Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

1985. JÚNIUS S„ SZERDA mr •ifí.ií A Vöröskereszt főtitkára Pest snegyéiien Emberbaráti tettek részesei Dr. Virág Ferenc, az abonyi Vöröskereszt elnöke átveszi az emlékpla­kettet Hantos Jánostól (Folytatás az 1. oldalról) ben Nagy Sándorné, Balázs Gézápé és Aranyosi László Ceglédre indult. A városi tanács épületében Bállá János, az MSZMP ceg­lédi bizottságának első titkára és Fekete Antal, a város ta­nácsának elnöke a több mint negyvenezer lakost számláló település életéről, Horváth Jó- zsefné, a Vöröskereszt városi vezetőségének titkára pedig az itteni nyolcezer tag szerteága­zó tevékenységéről tájékoztat­ta Hantos Jánost. A többi kö- zöttt szólt arról hogy a járás megszűnésekor a korábban ti­zenöt tagú városi vezetőség huszonöt tagú lett, s megnőtt a három lakóterületi és öt munkahelyi önálló vezetőség szerepe. Teendőik közül az is­kolások egészséges életmódra nevelésével kapcsolatos vizs­gálatot említette, azt, hogy a városban és a környező tele­püléseken a tisztasági mozga­lom értékelésének új módsze­rét vezettek be, s a Hazafias Népfront aktivistáival, a ta­nácstagokkal közösen ítélték oda a legtisztább üzemnek já­ró plakettet, oklevelet. Mint mondotta, újszerű munkájuk a börtönből szabadultak párt- fogolása s az iskolai elsőse­gélynyújtó versenyeken ara­tott siker nyomán elhatároz­ták. hogv hasonló vetélkedésre invitálják a szocialista brigá­dokat is. Mint a hallottak alapján Hantos János megállapította, a ceglédi vöröskaresztesek eredményei is igazolják: a he­lyi gondokra figyelve, a hely­ben adódó lehetőségeket ki­használva sajátos érdekeket szolgálhat a Vöröskereszt; hozzájárulhat a legfőbb érték, az egészség megőrzéséhez, vagy a tanyán élő idősek ma­gányának oldásához, a prob­lémákkal küszködő emberek megsegítéséhez. Abony, a József Attila Ter­melőszövetkezet volt az út következő állomása. A tele­pülés és a termelőszövetkezet vezetői fogadták itt a vendé­get és kísérőit, s Pásztor Pál, a szövetkezet elnöke a terme­lés erdményei mellett arról is szót ejtett: 1975-ben huszonöt taggal alakult meg a gazda­ságban a Vöröskereszt, alap- szervezet. melynek létszáma azóta megháromszorozódott, s a háromszáz t&z-nyugdíjas rendszeres látogatása, ha szük­séges a házuk körüli segítés a fő feladatuk, ám a véradás­ban is jeleskednek, négy év alatt harmincról kilencvenre emelkedett a donorok száma. Az eszmecsere délután tá- gabb körben folytatódott, az országos vezetőség főtitkára negyven abonyi vöröskeresz­tes aktivistával találkozott. Közülük elsőként Győré Pál beszélt a tizenhatezer lakosú település történetéről, majd Teiek Lászlóné, a nagyközségi Vöröskereszt-vezetőség szer- vfező titkára szólt arról, hogy az idén nagy sikert értek el az abonyiak; a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére hirdetett tisztasági verseny­ben a megyei második helyre kerültek. Éppen negyedszáza­da kezdődött itt az önkéntes véradás, most évente hét vér­adónapon kilencszáz donor já­rul háromszázhúsz liternyi életet mentő nedűvel a rászo­rulók gyógyításához. Négy készenléti véradóbrigádot szerveztek, s eddig három íz­ben szívműtétekhez nyújtottak rendkívüli segítségét. A többi között ezt elismer­ve: nyújtotta át a Magyar Vö­röskereszt Országos Végre­hajtó Bizottsága nevében az elismerést Hantos János; a véradásért járó. tavaly alapí­tott plakettet vehette át az abonyi lakóterületi Vöröske­reszt-vezetőség nevében dr. Virág Ferenc körzeti fogorvos, a vezetőség elnöke. Ezt követte a fórum, sorjáz, tak a kérdések. Engedtessék meg a helyszűke miatt nem ismertetnünk ezeket, s a vá-' lászból is csupán egyetlen mondatot idézünk. Ahogyan Hantos János mondta: a töb­bi országból ide látogató vö­röskeresztesek úgy tartják, hogy elismerésre méltó, tár­sadalmi értékeket teremtő tö­megszervezet a Vöröskereszt, s ebből az abonyiak is kive- , szik a részüket. De nemcsak ők. Hanem pél­dául a monoriak és a kör­nyékbeliek, akik éppen egy esztendeje négyszázezer forin­tot érő társadalmi munkával hozták létre a mozgáskorláto­zottak monori-erdei üdülőhá­zát a kempingben. Itt Tóthné Fiel Marianna, az MSZMP Monori városi jogú Bizottsá­gának titkára, Rágyánszki Pál, a monori tanács elnöke, dr. Chikán Csaba, a Mozgássérül­tek Országos Egyesületének főtitkára és Jenkei László, a Dunatours vezetői kalauzolták Hantos Jánost, aki elismerés­sel szólt a gondosságról, mely- lyel a tblckocsiban ülők köz­lekedését, mindennapjait meg­könnyítették, s idényenként harminchatuk üdültetését tet­ték telhetővé. Mint a helyszí­nen folytatott beszélgetésből is kiderült: elvileg van lehe­tőség az üdülőház bővítésére. A tapasztalatokban gazdag program este Monori-erdőn ért véget. ■■-rr V. G. P. Épfjfljl IJjr ■ Cg" ' MwaMÍ mozgássérülteknek épített faház egyik lakójával, Bartus Attilává) beszélget a vendég Veress Jenő felvételei Új meg új ötletek, akciók Márka áruház — márkás kínálat Ismcrösäm nemrégiben időt, lábat nem kímélve Salamander cipő után kajtatott Berlin-szcrte. Saját magának talált, ám nejének nem kapott a világszerte ismert márkából. Bizonyára kerekre nyitja a szemét, ha valaki azt mondja neki: elég lett volna Szigetszentmiklósig mennie, a Márka Skála Áruházban választhatott volna a hőn áhított topánkák közül. Vagy ha úgy tetszik, a hasonló árú, de legalább olyan tetszetős Minő és egyéb lábbelik sokaságából. Kellenek ide luxusholmik — kér­dezték a tamáskodók. Az eltelt időszak — áprilisban nyitott az áruház — bizonyság rá, az olcsó termékek mellett igenis van kereslet a maga­sabb színvonalat képviselő, és persze drágább dolgok lránt. Nem lesznek híján vásárlóknak — Forgalmunkról néhány beszédes adat — teszi elém Bakos György igazgató a ki­mutatásokat. — A hétfőtől csütörtökig tartó napok átla­gos bevétele 700—800 ezer fo­rint. Péntekenként nem ritka a milliót is meghaladó bevé­tel, míg a szombati fél mű­szak felér egy normál hétköz­nappal, azaz 600—800 ezres be­vételt könyvelhetünk el. Ki­emelkedik a részlegek közül az élelmiszerosztály, amely egy­maga több mint 200 ezer fo­rintot forgalmaz naponta, és sikert könyvelhet el a cipő­részleg; az első 3 hétben 2 és fél millió forint értékű árut adtak el. Ez igen tekintélyes szám, még akkor is. ha tudjuk, hogy a cipők manapság nem éppen fillérekért kelnek el. Az eddigi tapasztalatok nemcsak az áruösszetételről alkotott elképzelésünket erősí­tették meg, de mutatják azt is, hogy múlhatatlanul szük­sége volt már e térségnek az áruházra. A nyitás utáni he­tek vásárlási láza természete­sen csillapul idővel, de nem tartok attól, hogy vásárlók hí­ján leszünk. Egyébként el is követünk mindent annak ér­dekében, hogy ez ne követ­kezzen be. Itt most vágjuk el a beszél­getés fonalát egy időre, ismer­kedjünk meg a Márka-Skála ambiciózus igazgatójával. Az új áruház nem csupán belső képével és árukínálatával illik bele a Skála-képbe; hanem az­zal is, hogy fiatal a vezető gár­dája, így Bakos György igaz­gató is. A harmincas éveinek derekán járó áruházvézető azonban kereskedőnek koránt­sem kezdő. Tizenhét éves Centrum-múlt áll a háta mö­gött; a Centrum Áruház Vál­lalatnál végigjárta a szakmai grádicsot, eladóként kezdte, eljövetele előtt (a kereskedel­mi főiskola elvégzését köve­tően) áruforgalmi ellenőr volt. Az eltelt időszak alatt bősé­ges kereskedelmi ismeretre tett szert, úgy érezte, megvan az alapja, hogy az újságban megjelent pályázatra jelent­kezzen. A kiválasztás őt iga­zolta. Tavaly szeptember óta tehát a Taksony és Vidéke Áfész alkalmazásában áll. (Mint bizonyára ismert, a szö­vetkezeti áruház a Taksonyi Áfész egysége.) Az épület kész volt addigra, változtatásokra nem volt mód, pedig ... Az 19S3. évi ÍR. törvényről Szélesebb a jogkör A Hazafias Népfront megbízása alapján különböző testületek alakultak meg, ame­lyek a választás során sajátos funkciók­ban szerepelnek majd. Közülük egyik a választási elnökség. Tagjai az Elnöki Ta­nács elnöke előtt, illetve a megyei s a he­lyi tanácsok elnökei előtt tettek esküt — amint erről korábban tudósítottunk. Milyen testületről van szó? Olyanról, amelynek elsődleges feladata a törvényes­ség, a választások tisztaságának védelme. Ezért például nem lehet tagja olyan sze­mély a választási elnökségnek, aki ország- gyűlési képviselőjelölt, vagy tanácstag­jelölt. Lényeges módosításnak számít a korábbiakhoz képest az 1983-ban elfoga­dott választójogi törvénynek az a rendel­kezése. amely előírja, hogy a választási elnökséget öt esztendőre hozzák létre. Ez egyszerűsíti is az eljárást abból a szem­pontból, hogv az esetleges nótválasztások idejére n°m kell új testületet a’ákítani. Az elnökség aktívan részt vesz a válasz­tás gyakorlati lebonyolításában. A helyi Választási elnökségnél kifogást lehet emel. ni a szavazatszedő bizottságnak a szava­zás ideje alatt hozott — sérelmesnek, hely­telennek vélt — határozata vagy intéz­kedése ellen, illetve helyi tanácstagválasz­tás esetén a szavazás eredményének meg­állapításával kapcsolatban. Az országgyűlési képviselőválasztás ese­tén á választókerület székhelyén működő helyi választási elnökségnél lehet szót emelni, ha szükséges. A kifogást az ille­tékes választási elnökség haladéktalanul elbírálja és végleges döntést hoz, amivel kapcsolatban fellebbezésnek már helye nincs. A választási elnökség — működése alatt — hatóságnak, tagja pedig hivatalos sze­mélynek minősül. Következésképpen — ha arra szükség volna — karhatalmi erővel is fenntarthatja a választás rendjét, java­solhatja a törvényességet sértő állampol­gárok büntetőjogi felelősségre vonását. A testület elnökének, titkárának és tagjainak nevét az illetékes tanács hivatalos helyi­ségében — a választójogi törvény értelmé­ben — közszemlére tették, tehát az állam­polgárok pontosan tudhatják, kihez fordul­janak, ha úgy vélik, olyan történt, amit szóvá kell tenniük. — Pedig, bizony, nem min­den megoldás célszerű — így az igazgató. — Például a gé­pészeti berendezések elhelye­zése. amelyek az alsó szintből 105 négyzetméteres hasznos te­rületet vesznek el. Ez éppen akkora, mint a konfekcióosz­tályunk. Az alacsony belső méretek is fejfájást okoznak; a targoncára rakott hűtőszek­rény például alig fér el a kü­lönböző csövektől. Az is jó lenne, ha lenne tetőteraszunk, mert az áruház sajnos kisebb a kívánatosnál. A belső terek célszerű alakítgatásával igye­keztünk növelni a területet, de ez csak egy határig sikerülhe­tett. Ezért aztán arra kény­szerültünk. hogy fióküzleteket nyissunk a környéken. Ezek­ben a bérleményekben, a vá­lasztékot bővítve olyan cikke­ket kínálunk, amelyek innen kiszorultak. Lesz gazdabolt. árulunk majd játékokat, kem­pingcikkeket és egyebeket is. Frissen tartani az érdeklődést Régóta várták a szigetszent- miklósiak ezt az áruházat, ez azonban nem jelenti azt. hogy ne kellene frissen tartani az érdeklődést, új meg új ötle­tekkel, akciókkal becsalogatni a környékbelieket, az itt üdü­lőket, de még akár a főváro­siakat . is. Számtalan ötletük, .,vevőfogó” elképzelésük van a vezetőknek, aminthogy hatá­rozottak az elképzeléseik arról is, hogyan dolgozhatnak mind nyereségesebben. A különle­gességek, ínyencségek, hogy csak a kagylót és a lazacot em­lítsük, egyszerre szolgálják a kettős célt; színvonalas ki­szolgálást nyújtani és tisztes- séges bevételt elérni. Keresik hát a kapcsolatot a különféle termelőkkel vagy éppen nagykereskedőkkel, pél­dául a Corsó Cipőnagykeres­kedelmi Vállalattal, amellyel közösen szándékozzák üzemel­tetni a cipőrészleget. Termel­tetnek gyermekholmit, szer­ződni kívánnak a Könyvérté­kesítő Vállalattal, valamint a tervek szerint a TRIÁL-lal is. Ezeknek a megállapodásoknak a lényege, hogy részesedhet­nek a kiskereskedelmi haszon­ból a nagykereskedelmi ár­résből. Az egész ország a miénk, s ez annyit tesz, hogy folyvást keressük az újdonságokat, szorgalmazzuk, hogy minél ke­vesebb legyen a hiánycikk. Vásárlóink megnyerését szol­gálják a hetenként rendezett engedményes vásárok is. min­dig más osztály cikkeiből. Mindez nagyon lényeges. Gyakorlott, bikes eladógárda De nem kevésbé fontos, és erre is nagyon ügyelünk, a kulturált kiszolgálás. Nem volt könnyű kialakítani az el­adói gárdát, noha jelentkezők alvadtak bőven. Háromszoros volt a túljelentkezés, de ke­vés a szakképzett eladó. Vé­gül is, akik most itt vannak, gyakorlottak, lelkesek. Ma már mindenki tudja, hogy a jó ke­reskedőnek akkor is udvarias­nak és szolgálatkésznek kell lennie, ha előtte tekintélyes mennyiségű árut pakolt a rak­tár polcaira. Ha mindannyian egy irány­ba hűzzük a szekeret, akkor megvalósítható a cél: a har­madik évet követően nyeresé­get termelni. Addig ugyanis a beruházás hiteleinek törleszté­sére megy a pénz. Szigcthi Teréz Környezetvédelmi világnap Közös levegőnk fyárkémények. Amint egy kanyar után kibukkan­nak az út menti erdősáv fái mögül, öröm, amikor várat­lanul rég nem látott kedves ismerősömmel futok össze. Tankönyv-illusztráció volt egykor e látvány: égbe nyúló kémények, mint zászlórudak álltak peckesen, s csúcsukról szélfútta lobogóként hajlott el a füst. A hajdani, valóban erőt sugárzó kép fekete-fe­hér volt. A mai színes; az egyik kémény füstje sárgás­barna, a másiké vöröses, a harmadiké fekete. Nézem, s egyre azt érzem, hogy a régi ismerős már nem is olyan kedves: Ezt a ten­gersok szennyet, kik kapják ajándékba? Figyeljük a szél­irányt, töprengünk, merre vi­heti a füstöt, milyen telepü­lések felé, s meddig. Mert nyilvánvalóan nem csupán a szomszéd város jöhet számí­tásba. Messzebbre kell lát­nunk. Ahogy már bolygónk túlfeléről, az Amazonas-men- ti erdőség irtásáról hallva a magunk oxigénjét féltjük. A televíziós időjárás-jelentés mű­holdas felvételein fölénk ka­nyarodó felhőcsíkról is tudni szeretnénk, honnan, milyen vegyi anyagokat hozhat. Kö­zös környezetünk s e Föld nevű golyó óvása szolgálja az emberi nem megnyugtató jö­vőjét. A jelen nyugtalanító ... számtalan mozzanat utal ar­ra, hogy a természet sok mil­lió éves rendjének megbon­tása magára az elbizakodottú vált emberiségre hoz súlyos veszélyt. Valamennyi föld­részen erre figyelmeztetve tartják meg — immár több mint egy évtizede — minden június 5-én a környezetvé­delmi világnapot. Mi a helyzet a mi portán­kon? Aki néhány esztendeje még divatjelenségnek kicsinyelte a környezetvédelem erőteljes hangsúlyozását, ma már nem teszi. Sajnos gyakran mást sem. Legfeljebb panaszkodik, hogy szemetes a kirándulórét, hogy büdös az előtte haladó kocsi kipufogógáza, vagy ag­gódik, hogyha elmocsaraso- dik a Duna-holtág, elértékte­lenedik a mellete fekvő tel­ke, háza. Nehezen változnak a hagyományos viselkedési, gondolkodási normák. A pénzhiányt szokás felemleget­ni a környezetvédelem útjá­ban álló akadályként. Pedig sok minden elérhető akár in­gyen is. A természet szerves egysége, és az abból önnön- magát kiszakító ember cso­portérdeke közötti viszony, s az ezt elemző ökológiai gon­dolkodásmód elfogadtatása, terjesztése a feladatunk. Nem új tantárgyként, hanem min­den tantárgyon és iskolán kí­vül is. Hiszen pénzügyi, ipar- fejlesztési vagy éppen vá­rosgazdálkodási területen egyaránt fontos az érvényesí­tése. Az utóbbi esztendőkben kibontakozott országos tár­sadalmi mozgalom bizonnyal meghozza az eredményt. Ta­lán felesleges is feltenni a kérdést: kinek a dolga az új­szerű gondolkodásmód ter­jesztése? Hiszem, mindenkié. Magyarországon jelenleg körülbelül 600 különböző egyesület, bizottság, szövetség, szakkör foglalkozik környe­zeti kérdésekkel, több százez­res tábort mozgatva, és fel lehet figyelni arra: állam és állampolgár, hivatalok és tár­sadalmi szervek együttműkö­dése egyre szorosabb eme ügtjben. Ügy, ahogy maga az iicjy, közösen használt föl­dünk, vizünk, levegőnk óvá­sának ügye is mindenkié. Sz. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom