Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

Kis tételben A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. EVEOLYAM, 153. SZÁM I9S5. JÚLIUS 2., KEDD Ketten, választás után X Régi dolog: a kezdet mindig nehéz. Különösen ak­kor nehéz, ha az ember olyasmibe vág bele, amiről azelőtt még nem is álmodott. Azt is hozzá kell venni e gondolathoz, hogy ha meglepetésként éri az a bizonyos új dolog az embert, sokszorosan nehéz. Előbb meg kell barátkozni vele, s ha lát benne fantáziát az ember, akkor végre el kell kezdeni!... Sokfelé keresett, bár viszony­lag kis tételben igényelt fém­ipari terméket készítenek a Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet gyömrői üzemé­ben. ^1 A nagyüzemi konyhák a megrendelői például á hőtáro­lós rozsdamentes acélból gyár­tott ételtermoszaiknak. Ebben az esztendőben kezd­ték el a formás, modern vona­lú zsúrkocsik gyártását, amely­nek eleméit krómozzák és szin­terezik. A második negyedév­ben összesen 120 darabot szál­lítottak a kereskedelemnek. A guruló kiskocsikat Farkas Sándor és Reményi László sze­reli össze a gyömrői üzemben. Ilyen gondolatok foglalkoz­tathatták már tanácstagje­löltként is az ecseri Jámbor Józsefnét és Jenei Fercncnét. Aztán végre elérkezett a vá­lasztás, amelynek eredménye­ként Jámborné lett a 23-as körzet tanácstagja, és Jenemé a póttanácstag .,. ísria a házzkat Kíváncsiak voltunk a két kezdő közéleti emberre, s ar­ra, hogyan fogadták a jelö­lést, a választás eredményét, s egyáltalán, hogy miiyenek ők magánemberként? Munkahelyén, az ecseri Rrí- bai Miklós Művelődési Ház­ban kerestük fel a harmincas éveiben járó Jenei Feréncnét A kulturális intézményben — Lc&dírágás 13S4-S5. ^ Csapataink a mérlegen fiz engedmények néni voltak elvtelenek a nyitott ház program szelle­mében .—, iskolai nyári szü­net lévén, fiatalok ütögették a pingponglabdát. Az igazgatónő hivatali teendőivel volt elfog­lalva, Jeneiné az adminisztrá­cióval, de szakított annyi időt. hogy beszéljen magáról. Elmondta, hogy Szabolcs megyéből származik, de le évesen Pestre került a Köz­lekedési Nyomdába dolgozni, majd két évre rá férjhez ment, s akkor költözött Ecser- re, s mindjárt a helyi posta- hivatalban kapott állást. A művelődési házban mint nép­művelő 1982 óta dolgozik. Férje á Rákosvölgye Mgtsz építésvezetője, egyik fiuk ka­tona, a másik még 11 éves ... — Nagy meglepetés volt számomra, hogy a HNF helyi bizottsága javasolt, de amikor kiderült, hogy nem engem vá­lasztott a körzet lakossága ta­nácstagjául, „nem vettem zo­kon”. Végül is hasonló a munkaköröm ahhoz a tevé­kenységhez, amit a tanácstag­tól elvárnak: én is járom a házakat, emberekkel beszél­getek, szervezek, igaz, kultu­rális rendezvényekre tobor- Zok. Végül is cn is az ecseri emberekért dolgozom! — mondta Jenei v Ferencné, aki már joggal helybelinek érzi magát. Szakisai sikerek A megválasztott tanácstagot. Jámbor Józsefnét otthonában kerestük föl, mert szabadsá­gon volt éppen. Ő is önéletrajzzal kezdte: 1951-ben helyben született, közgazdasági technikumban tanult. A Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára, majd egy tsz után következett életében a gyes. Ma 8 és 12 éves a két lányuk, a nagyobbik már két és fél éves volt, amikor az A megyei II. osztályban a monoriak így végeztek a ta­bellán: 7. Monor 2« 12 3 11 47-42 27 Amikor a monori szakveze­tők és szurkolók az őszi első fordulón útjára bocsátották csapatukat, szótlanul kiegyez­tek volna a hetedik helyezés­sel Ám útközben jön meg az étvágy, az első három hely va­lamelyikét „megcélozták!?” Pedig a szakvezetés nagyon reálisan mérte fel az erőviszo­nyukat, amikor a monori fut­ballistákat az eres közéome- zőnybe várta, amit végül is si­került teljesítem. Azt is meg keli azonban mondani, sokkal több volt a monoriakban, s ha edzéslátogatottság intenzi­vebb, az akarati tényezőkben is azt nyújtották volna a já­tékosok — mint) például a Gö­döllői EAC ellen — akkor va­lójában előbb is végezhettek volna a tabellán. A 7. helyezés egyébként hűen kifejezi az erőviszonyo­kat, hiszen a monoriak előtt végzett csapatok egységeseb­bek voltak, képzettebb, éret­tebb játékosanyaggal rendel­keztek. Legtöbször a következő já­tékosok jutottak szóhoz: Fé­nyes, Csáti, Varga. Raby, Bok­ros S., Ohát, Bokros P., Árvái. Pokornyi, Kucsera, Tóth C-y., Béres, Gáspár. (Játszott még: Rikter, Hegyi, Szőnpi, Kécskei L., László S., Jarábik). Kétségtelen, hogy Béressel gólerősebb lett (18 gólt rúgott), a lészerelt Pokornyival és Bok­ros Sándorral, továbbá a Pé­teriből szezon közben átigazolt Árváival erősödött az együt­tes. Az őszi szezonban főleg a ha­zai mérkőzéseken mindez nem mutatkozott meg, hiszen öt­ször vesztesen hagyták el a ha­zai pályára monoriak. A csa­pat mérlege idegenben 15 pont, otthon 12 pont. Tavasszal csak a Nagykáta győzött .Monoron, igaz ez fájó vereség volt, hi­szen egy jobb helyezéstől fosz­totta meg őket. Értékes pontot szereztek Kakucson és Pilisen, ebben az időszakban sorozatos sérülések gyengítették sorai­kat, Az egyesület elnöksége ősz­szel és tavasszal is beszámol­tatta a szakosztályvezetőséget és bizalmat szavazott nekik, megfelelő segítséget nyújtott részükre. Az edzői koncepciót elfogadta, azt következetesnek értékelte. Sajnos, a sérülések engedményeket tettek szüksé­gessé, ezek azonban nem vol­tak elvtelenek. Néhány jóképességű játékos nem állt be a sorba, nem ed­zett a felkészülési program szerint, így sokszor kimarad­tak a csapatból. Ma már elen­gedhetetlen követelmény a színvonalas edzés, ehhez meg­felelő akarat szükséges, énei­kül nincs eredmény. Az edzői értékelés szerint, osztályozás alapján Varga. Ka by és Csóti játszott a leg­egyenletesebben, de Ohát és — tavasszal — Árvái is meghatá­rozó játékos volt. A monori sportvezetők el­mondták, hogy Gulácsi Sándor edzővel elégedettek, további megállapodást kötöttek vele. Szeretnének erősíteni két kö­zéppályással és egy csatárral. Béres a jövő év tavaszán sze­rel le. A monoriak hazai mérkőzé­seire háromszázan voltak kí­váncsiak, de például a Pilis ellen ősszel — zuhogó esőben — hétszázan állták körül a gyepszőnyeget. Kiemelkedő segítséget kaptak a Kossuth Tsz-től, a Volán 20. számú Vállalat monori üzemigazgató­ságától, a KISZ-bizottságtól, a Szervomechanika Kisszövetke­zettől, valamint a honvédség­től. Eredményes és tapasztala­tokban gazdag szezont zártak a monori labdarúgók, hiszen újonc létükre egy pillanatig sem voltak kiesési gondjaik. II. J. (Legközelebb az üllői lab­darúgók teljesítményét érté­keljük.) ecseri takarékszövetkezetben kezdett el dolgozni, mint elő­adó: ma is hitelügyletekkel foglalkozik. Ö azelőtt is szeretett Ecse- ren élni, munkája során ren­geteg emberrel ismerkedett meg, s még jobban magával a községgel. Szülőhelyéhez kö­tődése csak megerősödött. Ma már semmi pénzért nem jár­na be a fővárosba dolgozni! Férje esztergályos a helyi tsz-ben, ő is hűséges munka­helyéhez, 1969 óta dolgozik ott. Ám Jámbor Józsefnéról ki­derült, hogy van már némi jártassága a közéleti munká­ban, mert a takarékszövetke­zet szakszervezeti felelőse. De kétszeres Kiváló dolgozó ki­tüntetése szakmai hozzáérté­séről, jó hozzáállásáról is ta­núskodik. S az is tény, hogy ezeket az elismeréseket csak jó kollektív munkával lehet elérni. Ö tnár határozott program­ma) s véleménnyel állt elő, bár ezek közül némelyik azo­nos volt „ellcnjelöltjééveV'. lámpalázzal küzd Á csapadékvíz elvezetése, járdahiány okozza a legna­gyobb gondot körzetében, de hiányolja az ABC-áruház jobb választékát, főleg a felvágott és a mirelitáru szegényes sze­rinte. Nem érti, miért zárjáK iirs l:áf ecseri butik egyikét, s miért nincs a községben ci­pész, ami különösen a gyer­mekes családokat érinti rosz- szul anyagilag. De ugyanígy elkelne Ecseren egy rövidáru­bolt is. A gázt, mint távlati célt, jó lehetőségnek véli, gaz­daságosabbá tenné a háztar­tásokat. Ma még meglehetősen nagy lámpalázzal küzd, de prog­ramja olyan, hogy ha bele­vág megvalósításába, aligha tudja majd abbahagyni! És az, hogy a telekparcellázások hogyanja felől 1986-ban dönt az ecseri tanács, őt is érintő, de még számára is új, friss információ volt... Aszódi László Antal Június végéig nyújtott műszakban 550 ezer színes papírkész» letet csomagoltak be a Papíripa-i siilvg.-i.pl tele­pén dolgozó asszonyok. Az alsó tagozatos iskolások majd ősz­től használhatják a Sós Sándorné és Zöld Jánosné által ösz- szeállított segédeszközöket. Hancsovszki János felvételei Rámás csizmám térdig sá­ros, nagy tifelétek c sár — énekelte a valaha volt legény a valaha volt lánynak. Betonon kopognak — De mifelénk ezt már nem sokáig énekelhetné — kapja fel a fejét Béki Antal, a kör­zet tanácstagja — a Kertekal- ja utcában hamarosan tartós beton fedi a gyalogjárót. A ta­nács adja az anyagot, a só­dert és a cementet. Tartós lesz, mert mi, az utcabeliek készítjük, nemcsak a szívün­ket, lelkünket tesszük bele, hanem cementet is. — Nem egyedi példa a Ker- tekalja utcaiak járdaépítési módja, Üllőn sok a lelkes ta­nácstag, aT:ik a szívükön vi­selik a környezet szépségét, a lakosság kényelmét is — vall­ja Somogyi Lajos, a tanács pénzügyi csoportjának vezető­je. — Papp Miklós a Gyömrői út bal oldali járdájának elké­szítését szorgalmazza' egész a Szövetkezet- utcáig, a Klapka utcában már betonon kopog a vasútra sietők cipőjének sar­ka, a Dobó István utcában Simon Józsefné szervezi a jár­da készítését, a Berkes utcá­ban Horváth István az élenjá­ró, a Liliom utcában Dobro- vitz János kezdeményezte, az utcabeliek egyhangú segítő­készséggel fogadták és öröm­mel fognak majd ásót, lapátot. A Diófa utcában pedig Ren­dek Istvánná a mozgatója az üdvös kezdeményezésnek. Tartós burkolat Kétezer folyóméter hosszú­ságú, 120 centi széles, szilárd burkolatú. járda elkészítése van folyamatban a községben, ezzel a 75 kilométer hosszúsá­gú járdahálózatnak majd a fe­lén — 30 kiló-méteren — már száműzték a ragacsos sarat s a naponként ingázók cipője már nem árulkodik ország-világ előtt arról, hogy no, ezek is faluról jöttek. Befejeződött a “^asadi és a Petőfi utcákban a múlt évben elkészített úttest bitumenezé- se is, ezzel a község 41 kilo­méter hosszúságú úthálózatá­nak majd’ a felét szintén tar­tós szilárd burkolat fedi. A járdák betoncsíkjának kijelö­léséhez nagy segítséget nyúj­tott a műszaki csoport elő­adója, MedvedovSzky Béla. Készül u fűtés A tanácsháza és a pénzügyi csoport központi fűtésrendsze­rének elkészítéséhez is hama­rosan hozzáfognak, ezzel egy- időbeh készül a bölcsőde köz­ponti fűtysénéK hálózata is, oly fofmán, hogy ha az intéz­mény: bővítése a harangozóház felé megtörténik, a fűtés azon­nal csatlakoztatható legyen: Kiss Sándor tíSsndén Spsrttábor Sporttábort rendeztek be egy hétre Mondón, az általános is­kolában. Jóval többen szeret­tek volna eljutni a színes prog­ramokat nyújtó táborba, hiszen akik ott lehettek, nem unat­koztak. Sfelászbél koszorú, avagy régi aratások emléke J Kaszát, pipát ne adj kölcsön f Elődeink júniusban már 'y kalapálták a kaszákat, ké- ^ szültek az aratásra. A ka- fy szakalapálás nehéz művelet !; volt, nem mindenki értett 4y hozzá. Akinek nem volt éles fy a kaszája, annak nagyon fy nehéz dolga akadt az ora- á tásban. Tanították is az y üregek a fiatalokat: „Verd (y meg, fiam, jól a kaszát, 'y mert ha nem vered meg, ö fy ver meg téged, úgy, hogy f megemlegeted, egész nap iz­zadni fog a hátad.’’ Vigyázott is mindenki a ka­szájára, mert valóban csak „jó szerszámmal lehet jól dolgoz­ni”. Kölcsön nem adták sen­kinek, betartva a közmondást: „Kaszát, pipát ne adj kölcsön sose.” Mert ha egyszer kicsor­bult az éle, már el is lehetett dobni. Ütemre verték A kasza, sarló, böbő (nagy gereblye) készenlétben állt, várta az aratást, a gabona éré­sét. A régi hagyomány szerint „Péter-Pál már kaszál”, en­nek az idöoontja június 29— 30-a. Az időjárás szabta meg egyébként, hogy előbb vagy utóbb. A rozsot viaszérésben, a búzát teljes érésben vágtáik. Hajnalban megcsavarták az egész napi kötelet a gabonából és azzal kötötték be a kévét. A kévét keresztekbe rakták, úgy, hogy minden oldalról érje a le­vegő. Tizenöt kévét tettek egy keresztbe, a tetejére meg a „napot”, a felső kévét, amit két oldalról lekötöttek, hogy szét ne vigye a szél a kereszte­ket Amikor a gazda learatta az összes gabonát, akkor kezdték a behordást lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel, kinek mije volt. A kocsira ilyenkor rákerült a vendégoldal, ez jól megnövelte a szekér rakodóte­rét. A „hordás” júliusban, a legnagyobb melegben történt, amikor ember, jószág tikkadt a hőségtől. Egy alkalommal megkérdez­ték az egyik ökrös gazdától, mivel alig haladt a szekér: — Bácsi, mennek azok az ökrök vagy állnak? — Mennek azok — felelte a gazda. — Állnak azok — mondta a kérdező, így folytatódott a pár­beszéd. Az ökrök mentek ugyan, de lassan, ami haladás­nak alig látszott. Ha lassan is, de behordott mindenki a szé­rűre, a kertbe. Asztagba rakva várták a tüzes gépet, a cséplőt. A cséplőgép elődje a kézi csép­fa volt, amikor még ezzel ver­ték ki a gabonából a szemet. Egy napi kézi csépiéiért egy véka búza volt a fizettség. Ezt ötös csapatokban, ütemre ver­ték, és egy görbe fogú gereb- lyével kirázták a szalmát. Holdvilágnál A gróf földjét a bérlőnek ad­ta ki és az dolgoztatott. Har­minchat pár arató is. volt egy nyáron. Az aratók kint alud­tak a kazal vagy a gabonake­reszt tövében, mert hajnaltól késő estig arattak, sokszor még holdvilágnál is. Az asszonyok a faluból gyalog vitték az ebé­det 4—5 kilométerre a férjük­nek, a fiuknak. Amikor vége volt az aratás­nak, az aratók rezesbandát fo­gadtak és úgv vonultak éne­kelve a nagyságos úrhoz, a bér­lőhöz. Gyönyörűséges aratási koszorúkat fontak gabonaka- •lászokból, színes szalagokkal díszítették, és amelyik a leg­jobban megtetszett a nagysá­gos úrnak, <• zt jutalmazta. Az aratók ilyenkor vacsorát, bort kaptak és táncoltak, mulattak. Van is róla egy régi aratási nóta: Adjunk hálát az Isten­nek összesen / Befejeztük az aratást rendesen. / Halljátok-e ti aratóleányok, / Talán bizony mulatságot kívántok? / Húzd rá cigány, hadd szóljon hát a banda. / Az arató ne álljon itt hiába! A földesúr az aratás ideje alatt rendszeresen meglátogat­ta az aratókat. Az első látoga­tásnál szokás volt a gúzsba kötés: a legügyesebb kettőző gabonából font kötéllel oda- gzaladt az úrhoz, körülkötötte. Ha ez jól sikerült, az jutalmat kapott. Sz. M. meséli, hogy az édesapja első kaszás volt, ő pedig kettőző. Mondja neki: — Fiam, tudsz jól szaladni? — Tudok, apám! — No, akkor ha meglátod a grófi hintát a sarkon befor­dulni, akkor nagyon szaladj és kösd gúzsba a grófot! — Ügy lesz, anám! Amikor megláttam, hogy a sarkon befordul q gróf hintója, eldobtam a sarlót, szaladtam a kötéllel, „gúzsba kötöttem” a grófot és a kisasszonyt. Kérdi a gróf tőlem: — Ki az apád? — Az én apám az első ka­szás. — ügyes fiú vagy, fogd! — mondta és két 5 pengőst adott,, ami akkor nagy pénz volt. Gúzsbakötés A gúzsbakötés jelképes szo­kás volt, hogy lássa a gazda, milyen jó az idei gabonater­més, és kívánság js egyben, hogy jövőre még jobb Jegyen! K. K-nc (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) fiz jpgázák sem hordják a sarat Szervezkedő tanácstagok Színes papír tanulótok

Next

/
Oldalképek
Tartalom