Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
Jegyzet A tisztaság fél egészség A tisztaság fél egészség. Ré- gi mondás, de igazságában aligha kételkedhet bárki. Különösen fontos, hogy a közterek, élelmiszerárusító helyek tiszták legyenek, hiszen az egyfajta bizonyítványt is kiállít a gazdákról — az üzemeltetőkről. A monori piactér a szerdai és a szombati piaci nopokon úgy néz ki, mint egy csatatér. Szemét- és papírhiilladékokat hord az enyhe szellő, mivel a takarítás csak másnap kezdődik. A pavilonsoron működő büfében már a kora reggeli órákban (!?) mérik a féldeciket, pedig úgy tudjuk, délelőtt 9 óráig ott sem lenne szabad szeszes italt kiszolgálni. Az alig néhány hónapja átadott gyömrői ABC-áruház környéke sem mutat valami jól. A minap sok-sok' eldobott papírhulladékot láttunk a betonon, amelyet valószínűleg a kedves vásárlók dobtak el. Jutott belőle a postahivatal téglakerítésére is. Körülnéztem, a szemetelők- nek van némi igaziak. Egyetlen szemetesláda, kuka sincs a bolt előtt elhelyezve. Van a közelben egy, de az — a túloldalon — a buszmegállóban. Mem lehetne szemetesedé- *■ ’ nyékét elhelyezni a bolt elé? Persze csak úgy érdemes, ha azokat rendszeresen kiürítik. Mert a monori Forrásnál is éppen az a baj, hogy ritkán van bennük hely... G. J. Maminas üdítő Tudományos kutatók segítségét vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság üdítő italának előállításához. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti intézet eljárásával, a tej úgynevezett ultraszűrésével létre- - jött -tejszérumot használják föl alapanyagul. Az így keletkezett. vitaminban és ásványi anyagokban dús oldatot nemes baktérium színtenyészettel tovább fermentálják. Ennek hatására kedvező aroma- és íz- hátasok “ rhél lett ’ B-Vttammok- kal dúsul a termék. Az üdítő ital ízesítésére a mangó déligyümölcsöt használják fel, ám szamócaízzel és az év végén ananásszal is forgalomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítő italból. Karbantartás rr.iatt Áramszünet A DÄV monori kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint áramszünet lesz július 18-án, csütörtökön 8.00— 13.00 óra között a Petőfi, a Ságvári utcák és .a vasút által határolt területen. Ezen a napon karbantartási, felújítási munkákat végeznek a szerelők. A lakosság megértését kérik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1985. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Kettőn ál! a vásár Részjegy révén résztulajdonosok A monori körzet jó néhány községében ismert mint munkáltató a Budapesti Papíráru■> készítő..Ipari Szövetkezet.- Vidéki telephelyei között szép termelési értékkel szerepel Üllő és Nyáregyháza, ahol közös műhely és bedolgozó részlegek működnek. Maglódon, Maglód- nyaralón is sokakat foglalkoztatnak, csakúgy mint Ecseren. Gyomron 1987-ben a Bajcsy- Zsüvnszky~uton egy régi házban kezdett dolgozni az akkori nyolc alapító taggal a központi műhely. 1969-ben már „érdemesnek” bizonyultak rá, hogy a Tulipán utcai házat is megvásárolják számukra. Azóta az akkor tágasnak tűnő házat is kinőtték, 1976-ban hozzá kellett építeni. Átlagosan hatvan dolgozót foglalkoztatnak, úgy, hogy harmincat- harminckettőt a közös műhelyben, huszonnyolc-harmincat pedig bedolgozóként innen irányítanak. Nincs korlátozva Garamvölgyi Istvánná több mint tíz éve vezeti a gyömrői részleget. A főképp nőket foglalkoztató üzemben, mint elmondta, a humánum nagy szerepet kap. Hisz a munkakönyvesek, a nyugdíjkiegészítéses gárda mellett a gyesen levők is számításba jönnek. De van rokkantnyugdíjas, mozgássérült dolgozójuk, nők is, férfiak is. A gyes vagy gyed mellett dolgozók számára kedvezmény, hogy a bedolgozók számára előírt minimum 500 forintot kell megteremteni. Egyébként nincs a kereset korlátozva. Barid megkeresheti — és ez az átlag — a 3 ezer—3 ezer 500 forintot. Előfordult már 5 ezer feletti havi kereset is. Szak- képzettséget nem, de kézügyességet igénylő munka a papíráru-készítés. Ehhez még a szorgalom is nélkülözhetetlen. A régiek közül Gyenes And- rásné, Túri Józsefné, Csüllög Sándomé a törzsgárdát erősítik. A közös műhelyben működő Petőfi szocialista brigád többszörös aranykoszorús, a ______________ / Ka zalba hordják a lucernát Ahol időben kaszáltak, ott szinte mindenhol jó minőségű lucernát hordhattak be, rakhattak kazalba. Képünk Üllő határában készült, ahol 23 hektáros lucernatábláról hordják be a jó minőségű takarmányt a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet szarvasmarhádtólepére;;----Ha ncsovszki János felvétele szövetkezet kiváló brigádja. A mozgalomba bekapcsolódott a bedolgozók tíztagú Egyetértés brigádja és a bronz fokozatot tudhatják magukénak. Igényss partnarek Jó munkájuk eredményeként évente jutalom is járja a mindeddig nyereséges szövetkezetből, ahol részjegy révén ki-ki tulajdonosnak érezheti magát. Minden jog biztosított számukra, amit a szövetkezeti szabályzat előír. Ilyen a kölcsönös három hónapos felmondási idő. Megjegyezte a részleg vezetője, hogy a szövetkezet még ez ideig egyetlen tagtól sem köszönt el. Abban egyetértettünk — biztosan nem volt rá ok. Mert hisz itt is kettőn áll a vásár. így kerülnek szóba a megrendelők, köztük is a nagy kapacitást igénylő MÁV, a gyógyáru-kereskedelem, a posta, a KERAVILL és még mások. Gyártmányaik között ott látjuk a legkülönbözőbb méretű és minőségű tasakokat, borítékokat, az ablakos, az egyéni nyomású cégjelzéses borítékokat. A szövetkezet életét nemcsak a munkájával lehet jellemezni. Évente rendszeresen három kommunista műszakot teljesítenek a szocialista brigádok; jövedelmét a községi tanács javára utalják. TIT-elő- adásokat szerveznek, minden őket érdeklő témában tájékozódnak. Gyakran indulnak országjárásra, szívesen emlékeznek a Pécsett töltött napokra, Cser- keszőlőre, Mezőkövesdre, Pannonhalmára. Az Egerben vagy a Szarvason töltött idő, az arborétum, a fürdők, a városnézések mind-mind hozzájárulnak a kollektíva erősödéséhez. Szövetségben Hagyománya van már az 1. sz. általános iskola Radnóti színpada vendégszerepléseinek, az anyáknapi rendezvényeken való részvételnek. A község társadalmi, politikai rendezvényeinek is aktív részesei. Ez is azt mutatja, hogy a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet dolgozói jól értelmezett szövetségben illeszkednek be a községek életébe. Fekete Gizella Kényszerpályán, kedvvel A kereskedők kulcsszava is Önálló gazdálkodás, jövedelmezőség Hogy vásárlásunk öröm-e vagy bosszúság, az nemcsak a kereskedőktől függ, hanem az ipartól is, attól, hogy van-e elég áru a polcokon. De azt senki nem vonja kétségbe, hogy a boltok, az áruházak korszerűségéért, naprakészségéért a kereskedők a felelősek, ők az igazi gazdák. Az a tény, hogy az 1985-ös költségvetés nem tervezi a belföldi felhasználás csökkenését, a lakosság reáljövedelmei és a beruházások nőnek, valamint a szabályozók megváltoznak — új gazdálkodási környezetet teremt a kereskedelem számára. A paletta színesítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Lehetővé vált például, hogy a termelők és a kiskereskedők is „nagykereskedjenek”, így oldódhatott a nagykereskedelem merev szervezetrendszere, megszűntek az eseti, területi monopolhelyzetek. A ma már nem is olyan új, majd négyéves üzemelési formák kulcsszava az önálló gazdálkodás és a jövedelmezőség. A boltok és vendéglők hatvan százaléka működik 1985- ben korszerű módon. Ezek az üzletek javítják a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást, növelik a vállalati nyereséget, de sajnos gyakori a fogyasztók becsapása, és többen bontanak fel szerződést, mint ahogy az kívánatos lenne. Az áruházak, raktárak, szállodák szinte mindegyike hamarosan jövedelemérdekeltségben dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan a vállalati központok feladata is változik: egyre inkább a hosszú távú üzletpolitika kidolgozása, a stratégiai döntések meghozatala, a nagyobb beruházások válnak fő teendőikké. A szerződéses üzletek gondját-baját intézendő pedig áruforgalmi, Hegben olcsóbb javítani Erdő mélyén harsog a fűrész fámíha csak a sajátjukban dolgoznának Erdő mélyén lehet, hogy nem jó lakni, de dolgozni érdemes, még akkor is, ha sok fát kell hasogatni, azaz fűrészelni. Legalábbis a Nagykunsági Erdő és Fajeldolgozó Gazdaság csévha- raszti gépüzemében tettT lato- gatásunk során arról győződhettünk meg, hogy szeretik munkahelyüket az emberek, s ki-ki a maga foglalatosságát a gyönyörű környezetben levő munkahelyen. Egy lovas kocsira éppen hulladékfát rakodtak helybeli vásárlónak, s egyáltalán az a néhány ember, aki odatartozott, úgy serénykedett, mintha sajátjukban dolgoznának... Ismerkedésünket a munkahellyel a gépműhely irodájában kezdtük azzal, hogy Bata Sándor ismertette a maga s beosztottjai tevékenységét. — A monori üzem műhelyfőnöke vagyok. Magam és dolgozóim munkája: az egész mo- pori erdészet gépparkjának karbantartása, a járművek vizsgáztatása, szemlézése, anyagbeszerzés, valamint az erdészet egész területén az erdőgazdaság gépeinek helyszíni és műhelybeni javítása. Innen a csévharaszti gépüzemből indulnak embereim a tőlem kapott feladatok teljesítésére. Nyolc szakképzett szerelő dolgozik az üzemben, s két gépkocsivezetőnk fuvarozza a kiszálló dolgozókat egy platós és egy csukott teherautón, illetve személyszállítón. Takarítókkal, raktárosokkal 12—13 fő évente a műhely létszáma — kezdte a tájékoztatást Bata Sándor műhelyfőnök, majd a büszkél- kédnivalókkal folytatta. — A mai modern műszaki bázist 1980-ban kezdtük építeni. Korábban egy favázas épületben dolgoztunk, két szerelővel, de 1979-től önállósultunk egy másik bázistól. Az új műhelyben 1981-ben indult meg a munka, kétaknás szerelő- csarnokban, komoly esztergát kaptunk, s más felszerelést a javításokhoz. Rengeteget takarítottunk meg ezzel a műhellyel is, hiszen a vizsgáztatásra nem keil már elvinni Szolnokra vagy Budapestre a járműveket, helyben előkészíthetjük azokat. De például a motorfűrészeket is magunk javítjuk, mert így gyorsabb a munka, s nem utolsósorban olcsóbb, mint ha az országos szervizhálózatot vennénk igénybe. Aztán a szót Nagy György, a fagyártmányüzem vezetője vette át. Elmondta, hogy 2 ezer 800 köbméter alapanyagot használnak fel. Fő termékük a parkettfríz, amit továbbfeldol- gozásra Pusztavacsra szállítanak, valamint szőlőkaró és támfa, amit lehetőleg bértermelőkkel dolgoztatnak fel. A szőlészeti anyagból a Monori Állami Gazdaságtól a Balaton- boglári Állami Gazdaságig az ország szinte minden részébe jut, ez pedig azt is bizonyítja, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi követelményeknek eleget tudtak tenni! — A jó munkáért, természetesen jó fizetés is jár! Nálunk 5 és 10 ezer forint közijtt vannak a bérek, de nem ritka a 10 ezer fölötti sem. Egyetlen nődolgozónk van, akinek az a dolga, hogy a parkettfrízt, a küszöblécet kásztázza, azaz raklapra teszi. <3 ezért 5 ezer forint körüli fizetést kap, de a múlt hónapban 7 ezret számfejtettünk neki. ;::r. Ezért a jövedelemért két műszakban, s ötnapos munkahétben dolgoznak az emberek — sorolta a kellemesen hangzó adatokat Nagy György, majd elmondta még, hogy a lakosság tüzelőanyaggondján is tudnak valamelyest enyhíteni a közeli 2—3 községben, a hulladékfa értékesítésével. Egyébként a fafeldolgozó üzemben tizenegyen dolgoznak, közülük ketten szakmunkások, a többi betanított munkás, akiket szaktanfolyamokon képeztek ki a gépek kezelésére. Ketten Monorról járnak ki a csévharaszti telepre, egyikük magasan kvalifikált fűrészes, a másik karbantartó-lapélező. — A csévharaszti fagyártmányüzem 1977-től az erdészeti üzem megalakulásától folyamatosan nyereséges: tavaly közel 2 millió forint volt a nyereségük — mondta Szöőr Levente üzemigazgató. — A gépműhely, amely az összes karbantartó és javítómunkát látja el, minden évben nyereséges, 1984-ben 155 ezer forint volt az eredményük. Mindezek a számok egy olyan változás következményei, amiről érdemes lesz majd a későbbiekben szólni. Aszódi László Antal elszámoltatási funkciók ellátására csoportok alakulnak majd — érdekeltségi alapon működve! Már megjelent a hivatalos értesítőben, hogy mely kereskedelmi vállalatokat hova sorolnak, vállalati tanács vagy választott vezetés irányítja majd a céget. A gazdálkodó szervek egy részénél 1986 a határidő. A Merkur és a Gyermekélelmezési Vállalat — sajátosságaik miatt — kivételt képeznek. Az élőmunkával való takarékosságra ösztönöz az új szabályozórendszer és ez a kereskedelem egyes ágazataiban speciális helyzetet teremt. Világos, hogy az élelmiszerboltokban és vendéglőkben nem lelet, nem is szabad csökkenteni mindenütt az eladók, pincérek létszámát, sőt, van, ahol kevés ember jut a pult mögé. A bérarányosán növekvő jövedelemelvonást ezek a gazdálkodó szervezetek csak fokozatosan képesek elviselni, ezért az adók számukra alacsonyabbak. Az a tény, hogy az élőmunka drága, más gazdasági döntést is indukálhat — például nagykereskedelmi vállalatok nem nyitnak majd any- riyi butikot, mint eddig — hallottam egy szakmabéli Vezetőtől. Az új vállalatvezetési formák bevezetésével fokozatosan megszűnik a minisztérium tulajdonosi jogainak gyakorlása. A minisztérium operatív irányítás helyett a törvényességi felügyeletet látja majd * el Ugyanakkor a fogyasztásicikk- kereskedelemben és a vendéglátásban az Országos Anyag- és Árhivatal a Belkereskedelmi Minisztériumra ruházza a piacfeljigyeleti funkciót. Éppen a verseny és a zavartalan áruellátás érdekében olykor meg kell előzni a forgalmi zavarokat, vagy azokat elhárítani. Mindehhez több piaci információval kell rendelkeznie majd-a minisztériumnak is. Bár arra számítanak, hogy csökken a beavatkozások száma: ez attól függ elsősorban, akadozik-e valamilyen cikkből a termelés. Felmerülhet a kérdés, mi lesz, ha a vállalati jövedelmi különbségek növekedésével egy-egy cég a csőd szélére jut? Nos, a kereskedelmi vállalatok között nincs veszteséges, igaz, alaphiányos akad. Ezeknél a minisztériummal közösen keresik majd azokat a módszereket, amelyekkel az alaphiány megszüntethető. A gazdáikon dásban új elemnek számít majd a kereskedelmi hitel, az árufedezeti kölcsön. Lehetővé válik ezután is — a közelmúltban már több példa volt rá —, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek idegen forrásokat is — kötvény és más formában — bevonjanak céljaik megvalósításába. A gazdasági szabályozás továbbfejlesztése során erre törekedtek a szakemberek, hogy a kereskedelmi vállalatok számára olyan feltételeket alakítsanak ki, amelyek kellő érdekeltséget, egyben gazdasági kényszert létesítsenek a vállalkozó típusú magatartás kialakításához. E. L. Ma kezdődik a felkészülés iásokat nem engednek e! Javában tart a labdarúgó- csapatok nyári pihenője, de ezen a héten már több együttes megkezdi a felkészülést az 1985/86-os bajnokságra. Így van ez Gyömrőn is, ahol a játékosok ma, csütörtökön délután 5 órakor találkoznak először — az új bajnokság előtt. Mint ismeretes, a gyömrőiek két évig a megyei II. osztály A-csoportjában szerepeltek. Az első évben sokáig még a bajnokságra is esélyesek voltak, a nemrégen zárult szezonban viszont az utolsó helyen végeztek, s kiestek a körzeti bajnokságba. Meglehetősen szomorúan vették ezt tudomásul a szurkolók és a vezetők, de az élet nem áll meg. előre kell nézni. A csapatot továbbra is Burján Sándor készíti fel a következő feladatokra. Lényeges változás nem várható a játékosok körében. Papp Józsefet és Gáspár Györgyöt kiadták az Üllőnek, viszont ifj. Godány Gyula most már végleg a gyömrőieké. Bíznak abban, hogy Csató Sándor kapus sem távozik a csapattól. Az elnökség úgy döntött, hogy másokat nem engednek el, hiszen ezzel elejét veszik a csapat további gyengülésének. A holt szezonban a labdarúgópálya karbantartását megfelelően sikerült megoldani, a kapuk előtt fűmagot vetettek, amely egyre jobban erősödik. —ér (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
