnát lehet például ide is elhelyeztetni. Egy-egy hely tíz évre száz forintba ke­rül. A szertartás után rögtön ráilleszthető a fedőlap. Itt két­száznegyven hely van jelen­leg, de a betonalapzatokra tet­szés szerinti számban lehet bővíteni. A tanács ígéri hogy később az egész temetőt beke- rítteti, de most sem jön be il­letéktelen. A ravatalozó épülete szelíd ünnepélyességű, belül a szi­gorú előírásoknak megfelelő hűtőkamra, s a személyzetnek mindenféle szociális helyiség. A falakon jelenleg fekete dra­péria feszül, de. mint hallom, társadalmi temetésre, kérésre bármikor vörösre cserélhetik. A különböző felekezetek épp­úgy búcsúztathatnak itt, mint a TŰRI. — A társadalmi temetések száma legmagasabb Nagykő­rösön, bár iroda működik Cegléden meg Abonyban, Al­bertiján is. azért mégiscsak jellemző, hogy az idősebbek halnak meg. s a családtagok — még ha nem is vallásosak — az elhunythoz alkalmazkod­va rendelik a végső búcsúzta­tást. A temető vegyes kezelésű, s úgy tűnik, még hosszú idő­re biztosítja a nyughelyét. De térjünk még vissza a szer­tartásokhoz. Bizonyára sokak­ban felötlik egy-egy temeté­sen, vajon kinek-minek a ru­házatában végzik kötelessé­güket a sírásók, a halottvi­vők. — Szinte mindenütt van sa­ját alkalmazottunk, s nekik két rend ünnepélyes öltözetük van, hideg, illetve meleg idő­szakra — mondja a kirendelt­ségvezető. — De mint már említettem, a temetőgondnok mellé segítők is kellenek, akiket a család fogad fél, álta­lában mindig ezt csinálják. Nos, részükre is tudunk egy ségesen barna színű köpenyt biztosítani. Ügy tapasztaljuk, hogy nincs is különösebb probléma, a helyi fiókvezetők jeleznek, s mi küldjük a kórt felszerelést. Érzelmileg Visszatérünk az irodába s a költségekről beszélgetünk. — A család akaratára min­dig a kívánt helyre szállítjuk az elhunytat, s ez a halál he­lye szerint illetékes vállalat kötelessége. Ugyanígy igénybe vehetők vagyunk a hamvasz- tásokra való elszállításoknál is. Tulajdonképpen ez a forma mostanában terjedőben van, a sok ok mellett talán azért is. mert az elhunyt búcsúzta­tása — ne szégyelljük kimon­dani — olcsóbb is, hiszen át­lag kétezer-ötszáz forintból megoldható, míg a koporsős temetés hat-nyolc ezerbe ke­rül. Ha vannak is ármozgások, azok nem jelentősek. S még visszatérve a hamvasztásra, nem elhanyagolható az sem, hogy érzelmileg nem egymás­hoz annyira közeli időpontok­ban gyötri meg a búcsúzokat, a fájdalom valamelyest enyhül már a szertartásra. — Ha már itt tevékenyke­dünk. igyekszünk mindenki megelégedésére dolgozni — mondja végezetül Walter Ja­kab. Ballai Ottó Tenisz. Szentes: felnőtt fér­fi és női országos verseny. Vasárnapi sportműsor Tenisz. Szentes: országos .felnőtt'; férfi és női verseny. Teniszsíkerck Szombaton másod-, vasár­nap pedig megyei első osztá­lyú csapatbajnoki mérkőzést vívtak a Kinizsi Sporttelepen. I. osztályban Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi. SE—Csepel Autó VSE (Szigethalom) 3:3. A körösiek: dr. Szakáll, Ruzsinszky (1), Zsikla (1), Palai (1). Dr. Szakáll—B. Tóth, Ru­zsinszky—Palai összeállítás­ban jól játszottak, a jó össze­csapásokat hozó rangadón, s a múlt évi bajnoki osztályo- zót is megjárt vendégekkel döntetlenül játszottak. A ha­zaiaknak balszerencséjük Is volt, mindkét páros játékban a döntő játszmában vesztet­tek, nyerésre álló helyzetek­ben elpártolt tőlük a szeren­cse. II. osztályban Nemcsak az első, hanem a költségkímélés címén a máso­dik mérkőzést is lejátszották a körösi tartalék teniszezők, mindkét esetben megfiatalo­dott összeállításban. Eléggé biztosan nyertek a jó játék­ban. Az első mérkőzésen: Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi II-—Váci Egészségügvi SE III. 5:1. Szilágyi. Kalocsa és Be- rényi az egyéni; Szilágyi— Kiss és Molnár—Sz. Tóth pá­ros játékukat megnyerték. A visszavágó találkozón: Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi II.—Váci Egészségügy: SE III. 4:2. Itt Molnár, Sz; Tóth és Szilágyi szerzett egyé­ni, valamint Palai—Szilágyi páros győzelmet. A Dunakeszin és Gödön megrendezett megyei egyéni bainokságon közbejött ok miatt, nem vett részt váro- sunkbeli teniszező. S. Z. Mon A nagyteremben Kölyökbanda. Francia ifjú­sági kalandfilm. 6 órakor. A cápa. Amerikai film. 8 órakor A stúdióban A sáska napja. Amerikai film. Fél 6-kor. A kertmoziban A cápa. 9 órakor. ISSN OIJS-JW* ew*y*Brösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom