Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA síi. Évfolyam, i67. szám i985. jülius is., csütörtök Forgalmas a tanszervásár Keresettek a Diana iskolatáskái Közvetlen kapcsolat a termelő és eladó között Honismereti tanácskozás Sopronban Alapot teremtettek a múzeumnak Polcnyi Péter Ortutay-emlékérmet kapott Jó pihenést, kikapcsolódást iskolások! De azárt már figyel­jetek a Piért ajánlatára. Aki játék, nyaralás közben még nem vette volna észre, tudja meg: elkezdődött a tanszervá­sár. Jó korán, hogy a kereske­delemre se zuhanjon rá egy­szerre a vásárló. Így van ez rendjén, hiszen szeptember elejéig ott is ki szabadságon, ki egyéb eltávozáson van, s akik éppen a frontot tartják, nincsenek irigylésreméltó hely­zetben. Árkedvezmény Városunk több pontján, az­után a nagyobb községekben szintén mód van a füzeteket, iskolatáskákat, csomagolóesz­közöket, tolltartókat besze­rezni. Nagy volt a forgalom a Pest Megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat gödöllői kul- türcákkboltjában, ahol az ál­talános iskolások, a gimnazis­ták és a szakközépiskolások részére készítettek el füzetcso- magokat. — Nagy forgalomra számí­tottunk, mint ahogy tavaly is sikeres volt a tanszervásár — mondta Ondrik Pálné, az üzlet vezetője. — Akkor Ötezerötszáz füzetcsomagot értékesítettünk, jelenleg eddig már 3500 körül tartünk. Minden füzetcsomagot itt állítunk össze, amelyek kö­zül az általános iskolásokéra adunk jelentősebb, mintegy húsz százalékos árkedvez­ményt. Ha már vásárolni megy az ember, a szezonárun, az ol­csóbban kínált portékán kívül mást is megvesz. A tanszerek közül azonban egy-kettő hiányzik még. í — Kevés a grafitceruza, ha többet kaptunk volna, most több is elkelne — mondta az üzletvezető. — Ugyancsak gon­dunk, hogy kevés az olcsóbb csomagolópapír. Az évtizede­kig ismert, használt, jól be­vált kék csomagolópapír for­galmazását megszüntették, az egyszerű, fehér nem olyan népszerű, a választékképpen kapható díszesebb csomagoló­papírosokat viszont sokan drá­gának tartják, s minden bi­zonnyal igazuk van. Divatos termék A tanszervásár még két, két és fél hétig tart. Túl vannak viszont az első féléven. Ho­gyan alakult a kultúrcikküzlet forgalma, amelyet jövedelem- érdekeltségben értek el? — Az érdeklődésre nem pa­naszkodhatunk, s a bevételre sem. A féléves tervünket egy­millió forinttal túlteljesítettük, mivel 8 millió 400 ezer forint értékű árut forgalmaztunk. Ugyanakkor tény az is, hogy érdekeltségünk nem olyan, mint a divatosabb termékeket árusító üzleteké. Maradjunk még a tanszervá­sárnál, de haladjunk egy ház­zal tovább. A Gödöllő és Vidé­ke Áfész áruházában, ennek kultúrcikk osztályán szintén lehet író- és tanszereket kapni, így füzeteket is, de nem előre- csomagoltan. Ok ugyanis az idén ebben a mostani időszak­ban iskolatáskákból rendeztek vásárt. — Egy csehszlovák, két ma­gyar iskolatáska-típust kíná­lunk jelenleg, az utóbbiakat kedvezménnyel — tájékoztat Déri Károlyné, a kultúrcikk- osztály vezetője, — Eddig négyszáz táska érkezett be hozzánk, javarészt a gödöllői Diana Ruházati Ipari Szövet­kezet gyártmányai, ugyanak­kor további kétszázötvenet vá­runk a Divatáru Nagykereske­delmi Vállalattól. Többen igényelték S ha már az iskolatáskáknál, s közeli gyártónál tartunk, fel­kerestük a Dianát. — A táskákat bőrdíszmű szakcsoportunk készíti — mondta Köteles Imréné, a szö­vetkezet elnöke. — A nagy­kereskedelmi vállalat révén, amely ez évben hatezret ren­delt tőlünk, sokfelé elkerült ez a termékünk, s bízunk benne, Házasságot kötött: Herczeg Mária és Csabai János, Ba- ráth Anikó és Kaszás József, Popovits Veronika és Kis László, Jagicza Zsolt és Kovács Ildikó, Bede Ágnes és Sziráki István. Névadót tartott: Szűcs Zol­tán és Székely Zsuzsanna: Zoltán. Tordai László és Tur­ján! Ilona: Tamás nevű gyer­mekének. Elhunyt: Brezovszki János- né Rohodi Katalin, Domony, Baross u. 6.; Kalmár Aladár, Aszód, Kossuth Lajos utca 65.; Józsa Sándomé Becskereki Mária, Domony, Domony völgy 4.; Sisa Jánosné Tóvaj Mária, Domony. Ady Endre utca 22.; Braun Pálné Braun Katalin, Iklad. Szabadság út 111.; Ne­mes Sándor, Aszód, Bethlen G. utca 43.; Kovács József, Aszód, Miskolczi köz 3; Ke­resztes Pálné Kranitz Gizella. hogy elégedettek lesznek vele a gyerekek. — Miből gondolja? — Ezt a típust tavaly orszá­gosan értékelték és helyezése alapján az első hatban szere­pel. Mindenekelőtt azt a két fontos előnyt hozták fel, hogy a Diana-táskák könnyűek és a legolcsóbbak voltak. — A gödöllői áruházzal köz­vetlen kapcsolatuk van. Más megyei szövetkezetekkel nincs? — De, igen, A Pest megyei áfészek közül többen igényel­ték az iskolatáskákat. Nekik összesen csaknem félezret adunk át augusztus közepéig. F. I. Aszód, Falujárók útja 5/22.; Szeiler János, Iklad, Szabadság út 109.; Sí dó Istvánná Háber Hona, Budapest, űrjárat utca 53.; Sonkután Gyula, Aszód, Kossuth Lajos utca 34.; Szlo­vák János, Domony, Fő út 78.; Karczagi József, Iklad, Iskola utca 20.; Kmety Mihályné Pauló Erzsébet, Domony, Fő út 96.; Csíki István, Aszód, Falu­járók útja 5/15.; Gsobán Pál. Aszód, Széchenyi utca 21.; Garczik István, Aszód. Kondo­ros tér 24.; Balogh János, Ik­lad, Szabadság út 90.; Búzás Jánosné, Aszód, Arany János utca 7.; Bojtár Mihály. Do­mony, Fő út 64.: Bánki László, Aszód, Malom köz 8 ; Pető Zol­tánná Masznyik Judit, Aszód, Kossuth Lajos utca 95.: Gün­ther János, Aszód', Faluiárók útja 5/10.: Pataki Jánosné Bu- hencsok Erzsébet, Aszód. Pe­tőfi utca 18. Július elején volt a IV. or­szágos honismereti konferen­cia, majd folytatásában a XIII. országos honismereti akadé­miai tanácskozás Sopronban. A Pest megyeiek tizenhat fő­nyi csoportjából négyen Gö­döllőt (Bárdos Istvánná, Po- lónyi Péter, Heltai Bálint, Szántai Sándor) képviselték. Huszonöt éves a mozgalom, mely zászlajára tűzte: a nem­zeti tudat önismeretét, a szülő­föld eleven élményvilágának megismertetését, a kultúrkin- csek gyűjtését, őrzését, a kör­nyezet védelmét, a település megtartó erejének feltárását; szól az olvasó népért, feltevé­sei vannak a népesség fogyá­sa ellen, figyelemmel kíséri a határainkon túl élő magyarság életét, sorsát. Mindezt teszi annak a jegyé­ben, hogy aki becsukja szemét a múlt dolgai előtt, vak marad a jelen és jövő feladata előtt. Két áOandó Százezres aktívahálózat adja a mozgalom gerincét. A leg­nagyobb szerepet a pedagógu­sok, a nemzet napszámosai vállalják, akik a fiatalság ré­tegeit is bevonják a mozgalom sokrétű munkájába. Az előadások, felszólalások tükrözték az eddig elvégzett és folyamatban levő munká­kat, kialakulásuk módozatait. Viták és konzultációk segí­tették az értékeléseket. A gödöllőiek részéről Poló- nyi Péter, a helytörténeti gyűj­temény vezetője szólalt fel. Beszédében kitért a nemzeti ünnepeinket kísérő oly jelen­ségekre, melyek visszatetszőek. Bőven szólt a gödöllői gyűjte­mény anyagáról, a lassan hí­ressé váló, a szecessziót, vala­mint a Gödöllő és környéké­nek állat- és növényvilágát bemutatóról. Az utóbbi nagy társadalmi összefogással jött létre. Beszélt a helytörténeti gyűjtemény anyagának bővü­léséről, mely megteremti a majdani múzeum anyagát. Is­mertette, hogy vetélkedők és pályázatok segítik elő a hon, a szőkébb pátria megismeré­sét, anyagának gyűjtését, őrzé­sét. Elmondta, hogy tíz év alatt több mint 300 kézirat gyűlt egybe a krónikaírók révén. Arról is számot adott, hogy több sikeres kiállítást rende­zett a gyűjtemény, így a volt gödöllői kisiparosokról, az egykori Szent István Fiúotthon életéről. Nagyobb kultúrát Itt említjük meg, hogy Po- lönyi Pétert Ortutay-emlék- éremmel tüntették ki. A Hazafias Népfront főtitká­ra is megjelent körünkben, csaknem egyórás beszédében a nemzeti tudat és önismeret el­mélyítéséről szólt, és arról, milyen Magyarország jelenlegi kondíciója. Kimondta: nem a legjobb. Gazdasági tevékeny­ségünk körül nehézségek van­nak, nem a legjobb a hozadék. Éles és kemény szirtek között lavírozunk. Működési zavarok tapasztalhatók, baj van a fele­lősségtudattal. De nehézsé­geinken éppen a társadalom felelősségtudatán át lehet fe­lülemelkedni. Megvan az esély a boldogulásra. El kell mondanunk, hogy az ötnapos előadássorozat és kon­zultációk fárasztó óráit a he­lyet adó és rendező Győr-Sop- ron megyeiek igen okosan ol­dották meg, városnézéssel, ta­nulmányutakkal, kirándulá­sokkal fűszerezték a délutáni, esti órákat. Eljutottunk Nagycenkre, ahol lovasbemutatón vettünk részt. A Széchenyi Múzeum­ban ámulhattunk a legnagyobb magyar munkássága, munka­bírása előtt. És igazat adhat­tunk a tanácskozás mottójául választott Széchenyi-idézet­nek, mely így hangzott: Jobb utakat, míveltebb mezőket, se­rényebb kereskedést..., na­gyobb kultúrát..nemesb patriotizmust, több polgári erényt. Jártunk a Fertőrákos—Fer- tőszéplak—Fertőd útvonalon Mintegy száz évig folyt a határvita Aszód és Bag között a XVII. században, míg 1701. szeptember 25-én egyezség jött létre, melynek egyik mon­data így szól: hogy ezentúl a jó szomszédság annivális in­kább conversáltassék. Egy 1654. november 22-én kell közokirat szerint a tekintetes Pest-Pilis-Solt vármegye ta­núkihallgatást rendelt el az Aszód és Bag közötti határ­megállapítás ügyében. A fel­vett jegyzőkönyv szerint a ta­núk eskü alatt vallották, hogy a határ kettős körtefa, kettős tölgyfa. Forrókút. Á bagi földrajzi nevek gyűj­tésekor ez a jegyzőkönyv: adat arra biztatott, hogy meg­keressem, azonosítsam a for­rókút, máshol forrókutacska talán még meglévő helyét. Ezt a helymeghatározást több ok­iratban is megtaláltam, így egyértelművé vált, hogy csak­is az Aszód—Domony—Bag hármas határpontja táján ke­reshetem a nyomát. A hely­meghatározásban segítségem­re volt édesapám. Tudományos kutatók segít­ségét vette igénybe a Sopro­ni Állami Gazdaság új üdí­tőitalának előállításához. A Magyar Tejgazdasági Kísérle­ti Intézet eljárásával, a tej úgynevezett ultraszűrésével létrejött tejszérumot használ­ják föl alapanyagul. Az így keletkezett, vitaminban és ásványi anyagokban dús ol­datot nemes baktérium szín­tenyészettel tovább fermen­tálják. Ennek hatására ked­vező aroma- és ízhatások mellett B-vitaminokkal dú­sul a termék. Az üdítőital ízesítésére a mangó déligyümölcsöt hasz­nálják fel, ám szamócaizzel és az év végén ananásszal is forgalomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítőitalból. is. Fertőrákos község fő vonz* ereje a mészkőbánya, amely* ben a bányaművelés követkéz* tében hatalmas, 10—12 méter magas, arányaiban az egyipto­mi sziklatemplomokra emlé­keztető termek alakultak ki. Sok híres épület részletei ké­szültek fertőrákosi mészkőből. Megörökítve Láthattunk átmentett tájhá­zakat Széplakon és Tápon, me­lyek tükrözik az itt lakó pa­raszti életmód alakulását, munkaeszközeit, használati tárgyait. Győrságon jártunk­ban tudtuk meg és láthattuk, hogy ők az elsők az országban, akik minden házat megöröki- tettek fényképen. Sok kellemes meglepetéssel és szívélyességgel voltak irá­nyunkban a rendezők, s abban bíznak, hogy újra felkeressük Győr-Sopron megyét, benne is a hűség városát, Sopront, me­lyet rövid ottlétünkben is csak csodálni tudtunk, történelmi dolgain merengve. Szántai Sándor Pécel Támogatás az otthonnak A péceli Ruházati Ipari •Szövetkezet szocialista bri­gádja öt évre szóló szerződést kötöttek a helybeli szociális otthoninál, hogy segítik az ott élőket. Ugyanakkor csatlakoz­tak a Baranya Megyei Hús­ipari Vállalat 28 szocialista brigádjának felhívásához Is, amelyben a battonyai S. O. S. gyermekfalu építését, beren­dezését támogatják. Adatközlőmmel terepbejá­ráson vettünk részt és a ken­deráztató gödrök között meg­találtunk egyet, amelyben a mínusz hatfokos januári hi­degben sem volt befagyva a víz. Ez hát a forrókutacska! Másnap hőmérővel kerestem fel a helyet, mely oly sok vi­tára adott okot száz éven ke­resztül. Nagy izgalommal he­lyeztem a műszert a vízbe. A négyfokos hőmérsékleti érték bizonyította, hogy a sokszáz éves okiratok alapján megta­láltuk . a Galga menti meleg­források egyik utolsó marad­ványát. A forrást megjelöltem és el­lenőrző méréseket végzek az­óta. Következtetéseket nem vonok le, nem találgatok. Re­mélem viszont, hogy előbb- utóbb hozzáértő szakember az értékelést elvégzi. Jó lenne határjárást szervezni és a helyszínen megismertetni, vé­gig a Budai nagyúton, szülőfa­lunk, Bag község e határrészé­nek gazdag múltját. Balázs József Az idén másfél millió liter Fauna Fittet készítenek, jö­vőre a terv: 4 millió liter. Az ital árusítását a fővá­rosban és környékén, vala­mint Északnyugat-Magyaror- szágon megkezdték. Mo z í i«a István, a király. Színes ma­gyar történelmi rockfilm. Csak 4 órakor! A profi! Színes francia ka­landfilm, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Megosztott gondok Csúcsukon száraz fák A gödöllői zeneiskola mel­lett kidőlt egy fa. Hatalmas példány volt, megélhetett néhány évet. Látszólag egészséges volt. az idén ta­vasszal kihajtott, dús lom­bot eresztett, de nem bírta sokáig. Gyökerei gyengének bizonyultak ekkora teher megtartásához. Nem ka­paszkodtak valami mélyen, amiről még ma is megbizo­nyosodhat, aki arra jár, ha kiváncsi. Hetek óta hever ott a ter­jedelmes fa, mint egy kö­nyöklő ember, aki mezei munka közben, délidőben megpihen egy kicsit. Né­hány darabja már hiány­zik. Egy-két vastagabb ágat lenyiszáltak róla. cölöpnek, karónak, kerítéspótlásnak. Idővé; apránként az egészet széthurcolnák. Lesz rá ide­jük? Könnyen lehet, hogy igen. Miért hever ez a kidőlt fa hetek óta magára ha­gyatva? Az egyik hivatott ember szerint mementónak. A parkokért, fákért felelős vállalat szakértői régóta tudják, azon a környéken több példány van kipusztu­lásra ítélve. Csúcsszárazak. Aki nem rest nyújtogatni a nyakát, a szomszédos fá­kon is felfedezheti a szára’, ágakat. S ha máskor is fi­gyeli, megállapíthatja, évről évre szaporodnak a lomb­talan ágak. Az innen nem messze ál­ló műemlék épület körül még szembetűnőbb a jelen­ség. A legutóbbi parkosí­táskor, a sétányok kialakí­tása közben, gondosan kö­rülkerítették a tekintélyes átmérőjű törzseket. Ez azon­ban szenteltvíz. Ha hihe­tünk a mind több száraz ágnak, s a szakember köz­lésének, hogy a csatorná­záskor felszaggatták e fák gyökereit, akkor sokáig már nem ékesíthetik Gö­döllőt. A szakemberek tudják ezt is. Fejszét, motoros fűrészt mégsem emelnek a fákra. Okulva az ilyenkor szoká­sos felzúdulásból, megvár­ták, fníg az öreg fák ma­guktól kimúlnak. Remény­kedve, hogy dőléskor sen­ki sem jár arra, vagy ha igen, sikerül félreugrania. Csúcsszáraz fák voltak azok is, amelyeket a társa­dalmi szervek háza és a Pálma cukrászda épülete között vágtak ki a tavasz- szal. De miért kellett a par­kosított részt megemelni? Sokaknak szúrt szemet ez is. mondván, a víz a két ház fala mentén fog egybe- TVŰlni. Azóta többször esett, nem gyűlt egybe. Mivel el- folyásához oldalt kis vája- r.ot képeztek ki, talán más­kor is így lesz. A magasítás indoka: ko­rábban ezen a térségen az egykori Cöfém épülete állt, a gépek beton aljzata el­bontásuk után is megma­radt. Az ide ültetendő nö­vényzet emiatt nem tudna gyökeret ereszteni. Mivel sokszor megégettük már az ujjúnkat, a tetszetős ma­gyarázatot nem vettük kész­pénznek. Az eddigi tájéko­zódás szerint valóban állt itt épület, de raktárnak használták. Következéskép­pen a beton sem gépalap, hanem padlózat. Ha még megvan, nem lett volna nagy művészet fölszedni. Fa ezen a részen nem állt, a gyom­növény azonban úgy nőtt, mintha húzták vola. Néme­lyik példány elérte a más­fél, két métert. Nekik elég volt a talaj vastagsága. Egyébként a magasított rész nem csúnya. Megvan az az előnye, hogy nem par­kolnak rajta az autók. Ed­dig legalábbis még egyet­lenegy sem rúgtatott fel rá. A sétányokat nem kímélik. Valószínűleg akkor sem fogják, amikor elnyerik végső formájukat. A parkosítás egyik veze­tője mondta ezzel kapcso­latban, külföldön történel­mi városnegyedek vannak elzárva az autóforgalomtól. Területükön rengeteg az üzlet, ahol mindenféle ételt és italt kínálnak. Ezt bizto­san nem ott termesztik és készítik. Valahogy odavi­szik. Mi még nem tartunk ott. Mi még csak ott tar­tunk, hogy bizalmatlanok vagyunk. Gyakran, sajnos, joggal. Kör Pál Aszódi anyakönyvi hírek A meiegforrások maradványa Régi okiratok nyomában Nemes baktériummal Vitamindús üdítőital i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom