Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

XII. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1985. JÚLIUS 8„ HÉTFŐ A mezsgyéről az életbe Igény az állandó tanulásra Illeszkednek a kígyók m •*» nA Szovjet exportra csaknem kétmillió rubel értékben gyárt kü­lönféle játékokat a budapesti Politoys Szövetkezet. Kijut eb­ből a munkából galgahévizi részlegének is, ahol jelenleg tíz­millió középméretű bűvös kígyót szerelnek össze és csomagol­nak. Képünkön: Deme Gáborné a középkígyó alkatrészeit il­leszti egymáshoz. Hancsovszkl János felvétele A pártfogók munkája Vonzó életformát ajánl Korhatár Felelősen Sikerfilm, a gödöllői filmszínházban — A cápa. A színes, amerikai kataszt- rófafilm megtekintését korhatárhoz kötik. Csak 16 éven felüliek nézhetik a vásznon pergő jelenete­ket. Jószívű — önmagukat annak tekintő — szülők mindig akadnak, s viszik magukkal a korhatárt még el nem ért csemetéiket is. De kérem, ezt nem lehet, szólnak rájuk. Mi vállal­juk a felelősséget a gyere­künkért! Ez a válasz. Am a nagyon fiatalnak látszó gyerekek korát a személyi igazolvány szerint ellenőrzik. Ugyanis a mozi is vállalja a felelősséget és azt hiszem, ebben az eset­ben nem kétséges, melyik oldal képviseli e fontos szó tartalmát is. —e— Kerepestarcsa Műszaki bolt nyílik Vas- és műszaki üzletet hyit Kerepestarcsán a Gödöllő és Vidéké Áfész. A Széchenyi ut­ca 92-ben eddig zöldség- és gyümölcsboltot tartott fenn a szövetkezet, amely azonban az utóbbi időben veszteségesnek bizonyult. Tekintve, hogy a környéken több hasonló bolt található, az ellátás veszélyez­tetése nélkül térhetnek át az új árukra. A szerződéses üzlet július 8-án nyit. másfél millió forint árukészlettel várja az érdeklődőket. Kapható lesz egyebek között hűtőszekrény, kályha, gázkazán, hengerelt és húzott anyag, drótfonat, vala­mint híradástechnikai cikkek. SgAlöfTSS Katasztrófa földön-égen. Kétrészes, szovjet katasztrófa­film. Csak 4 órakor! Éden boldog-boldogtalannak. Színes, szinkronizált francia film, 8 órakor. Csak 18 éven felülieknek. Tisztelt Szerkesztőség! Az önök lapjának június 4-j számához az isaszegi gamesz- röl írt cikkünkhöz lenne némj gondolatom. Az igaz, hogy új irodaházat épített magának az isaszegi gamesz, de ennél többre a községben nem is futotta. Ön­maga házát megalkotta — most nem megyek bele, ho­gyan —, és azután hibát, nem­törődömséget és hozzám emér. Lakásunkat néhány tucat méter választja el a men­tőállomástól. így kényte­len-kelletlen tanúja vagyok, miként száguldoznak sokszor szirénázva az azonnali segít­séget vivő fehér autók. Talán már mások is éreztek valami­féle torokszorító érzést a bal­eset felé rohanó mentőautó láttán. Jaj. csak időben jöj­jön a segítség! A tragédia helyszínére érkező mentősök értő és határozott gondosko­dása nyomán a bámészkodók többségében megnyugszik a felkavart lelkiállapot, hiszen tudják, a sérült már biztos kezekben van. * ★ Fűtött garázs Talán nem tévedünk na­gyot, ha egy-egy baleset meg­beszélése után csak ritkán esik szó az elsőként segítsé­get nyújtó mentősökről. Ezért is kerestük fel őket az egyik vasárnap délutánján, hogy munkakörülményeikről, élet. hivatásukról beszélgessünk ve­lük. Odaérkezésünkkor éppen úton volt az aszódi mentőál­lomás szolgálatban levő men­tőautója, ezért a többiek ne­vében is Petrovics András megbízott főápoló tájékozta­t^'bénmümíiéti " .......■" ' •" — Ez a mentőállomás 1967- ben létesült a nagyközségben. Kezdetben csak egy mentő­autó látta el a betegszállítást a Gaiga mente községeiben, Köszönöm figyelmüket: Abal Tamás tanár ★ Sosem gondoltuk volna, hogy az újságírás azért olyan nagy felelősség, mert félretájékoz­tatja az olvasókat, meghami­sítja a valóságot. Mennyire hamisíthatja meg a tanítás, hiszen az még nagyobb fele­lősség! napjainkban már öt. Nincs gondunk a kiszolgáló személv- ■zet létszámával, mert évek óta nincs lemorzsolódás nálunk Büszkén mondhatom, az ala­pítás óta helyettest még nerp kellett kérnünk a munka ellá­tására. A tervszerű fejlesztés eredményeként 1972-ben újabb kiszolgáló helyiségekkel bő­vült állomásunk. — Ezen’ belül kiemelkedő­nek tartom a két mentőautót befogadó fűtött garázs kiala­kítását. Bár az autók műsza­ki állapota — érthetően — mindig kiváló, az elmúlt tél js bebizonyította mennyire szükségünk volt erre. A vára­kozás perceit megkönnyítő frissítő kávé főzésére kis tea­konyhánk van. Rendszeresen tartunk vizsgakötelezettséggel együtt járó továbbképzéseket is. Ehhez is van megfelelő he. lyiségünk, amit máskor tár­salkodónak használunk. Az el­mondottakból is kitűnhet, a munkakörülményeink megfe­lelőek. Álmatlan éjszaka — Már az előbb is emle­gettem, milyen nagy szerepe van nálunk a rendszeres to- . vábhképzésnék. . Ez tel jesen érthető és szükségszerű, hiszen szinte, mindennap új, és új eszközök és eljárások segítik munkánkat. A vizsgaanyag ne­héz. Jellemző a bajtársaim felkészültségi szintjére, ered­ménytelen vizsgát eddig még nem tett senki sem. — Nemcsak a kötelező szak­mai továbbképzéseket tekint­jük szívügyünknek, hanem a széles körű műveltség meg­szerzését is. Baj társaim nagy többsége a munkaidő után sze­rezte meg a gimnáziumi érett­ségit. Ezt az utat jártam ma­gam js. 1968 elején még la­katosként dolgoztam az egyik közeli gyárban. A szomszé­dunkban lakott az állomás el­ső mentőpilótája. Kolozsi Bá­lint. — Mivel ő már gyermekko­rom óta ismert, rábeszélt, hogy én is legyek mentőápoló. Meg­vallom őszintén sok álmatlan éjszakám volt akkoriban, míg eldöntöttem a dolgot. Mondanom sem kell talán, mennyire meglepődtek mun­katársaim, mikor bejelentet­tem, mentős leszek. A fizeté­sem jóval kevesebb lett, a fe­leségem is gyesen volt, de egy percig sem bántam meg, hogy engedtem a rábeszélésnek. — Munkám során egyre gyakrabban éreztem az érett­ségi hiányát, ezért levelező úton lelettem. A középfokú bizonyítvány birtokában szak­mai továbbképzésemre is gon­doltam. így hát jelentkeztem mentő szakápolói tanfolyamra. A hivatás szépsége — Közvetlen feletteseim ja­vaslatára hamarosan kinevez­tek megbízott főápolónak. Ez­zel munkám még sokrétűbbé, érdekesebbé vált. Űj beosztá­somban felelős lettem az állo­más gyógyszerellátásáért, az egészségügyi felszerelések el­lenőrzéséért, és különböző sta­tisztikai adatok összegzéséért. — A bajba jutott emberen való segítés közös feladat. Közösségünk ezért összetartó, áldozatkész. Sokszor beszél­gettünk már hivatásunk szpp- ■ségéről. Akármennyit is be-. ; szélgettünk, pontosan megfo­galmazni nem tudjuk, de érez­zük. alig van szebb és jobb emberi érzés, mint segíteni egy olyan emberen, aki a mi közreműködésünkkel jön visz. ;sza a halál mezsgyéjéről az életbe. Kovács I. Csaba A nap programja Gödöllő, Stromfeld-lakóte- lep. Gyermekműsorok: karika­túra- és aszfaltrajzverseny, vándorjátszóház, lakótelepi leg-ek, kubai karnevál, a Bo­lero pantomimegyüttes mű­sora, popvetélkedő lakótelepek között, uruguayi gitárosok, sámlimozi, aerobik- és karate­bemutató 17 órától. Az OTP gödöllői fiókja előtt találkoztam régi ismerősöm­mel, Kiss István aszódi hiva­tásos pártfogóval. A helyszín nem volt véletlen, ő ugyanis a pénzintézetbe igyekezett, ahol egy házvásárlási kölcsönt inté­zett. Kanalas Lajos isaszegi lakos kérte a pártfogót, hogy segítse ebben. — Jártam a kérelmező ügyé­ben a helyi tanácsnál, majd munkahelyén, Budaörsön a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalatnál. Mindenütt jó véleménnyel voltak róla, és a PVCSV-nél már aláírt egy 15 évre szóló szerződést is. A munkahely ennek fejében 50 ezer forinttal segíti Kanalast, összesen kétszázezer forintot kell összegyűjteni, ennyi köl­csönre van szüksége. Nem saj­nálom az időt és fáradozást, a kilincselést, ha rendes ember­ről van szó. ' Kiss Ysty&n hisz éve hivatá­sos pártfogó, s bár öt . éve nyugdíjas, nem tud elszakadni ettől az áldozatos tevékenység­től. Fel-feltűnik a megye tele­pülésein és a fővárosban is. Munkaköréből adódó feladata a fiatalkorúak életvitelének rendezése, a bűnözés megelő­zése, a felnőtteknél a munká­ba helyezés. Széles körben kell végeznie családlátogatásokat és rá vár az is, hogy vonzó emberi, életformát ajánljon a rászoruló embereknek, igye­kezzen távol tartani őket a bű­nözéstől. Kapcsolatot tart a társadal­mi pártfogókkal is, akik a kü­lönböző munkahelyeken védik a fiatalkorúak érdekeit. Talál­kozunk ilyenekkel a környé­ken többek között a Ganz Árammérőgyárban, a Város­gazdálkodási Vállalatnál, az Ikladi Müszergyárban. a kis- tarcsaí fésűsfonóban. Ök min­den ellenszolgáltatás nélkül vállalkoztak erre a fárasztó, sok szabadidőt elrabló feladat­ra. A hivatásos pártfogónak rendszeres a kapcsolata a vá­rosi és községi gyámügyi ha­tóságokkal is, valamint a rendőrség bűnüldözési osztá­lyával. Sok segítséget tudnak egymásnak adni a körzeti megbízottakkal. Kiss István­nak és társainak mindennel kell foglalkozniuk, ami a hát­rányos helyzeten segíthet. Ügy igyekeznek dolgozni, hogy higgyenek nekik, végtelen tü­relemmel kell kezelni az ese­teket és bizonyítani, hogy a társadalom mindenkin próbál segíteni. A bíróság is meghall­gatja a pártfogót, sőt a véle­ményé); írásba kell foglalnia. Cs. J. Művelődési ház Felújítás Mától, július 8-tól 28-ig, fel­újítás miatt, a gödöllői műve­lődési központ zárva lesz. Kemping Bogácsán E hónaptól kezdve a gödöl­lői Ganz Árammérőgyár dolgo­zói, valamint családtagjaik már igénybe vehetik az új bo­gácsi kempinget. A csaknem ezerhatszáz négyszögölnyi te­rületen levő táborhely öt perc­re van a meleg vizű strandtól. Faházzal, vizesblokkal, mele­gítőhelyiséggel szolgálja a gyáriakat. Ez a vállalat máso­dik kempingje. Hozzászólás cikkünkhöz A gamesz és a meleg tést tengernyit halmozott. Először is; a télen a—1 Cel- sius-fakos teremtől a 6 Celsius- fokos teremig tanítottunk négy hónapon át 609 tanulót. A te­hetetlenség elképesztő volt, amelyet a „dicsért” gamesz produkált! Az egész iskola náthás volt. Igaz, a gamesz- ban a 27 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet. Az egyik tag­iskola-részünkben február kö. zepén volt csak ráfűtés, mert csak akkor hoztak — vettek — szenet. Igaz, Budapesten már 14 Celsius-foknál bezártak az is­kolák, nálunk ez senkit nem rázott fel a gamesznál, mi- 10 Celsius-fok alatt is hónapo­kat tanítottunk! Igaz, a gamesz dolgozóit senk; sem kérdezte meg, hogy milyen is valójában ez az isa­szegi intézmény. Tőlük hite­lesebb képet kaphattak volna a valóságos helyzetről, amely ettől is elképesztőbb. Nagy felelősség az újságírás is — majdnem akkora, mint a tanítás —, mert félretájékoz­tatja az olvasókat, meghami­sítja a valóságot Az öntömjé­nezés nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, ne a főnökök dicsérjék egymást, hanem — az elvégzett munka alapján — a lakosság vegye észre az eredményeket. Ha tudták kpzölni — rop­pant felületesen — a „ferde” eredményeket, akkor ehhez is legyen bátorságuk. Egyéb észrevételeink. Cik­künk nem azt firtatta, hogy az isaszegi gamesz mennyire volt képes felfűtenj az iskolá­kat a télen. De szó esik róla. Ezt mondta a vezető: fűtési ügyeletet szerveztünk, hogy valamiképpen kellő meleget teremtsenek a tantermekben, így is fáztak a gyerekek. Nem­csak Isaszegen. Abai Tamás említi, Budapesten is. Ott azonban bezárták az iskolá­kat. Isaszegen nem. Legjobb tudomásunk szerint az isaszegi iskola élén is a gamesztől független igazgató áll. Miért a gamesztől várták az iskola bezárását?! Arról nem is be­szélve, hogy Isaszegen a tech­nikai személyzet, nyilván a fűtő is, a munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Nem tudjuk, miért akkor vettek szenet, amikor. Azt viszont igen, hogy az el­múlt télen nem lehetett bár­mikor szenet venni. Végül pe­dig: az év elején a városi né­pi ellenőrzési bizottság vizs­gálatot folytatott a gödöllői és a vonzáskörzetbeli ga- meszek, geszek háza táján. Nos, az isaszeginél sem talál­tak több hibát, kevesebb jót mint a többinél. Intézmény- vezetőket js megkérdeztek miként vélekednek a gamesz- ről, Isaszegen ketten zavarok­kal működőnek mondták. A harmadik megfelelőnek, a ne­gyedik jónak minősítette. A zt mondják, hogy a bor­ravalós szakmáknak kü­lön számtanuk van. A Tra- bant-tulajdonos fodrász sze­rint egy tankolás költsége öt­ven hajvágás borravalója. Pincér Ismerősöm ugyanezért az összegért 350—400 korsó sört cipel a vendégek asztalá­hoz. A sírásó ezt a borravalót már két-három temetésen megkeresheti. Folytathatnánk a sort, hiszen jól tudjuk: a borravalós szakmák gomba módra szaporodnak, s lassan elérkezünk oda, hogy minden ember ad és kap. Tégláért kapta, autógumiért adja. Felismerhető ebben az or­szágos adok-kapok játékban; hogy nem a lakosság áll szem­ben egyik vagy másik szolgál­tató ágazattal, hanem mindig Kiss József eladó Nagy Pál ve­vővel, akik a hivatalosan köny­velt ügylet mellett észrevehe­tetlen kifinomultsággal hajt­ják végre a maguk kis ügyle­tét. Barátom újságolta. — Elekt­romos hőtárolós kályhához ju­tottam. — Ügy hangzik, mint egy egyszerű kijelentő mon­dat. de kiderül, hogy a köz­lés néhány hivatalos áron fe­lüli túlfizetést takar, olyat, amit nem ütöttek bele a pénz­tárgépbe. — Ha érkezik, tele­fonálok — mondta az áruház dolgozója. Kérte a telefonszá­mot, s tartotta tenyerét a te­Crszágcs társasjáték Árdrágítók, árcsökkentők lefonálás díjáért, ami többszö­rösen meghaladja a háromper­ces beszélgetés tarifáját. — Tisztelt uram, jöhet a megrendelt árujáért! Az eladó sürgés-forgása, többszörös uta­lása arra. hogy az elektromos hőkandalló hiánycikk, s mi­lyen szerencséje van az úrnak, aki ilyen gyorsan hozzájutott. Ismerősöm újra kinyitotta a pénztárcáját. Erre megkapta azt a lehetőséget, hogy színt is választhatott. Mondanom sem kell, ezért ismét fizetett, hiszen beléphe­tett a raktárba, s ide a belé­pés nem díjtalan, mint a mű­velődési házak TIT-előadásai- ra. Ezután következett az újabb kenés. Borravaló az elektromosoknak a soron kí­vüli bekötésért. Borravaló a házmesternek, aki e,fordította a fejét, s nem látta, hogy a kizárólag személyszállításra használható liften kályhát szállítanak. Borravaló a teher - taxi vezetőjének, mert segí­tett a kocsiról történő leeme­lésnél Az eset elmesélője így összegezte a történteket. — A kályha vételárát mintegy 25 százalékkal megemeltem, s így lettem árdrágítóvá, saját pénz­tárcám ellenségévé. Vigasztaltam. Igaz, sokkal kisebb összegű, de naponta ismétlődő árdrágításommal. Amíg az újság 1,40 forintba került, addig is 2 forintot ad­tam érte. Most, hogy 1,80 lett, megmaradtam a 2 forintnál. Borravalóm összege 50 száza­lékkal csökkent, s így egy na­pomként vásárolt árucikknél jelentős árcsökkentést hajtot­tam végre. Olvastam, rádióban hallot­tam, hogy egyes kórházak úgy­nevezett nyitott kórházakká váltak, vagyis a nap bármely időszakában felkereshetik be­teg hozzátartozójukat a láto­gatók. Magam is meggyőződ­tem a lehetőségről. — Itt sem lennék portás — mondta lá­togatóm, s állítását így indo­kolta. — Eddig is be lehetett jutni bármikor, csak a portás­nak le kellett adni a jattot. Napi ötven soronkívüli láto­gató. személyenként tízforintos kenőpénzzel nem is volt kis összeg. Közismert, milyen hiánycikk a telefon. Mi, akik falun élünk, nem is merünk arra gondolni, hogy telefontulajdonosokká le­gyünk. Fővárosi ismerőseim hosszas várakozás után meg­kapták a csodálatos készülé­ket, s vele együtt a kínálatot: színre, formára lehet válasz­tani, de természetes, a költsék gek változnak. — Jó lesz a ha­gyományos fekete, kerek tár­csával — döntöttek a kispén­zű telefonra várók. Befizették a hivatal álta kért összeget. A szerelők megérkeztek. — Miért pont itt kezdjük — kérdezte társát a fiatalabbik, amikor látta, hogy ifjú háza­sokról van szó, ahol a telefon mellett még sok minden hiány­zik a lakásból, s biztosan szű­kében vannak a filléreknek. Az ifjú asszonyka elszégyellte magát és busás borravalót adott. így járt a vízvezeték­szerelővei, így az olajat szál­lítókkal. Férje korholja, s az­tán számolnak: ebben a hó­napban majdnem ezer forint­tól fosztottuk meg magunkat. Borravalóztunk. Nem kény­szerből. Önként adtuk! É s valóban szükséges? Kell ez? Nem lehetne a kör­forgást megállítani? Milyen egyszerű lenne, ahogy elkép­zelem: senki nem adna. sen- ■ ki nem kapna, s véget érne az országos adok-kapok társasjá­ték. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom