Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

PEST MEV I £ i 6 1935. JÜLIUS 10., SZERDA ’Jógi tanácsok Zárfherffek ügyébesi lehetséges ca báréi eifárés ® A jubileafinti iutcsBearerél Wagye-timegossfásk©1? visszakérhető ess ingafKgnibss fektetett pénz # Bírósági eljárás a zárt­kerti föld állami tulajdonba vétele miatt. R. F.-né szigetmonostori la- kosnak a pócsmegyeri határ­ban levő zártkertjének igény- bevételére vonatkozó kérdé­sére rövid választ adtunk, akitől — levele szerint — minden felszólítás és értesítés nélkül vették el a területét. Máshonnan, hasonló ügyben azt közölték cikkünkre, .hogy a földhivatal állami tulajdon­ba vette zártkerti gyümölcsö­sét és ugyancsak zártkerti szántóingatlanát, mivel azok művelését elmulasztotta. Bár ők kaptak jogerős határoza­tot, de úgy szól, hogy ellene további jogorvoslatnak nincs helye. Lapunkban pedig azt olvasták, hogy igenis van jog­orvoslatnak helye. Szolnok megyében lakó egyik olva­sónk kérdezi, hogy mi az igazság, meddig lehet elmenni fellebbezéssel ? Olvasónk azt is írja, hogy két év kihagyása után kezd­te el a gyümölcsös újbóli mű­velését, felújítását. Családi körülményei miatt és pénz hiányában nem tudott az el­múlt években az ingatlannal foglalkozni. A szántóingatlan felszántását pedig megrendel­te a helyi termelőszövetkezet­nél, de az esős időjárás miatt nem végezték el. Pert szeret­ne indítani az államigazgatási határozat ellen, de ellentétes, ellentmondó felvilágosításokat kapott a bírósági út igénybe­vételét illetően. Fordulhat-e a bírósághoz vagy sem, előnyé­re válhat-e, ha a vita alatt megműveli a földet, kedve­zően veszik-e majd ezt figye­lembe. Olvasónk bírósághoz fordul­hat és megnyugtathatjuk, hogy csak előnyére válhat, ha a per alatt a föld megműve­lésére való készségét bizo­nyítja. A bírósági út igénybevéte­lével kapcsolatban az egy­másnak ellentmondó felvilá­gosításoknak nyilvánvalóan az az alapja, hogy a 72/1981. (XII. 29.) MT számú rendelet hatályon kivül helyezte a 38/1977. (X. 12.) MT 6. parag­rafus 1. bekezdését. Ez a kö­vetkezőket mondta: a magán- személyek megműveletlenül hagyott, valatnint a korábban hatósági intézkedéssel állami, társadalmi vagy szövetkezeti használatba adott földjeinek állami tulajdonba vételéről — községekben a szakigazgatási szerv javaslata alapján — a járási földhivatal határoz. A határozat — a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat ki­vételével — o bíróság előtt nem támadható meg. Ezt a jogsza­bályi rendelkezést valóban hatályon kívül helyezték és akik azt mondják olvasónk­nak, hogy nincs további jog­orvoslati lehetősége, erre ala­pítják véleményüket. Viszont a hivatkozott 63/1981. (XII. 5.) MT. számú rendelet összefoglalóan fel­sorolta, melyek azok az ál­lamigazgatási határozatok, amelyek ellen a bíróság előtt felülvizsgálati kérelemmel (keresettel) lehet élni. Ez a jogszabály azonban lényegé­ben ugyanúgy rendelkezik, mint a korábbi hatályon kí­vül helyezett jogszabály és csupán a külterületi földekre, — ha ezt a művelési kötele­zettség elmulasztása miatt vették állami tulajdonba — mondta ki a perlési, bírósági úton történő felülvizsgálati korlátozást. A zártkert, sajá­tos művelési helyzete folytán a külterülettől elkülönült, ön­állósult földrész, amely nagy­üzemiig nem művelhető, s elsősorban személyi tulajdon kielégítésére szolgál. A jog­szabályból, a bírói gyakorlat­ból az a következtetés von­ható le, hogy a zártkerti in­gatlanok említett okból törté­nő állami tulajdonba vételét elrendelő államigazgatási ha­tározat bírói úton történő fe­lülvizsgálatát jogszabály nem zárja ki. Egyébként a Leg­felsőbb Bíróság határozatában is kimondta, hogy a külterü­letre vonatkozó jogszabályok zártkertre csak akkor terjed­nek ki, ha azt az adott jog­szabály külön is kimondja Olvasónk jogvitája tehát a bíróság elé tartozik, ahol vizsgálni fogják majd, hogy a zártkerti ingatlan művelésé­nek elmulasztása olvasónknak felróható-e. Vonatkoznak az itt leírtak most már részlet sebben Reinprecht Ferencné, szigetmonostori olvasónk pa­naszára is. Neki még annyit, hogy előzőleg az ügyészt is keresse fel, mert nála a leve­le szerint még határozatot sem hoztak, illetve állítja, hogy ő ilyent nem kapott. Ez pedig törvénysértő. RÖVID KÉRDÉSEKRE — RÖVID VÄLASZOK M. Pálné, Nagykőrös. A 25 éves jubileumi juta­lomra való • jogosultsághoz- a huszonöt ;éves munkaviszony­nak meg kell lennie. Csak a 40 és az 50 éves jubileumi jutalom esetében van öt-öt A Legfelsőbb Bíróság döntése A szerződés mSeidig menclkét felet kötelezi Az egyik áfész szerződésileg kötelezte magát, hogy egy vállalatnak két és fél millió darab étkezési tojást megál­lapított egységáron és üteme­zés szerint szállít. Nem sokkal később a vállalat közölte, hogy az árut csak alacso­nyabb egységáron tudja át­venni. Az áfész azt válaszolta: ehhez nem járul hozzá, mert a szakcsoport tagjaival már szerződést kötött, és azok az árleszállítást nem fogadják eh Végül is a vállalat csak más­fél millió tojást vett át. A megmaradtak egy részét az áfésznek sikerült eladnia, de 350 ezer darab tojás megrom­lott, és azokat kénytelen volt megsemmisíteni. A.z így kelet­kezett kárának megtérítéséért a vállalat ellen pert indított. Az első fokon ítélkező megyei bíróság a vállalatot 422 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatá­sára kötelezte. A döntés indoklása szerint a vállalat nem tudta bizonyíta­ni, hogy a szerződést módosí­tották, márpedig erre csak kö­zös megegyezéssel van lehető­ség. Tehát az eredeti szerző­désben foglalt mennyiséget köteles volt átvenni. Szakértő meghallgatásával tisztázni kell, hogy az áfész az egyes hónapokra ütemezett tojás­mennyiséggel rendelkezett-e. Annak elbírálására, hogy az áfésznél történt toiásromlást a vállalat magatartása okoz­ta-e. meg kell állapítani, hogy az áfész mikor mennyi tojást vásárolt, azokat mikor kellett volna átadnia, vagyis felvá­sárlási kötelezettségét össz­hangba hozta-e szállítási kö­telezettségével. Természetesen tisztázni kell azt is, hogy az áfész milyen tárolókapacitás­sal rendeikezik, a felvásárlás­hoz hány nap szükséges, és a tojások — a tárolási körülmé­nyeket figyelembe véve — mi­nőségüket meddig tudják megőrizni. Csak ezek ismere­tében lehet állást foglalni ab­ban, hogy a vállalat a mező- gazdasági termékértékesítési szerződést megszegte-e, és az emiatt keletkezett kárt köte­les-e megtéríteni. év időkedvezmény, de az is csak nyugdíjazáskor. M. Sándor, Tápiószelé. Balesete feltétlen üzemi jel­legű. Az 5000 forintos kárté­rítési igénye ügyében fordul­jon a szövetkezeti döntőbi­zottsághoz, és ha ügye nem intéződik el, a bíróságnál nyújtson be keresetlevelet. Cs. József, Tápiógyörgye. A felesége örökölt háza az ő külön vagyona. Olvasónk ál­tal erre a házra fordított, be­leépített 42 ezer forintja a tu­lajdonjogi állapotot nem vál­toztatja meg. Vagyonmegosz­tás esetén a házba befektetett pénzét jogosan követelheti. Ifj. V. Sándorné, Nagykö­rös, B. László Nagykörös, K. Gy.-né Pilisvörösvár olva­sóinknak, levélben adjuk meg a jogi tanácsot, ahogy kérték. Dr. M. J. Szabálytalan javítás Ä fáresdék- igény nem inegalepezoft Egy bányában, amikor a teherautók vezetői a reggeli műszakra megjelentek, meg­döbbenve látták, hogy egyik társuk, aki éjszakai üzemben teherautójával homokot szál­lított, a billenős platójú ko­csi alvázán, a megrakott plató teljes súlya alatt, holtan fek­szik. A Társadalombiztosítási Igazgatóság az özvegy részére havi 2460 forint nyugdíjat, a két kiskorú gyermeknek pe­dig havi 2930 forint árva­ellát' t állapított meg. Az özvegy azonban a teherautót üzemeltető vállalat ellen még hávi 4300 forint baleseti já­radék. a temetési költségekre 18 ezer forint, és nem vagyoni kár címén 200 ezer forint fi­zetéséért pert indított. Az ügyben végső fokon dön­tő Legfelsőbb Bíróság, szak­értői vélemény alapján, meg­állapította: az elhunyt munka közben szabálytalanul akart az autón javítani, és így érte a halálos baleset. Ezért a vállalat csak a kár 80 száza­lékát köteles fizetni. Ezen a címen a temetési költségekből 14 ezer 500 forintot megtérí­teni tartozik. A vállalattal szemben támasztott járadék- igényeket azonban elutasí­totta, mert az SZTK által megállapított özvegyi nyugdíj és az árvaellátás összege pó­tolja a férj halála miatti jö­vedelemkiesést. A nem va­gyoni kártérítés iránti igénye is alaptalan, mert a közvet­len hozzátartozó halála, a gyász és a fájdalom erre ön­magában nem nyújt módot. Az özvegy 30 éves, önálló ke­resettel rendelkezik, a gyer­mekeket eddig is ő nevelte, gondozta,.. A v^raj^njil ..„be­következett tragikus baleset nyilván komoly megrázkódta­tást okozott, azonban kora, egészségi állapota, munkahe­lyi környezete módot nyújt arra, hogy ez az állapot meg­szűnjön. Tragikus következmények Ittasan a volánnál A közúti ellenőrzéseknél minden alkalommal előfor­dul, hogy ittas vezetőket kell megbüntetni. Olykor az elszíneződő szonda mutatja ki az elfogyasztott alkohol mennyiségét, máskor a gépkocsi mozgásából már tá­volról látszik, hogy korántsem biztonságosak a mozdu­latai annak, aki a volán mellett ülve mások életéért, épségéért is felelős. Sajnos, nein ritka dolog az sem, hogy ártatlan emberek lesznek az áldozatai mások felelőtlenségének. Gásolás a zebrán Madarász Ferenc gépszere­lőt, aki már százötvenezer kilométert vezetett, egyébként baleset nélkül, a bíróság ha­lált okozó ittas vezetés bűn­tettéért vonta felelősségre. Madarász, mint utólag ki­derült, már a balesetet meg­előző estén is sokat ivott, majd aznap délelőtt a mun­kahelyén fogyasztott nagyobb mennyiségű konyakot és bort. Ilyen előzmények után ült be a gépkocsijába és haladt Kerepestarcsán a Szabadság úton egy gyalogátkelőhely fe­lé, Az úttest száraz volt, a látási viszonyok kifogástala­nok, és a zebra előtt egy elő­rejelző táblát is kihelyeztek. Ám az egyébként gyakorlott gépkocsivezető, ittassága miatt figyelmetlen volt, és nem te­kintette át megfelelően a helyzetet. A zebrán ugyanis egy nyolcvanöt éves, nehéz­kes mozgású asszony szere­tett volna áthaladni. Mada­rász nem mérte fel, hogy ez a gyalogos képtelen lenne sietni, és későn fékezett. Belehalt sebeibe Az idős asszony súlyosan megsérült, és három hónap­pal később a kórházban — a balesettel okozati összefüggés­ben lévő szövődmények kö­vetkeztében —. meghalt. Madarász a gázolás idő­pontjában súlyos. 3,24—3,44 ezrelék fokozatú alkoholos ál­lapotban volt. Ezen túlme­nően azt is megállapították, hogy gépkocsijának a műsza­TlZ NAP RENDELETÉI A nem lakás céljára szolgá­ló helyiségek béréről, a helyi­ségek bérletéről a Magyar Közlöny 27. számában jelent meg a 34/1985. (VII. 1.) MT. és a 35/1985. (VII. 1.) MT szá­mú rendelkezés és a bérekkel kapcsolatos 12/1985. (VII. 1.) ÉVM. számú végrehajtási uta­sítás. A targoncavezetők képzésé­ről, a vállalatok és szövetkeze­tek üzemi személygépkocsi- használatának egyes kérdései­ről, a külkereskedelmi árakhoz igazodó feldolgozóipari árkép­zésről is ez a hivatalos lap közli az 5/1985. (VII. 1.) PpM- BkM-MÉM, a 6/1985. (VII. 1.) KM és a 4/1985. (VII. 1.) ÁH számú rendeleteket. ki állapota sem volt közúti közlekedésre megfelelő. A Budakörnyéki Bíróság Madarász Ferencet halált okozó ittas gépjárművezetés bűntettéért két év szabadság- vesztésre ítélte és három év­re a közúti járművezetéstől eltiltotta. Az ítélet jogerős. Ugyancsak az italozással hozható összefüggésbe egy Cegléden történt súlyos bal­eset. Sárközi János, akinek egyébként csak motorkerék­párra szól a jogosítványa, egy alkalommal kölcsönkérte ba- rátjánákii'az 1200-as Ladáját, hogy azzal Törökbálintról Ceglédre utazzon a barátnőjé­hez. Az autót meg is kapta, mert az illető nem tudta, hogy a kölcsönkérőnek nincs meg hozzá a vezetői engedé­lye. (Az ilyesmit egyébként ellenőrizni kell.) Sárközi baj nélkül megér­kezett Ceglédre, de ott össze­veszett a barátnőjével, akinél meg akart szállni, és elindult szállodát keresni. Ú tközben megállt, és elfogyasztott ösz- szesen kilenc deci sört, majd úgy akart továbbmenni. Ä kocsi azonban nem moz­dult, és miközben önkéntes segítőtársai megtolták, azt ajánlották neki, hogy vegye le a világítást, akkor köny- nyebb lesz. Ettől kezdve vi­lágítás nélkül haladt tovább/ mintegy 80—90 kilométeres sebességgel. Kizuhant ez ülésről Egy idő után indokolatlanul' áttéri a bal'7'oldälfä, 'rtíhjd megpróbált Visszajutni "tó' út­test jobb oldalára, s eközben elgázolt egy motorkerékpárost, aki széles ívben kizuhant az ülésről. A szerencsétlen fia­talember olyan súlyosan meg­sérült, hogy egyik karját csonkolni kellett, és a bal­eset következtében 70 száza­lékos munkaképesség-csökke­nést szenvedett. A Budakörnyéki Bíróság Sárközi Jánost maradandó fo­gyatékosságot okozó, ittas gép­járművezetés bűntettéért egy év és két hónap szabadság- vesztésre ítélte, továbbá há­rom évre a közúti járműve­zetéstől eltiltotta. Az ítélet jogerős. Gál Judit Égy Bsstica @2 ügyész Klubok az ifjúság védelmében A számok, az adatok egyre riasztóbbak, az alkoholizmus nem látszik szűnni, még csökkenni sem. Hazánk a legna­gyobb szeszesital-fogyasztó országok csoportjába tartozik; égetett szeszből a világranglista 3. helyén, a borból 11., sörből 13., összes szeszes italokból a 6. helyen volt 1933-ban. Eszerint a magyar népesség egy tagjára egy év alatt 30 liter bor, 89 liter sör és 4,8 liter tiszta alkoholra átszámított égetett sze­szes ital jutott. További kimutatások szerint hazánkban az alkoholistákat gondozó ambuláns intézetek körülbelül 50 ez­ret tartanak nyilván. A súlyos iszákosok száma legalább 300 ezer. Még szomorúbb, hogy 1955-ben 543, 1983-ban már 4139 ember halt meg májzsugorodás következtében. Ásni veszélyes Tapasztalat, hogy az alko- holelvonó kezelés ott a leg­eredményesebb, ahol jól mű­ködő klub is van. Jelenleg száz klub működik az ország­ban, orvosok, pszichológusok, pedagógusok és vöröskereszte­sek, aktívák segítik a betegek újbóli beilleszkedését a társa­dalomba, rehabilitációját, visszaesésük megelőzését, csa­ládi életük jobbra fordulását. Ezekről esett szó az alko­holmentes klubok szakembe­reinek idei, hetedik országos tanácskozásán, melyet a kö­zelmúltban az Alkohológiai Tudományos Módszertani Központ, valamint az Orszá­gos Alkoholizmus Ellenes Klubbizottság szervezésében Alsóörsön rendeztek. A fővá­rosból és valamennyi megyé­ből meghívott mintegy 230 különböző szakember — köz­tük sok alkohológus, körzeti orvos, pszichológus, szakpeda­gógus, szociális gondozó, klub­titkár, társadalmi tisztségvise­lő és jogász — hat napig ta­nácskozott a klubok helyze­téről és továbbfejlesztésének lehetőségéről. A rendezvény ifjúsági fó­rumán Pest megye részéről a megelőzés hatékonyságát ille­tően tizenegy pontos ajánlás hangzott el. A mostani fórumon s^ó volt arról, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma 100 ezer fe­lett van. A veszélyeztetettség oka az esetek egyötöd részé­ben a szülők mértéktelen ita­lozása. Az állami gondozásba vett gyermekek egyharmadá­nál is közrejátszik a szülők alkoholizálása. Ezen kívül becslések szerint 25—30 ezer­re nőtt azoknak a fiataloknak a számá, akik rabjává váltak a ragasztózásnak, a gyógysze­rek és az alkohol együttes él­vezetének. E kábító szenve­délynek eddig 30-nál több ha­lálos áldozata van már az or­szágban. Ezért a környezetnek, a társadalmi közösségeknek, köztük a kluboknak nagyobb részt kell vállalniuk a szülők alkoholizmusa következtében veszélyhelyzetbe került gyer­mekek, valamint a káros szenvedélyektől veszélyezte­tett fiatalok felkutatásából. üczrő! késre iár A káros jelenségek megelő­zése összetett feladat, abban az egészségügyön kívül az is­koláknak, az ifjúságvédelem­ben érintett állami és társa­dalmi szerveknek, a munka­helyeknek és szülőknek egy­aránt nagy a felelősségük. El­hangzott, hogy megfelelő koordináló szervezet felállítá­sára, vagy valamelyik állami, társadalmi szerv ezzel való megbízására lenne szükség. Szó volt a megelőzés elsődle­gességéről is, és hangoztat­ták, hogy az egészséges élet­módra nevelést, az alkoholfo­gyasztást elutasító személyi­ség kialakítását már kora gyermekkorban kellene elkez­deni, mivel a felnőttek mel­lett a fiatalok is italoznak, felettébb ifjan próbálgatják ezt a káros szenvedélyt. Meg­szívlelendők az alkoholizmus elleni küzdelem egykori nagy harcosának, dr. Arató Emil orvosnak szavai: Az egész propagandát a gyermekekre, s nem is a serdülőkre vagy if- jakra kell építeni. Vagyis azokra, akik még nem isznak. Beléjük kell plántálni, hogy az alkoholizmus szétrombolja az embert, a társadalmat. Er­re kell oktatni őket az első osztálytól az egyetemig. Figyelmet érdemlő az a ja­vaslat is, hogy a reggeli sze­szesital-árusítást 9 óráig kor­látozó rendelkezést egységesen terjesszék ki valamennyi áru­sítóhelyre, intézményre. A mostani félmegoldás ugyanis nem szolgálja jól a sikeres megelőzést. Tapasztalni a ko­ra reggeli órákban utcákon, tereken, parkokban, s egyéb forgalmas helyeken — mint például a Kőbánya-Kispest metró közértje közelében — hogy fiatalkorúak és felnőttek körében két és öt deciliteres pálinkásüvegek, valamint sö­rösüvegek járnak kézről kézre. Az alkoholizmus komplex jelenség, a küzdelem nem nélkülözheti a széles körű tár­sadalmi összefogást. Ehhez sok tapintat, türelem és hoz­záértés szükséges. Csak kitar­tó, szívós, társadalmi méretű, felelősségteljes munka hoz­hatja meg a legkisebb ered­ményeket is, például, hogy a Pest megyei Főügyészség fiatalkorúak ügyészei az el­múlt években, mások — így a gyámhatóságok, pártfogók, ne­velési tanácsadók és alkohol­gondozók — együttműködésé­vel, s a klubmozgalom segít­ségével eddig harmincöt fia­talt menteitek meg e szenve­délytől. Segít bcitSessüccstai A klubok sokat tehetnek az ifjúkori alkoholizmus megelő­zése érdekében, s vannak to­vábbi próbálkozások. Így a Pest megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézet tizenöt gon­dozottja Szentendrén a Már­ka-üzemben dolgozik, s a vál­lalat városban levő szállóján lakik. A szentendrei klub a közeljövőben tervezi e fiata­lok megnyerését, megelőzve azt, hogy a veszélyeztetett személyek az alkoholizálás út­jára térjenek. Példamutató a gödöllői klub vállalkozása is, mely tervezi, hogy a kerepesíarcsai ke, ház ifjúsági pszichiátriai osztályá­nak kezeltjei mellé állva se­gít a beilleszkedésükben. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom