Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
Eltűnik a kereskedelem labirintusában NAG >RÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1985. JÚLIUS 8., HÉTFŐ Egészségügyi átszervezés — bárom év után Senki ne szenvedjen hátrányt Egészségügyi integráció néven ismeretes immár három esztendeje az a program, amelynek során Nagykörösön a szétszórt, korszerűtlen kórházi osztályokat megszüntették, s a fekvőbeteg-ellátást a ceglédi kórházra építették. A tapasztalatokról dr. Szabadfalvi Andrást, a ceglédi kórház igazgató főorvosát kérdeztük: — Először is fogalmazásbeli pontosításra van szükség. Az integráció — az egészségügyben — azt a folyamatot jelöli, amikor a járóbeteg-ellátást összehangoljuk a fekvőbeteg- ellátással. Nagykőrös esetében az átszervezés, korszerűsítés szavak fejezik ki a valóságnak megfelelően a lezajlott folyamatot. A tervidőszakban az egészségügyi minisztérium célja az ellátási szintkülönbségeknek a lehetőséghez mért megszüntetése. Azaz, hogy senki se szenvedjen hátrányt területi hovatartozása miatt. A nagykőrösi kórház 1957-bem létesült, s csak az alapszakmáikkal rendelkezett; az egy kivétel a fül- orr-gégészet. Négy telephelyen működött, s még a műtétes osztályok (szülészet, sebészet) sem voltak egy helyen. Ezért már 1976 táján felvetődött, hogy csatolják a ceglédi kórházhoz. A megyei veze- . fcés állásfoglalását megtárgyaltuk, s rámutattunk, hogy abban a formában az nem valósítható meg, a járható utat az együttműködési megállapodás jelenti. Nos,' erre szükség is volt, hiszen az orvoshiány — s ez talán nem annyira közismert — igencsak sújtotta a nagykőrösi kórházat. Volt, hogy hónapokat szünetelt egy- agy osztály munkája, a sebészeten nem talált ügyeletes orvost a mentő. A gyermekosztály elnéptelenedett s lényegében szinte megoldhatatlan problémát jelentett a szülészeti osztály zavartalan működtetése is. Nem volt aneszteziológus s az intenzív újszülöttosztály kialakítására sem nyílt lehetőség hiszen a gyermekgyógyászat-szülészet közötti két kilométeres távolság csak az eseti konzíliumot tette lehetővé. Meg kell hogy mondjam, az akkori fejlesztési koncepció is ezt a szétszórtságot erősítette. A vázolt körülmények között nem meglepő hogy az 1982-es átszervezést megelőző esztendőkben 1000—1500 nagykőrösi beteget fogadtunk. Érdekesség, hogy például az első pacemakert (szívritmusszabályozó készülék) is nagykőrösi lakos kapta. S a betegek fogadásában sem akkor sem most nem a lakhely számított hanem az, hogy beteg, s el kell látni. — A nagykőrösiek talán a legjobban azt fájlalják, hogy a gyermekeik születési helyéül Ceglédet írják be. Még az a javaslat is felvetődött, hogy a kórházban nyíljon kihelyezett körösi anyakönyvi hivatal, persze, a „nagykőrösi” bejegyzés megtételére. — Nekünk semmiféle érdekünk nem fűződik ahhoz hogy ne így legyen de mikor komolyan megvizsgáltuk van-e erre valami lehetőség, nemzetközi megállapodások korlátaiba ütköztök. Ha valaki például hajón születik, akkor a szélességi-hosszúsági körök koordinátáit jegyzik be születési helyként. s nem a kikötőt. Másik indokunk: az igazi lokálpatriótát nem a születési hely bejegyzése minősíti. Jómagam például nem Cegléden, s nem is Nagykőrösön születtem, ugyanakkor mindkét várost szeretem, s éraem magam ió városszerető állampolgárnak, annál is inkább, mert abban senki sem kételkedhet, hogy magyar vagyok .. Márpedig kicsi ez az ország ... Néhány példát hadd soroljak még! A ceglédi körzet, köztük a város iratait a nagykőrösi levéltári osztályon őrzik. Óvónőinket a szomszédban képezik. Szakmai területen pedig tudjuk, hogy a városban nagyon jó üzemorvosi ellátás van. Legutóbb egy moszkvai, WHO által szervezett egyéves továbbképző tanfolyam tagjai két hetet Magyarországon töltöttek, ebből egy napot Cegléden. Délután Nagykőrösre vittem a csoportot ... — A nagykőrösi beteglátogatók véleménye legalábbis megoszlik a ceglédi látogatási lehetőségről. A szabályok szerint két nap tehetik tiszteletüket, ugyanakkor lényegében bármely időszakban be iehet jutni a beteghez. Ez nem ellentmondás? — A látogatók között különböztessük meg az érdemieket. A népvándorlásszerűt viszont le kellene építeni. Az érdemi látogatások. fontosak a betegnek is,, ezért az osztályvezető főorvosok gyakorolhatják az engedélyezés jogát. Papucsban, köpenyben, ésszerű időpontban beengedik a közeli családtagokat. Az ő jelenlétük sokszor szinte része a gyógyító folyamatnak. Szerintem a pro- tokoll-látogatásnak semmi haszna, csak terheli a beteget! — A nagykőrösi kórház III- as számú belgyógyászati osztályként működik. Sokan kifogásolják, hogy az úgynevezett elfekvő meg az akut betegek elkülönítés nélkül fekszenek egy kórteremben, s nyomasztó a gyakori halálozás. — Magyarország lakosságának mintegy húsz százaléka hatvan éven felüli, s ez a korosztály háromszor annyit beteg, mint a többi. Tehát tíz betegből hat eleve hatvan év feletti. Az úgynevezett elfekvő — krónikus — osztályon a hosszabb ápolási időt igénylő, hozzátartozó nélküli betegek fekszenek. Nincs is minden ágy betöltve. A lakosság vegyes életkorú, minden korosztályból vannak nálunk. Ha tehát csak az időseket zárnánk össze, szinte életkor alapján megvalósuló diszkriminációt valósítanánk meg, ami, bárki beláthatja, amtihu- mánus. A fiatalabb beteg puszta jelenlétével hónapokat ad idősebb társának azzal, hogy szól hozzá, segíti egy pohár Vízzel, vagy odaviszi neki az újságot. Másrészt benne is fejlődik az együttérzés, az empátia. Hisz végül is, minden ember halandó. — Milyen terveik vannak ezzel az osztállyal? — A jövőben az eddiginél speciálisabb profilt szeretnénk adni. Űj műszereket is beszerezve, utókezelő, mozgásszervi rehabilitációs központtá is fejlesztenénk. Ehhez gyógytorna, fizikoterápia is kellene. Szorosan összefügg ezzel a szakemberellátás biztosítása. Bizonyos rotációs rendszert szeretnénk kialakítani, azzal, hogy Nagykőrösön elsősorban nagykőrösiek — orvosok, ápolók — dolgozzanak. — Milyenek a nagykőrösi betegek? — Rendesek, nagyon jó az együttműködési készségük. Nincsenek lehetetlen követeléseik, fegyelmezettek; röviden: a legkevesebb gondot okozzák. A város vezetésével kifogástalan a kapcsolatunk — hangsúlyozta végezetül dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató főorvosa. Ballal Ottó Nem lehet nézőpont kérdése A két helyi termelőszövetkezet irányítása alatt működő faipari ágazatban évente 6 ezer köbméter nyárfa alapanyagot dolgoznak fel, amiből jórészt vegyesízes- és fórumládákat, egyutas raklapokat, leszorító kereteket gyártanak. Ha leszámítjuk az évi 100— 150 köbméter fűrészárut, amit a Trakis rendel időnként, a termékösszetétel láttán megállapíthatjuk, gyakorlatilag a konzervgyár jelenti az ágazat számára az egyedüli — s tegyük mellé — biztos piacot Nos, e két jellemző feltételezi egymást, ezáltal sajátos körülmény alakult ki, ugyanis a faipari termékek piaci értékítélete így egyetlen vásárlón keresztül tükröződik, valamelyest korlátok közé szorítva a fűrészüzem gazdálkodását, magyarán kész tényeket, lehetőségeket kénytelen elfogadni. / Biztos piac Első pillantásra nehéz eldönteni, hogy ez mennyiben előny, illetve hátrány, dehogy mégis e koránt sem kötelező utat járják, annak egyedüli oka, hogy a biztos felvevőterület megtartását mindennél fontosabbnak tartják, érdemes, sőt olykor létkérdés vele kompromisszumot kötni. Annál is inkább, mert a faipari termelés területén is éles verseny alakult ki. A konzervgyár is kapott már kedvezőbb árajánlatokat, alapos oka volt, hogy ne fogadja el, mivel a pontos teljesítést illetően nem látott garanciát, amit éppen a kon- kurrenciaharc minősített becsületbeli ügyből napjainkban feltétlen követelménnyé. A fűrészüzem tehát jószerével hitelének köszönheti, hogy megmaradt korábbi privilégiumában, amit nem könnyű megtartani úgy, hogy mögötte nyereséges munka is legyen. Itt már persze nem szabad az említett kötöttségekre hivatkozni. A faipari termelés ugyancsak sajátos problémáiban kell keresnünk minden hátrány gyökerét. Ezek részint a külvilágba nyúlnak, tehát mondhatni, általánosak, de házon beiül is van mit felszámolni. Kedvező a fűrészüzem helyzete annyiban, hogy jórészt saját alapanyagból dolgoznak, de tekintélyes mennyiség pótlására szorulnak. Magasak az árak. De ezeket a késztermék árába nem építhetik be. Jelentős költségterhet okoz az is, hogy csak import fűrészlapokhoz jutnak hozzá. A jóval olcsóbb belföldi áru, ami megfelelő lenne, egyszerűen eltűnik a kereskedelem labirintusában. Szöghöz csak bolti áron jut az üzem. Ez sem csekély kiadástöbblet. Ennyit a bajok aprajából, Cseri Sándor ágazatvezető egy jóval nagyobbat említ, ami tulajdonképpen idei elképzeléseiket is megtorpedózta. Egyéni felelősség — Az új levágókapacitást beépítettük terveinkbe, a keretfűrész üzembe állítása azonban késik. Csupán addig jutottunk, hogy a gépet betonalapra ültettük. Hiányzik fölé a csarnok, hátravan az erőátviteli rendszer megépítése. Mindezek — fűrész nélkül — 3,2 millió forintos költségvetést jelentenek. Anyagi eszközök híján egyelőre csak húzódik a beruházás, pedig nagy szükség lenne rá, mert ezzel a szűk keresztmetszetű szalagfűrészelés problémája egy csapásra megoldódna. — Hangsúlyozta az ágazatvezető, hozzátéve, hogy a telepi gondokat ezzel még koránt sem merítettük ki. Merthogy szűk keresztmetszettel küszködnek a szegezők is. Itt ugyancsak gépek segíthetnének, de importfedezet híján ez megint csak álom marad. Azaz létszámbővítéssel éppen megoldható lenne a dolog, viszont az új munkaerő ritkán ajánlkozik. Igaz, a jelenlegi 40-es létszám — közöttük 10 asszony áll helyt a férfierőt is próbára tevő munkában — kitesz egy műszakot. Bár két váltás lenne az ideális, csakhogy az alacsony — 10 százalékos — délutáni pótlék láttán nem tolonganak a jelentkezők. Olyan kérdések ezek, melyek az önálló érdekeltségi rendszer keretében sem megoldhatók. hozzá szövetkezeti szintű elhatározás szükséges. Akkor viszont felvethetjük, miben lelhető meg az önálló ágazati rendszer jelentősége, amikor mind a termelés technikai, munkavédelmi, és még jó néhány elengedhetetlen feltételének a megteremtése továbbra is összgazdasági feladat maradt. Könnyű belátni, hogy ez nem is lehet másként. — Önállóságunk a gazdálkodás bennünket közvetlenül érintő szűk keretei között érvényesülhet. Ez azt jelenti, hogy meghatározott nyereség- és bértömeggel kell sáfárkodnunk. Elsősorban a nyersanyag-megtakarítás jelentheti nálunk a perspektívát A gépek, műszaki segédeszközök iránti egyéni felelősségrendszer kialakítása is a gazdaságos munkát szolgálja. Ösztönöz, mert nullától 30 százalékig terjed a kiosztható nyereség a korábbi — jogosan igazságtalannak ítélt — egységes 2—3 százalék részesedés helyett. Itt tehát teljes egészében zsebre megy a dolog. A helyi sajátosságok jó vagy rossz kihasználásától függ a munkások személyes eredménye. Feltétele A tapasztalatokat korai volna még összegezni, de a pozitív hatás megmutatkozik, s ez a megállapítás egyben arra sarkall, hogy színt valljunk, egyáltalán nem valamiféle hanyatlásról kívántunk példabeszédet tartani. Ha akarnánk, sem sikerülne. A számszerű eredmények egyértelműen megcáfolnának minden kísérletet. Tavaly 8,1 millió forint nyereséggel zárult a faipari tevékenység, idén 9 millió forint eredményre számítanak. De a jelenlegi gondokat a jövőre is feltételezve pozitív eredményre számíthatunk. Így tekintve viszont eltörpül minden nehézség. Csakhogy jó! tudjuk, soha nem lehet nézőpont kérdése, hogy meddig húzódhat el egy . problémasor, melynek megoldása feltétele az előbbre lépésnek. Miklay Jenő Piaci jelentés" Sok gyümölcsöt hoztak A hét végén sok árut hoztak piacra, s a forgalom is elég élénk volt. A baromfipiaTábor, hozzáértő vezetőkkel Régóta visszatérő vendégek A munkán túl is tartják a kapcsolatot A tágas 8-as raktár csomagolóvonalain szaporán sorakoznak a befőttesüvegek. A gépsor elején a termetes gúlák kilós üvegekké aprózódnak, melyeket a csettegő masina egy- egy tetszetős címkével dekorál. Aztán újra eltűnnek a szalagról, fürge kezek öblös kartonok mélyére süllyesztik valamennyit. Bennük a meggy, cseresznye tegnap még a fán mosolygott. Meglehet, hogy holnap már a boltok polcain látjuk viszont a nyár gyümölcseit. Megkedvelték A csomagolok — tucatnyi fiatal fiú, és lány — két napja még nem is sejtették, hogy a konzervgyárban ily módon készítik fel útjára az árut. Most két hétig nekik is részük lesz e foglalatosságban. Mi tagadás, első alkalommal úgy hitték, hosszú lesz a tanulóidő, ám egykettőre beleilleszkedtek e szokatlan, izomfárasztó munkába. — Ök a második turnus, a Pest megyei számítógépes szaktábor, róluk tehát korai volna még jellemzést adnunk, de reméljük, búcsúzáskor a legelső két hét jó tapasztalataihoz hasonlóan summázhatunk — mondja Tóth Ferenc, a vállalat KISZ-bizottságának titkára, akivel éppen szokásos raktári körútja során futottunk össze. — Ez nem meglepő, a Bács- Kiskun megyeiekről tavaly is igen jó véleménnyel volt a gyár. — Valóban, az idei első turnus fiataljai Bajáról és környékéről érkeztek, sokan közülük másod-, harmadjára is hozzánk jelentkeztek. A 146 lány és a 9 fiú nagyon lelkes, szorgalmas kollektívát alkotott. 106 százalékra teljesítették feladataikat, ami nagyon jó eredménynek* mondható, hiszen cseppet sem könnyű az, amire vállalkoztak. Ezért történt, hogy közülük a tervezettnél is többen — 55 fő — részesültek külön jutalomban. A gazdasági vezetők is igen pozitív véleménnyel voltak róluk, a dolgozók úgyszintén, akik megkedvelték a gyerek*- két. Tapasztalatcsere — Idén hol foglalkoztatja őket a vállalat? — Elsősorban ahol legnagyobb szükség van a kétkezi munkára. Főleg készáru csomagolás és göngyölegtelepi üvegválogatás, mosás a dolguk. Az első tumusbeliek a konzervüzemben is jól megállták a helyüket. — Szabad idejükkel miként sáfárkodnak a táborozok? — Nos, e vonatkozásban nem szorulnak különösebb is- tápolásra, önálló programokkal töltik ki pihenőidejüket. Természetesen mi is azon vagyunk, hogy ne csak a munkában tartsuk a kapcsolatot. Kirándulásokat, mozilátogatásokat szervezünk, meg ami éppen kapóra jön. Ebben más munkahelyek KISZ-esei is segítségünkre vannak. A múltkor például Sziládi István MÁV-dolgozó mint amatőr humorista adott műsort nagy sikerrel. — A kecskeméti Barnevál táborvezetőségével is felvettük a kapcsolatot, s ezt szeretnénk szélesíteni. Ez a közelség 'ndkét tábor számára hasz- js lesz, egyrészt változatos rendezvényekre számíthatunk és főleg nem mellékes az sem, hogy a szervezésben, irányításban szerzett tapasztalatainkat kicserélhessük Ahhoz, hogy a tíz hét alatt jól szervezett, zavartalan legyen a táborozok élete, elsősorban tapasztalt táborvezetői stábra van szükség. Évek óta először alaposan kicserélődött az öttagú gárda. Volt akit családi gondok szólítottak el, másnak új munkaköre nem teszi lehetővé, hogy a fiatalokkal lehessen. A KISZ-bizottság titkára mellett Cseh László képviseli a régebbieket, Máté József, Szabó Balázs és Sziládi Erzsébet első alkalommal kerültek e posztra, no és Lencsés Ist- vánnéról se feledkezzünk el, aki a napi adminisztrálást végzi. Mint hallom, cseppet sem okozott gondot a személyi változás. Rugalmasak — A töretlen táborvezetői munkát jobbára annak tulajdonítjuk, hogy a fiatalokkal érkező vezetők többsége régóta visszatérő vendég. Ismerik a körülményeket, rugalmasak, s ez számunkra nagy előny. A raktárak műszakvezetőinek jó hozzáállása nélkül sem sokra jutnánk, ugyanez mondható el a csoportvezetők, a munkát közvetlen irányító dolgozókról is. — S ha már mindenkiről szót akarunk ejteni, a konyha dolgozóit sem hagyhatjuk ki, akik sokszor ráadást vállalnak a munkából, hogy táborozóink a nap minden szakában ízletes ételekkel jóllakottan végezhessék munkájukat. My. J. con legtöbb volt most is a csirke. Szaporodtak a nyári gyümölcsök. A termelők háztáji piacán már 6 forintért kínálták a morzsolt kukorica literjét. A búza 5—5,50, az árpa 6, a napraforgómag 12—15 forintért kell. A gyümölcs- és zöldségpiacon az őszibarack 30—35, a nyári alma 24—26, az arabicska körte 20, az oltottmeggv 24—25, a piszke 10, az újbur- gonya 5—7, az óburgonya 4— 5, a káposzta 25, a kel 34, a paradicsom 30—34, az uborka 14, a karfiol 30, a zöldborsó 20, a zöldbab 6, a tökkáposzta 6, a köleskása 40, a szárazbab 60, a vöröshagyma 20, a vegyes zöldség csomója 4—6, a hagyma 5, a fokhagyma darabja 4—-5, a zöldpaprika kilója 30, darabja 1—3. A baromfipiacon a tyúk párja 200—260, a vágócsirke 130—250, a kacsa 200, a japánkacsa 210, a kéthetes csirke darabja 22, a csirke kilóra 50, a tyúktojás darabja 2,70—2,80 volt. A vágottbaromfi- standon a házi csirkét 72, a Barnevál-csirkét 55 forintért mérték. Mozi A NAGYTEREMBEN Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A STÜDIÓTEREMBEN Éjszakai utazók. Színes, szinkronizált olasz film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ÍSSN 0123—mi :flr5sí Hírlap)
