Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

FEST YE. 1985 JŰLIUS 9., KEDD A Reagan-korményzet meggyorsította a programot Washington űrfegyverkezési tervei Idén februárban Weinber­ger hadügyminiszter és Her­rington energiaügyi miniszter aláírt egy közös programot. Ennek keretében minisztériu­maik aktív munkába fognak, hogy olyan új típusú atom­fegyvereket gyártsanak, ame­lyeket felhasználhatnak az úgynevezett „hadászati védel­mi kezdeményezés” megvaló­sításában. Az 1986-os költség- vetési évben az energiaügyi minisztérium már 282 millió dollárt szándékozik fehasznál- ni erre a célra. A hadügyminiszter egyik tanácsadója nemrégiben a képviselőházban kijelentette, hogy a hadügyminisztérium figyelmének központjában az áll, hogy atomfegyvereket használjanak a kozmikus tele­pítésű elemekkel kombinált rakétaelhárítá rendszerben. A Baltimore Sun szerint felelős kormánytisztviselők még több pénzt várnak ezekre a célok­ra. Ezenkívül tökéletesített nukleáris töltetek föld alatti robbantását vették tervbe az­zal, hogy a későbbiekben eze­ket kozmikus csapásmérő rend­szerekben alkalmazzák. A Reagan-kormányzat gyor­sítja az atomfegyverek új tí­pusainak, új változatainak ki­dolgozását, hogy azokat fel­használhassa az űrfegyverke­zési programjában — állapít­ja meg a Baltimore Sun című amerikai napilap. Emlékeztet arra, hogy május végén az Egyesült Államok elnöke alá­írta a nemzetbiztonsági tanács titkos utasítását, amely szor­galmazza „az atomfegyverek­ből történő energianyerési vál­tozatok” kutatását. A direktíva szerint az Egye­sült Államok foglalkozni fog azzal, hogy „az atomenergiát miképpen hasznosíthatják a ballisztikus rakéták nagy tá­volságból való megsemmisíté­sét célzó szerkezetekben". Vizs­gálják olyan, igen nagy telje­sítményű lézerszerkezetek gyártását, amelyek energia- szükségletét hidrogénbombák­nak az űrben történő felrob­bantásából biztosítják. Líbiai tiltakozás Az elnök éles kirohanásai Reagan amerikai elnök hét­fői beszédében több szocialista, fejlődő és el nem kötelezett or­szágot azzal vádolt, hogy „tá­mogatják a terrorizmust” és rájuk hárította a felelősséget a legutóbbi Amerika-ellenes akciókért. Reagan, aki Washingtonban, az Ügyvédi Kamarák Szövet­ségének összejövetelén szólalt fel, Iránt,, Líbiát, a népi Ko­reát, Kubát és Nicaraguát ne­vezte meg név szerint. Az amerikai elnök éles ki­rohanásokat intézett az emlí­tett országok ellen, hangsú­lyozva, hogy nem mindenkit sorolt fel a terrorizmus támo­gatói közül, majd megjegyez­te, hogy a Szovjetunió szoros kapcsolatokat alakított ki az általa említett valamennyi ál­lammal. Mint ismeretes, valójában a Reagan által felsorolt országok vezetői ismételten elítélték a terrorizmus módszereit és rá­mutattak: éppen a washingto­ni vezetés az, amely állami jellegű terrorista módszereket alkalmaz külpolitikai céljainak elérésére. ★ Ali Abdesszalam Triki lí­biai külügyminiszter az ENSZ főtitkárához intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy Wa­shington hamis vádakat emel országa ellen a TWA légitár­saság repülőgépének eltéríté­sével kapcsolatban. Jól fepodnek a kapcsolatok Wejtiech Jaruzelski Belgráébm Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Belgrádba érkezett Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Damaszkuszi diplomáciai erőfeszítések He vés összecsapások Libanonban Űjabb harcok robbantak ki hétfőn Bejrútban és az észak­libanoni Tripoliban, miközben a közel-keleti ország mohame­dán közösségeinek vezetői Da- maszkuszban tárgyalásokat kezdtek szíriai politikusokkal. Rasid Karami miniszterel­nökkel az élen a libanoni kor­mány valamennyi mohamedán tagja, továbbá szunnita, síita és drúz vallási és politikai ve­zetők vettek részt a tanács­kozáson. Szíriát Abdel-Halim Haddam alelhök és Faruk As- Saraa külügyminiszter képvi­selte. Ami a harcokat illeti, Tri­poliban a tüzérségi párbaj már éjfél után megkezdődött és hajnalra tovább fokozódott. Hírek szerint az összecsapások azután robbantak ki, hogy az egyik mohamedán fundamen­talista szervezet elítélte a da­maszkuszi tanácskozást. Thaiföld korszerű fegyvereket kap George Shultz Bangkokban Hétfőn a thaiföldi Bangkok­ba, kéthetes ázsiai és csendes­óceáni kőrútjának egyik állo­máshelyére érkezett George Shultz amerikai külügyminisz­ter. Megérkeztével adott nyi­latkozatában kijelentette, mos­tani kőrútjának egyik célja, hogy az1 Egyesült Államok tá­mogatásáról biztosítsa Délke- let-Ázsia országait az őket fe­nyegető „kommunista veszély- lyel szemben”. A külügyminiszter látoga­tást tesz a kambodzsai határ közelében, felkeresi a határ­térségben levő kambodzsai el­lenforradalmi táborokat és megbeszéléseket folytat a tá­borok vezetőivel. Shultz Bangkokban Thaiföld vezetőivel a két ország katonai együttműködésének kiszélesí­téséről tárgyal és megállapo­dást ír alá, amelynek értelmé­ben az Egyesült Államok ki­egészítő segélyben részesíti a „kambodzsai határmenti har­cok áldozatait”. Washington és Bangkok nemrég állapodott meg arról, hogy az Egyesült Államok ti­UCSAK RÖVIDEN...Ül SZUDÁN ÉS LIBIA katonai együttműködéséről kötöttek megállapodást az új khartúmi kormány hadügyminiszterének Tripoliban tett látogatása so­rán. Ezt maga a miniszter, Oszmán Abdullah Mohammed tábornok közölte az Esz-Sza- hafa című khartúmi lapban hétfőn megjelent interjújában. RÓMÁBAN hétfőn megnyílt a második legnagyobb olasz szakszervezet, a CISL kong­resszusa. zenkét F—6-os katonai repü­lőgépet szállít szövetségesé­nek. Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. A Belgrád melletti repülő­téren a magas rangú vendé­get Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke és Milka Planinc miniszterelnök üdvözölte. Jaruzelski Jugoszláviában az .ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről tár­gyal. Elutazása előtt a Tanjug ju­goszláv hírügynökségnek és a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában megelégedés­sel szólt a két ország és párt között kialakult kapcsolatok helyzetéről, és elemezte a nemzetközi helyzet legidősze­rűbb kérdéseit. Vidoje Zsarkovics, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge KB Elnökségének elnöke hétfőn találkozott Wojciech Jaruzelskivel, aki a nap folya­mán érkezett hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába. Magyar—szovjet gazdasági megbeszélések Moszkvában hétfőn reggel plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 33. ülésszaka. A bizottság munkájában résztvevő magyar küldöttsé­get Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációi Nyikolaj Talizin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a - bizottság szovjet tagozatának elnöke ve­zeti. Az ülésszakon értékelik a két ország kormányfőinek ta­lálkozóin elért megállapodá­sok, a bizottság korábbi ülés­szakain született határozatok megvalósításának helyzetét, a2 1985. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvből adódó kölcsö­nös szállítási kötelezettségek teljesítését. Radzsiv (Sandhi sajtóértekezlete Az Indiai-óceán békeöve­zetté nyilvánításával foglal­kozó nemzetközi értekezlet összehívását sürgette Radzsiv Gandhi indiai kormányfő va­sárnapi új-delhi sajtóértekez­letén. Kijelentette, hogy India el­lenzi a világűr militarizálását, és követeli a vegyi és bioló­giai fegyverek betiltását. Az ország belső gondjai kö­zül a kormány a legszegé­nyebb rétegek életkörülmé­nyeinek javítását tekinti első­rendű feladatának — hang­súlyozta Radzsiv Gandhi. Várkcnyi Péter bekfszte moszkvci látogatását Közlemény a Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívására 1985. július 7— 8-án baráti lá­togatást tett a Szovjetunióban. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere a testvéri barátság ési a teljes egyetértés légkörében tárgyalásokat folytatott. Tájé­koztatták egymást a fejlett szocialista társadalom hazá­jukban folyó építéséről, illetve tökéletesítéséről, az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tainak valóra váltásáért folyó munkáról és az SZKP XXVII. kongresszusára történő széles­körű felkészülésről. Áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatok erősítésének és fejlesztésének feladatait, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdése­it. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szilárd elha­tározása, hogy minden eszköz­zel erősíti a szocialista közös­ség államainak egységét, ösz- szeforrottságát, együttműkö­dését, amely növekvő befo­lyást gyakorol a világ fejlődé­sére. A tárgyaló felek komoly ag­godalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet feszültsége miatt, amelynek oka a reak­ciós, imperialista erők aktivi­zálódása, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezek a körök a katonai fölény meg­szerzésének, a belügyekbe va­ló beavatkozásnak, a nemzet­közi bizalom aláásásának kon- frontációs politikáját folytat­ják. Különösen veszélyesek azok az amerikai tervek, ame­lyek a világűr militarizálására Római per Agat sajátos színjátéka Bekir Celenknek Bulgáriá­ból Törökországba való visz- szatérése állt hétfőn Rómában a pápa elleni merénylet ügyét tárgyaló per középpont­jában. Celenket hazaérkezése után a török nyomozó szer­vek azonnal letartóztatták, mert közönséges bűncselek­mények miatt körözés alatt állt. A római per fővádlottja és egyben a vád „koronata­núja”, Mehmet Ali Agca sze­rint Bekir Celenk volt a köz­vetítő a török „Szürke Farka­sok” és az ügyben állítólag részes bolgár állampolgárok között, ezért már több ízben követelte, hogy a bíróság hall­gassa ki őt is. Antonio Marini főügyész javasolta, hogy a bíróság kérje a török kor­mánytól Celenk kiadatását, ezzel a védelem képviselői is egyetértettek. Mehmet Ali Agca időközben folytatja sajátos színjátékát. A török merénylő hétfőn nem jelent meg a kihallgatáson, állítólag azért, mert Celenk még mindig nincsen Rómá­ban őrizetben. Agca levelet is küldött a bíróságnak, amely­ben közölte: csak abban az esetben hajlandó elmondani a „teljes igazságot”, ha II. Já­nos Pál pápa és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szemé­lyesen jár közben Emanuela Orlandi szabadon bocsátá­sáért. HA A KŐOLAJEXPORTÁLÓ országok szervezete képtelen hatékony döntésekre, elural­kodik az anarchia az olajpia­con, s ez zuhanásszerű áresést idéz elő — figyelmeztetett Ve­nezuela olajügyi minisztere. E jóslatnak legalábbis az első fe­le máris beigazolódott. Az OPEC képtelen megbirkózni azokkal a gondokkal, amelyek a világgazdaság szerkezeti vál­tozásaival, a folyékony arany iránt világszerte mérséklődő igényekkel függnek össze. Oly­annyira nem, hogy az OPEC szokásos félévi miniszteri ér­tekezlete gyakorlatilag létre sem jöhetett. A szervezet szo­kás szerint megelőző konzultá­ciókon alakítja ki közös állás­pontját, amit aztán a minisz­terek szentesítenek. Bécsben három napig vitatkoztak a szakminiszterek, „briliáns” ötleteket vetettek föl a nyo­masztó piaci olajfelesleg eltün­tetésére, ezek egyike sem tet­szett azonban egyöntetűen mindenkinek. A tagállamok jelenleg na­ponta 16 millió hordó olajat termelhetnek, egy tavaly szüle­tett megállapodás szerint, és ezt a mennyiséget egymás kö­zött osztják föl kvóták szerint. A telet követően azonban vilá­gossá vált, hogy ma már eny- nyi nyersolajat sem képes a piac felszippantani —, mint­egy egymillió hordóval keve­sebbet kellene exportálni ah­hoz, hogy a kereslet a kíná­lattal megközelítőleg egyen­8HB Jegyzet bbbbi HOLTPONTON AZ OPEC súlyba kerüljön. Erre azonban a 13 tagországból mindössze egyetlen, Szaúd-Arábia hajlan­dó. Irakot és Iránt a háborús szükségletek hajtják a túlter­melésre, Venezuela, Nigéria, Ecuador fegyelmezetlenségét a súlyos eladósodás, Kuvait, Algéria, Líbia vagy az emír­ségek szolidaritásának hiányát a fejlesztési szándékaiktól egy­re jobban elmaradó bevételek indokolják. Legtöbbjük egy-két dollárral kínálja a hivatalos 28 dollár körüli ár alatt az olajat, vagy köt olyan közvetlen árucsere­üzletet, ahol az importcikke­kért szállított olaj tényleges ára ellenőrizhetetlen, illetve ajánl rendre vevőinek külön­féle kedvezményeket. Az OPEC-olaj háromnegyede a hivatalos ár alatt kel el. Mind­emellett egyik tagország sem tartja magát a megállapodott termelési mennyiséghez, Ecua­dor például 60, Nigéria, Ku­vait, vagy az emírségek 20—30 százalékkal kvótájánál többet dob a piacra. Ilyen körülmé­nyek között Szaúd-Arábia, amely egyébként a világ egyik legnagyobb olajexportőre volt, azzal, hogy húszévi mélypont­ra szorította le kitermelését, nemcsak az olajpiaci dekon­junktúra fő terhét viseli, de szinte egymagában tartja úgy- ahogy össze a szervezetet. Na­ponta alig kétmillió hordót termel, pedig napi 4,3 millió hordó az „engedélyezett” mennyisége, ami messze el­marad a hetvenes évek 11 mil­liós csúcsteljesítményétől. SZAŰD-ARABIA TÜRELME határához érkezett: Jamani olaj ügyi miniszter azzal fe­nyegette meg partnereit, hogy növeli a piacra dobott olaj- mennyiséget. csökkenti az ára­kat, ha a többiek nem tanú­sítanak önmérsékletet. A vi­lágpiaci árak ez esetben egy­szerre akár 20 dollárra eshet­nének vissza. A szervezet nyílt szétbomlásával felérő lépés ugyan nem következett be, he­lyette azonban nem született semmilyen hatékony intézke­dés. Ez azt jelenti, hogy az egykor mindenható OPEC — amely a hetvenes években a világpiaci olajigények 60 szá­zalékát elégítette ki, napjaink­ban alig egyharmadát —, fo­kozatosan elveszti a piac fe­letti ellenőrzését, csökken be­folyása a független eladókhoz, a Szovjetunióhoz, Nagy-Britan- niához. vagy Norvégiához, és természetesen az olajfelhasz­náló országokhoz képest. Mind az árak mérséklésé­nek, mind a termelési kvóták csökkentésének tervét elvetet­ték az OPEC miniszterei a bé>- csi tanácskozáson. „Abban ala­kult ki többé-kevésbé egyet­értés” — ahogyan a tanácsko­záson elnöklő Subroto indo­néz bányaügyi miniszter mond­ta —, hogy a termelést a „sze­zonális igényekhez jobban iga­zítsák”. Még kevesebb esélye van a másik javaslatnak, amely az árak védelmében korlátoz­ná a tagországok befolyását, nagyobb szerepet szánna az OPEC-nek az ár és termelési fegyelem megteremtésében. ÁM AZ IS IGAZ, hogy a szervezet működésképtelensé­ge csak véletlenszerűen jut­tathat egyes vevőket alkalmi előnyökhöz. A szoros egymás­rautaltságban működő világ- gazdaság legtöbb résztvevője érdekelt lenne az OPEC sta­bilizálódásában, hatékony dön­téseiben. Senkinek sem ked­vezne, ha újabb adósságvál­ság rázná meg a világot, ez­úttal Nigéria vagy Venezuela fizetésképtelensége nyomán, ha radikálisan csökkenne az OPEC-tagoik mezőgazdasági vagy ipari termék-importja, vagy ha egy esetleges olajár- zuhanás