Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 19S5. JÚLIUS 13., SZOMBAT Erő, erő, gyere eíő! Szünidőben sokat izmosodnak A városi tornacsarnok már az elmúlt évben is szervezett nyári napközis sporttábort. Az akkori tapasztalatokat figyelembe véve, a tábor négyhetes időtartamát hétre bővítették. Propagandával, szórólapok készítésével próbálták elérni, hogy lehetőleg minél többen tudjanak erről a lehetőségről. Sőt, akik már tavaly is jártak a táborban, azok lakásukon névre szóló meghívókat kpptak. A hetekre bontott turnusokban általában hatvanas létszámmal dolgoznak, a következő sportágakban: labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, tollaslabda, atlétika és vízilabda. Ez utóbbi nem úszásoktatást takar, hanem a CVSE fiatal sportolóinak foglalkozását annak érdekében, hogy a nyári időszakban rendszeres edzésben legyenek m w — Mi a tábor célja, miért szervezték? — kérdeztük a tornacsarnok vezetőjétől, Veres AttilátóU — Először is segíteni akarjuk — a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt — az általános iskolás gyerekek felügyeletét, valamint a nyári időszak kellemes és hasznos eltöltését. Elsősorban azok jelentkezését vártuk, akik még nem sportolnak rendszeresen, így nyerünk meg újabb fiatalokat a sportmozgalomnak. Ennek érdekében' nincsenek kötelmek, akkor megy át valaki az egyik csoportból a másikba, amikor akar. — Mennyi a részvételi díj? — Sajnos, az elmúlt évihez képest emelni kényszerültünk, 250 forintról 300-ra. De ne gondolja, hogy a befizetett összegekből meggazdagszik intézményünk. Éppen hogy kijövünk belőle. Ebből fizetjük az étkezéseket, s erre az időszakra szerződtetett szakembereket. Beszélgetésünk közben gyermekzsivajtól válik hangossá a tornacsarnok. A vakációjukat töltő diákok sorban érkeznek a reggel nyolc órakor kezdődő edzésekről, hogy tízóraijukat elfogyasszák. A szakedzéseknek egyébként több helyszín ad otthont: a tollaslabdázók és asztaliteniszezők a csarnokban, a vízilabdázók az uszodában, az atléták és labdarúgók a CVSE- pályán, a kézilabdázók pedig a mezőgazdasági szakközépiskola, valamint a Várkonyi iskola udvari pályáin gyakorolnak, edzői, illetve pedagógusi képesítéssel rendelkező szakemberek irányításával. Természetesen, ha az időjárás nem kedvező, akkor mindenki a csarnokban marad. Ekkor a programot különböző játékos vetélkedők, sportversenyek jelentik. A tízórai után újabb edzés következik, majd rövid tisztálkodási idő után ebéd a Kossuth Étteremben. Mint hallottuk, az étterem vezetése és személyzete nagy segítséget nyújt a fiatalok kiszolgálásához. m w Délután egyéb foglalkozások váltják egymást. A legkedveltebb időtöltést a strandolás jelenti, de hogy a „szellem” is friss maradjon, arról népművelők, s ha a létszám szükségessé teszi, főiskolások gondoskodnak. A csoportos foglalkozásokra a művelődési központban, a Dózsa ifjúsági klubban, a múzeumban kerül sor. Hétfőnként pedig ott a mozi. A pergő napok folyamán előfordulhat az, hogy valakinek megfájdul valamije. így történt, hogy Veres Attila, az egyik nebulóval a fogászat „vendége” lett. A fiúnak a foga bánta a látogatást, kísérőjének pedig a pénztárcája, mert a srác olyan jól tűrte a beavatkozást, hogy ezért egy fagyit mindenképpen megérdemelt. Ha már a betegségeknél tartunk, jó lenne, ha a szülők jeleznék, ha gyermekük nem tud részt venni az aznapi foglalkozáson, mert a bejelentés elmulasztása időnként gondokat, bonyodalmakat okoz. w A városi tornacsarnok napközi otthonos sporttábora augusztus 2-ig tart. A hátralévő időre a helyszínen még elfogadnak jelentkezéseket. U. L. Klubest szombatonként Nem érzik így a magányt Ebben az évben januárban alakult meg Cegléden a magányosok klubja. Életükről Krajcsovics Józsefnét, a klub vezetőjét kérdeztük meg. — Alakuló taglétszámunk 47 fő volt. Mindig szombaton este találkozunk, legalább h..rmincan mindig együtt vagyunk. Jönnek közénk Kecskemétről, Törteiről, Csemőből, Jászkarajenőről és a Tápió- ságból is. A könyvhéten megrendeztük a költészet napját, amit játékos vetélkedővel tettünk színesebbé. A társaságban beszélgetünk, elmondjuk örömünket, bánatunkat egymásnak. Hallgatunk rádiót, magnetofont és a klubesteket mindig tánccal zárjuk. Mint említette, sikeresen megtartották első kirándulásukat is, amit majd több fo Fotókiállítás Etűdök, jelek, emlékek Budapesten, a Nagymező utcai Ernst Múzeumban nyílik meg július 19-én, pénteken délután 15 órakor Apáti-Tóth Sándor fotóművész — munkatársunk — kiállítása, Etűdök, jelek, emlékek 1972— 1982 címmel. A kiállítást ördögh Szilveszter író nyitja meg, közreműködik Patkós Irma érdemes művész. A budapesti fotótárlat augusztus 11-ig látható. követni. Az ÉVIG kölcsönzött számukra autóbuszt, amit ezúton szeretnének megköszönni., Eger, Szilvásvárad és környékének a megtekintése volt a program. — A jól sikerült és szép idővel párosult kirándulásra bizonyára minden magányos klubtársam szívesen emlékszik majd később is. A mi „családunk” nyitott. Aki közénk vágyik, szeretettel fogadjuk — hallottuk a klub vezetőjétől. K. S. Széleskörűen hasznosítják a hévizet Megvalósuló álmok Albertirsán Láttak már strandot nyitott kapukkal, pénztár és jegyszedő nélkül? Igaz, ez az ember teremtette csoda Albertirsán is csak két napig tartott, a hónap utolsó két napján rendezett juniális idején. E vigasság hagyomány- ápolás és célszerűség egyszerre; tavaly újították fel, hogy a tiszta bevételét a gyógyfürdő továbbépítésére fordíthassák. Bátran bstevágtak A történetnek hosszú az előzménye. Röviden: mint szerte e hévizekben gazdag hazában, Albertirsán is ivóvízkutatás közben találták a 44 fokos vizet 1970-ben. A strandfürdő terve már ’akkor megszületett. Az anyagiak hiánya miatt 10 évig kellett várni rá. S akkor is a Micsurin Tsz jóvoltából, és kezdetleges megoldással — fából ácsolt, fóliával burkolt medencével — nyílhatott meg a nagyközség határában az üzemi fürdő. Használatát naponta néhány órára a nagy- közönségnek is engedélyezték. Nagy híre kelt, mert akik fü- rödtek benne — vagy ivókúrára alklamazták —, esküdtek rá: használ! A nagyközség és a két termelőszövetkezet vezetői nagyszabású tervet fogalmaztak, odaálmodtaik a falu szélére, a Gerje-patak mezőgazdaságilag nem hasznosítható völgyébe egy üdülő—szabadidő-központot, a gyógyvizű strand köré. Csak h'át pénz, az egy fillér sem volt rá. Közreadták az elgondolást, s a 11 és fél ezer lakosú Albertirsán, 1933 őszén 3 hónap alatt másfél millió forint gyűlt össze készpénzben! S amikor megkezdték a társadalmi munkák szervezését, ennek az összegnek a többszörösét ajánlották fel az emberek. Természetesen csatlakoztak a helyi gazdálkodó szervek, üzemek és elsősorban a két közös gazdaság, a Micsuriné> a Szabadság tsz. De jöttek a környék településeiről is segini. Nem részletezzük, elsöprő, pontosabban építő erejű volt az összefogás! Dolgozott szó szerint a falu apraja- nagyja. A múlt évben elkészült a 25x12 méteres gyógymedence, és tető alá került a központi épület a férfi-női öltöző-zuhanyozóval, az orvosi ügyeleti, a pénztár és a kiszolgáló helyiségek. A Nemzetközi eszmecsere Szóváltás a barackról Lapok, egymás mellett Járda kövén koppan léptük Ceglédbercelen 1981-ben kezdődött el, 7 éves kihagyás után, az a járdaépítési program, amelynek során a hatodik ötéves tervben eddig 8,2 kilométer hosszú betonjárda épült tizenöt utcában. Az anyagköltség 733 ezer forint volt, amit a tanács fedezett, így a lakosoknak „csak” fizikai erejükkel kellett beszállni a vállalkozásba. A társadalmi munka értéke a járdaépítésben meghaladja az 1 millió forintot. Szépek ezek a számok, jól hangzanak. Ám még szebb az, hogy a járdaépítők folytatták a betonszalagot ott is, ahol idős, beteg emberek élnek, s már nem képesek a nehéz fizikai munkára. A feladatot helyettük is elvégezték. Fogadóórák Július 17-én, szerdán dél- előtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb- titkára tart fogadóórákat a városházán hivatali szobájában. 1985 tavaszán az időjárás szeszélye nem nyomott barackot a kajszitermesztők fejére, s így az idén olyan termésre van kilátás, hogy ha annak a 60 százaléka lenne minden évben, bizony nem fájna a fejük a kertészeknek az ámbraszínű, dicsőízű gyümölcs gazdaságos termelése miatt. Indokolt ezt szóba hozni, mert az idén Kecskeméten rendezik a Vili. nemzetközi kajszibarack-termesztési szim- poziont. Bizony, lassan a résztvevők száma ahhoz a legendás mennyiséghez kezd közeledni, mint amikor a kajszitermés halmokban várt vásárlóira a kecskeméti kofapiacon. Hol van már a tavalyi hó? — sóhajthatnak ? pesz- szimista kajsziipecíalisták, akik közül, több is Cegléden dolgozik, a kutaitóúllomáson. 1981-ben Magyarország nyerte el a rendezési jogot, sportos kifejezéssel élve, elsöprő fölénnyel — Róma előtt. Kecskemét jó gazda, városi és meghitt megyei ügy lett a barackból, minden szerv felelős munkatársa azon van, hogy igazán jól sikerüljön a program. Július 15. és 21. között zajlanak majd a rendezvények, gyakorlatilag két teljes nap alatt a részt- i'evők 60 előadást hallgatnak meg és a nagyon kedvelt poszter műfaj sem kerüli el a kajsziszimpoziont. Fókuszba került a kajszi- barack hazánkban. Jó értelemben végre beszédtéma ismét. Legalább 40 magyar termesztő szakember is kíváncsi lesz a szimpozionra. Tudvalevő, hogy ha az időjárás kegyes lesz, éppen ekkor érik a kajszi. A vezető termesztő szakemberek mégis eljönnek. Természetesen, nemcsak előadás és poszter alkotja a programot, hanem kulturális rendezvények és üzemlátogatások is. Vizsgázni fog hazánk, így a ceglédi kutatóállomás is. Remélhetőleg, jól. A Magyar Agráregyesület kajszi-munkabizottsága, élén a ceglédi Nyújtó Ferenc igazgatóval, élénk rendezvényeivel régóta összefogja a hazai termesztőket, kutatókat. A mostani rendezvény szervezői is lényegében ugyanazok a szakemberek lesznek. Néhány szaklap tematikusán a kajszit célozza meg ebben az időszakban. Közel húsz nemzet kutatói találkoznak Kecskeméten, s majd a szakosított csoport- utakon Ceglédre, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz ültetvényeire, a Nagykőrösi Konzervgyárba, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- be, a dunavecsei Béke Tsz-be és a ''alatonboglári Mezőgazdasági Kombinátba fognak ellátogatni. Surányi Dezső ml A regi... A DfiMASZ ceglédi kirendeltsége értesíti fogyasztóit, hogy fe- szültsógjavító munkák miatt áramszünet lesz 1985. július 15-től 31-lg. munkanapokon 7 órától 15 óráig, a Széchenyi úton a Köztársaság utcától a Kishíd utcáig, a Csatorna, a Kisfalud!, a Jókai utcákban. valamint a Köztársaság utcában a Széchenyi úttól a Teleki utcáig. Kérjük az érintett területen lakó fogyasztóink türelmét és megértését. ,.. és az új. Erdős! Agnes felvételei munka az idén folytatódott. Így történt, hogy kitárhatták a kapukat június utolsó két napján. Jöjjön, élvezze, használja, nézze mindenki, aki dolgozott, s aki nem, az csodálja az emberi összefogás bizony csodálni való, merész álmokat is megvalósító erejét. Ami..itt látható,,dk . 23— 25 láillió föribtot éri Vrabecz Pál — aki negyedik éve fürdőmestere Albertirsa híressé vált strandjának — nagy boldogan tessékelt befelé, nézzük csak meg, mi lett a tavalyi építkezés helyén. Elújságolta, hogy a juniálist megelőző héten is 150—200 társadalmi munkás dolgozott az utolsó simításokon. Elmesélte, hogy a már alakuló parkot a monori Vladár' Miklós és felesége csinálja, szintén társadalmi munkában vállalták föl, mert ettől a víztől gyógyultak meg. Motel, vendéglő — A hivatalos átadás augusztus 20-án lesz — folytatta kalauzunk, Nagy Gábor, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Erre a két' napra kaptunk engedélyt a KÖJÁL- tól az üzemeléshez. Van még tennivaló, aztán ősszel tovább folytatjuk az építkezést. Gyermekpancsolót, jövőre pedig a nagymedencét építjük meg. Szóval, most egy folyamat elején tartunk ... A kora délelőtti, kicsit hűvös levegő nyakig víz alá kényszerítette a medencében ücsörgőket, de kitartottak, gyó- gyítgatták fájó végtagjaikat, derekukat. A fürdőpark túlr oldalán, a sportpálya felőli kerítésnél, már megnyitotta kisvendéglőjét Békési Jánosáé, helyi lakos. A csinos épület mellett építkezések nyoma: büfé meg szolgáltató pavilon készül a megnyitóig. — Motel építéséről is tárgyalunk — mondta továbo Nagy Gábor. — Megkezdjük hamarosan a parcellázást is, Í80 száz négyszögöles telek kialakítására van lehetőségünk. Eddig 430 igénylő jelentkezett, meg öt vállalat, akik társadalmi munkát végeztek strandunknál. Szemben, az erdő övezte jelenlegi vásártér helyéin lesz a kemping. Gyógykúra Magállapodás született a ceglédi kórház és rendelőintézettel: jövőre hidroterápiás kezeléseket kezdenek Albertirsán. Egy régi épületet felújítanak, átalakítanak, s a kórház vállalta: berendezi, felszereli a célra. S ha a gyógyászati kísérletek orvosilag is igazolják a hévíz gyógyító erejét, hivatalosan is gyógyvízzé nyilváníttatják. Erről beszélt Fazekas László, a nagyközségi tanács fiatal, új elnöke, hozzátéve, hogy most van folyamatban az ásványvízzé minősítés. — Nekünk, a község vezetőinek, nem az a dolgunk, hogy költsük a pénzt, hanem hogy gazdálkodjunk vele — jegyezte meg Nagy Gábor. — Olyan célokra fordítsuk, amely mozgósítja a lakosságot. Ezzel megduplázhatjuk a meglévőt. Így nehezebb, de hát székben ülve manapság nem lehet községet fejleszteni. Kádár Edit Járdaseprőgép tisztítja a Kossuth Ferenc utca járdáját a Gubody szobor környékén. Óriás porszívó, falja a hullt levelet, port, ami a járdát csúffá teszi. A masinát jó izmos férfi tolja maga előtt. Tény, hogy kell is hozzá az erő. A gép boltokban nem vásárolható. Házilagos találmány. Nem rossz ötlet, ügyes újítás — csak kicsit hangos. Körülbelül akkora a hangerő, mint az utak, járdák betonját Bügomasina bontó légkalapácsé. Megoszlik róla a járókelők és a környékben élők, dolgozók véleménye. — Hogy vonulna el hajnalonként annak az ablaka alatt, aki kitalálta! — Olyan, mint az anyósom: hasznos, dolgos, ötletes, csak a hangját ne hallatná, mert attól még Jerikó falai is dőlnek. — Ugyan kap-e az a szegény ember, mármint a gépkezelő füldugaszt a zajártalom ellen? — Ha gyorsabban járna-kel- ne, hamarabb csitulna a környék. Különben tényleg jó ötlet, csak a hangja miatt kéne még kicsit újítani rajta. Gurul, gurul a járdaporszívó, nyomában tisztul a flaszter. Felfel bőg a motor, kezelője teszi a dolgát, térül és fordul, belefeledkezik a teendőkbe, mint aki te hall... ISSN 0133—2800 (Caglédi Hírlap)
