Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1985. JÚLIUS 8., HÉTFŐ A magánSakásépítés helyzete Vizsgálat ai építőanyagok köri Aiapközmílvesítés a lakosság segítségével j Egyre több magánlakás ^ és egyre kevesebb állami í épül. Tavaly például a vá- ^ rosban 13, Szobon 60, Sződ- í ligeten pedig 14 lakás épült | fel magánerőből. Ez a ten- ? dencia minden bizonnyal í tovább erősödik, a lakás- ^ gondok megoldásában egy- | re több bárul a családokra. Nyilvánvaló, hogy alapvető igénye az építtetőnek, hogy ha már a pénzt összekuporgatta lakásépítésre, el is tudja költeni. Ám ez — mindenki tudja — korántsem olyan köny- nyű. A vállalkozó rohan az egyik Tüzép-telepről a másikra, vagy az ország egyik feléből a túlsóba; sorban áll; a keresett építőanyag elfogyott, közben megérkezett a várva- várt szállítmány, de mégsem kap; kibélel egy borítékot, hátha mégis ... A magánlakás-építés helyzetét vizsgálta a közelmúltban a Városi Népi Ellenőrzési Bizottság, különös tekintettel az építőanyag-ellátásra. A tapasztalatokat a múlt hét végén tartott ülésen vitatták meg. Kedvezmények A munkabizottság tagjai az 1983-től 1985 áprilisáig eltelt időszakot vizsgálták meg. Az* összefoglaló jelentésből kitűnt, hogy a tanácsok — váci, szobi, sződligeti — kiemelten kezelik a magánépítés ügyét. Elsősorban alapközművesített telkek juttatásával, az építő kisiparosoknak adókedvezmény adásával, az építőanyag kiskereskedők vállalkozásának Ösztönzésével igyekeznek a magánépítkezés feltételeit javítani. A nagycsaládosoknak, Illetve a fiatal házasoknak szociális támogatást adnak. Erre a célra Vácott tavaly 500 ezer forintos alapot létesítettek. Szobon és Sződligeten pedig, kedvezményes áron, vagy ingyen adnak telket. A két községben a telekellátás helyzete jó, az alapközművesítést lakossági társadalmi munkával teremtik meg. A városban a szabad építési terület igen korlátozott, az igények kielégítése nem megfelelő. Például 1982-ben az igénylések felét, 1983-ban harmadát, az elmúlt évben pedig kevesebb mint a negyedét tudták csak teljesíteni. A gondok enyhítésére a város vezetői sződligeti telkek átvételéről folytatnak tárgyalásokat. Beépítetlen telkeken, foghíjakon a város belterületén társasház-építési akciókat szerveznek. A tetőtérbeépítés és emeletráépítés a lehetőségek ellenére sem vált gyakorlattá. Az építési engedélyezés a műszaki előírások betartását formálisan megköveteli, gyakorlatilag a kivitelezés során szúrópróbaszerű ellenőrzésre kerül sor. Jövedelmezőségi c'iak A bizottság három építőipari egységnél: a Uuiiamvnii Építőipart Kisszövetkezetnél, a váci Magasépítő Közös Vállalatnál és a Kemencei Vegyesipari Szövetkezetnél azt vizsgálta meg, hogyan segítik a magánerős építkezést. A jelentésből kitűnik, hogy a kis kapacitású építő szervezetek elsősorban jövedelmezőségi okokból nem kapcsolódnak be ebbe a folyamatba. Például a dunakesziek tevékenységi köréből a lakásépítés teljesen kiszorult. A váci magasépítő OTP- és szövetkezeti lakásépítésben vesz részt, magánrendelésre végzett kivitelezést csak kis számban vállal. A kemencei szövetkezet rendelkezik építőipari részleggel, de a kis számú szakembergárda és a hiányos technológiai felszereltsége miatt csak néhány lakás építésére tud vállalkozni. Elsősorban épületfelújítás és karbantartási munkaiatokat végeznek. A kis szövetkezet anyagellátása kedvezőtlen, elsősorban a körzet Tüzép-hálózatának kiépítet- lensége miatt. Többek között kicsi az árukészlet és nincs megfelelő mennyiség sem. A szövetkezetek szerény építési kínálata egybeesik a községek alacsony lakásépítési igényével. A vizsgálatot végzők véleményt gyűjtöttek az építtetők körében is. A megkérdezettek elsősorban az anyagellátás, a minőség, az építőanyag-kereskedelem színvonala tekintetében vetették fel a legtöbb gondot. Ezeken a területeken sürgős intézkedéseket tartanak szükségesnek. A termelő vállalatok nem szerepeltek a vizsgálat programjában. Azonban a területen működő Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának váci telepe és a DCM kezdeményezéséről is tájékoztat a jelentés. Mindkét egység bevezette a közvetlen lakossági értékesítést. A vásárlók helyben intézhetik a fuvarozást, a termékek fel- használásról szakszerű tájékoztatást kapnak. A termelők közvetlen, kiskereskedelmi értékesítésének gyakorlata a kétségtelen pozitívumok mellett gondokat is okoz. Ezek elsősorban a gyárakban, telepeken kialakuló kis tételes vásárlók összetorlódásában és a készpénzforgalommal kapcsolatban jelentkeznek. Természetesen megnövelik a termelő üzemek rendészeti feladatait is. Az építőanyag-ellátást a Budapest Környéki Tüzép vállalat váci telepén és az ÉPTEK- PIV alapítású váci Házépítők Kisáruházában vizsgálták Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): július 8-tól 10-ig csak fél 4 órakor, a Szívélyes üdvözlet a Földről című csehszlovák filmvígjátékot vetítik. Főszereplője: Jiri Menzel. — Este fél 6 órakor kezdődik a Ragtime című, kétrészes amerikai film, dupla helyárral. Rendezte: Milos Forman. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): július 8-án és 9-én III. helyáron játsszák a Kelly hősei című, amerikai filmvígjátékot fél 10 órai kezdettel. — Július 10-én és 11-én fél 10 órai kezdettel, az Egy zseni, két haver, egy balek című színes, szinkronizált olasz western, a szabadtéri mozi műsora. meg. A két kereskedelmi egység közvetlen igényfelmérést és ennek alapján termelői árumegrendelést nem végez. A készletstruktúra a kereslettől eltérő. A vizsgált időszakban tipikus hiánycikkek a falazó- és kemény tetőfedő anyagok, víz- és gázcsövek, valamint szerelvények s egyes villanyszerelési cikkek. A Tü- zép-telep forgalmának 80, a kisáruházénak pedig 55 százalékát teszi ki a lakossági értékesítés. Korszerű termék A korszerű, energiatakarékos termékekből a kínálat az utóbbi időszakban növekedett. Azonban a lakosság az árdifferenciák miatt inkább a hagyományos termékeket keresi. Anyagi lehetőségei sajnos nem engedik meg az új termékek alkalmazását. A kiskereskedelmi egységek több új szolgáltatást vezettek be bérmentesen. így többek között be- tonvas-darabolást, a különböző betonelemek daruskocsival történő helyére emelését vállalják. A Tüzép-telepen családi házak egyéni és típustervei is megvásárolhatók.. Az építőanyagok elszállítását a Tüzép gépkocsija, a Volán-iroda, a magánfuvarozó, valamint saját szervezésű fuvarral viszik el a vásárlók. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat problémát nem tárt fel. Surányi János A kevesebb is elég Vegyszerek a mezőgazdaságban A MEZŐGAZDASÁGBAN évente 65—70 ezer tonna növényvédő szert használnak fel. Egy-két évtized alatt többszörösére emelkedett a növényvédő szerek felhasználása, amivel sikerül is megvédeni a növények nagy részét a kórokozók és a kártevők pusztításától. A vegyszeres növényvédelem a termelési technológiáknak részévé vált. Hasonló a helyzet a műtrágyák alkalmazásában : Magyarországon az 1931—40-es évek átlagában hektáronként 1,6 kilogramm műtrágyát szórtak ki. Jelenleg a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műtrágya-felhasználása megközelíti a 350 kilogrammot hektáronként. A kemikáliák hasznosságát ma már kevesen vitatják, ám vegyes hatásukat annál többen. Mostanában világszerte divat az úgynevezett környezetkímélő termelési módszerekről beszélni. A mezőgazdaságot is gyakorta vádolják, hogy sok növényvédő szert és műtrágyát használ fel. Mi a helyzet a hazai gyakorlatban? Abban általában egyetértenek, hogy kisarkítva csak a gazdag országok teszik fel a kérdést, hiszen ezekben a térségekben élelmiszer-felesleg van és bő a választék is. Ahol éheznek az emberek, ott örömet jelent a több élelem, s ez független a termelés módszerétől. Másképpen fogalmazva, ahol a napi élelmezés javításáért kell a növényvédő szerek, műtrágyák felhasználását növelni, ott nem lehet kérdéses alkalmazásuk. S bár Magyarországon jo az élelmiszer-ellátás, nálunk is a szükségletekből kell kiindulni, ezekhez célszerű igazítani a termelési elképzeléseket. Alapvető feladat, hogy önellátóak legyünk az élelmiszer-termelésben, s a felesleget értékesítsük a világpiacon. Jelenleg ez a helyzet, hiszen jó a hazai ellátás és élelmiszer-termékeink egyharmada a külpiacon talál vevőre. A jövőben is az a cél, hogy a magyar gazdaság növelje exportját, s ehhez eredményesen járulhat hozzá a mezőgazdaság. Ennek feltételei adottak, egy felmérés szerint az ezredfordulóig mintegy 80 százalékkal növekedhet a növényi produkció. Ez egyben azt is jelentheti, hogy egy lakosra két tonna gabonatermés és 200 kilogramm hústermelés juthat. Mindezeknek azonban feltétele a mezőgazdasági termelés bőfirnyak és fények Nemzetközi találkozó ííiarx téri pillanatkép A váci Marx tér fákkal, növényekkel teleültetett területe — köznyelven: postapark — tagadhatatlanul a város egyik leghangulatosabb, legszínesebb szabad tere. Minden napszaknak megvannak a vendégei. Reggel a munkába sietők szelik át a kaviccsal felszórt, átlós irányú utakat. Délelőtt a gyerekek veszik birtokukba a hintákat és a himbákat. S ha leszáll az est, fiatal párok ülnek a park padjaira, hogy elszakadjanak egy kis időre a város kőrengetegétől. Nemcsak helybeliek járnak errefelé, sokszor kiszállnak a társasgépkocsikból a vidéki, külföldi utasok, hogy gyönyörködjenek a szép fa- és cseréj égyűjtemény ben. Gáli Gasz- ton, a Csikós József utcai kertészetben tanult, később mezőgazdasági mérnök lett. A második világháború alatt kijutott Brazíliába. Amikor ellátogatott egykori diákvárosába, a szakember szemével gyönyörködött a „nemzetközi Őszre áj tantermekben A terveknek megfelelő ütemben épül a Juhász Gyula Általános Iskola öt új tanterme. A kivitelezők, a Rétsági Égszöv szakemberei a termeket vakolják, a padlásteret betonozzák és a tetőre rakják a palát. Zsiga János és Kiss István a kész betont talicskázza a felvonóhoz. Hancsovszkl János felvétele növénytalálkozón” látottakban: A Hisakura néven nyilvántartott díszcseresznye eredeti hazája Japán, Kína és Korea. A magyar nyelvben babarózsaként emlegetett, kedvelt virágfajta, Közép-Európától Szibériáig, mindenütt megtalálható. A Júdás-fának nevezett díszfa eredeti hazája Észak- Amerika, Kanada. Aki a fásbazsarózsa néven ismert díszcserjében gyönyörködik, aligha gondolja, hogy az Észak- nyugat-Kínából származik. A játszótérnél szépen fejlődött platánfák „szülőhazája” Amerika. A téren lakók vajon értékelik-e a szépségnek ilyen sokaságát, a természet gazdag ajándékát? Durugy András nyugdíjas erdőgazdasági igazgató lakásának ablaka is a térre nyílik. Elismeri annak szépségét, s a szakember szemével értékéli is. Azért megemlíti az árnyoldalt is. A Beloiannisz utcai gázlefektetés idején, a Marx tér északi oldalán, a szokásosnál ötször- hatszor nagyobb a gépjárműforgalom. Meg is állnak a vezetők kis időre, reggeliznek, tízóraiznak. A tejeszacskók, süteményespapírok, stb. a földre kerülnek. Nem hanyagságból — nincsen a közelben szeméttároló, pedig évek óta kérik az itt lakók, kérte a posta is. Mutatja a kanális nyílását, azaz mutatná, mert éppen kiadós esőzés után vagyunk, s a piszkos víz magasan áll az úttest oldalán. Eldugult a levezető, a környékbeli lakók piszkálgatják, sepregetik, de csak nagyon hosszú idő múlva tűnik el a felülről érkezett vízmennyiség. Nemcsak romantikát kereső párok ülnek a padokon. Az idenéző borkóstoló ajtaján sokszor kilépnek a jókedvű vendégek, akik azután megtisztelik illetlenségsikkel az ablakok alját, a sarki kerítést. Sokan szóvá tették, hogy két hatalmas fát kivágtak a téren. Durugy András cáfolja azt a nézetet, hogy a földalatti vezetékszerelések ártottak a nagy fáknak. Száz évnél idősebb szilfák voltak, elöregedtek, miként legutóbb a vácrátóti arborétum területén is lá‘ható volt; kivágták a nagytörzsű fákat, hogy helyükbe fiatalabbakat ültessenek. Papp Rezső vítése, amely a jövőben sem nélkülözheti a kemikáliák fel- használásának növelését. Ezzel szemben sokan úgy érvelnek, hbgy a talaj táperejét nemcsak műtrágyával lehet fokozni, hanem szerves anyagokkal is; a növényeket nemcsak kémiai anyagokkal lehet megvédeni a kórokozóktól és a kártevőktől, hanem biológiai növényvédelmi eljárásokkal is. Az állítás vitathatatlan, ám az is igaz, hogy az említett módszerekkel nem érhető el a mezőgazdaság tervezett ütemű fejlődése. Sőt, éppen csökkenés következne be, hiszen a növények tápanyagszükségletét csak egyharmad részben lehet fedezni szerves anyagokkal, kétharmad részt műtrágyákkal kell pótolni. Lehet védekezni biológiai eljárásokkal a kártevők ellen, de ezek a módszerek időigényesek, s közben nem lehet maradéktalanul megvédeni a kultúrnövényt a károsítóval szemben. Magyarán: nincs idő arra, hogy a biológiai növényvédelem során egy-egy kártevő természetes ellensége győzzön. Az ember pedig nem kockáztathatja a termést, ezért beavatkozik, s ezt kémiai anyagokkal teheti meg a leggyorsabban és leghasznosabban. Manapság a kémiai anyagok használatának a mezőgazdaságban nincs alternatívája. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a műtrágyaadagok növelése veszélyezteti a természeti környezetet. Sokan a műtrágyát tekintik szinte egyedüli bűnbaknak amiatt, hogy a vizek szennyeződnek, s emelkedik nitráttartalmuk. Nem lehet azt állítani, hogy teljesen valótlan ez a feltevés, de általánosságban mégsem szabad megítélni a műtrágyák környezetszennyező hatását. A káliumtrágyák például teljesen ártalmatlanok ilyen szempontból, a foszfor is csak akkor káros, ha bemosódik a tavakba, folyóba. Ez utóbbit azonban meg lehet . kadályozni a mélymütrágyázási technológiával. S ha ez sikerül akkor a foszforműtrágya már ártalmatlan, hiszen a foszfor mint elem, része a talajnak. A legtöbb gondot a nitrogén-műtrágyák okozzák, de ezek is csak szakszerűtlen használat esetén. A talajvizek szennyezésének tehát nem elsősorban a műtrágyázás az oka. A kis helyeken nincs csatornarendszer, és több nagyobb településen is megoldatlan a szennyvizek tisztítása. Másfelől például hazánkban az ipari eredetű kénkibocsátás 750 ezer tonna, ami 2,35 millió tonna kénessavnak, illetve kénsavnak felel meg. AZT KELL INKÁBB tudomásul venni és következetesen megvalósítani, hogy a kemikáliák csak eszközei a talajtermelékenység javításának, illetve a növények hatékony védelmének. Felhasználási módjukról már emberek döntenek, s ezt megtehetik a terméseredmény fokozásának és a környezetvédelmi szempontoknak az egyeztetésével is. A kemikáliák hasznosítása körül dúló vitáknak tehát sokkal inkább az alkalmazás technológiáira kell irányulnia. V. F. J. Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Csupor Éva, szerdán: dr. Tóth Mária, csütörtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Füredi Gyula, Szombaton és vasárnap: dr. Hajmer Viktória. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Daróczy Károly lesz. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletét szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órától délig tartanak. Az ügyelet he'ye: Cházár András utca 7. (A régi városi fürdő épülete.) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