hirtelen aláásná az energiatakarékosság érdeké­ben tett erőfeszítéseket az ipa­ri országokban, vagy például veszteségessé tenné az olajki­termelést az Északi-tengeren és az Egyesült Államokban. Ma. I. irányulnak, és azok a kísérle­tek, amelyek szövetségeseik bevonását célozzák kozmikus csapásmérő fegyverek létreho­zásában. A külügyminiszterek szilárd meggyőződésüket nyilvánítot­ták ki, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is van reális esély a militarista erők megfékezésére, az események menetének gyökeres megvál­toztatására, az enyhülési fo­lyamat megújulására. Ennek megbízható útja a különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamoknak a békés egymás mellett élés elvein nyugvó vi­szonya, a becsületes és konst­ruktív párbeszéd. A magyar fél megelégedését fejezte ki a szovjet—amerikai felső szintű találkozó megtartásáról létre­jött megállapodással kapcso­latban és. reményének adott hangot, hogy a találkozó hoz­zájárul a szovjet—amerikai vi­szony, az--általános nemzetkö­zi helyzet javulásához. A felek megítélése szerint a háborús veszély csökkentésé­ben és végső soron megszün­tetésében óriási jelentőségű lenne az egyenlőség és egyen­lő biztonság elvének betartá­sán alapuló eredmények eléré­se a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, az űrfegyverek és a nukleáris — hadászati és közepes hatótávolságú — fegy­verek kérdéseiben, amelyeket kölcsönös összefüggésükben kell megvitatni és megoldani. Hangsúlyozták annak fon­tosságát, hogy a stockholmi konferencián mihamarabb megkezdődjenek az érdemi tárgyalások, amelyek konkrét, kölcsönösen elfogadható dön­téseket hoznának nagy hord­erejű politikai és katonai bi­zalomerősítő intézkedésekről. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll az összeurópai tanácskozás záró­okmánya Helsinkiben történt aláírása _ tizedik _ évfordulóján nak méfíÓ, az enyhülési fölya-.' mat helyreállítását elősegítő megünnepléséért. A felek hasznosnak tartják a KGST és az EGK kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcso­latainak megteremtését, vala­mint az érintkezések és az együttműködés fejlesztését nemzetközi kérdésekben. Magyarország és a Szovjet­unió nagy jelentőséget tulaj­donít a küszöbönálló, Buda­pesten megrendezésre kerülő európai kulturális fórumnak, és minden szükséges lépést megtesz sikeres lefolytatásá­ért. Áttekintették a világ külön­böző térségeiben kialakult helyzetet. Síkraszálltak a fe­szültséggócok felszámolásá­ért, a belügyekbe való beavat­kozás megszüntetéséért, a konfliktusok békés, tárgyalá­sos rendezéséért a Közei-Ke- let, Dél-Afrika, Közép-Ameri- ka és a Karib-tenger, különö­sen Nicaragua térségében. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy az ENSZ meg­alapítása negyvenedik évfor­dulójának megünneplése és a nemzetközi békeév hozzájárul az ENSZ tekintélyének és sze­repének erősítéséhez, az álla­mok nemzetközi együttműkö­désének fejlesztéséhez. Várkonyi Péter a kormány nevében hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg Eduard Sevardnadze szovjet külügy­minisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Elítélték o hamisítókat Börtönbüntetés kiszabásá­val, egyszersmind pedig az el­ítéltek szabadlábra helyezésé­vel tett pontot a hamburgi tartományi bíróság a hamisí­tott Hitler-naplók ügyére. Gerd Heidemannt, a Stern egykori riporterét, akinek közvetítésé­vel a hamisítvány a Gruner- Jahr Kiadóhoz, illetve a Stsern- hez került négyévi és nyolc­havi, a hamisítvány szerzőjét, Konrad Kujaut négyévi és hathavi szabadságvesztésre, Kujau élettársát nyolchavi, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom