Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
Kis tételben A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. EVEOLYAM, 153. SZÁM I9S5. JÚLIUS 2., KEDD Ketten, választás után X Régi dolog: a kezdet mindig nehéz. Különösen akkor nehéz, ha az ember olyasmibe vág bele, amiről azelőtt még nem is álmodott. Azt is hozzá kell venni e gondolathoz, hogy ha meglepetésként éri az a bizonyos új dolog az embert, sokszorosan nehéz. Előbb meg kell barátkozni vele, s ha lát benne fantáziát az ember, akkor végre el kell kezdeni!... Sokfelé keresett, bár viszonylag kis tételben igényelt fémipari terméket készítenek a Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet gyömrői üzemében. ^1 A nagyüzemi konyhák a megrendelői például á hőtárolós rozsdamentes acélból gyártott ételtermoszaiknak. Ebben az esztendőben kezdték el a formás, modern vonalú zsúrkocsik gyártását, amelynek eleméit krómozzák és szinterezik. A második negyedévben összesen 120 darabot szállítottak a kereskedelemnek. A guruló kiskocsikat Farkas Sándor és Reményi László szereli össze a gyömrői üzemben. Ilyen gondolatok foglalkoztathatták már tanácstagjelöltként is az ecseri Jámbor Józsefnét és Jenei Fercncnét. Aztán végre elérkezett a választás, amelynek eredményeként Jámborné lett a 23-as körzet tanácstagja, és Jenemé a póttanácstag .,. ísria a házzkat Kíváncsiak voltunk a két kezdő közéleti emberre, s arra, hogyan fogadták a jelölést, a választás eredményét, s egyáltalán, hogy miiyenek ők magánemberként? Munkahelyén, az ecseri Rrí- bai Miklós Művelődési Házban kerestük fel a harmincas éveiben járó Jenei Feréncnét A kulturális intézményben — Lc&dírágás 13S4-S5. ^ Csapataink a mérlegen fiz engedmények néni voltak elvtelenek a nyitott ház program szellemében .—, iskolai nyári szünet lévén, fiatalok ütögették a pingponglabdát. Az igazgatónő hivatali teendőivel volt elfoglalva, Jeneiné az adminisztrációval, de szakított annyi időt. hogy beszéljen magáról. Elmondta, hogy Szabolcs megyéből származik, de le évesen Pestre került a Közlekedési Nyomdába dolgozni, majd két évre rá férjhez ment, s akkor költözött Ecser- re, s mindjárt a helyi posta- hivatalban kapott állást. A művelődési házban mint népművelő 1982 óta dolgozik. Férje á Rákosvölgye Mgtsz építésvezetője, egyik fiuk katona, a másik még 11 éves ... — Nagy meglepetés volt számomra, hogy a HNF helyi bizottsága javasolt, de amikor kiderült, hogy nem engem választott a körzet lakossága tanácstagjául, „nem vettem zokon”. Végül is hasonló a munkaköröm ahhoz a tevékenységhez, amit a tanácstagtól elvárnak: én is járom a házakat, emberekkel beszélgetek, szervezek, igaz, kulturális rendezvényekre tobor- Zok. Végül is cn is az ecseri emberekért dolgozom! — mondta Jenei v Ferencné, aki már joggal helybelinek érzi magát. Szakisai sikerek A megválasztott tanácstagot. Jámbor Józsefnét otthonában kerestük föl, mert szabadságon volt éppen. Ő is önéletrajzzal kezdte: 1951-ben helyben született, közgazdasági technikumban tanult. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára, majd egy tsz után következett életében a gyes. Ma 8 és 12 éves a két lányuk, a nagyobbik már két és fél éves volt, amikor az A megyei II. osztályban a monoriak így végeztek a tabellán: 7. Monor 2« 12 3 11 47-42 27 Amikor a monori szakvezetők és szurkolók az őszi első fordulón útjára bocsátották csapatukat, szótlanul kiegyeztek volna a hetedik helyezéssel Ám útközben jön meg az étvágy, az első három hely valamelyikét „megcélozták!?” Pedig a szakvezetés nagyon reálisan mérte fel az erőviszonyukat, amikor a monori futballistákat az eres közéome- zőnybe várta, amit végül is sikerült teljesítem. Azt is meg keli azonban mondani, sokkal több volt a monoriakban, s ha edzéslátogatottság intenzivebb, az akarati tényezőkben is azt nyújtották volna a játékosok — mint) például a Gödöllői EAC ellen — akkor valójában előbb is végezhettek volna a tabellán. A 7. helyezés egyébként hűen kifejezi az erőviszonyokat, hiszen a monoriak előtt végzett csapatok egységesebbek voltak, képzettebb, érettebb játékosanyaggal rendelkeztek. Legtöbször a következő játékosok jutottak szóhoz: Fényes, Csáti, Varga. Raby, Bokros S., Ohát, Bokros P., Árvái. Pokornyi, Kucsera, Tóth C-y., Béres, Gáspár. (Játszott még: Rikter, Hegyi, Szőnpi, Kécskei L., László S., Jarábik). Kétségtelen, hogy Béressel gólerősebb lett (18 gólt rúgott), a lészerelt Pokornyival és Bokros Sándorral, továbbá a Péteriből szezon közben átigazolt Árváival erősödött az együttes. Az őszi szezonban főleg a hazai mérkőzéseken mindez nem mutatkozott meg, hiszen ötször vesztesen hagyták el a hazai pályára monoriak. A csapat mérlege idegenben 15 pont, otthon 12 pont. Tavasszal csak a Nagykáta győzött .Monoron, igaz ez fájó vereség volt, hiszen egy jobb helyezéstől fosztotta meg őket. Értékes pontot szereztek Kakucson és Pilisen, ebben az időszakban sorozatos sérülések gyengítették soraikat, Az egyesület elnöksége őszszel és tavasszal is beszámoltatta a szakosztályvezetőséget és bizalmat szavazott nekik, megfelelő segítséget nyújtott részükre. Az edzői koncepciót elfogadta, azt következetesnek értékelte. Sajnos, a sérülések engedményeket tettek szükségessé, ezek azonban nem voltak elvtelenek. Néhány jóképességű játékos nem állt be a sorba, nem edzett a felkészülési program szerint, így sokszor kimaradtak a csapatból. Ma már elengedhetetlen követelmény a színvonalas edzés, ehhez megfelelő akarat szükséges, éneikül nincs eredmény. Az edzői értékelés szerint, osztályozás alapján Varga. Ka by és Csóti játszott a legegyenletesebben, de Ohát és — tavasszal — Árvái is meghatározó játékos volt. A monori sportvezetők elmondták, hogy Gulácsi Sándor edzővel elégedettek, további megállapodást kötöttek vele. Szeretnének erősíteni két középpályással és egy csatárral. Béres a jövő év tavaszán szerel le. A monoriak hazai mérkőzéseire háromszázan voltak kíváncsiak, de például a Pilis ellen ősszel — zuhogó esőben — hétszázan állták körül a gyepszőnyeget. Kiemelkedő segítséget kaptak a Kossuth Tsz-től, a Volán 20. számú Vállalat monori üzemigazgatóságától, a KISZ-bizottságtól, a Szervomechanika Kisszövetkezettől, valamint a honvédségtől. Eredményes és tapasztalatokban gazdag szezont zártak a monori labdarúgók, hiszen újonc létükre egy pillanatig sem voltak kiesési gondjaik. II. J. (Legközelebb az üllői labdarúgók teljesítményét értékeljük.) ecseri takarékszövetkezetben kezdett el dolgozni, mint előadó: ma is hitelügyletekkel foglalkozik. Ö azelőtt is szeretett Ecse- ren élni, munkája során rengeteg emberrel ismerkedett meg, s még jobban magával a községgel. Szülőhelyéhez kötődése csak megerősödött. Ma már semmi pénzért nem járna be a fővárosba dolgozni! Férje esztergályos a helyi tsz-ben, ő is hűséges munkahelyéhez, 1969 óta dolgozik ott. Ám Jámbor Józsefnéról kiderült, hogy van már némi jártassága a közéleti munkában, mert a takarékszövetkezet szakszervezeti felelőse. De kétszeres Kiváló dolgozó kitüntetése szakmai hozzáértéséről, jó hozzáállásáról is tanúskodik. S az is tény, hogy ezeket az elismeréseket csak jó kollektív munkával lehet elérni. Ö tnár határozott programma) s véleménnyel állt elő, bár ezek közül némelyik azonos volt „ellcnjelöltjééveV'. lámpalázzal küzd Á csapadékvíz elvezetése, járdahiány okozza a legnagyobb gondot körzetében, de hiányolja az ABC-áruház jobb választékát, főleg a felvágott és a mirelitáru szegényes szerinte. Nem érti, miért zárjáK iirs l:áf ecseri butik egyikét, s miért nincs a községben cipész, ami különösen a gyermekes családokat érinti rosz- szul anyagilag. De ugyanígy elkelne Ecseren egy rövidárubolt is. A gázt, mint távlati célt, jó lehetőségnek véli, gazdaságosabbá tenné a háztartásokat. Ma még meglehetősen nagy lámpalázzal küzd, de programja olyan, hogy ha belevág megvalósításába, aligha tudja majd abbahagyni! És az, hogy a telekparcellázások hogyanja felől 1986-ban dönt az ecseri tanács, őt is érintő, de még számára is új, friss információ volt... Aszódi László Antal Június végéig nyújtott műszakban 550 ezer színes papírkész» letet csomagoltak be a Papíripa-i siilvg.-i.pl telepén dolgozó asszonyok. Az alsó tagozatos iskolások majd ősztől használhatják a Sós Sándorné és Zöld Jánosné által ösz- szeállított segédeszközöket. Hancsovszki János felvételei Rámás csizmám térdig sáros, nagy tifelétek c sár — énekelte a valaha volt legény a valaha volt lánynak. Betonon kopognak — De mifelénk ezt már nem sokáig énekelhetné — kapja fel a fejét Béki Antal, a körzet tanácstagja — a Kertekal- ja utcában hamarosan tartós beton fedi a gyalogjárót. A tanács adja az anyagot, a sódert és a cementet. Tartós lesz, mert mi, az utcabeliek készítjük, nemcsak a szívünket, lelkünket tesszük bele, hanem cementet is. — Nem egyedi példa a Ker- tekalja utcaiak járdaépítési módja, Üllőn sok a lelkes tanácstag, aT:ik a szívükön viselik a környezet szépségét, a lakosság kényelmét is — vallja Somogyi Lajos, a tanács pénzügyi csoportjának vezetője. — Papp Miklós a Gyömrői út bal oldali járdájának elkészítését szorgalmazza' egész a Szövetkezet- utcáig, a Klapka utcában már betonon kopog a vasútra sietők cipőjének sarka, a Dobó István utcában Simon Józsefné szervezi a járda készítését, a Berkes utcában Horváth István az élenjáró, a Liliom utcában Dobro- vitz János kezdeményezte, az utcabeliek egyhangú segítőkészséggel fogadták és örömmel fognak majd ásót, lapátot. A Diófa utcában pedig Rendek Istvánná a mozgatója az üdvös kezdeményezésnek. Tartós burkolat Kétezer folyóméter hosszúságú, 120 centi széles, szilárd burkolatú. járda elkészítése van folyamatban a községben, ezzel a 75 kilométer hosszúságú járdahálózatnak majd a felén — 30 kiló-méteren — már száműzték a ragacsos sarat s a naponként ingázók cipője már nem árulkodik ország-világ előtt arról, hogy no, ezek is faluról jöttek. Befejeződött a “^asadi és a Petőfi utcákban a múlt évben elkészített úttest bitumenezé- se is, ezzel a község 41 kilométer hosszúságú úthálózatának majd’ a felét szintén tartós szilárd burkolat fedi. A járdák betoncsíkjának kijelöléséhez nagy segítséget nyújtott a műszaki csoport előadója, MedvedovSzky Béla. Készül u fűtés A tanácsháza és a pénzügyi csoport központi fűtésrendszerének elkészítéséhez is hamarosan hozzáfognak, ezzel egy- időbeh készül a bölcsőde központi fűtysénéK hálózata is, oly fofmán, hogy ha az intézmény: bővítése a harangozóház felé megtörténik, a fűtés azonnal csatlakoztatható legyen: Kiss Sándor tíSsndén Spsrttábor Sporttábort rendeztek be egy hétre Mondón, az általános iskolában. Jóval többen szerettek volna eljutni a színes programokat nyújtó táborba, hiszen akik ott lehettek, nem unatkoztak. Sfelászbél koszorú, avagy régi aratások emléke J Kaszát, pipát ne adj kölcsön f Elődeink júniusban már 'y kalapálták a kaszákat, ké- ^ szültek az aratásra. A ka- fy szakalapálás nehéz művelet !; volt, nem mindenki értett 4y hozzá. Akinek nem volt éles fy a kaszája, annak nagyon fy nehéz dolga akadt az ora- á tásban. Tanították is az y üregek a fiatalokat: „Verd (y meg, fiam, jól a kaszát, 'y mert ha nem vered meg, ö fy ver meg téged, úgy, hogy f megemlegeted, egész nap izzadni fog a hátad.’’ Vigyázott is mindenki a kaszájára, mert valóban csak „jó szerszámmal lehet jól dolgozni”. Kölcsön nem adták senkinek, betartva a közmondást: „Kaszát, pipát ne adj kölcsön sose.” Mert ha egyszer kicsorbult az éle, már el is lehetett dobni. Ütemre verték A kasza, sarló, böbő (nagy gereblye) készenlétben állt, várta az aratást, a gabona érését. A régi hagyomány szerint „Péter-Pál már kaszál”, ennek az idöoontja június 29— 30-a. Az időjárás szabta meg egyébként, hogy előbb vagy utóbb. A rozsot viaszérésben, a búzát teljes érésben vágtáik. Hajnalban megcsavarták az egész napi kötelet a gabonából és azzal kötötték be a kévét. A kévét keresztekbe rakták, úgy, hogy minden oldalról érje a levegő. Tizenöt kévét tettek egy keresztbe, a tetejére meg a „napot”, a felső kévét, amit két oldalról lekötöttek, hogy szét ne vigye a szél a kereszteket Amikor a gazda learatta az összes gabonát, akkor kezdték a behordást lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel, kinek mije volt. A kocsira ilyenkor rákerült a vendégoldal, ez jól megnövelte a szekér rakodóterét. A „hordás” júliusban, a legnagyobb melegben történt, amikor ember, jószág tikkadt a hőségtől. Egy alkalommal megkérdezték az egyik ökrös gazdától, mivel alig haladt a szekér: — Bácsi, mennek azok az ökrök vagy állnak? — Mennek azok — felelte a gazda. — Állnak azok — mondta a kérdező, így folytatódott a párbeszéd. Az ökrök mentek ugyan, de lassan, ami haladásnak alig látszott. Ha lassan is, de behordott mindenki a szérűre, a kertbe. Asztagba rakva várták a tüzes gépet, a cséplőt. A cséplőgép elődje a kézi csépfa volt, amikor még ezzel verték ki a gabonából a szemet. Egy napi kézi csépiéiért egy véka búza volt a fizettség. Ezt ötös csapatokban, ütemre verték, és egy görbe fogú gereb- lyével kirázták a szalmát. Holdvilágnál A gróf földjét a bérlőnek adta ki és az dolgoztatott. Harminchat pár arató is. volt egy nyáron. Az aratók kint aludtak a kazal vagy a gabonakereszt tövében, mert hajnaltól késő estig arattak, sokszor még holdvilágnál is. Az asszonyok a faluból gyalog vitték az ebédet 4—5 kilométerre a férjüknek, a fiuknak. Amikor vége volt az aratásnak, az aratók rezesbandát fogadtak és úgv vonultak énekelve a nagyságos úrhoz, a bérlőhöz. Gyönyörűséges aratási koszorúkat fontak gabonaka- •lászokból, színes szalagokkal díszítették, és amelyik a legjobban megtetszett a nagyságos úrnak, <• zt jutalmazta. Az aratók ilyenkor vacsorát, bort kaptak és táncoltak, mulattak. Van is róla egy régi aratási nóta: Adjunk hálát az Istennek összesen / Befejeztük az aratást rendesen. / Halljátok-e ti aratóleányok, / Talán bizony mulatságot kívántok? / Húzd rá cigány, hadd szóljon hát a banda. / Az arató ne álljon itt hiába! A földesúr az aratás ideje alatt rendszeresen meglátogatta az aratókat. Az első látogatásnál szokás volt a gúzsba kötés: a legügyesebb kettőző gabonából font kötéllel oda- gzaladt az úrhoz, körülkötötte. Ha ez jól sikerült, az jutalmat kapott. Sz. M. meséli, hogy az édesapja első kaszás volt, ő pedig kettőző. Mondja neki: — Fiam, tudsz jól szaladni? — Tudok, apám! — No, akkor ha meglátod a grófi hintát a sarkon befordulni, akkor nagyon szaladj és kösd gúzsba a grófot! — Ügy lesz, anám! Amikor megláttam, hogy a sarkon befordul q gróf hintója, eldobtam a sarlót, szaladtam a kötéllel, „gúzsba kötöttem” a grófot és a kisasszonyt. Kérdi a gróf tőlem: — Ki az apád? — Az én apám az első kaszás. — ügyes fiú vagy, fogd! — mondta és két 5 pengőst adott,, ami akkor nagy pénz volt. Gúzsbakötés A gúzsbakötés jelképes szokás volt, hogy lássa a gazda, milyen jó az idei gabonatermés, és kívánság js egyben, hogy jövőre még jobb Jegyen! K. K-nc (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) fiz jpgázák sem hordják a sarat Szervezkedő tanácstagok Színes papír tanulótok
