Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
jPKW _ «»«t» 1985. JÜMTIS 10., S7FRDA Jobb lesz az ellátás Üzletek az iparossoron A szennyeződés nem jutott el a kutakig Szerencsésen végződött baleset Környezetünk védelme érdekében tudósok, szakemberek emelik tel a szavukat világszerte. Hazai hétköznapjaink is bővelkednek elrettentő példákban, hogy miként romboljuk a létfeltételeinket biztosító természetet civilizációnk vívmányaival, s ugyanakkor naponta híradást kapunk a víz, a levegő védelmére hozott intézkedések«•/ki Étkezési fajták Babnemesítők A többi növényhez képest viszonylag kevés étkezési babféle van a köztermesztésben. A szárazbabfajta választéka eddig három fehér és öt színes bokorbabfajtából állt. Egyetlen minősített karósbab- fajta van az országban, ez a sárga hüvelyű Juliska, amely igen népszerű a házikertekben. Ez a fajta választék semmiképpen sem elégítette ki az igényeket, ezért a hazai ne- mesítők több éves munkával gazdagították a termelők lehetőségét. Az újonnan minősített fajták közül a bólyi tarka a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát nemesítőinek a terméke. E színes bab jó termőképességű, és minőségét is magasra értékelték a szakemberek. Egy másik fajta az Ireg- «zemcsei Takarmánytermesztést Kutatóintézetből került ki; a neve iregi fehér fürtös. Üj típusú, igen tetszetős, hosszú hüvelyű karós babról van szó. Házikerti termesztésre^kiváltképpen alkalmas. Ugyancsak az iregszemcsei kutatóintézetben állítottál?; elő az iregi fehér salátababot. Igen nagy magja van, ezért főleg kifejtőbabként jön számításba. Pontos ember Druhálóci Margit, a Maglód! Nagyközségi Tanács vb-titkára. Ezt rögtön észreveszem beszélgetés közben, mert minden adatnak gondosan utánanéz, ellenőriz, összeadja a számokat. — Jelenleg 8304 lakója van Maglódnak — mondja azután. — Mi foglalkoztatja mostanában leginkább a helybélieket? — kérdezem. — Vízmű építését tervezzük — válaszolja. — Még ebben az évben meg akarjuk alapítani a társulást, csak a Kövizig engedélyét várjuk. Két vízműkutunk már készen van. A tervek szerint a hálózatunkat a Gyömrö—Üllő vízműbázishoz kapcsolják majd. Eddig a tanács 10 millió forintot költött erre a célra. — Honnan kapják most a vizet? — Mindössze két kijelölt ásott kutunk van, ahonnan ivóvizet nyerhetünk. A többi »:út nitrittel és nitráttal túltelített. A másik dolog: szeretnénk rendbe tenni, megtisztítani az úgynevezett gyáli 17-es csatornát — amely a településhez tartozik — és ennek környékét, megszépítve így településünket. A jelenlegi mozi épületén egyelőre nem tudunk változtatni, bár szeretnénk. — Megoldott-e a szemét- szállítás? — Gondunk nem a szállítással, hanem az elhelyezéssel van — feleli. — Most folyik egy valamikori homokbánya szeméttel való feltöltése. Sajnos, azonban nemcsak a település hulladékai kerülnek ide, hanem gyakran bedobálnak gépkocsikból szemetet zsákostul. Ugyanezt észlelik a lakók — csak éppen kutyákat dobnak ki a kocsikból, s a kóbor kutyák ugyancsak megnövelik gondjainkat. — Milyen fejlesztések vannak folyamatban? — Majdnem teljesen elkészült a piac, tizenhét asztallal és ülőkékkel. Alapterülete 468 négyzetméter. A május 29-i tanácsülés alkotta meg a piacrendeletet: a nyitva tartás, az árusításra jogosultak, a piacon forgalomba hozható áruk, a helyhasználat és annak díja, az áru kezelése és rendészeti intézkedések kerültek a rendeletbe. — Mennyit fordítottak az új piactérre? — Százhúszezer forintot. Az asztalok előtt betonjárda, alattuk murva — megfelelő hely lesz az árusításhoz. — Nem messze a tanácstól milyen építkezéseket látni? — Három éve úgy döntött a tanács vb, hogy létrehozzuk az iparossort a lakosság jobb ellátása érdekében. Hat üzletből áll: trafik, baromfi-tojás áruda, hentesüzlet, divatáru, cukrászda, ,villamosságicikk- (izlet. Qicsóo, tartó» .hgszfjár latra adtuk a telkekét. Elképr zelhefő, hogy más iparossor is létesül, mert van rá megfelelő terület és érdeklődő is — fejezi be a tájékoztatást a vb-titkár. V. A. Az idő vasfoga Dabason, a Kossuth Lajos utca 19. szám alatti műemlék jellegű épület ugyanis élet- veszélyes, használhatatlan. — Ha rövid időn belül nem kezdenek a javításához, már felújítani sem lehet — mondja keserűen Vörös Ferenc, a dabasi Építőipari és Költség- vetési Üzem vezetője. Közben a sártengert kerülgetjük, hogy száraz lábbal jussunk az udvarra. A ház közelébe menni nem nagyon lehet. Nemcsak a dudva miatt, hanem mert az ember nem érzi magát biztonságban. Az udvar végében néhány munkás teherautóra vasakat pakol. — Miért nem tesznek valamit? — kérdezem. Szomorúan legyint. — Ez nem olyan egyszerű, hiszen ehhez az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárulása szükséges... Az OMF területi előadója, Oltai' Péter jól ismeri a da- basi Kossuth-ház ügyét. — A múlt évben is megvizsgáltuk a ház hasznosításának lehetőségét — tájékoztat. — KISZ-szervezetünk társadalmi munkában még 1982- ben felmérést végzett, utána elkészítette a helyreállítási javaslatot, hogy műemléki érCsőtörés után Elméletben, bizonyára senki nem vitatja, hogy menynyire fontos még időben megtenni a szükséges óvintézkedéseket, ismerve az ipari, vegyi szennyezés okozta károkat. Ám a gyakorlat összetettebb, s ha közelebbről szemlélünk egy-egy esetet, nehéz eldönteni, a távolra tekintő célok vagy a jelent meghatározó gazdasági érdekek-e a fontosabbak. Jelenlegi példánk azt igazolja, van arra lehetőség, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Azaz eleget tegyünk az emberiség jövőjéért vállalt környezetvédelmi kötelezettségeinknek, s ugyanakkor ne akadályozzuk az életszínvonal megtartásához, fejlesztéséhez elengedhetetlen ipari termelést. Az együttműködés lehetősége olyan helyzetben igazolódott, amikor már megtörtént a baj. Az ügy középpontjában egy szennyvíznyomó cső áll, amely az Állati Fehérjetakarmányokat Előállító Vállalat tököli üzeméből vezeti a tisztított szennyvizet a Duna sodrásának vonalába, s mely hirtelen — mint annyi társa szerte az országban — eltörött. A csőtörés következményeiről Debre- czeny Sándorral, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. — A tököli üzem szennyvízvezetéke a part menti csápos kutak között halad el, melyek a Fővárosi Vízművek víznyelő rendszeréhez tartóznák. Június 13^-án a vízművek iparőr-szolgálata jelezte, hogy ismeretlen eredetű víz borítja a talaj felszínének egy szakaszát. A vizsgálat megállapította, hogy csőtörés történt. — A rendbehozásáról egy fékéhez méltó rendeltetése legyen az épületnek. — Mi történt azután? — Arról értesítettek bennünket a dabasiak, hogy korábbi elképzeléseikkel ellentétben MÉH-üzletet és raktárt szeretnének az épületben kialakítani. Oltai Péter alapos ember, előkeresi a témával kapcsolatos levelezést. Az 1984. szeptember 7-én kelt levélben még az áll, hogy nem járulnak hozzá a kezelői jog átadásához. Féltik az épületet a fokozott mértékű elhasználódástól. A terv megérkezett — Így viszont tönkremegy — vetem közbe. — Igen, igaz. Ezért tervdokumentációt kértünk — mutatja is a levelet: „amely egyértelműen igazolja a tervezett funkció és az épület műemléki jellegének összeegyeztethetőségét.” — A terv megérkezett — folytatja a területi előadó —, azonban még mindig nem derült ki világosan, hulladék- gyűjtő lesz-e az épület és közvetlen környéke. Tégla- vagy deszkakerítés építését kértük, hogy megfelelő legyen az elkülönítés. Erről egy 1985. február 18- án kelt levél értesítette a da- basiakat. Közben a MÉH-válhéten belül gondoskodtunk. Ez idő alatt leállt az üzem, a nyersanyagot más telephelyeinkre irányítottuk. A hiba kijavításához segítséget kaptunk a vízügyi szervektől, a vízművek gmk-ja végezte a javítást. — A szennyeződés nem jutott el a kutakig? — Szerencsére nem. Mindenesetre a szennyezett talajréteget el kell távolítani, hiszen az esőzések következtében a főként bakterológiaí fertőzést okozó anyagok bemosódhatnak a víznyerő rétegekig. A talajcserét a BU- VIZIG hármas számú szakasz- mérnöksége végzi. Érdekeket egyeztetni Dr. Károlyi Csabánál, a KÖVIZIG főmérnökénél arról érdeklődtünk volt-e közvetlen szennyezésveszély? — A vezeték a kutak közvetlen védterületén kívül húzódik, még a figyelőkutak vízmintáin sem észleltünk változást. A vállalat, amint tudomást szerzett a történtekről, gyorsan és felelősségteljesen cselekedett. össze tudtuk egyeztetni érdekeinket, s a véletlen baleset okozta tetemes kiadáson kívül azt is vállalta az ÁTEV, hogy fél éven belül kicseréli a teljes nyomócsövet biztonságosabb új vezetékre. Ezzel megelőzhető, hogy hasonló baleset előforduljon. A tetemes kiadással nem is mondott sokat a vízügyi szakember. Dr. Tóth István, az ÁTEV beruházási igazgatóhelyettese. ha a végleges ■ össze-* get nem is tudhatja' előre —r ^milliókban méri a csőtörés rendbehozásának az árát. — A javítási díj elenyésző a talajcsere költségéhez képest, A talajminták alapján csak becslés szerint készült költlalat készített egy tervet, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség már jóváhagyott, átruházva egyúttal a kezelői jogot. A Budapest és Vidéke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat osztályvezetője, Balatoni Henrik gépészmérnök tartja kezében a terveket. — Mj szerepel ezekben? — kérdezem. — Az OMF előírása az volt — magyarázza —, hogy a négy utcai szobát meg lehessen tekinteni. Itt olcsó áruk boltját alakítunk ki, amelyet majd az udvarról közelíthetnek meg. A kapu mellett csak egy nagyon szerény kis tábla jelzi majd, mi található bent. Gyorsan elkezdeni — Mikor és mivel kezdik a munkálatokat? — Már a napokban megkezdjük az anyagok helyszínre szállítását, amelyek a rendbe hozáshoz szükségesek. Megtisztítjuk, rendezzük a terepet. A harmadik negyedévben mindenképpen elvégezzük a legszükségesebb állagmegóvási munkákat. Ameny- nyiben a vállalat eredményei lehetővé teszik — s maximális törekvésünk ez —, a jövő évben megnyitjuk boltunkat. A véletlen hozta, hogy akkor találtam a témára, mikor már lendíteni nem kell rajta. Tanulsága mégis van: a kegyelet önmagában nem elég, pénz is szükséges. S ha már akadt anyagi áldozatot hozó vállalkozó, minden módon segíteni kell, mert az idő nem nekünk dolgozik. Vennes Aranka ségvetés, de az összeg előreláthatólag meghaladja a 8 millió forintot. Az új vezeték építése sem olcsó mulatság, mivel 1,2 kilométer speciális anyagból készült csövet kell lefektetnünk. A megállapodás szerint módunk van a csövet új nyomvonalon megépíteni, így az üzem leállítása nélkül is elkészülhet a beruházási. Sokba került’ hát a vállalatnak ez a véletlen műszaki hiba, bár különben nem fillé- reskedünk, ha környezetvédelemről van szó. A hetedik ötéves tervidőszakban 280 millió forintot szándékoztunk nyolc telephelyünkön víz- és levegő- védelemre fordítani. Persze ekkora összeget önerőből nem tudunk előteremteni, meg kell nyernünk hozzá a környezetvédelmi és vízügyi alap támogatását is. Hátrányos helyzetben A szerencsés kimenetelű baleset árát tehát az ÁTEV fizette., Vizsgáljuk most meg, ki fedezi a megyeszerte jól ismert jelenség, a vízminőség állandó romlása, a nitrátoso- dás elleni védekezés költségeit a tököli körzetben. Szusícs Péter tanácselnök szerint az ivóvízvédelem árát a település lakóinak kellene fizetniük, — Tökölt több szempontból is hátrányosan érinti, hogy a Fővárosi Vízművek kútjai a mi partszakaszunkon helyezkednek el. Részben a jogos vízvédelem megfosztja a helybelieket a Duna-part, mint pihenő, üdülőterület hasznosításától. Ebbe a helyzetbe -— tekintettel arra, hogy tudjuk, vizet csak a partról lehet nyerni, — belenyugodtunk. Érzékenyen reagált azonban a lakosság arra a rendeletre* ,amely megtiltotta a szikkasztása 'Szennyvíztárolók használatát. Az átlagos családót alapul véve napi egy köbméter vízhasználattal és ennyi szennyvíz keletkezésével kell számolnunk. Egy köbméter szennyvizet azonban 160—170 forintért szállítanának az ócsai űrítőtelepre, s ezt a napi kiadást természetesen egyik helybeli sem tudja fedezni, így hát a tilalom érvényben van ugyan, de mivel végrehajtására a családoknak nincs lehetőségük, a talajszennyezés továbbra is fennáll. Csatornázásra pedig önerőből szintén nincs lehetőség. Mi a kiút ebből a helyzet-* bői? A megoldáshoz ezen a területen is — akár előbbi példánkban — nagyobb segítőkészségre és természetesen anyagi támogatásra lenne szükség. Reméljük, lesz majd rá lehetőség, s nem a tököii- ekkel akarják a megoldást megfizettetni. Márványi Ágnes Öreg házakhoz Hőszigetelő hab Újszerű módja a hőszigete-, lésnek a habosított anyagok alkalmazása. A habot furatokon át juttatják be az épület üreges szerkezetébe, tetőterébe, így ez a módszer főként a régebbi épületek utólagos szigetelésénél igen gazdaságos, hiszen elkerülhetők a bontási munkálatok. Az új technológia alkalmazásához itthon elsőként a poliuretánt habosítot- ták, ami viszont importanyag. Az eljárás költségeinek csökkentésére az Egyesült Vegyiművek szakemberei nemrégiben hazai anyagokból készítettek hőszigetelő habot. Újdonságuk minősége ugyanolyan jó, ára viszont a külföldről beszerzett habnak csupán egy- harmada. A gyár Aminocell nevű új termékéből a könnyű- szerkezetes épületelemek közé juttatott öt centiméternyi réteg megfelel annak, mintha 60 centiméter vastag téglafalat húztak volna fel. A fejlesztőmunkába egyébként a kivitelező, az Orosházi Állami Gazdaság is bekapcsolódott. Közpréda? yönyörű ez a szentend- ^ rei táj: a völgyben Pomáz község guggol, s körös-körül mint kiterített, tarka zsebkendők, fekszenek a gabonatáblák és a szántók. Alattunk a völgy, s közvetlenül lábainknál a legszebb, a haragoszöld színű zsebkendő, a lucernaföld. Suhognak, ingának a növénykék: északi szél fésüli soraikat. Erős száruk, széles leveliik láttán az ember elfelejti: ezt a táblát március elején még jeges hó borotválta. Napfényes délelőtt, van, igazi kivánduióidő. ■■Nyargal a tekintet, le a völgybe, át Pomázig és vissza. Csenevész bozótba, lombjukat ringató fákba ütközik — s néhány gépkocsiba. Mert ugyan gyalogolni jó, ám az ember gyarló lévén, szívesen veszi igénybe gépkocsiját is, ha túráról van szó ... Alattunk a völgy. Piheg, lustán fekszik a lucernatábla — de nicsak, ott lenn, a zsebkendő túlsó peremén, a dűlöúton megáll egy személygépkocsi. Nem is akármilyen: tűzpiros, 1500-as Lada. Lenyűgöző színösszhang: haragoszöld mezőben tűzpiros valami — akár címer is lehetne bármelyik kutyabőrre áhítozó honfitársunk falán. A Lada szusszan még egyet, és megszűnik a motorzaj. Innen, messziről is láthatóan, csinos asszonyka pattan ki a kocsiból, s a másik oldalon egy kisfiú. Nyújtózkodik a menyecske, a napba ásít, s aztán komótosan odasétál a csomagtartóhoz, fölpattintja a tetejét, s kiemel... két zsákot! Nyilván arra ülnek tízóraizás közben — gondolom, s ezt mondom is a társamnak. — Ugyan — legyint túrapajtásom. — Ezek lopni jöttek. Tudod kié ez a terület? Az Óbuda Tsz a gazda... Szó fennakad, hang megszakad. Szörnyű ez, lopni: ebbe az idilli képbe, e tiszta gondolatok közé sehogyan sem-'fér—be,' még egy- cikázó fecsfce is- mintha megállt volna röptében ... Lenn a völgyben harsog a lucerna: két marokkal tépi a fiatalasszony. A kisfiú emeli a zsákot, gyorsan dagad a vastag hurka ... Szótlanul, szinte ösztönK' szerűen elindulunk. Lefelé. Már csak húszméternyire vagyunk a Ladától, amikor észrevesz minket az asszonyka —, a aztán tovább tépi a növénykéket. Megtelt az egyik zsák, szótlanul huppan a csomagtartó mélyére. — Sarló vagy kasza kéne ide — veti föl hangosan tűnődését a barátom. A nő — csak úgy, hónalj alól — ránk néz, s ránt egyet a vállán. — Lehet — mondja aztán — de az nincs. — Sok nyuluk van otthon? — ütöm a vasat. — Sok, nagyban tenyésztjük. Leadásra. B. I. A. A Kiskun Tsz éttermében :vr A kiskunlacházl Kiskun Termelőszövetkezet az idén adta át dolgozóinak azt az új szociális épületet, amelyben helyet kapott egy orvosi rendelő, egy százhúsz adagos ételmelegítő és egy (modernül berendezett ebédlő is. Itt nemcsak a dolgozók étkeznek, hanem számos rendezvényt is tartanak. Barcsa Zsolt felvétele Műemléki értékéhez méltón... Itt élt Kossuth Lajos édesapja f „E házban élt és halt meg 1839. június 13-án Kossuth ^ László, Kossuth Lajos édesatyja. Kegyeletes megemlé- £ kezésül az 1948-as ccntenáris esztendőben állította a ^ Történelmi Emlékbizottság.” £ Az időben azonban nincs kegyelet. Az alap nél- < küli, vályogfalú épületből már csak a márványtábla ép. ^ Az ablakokat bedeszkázták, az utca felől csak a réseken 4 lehet belátni az üres szobákba.