Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1085. JÜLIUS 8.,. HÉTFŐ A népi ellenőrök vizsgálták Több munkáért magasabbltereset Sok a mendemonda a kisvállalkozásokról, a bennfen­tesek tudni vélik, hogy e kis közösségek tagjai csilla­gászati összegeket keresnek. Kevesebb szó esik arról, hogy milyen szerepük van a társadalomra gyakorolt ha­tásukban. A Monori Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy a jogszabályok szerint létre­hozható kisvállalkozások tevékenysége megfclcl-e a kí­vánt céloknak, van-e pozitív gazdasági jelentőségük, to­vábbá működésük, tevékenységük milyen jellegű ha­tással van a társadalomra. A Monorvidéki és Alsó-Tá- piómenti Afésznél, a Monori Állami Gazdaságban, a mo­nori Kossuth Tsz-ben, továbbá a vegyesipari szolgáltató gmk mendei részlegében jártak az ellenőrök. A vállalati gmk-k, szakcso­portok, gazdasági munkakö­zösségek létrehozását két cso­portra lehet osztani. A gazdál­kodó szervezetekhez kapcsoló­id kisvállalkozások, illetve az önálló egységként jelentkező gazdasági munkaközösségek. Mindkét szervezeti formá­ban tevékenységi körüket, mű­ködésük szabályait társasági szerződés, illetve működési szabályzat tartalmazza. A vizs­gált egységeknél ezek a sza­bályzatok megfelelnek a jog­szabályban előírtaknak, ami nem jelenti azt, hogy hiányos­ságok nem tapasztalhatók. A vegyesipari szolgáltató gmk- nál például a társasági szerző­dés olyan alapvető dolgokat nem tartalmaz, mint a közös képviselő jogköre, a jövede­lemelosztás szabályai stb. A szabályzatok fontos része n fő munkaidő alatti tevékeny­ség elhatárolása a kisvállalko­zásban végzett munkától. Ez a vizsgált egységeknél a követke­zőképpen történik. A Monorvi­déki Áfész szakcsoportjainál a fő- és szakcsoponti munkaidő­nél átfedés nem lehetséges. A Monori Állami Gazdaságban a vgrnk-k csak szabad, illetve munkaszüneti napokon működ­hetnek. Figyelemmel arra, hogy a kisvállalkozásokban résztve­vők fokozottan érdekeltek ab­ban, hogy milyen jövedelmet érnek el, a szervezetek létszá­ma és annak összetétele opti­málisnak mondható. Az egy­ségeknek bárki a tagja lehet, aki az ott támasztott (magas) követelményeknek megfelel. A vizsgált egységek a leg­különfélébb vállalatokkal áll­nak szerződéses kapcsolatban. A részükre gyártott terméke­ken kívül kisebb részben la­kossági szolgáltatást is ellát­Keflemetlen sarc-k Jé-e, fia örökzöld? C ogyasztói érdekvéde­*■ lem. Sokszor szóba ke­rül ez a két szó, különösen akkor, ha becsapottnak érezzük magunkat napi be­vásárlásaink alkalmával. Ügy is mondhatnánk, örök­zöld, téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. A ve­vő nap mint nap találko­zik az eladóval, utóbbiak munkája — akarva-akarat- lanul — állandó fókuszban van. Nem mindegy, hogyan szolgálják ki a vevőket, s az sem, milyen minőségű áru­val. A közelmúltban történt. A monori Forrás áruház­ban egyik olvasónk kvaró- órát vásárolt. Hazament, de hamarosan elromlott az óra. Elővette a jótállási pa­pírt, amelyen a karbantar­tó, javító szervizek között Gyömrő is fel volt tüntet- HJ87 Elvitte hát a megadott címre, ahol azonban sajná­lattal közölték, hogy ők bi­zony órát nem javítanak. Visszament Monorra, ahol a fővárosba akarták öt kül­deni. Nagyon ideges lett, s ott — az eladók szeme láttára — a földhöz vágta az órát. Nem azt mondjuk, hogy helyesen cselekedett, de bosszúságát megértjük. Miért kell valakit becsapni? Ha nem javítják az órát ab­ban a szervizben, akkor húzzák ki annak a cégnek a nevét a papírról. Más. Az Észak-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igyekszik a vásárlók ked­vébe járni. Szakboltjaiban jó minőségű termékekkel várják a vevőket. A napok­ban csak egy tejfölt vett egyik olvasónk a gyömrői üzletben. Amint hazaért és kibontotta, meglepődve ta­pasztalta, hogy a műanyag pohárban romlott a tejföl. Azonnal visszavitte, de az eladó sajnálattal közölte, ő bizony nem tudja kicserél­ni, mert tőle nem veszik vissza a szállítók. Apróságok, mondhat­nánk, mégsem mehetünk el szó nélkül mellettük. Em­líthettünk volna ennél ki­rívóbb példákat is. A kö­zelmúltban a Monori Népi Ellenőrzési Bizottság két monori és egy gyömrői üz­letben tartott vizsgálatot. Céljuk a fogyasztói érdek- védelem érvényesülése volt. A megállapításokról koráb­ban már mi is beszámol­tunk ezeken a hasábokon. Hozzátehetjük, meglehető­sen sok negatív jelenséget tapasztaltak az ellenőrök. Általános tapasztalat volt, hogy gyakoriak a tűL molások. Több helyen lejárt szavatosságú termékeket ta­láltak a polcokon, amelyek árusítása tilos. Itt a nyár. A gyorsan romlandó áruk — a szűkös hűtőkapacitás miatt — ha­mar tönkremennek. A rom­lott árut köteles a bolt ki­cserélni vagy a vásárlót kártalanítani. (Ezt kellett volna tenni a fent említett tejfölvásárlás esetében is.) A KÖJÁL ellenőrei ezek­ben a hetekben a szokásos­nál is gyakrabban járnak ellenőrizni az üzletekbe, fi­gyelmük azonban nem ter­jedhet ki mindenre. Jó len­ne, ha az üzleteket üzemel­tető vállalatok, szövetkeze­tek belső ellenőrei is ha­sonló szigorúsággal és kö­vetkezetességgel vennék górcső alá egységeiket. Nemcsak a saját maguk te­kintélyéért, hanem jó hírük megtartásáért. Caját maguknak és a vásárlóknak is jót ten­nének ezzel. S talán akkor kevesebb lenne a panasz a boltokra, ami ugye az üze­meltetők érdekével is egy­beesik. Miért ne lehetne így cselekedni? G. J. nak. A Monorvidéki Áfész-t kivéve az egységek alapokat nem képeznek, hanem a jöve­delmet teljes egészében szét­osztják a tagok között. Meg­állapították a népi ellenőrök, hogy az állammal szembeni kötelezettségeiket pontosan teljesítő gazdálkodó egységek magas jövedelmet tudnak tag­jaiknak és alkalmazottaiknak biztosítani. Az elérhető jöve­delem átlaga mindenhol meg­haladja az anyavállalat, illet­ve szövetkezet átlagbérét és 5—9 ezer forint között^mozogí A PM Ellenőrzési Főigazga­tóság közismerten szigorú re­vizorai rendszeresen látogat­ják ezeket az egységeket. Leg­utóbbi vizsgálódásaik során nem találtak hiányosságot. A monori Kossuth Tsz ÉPSZER- szakcsoportjánál a közös gaz­daság belső ellenőrzése viszont kifogásokat tett a működéssel kapcsolatban. Megállapították, bogy a szakcsoport egy ideig elnökhelyettes és intéző bizott­ság nélkül működött, nem sza­bályszerű a munkakönyv-nyil- vántartás, s a tagértekezletet nem tartották meg, csupán formai választásra került sor. Fontos része e témának a résztvevők — tagok és alkal- mazottak — véleménye, mely alapján megállapítható, hogy a szervezetek a végzett mun­kával arányosan többletjö­vedelmet biztosítanak részük­re. Jellemző módon problémát csak azok vetettek fiel a vizs­gálatok során, akik valami­lyen módon szembe kerültek a közösséggel. A népi ellenőrök javasolták, hogy a gmk-tagok felelősségé­re vonatkozó rendelkezést bő­víteni kellene, ők ugyanis a gazdálkodó egység tartozásaiért teljes vagyonukkal felelnek. A mendei vegyesipari szolgáltató gmk közös képviselőjének fi­gyelmét felhívták arra, hogy a már előbb említett hiányossá­gokat szüntesse meg. Szóba került az is, hogy szükséges lenne egy — a KlOSZ-hoz ha­sonló — érdekvédelmi szerv létrehozása is. Ez, a már be­vált új megoldások elterjesz­tésében is nagy szerepet játsz­hatna. Gér József Nincs holtszezon Ecseren Nyitott ház egész nyáron át Általánosan bevett szokás, és éppen ezért köztudott, hogy a művelődési házak a nyár elejétől a nyár elejéig tartó szezonban működnek. Az évadzárás az ilyen intézmé­nyek szó szerinti bezárását je­lenti, vagy legalábbis jelen­tette eddig Ecseren is. Ám manapság, ha valaki el­megy a művelődési ház előtt, szinte mindennap láthatja az ablakon keresztül, hogy van­nak odabenn, éspedig nem­csak az intézmény dolgozói. Nyugdíjasok és fiatalok klub­napokat tartanak, pingpon­goznak, társasjátékkal töltik az idejüket, vagy egyszerűen csak betérnek az utcáról egy jót beszélgetni. A fiatalokról kiderült, hogy ezeket a nyitott házi kötetlen programokat jobban kedvelik, mint amik­nek szigorú koreográfiája van. Nyilván mert szabadabbak, senki sem mondja meg nekik, hogyan, kivel és mivel érez­zék jól magukat. iiHü A nyitott ház programmal már tavaly is kísérletezett a baj Miklós Művelődési Ház vezetősége, s hamarosan rá­jöttek, hogy az több, mint ki- érlet volt, bizonyítása az új zemlélet és gyakorlat életké­pességének. Persze, a szokásos évad programajánlataira is kíván­csiak voltunk, s Takácsné Papp Margit igazgatónő a múlt nyprig visszamenően mu­tatta be, miver tudják a köz­ség lakosságának az érdeklő­dését felkelteni. — Sok klubunk, kiscsopor­tunk, tanfolyamunk van, s in­dul újra minden évben. Volt dzsesszbalett, társas­tánc, aerobic, gyermektorna, gépkocsivezetői tanfolyam. Kiscsoportjaik között van kép­zőművészeti és matematikai szakkör, kincskereső klub, két néptánc-csoport, nyugdíjas- és ifjúsági klubunk. Szórakoztató rendezvénye­ket gyerekeknek havonta tar­tunk, fővárosi művészek elő­adásában. A felnőtteket in­kább az esztrádműsor érdekli, a legutóbbiak azonban nem voltak túl sikeresek, meri többször is lemondták szerep­lésüket — az utolsó pillanat­ban! — a meghívott neves művészek. Az elmaradt eszt- rádműsorokat bálokkal igye­keztünk pótolni. De ezeken kí­vül is szervezünk bálokat, leg­közelebb az Anna-bált július­ban, aztán augusztus 20-a előttre is és szüret idejére is tervezünk, de a helyi társa­dalmi szervek is rendeznek nálunk saját bálpkat. Az autóvezetői tanfolyamok egyike befejeződik, már in­dítjuk a következőt. A ma már 200 tagú nyugdíjasklub és az ifjúsági klub nyáron sem szü­netel, s amióta októberben megalakult a községi KISZ- szervezet, nekik is otthont adunk összejöveteleikre. Szí­vesen veszik ki termünket a helyi társadalmi, tömegs'rerve- zetek és gazdasági egységek gyűlések, zárszámadások, köz­gyűlések céljára is, a lakosság pedig esküvőre, névadóra. A szentendrei megyei mű­velődési központ most szervez nyugdíjasoknak egy kirándu­lást. Hétfőnként filmvetítése­ket tartunk, s szerdánként kü­lön ifjúsági filmvetítést (nagy sikerrel!). — A szombat! diszkóktól pedig nem félünk, mert jól viselkedik az az ideszokott fiatal társaság, akikből a ren- dezőgárdót is kialakítottuk — mondta ki bátran Takácsné Papp Margit igazgatónő... Aszódi László Antal Kulturális program Ecseren hétfőn, 18 órakor: filmvetítés 101 kiskutya. Sülysápon, 17-től: a nyug­díjasok vegyeskórusának pró­bája, 18-tól: filmvetítés. A választók bizalmából Eskütevő népi ülnökök A közelmúltban lezajlott ál­talános tanácsi választások miatt kicsit háttérbe szorultak a népi ülnökök, akiket a mun­kahelyek javasoltak erre a fontos tisztségre. Valamennyi településen az alakuló tanács­ülések voltak hivatottak elfo­gadni a jelölteket, akik társa­dalmi munkában nagy fele­Számjegy vezérli a gépet A képen látható fiatalember, Holló István esztergályos, nem televíziózik munka közben, hanem a korszerű CNC-számjegy- vezérlésű esztergagéphez kapcsolt kijelzőt figyeli. Az ISG maglódi járműgyárában ilyen berendezéseken készülnék ä különböző forgácsolt alkatrészek, például a futómüvekhez szükséges csapközvetítő karok. Hancsovszki János felvétele lősséggel látják el feladatukat a Monori Bíróságon. A napokban 65 — újonnan megválasztott — népi ülnök volt hivatalos arra az ünnep­ségre, amelyet a Monori Bíró­ság tanácskozótermében tar­tottak meg. Ott volt Skribek József, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság tit­kára, Rágyánszki Pál, monori tanácselnök, dr. Illanicz György vb-titkár és dr. Vecserek La­jos, a HNF monori bizottsá­gának elnöke. Dr. Hunya Miklós, a bíróság elnöke köszöntötte a megjelen­teket. Hangsúlyozta, hogy a leköszönő népi ülnökök magas színvonalon látták el felada­tukat ai elmúlt években, az újaknak sok segítséget kell majd nyújtani, hogy felké­szüljenek feladataik ellátására. Rágyánszki Pál átadta a meg­bízóleveleket a 24 monori népi ülnöknek, majd sor került az ünnepélyes bírói eskütételre. Nagyné dr. Fazekas Olga, a Pest Megyei Bíróság elnökhe­lyettese ebből az alkalomból nyújtotta át Bencze Endre monori népi ülnöknek az igaz- ságügymíniszter által adomá­nyozott Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést, amelyet több mint másfél évtizedes ál­dozatkész munkájáért kapott. A jelenlevők ezúttal is együtt maradtak, ismerkedtek egymással, de szóba kerültek már azok a tennivalók is, amelyek az elkövetkezendő öt évben várnak rájuk. —ér ELŐRE BOCSÁTJUK: Ilyen szankció nálunk nincs. Bírsá­golni lehet — és bírságolnak is — a levegő, a víz szennye­zéséért, a természetvédelmi előírások megszegéséért (ebbe persze az erdők károsításáért fizetendő büntetés is belefér), de erdőszennyezési bírság még nincs. S nem is biztos, hogy lesz. Csak felvetődött az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Tanács ülésén, hogy nincs-e esetleg Ilyesmi­re szükség? Nemhogy döntés, még állás- foglalás sincs arról, hogy a jövőben talán ilyesmit indít­ványoz az OKTT. Egyelőre ezt is mérlegelés tárgyává tették — mint oly sok mást, az er­dők kapcsán. Mégis jellemző és sokatmondó, hogy az ülé­sen — oly sok más elképzelés, terv között — felvetődött ez is. Hogy miért, azt aligha kell hosszasan részletezni. Immár minden újságolvasó ember tud arról, hogy — sok más euró­pai országhoz hasonlóan — nálunk is károsodtak, pusztul­ni kezdtek az erdők. Nálunk még csak foltokban támad a gyilkos kór. De a foltok szá­ma nem kevés, 1983-ban már csaknem egymillió köbméter faanyag ment veszendőbe Erdőszennyezési bírság? emiatt, mindenekelőtt a ko- csánytalan tölgyek, fenyők, nyárfák világában. Aligha szükséges bővebben taglalni azt is, hogy a föld erdővilágának esetleges ki­pusztulása az emberiség pusz­ta létét tenné kérdésessé. Er­dők nélkül nincs elegendő oxi­gén. És ha az erdő pusztul, akkor előbb-utóbb a szántó­földi, kertészeti növénykultúra is károsodik, ha pedig az ká­rosodik ... De ne folytassuk e gondo­latmenetet, hiszen nem rém­látomások felvázolása a cél. Sőt, még az sem tekinthető kiemelt, elsődleges célnak, hogy esetleg bevezessük az erdöszennyezési bírságot. No­ha — a téma súlyának érzé­keltetése végett — ezzel kezd­tük a cikkünket, mindenki tudja, hogy a büntetés csak segédeszköz. Még jobban tud­ta ezt az a mintegy 40 neves tudós és közéleti személyiség, aki az OKTT ülésén az erdők védelmében emelt szót és fog­lalt állást. Mit is tartalmaz ez az állás- foglalás? Mindenekelőtt azt, hogy meg kell tudnunk: mitől pusztulnak voltaképpen az er­dők, hiszen helyes diagnózis nélkül nincs jó gyógymód. Igaz ugyan, hogy elég sok is­meretünk van már, tudunk például a kéndioxid jelenlété­ről, az annak nyomán fellépő savas esők károsító hatásáról, ebből eredően a talaj szeny- nyeződéséről, meg arról is, hogy — mindennek tetejébe — egy bizonyos gombafaj tá­madja meg a fákat. Vagyis sokat tudunk már, de még nem eleget. Ezért az OKTT állást foglalt abban, hogy a jövőben intenzívebben kell ta­nulmányozni — s ahol lehet: az itthoni viszonyokra alkal­mazva hasznosítani szükséges — a külföldi tapasztalatokat, s ki kell bővíteni, erőteljeseb­bé kell tenni a hazai kutatá­sokat. Letették a voksot amellett is, hogy 1986-tól kezdődően alaposabb méréseket kell vé­gezni az erdőket ért levegő­szennyeződés milyenségéről, mértékéről. Mert igaz ugyan, hogy — amiként az egész or­szág területén — az erdőkben is mérik, figyelemmel kísérik, mi van a levegőben, mégis tény: minthogy az erdőt jó levegőt termelő helynek tar­tották, a fák világában keve­sebb a műszer a kelleténél. 1 Hát ezen is változtatni szük­séges. LEGINKÁBB AZON, hogy az erdők védelmét amolyan természeti reszortfeladatnak véljük. Az OKTT ülésén jog­gal húzták alá: ha a fák egészségi állapotát vizsgáljuk, meg kellene nézni azt is, nem * károsodnak ezzel egyidőben a szántóföldi, kertészeti vetemé- nyek is? Ezenkívül: ha jól ki­épített növényvédelmi hálóza­tunk van (márpedig van), ak­kor célszerű lenne az erdőkre is kiterjeszteni ennek a műkö­dését, legalábbis összehangol­ni az erdők és mezők növény­védelmét. A legfőbb tanulsága talán az volt a vitának, hogy az erdők védelmét társadalmi üggyé kell tenni. Nem érhet­jük be annyival, hogy azt mondjuk: olyan embert talán nem is találni, aki azt állítja, hogy ő nem szereti az erdőt. Ez az érzelmi kötődés egyma­gában nem elég. Aktív elő­szeretetre van szükség. M. L. (ISSN 0133—2681 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom