Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

6 Kiskunsági ugarcsbék Magányt kedvetek Az ornitológusok megfigye­lése szerint kikeltek az első idei ugarcsibék a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A szaporulat lényegesen jobb mint az utóbbi években bár­mikor, s ez a szakemberek sze­rint arra mutat, hogy a nem­zeti parkban végleges és biz­tonságos költőhelyre leltek ezek a ritka, védett madarak, amelyek napjainkban ma már egész Európában csak ezen a területen költenek. Az ugar­tyúkok ugyanis az'.állatvilág leginkább magányt kedvelő egyedei közé tartoznak: egyik legfontosabb életelemiik a há­borítatlanság. Még az élelmü­ket is éjjel szerzik, s olyankor hallatják jellegzetes trillázó hangjukat is. Dömsöd lélekszáma hatezer­háromszáz. Nyáron azonban négy-öt ezerrel is többre szá­míthatnak az ide érkező üdü­lők miatt. Két kúttá! több 1985. JŰNItrS 8., SZOMBAT Exportra is jut Argoigázgyár Megkezdték a Péti Nitro­génművek új argongyárának kipróbálását. A hegesztés egyik fontos kellékének szá­mító argongázt a nitrogén- művek már korábban is gyár. tóttá. A régi üzem kapacitása azonban elmaradt az igények­től és ezért a hazai szükség­letet csak jelentős importtal lehetett kielégíteni. Az új gyár évi 2 millió köbméter argon- gázt állít majd elő, s ebből már exportra is jut. — Hogyan tudja megoldani az ezzel járó gondokat a nagy­községi közösi tanács? — ér­deklődtünk Sittnikiewicz Lász­ló megbízott tanácselnöktől. — Igaz ugyan, hogy kiter­jedt üzlethálózatunk van — kezdi a tanácselnök —, ez azonban a nyári idényben megközelítően sem elegendő. Sajnos, ezen egyelőre nem tu­dunk változtatni. A másik fő probléma az ivóvíz. Van víz­vezeték, ilyenkor azonban ez sem elegendő. Sor került sze­rencsére két új kút bekötésére — így összesen négy van —, egyet a Dózsa Tsz fúrt, egyet pedig a PVCSV. — Mikor helyezték üzembe? — A III. és IV. számú új kutak bekapcsolására május 15-én került sor. Ez már majd­nem teljesen megszüntette a nyári ellátás gondjait. Kinőt­tük viszont a tizenöt évvel ez­előtt üzembe helyezett ötszáz köbméteres víztornyot, de to­Míf. CIUS tavaszt hozó le­gényei, Sándor, József és Benedek zsákjából az idén hiányzott a meleg, s az iga­zi, tavaszias jó idő csak má­jusban, fagyosszentek tá­ján köszöntött ránk. Me­zőgazdászok, meteorológu­sok szerint is ebben az év­ben ’ — a hosszú tél, a tar­tós hideg miatt — néhány hetet késett a természet ta­vaszi megújulása. Elődeink egész éven át figyelték a természetet, ben­ne az időjárás változásait, s az évenként ismétlődő je­lenségekből bizonyos tör­vényszerűségeket igyekez­tek megfogalmazni. A Sán­dor, József, Benedek — zsákban hozzák a meleget! mondóka azon a népi meg­figyelésen alapszik, hogy március 18—19. és 20. táján erőteljesen felmelegszik ha­zánk éghajlata. Május leg- hírhedtebb dátumai pedig a fagyosszentek, a Pongrác, Szerváé, Bonifác nevét je­lölő napok. Rossz hírüket évszázados tapasztalatok­nak köszönhetik: május 12. és 14. között a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, esetenként fagyot is hoz. Június egyik, a népha- gyomanyokoan is fontos szerepei kapott napjához, nyolcadikéhoz számos idő­járási jóslás kapcsolódik. Az öregek valaha azt tar­tották, na ma, Medard nap­ján esik az esó, akkor negy­ven napon at hull majd az égi áiaas, bőséges csapa­dék öntözi a to.deket. Ezt a népi megfigyelést a tu­domány azzal igazítja ki, Upgy valóban ez idő tájt itezefödik Közép-Europáoan a kora nyári monszunos esózes. A szárazföld belse­je jobban leimeiegszi.K, piint a tenger. A legnyo- masauiönbseg hatásara a hüvoseob, csapadékos le­vegő a szárazföld főié áramlik, s az esozes — megszakításokkal — hete­kig tarthat. Ennek követ­keztében hazánk legcsapa- dékosaob hónapja a június. Előfordul, hogy nem Me- dárdkor, hanem kesoob kezdődik az esózes. Ezt tá­masztja alá az a meteoro­lógiai megfigyelés, hogy június 12. után rendszerint csapadékos az idő. Erdély­ben honos népszokás sze­rint június 12. előtt kér­jünk esőt, mert utána már kéretlenül is jön. Az is er- dély. mondás, hogy a deá­kok hordozzák az esőt, az­az akkor kezdődnek az esős napok, amikor a kollégiu­mokból, iskolákból szün­időre utaznak haza a diá­kok. A Medárd-napi eső sokfelé a gazdasági élet szokásaira is hatással volt: a következő nap vetették el a lent, került földbe a . retek., a káposzta . magja, mondván, ezeknek a növé­nyeknek kedvez a frissen hullott, Medárd-napi csa­padék. Érdekesség, hogy számos vidéken a népi mondás for­dítottját is igaznak tartot­ták: ha Medárdkor nem esék az eső, akkor negyven napig szárazság sújtja a földeket. Az alföldi Algyő öregasszonyai, ha az eső szükségességét érezték, nagy kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. A gö­csejiek a Medárd-napi idő­járásról a termésre is kö­vetkeztettek. Ha esik, a fű szépen kihajt, szőlő is bő­ven terem, de a bor minő­sége gyenge lesz. Ha még a hónap végén is sok az eső, akkor rossz mogyoró- és diótermés várható. fi h2jd3!?V€lt magyar időjárási anomáliák közé tartozik Bethlen Farkas História de rebus Transyl- vanicis című művében le­írt eset, amely 1603. június 3-án történt Kolozsvárott. Bethlen így tudósít: Hirte­len olyan rettenetes szél­vihar keletkezett, hogy ke­vés híja volt, hogy az egész várost ki nem f orgatta sar­kaiból. A dühöngő vihar először is fekete felhőkkel sötétségbe borította az eget, majd a beálló torná­dó hatalmas erejű rohaná­sában az epületek tetejét megrázta, a fenyözsmde- lycKet leszagatta, szethany- ta, minden szétrombolha- tót tönkre tett... Növelte a rettenetét a mintegy le­szakadni akaró égnek re­csegése, a mennydörgések, villámcsapások, minden elemek együttes erőszakos­sága és esztelenül dühöngő féktelensége. Erre a mér­téktelen és szokatlan szél­viharra felhöszakadásszerü zápor következett, mit azon­ban mohón elnyelt a tar­tós hőségben kiszáradt föld. Es ezt a szokatlan légmoz­gást legtöbben csodajelnek tekintették. Az idei előrejelzések sze­rint nem kell számolnunk a negyven napos esővel. K. Gy. M. vábbra is ebben kell tárolni. A január 1. óta hozzánk tartozó társközség, Apaj vízgondját is meg kell oldanunk. A vízmü­vet és a hálózatot most terve­zik. Ha elkészültek a kiviteli tervek, szeretnénk fölállítani az új víztornyot. Ezzel kétszáz ötven családon segítünk. — Csatorna van-e? ftícst parcelláznak — Nincs, sem Apajon, sem Dömsödön. Komoly problémát jelent a szemét elszállítása is, mivel szeméttelep sincs. Ke­ressük a lehetőséget, akárcsak a nyolcvanszázalékos készült- ségű orvosi és fogorvosi rende­lő, valamint a szolgálati lakás befejezéséhez. — Mi szerepel még a terveik között? — A hetedik ötéves tervben szeretnénk megépíteni Döm­södön az oktatási központot. A tanulmányterv elkészült. Saj­nos, nincs pénz egyelőre az új iskolára és a művelődési ház­ra, pedig ez utóbbi tavaly ösz- szeomlott. Az apaji iskolában vizesblokkot szeretnénk kiala­kítani, s még négy tanteremre lenne szükség. — Hogyan halad a telekpar­cellázás? — Tavaly az Almáskertben huszonnyolcat parcelláztunk; az Attila utcai telkek kijelölé­se, illetve önálló helyrajzi számmal való ellátása most van folyamatban. Ez a munka az év végén lezárul, s ezzel összesen huszonöt család lete­lepedését segíthetjük elő. Szeretik otthonukat — Mivel1, foglalkoznak . dömsödiek? — A lakosok kétharmada a Dózsa Tsz-ben dolgozik. Sokan eljárnak a Csepel Autógyárba, s kiterjedt kisgazdaságok is működnek a nagyközségben: juh-, sertés-, szarvasmarha-te­nyésztéssel foglalkoznak. A dömsödiek egyébként lokálpat­rióták; a tanácstagok — bele­értve az apaji négyet is — na­gyon aktívak, mindig érdem­ben szólnak a témákhoz. Igénylik az önállóságot. V. A. Tu'ipánkertészek Útra kész hagymák A Sasad Kertésze­ti Tsz Szigetkert gazdasági társu­lásánál megkezd­ték a tulipánhagy­ma felszedését. A huszonöt hektáron termesztett dísznö­vény hagymája iránt nagy a keres­let a nyugat-euró­pai országokban, elsősorban Hol­landiában Kerekes Tamás felvétele Videokrimi Dunakeszin, a lakótelepen Vetítés csak egyszer volt Barátok, munkatársak, akik ismerik az alábbi esetet, sokan feltették a kérdést: mit akarsz ebből megírni? Va­lóban, tanulsága az sok van Szoták Andor kálváriájá­nak, ennek megfelelően egy új kommunikációs eszköz bevezetésének gondjaitól egészen a kis közösségek tag­jainak egymáshoz való viszonyáig sok mindenről szól­hatna ez az írás. A lakók döntöttek — Mint egy rossz álom, olyan ez az egész. Éjszaka is ez jár a fejemben. Felriadok, s akkor kiderül, hogy nem is aludtam és minden valóság — mondja Szoták Andor. — Ha más meséli el mindezt, el sem hiszem. Hogy nálam házkuta­tási paranccsal jelennek meg nyomozók... Szoták Andor közmegbecsü­lésnek örvend munkahelyén, amely egyúttal otthona is, mi­vel Dunakeszin a Barátság ut­ca 17—19-es ház gondnoka. Immáron másodszor vállalta a munkásőri szolgálatot. Először 1962-től 67-ig, a következő esz­tendőben pedig az MHSZ sp ot; ti oy őo k ta i ó ja lett. Bár nőm, .YPlf, katana, kétszer ka­pott Honvédelmi ÉrdemAmet; a kitüntetést igazoló kártyán Szoták Andor neve mellett tartalékos főhadnagyi rendfo­kozat szerepel. — Azt hiszem, ott kell kez­denem — magyarázza —, hogy a feleségem egy távoli roko­nától nagyobb összeget örökölt. Ebből a pénzből vettünk töb­bek között egy színes tv-t és egy képmagnót. Sokan jártak hozzánk a házból videofilme­ket nézni. Abban az időben szerelték [la kinyitja a méhkast Az éli siakéüy ember A természetet járva, min­denkivel előfordulhat, hogy méhszúrás éri. A méh szú­rásával védekezik, és — ha keli — önvédelemből tá­mad. Ingerlő illatok, szagok is támadásra indíthatják a fullánkos rovart. Mindezek mellett időjárási tényezők is hatnak a méhek viselke­désére. A közelgő vihar, a gyors feihfíáívonuiás inger­lékennyé, támadóvá teszi az egyébként jámbor jószá­got, s ilyenkor sokkal gyak­rabban szúr meg embert, állatot egyaránt. A képünkön látható brazil méhész különleges mutatvány­nyal lepi meg a szemlélődőket: miután kinyitja a méhkast, a szorgalmas kis rovarok szá­zai lepik el az arcát és nya­kát, félelmetes élő szakállt ké­pezvén rajta. (Érdekes viszont, hogy az orrhegyét és a száját szabadon hagyják.) Hogy meg­ússza mérges szúrások nélkül ezt az inváziót, annak nyilván az az egyik alapfeltétele,, hogy teljes mozdulatlansággal tűrje az állatkák megtelepedését a fején, így ugyanis semmi okuk nincs arra a méheknek, hogy támadjanak. Kérdés persze, hogy később miként szabadul meg a hátborzongató látványú szakádtól a bátor férfi. Egy másik — kevésbé valószínű — magyarázata is lenne a mutat­ványnak, az, hogy a kaptárt csupán hímek — más néven herék — lakják, azok ugyanis egyáltalán nem szúrnak, nincs is fullánkjuk (annál inkább a dolgozó méheknek). Ám a dol­gozó méhek szúrása sem egy­forma. A frissen kikelt méh gyengébb, nem támad, s ha fullánkjához érintjük kezünk puhább bőrfelületét, abba is alig tud beiebökni. Ám aho­gyan idősödiki úgy válik egyre vadabb harcossá. A méhészkedő -amber egyéb­ként szervezetileg — és lelki­leg is — bizonyos mértékig megszokja a szúrásokat. Ám azzal ők is tisztában vannak, hogy a szSjbá került méh akár életveszélyt is okozhat, ha ful­lánkját a garatba vagy a nyelvtőbe mélyíti. fel a két épületben a közpon­ti antennarendszert. Ez adta az ötletet, mi lenne, ha egyút­tal videocsatornát is besze­relnének? Szoták Andor laká­sából lehetne akkor filmeket sugározni mind a 127 lakásba. Az elhatározást tett követte, mert a videocsatorna mind­össze 11 ezer forinttal növelte a költségeket. A Barátság út két házában tehát létrejött egy kábeltelevíziós rendszer. Ugyanakkor felvetődött annak a gondolata, hogy valamilyen módon meg kellene oldani a filmek cseréjét. Február köze­pén a társasházak közgyűlésén javaslatot fogadtak el arról, hogy engedélyeztetik a video­rendszert, és önkéntes alapon a lakók havi 50 forintot fizet­nek be azért, hogy Szoták An­dor filmeket vásároljon, illetve cseréi jen. — Engem nem zavart, hogy a 127 lakó közül csak 90-en vállalták a befizetést — mond­ja a gondnok. — Ügy láttam, hogy azt a kilencven családot viszont bántja, hiszen nem volt arra technikai lehetőség, hogy kizárjuk a nemfizetőket a műsor vételéből. Elkobzott készülék Végül is csupán egyetlen­egyszer került sár az 50 forin­tok begyűjtésére, április ele­jén. Ekkor meg is kezdték a rendszeres adást. Hétfőn a fel­nőtteknek, a késő esti órákban kalandfilmeket, szombaton és vasárnap a kicsiknek meséket sugároztak. — Még április elején valaki feljelentett, hogy a társada­lomra veszélyes filmeket vetí­tek. Kihallgattak, elvitték a videót és a filmeket. Tudom, hogy a kötelességüket teljesí­tették a reildőrök, és akkor azt is tudtam, a vizsgálat tisz­tázni fog. Mégis azt hittem, beleőrülök. Felfüggesztették még a munkásőrségi tagságo­mat is. Ez fájt a legjobban. Pedig a gondnoki állásom, ez­zel együtt a lakásom is ve­szélybe került. Éjszakákon át nem aludtam, azon töpreng­tem, ki gyűlöl engem ennyire és miért. Hiszen a társasház intéző bizottsága elindította a video engedélyeztetését, tud­ták. hogy nem én álltam elő az 50 forintos javaslattal, s aki egy kicsit is ismer, az tudja, hogy semmi sem áll távolabb tőlem mint az, amivel meg­vádoltak. fólnden tisztázott j # W-» ff. w m $ r* A lidércnyomás elmúlt.:'Szo­ták András április 29-én kéz­hez kapta a határozatot a nyo­mozás megszüntetéséről, s ar­ról, hogy sajtórendészeti vét­ség elkövetése miatt megro­vásban részesítik, mert elmu­lasztotta a vetítés előtt enge­délyeztetni a filmeket. Visszakapta munkásőr-iga- zolványát is, és ezzel becsüle­tét, amit egyesek irigysége vagy ki tudja, mihien rosszhi­szeműsége megpróbált megté­pázni. Vetítés azonban többé nem lesz. Nem vállalja, elég volt! Móza Katalin Kényszerű korlátozások Főszezon az üdülőkben Kezdődik az üdülési fősze­zon. s így indokolt i néhány üdülési szabály ismertetése. Vannak ugyanis kényszerű korlátozások, például a íősze- zoni kedvezményes beutalás­nál. Mindaddig indokolt a kedvezményes üdülés főszézo- ni két-, valamint a külföldi be­utalás háromévenkint egysze.- ri alkalomra korlátozása, amíg az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőséget. A szabályok ellenőrzését szolgál­ja, hogy az üdülést bejegyzik a szakszervezeti könyvbe. Nagyon lényeges, hogy ne csak a SZOT-üdülők gondno­kai, hanem a vállalati pihenő- házak vezetői is győződjenek meg erről. Ha ugyanis az elő­írásokat valamennyi kedvez­ményes üdülésnél következete­sen betartják, igazságosabbá válik a beutalók elosztása. Évről évre visszatérő gond a nagycsaládosok üdülése. Az ő igényeik nagyobb részét a vállalati pihenőházakban old­ják meg. Kisebb mértékben nyílik mód a több gyermekesek SZOT-üdültetésére. A SZOT- beutalók többsége ugyanis csak egy gyerekkel való pihe­nőre jogosít. Az üdülőépüle­tek kisebb szobaméretei saj­nos csak három személy kul­turált elhelyezését biztosítják. Ennek ellenére többen üdül­hetnének a nagycsaládosok közül, ha az alapszervezetek a sokgyermekes házaspárok­nak kát 2-fl személyre érvé­nyes butalót adnának, amivel hatan érkezhetnének. Ilyen­kor két egymásba nyíló vagy egymás melletti szobában he­lyeznék el a családot. Így ter­mészetesen többe kerül az üdülőjegy, mert négyet fel­nőttáron kell megvenni. Az árkülönbözetet azonban — mi­vel a nagycsaládosok megér­demlik a támogatást — a szak- szervezeti bizottságok átvál­lalhatnák. A több gyetrneke- seknek a SZOT összesen tizen­két faházas összkomfortos üdülőtelepet létesített: a Bala­ton két oldalán, a Bakonyban, a Dunakanyarban és Szilvás­váradon. Ezenkívül három fő­iskolai kollégiumot is bérel ré­szükre: (Győrben és Nyíregy­házán. valamint idén először Sopronban. Gyakori igény, hogy a fősze­zon: családos beutalókat a nagyszülők unokáikkal együtt vehessék igénybe. Ez nem le­hetséges, mivel kevés a csa­ládos üdülőjegy, és az aktív dolgozók igényeit sem lehet kielégíteni. A nagyszülők azon- oan főidényen kívül együtt üdülhetnek unokájukkal, ha az unoka még nem iskolás. Az egyik szülő akadályoztatása miatt viszont helyette egy kedvezményes beutalásra jo­gosult nagyszülő is nyaralhat. Az sajnos továbbra is szabály főidényben, hogy mindkét nagyszülő nem pihenhet együtt az unokával. 1 lidárd napján Homlokát kozó meleg napok I nyár az mégis más

Next

/
Oldalképek
Tartalom