Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1985. JŰLIUS 2., KEDD Évente 150 engedélyt adnak ki a tanácsnál Gsáiii mm szokás a vadépstkezés Javában dúl a turista- és üdülőszezon. Emberek tíz­ezrei kelnek naponta útra, hogy olykor több megyét át­szelve érjenek el a pihenést adó új környezetbe. Ki személyautón, ki vonaton vagy buszon, netán éppen ha­jón igyekszik célja jelé, a saját kis nyaralóba, üdülő­be vagy szállodába. Közben nem csupán nagy távolságokat tesznek meg, de rengeteg látnivaló kerül szemük elé, természetesen szép és kevésbé tetsző dolgok. Egy-egy településen át­haladva pedig akaratlanul is tesztelik az ott élő em­bereket, hogy mennyire tiszták, szorgalmasak, vagy például, hogy jó ízléssel alakítják-e ki közvetlen kör­nyezetüket, városukat, falujukat. Azt valószínűleg a többség jól tudja, hogy ezekben a dolgokban mi min­den játszik közre: a helybeliek, a vezetők, a szakem­berek hozzáértése és még sok egyéb. Ismerkedő, tapasztalatgyűjtő kőrútunk során találkoztunk egy olyan szakemberrel, aki ■meg tudott válaszolni olyan kérdéseket, amik az utazó em­bereket gyakran foglalkoztat­ják. Például arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy egy. egy település arculatának ki­alakításában, az ott épített la­kóházak küllemében, az utca rendjében kinek van még ben­ne a keze munkája a, tulajdo­nosokon, a tervezőkön kívül. m w —• A mi munkánk is óhatat­lanul benne van lakóhelyünk esztétikus rendjének kialakítá­sában, már eleve a községren­dezési terv alapján. Az építé­si terveket is mi bíráljuk el. Természetesen a típusterveket könnyebb beilleszteni a kör*, nyezetbe, de az egyedi terve­zéssel már. több a gond — kezdte ilyen bevezetővel Ur­ban János, a gödi nagyközsé­gi ' tanács építési főelőadója, amikor Vác vonzáskörzetét járva véletlenül összetalál­koztunk. — Az egyedi tervek eseté­ben főleg a hang- és hőszige­telés hiányos volta, különö­sen a tetőtér beépítésével kap­csolatban van gond visszaté­rően. De a szabályokat betar­tatjuk ilyen esetekben is. Az engedély nélküli építkezés nem szokásos Gödön! Legfel­jebb kisebb melléképületeket bonthattunk el, vagy a szom­széd ablakára néző ablakot kellett befalaztatnunk — foly­tatta Urbán János, majd kö­vetkező kérdésünkre válaszol­va elmondta, hogy lehet terv- módosítást kérni, de minden­képpen a használatba vétel előtt, különben bontást kell el­rendelni ! w Gödön az engedély nélküli ká'bb a tervrajztól való eltérés szerinti kivitelezést jelenti. Az évente kiadott százötven épí­tési engedély 15 százalékát fellebbezik meg, jobbára a szomszédok, mondjuk, azért, mert az új ház árnyékolni fog a növényeikre. Alkotások V an, aki órákig képes el­nézni egy-egy műalko­tást. Ha az ember olyan han­gulatban van (vagy a mű megteremti ezt a hangulatot), valóban érdemes kihasználni a lehetőséget, hagyni, hogy szo­bor, festmény, épület elbű­völje nézőjét. A régiségek csodálata is megtanulható, ha az ember megtanulja történe­tüket, a letűnt korok művé­szeti irányzatait. A forma, a stílus mögött azonban, bárme­lyik alkotást nézi az ember, mindig egyfajta kitartó mun­ka áll. Mesék, történetek szólnak róla: egyik-másik festmény, faragott szobor, gazdagon dí­szített harang, szép templomi oltár hány évig készült. Míg ezeken elálmélkodik az em­ber, hazaérve kénytelen visz- szazuhanni a hétköznapok gondjaiba. Az, amit a kiállí­táson látott, művészet (a mun­ka művészete is), ez, amit otthon tapasztal, olykor bi­zony a tanulói színvonalat sem üti meg. A betonpanel konyhafalon egyetlen vakolókanálnyi moz­dulat árulkodik. Nem, nem ar­ról. csupán, hogy a mai kor emberének százezerszám kell lakást adni, s ezért sürgős a munka. Arról is árulkodik, hogy a látszatra sima falon megakadt, majd göcsörtjén át­emelkedve haladt tovább a si­mítószerszám. Így aztán nem­csak a beton szerpcsényi ki­emelkedése tűnik fei a szem­nek, amit nem csiszoltak le a vakolás előtt, hanem a mész- tejpor is. Miféle alkotások hát ezek a mieink? Jár-e majd hétköz­napi munkánk csodájára va­laki száz kétszáz év múlva? Aligha, s ez nem a panel hi­bája. Sokkal inkább azé, aki szinte egyetlen mozdulatát sem úgy teszi meg, mintha magának tenné. Olykor már a tervező sem gondolja végig, mi, miért, hogyan praktikus. Műtárgyak ezek is, mint a bevezetőben említett műalko­tások. Melyik mennyire tet­szik, a használhatóságától is függ. Van persze olyan szak­terület, ahol a szépséget nem az ember teremti meg, de cél­szerű munkájával hozzájárul­hat. Szép ez a vetés, hallot­tam a minap a határszemlén. Hát persze, ha olyan fajta a búza, hogy egyenletes jó állo­mánya van; ha a traktorosok nagy szakértelemmel figyeltek a vetés egyenletességére, a so­rok tartására; ha a fejtrágyá­zást végző gépkezelők betar­tották az egyenletes szórást — a kenyérnekvaló táblájára jó ránézni. Ezt a fajta eredményt min­den évben produkálni kell. A nagyüzemi mezőgazdasági munka sem nyújt halhatat­lanságot. Az aratáskor majd mindez a szépség összedől. Marad a kiváló vagy tisztes, de mindenképpen becsülendő eredmény. Ám az is lehet, hogy aki ezt a munkát kedve­li ■— ősi mesterség —, éppen azt a mindig újrakezdést sze­reti benne, amit a természet­tel együtt lélegezve, vajúdva évenként meg lehet ismételni. A siker ebben a munkában is igen változó. Van, hogy évek múlnak el, amíg felfigyelnek valakire. Mert hi­szen a megálmodott, megdol­gozott szerencsét a mezőgaz­dálkodásban egyetlen nap kedvezőtlen időjárása tönkre­teheti. Csak azt a megnyug­tató érzést, amit csak a jól végzett munka tudata adhat, nem teheti tönkre semmi. F. L Külön jellegzetessége is van az évente kiadott 150 építési engedélynek, éspedig az, hogy annak 30-40 százaléka tetőtér. beépítésre vagy emeletráhú- zásra vonatkozik. Ez úgy van, hogy alul laknak a szülők, fö­lül a fiatalok. m w Ezzel a módszerrel jól jár a család is, a tanács is, mert a telekparcellázás nem olcsó do. log, hiszen ott előbb-ki kell. építeni a közműveket. A meg­levő telkeket nem lehet to­vább aprózni, újak kiparcellá- zására pedig a tanácsnak ko­ránt sincs korlátlan anyagi le­hetősége. Legközelebb Gödön az új strand környékén lesz parcel­lázás, ami újabb letelepülőket vonz majd, egyre többet, ahogy egyre jobban kiépül a strand. A tanács építési ügyek­kel foglalkozó dolgozóinak ez­zel még több feladata lesz. A VI. ötéves terv ideje alatt a gödi tanács is teljesíteni tud­ta a településrendezési terv irányzatait. Aszódi László Antal Magyaréra az Özemben Nyelvtanulás késsel, villával — Jó napot kívánok! — Viszontlátásra! — Ez autóbusz. — Milyen autóbusz? — Ez sárga autóbusz. — Mi ez? — Tányér. — Milyen tányér? — Lapos tányér. A tanárnő képeket mutat fel, tárgyakat emel magasba az asztalról. Ki gondolná, hogy van olyan nyelvoktatás, amely­nek kellékei közé tartozik a kés. a kanál, a szappan, s még néhány munkaeszköz is. ícngrie is szép A képolvasás módszerével tanuló fiatal lányok mandula- szeműek, hajuk sötétfekete, termetük pillekönnyű az ar­cukon mindig mosoly fénylik. Most a hét napjait sorolják fel kórusban. A negyedik na­pig nincs gond a kiejtéssel, csak a csütörtök sikerül pz is­métlés után is szütörtökre. Ezt még gyakorolni kell. Huszonöt fiatal vietnami kislány birkózik a magyar nyelvvel a Pamutfonóipari Vállalat Váci Gyárában. A dél-vietnami Hue városából és környékéről érkeztek a fo­nószakmát megtanulni. A két nép testvéri együtt­működésének része ez a prog­ram. Az annami királyok egy­kori székhelye textil- és élel­miszeripari központ ugyan, de mint a lányok elmondják, hí­rét inkább a királysírok, a pa­loták öregbítették a turisták között, s a helybelieknek na­gyon nagy szükségük van az iparra, ők már a magyar épí­tő és szerelő gárda keze nyo­mán beinduló új fonógyár gé­peit kezelik két év múlva, amikor Magyarországról haza­fi gyerekek is hsszsát láijá!; két város között Évek óta kiegyensúlyozott és tartalmas Vác és Gödöllő kapcsolata. A két város veze­tői rendszeresen találkoznak, tájékoztatják egymást munká­jukról, eredményeikről. Ez a jó viszony sok mindenre kihat. A gödöllőiek 180 tornatagoza­tos kispajtás részére úszótá­bort szerveztek a közelmúlt­ban Vácott. A gyerekeket a Komócsin Kollégiumban szál­lásolták el, innen gyorsan megközelíthető az uszoda. A na.pi több órás kemény munka után szükség volt lazításra is. A szabad idő hasznos eltöl­tésének egyik helyszíne a po­kol-szigeti úttörőtábor volt. Itt Horváth Szabolcsné, az úttö­rőház igazgatója köszöntötte a gyerekeket és a kísérő peda­gógusokat. Ezt követően Vitai Ildikó gyerekdadműsorának tapsoltak a gyerekek. Az est fő műsoráig — a tá­bortűzig — az úttörőház vízi szakkörének tagjai ügyességi játékokkal szórakoztatták a gyerekeket. Az úttörőház vízi szakkörének tagjai a vendégekkel Az est fénypontja a tábortűz volt Irta és a leivételekét készítette: Iványi Károly mennek. De addig még nagyon sok próbatétel vár rájuk. Az első napokban, hetekben a honvágyat kell az embernek leküzdenie. ha idegenbe té­ved. Hiányoznak a 8 ezer 500 kilométer távolságban maradt barátok, testvérek, a család. Aztán napi hat órára beoszt­va. el kell végezni ezt az in­tenzív 120 órás tanfolyamot, s ezalatt szüntelenül mondani kórusban az ilyen és ehhez hasonló szöveget. — Kérek ebédet! — Finom volt, köszönöm. Konyha és munkanyelvet tanulnak, hogy gyorsan el tud­janak igazodni a környeze­tükben. Hatvani Istvánné ta­nárnő, a főfoglalkozása szerint első osztályosokat tanít a vá­ci Petőfi Sándor Általános Is­kolában. ő is járatlan úton indult, de nagyon hatásos mód­szert dolgozott ki. diákjai szé­pen haladnak. — Vietnam szép. Hongrie is szép — mondják magyarul. Aztán derűs nevetés követke­zik az ilyen szavak végén: öreg. fiatal, férfi, szép férfi. A Büiia partján Ha a város utcáin végigvo­nulnak, a fiúk megfordulnak utánuk. Este a leányszálló konyháján hazai ízeket vacso­ráznak, magyar lakótársaik magyar neveken szólítják őket. Ildikó, a tolmács, vagyis Phan Hoi Than elektromér­nök, 1972-ben végzett a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. Mióta hazatért, nem volt al­kalma magyarul beszélni. — Milyennek képzelték az­előtt a mi országunkat — kér­dezem a segítségével, mire a lányok szép, énekléshez hason­ló beszédükkel válaszolnak. Azt hallották, hogy a magya­rok barátok, nagyon előzéke­nyek, s erről ők a repülőgép­ből kiszállva azonnal meggyő­ződhettek. s azóta is úgy ér­zik. otthon vannak. Vera, Hgucn Ptiuúng Thao szerint nem lesz hosszú az a két év. Majd gyakran írnak haza levelet. Hoang Thi Cam Nhung sze­rint Vác nagyon szép város. A Duna partján sétálgatva min­dig az otthoni tájak jutnak az eszébe, mert sok a hason­lóság. — Nem nehéz a magyar — bizonygatják többen is — csak a kiejtéssel vannak gondja:nk. Hatvani tanárnő szerint Rita, Le Thi Nu a legszorgalma­sabb, Ani, Dang Thi Hai a leg­jobb tanuló. Még nem jártak a zajos munkatermekben. Egyelőre csak a fékezhetetlen kíván­csiságuk miatt futnak le szü­net idején a lépcsőkön, s kuk­kantanak be a zakatoló gépek közé. Aztán szaladnak vissza nevetve, mint akiket csínyte­vésen értek. Árnyékok Derűs perceket töltünk, be­szélgetünk. A nyitott ablakon át beáramlanak a tavaszi ma­dárhangok. Egy óvatlan pilla­natban idebent 'elpattan egy rosszul pendített húr, miután zavartan nézünk egymásra. A tanár, a tolmács, meg a magát vádoló ügyetlen újságíró. Miért is kérdeztem: kinek mit csinálnak a szülei, mit szóltak a nagy elhatározáshoz? Zsuzsi kétéves korában ve­szítette el a szüleit. Kilenc testvére közül kettőt elpusztí­tottak a fegyverek. Dang Thi Hai Van-nak az édesapja halt meg, a legszorgalmasabb kis­lánynak is csak anyukája van. A háború gonosz szelleme kísért az előbb még derűs lel­kekben, s tép fel sebeket. Pi­rosra válik sok szép szempár, a földet nézve küszködnek za­varukkal, bánatukkal, én meg a hibámat tenném jóvá. Éne­keljék el. hisz ígérték, megte­szik ha még egyszer jövök: „Az a szép, az a szép, aki­nek a szeme kék” ... Elkezdik a dalt, de félresi­került. A tanárnő az órát pró­bálja folytatni. Az osztály fe­le sír. Hull a könnyük, akár a trópusi eső. Kovács T. István Hegy ne bosszankodjon CT-telefon Sok bosszúság érte már azo­kat a turistákat, akik külföldi útjukról hazatérőben zsinór nélküli; úgynevezett CT-tele- font hoztak magukkal, s itthon derült ki, hogy készülékük használatát a posta nem en­gedélyezi. A feleslegesnek tű­nő akádékoskodős oka azon­ban nem a posta önkényében, hanem, a berendezés műszaki sajátosságaiban rejlik. Amint azt a posta illetékesei elmondták: a CT-telefonok túlnyomó többsége az egyesült államokbeli piacokra készül, s műszáki jellemzői nem felel­nek meg az európai követel­ményeknek. Ezek a 49 mega­hertzes készülékek a televízió egyes csatornáján belüli frek­venciasávban működnek, így zavarják a környéken a tévé­zést. Van azonban olyan CT-te!e- fontípus is, amely kielégíti a hazai és az európai műszaki követelményeket. Ezek a ké­szülékek nem zavarják a té­véműsorok vételét. Fclj’smztíís a máhafelvásáHás Elkerülhetők-e a viták? A város és a környező köz­ségek málnatermesztő lakói szinte minden évben nyugta­lanok a termés miatt. Afelől az idén sincs kétségük, hogy megtermelik a szokásos meny- nyiséget, azt azonban csak ér­tékesítéskor tudják meg, hogy ebben az évben milyen gon­dokkal fognak találkozni. A korábbi években eddig min­dig volt vita a láda súlya és a málna minősége miatt a ter­melők és az átvevők között. — Kezdjük azzal — mondja Puskás Zoltán, a dunakeszi hűtőház kereskedelmi osztá­lyának vezetője —, hogy az idén bő terméssel számolhat­nak a málnatermesztők. Már a múlt héten megkezdtük az átvételt. Az első nap 25, a má­sodik napon 70 tonnát vettünk át az Ízletes gyümölcsből. Most már folyamatos az átvé­tel. összesen 2500 tonna mál­nára van szerződésünk. Ami a ládákat illeti, ebben az évben először már mű­anyagládákat is adunk ki a termelőknek. Ezek mellett to­vábbra is kell a faládákat használni. A szezonban ösz- szesen négyszázezer darab lá­dára van szükség. Az indulás­hoz idejében kiküldték a szük­séges rekeszmennyiséget part­nereinknek.! A várhatóan nagy termés miatt pótládák beszer­zéséről is gondoskodtunk. — Az idén is lesz vita a lá­da súlya körül? — A műanyagládáknál nem, lesz gond. A faládáknál az induláskor egy kiló 30 dekát vonnak le az átvevők. Ez a különböző időszakokban vég­zett kontrollmérések alapján azonban változhat. — Legnagyobb probléma ed­dig is a málna minőségével volt. Az idén tettek-e arra in­tézkedést, hogy megelőzzék a vitákat? — Az első szedések soha­sem szépek, csak a folyamatos szedés után lesz jó minősé­gű a málna. A minősítést eb­ben az évben, is az átvevők a helyszínen, a hűtőház pedig a beszállítás után végzi. Leg­több vita eddig is a helytelen minősítésből adódott. Szak­embereink a málnaszedés Ide­jén több ízben felkeresik az átvevőhelyeket és segítenek a minősítésben. Természetesen ez nem jelenti azt sajnos, hogy az idén nem lesznek vitáb ese­tek. S. J. ISSN 0183—2759 (Váci Hírlap) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom