Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

jPKW _ «»«t» 1985. JÜMTIS 10., S7FRDA Jobb lesz az ellátás Üzletek az iparossoron A szennyeződés nem jutott el a kutakig Szerencsésen végződött baleset Környezetünk védelme érdekében tudósok, szakembe­rek emelik tel a szavukat világszerte. Hazai hétköznap­jaink is bővelkednek elrettentő példákban, hogy miként romboljuk a létfeltételeinket biztosító természetet civili­zációnk vívmányaival, s ugyanakkor naponta híradást kapunk a víz, a levegő védelmére hozott intézkedések­«•/ki Étkezési fajták Babnemesítők A többi növényhez képest viszonylag kevés étkezési bab­féle van a köztermesztésben. A szárazbabfajta választéka eddig három fehér és öt szí­nes bokorbabfajtából állt. Egyetlen minősített karósbab- fajta van az országban, ez a sárga hüvelyű Juliska, amely igen népszerű a házikertek­ben. Ez a fajta választék sem­miképpen sem elégítette ki az igényeket, ezért a hazai ne- mesítők több éves munkával gazdagították a termelők le­hetőségét. Az újonnan minősített faj­ták közül a bólyi tarka a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát nemesítőinek a terméke. E színes bab jó termőképessé­gű, és minőségét is magasra értékelték a szakemberek. Egy másik fajta az Ireg- «zemcsei Takarmánytermesz­tést Kutatóintézetből került ki; a neve iregi fehér fürtös. Üj típusú, igen tetszetős, hosszú hüvelyű karós babról van szó. Házikerti termesztésre^kivált­képpen alkalmas. Ugyancsak az iregszemcsei kutatóintézet­ben állítottál?; elő az iregi fe­hér salátababot. Igen nagy magja van, ezért főleg kifejtő­babként jön számításba. Pontos ember Druhálóci Margit, a Maglód! Nagyköz­ségi Tanács vb-titkára. Ezt rögtön észreveszem beszélge­tés közben, mert minden adatnak gondosan utánanéz, ellenőriz, összeadja a szá­mokat. — Jelenleg 8304 lakója van Maglódnak — mondja az­után. — Mi foglalkoztatja mosta­nában leginkább a helybélie­ket? — kérdezem. — Vízmű építését tervez­zük — válaszolja. — Még eb­ben az évben meg akarjuk alapítani a társulást, csak a Kövizig engedélyét várjuk. Két vízműkutunk már ké­szen van. A tervek szerint a hálózatunkat a Gyömrö—Üllő vízműbázishoz kapcsolják majd. Eddig a tanács 10 mil­lió forintot költött erre a célra. — Honnan kapják most a vizet? — Mindössze két kijelölt ásott kutunk van, ahonnan ivóvizet nyerhetünk. A többi »:út nitrittel és nitráttal túl­telített. A másik dolog: sze­retnénk rendbe tenni, meg­tisztítani az úgynevezett gyáli 17-es csatornát — amely a településhez tartozik — és ennek környékét, megszépítve így településünket. A jelen­legi mozi épületén egyelőre nem tudunk változtatni, bár szeretnénk. — Megoldott-e a szemét- szállítás? — Gondunk nem a szállí­tással, hanem az elhelyezés­sel van — feleli. — Most fo­lyik egy valamikori homok­bánya szeméttel való feltöl­tése. Sajnos, azonban nem­csak a település hulladékai kerülnek ide, hanem gyakran bedobálnak gépkocsikból sze­metet zsákostul. Ugyanezt észlelik a lakók — csak ép­pen kutyákat dobnak ki a kocsikból, s a kóbor kutyák ugyancsak megnövelik gond­jainkat. — Milyen fejlesztések van­nak folyamatban? — Majdnem teljesen el­készült a piac, tizenhét asz­tallal és ülőkékkel. Alapterü­lete 468 négyzetméter. A má­jus 29-i tanácsülés alkotta meg a piacrendeletet: a nyit­va tartás, az árusításra jogo­sultak, a piacon forgalomba hozható áruk, a helyhasználat és annak díja, az áru kezelése és rendészeti intézkedések ke­rültek a rendeletbe. — Mennyit fordítottak az új piactérre? — Százhúszezer forintot. Az asztalok előtt betonjárda, alat­tuk murva — megfelelő hely lesz az árusításhoz. — Nem messze a tanácstól milyen építkezéseket látni? — Három éve úgy döntött a tanács vb, hogy létrehozzuk az iparossort a lakosság jobb ellátása érdekében. Hat üzlet­ből áll: trafik, baromfi-tojás áruda, hentesüzlet, divatáru, cukrászda, ,villamosságicikk- (izlet. Qicsóo, tartó» .hgszfjár latra adtuk a telkekét. Elképr zelhefő, hogy más iparossor is létesül, mert van rá meg­felelő terület és érdeklődő is — fejezi be a tájékoztatást a vb-titkár. V. A. Az idő vasfoga Dabason, a Kossuth Lajos utca 19. szám alatti műemlék jellegű épület ugyanis élet- veszélyes, használhatatlan. — Ha rövid időn belül nem kezdenek a javításához, már felújítani sem lehet — mond­ja keserűen Vörös Ferenc, a dabasi Építőipari és Költség- vetési Üzem vezetője. Közben a sártengert kerül­getjük, hogy száraz lábbal jussunk az udvarra. A ház közelébe menni nem nagyon lehet. Nemcsak a dudva miatt, hanem mert az ember nem érzi magát biztonságban. Az udvar végében néhány munkás teherautóra vasakat pakol. — Miért nem tesznek vala­mit? — kérdezem. Szomorúan legyint. — Ez nem olyan egyszerű, hiszen ehhez az Országos Mű­emléki Felügyelőség hozzá­járulása szükséges... Az OMF területi előadója, Oltai' Péter jól ismeri a da- basi Kossuth-ház ügyét. — A múlt évben is meg­vizsgáltuk a ház hasznosítá­sának lehetőségét — tájékoz­tat. — KISZ-szervezetünk tár­sadalmi munkában még 1982- ben felmérést végzett, utána elkészítette a helyreállítási ja­vaslatot, hogy műemléki ér­Csőtörés után Elméletben, bizonyára sen­ki nem vitatja, hogy meny­nyire fontos még időben meg­tenni a szükséges óvintézkedé­seket, ismerve az ipari, vegyi szennyezés okozta károkat. Ám a gyakorlat összetettebb, s ha közelebbről szemlélünk egy-egy esetet, nehéz eldönte­ni, a távolra tekintő célok vagy a jelent meghatározó gazdasági érdekek-e a fonto­sabbak. Jelenlegi példánk azt iga­zolja, van arra lehetőség, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon. Azaz eleget tegyünk az emberiség jövőjéért vállalt környezetvé­delmi kötelezettségeinknek, s ugyanakkor ne akadályozzuk az életszínvonal megtartásá­hoz, fejlesztéséhez elengedhe­tetlen ipari termelést. Az együttműködés lehetősége olyan helyzetben igazolódott, amikor már megtörtént a baj. Az ügy középpontjában egy szennyvíznyomó cső áll, amely az Állati Fehérjetakarmányo­kat Előállító Vállalat tököli üzeméből vezeti a tisztított szennyvizet a Duna sodrásá­nak vonalába, s mely hirtelen — mint annyi társa szerte az országban — eltörött. A csőtö­rés következményeiről Debre- czeny Sándorral, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. — A tököli üzem szenny­vízvezetéke a part menti csá­pos kutak között halad el, melyek a Fővárosi Vízművek víznyelő rendszeréhez tartóz­nák. Június 13^-án a vízművek iparőr-szolgálata jelezte, hogy ismeretlen eredetű víz borítja a talaj felszínének egy szaka­szát. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy csőtörés történt. — A rendbehozásáról egy fékéhez méltó rendeltetése le­gyen az épületnek. — Mi történt azután? — Arról értesítettek ben­nünket a dabasiak, hogy ko­rábbi elképzeléseikkel ellen­tétben MÉH-üzletet és rak­tárt szeretnének az épületben kialakítani. Oltai Péter alapos ember, előkeresi a témával kapcsola­tos levelezést. Az 1984. szep­tember 7-én kelt levélben még az áll, hogy nem járulnak hozzá a kezelői jog átadásá­hoz. Féltik az épületet a fo­kozott mértékű elhasználó­dástól. A terv megérkezett — Így viszont tönkremegy — vetem közbe. — Igen, igaz. Ezért terv­dokumentációt kértünk — mutatja is a levelet: „amely egyértelműen igazolja a ter­vezett funkció és az épület műemléki jellegének össze­egyeztethetőségét.” — A terv megérkezett — folytatja a területi előadó —, azonban még mindig nem de­rült ki világosan, hulladék- gyűjtő lesz-e az épület és köz­vetlen környéke. Tégla- vagy deszkakerítés építését kér­tük, hogy megfelelő legyen az elkülönítés. Erről egy 1985. február 18- án kelt levél értesítette a da- basiakat. Közben a MÉH-vál­héten belül gondoskodtunk. Ez idő alatt leállt az üzem, a nyersanyagot más telephelye­inkre irányítottuk. A hiba ki­javításához segítséget kap­tunk a vízügyi szervektől, a vízművek gmk-ja végezte a javítást. — A szennyeződés nem ju­tott el a kutakig? — Szerencsére nem. Min­denesetre a szennyezett talaj­réteget el kell távolítani, hi­szen az esőzések következté­ben a főként bakterológiaí fertőzést okozó anyagok be­mosódhatnak a víznyerő réte­gekig. A talajcserét a BU- VIZIG hármas számú szakasz- mérnöksége végzi. Érdekeket egyeztetni Dr. Károlyi Csabánál, a KÖ­VIZIG főmérnökénél arról ér­deklődtünk volt-e közvetlen szennyezésveszély? — A vezeték a kutak köz­vetlen védterületén kívül hú­zódik, még a figyelőkutak víz­mintáin sem észleltünk válto­zást. A vállalat, amint tudo­mást szerzett a történtekről, gyorsan és felelősségteljesen cselekedett. össze tudtuk egyeztetni érdekeinket, s a vé­letlen baleset okozta tetemes kiadáson kívül azt is vállalta az ÁTEV, hogy fél éven belül kicseréli a teljes nyomócsövet biztonságosabb új vezetékre. Ezzel megelőzhető, hogy ha­sonló baleset előforduljon. A tetemes kiadással nem is mondott sokat a vízügyi szak­ember. Dr. Tóth István, az ÁTEV beruházási igazgatóhe­lyettese. ha a végleges ■ össze-* get nem is tudhatja' előre —r ^milliókban méri a csőtörés rendbehozásának az árát. — A javítási díj elenyésző a talajcsere költségéhez képest, A talajminták alapján csak becslés szerint készült költ­lalat készített egy tervet, amelyet az Országos Műem­léki Felügyelőség már jóvá­hagyott, átruházva egyúttal a kezelői jogot. A Budapest és Vidéke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat osztályvezetője, Balatoni Hen­rik gépészmérnök tartja ke­zében a terveket. — Mj szerepel ezekben? — kérdezem. — Az OMF előírása az volt — magyarázza —, hogy a négy utcai szobát meg le­hessen tekinteni. Itt olcsó áruk boltját alakítunk ki, amelyet majd az udvarról közelíthetnek meg. A kapu mellett csak egy nagyon sze­rény kis tábla jelzi majd, mi található bent. Gyorsan elkezdeni — Mikor és mivel kezdik a munkálatokat? — Már a napokban meg­kezdjük az anyagok hely­színre szállítását, amelyek a rendbe hozáshoz szükségesek. Megtisztítjuk, rendezzük a te­repet. A harmadik negyed­évben mindenképpen elvégez­zük a legszükségesebb állag­megóvási munkákat. Ameny- nyiben a vállalat eredményei lehetővé teszik — s maximá­lis törekvésünk ez —, a jövő évben megnyitjuk boltunkat. A véletlen hozta, hogy ak­kor találtam a témára, mikor már lendíteni nem kell rajta. Tanulsága mégis van: a ke­gyelet önmagában nem elég, pénz is szükséges. S ha már akadt anyagi áldozatot hozó vállalkozó, minden módon se­gíteni kell, mert az idő nem nekünk dolgozik. Vennes Aranka ségvetés, de az összeg előre­láthatólag meghaladja a 8 millió forintot. Az új vezeték építése sem olcsó mulatság, mivel 1,2 kilométer speciális anyagból készült csövet kell lefektetnünk. A megállapodás szerint módunk van a csövet új nyomvonalon megépíteni, így az üzem leállítása nélkül is elkészülhet a beruházási. Sokba került’ hát a vállalat­nak ez a véletlen műszaki hi­ba, bár különben nem fillé- reskedünk, ha környezetvéde­lemről van szó. A hetedik öt­éves tervidőszakban 280 millió forintot szándékoztunk nyolc telephelyünkön víz- és levegő- védelemre fordítani. Persze ekkora összeget önerőből nem tudunk előteremteni, meg kell nyernünk hozzá a környezet­védelmi és vízügyi alap támo­gatását is. Hátrányos helyzetben A szerencsés kimenetelű baleset árát tehát az ÁTEV fizette., Vizsgáljuk most meg, ki fedezi a megyeszerte jól is­mert jelenség, a vízminőség állandó romlása, a nitrátoso- dás elleni védekezés költsége­it a tököli körzetben. Szusícs Péter tanácselnök szerint az ivóvízvédelem árát a település lakóinak kellene fizetniük, — Tökölt több szempontból is hátrányosan érinti, hogy a Fővárosi Vízművek kútjai a mi partszakaszunkon helyez­kednek el. Részben a jogos vízvédelem megfosztja a hely­belieket a Duna-part, mint pi­henő, üdülőterület hasznosítá­sától. Ebbe a helyzetbe -— tekintettel arra, hogy tudjuk, vizet csak a partról lehet nyerni, — belenyugodtunk. Érzékenyen reagált azonban a lakosság arra a rendeletre* ,amely megtiltotta a szikkasz­tása 'Szennyvíztárolók haszná­latát. Az átlagos családót alapul véve napi egy köbmé­ter vízhasználattal és ennyi szennyvíz keletkezésével kell számolnunk. Egy köbméter szennyvizet azonban 160—170 forintért szállítanának az ócsai űrítőtelepre, s ezt a napi ki­adást természetesen egyik helybeli sem tudja fedezni, így hát a tilalom érvényben van ugyan, de mivel végre­hajtására a családoknak nincs lehetőségük, a talajszennyezés továbbra is fennáll. Csatorná­zásra pedig önerőből szintén nincs lehetőség. Mi a kiút ebből a helyzet-* bői? A megoldáshoz ezen a területen is — akár előbbi pél­dánkban — nagyobb segítő­készségre és természetesen anyagi támogatásra lenne szükség. Reméljük, lesz majd rá lehetőség, s nem a tököii- ekkel akarják a megoldást megfizettetni. Márványi Ágnes Öreg házakhoz Hőszigetelő hab Újszerű módja a hőszigete-, lésnek a habosított anyagok alkalmazása. A habot furato­kon át juttatják be az épület üreges szerkezetébe, tetőteré­be, így ez a módszer főként a régebbi épületek utólagos szi­getelésénél igen gazdaságos, hiszen elkerülhetők a bontási munkálatok. Az új technoló­gia alkalmazásához itthon el­sőként a poliuretánt habosítot- ták, ami viszont importanyag. Az eljárás költségeinek csök­kentésére az Egyesült Vegyi­művek szakemberei nemrégi­ben hazai anyagokból készí­tettek hőszigetelő habot. Új­donságuk minősége ugyanolyan jó, ára viszont a külföldről be­szerzett habnak csupán egy- harmada. A gyár Aminocell nevű új termékéből a könnyű- szerkezetes épületelemek közé juttatott öt centiméternyi ré­teg megfelel annak, mintha 60 centiméter vastag téglafalat húztak volna fel. A fejlesztő­munkába egyébként a kivite­lező, az Orosházi Állami Gaz­daság is bekapcsolódott. Közpréda? yönyörű ez a szentend- ^ rei táj: a völgyben Pomáz község guggol, s kö­rös-körül mint kiterített, tarka zsebkendők, feksze­nek a gabonatáblák és a szántók. Alattunk a völgy, s közvetlenül lábainknál a legszebb, a haragoszöld szí­nű zsebkendő, a lucerna­föld. Suhognak, ingának a növénykék: északi szél fé­süli soraikat. Erős száruk, széles leveliik láttán az em­ber elfelejti: ezt a táblát március elején még jeges hó borotválta. Napfényes délelőtt, van, igazi kivánduióidő. ■■Nyar­gal a tekintet, le a völgy­be, át Pomázig és vissza. Csenevész bozótba, lombju­kat ringató fákba ütközik — s néhány gépkocsiba. Mert ugyan gyalogolni jó, ám az ember gyarló lévén, szívesen veszi igénybe gép­kocsiját is, ha túráról van szó ... Alattunk a völgy. Piheg, lustán fekszik a lucernatáb­la — de nicsak, ott lenn, a zsebkendő túlsó peremén, a dűlöúton megáll egy sze­mélygépkocsi. Nem is akár­milyen: tűzpiros, 1500-as Lada. Lenyűgöző színössz­hang: haragoszöld mezőben tűzpiros valami — akár cí­mer is lehetne bármelyik kutyabőrre áhítozó honfi­társunk falán. A Lada szusszan még egyet, és megszűnik a mo­torzaj. Innen, messziről is láthatóan, csinos asszonyka pattan ki a kocsiból, s a másik oldalon egy kisfiú. Nyújtózkodik a menyecske, a napba ásít, s aztán komó­tosan odasétál a csomagtar­tóhoz, fölpattintja a tete­jét, s kiemel... két zsákot! Nyilván arra ülnek tíz­óraizás közben — gondolom, s ezt mondom is a társam­nak. — Ugyan — legyint túra­pajtásom. — Ezek lopni jöt­tek. Tudod kié ez a terü­let? Az Óbuda Tsz a gaz­da... Szó fennakad, hang meg­szakad. Szörnyű ez, lopni: ebbe az idilli képbe, e tisz­ta gondolatok közé seho­gyan sem-'fér—be,' még egy- cikázó fecsfce is- mintha megállt volna röptében ... Lenn a völgyben harsog a lucerna: két marokkal té­pi a fiatalasszony. A kisfiú emeli a zsákot, gyorsan da­gad a vastag hurka ... Szótlanul, szinte ösztön­K' szerűen elindulunk. Lefelé. Már csak húszmé­ternyire vagyunk a Ladá­tól, amikor észrevesz min­ket az asszonyka —, a aztán tovább tépi a növénykéket. Megtelt az egyik zsák, szótlanul huppan a csomag­tartó mélyére. — Sarló vagy kasza kéne ide — veti föl hangosan tű­nődését a barátom. A nő — csak úgy, hónalj alól — ránk néz, s ránt egyet a vállán. — Lehet — mondja aztán — de az nincs. — Sok nyuluk van ott­hon? — ütöm a vasat. — Sok, nagyban tenyészt­jük. Leadásra. B. I. A. A Kiskun Tsz éttermében :vr ­A kiskunlacházl Kiskun Termelőszövetkezet az idén adta át dolgozóinak azt az új szociális épületet, amelyben helyet ka­pott egy orvosi rendelő, egy százhúsz adagos ételmelegítő és egy (modernül berendezett ebédlő is. Itt nemcsak a dolgozók étkeznek, hanem számos rendezvényt is tartanak. Barcsa Zsolt felvétele Műemléki értékéhez méltón... Itt élt Kossuth Lajos édesapja f „E házban élt és halt meg 1839. június 13-án Kossuth ^ László, Kossuth Lajos édesatyja. Kegyeletes megemlé- £ kezésül az 1948-as ccntenáris esztendőben állította a ^ Történelmi Emlékbizottság.” £ Az időben azonban nincs kegyelet. Az alap nél- < küli, vályogfalú épületből már csak a márványtábla ép. ^ Az ablakokat bedeszkázták, az utca felől csak a réseken 4 lehet belátni az üres szobákba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom