Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

Fűnyíró brigád Farkszépítek Nem kis feladatot ró a váro­si tanács kommunális és költ­ségvetési üzemének parkfenn­tartó részlegére a város park­jainak, közterületeinek virá- gosítása, szépítése, s a növény­zet rendszeres gondozása, ápo­lása. Az utóbbi években szá­mottevően nőttek a költségek, ugyanakkor az ilyen célra for­dítható pénz nem szaporodott. A fűnyíró brigád négy moto- fo? gépére is napi 1400 négy­zetméternyi zöldterület csino­sítása vár. wíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1985. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Ponicsán Gyula és Kumász Gyula a Csikós József utca mentén nyírta a pázsitot, ami­kor lencsevégre kaptuk őket. Hancsovszki János (elvétele Nehéz helyzetben az erdészek I kilábalás álfát keresik Földünk erdőterülete évente mintegy 10 millió hek­tárral csökken (javarészt az őserdőké), ám emellett nem csekély a környezetszennyezés miatt kipusztuló erdősé­gek területe sem. A folyamat fölötti aggódás vezérelte a FAO-t, az ENSZ világélelmezési szervezetét, hagy ja­vasolja: 1985 legyen az erdők éve. Hazánk területének 18 szá­zalékát borítják erdőségek, a számítások szerint mintegy 266 millió köbméternyi élőfakész­lettel. Ugyanakkor folyamato­san nő a fafelhasználás, ami jelenleg éves szinten 9 és fél millió köbmétert tesz ki. Vác és vonzáskörzetének 80 ezer 445 hektáros területéből 35 ezer 600 hektáron terül el erdőség. Ez a szám önmagában mutatja, hogy szőkébb pát­riánkban milyen nagy jelen­tőségű az erdőgazdálkodás. Az MSZMP Váci Járási Végrehaj­tó Bizottsága éppen emiatt az utóbbi években kétszer is (1978-ban és 1981-ben) felmér­te az erdőgazdálkodás helyze­A néző része a folyamatnak fi lehetőség beteljesülése Blaskő János a Könyvtár Galériában f Bias kő János szobrai £ hozzátartoznak Vác város- % képéhez. Nap mint nap j; láthatjuk az utcákon, te- £ reken, közintézményekben ^ „Vác 900 éves’’ című al- (kotását, a bronz Ember- k ^ párt, Petőfi, Bartók vagy i Juhász Gyula portréját. A Könyvtár Galériában megnyílt kiállítás gazdagabb képet ad a szobrászművész­ről. Kiállítótérben el nem he­lyezhető munkáit Bállá De­meter fotóművész felvételei idézik fel. Ebben a környe­zetben teljes elevenséggel je­lennek meg a különböző kom­pozíciók bronzfigurái. Általános jellemzője Blaskó János alkotásainak, hogy va­lamennyi emberi alakot ábrá­zol. Ám, az alkotó szimbó­lumteremtő törekvését bizo­nyítja, hogy még a portrék esetében sem, de az egész test megformálásakor különösen nem törekszik föltétien bioló­giai hitelességre. Figurái sti­lizáltak, általában súlyos töm­bök. Ez a megjelenítésmód jelzi, hogy a portrék konkrét személyiségei segítségével ép­pen úgy, mint a viszonyokat jelző alakokkal, valami álta­lános emberi érték megfogal­mazására törekszik Blaskó. Az értékek hangsúlyos ki- nyilvánítását segíti a figurák tömbszerűsége, amely által feltétlenül észrevetetik magu­kat: nem lehet átsiklani fe­lettük — fizikai formájuk miatt is szembesülnünk kell a bennük megtestesülő érté­kekkel, gondolatokkal. Blaskó János emberköz­pontú világszemléletének jele, hogy kompozícióin minden elem helyzetét, formáját az emberi figura határozza meg. Szemléletes példája ennek a Táj figurával című alkotás. A sík alapon álló alakkal szemben egy szabálytalan formájú függőleges motívum jelzi a tájat, amely az ember testtartásának szinte tükör­képét adja. A mű mindkét eleme ugyanazon a töretlen ■ felületű alapon helyezkedik el: utalva az ember és a ter­mészet kapcsolatának szük­ségszerű meghatározottságá­ra is. A figurák és az őket hor­dozó alap viszonya minden esetben szerves része Blaskó János munkáinak. Család cí­mű bronzkompozícióján a család tagjainak összetarto­zását nem egy eleve adott szükségszerűségként láttatja a művész, hanem egy lehetőség beteljesüléseként, amelyet itt a három alak azonos irányba emelt tekintete jelez. A Táncolok egymás tükör­képeként jelennek meg a te­vékenységük közös indítékára utaló közös alapon. Az egyfigurás alkotások esetében még nagyobb szere­pet kapnak azok a környeze­tet jelző elemek, amelyek az emberi alaknak a szoborban ábrázolt állapotát az előzmé­nyekre és a lehetséges követ­kezményekre is utalva lát­tatják. A Művész három kőszerű motívum között áll, kezében egy kerettel, amelybe megkí­sérli belefogni a valóság valamely jellemző részletét. A keretbe a szoborral szem­beforduló kiállításlátogató ke­rül bele, tehát része lesz an­nak a folyamatnak, amelyben a művész mozgását, illetve al­kotói tevékenységét szinte megnehezíti, gátolja a három formátlan, súlyos elem. A sze­mélyiség vagy akár az em­beriség kiteljesedésének kor­látáit is jelzik a munkákon a környezet motívumai. A Napraforgó és a Ha meg­hal a Nap című alkotásokon a téglák valóságos mérete és a szoborrá kicsinyített emberi figura kontrasztja félelmet kelt, amelyet fokoz még az ömlő lávára emlékeztető elem. Míg egyes alkotásokon a tömbszerű emberi alakok kap­csolatait, helyzeteit minősítik a környezet részletei, addig az ölelkezők és a Madách- emlékműterv apró figuráit szinte agyonnyomják a hatal­mas tömbökké nőtt falak, szabálytalan hasábok. Blaskó János a kamara­teremben a köztéri alkotásait szinte csak idéző munkákkal szólaltatott meg súlyos gon­dolatokat, amelyek a Könyv­tár Galériában koncentráltan hatottak a befogadóra. A min­dennapi , környezetünket je­lentő utcán már megszokottá vált Blaskó-szobrok, a kiállí­táson szerzett élmények nyo­mán a maguk eredeti mély­ségével hatnak a járókelőkre. Bakonyvári M. Agnes tét. 1978-ban a termelőszövet­kezetek erdészeteiben végzett vizsgálat alapján több, már ak­kor is nagyon sürgető feladat megoldását tűzték ki célul. Hátralék Így például a korszerű erdő­gazdálkodás anyagi, gazdasági és személyi feltételeinek meg­teremtését; az eedőkezelők tár­sulásának létrehozását; az egy­séges gazdasági irányítás meg­teremtését. 1981-ben a fafeldolgozás eredményességének, hatékony­ságának növelését, a munka­erő-gazdálkodás javítását (ezen belül az erdőmunkások szakképzését), és az erdőfel­újítási hátralékok felszámolá­sát jelölték meg feladatként. Az Erdőrendezési Szolgálat váci kirendeltségének adatai szerint a térség erdőgazdál­kodói 163 ezer köbméter fát termelhetnének évente. Ezzel szemben a ténylegesen kiter­melt mennyiség 1983-ban 123 ezer, tavaly 131 ezer köbmé­ter volt. A lehetőségektől va­ló lemaradás okát a, kötelező erdőfelújítást' akadályozó ne­hézségekben, illetve a kiterme­lő kapacitás elégtelenségeiben jelölték meg a szakemberek. Véleményük szerint az állami erdészetek közül a királyréti, a termelőszövetkezetiek közül a bemecebaráti használta ki lehetőségeit, míg adottságai alatt maradt a kemencei, illet­ve a sződi Virágzó Tsz erdé­szete. Akadályok Az újratermelés feltétele az erdők felújítása. Ennek két út­ja a természetes „újulat”, il­letve a mesterséges erdősítés. Az erdészek, közöttük a közel­múltban elhunyt nagy tapaszta- latú erdőmérnök Tóth István, az MSZMP Váci Bizottságának egykori társadalmi munkatár­sa egyöntetűen állították, hogy ez utóbbi teljesen meddő pró­bálkozás, mivel a túlszaporo­dott vadak okozta kár már olyan nagy méreteket ölt. Vé­leményüket teljességgel alátá­masztja a MÉM minap la­punkban is megjelent közle­ménye, amelyben a vadállo­mány csökkentésére hívta fel a kilövésre jogosultakat, akár — engedéllyel — tilalmi időn belül is. További nehézséget jelent — noha korábban ennek meg­nyugtató rendezését is szor­galmazták —, a csemeteellátás. Ez ma is megoldatlan. Valószí­nűleg javulhatna a helyzet, ha az erdőgazdaságok engedélyez­nék erdészeiknek, hogy1 illet­ményföldjeiken csemetét ne­veljenek. Az erdőgazdálkodástól elvá­laszthatatlan a fafeldolgozás. A területünkön működő üze­mekben évenként mintegy 30 ezer köbméter faanyagot dol­goznak fel. Legjelentősebb e tevékenység az Ipolyvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság verőcemarosi fűrészüzemében, amit 1988-ban építettek, de még ma sincs teljesen befe­jezve. Hiányzik az üzem egyik legfontosabb része, a szárító, így csonkán is, 100 millió fo­rintos termelésre futja erőik­ből. míg a tsz-ek gazdasági tár­sulásának kisüzeme 30, a ke­mencéi Faipari Ktsz pedig 17—19 millió forint körüli munkát végez évenként. Ez utóbbi a szakmai átlagnál lé­nyegesen nyereségesebb. Az ágazat területünkön kö­rülbelül ezer embert foglalkoz­tat, és félmilliárd forint ter­melési értéket produkál. Ta­valy az erdőgazdaság árbevé­tele 325, a tsz-ek gazdasági tár­sulásáé 38, a Kemencei Vegyes­ipari Szövetkezeté 19 millió fo­rint volt, ezzel szemben — ez a fentebb elmondottakat is bizonyítja — az erdőgazdaság nyeresége csak 1 millió 200 ezer forint volt, a gazdasági társulás és a kemencei ktsz 2,4—2,4 milliós nyereségéhez képest. Mindezek alapján az erdősé­geinkért felelősséget érző szak­emberek úgy ítélik meg a hely­zetet, hogy térségünkben az er­dőgazdálkodás — a munkaerő- hiány, a jelentős vadkár és a környezetszennyezés miatt — válságos helyzetben van. Ügy gondolják, hogy ebből az erdé­szetek saját erejükből nem is tudnak kilábalni. Már csak azért sem, mert a faipar el­maradottsága (illetve az együttműködés és összehango­lás hiánya) miatt is, nem ké­pesek megtermelni az erdő­ségeink újratermeléséhez szük­séges anyagi eszközöket. Segítségre várva Ezért az MSZMP Váci Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága, amely a közelmúltban újólag napirendre tűzte e témát, az áldatlan helyzetre — 'megol­dást kérve — felhívta a se­gítségre hivatott és képes szer­vek figyelmét. Bányász Hédi Pedagógusok - nyáron Napköziben, táborban j Irigyeljük a pedagógusokat az egész nyári szabadsá- í gért, ugyanakkor sokan éppen ezzel magyarázzák szeré- j nyebb keresetüket. Talán igazat is lehet adni az Így vé- ^ lekedőknek, ha nem gondolunk a szabadságot, szabad $ időt is feláldozó tanárokra, akik tanítványaikkal töltik $ a nyár egy részét, vagy az iskolában találnak elfoglalt- % ságot a vakáció alatt, amely június közepéig minden á oktatási intézményben elkezdődött. Négy különböző típusú is­kolába látogattam el a szün­idő alatt. Az oktatási intéz­mények vezetői vajon tud- nak-e szolgálni néhány érde­kességgel, megszívlelendő programmal a vakációzó diá­kok és esetleg a szülők számá­ra? w Konrád Endrénél az Árpád úti általános iskola igazgató­helyettesét nem volt könnyű megtalálni a meszeléssel járó felfordulás miatt. A tanév befejezése után 60—80 tanuló járt be napkö­zibe a kőkapu melletti épü­letbe — kezdi sorolni a szün­idei programokat az igazgató- helyettes. Júliusban és au­gusztusban a pokolszigeti nyári napközis táborban 180 váci általános iskolással együtt 40 árpádos nyer elhelyezést. Nemcsak az iskolában, de a szigeten is elfoglaltságot je­lent ez a pedagógusoknak. Jú­lius 22-e és 26-a között 7 ár­pádos tanár felügyel az összes napköziző tanulóra. Ez min­den évben így van, és érinti a többi általános Iskolai neve­lőt is. Július 16-án száz diák nyolc felnőtt kíséretével — köztük Dóra Zoltán igazgató, dr. Csécs Ilona orvos és Somorjai Tamás tolmács — az NDK-be- li Góthába utazik nyolc nap­ra táborozásra. A váciak a vendéglátást július 26-tól au­gusztus 5-ig viszonozzák. Ez Mjazovszky Károlynénak és még legalább 10 felnőttnek je­lent elfoglaltságot. A vendé­gek két napot az árpádos csa­ládoknál, a fennmaradó időt a szigeti táborban töltik. A ki­adások nagy részét a diákok hulladékgyűjtésből-és a jégpá- lya üzemeltetésével befolyt összegből fedezik. — Júniusban és augusztus­ban velem együtt a kollégák HízcmarSiaoxpcrt Tartási költségek Foton A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet váci kerületében is — hasonlóan más gazda­ságokhoz — gondot okozott a korábbi években a hízómarha értékesítése. Különösen meg­növelte a tartási költségeket, hogy az exportra előkészített állatokat a kívánt súly el­érése után nem szállítják el a partnerek. Idén az esztendő első felé­ben kedvezőbbé vált a hely­zet. Ezt mutatja az is pél­dául, hogy májusban a hu­szonegy darab hízott állat gond nélkül, idejében került a külföldi megrendelőhöz. A szakemberek reménykednek abban, hogy ezt a szállítmányt a közeljövőben további ex­port követi majd, és bíznak az értékesítési gondok további enyhülésében is. Airivcl nem lehet fűteni Tévedni emberi dolog, de... Olvasóink sokszor felkeres­nek bennünket. Rendszerint akkor, ha olyasmit olvasnak lapunk hasábjain, ami vala­miért bosszantja őket, amivel nem értenek egyet, vagy — ritkábban erre is van példa —, hogy elmondják, elégedet­tek, hogy tetszett egy-egy írá­sunk, esetleg az azokat követő intézkedésejk. Látogatóink többsége azon­ban rendszerint valami pa­nasszal keres meg bennünket. Ha segíthetünk, megtesszük, ha nem — s bizony ez, mert nem vagyunk hatóság, gyak­ran megesik — együtt bosz- szankodunk velük. Olykor pe­dig mint most is, nyilvánossá­got adunk panaszaiknak, hát­ha ezzel legalább ügyük gyor­sabb elintézéséhez segíthetjük őket. Oszaczky János, lapunk ré­gi olvasója igencsak megle­pődött a minap, amikor az OTP-nél vezetett átutalási be- tétszámálájáról pénzt akart felvenni, hogy tüzelőt vásárol­jon. Kiderült, nemcsak hogy egy fitying sincs a számlán, hanem még tartozik is a taka­rékpénztárnak. Hamarosan fény derült a helyzet okára, mikoris a szám­lákat átnézve kiderült, hogy az Észak-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat kerek 4 ezer forinttal magasabb áramdíjat számlázott olvasónknak. A takarékpénztár munkatársá­nak fel is tűnt a szokatlanul magas összeg, ezért megérdek­lődte az ÉDÁSZ-nál, hogy he­lyes-e a számla, majd mikor azt a választ kapta, hogy igen, természetesen átutalta a nem kis summát. Olvasónk reklamációjával megkereste az ÉDÁSZ váci kirendeltségének vezetőjét, aki egy igazolást adott neki arról, hogy a számla hibás (az óra még ma is 1 ezer kilowattal kevesebbet mutat, mint a le­olvasás idején), majd azzal, hogy ilyen reklamáció bizony sűrűn előfordul, s a pénzt a központ majd visszautalja, a maga részéről elintézettnek tekintette az ügyet. Olvasónkkal együtt azonban mi is úgy gondoljuk, ha egy cég képviselője hibázott, még­pedig igazán nem csekély — igaz, átmeneti — kárt okozva ezzel ügyfelének, nos akkor legalább némi igyekezetei mu­tassanak a hiba gyors kijaví­tására Mert mire ez az összeg a visszautalás hivatalos útját megjárja, lehet, hogy már fű­teni fognak azzal a szénnel, amit ebből akartak megvenni. B. H. 80 százaléka 3 naptól 1 hétig terjedő szakmai továbbképzé­sen vesz részt és még egy, az iskoláktól szokatlan szolgálta­tást is végzünk — folytatja Konrád Méné. — Kapos Mi- hályné kis énekkarunkkal az MTESZ-székházban teszi meg­hitté a névadóünnepségeket a nyár minden szombatján. Jó pihenést kívánnék az igazgatóhelyettesnek, de bú­csúzáskor kiderül, hogy isko­latitkár híján lehet, hogy az egész nyáron neki kell tarta­ni a frontot. Tanterembővítés van, eggyel növekszik az osz­tálytermek száma. Négy isko­lai számítógépünk van, ezért Lieszkovszky Tibor mellett nekünk is fel kell készülnünk a szakkörök vezetésére — mondja búcsúzóul Konrád Edéné. r4.& A Kilián György Ipari Szak­munkásképző Intézetben Imre György igazgató tájékoztatott a nyári programról. Nem lesz feladatmentes a vakáció, az itt kissé hosszabbra nyúlt tanév után sem. Július 12-ig tartott a nyári termelési gya­korlat E hónap végén és au­gusztus első felében kerül sor a hallei süketnéma intézettel közösen kéthetes csereüdülés­re, amelynek már hagyomá­nyai vannak. Tizenkét ruha­készítő tanuló és három tanár utazik. A csoportot Makiári Attiláné vezeti, a tolmács László Ágnes matematika-fi­zika szakos tanár lesz. A né­metek itt-tartózkodása alatt ki­rándulni járnak a fővárosba, a Dunakanyarba, és strandol­nak. Ez idő alatt Zombor Zi­tára és rajta kívül felváltva legalább 12—15 tanár segítsé­gére lesz szükség. '’>■■■ Tisza-túrára is sor kerül. Patyi József és Vörös Tibor tanárok vezetésével 20 diák 10 napot tölt el a Tiszán. Mé­száros Péter szakmai építői- táborba kísér 30 tanulót, de a nem szakmai építőtáborba is eljutnak legalább ötvenen. Részesülnek még a diákok az üdülő, olvasó és más kultu­rális programot nyújtó tábo­rokból is. m w — A pedagógusoknak kevés elfoglaltságot jelent ugyan az, hogy volt már nálunk sport­vezető tábor, az úszóbajnok­ság résztvevői itt szálltak meg, kétfajta szervezésben, német családok érkeznek üdü­lési céllal, egész nyáron út- törő-vándortábor egyik állo­mása és szálláshelye az isko­la, július második felében középiskolai matematika elő­készítő tábor lesz, augusztus elején pedig nálunk vendé­geskednek az érsekújvári férfi és női ifjúsági kézilabdások. A szállás mellett étkezést is biztosítunk. Természetesen nem árt, ha a vendégeink­nek ebben-abban segédkezünk — sorolta a tennivalókat az igazgató úr. Czmarkó Gyula A Mártírok útján Korábban zárnak A Vác és Vidéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat váci, 63-as élelmiszerboltjának (a Mártírok útján, szemben a könyvtárral) megváltoztattál? a nyitva tartását. Mivel &t itt dolgozó lányok és családos anyák többsége vidékről jár be dolgozni, s az új menet­rend életbelépése óta nem ér­ték el műszak végén a vona­tokat, a vállalat vezetősége ko­rábbi zárást engedélyezett. Es­te fél hétig vannak nyitva, vi­szont a délutánosok ennek megfelelően fél órával koráb­ban kezdenek munkához. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom