Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

iPEST MEGYEI VILIIG PROLETÁRJAI ÍRJAI.ECYESut JETEK! I ® XXIX. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM Ár»: I.SEO («ríni 1985 JÜLIUS 9., KEDD MA Ma Sél romlik ta fej minősége ? (3. oMcf/J Megúj&lásrsa képes moigxsäom ($<. oldal) ürömiek bátor Eovoiszzi (7. öklel) Tolvaj a boksódékben (&• oid&i) Kaszálják a lucernát, szedik a meggyet Pilisen búzát aratnak a gépek Hétfőn megkezdték a kenyérgabona betakarítását a pilisi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban az elkövetkezendő S—10 napon — ha az időjárás engedi — 1&00 hektáron takarítják be az új kenyérnek valót. Iiancsovszki János felvétele Még néhány esőmentes, napsütéses napot szeretné­nek a mezőgazdák. Az ed­dig lehullott sok csapadék hátráltatja a nagy nyári munkát, az aratást, s ugyanakkor kedvez a gyo- mosodásnak, a gomhaheícg- ségek terjedésének is. Szerencsére a hét végén már nem kellett kényszerpihenőre vonulniuk .a kombájnoknak. Vannak azonban üzemeik, pél­dául a pátyi Zsámbéki Me­dence Tsz, ahol még csalt ez­után kezdenek hozzá a beta­karításhoz. A gépszem'.én túl­vannak, elkészítették a részle­tes nyári betakarítási progra­mot is. A szövetkezet vezetőségének határozata alapján a kombáj- nosokat, a gépkocsivezetőket érdekeltté teszik a minőségi aratásban, hogy minél keve­sebb legyen a veszteség. A fel­tételeket kidolgozták, amelyet valamennyi traktoros, kombáj- nos, gépkocsivezető július 15 körül, az aratás megkezdése előtt három-négy nappal kap kézhez. A zsámbékiak hatszáz vagon kenyérgabonát adnak át a me­gyei felvásárló vállalatnak. A termény többségét a zsámbé­ki tározóba és a biatorbágyí malomba szállítják. A többit ' Érdre, az új gabonatározóba. Kijavították a szárítóberende zéseket is, már csak arra vár­nak, hogy meginduljon a hat nagy teljesítményű Claas Do- minátor, illetve John-Deer kombájn, és az idén vásárolt NDK E—516/B típusú betaka­rítógép. Az aratás megkezdé­séig Zsámbékon hozzákezd­tek a lucerna másodkaszálásá­hoz, szedik a meggyet. A Felsőbabádi Állami Gaz­daságban nagy gondot okoz, hogy a viharok miatt több he­lyen megdőlt az őszi árpa, en­nek ellenére szombat estére befejezték az aratását. A búza betakarítását előreláthatóan július 12-én kezdik. Körülbelül tíz nap múlva kezdődik a búza aratása a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ságban is. A munkát 14 nap­ra tervezik. B. Z. —— Házak, változatosabb kivitelben Tervezőasztalon a tanuszoda A megrendelések bősége ugyan nem okoz zavart, mégis van munkája a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatának. Mint azt Závodszki István igazgatótól megtudtuk, közöttük számos olyan is akad, amelyet a szakember sem nevezhet ru­tinfeladatnak. Ilyen például az a hetvenki­lenc lakásos ház, amit Vácra, a Damjanich utcába terveznek. Eddig ugyanis a kivitelező Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat Vácott a francia alag­útzsalus technológiát használ­ta. Annak azonban öntőformái elöregedtek, ezért vásárolták meg a Heves Megyei ÁÉV li- censzét. Ezzel itt magastetős, a családi házas övezethez job­ban illeszkedő épületeket lehet emelni. Reménykedhetünk abban, hogy a megye más településein is ritkábban látjuk ezután az unalomig megszokott kaptár- házakat. A PÁÉV ugyanis ez­után új, változatos méretű, korszerű lakások építésére al­kalmas elemeket is vásárolhat. A tervező vállalatnál ugyanis most készítenek összehasonlító tanulmányt arról, hogy a gö­döllői Kossuth Lajos utcában a PEVA-rendszert vagy az új betonelemeket használják-e a lakásépítkezéshez. A döntés el­sősorban attól függ, melyik ad lehetőséget olcsóbb építkezés­re. Ezekben a hónapokban ké­szül el két megyei általános iskola — a túrái és a kartali — kiviteli terve. Szintén a gyerekek vehetik nagy hasznát annak a tanuszoda-tervnek, amit a kemencéi tanács ren­delt a nagyvölgyi strand épí­téséhez. S még egy újdonság. A mun­kával szűkében levő megyei tervező vállalatok közül né­hány — így a Pest megyei is — elhatározta, hogy saját koc­kázati alapja terhére családi ház típusterveket készít, s ezek, ha m'nden jó! nv-'gy, ja­nuárra már nyomtatásban, en­gedélyeztetve kaphatók lesz­nek. A vállalkozás annál i£ in­kább figyelemre méltó, mert ezek a házak már a január 1­től kötelező hószigetelési szab­ványnak is megfelelnek. A megyei építőipari vállalat egyik legnagyobb idei vállal­kozása az agglomerációs tele­pülésekre vonatkozó regioná­lis rendezési terv. A munkát gyakorlatilag befejezték, több társadalmi fórum is véleményt mondott az elképzelésekről, s várhatóan a Minisztertanács még idén dönt azok elfogadá­sáról. Cs. A. Közleményt adtak ki Magyar-szovjet külügyminiszteri tárgyalások Tegnap este hazaérkezett Moszkvából Várkonyi Péter külügyminiszter, aki a szov­jet kormány meghívására tett kétnapos baráti látogatást Moszkvában. Tárgyalásokat folytatott Eduard Sevard- nadzéval, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának a tagjá­val, a Szovjetunió külügymi­niszterével. Szovjet kollégájá­val véleményt cseréltek szá­mos nemzetközi kérdésről, or­szágaik külpolitikai tevé­kenységéről. (A megbeszélésekről közle­ményt adtak, amelyet a 2. ol­dalon ismertetünk.) Valutáért kel el A tervek szerint az Idén mintegy 150 millió forintért készítenek alumínium bútoro­kat a VILGÉP erdőkertesi üze­mében. Első féléves tervüket, amely 90 millió forint volt, 105 millióra teljesítettek. Tetszetős székeik, garnitúráik, a korlá­tok, tükrök nagy sikert arat­nak a tőkés országokban. MI sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az, hogy a termékeik mintegy 92 százaléka valutáért kel cl. Barcza Zsolt (elvétel* Kádár János fogadta hétfőn Ernst Breitet .. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn délután a Központi Bi­zottság székházában fogadta Ernst Breitet, a Német Szak- szervezeti Szövetség (DGB) el­nökét. A szívélyes légkörű ta­lálkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Összeköti a településeket a külvilággal Megrendelésre is dolgoznak Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat. Ezt az új nevet illik a jövőben használ­nunk, ha arról a cégről esik szó, amelynek 360 tagú sze­mélyzete, 2 önjáró kompja, 30 motorosa és mintegy száz egyéb úszó egysége Szobtól Dunaújvárosig biztosítja a ke­resztirányú teher- és személy­forgalmat a Dunán. A régi névből elmaradt a kishajó és a javítás. A miértre Lakatos Barnabás igazgató el­mondta, nem a hiúság, hanem a megváltozott feladatok dik­tálták a névváltoztatást. Pél­dául az, hogy önjáró kompjaik már igazán nem sorolhatók a kis kategóriába. Horányi mű­helyük napjainkra valóban ki­HULLÁMVASÚT H iányoztak a jósok, mert hiszen ki lett volna képes arra, hogy meg­mondja előre a kemény, ke­serves telet, így azután a megye iparvállalatainak többsége — élve a válasz­tási lehetőséggel — az ún. keresetszint-szabályo- zási formát ítélte alkalmaz- hatónak a maga számára a jövedelemalakításban. Az adóterhek ellenére is ez ígérte a legtöbb szabadsá­got, rugalmasságot az alkal­mazottak keresetének — remélhetően a teljesít­ménnyel arányos — növe­lésében, ám a tervekbe kéretlenül, váratlanul, go­romba módon beleszólt a hosszú ideje meg nem élt kemény tél, a vele járó anyagellátási nehézségek sora, az energiakorlátozás, azaz — eddig — jó néhány esetben, helyen nem sike­rült előteremteni a fedeze­tet a számított, nem csekély — nyolc-tíz százalékos — bérnövelésre, jövedelembő­vítésre. Nem ez az egyetlen gond jelenleg. Említhetjük azt is, hogy az év eddig eltelt öt hónapjában, főként a me­gye gépipari vállalatainál, nem sikerült igazolni a dol­lár elszámolású kivitel fo­kozásához fűzött reménye­ket, terveket, amelyek — ezt, magunk tesszük hozzá — teljesítésük esetén is csupán azt eredményezték volna, hogy feledtetni lehet az 1984. évi visszaesést, is­mét elérhetővé válik az 1983-as teljesítmény...! Semmi meglepő sincsen tehát a sóhajokban, a hul­lámvasút emlegetésében a vezetők részéről, mert tény­leg, mintha annak kocsi­jaiban ülnének, annak pá­lyáján haladva hol emel­kednének, hol süllyedné­nek. Mintha? Azaz a való­ságban mégsem ez a hely­zet? A valóságban az a helyzet — és a jelek szerint furcsa hozzászokni ehhez —, hogy a megye iparválla­latai ráléptek a differen­ciált fejlődés útjára, azaz míg korábban nagyjából mindenkinek egyforma úton futott a szekere — mert ha nem, akkor segí­tett az állami támogatás seregnyi formája —, mos­tanában már megtörténik, az egyiknek simább, a má­siknak rögösebb az út, rá­adásul megtörténhet, nem ugyanazon helyre jutni el rajtuk...! Önmagában az örvendetes tény — a kere- setszint-szabályozási forma választása — még nem adott okot, alapot arra, fogy azt higgyük, minde­nütt jól gondolták azt. amit gondoltak. Ennek a formának a választásával csupán a lehetőségek raj­zolódtak fel, ám menet közben kiderült — és az objektív tényező, a kemény tél siettette ennek napvi­lágra kerülését —, az elha­tározás mellé sok minden másnak is kell társulnia, a többi között olyan belső el­számolási, érdeKeltségi rendszernek, amely apró­pénzre váltja az általános szabályozásban rejlő lehe­tőségeket. A hullámvasút képét felidéztető helyzet­nek főként az az oka, hogy olyan termelőhelyek. is igent mondtak az új szabá­lyozási formára, amelyek nem gondolták végig kellő alapossággal forrásaikat, tartalékaikat, pusztán azt látták, ezen a módon vi­szonylag tetemesen növel- • hetik a foglalkoztatottak keresetét. Amikor azután a hosszú tél a termelői szer­vezet rugalmasságát pró­bára tette, amikor a kivite­li tervek rendelésekkel tör­ténő igazolására került sor, néhány helyen bizony elfo­gyott. a tudomány, olvadó hóként kisebbedett a re­mény rá, a tervekből való­ság lesz. Ami nehezen ért­hető: a gyors beletörődés, hogy ez már így van, bal- szerencsések vagyunk, bez­zeg, ha nem ilyen tél jön ... seregnyi a mentség, az át­látszó indok. Érdekes, de aligha véletlen módon a mentegetődaéseket főként ott hallani, ahol korábban . is, esztendők óta visszaté­rően baj van az elhatáro- zottak és az elértek, a ter­vezettek és a teljesítettek viszonyával. Kimondva a lényeget: a legcélszerűbb új szabályozási elem sem hat automatikusan a vál­lalati eredményekre, a föl­kínált lehetőségeket ugyan­is a termelői szervezetnek kell élő , tartalommal meg­töltenie. F eje tetejére állítva azonban a logikát, az érintettek nem mód­szereikben, nem a késieke-, dő felismerésekben keresik a tervezettek, de eddig nem teljesítettek okát, hanem — és ez nem új a nap alatt — ismét azt hallani: na, ez a szabályozóváltoztatás sem jött be, ez sem igazolta jo­gosultságát ...! Veszedel­mes okoskodás. Azért ön- és közveszélyes, mert hibás irányba tereli a figyelmet, mert olyan okot jelöl meg, ami nem ok. azaz vizsgála­ta sem kínál megoldást. A hullámvasút szórakozásnak sokak számára érdekes, egy-egy közösség holnapja azonban nem tehető ilyen pályára. A tervekben fent, a hullámvasút tetején, a teljesítményekben lent, a hullámvasút völgyében: nyomatékos figyelmeztetés ez arm. hog” bai van a vál­lalati önértékeléssel. Mészáros Ottó vívta a korszerű jelzőt; folya­matosan, s nem csak saját flot­tájuk gyarapítására építenek hajókat. Tavasszal például az új magyar kishajótípus első két darabját. Az egyiket a százhalombattai DKV megren­delésére, a másikat pedig saját hajóparkjuk felfrissítésére. Szükség is van erre, hiszen ma már egy év alatt 3,5 millió utast, 320 ezer személygépko­csit, 90 ezer teherautót és buszt, összesen mintegy 1,5 millió tonnányi súlyt fuvaroz­nak. A Duna két partján és a szigeteken 23 települést köt­nek össze a külvilággal a mo­toros és elektromos hajók, kompok. A vállalat szeretné kiszéle­síteni tevékenységi körét. Ezért — társulva a Dunatours-szal — külföldi és hazai turisták örömére kirándulójáratokat indítanak, alkalomadtán pedig hosszirányú teherszállításra is vállalkoznak. A hajóépítő és javító mun­káikat 'két, együttesen 2800 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokban végzik. A vállalat a jövőben itt évente 3—4 hajót, önjáró kompot épít. ilKöZÉLETn Oláh István vezérezredes honvédelmi miniszter meghí vására hétfőn hivatalos látoga tásra katonai küldöttség élér hazánkba érkezett Friedheln Frischenschlager, az Osztrál Köztársaság szövetségi had ügyminisztere. Várkonyi Péter külügymi niszter Hans van der Broek holland külügyminiszter meg­hívására július 9-én, kedden hivatalos látogatásra a Hollanc Királyságba utazik. Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke megbeszélést folytatott £ SZOT és a munkabizottságok együttműködéséről, valamint £ nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről a Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének küldöttségével, amely Marce- lino Camacho főtitkár vezeté­sével munkalátogatást tett ha­zánkban. A spanyol szakszer­vezeti küldöttség hétfőn eluta­zott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom