Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

PEST MEG WES VUSG PH01ETflRJJU,.EGY.ESÜLIETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 1S8. SZÁM Ara: 1,110 forint 1985. JŰLIUS 19., PÉNTEK MA: Fejlesztési koncepció' öt évre (3. oidfsl) Parlagi gondolatok (d. oldal) Rádió- és fele vísiésnűscr a jövő hétre (7—8. oldat) Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés a kormányközi bizottság üléséről — Előterjesztés a cigányság helyzetéről - Jelentés az aratásról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság Moszkvá­ban tartott üléséről szóló je­lentést. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy gondoskod­jék az ülés határozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács megvitat­ta a cigány lakosság helyzeté­ről szóló előterjesztést. Meg­állapította, hogy a központi és a helyi intézkedések, a társadalmi és a tömegszerve­zetek közreműködése, vala­mint saját törekvései nyomán felgyorsult a cigányság társa- dálmi beilleszkedése, életkö­rülményeinek kedvező irányú változása. A kormány határo­zatot hozott a foglalkoztatási feltételek, a munkaalkalmak és a szakképzettség javításá­nak, az iskolázottsági-művelt­ségi szint további emelésének elősegítésére. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentését az időszerű nyári munkák és az aratás menetéről. Utasította az ille­tékeseket, hogy intézkedéseik­kel nyújtsanak segítséget a betakarítás zavartalanságának biztosításához. Kevesebb árut szállít a MÁV Több utas, javuló körülmények Elhúzódó zöldborsószezon Lassan érik az új kenyérnek való ií «hUmt :3MvflN Teherautóra ömlik a kicsépeli szem. / Az első félév tapasztala­tai azt mutatják, hogy a ^ vasútnál végre megállt az í utasforgalom évek óta tar- ^ tó csökkenése: összesen 115 ^millió 883 ezren utaztak ? vonattal az elmúlt hat hó- j: napban, s így a MÄV-nak Í sikerült • teljesítenie sze- ^ mélyszállítási tervét. Az eredményekben nem kis szerepet játszottak a közel­múltban bevezetett üzletpoli­tikai kedvezmények; elsősor­ban a nyugdíjasok és a kis­kert-tulajdonosok utazási kedve növekedett. Nem javul­tak számottevően az utazás minőségi mutatói. A vonatok túlnyomó többsége pontosan érkezett ugyan, ám a pontat­lan szerelvények átlagosan 30 percet késtek. A legtöbbet (55 percet) a nemzetközi expressz- vonatokra, a legkevesebbet (24 percet) a belföldi exp- rcsszvonatokra kellett vára­kozni. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a nagyobb ará­nyú késések főként az év el­ső hónapjaiban fordultak elő, amikor az időjárás igen meg­nehezítette a közlekedést. Azóta már pontosabban jár­nak a szerelvények, annak el­lenére, hogy több vonalon is nagy ütemben folynak az építési, felújítási munkálatok, így például a Rákos—Pécel közötti szakaszon és a hegyes­halmi vonalon a pálya re­konstrukcióját végzik, a pécsi vonalon pedig villamosítanak. Bár még nem szembeszökő, de valamelyest kulturáltabbá váltak az utazási körülmé­nyek; a vasútnak ugyan nincs elegendő pénze a minő­ség javítására, de a koráb­biaknál szigorúbban követelik meg a vasutasoktól a fegyel­mezett munkát. A vasútra feladott áru mennyisége az első félévben olyannyira kevés volt, hogy a MAV-nak — fennállása óta először — módosítania kellett áruszállítási tervét, összesen -54 millió 24 ezer tonna árut szállítottak a vagonok, 6,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Hárommillió tonna áru elmaradásának oka szintén a kemény tél volt, egymillió tonnányi áru­hoz pedig a vasút nem tu­dott kocsikat biztosítani. A gondokat csak fokozta, hogy a fuvaroztatók többnyire csak hét közben rakodtak, emiatt aránytalanul sokat álltak ki­használatlanul a vagonok. A belföldinél .jóval kedvezőbben alakult az exportforgalom: 9,3 Elhalasztott beruházások Exportbővítő fejlesztések Pest megyében, 1981 és 1984 között nyolc gazdálko­dó szervezet — hét vállalat és egy ipari szövetkezet — vett igénybe hitelt a konvertálható export árualapok bővítésére szolgáló keretből. A pénzügyi források csök­kenése, a fejlesztési alapokat terhelő költségek megnö­vekedése miatt az cxportfcjlesztések és az ilyen célú hitelek iránti kereslet mérséklődött a korábbi időszak­hoz viszonyítva. Korlátozta a beruházási ked­vet az Is. hogy szűkültek az exportlehetőségek, miközben nőttek a minőségi követelmé­nyek. Nem minden gazdálko­dó egység vállalja a külpiaci értékesítéssel járó kockázatot, kivált megyénk ipari szövet­kezetei hajlanak arra. hogy el­sősorban a belföldi igényeket elégítsék ki. Üj piacokat szerezni, bizto­san tartani a megszerzett po­zícióikat nem könnyű manap­ság. Ennek ellenére egyes ága­zatok, vállalatok — elsősor­ban a vegyipar, de ide sorol-, ható a könnyűipar is — igen dinamikus tőkésexport-növe- kedést könyvelhettek el, ame­lyekhez kétségtelenül hozzájá­rultak a végrehajtott fejlesz­tések. Ilyenek: a Forte, a Váci Kötöttárugyár, a Dunai Kő­olajipari Vállalat, a PEMÜ, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, valamint a Texelektro. Fejlesztéseik főként a már meglevő termelőkapacitásaik bővítésére, korszerűsítésére irányultak, s a népgazdaság exportbevételeinek növelése »ellett a hatékonyságot, az export gazdaságosságának fo­kozását szolgálták. Közös jel­lemzőjük az is, hogy a gyor­san megtérülő gépbeszerzése­ket helyezték előtérbe;1' a be­rendezéseik közel kétharmadát vásárolták tőkés importból. Az V. ötéves tervidőszak­hoz képest csökkent a saját erő és emelkedett a hitelek rész­aránya, 8,7 milliárd forint ösz- szegű állóeszköz-fejlesztés 95 százalékának finanszírozó for­rása hitel volt. A befejezett fejlesztések tényleges ráfordí­tásai 'általában az eredeti e!ő- irányzatoknak megfelelően ala­kultak, sőt több esetben sike­rült lefaragni a költségekből. A hat fejlesztési célhoz kap­csolódó 217 millió forint ösz- szegű megtakarításból számot­tevően kivette részét a DK, a maga 211 milliós költség-meg­takarításával. amelyet import gépbeszerzéseinél és. az építé­si munkáknál sikerült elérnie. Az 1981—1934-es évek fejlesz­tésből származó exporttöbble­te az V. ötéves tervidőszak teljesítéséhez viszonyítva meg­háromszorozódott. Sz. T. százalékkal több árut szállí­tott a vasút külföldre, mint tavaly az első félévben. Az import-áruforgalom is megha­ladta a tervezettet, a tranzit áruszállításoknál azonban to­vábbra is a már hosszú idő óta tapasztalható csökkenő tendencia érvényesült. Az áruszállításból származó bevé­tel — 12 milliárd 284 millió forint — 466 millióval maradt el a tervezettől. A félév kedvező tapasztala­ta, hogy megállt a munkaerő eláramlása; az átlagosnál na­gyobb bérfejlesztésnek kö­szönhetően a vasút létszáma 650-nel növekedett, s ezzel párhuzamosan valamelyest csökkent a túlórák száma. Kitüntették Vlagyimir Bazovszkijt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Bazovszkijnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének Ma­gyarországról való végleges elutazása alkalmából a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében, pártjaink, orszá­gaink együttműködésének fej­lesztésében szerzett kima­gasló érdemeiért a Béke és Barátság Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke nyújtotta át csütörtökön az Országházban. Jelen volt Katoria Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kótai Géza, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának vezetője, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, valamint Ivan Aboimov, a szovjet nagykö­vetség követtanácsosa. Kényszerpihenőben az ATE-tangazőaság kombájnosaL Még mindig nem általános a búza aratása. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának kartali kerületé­ben még az őszi árpa utolját vágják. Három E—516-os NDK- kombájnt találtunk a 36 hek­táros ősziárpa-táblán, amely­ből még 20 hektár hátra volt. Még a dominátorok sem a bú­zát aratják, tudtúk meg Ács László műszakirányítótól, ha­nem két napja a borsó betaka­rításával vannak elfoglalva. Náluk hét végén kezdődik a búza aratása. A vácszentlászlói Zöld Me­ző Termelőszövetkezetben vi­szont már javában folyt a be­takarítás, 16-án kezdték és az 1416 hektár őszi búzából — amelyből 558 hektár étkezési és 423 hektár vetőmag — ed­dig már több mint 100 vagon termést vittek szárítóba. In­duláskor 16—17 százalék volt a nedvességtartalom. A határban azonban már egy olyan 44 hektáros táblán találtuk az aratóbrigádot, ahol a vetőmagnak való őszi búza nedvességtartalma már meg­közelítette a szabványos érté­ket. Ebédidőben kezdtünk el beszélgetni Pálinkás László 30 éves tóalmási kombájnossal, aki 10 éve tagja a tsz-riek és fiatal kora ellenére régi trak­torosnak, s egyben kombájn- vezetőnek vallhatja magát. Véleménye szerint az idei Hosszaiili az élettartam Az Unitcchnika sülysápi akkumulátor-üzemében már szerelik azt az új automata gépsort, mely egy mpszak alatt 9000 darab akkumulátorrácsot önt. Ez másfélszerese annak, amit a régi gépsor állított elő. Veress Jenő felvétele aratás nehezebb a múlt évinél, mert sok helyen megdőlt a búza, de úgy látja, hogy a ter­més még a tavalyinál is több lesz. Az is nehezíti dolgukat, hogy a zöldborsó betakarítása leköti a szállító járművek egy részét. így aztán érthető, hogy a jó szervezés — műszerkocsi, alkatrészellátás, az étkezés és a védőital — ellenére is elő­fordul, hogy tele a kombájn, de a szállító járművek nem győzik elhordani. S. T. E. NDK-kombájnok vágják a búzát a vácszentlászlói határban. Barcza Zsolt felvételei Pártvezetők látogatásai Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Bács-Kiskunba látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székhá­zában Romany Pál, a me­gyei pártbizottság első titká­ra fogadta, és tájékoztatta Bács-Kiskun politikai, gazda­sági életéről. A városházán Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Mező Mihály tanácselnök számolt be a gyorsan népese­dő megyeszékhely fejlődésé­ről, gondjairól. Övári Miklós útja ezt követően Kiskőrösre vezetett, ahol a pártbizottság székházában Ivanics Lajos, a pártbizottság első titkára fo­gadta • és tájékoztatta a me­gye legfiatalabb városának fejlődéséről. Délután a város' pártbizottság tanácstermében rendezett aktívaülésen tájé­koztatót tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről.. ★ Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön Heves me­gyébe látogatott. Egerben a megyei pártbizottság székhá­ziban Barta Alajos megyei első titkár fogadta és tájé­koztatta az országrész politi­kai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A Központi Bizottság titká­ra délelőtt Sírokra utazott; itt a fém csomagolóeszközök gyártásának hazai bázisát, a Mátravidéki. Fémműveket ke­reste fel. Délután Heves megye párt-, állami és gazdasági vezetői­nek aktívaértekezletén idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót. ★ Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön Veszprémbe látogatott. A vendéget az MSZMP székházában Gyu- ricza László, a megyei párt- bizottság első titkára tájé­koztatta a megye társadalmi és gazdasági életéről. A központi bizottság tit­kára ezután a Veszprémi Vegyipari Egyetemet kereste fel; itt Heil Bálint rektor tartott tájékoztatót az egye­tem oktató-kutató munsájá- ról, a fejlesztési tervekről, majd megtekintette az intéz­mény számítógép-központját és üzemcsarnokát. Pál Lénárd ezután az Or­szágos Oktatástechnikai Köz­pont munkájával ismerkedett meg. A program a baláca- pusztai római kori villa gaz­daság ásatásainak megtekin­tésével és a veszprémi aka­démiai bizottság székházában a tudományos élet képviselőivel folytatott konzultációval ért véget. EKöTitím Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kívánt mielőbbi felgyógyulást Ronald Reagannek, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének. Cemal Büyükbas török ál­lamminiszter, aki Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodott Ma­gyarországon, tárgyalásainak befejeztével csütörtökön el­utazott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom